Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-03 / 258. szám
2 ^JCíHao 1963. NOVEMBER 3, VASÁRNAP Sajtótájékoztató, tapasztalatcsere és bemutató volt a héten. A megye vezetői a termelőszövetkezeti vezetőkkel, szakemberekkel beszélték meg a szőlő- és gyümőbcstelepítés problémáit. Sok szó esett erről a témáról, de ha jelentőségét tekintjük, elegendőnek semmiképpen sem lehet mondani. Szüllcség van a felvilágosító szóra, amelyet aztán lelkes cselekedet követ. Nagy fába vágtuk a fejszénket —, hogy a stilszerű hasonlatnál maradjunk. A második [ötéves tervben több mint 30 000 holdat telepi- nőnk be gyümölccsel és szőlővel. Ennyi, f-ma meg szinte hasznavehetetlennek számító homok szelídül meg. 30 000 hold homokot kényszerítünk arra, hogy a gyümölcsfák és a szőlőtőkék gyökerein keresztül átadja, a kincset, amit rejteget. Mert kincs van a homokban, a homok alatt. A gabonafélékkel, kapásokkal szemben fukar, de a gyümölcsfa és a szőlőtőke gyökerei mélyebbre hatolnak. A „kincskeresők” a gyümölcs- és szőlőtelepítők munkához kezdtek, hogy most ősszel — novemberben — mintegy négy és fél ezer hold homokot szelídítsenek meg. Az ő munkájukról, sikereikről és gondjaikról szólunk ezen az oldalon. 50000 forint egy holdról A megye egyik legnagyobb 'területű, össaeíüggő nagyüzemi almáskertjét a dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben találjuk. A iákat még a Ceglédi Takarék telepítette, s a termelő- szövetkezetben a gyümölcsös magvát még mindig ez a 96 holdas tábla képezi. Igaz, idősek már a fák — nem egyszer már kipusztításra is ítélték őket — de az idén rekord termést adtak. így hálálták .meg a hozzáértő és szerető gondoskodást. — Szeretjük a gyümölcsöt és a szőlőt — mondotta Szé- ■ kely István, a tenmelőezövet- 'kezet főagronómusa a minap, amikor az idei gyümölcstermés iránt érdeklődtünk. — Igaz. hogy a mi homokterületünkön ezt érdemes legritkább termelni — tette még hozzá. Ez a meggyőződése a szövetkezet vezetőségének és tagságának és ezt a gyümölcs- és szőlőtermelés gyors fejlődése is bizonyítja. Az említett almáskert mellett .jövőre fordul termőre egy harminc holdas nagyüzemi telepítésű almás. Tavaly további ötven hold almai telepítetlek. Az idén tavasszal kétszázötven holdon szőlőt ültettek. Az idei őszi program-. 100 hold szőlő és 100 hold gyümölcsös telepítése. Az a cél, hogy a közeljövőben 400 holdas nagyüzemi szőlő és ugyanilyen nagyságú gyümölcsös terület alakuljon ki. Szavakban és tettekben egyaránt a gyümölcs- és a szőlő- termelés mellett vannak a dánszentmiklósi Micsurin Tsz vezetői és tagjai. Lássuk csak, miből fakad ez a szilárd elhatározás. — Kilencvenhat holdról 136 vagon almát szedtünk le — tájékoztatott bennünket Székely elvtárs. — Az idén az alma kilójáért átlagosan négy forint nyolcvan fiúért kaptunk. Számításaink szerint az tümáskert minden holdja 50 ezer forint értéket adott. Jó, jó. mondhatjuk, de a ráfordítás? Az előzetes számítások szerint ez hét-nyolcezer forint holdanként. A szövetkezetben ugyanis arra törekednék. hogy minél jobban gépesítsék a munkafolyamatokat. Erre törekednek és épipen ezért bántja a vezetőket az, hogy bizony nem igen értik meg őket a felsőbb szerveknél.' A telepítésért felelősséget érző vezetők ugyanis nemcsak a mát tekintik, hanem a jövőbe is néznek. Az új telepítések műveléséhez hiányoznak a járulékos beruházások, a gépek, az épületek, u szállító- eszközök slb. Nagy nehezen tudtak 50 000 forintot „kiverekedni” erre a célra. De ez még mindig kevés. — Nagy nehézséget jelent még a gvümölcs értékesítése és elszállítása. A százharminchat vagon almából százhármat exportáltunk. Igaz, ebből úgy tűnik, hogy minA szőlőgyökereztetés szinte teljesen új termelési ág a nagykátai járás szövetkezeti gazdaságaiban. A legrégebben próbálkozó termelőszövetkezetben — a nagykátai Magyar —Koreai Barátság Tsz-ben — is mindössze a harmadik évben foglalkoznak szólőgyöke- reztetéssel. A nagy telepítési programhoz azonban „felnőttek” a termelőszövetkezetek is ebben a jáden a legnagyobb rendjén ment. Pedig nem így van. Állandó fejfájást és utánjárást jelentett az egész vezetőségnek az értékesítés. És ezt azért mondom el, mert az új telepítések termőre fordulása után még nagyobbak lesznek a gondjaink, ha a felvásárlás rendszerében nem történik gyökeres változás — mondotta Székely elvtárs. A termelőszövetkezet főag- ronómusának szavai — úgy érezzük — megszívlelendők. Olyan szakember mondja, aki tudása legjavát adja a szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztéséért. és akinek szavaiból az ügy Iránti nagy felelősség csendül ki. rásban. Évről évre növekszik a szőlőiskolák száma és az iskolák területe. Az idén kilencven holdon gyökereztettek szolét, jövőre már száznyolcvan Imid on. A szenti őrinckátai Üj Világ Tsz-ben oltványtermesztéssel is foglalkoznak. Ez még inkább kifizetődik a szövetkezet tagságának. A termelőszövetkezetek tagjai egyébként megkezdték a gyökereztetek vesszők kitermelését. Igyekeznek vele, mert tudják, hogy a vesszők java részét még el szeretnék ültetni a telepítő termelőszövetkezetek. KÉSZÜL A KÚT Szőlőfeldolgozó A Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság hernádi pincészeténél készül a képen látható épület. A létesítmény már annak a tervnek a keretében épül. amely szőlő- és gyümölcskertekké kívánja változtatni a Duna—Tisza közét. A szőlőfeldolgozó üzemet a ma ismert legmodernebb gépekkel látják el. Jövőre lesz kész és mintegy hat millió forintba kerül Kilencven holdról száznyolcvanra-Is üliftóknvh. umi ita nhitvtnké A Nagykőrösön szerdán megtartott ünnepélyes megnyitóin és tapasztalatcserén sokszor szóba került, hogy a termelőszövetkezeti vezetők ne legyenek fukarok. Azt az összeget, amit az állam a telepítésekre hitelez és amit a művelésekre ad, azt használják fel, fizessék ki a munkát végző termelőszövetkezeti tagoknak. Hogy mennyire kell erről beszélni, azt Prezenszki Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője is megerősítette, amikor elmondotta, hogy jelenleg 35 millió forint olyan hitt. „fekszik” el, amelyet a tsz-ek nem vettek igénybe. Tévedés ne essék, mi nem azt kifogásoljuk, hogy a termelőszövetkezetek jelentős önerőt fordítanak a telepítésekre, hanem sokkal inkább azt, hogy nem dicsérendő az olyan „takarékosság”, amely a telepítések és ültetvények ápolásának rovására történik. Akad ugyanis olyan szövetkezet, ahol nem veszik igénybe az állami segítséget, és elhanyagolják az ültetvények gondozását. A toki Egyetértés Tsz-ben az idén ősszel 90 hold őszibarackot telepítenek. A kitűzés 65 holdon már megtörtént és megkezdték a telepítést. Rakusz József, a tsz elnöke elmondotta, hogy a telepítésen dolgozó tsz-ta- gofcnak teljes egészében kifizetik azt az összeget, amit az állam erre a célra meghitelez. A tagok 100—120 forintot is megkereshetnek egy-egy nap, de ezzel szemben az a kikötés, hogy a minőséggel sem legyén hiba. A vezetéséé egyébként szinte állandóan ellenőrzi a telepítés munkáját. NYÚLRÁGÁS ELLEN Az Örkényi Béke Tszcs barackosában fürge kezű asszonyok kötözik a fák törzsét. Bitumenes papírszalaggal kötözik körül a gyenge fákat, védik a nyulaktóL Az elnök szabadalma A nagykőrösi Hunyadi Tsz szőlőtábláján felfigyeltek a vendégek egy permetező gépre. Amikor azután érdeklődtek, hogy melyik gyár készítette, a traktoros így felelt: az elnök szabadalma. Huszár Kálmán elmondotta, hogy az ő elgondolása alapján készült a permetező gép, amellyel az új telepítésű szőlőket permetezik. A kivitelezés Cseri László kovács mester nevéhez fűződik. VALAMI TÖRTÉNT A telepítési hónap ünnepélyes megnyitóján részt vevő megyei és termelőszövetkezeti vezetőik elismeréssel nyilatkoztak arról az 53 holdas szőlőtábláról, amelyet a termelő- szövetkezet tavasszal telepített. Fejes Sándor Kossuth- díjas kertész is dicsérte a tsz vezetőit és tagjai t a jól fejlett vesszők és a jó talaj művelés láttán. A siker egyik kovácsa Herceg Balázs, a termelőszövetkezet brigádvezetője. Nem fiatal ember, még 1924-ben végezte el a kertészeti és szőlészeti iskolát. Annak pedig már maholnap 40 esztendeje. Miközben a vendégek a területet nézték, mi néhány szót váltottunk Herceg Balázzsal: — Nem mutatják a veszszők, hogy tavasszal milyen nehézségekkel kellett megküz- denünk. A tagság nem bízott a sikerben. Sokan azt mondották, hogy nem lesz a telepítésből semmi, minek jöjjenek dolgozni. A terület egy részét az iskolás gyerekekkel ültettük el. — És maga bízott a sikerben? — Bíztam. Azért igyekeztünk a vezetőséggel. — És most mit mondanak* akik tavasszal még tamáskod- tak? — Alig várják, hogy megkezdjük a másik, 50 holdas tábla telepítését. Most már nem lesz munkaerőgondunk — — válaszolja, s közben arca széles mosolyra derül. Valami történt a nagykőrösi Hunyadi Tsz-ben is... Ültetvény vásár ? Közismert, hogy a magyar ember szeret vásárra járni. Nem is mulasszák el a termelőszövetkezeti vezetők sem, ha vásárolni akarnak állatot vagy egyebet, hogy ott ne legyenek. Még azt a jó szokást is átvették, ha jó vásárt csináltak, hát áldomást isznak. Most, a szőlő- és gyümölcstelepítés időszakában különösen ajánlatos lenne, ha a tsz- vezetók, szakemberek ápolnák az említett „hagyományt”. Igaz, hogy nem vásártérnek hívják a faiskolákat, ahonnét a termelőszövetkezetek a csemetéket, a gyökereztetett vesszőket kapják, de azért ettől függetlenül itt is lehet — rossz vásárt csinálni. Az elmúlt évek tapasztalatai óva intenek arra: legjobb, ha a termelőszövetkezetek jelen vannak a csomagolásnál és a helyszínen veszik át az „árut”. Sok előny származik ebből. Először is ellenőrizni tudják a minőséget, a fajtát stb. Előnyös az is, ha a szállítást is a termelőszövetkezetek bonyolítják le. Kevésbé törődik a fiatal fa vagy vessző, s ami ugyancsak nem elhanyagolandó szempont, így idejében a helyszínre is szállíthatják. Lehet, hogy az átvételeknél elmarad a vásároknál szokásos áldomás, de amikor termőre fordul a szőlő vagy gyümölcsös, meg lehet azt is tartani. Bőven telik majd erre is, a „vásár” hasznából. VISSZHANG Elénk visszhangra talált megyénkben a nagykőrösi Petőfi Tsz tagságának versenyfelhívása. Amint ismeretes, a nagykőrösiek vállalták, hogy idei és jövő évi tavaszi telepítési tervüket az idén ősszel, november 30-ig teljesítik. Ugyanakkor a telepítés sikere érdekében még egy sor fontos agrotechnikai feladatot vállaltak. A nagykörösiek versenyfelhívásához, már eddig is több termelőszövetkezet csatlakozott. Szerkesztőségünkhöz legutóbb a tápióbicskei Április 4 és a tápiószőlősi Petőfi tsz tagságának, valamint a szentlőrinckátai Üj Világ szőlészeti brigádjának felajánlása érkezett be. A tápióbicskeiek vállalják a nagykőrösiek feltételeit és „megtoldottak” még azzal is, hogy szövetkezetükben az eredés 90 százalékos lesz. A A nagykőrösi Petőfi Tsz Vezetői és tagjai nagy gonddal ültetik el a gyümölcsfákat és a szolővesszőket. De gondoskodnak a további ápolásról is. Amint mondották: azért telepítenek, hogy annak hasznát is lássák. Nos, a hasznot növeli az a kút is, amit a nagyüzemi almáskert közepén most készítenek. Innét nyerik majd a vizet a permetezésekhez, de a percenként 2000 liter vizet adó kútból öntözik majd a gyümölcsöst is MILYEN IS A HOMOKI BOR? A keddi sajtótájékoztatón a megye vezetőinek sok kérdésre kellett válaszolniuk. Varga Péter, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, az egyik kérdésre való választ „elhárította”, s annak megválaszolására Fejes Sándort, az FM Kertészeti Főosztályának vezetőjét kérte fel. A kérdés ÍQV hangzott: •— Igaz-e, hogy a homoki bor több évre nem tartható el? Noha a kérdés feltevése helyén- I ttalci az illető újságíró szavaiból mégis kicsendült, hogy a Duna—Tisza közén „csak” homoki bor terem, ami egyebek között abban is különbözik a hegyi boroktól, hogy az idő múlásával párhuzamosan csökken értéke. Fejes Sándor a kérdésre válaszolva elmondotta: — Nem csökkenti a homoki bor becsületét, hogy általában több esztendeig nem tárolható. Ez egyébként nem a bor jellegéből, han.em sokkal inkább a tárolási körülményekből adódik. Az alföldi pincék melegebbek, jobban ki vannak téve a hőmérséklet ingadozásának, mint a hegyvidéki pincék — mondotta, majd igy folytatta: — Mi egyébként a homoki bortól nem is azt várjuk, hogy több esztendeig eltartható, hanem azt, hogy üde, zamatos legyen, A homoki bor pedig ilyen! Egyébként az egész világon az ilyen borok iránt növekszik a kereshet. A tápiószölősiek 17 hold szőlőtelepítést „hoznak” tavaszról előre, így az ősszel 40 hold szőlőt telepítenek, amelyhez a szaporító anyagot maguk biztosították. A telepítést november 25-ig befejezik. A szentlőrinckátai Űj Világ szőlészeti brigádja a 20 hold őszi telepítési tervet november 20-ra teljesíti. Legyen gyorsabb a talajvizsgálat A dabasi járás termelőszövetkezetei jelentős részt vállaltak a szőlő- és gyümölcstelepítési programból. Gond- I juk is van a járás és a szövet- j kezet vezetőinek. De a gondok I között akad olyan is, amely nyugodtan elmaradhatna, ha... Ezekről Boros András, a járási tanács elnöke tájékoztat bennünket. — Rendkívül lassú és késedelmes a talajvizsgálat. A ka- . kuesi Lenin Tsz-ben áprilisban vettek talajmintát és most ok- ; tóberben kapták meg a választ. A tsz közben — szerencsére — nem várt a vizsgálat- Urí, hanem ellátta szervestrágyával a földet és felszántotta. Most már meg is kezdődhetne a telepítés... ha .. És itt egy újabb akadály — Az Ültetvényterv Vállalat elvégezte volna a kitűzést. Helyben van a szaporítóanyag. Az emberek várják, hogy mikor kezdhetik a munkát. De ugyanez a helyzet Újlengyelben és Ujhartyánban is. Úgy látszik, a tsz-eknek kell ezt a munkát is elkészíteni — monJ detta Boros eivtárs. Pedig a szakemberek még' is csak jobban értenek ehhez Irta és fényképezte Mibók Sándor. aranyKomok Ic íncse
