Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-21 / 272. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1963. NOVEMBER 21, CSÜTÖRTÖK Ebben az évben indult be először a városi pártbizottság mellett működő marxizmus-— leninizmus esti iskola. Az is­kola célja az, hogy a jelentke­zett hallgatók magasabb fo­kon ismerkedjenek meg a marxizmus—leninizmus taní­tásaival, magasabb fokon se­gítse elő a párttagok és a pár- tonkívüliek marxista világné­zetének kialakulását Az MSZMP VIII. kongresszusá­nak határozata értelmében a , jelenlegi osztályharc egyik >íő formája az ideológiai harc. A még meglevő polgári és kis­polgári nézethet eszmei harc­ban kell szétzúzni és a he­lyükbe a marxizmuíS—len in iz­mus igazságát kell az embe­rek tudatában kialakítani. Nem utolsósorban az is célja a beindított iskolának, hogy ma­gasabb szinten képezünk pro­pagandistákat. Nyilvánvaló, hogy a marxizmus—leniniz­mus eszmei ofíenziváját szé­les területen kibontakoztatni csak jól képzett propagandis­tákkal lehet. Módot nyújt az esti iskola arra is, hogy elő­Motoros túraszakosztály Abonyban Tájékoztatás az MIJS munkájáról Az MHS abomyi alapszier- vezsetétől tájékoztató jelen­tést kért a községi tanács. A szervezetnek még nincs megfelelő klubhelyisége. Az önkéntes tűzoltókkal használ­nak erre a célra közösen egy helyiséget, de ez nem meg­jelelő megoldás. Lényeges feladata az MHS-nek a sor­kötelesek haderőin kívüli ki­képzése. Ez Abonyban két­féleképpen történik. A rádió- szakosztály keretén belül, ve­zetője Hegedűs Sándor, ezenkívül lövészszakosztályt szándékoznak működtetni a mezőgazdasági munkák be­fejezése után kb. december­től márciusig. Sokan nem tudnak még bizonyára arról, hogy az MHS most szervezi a moto- rostűra-szakosztályt amely­nek már több mint tíz tagja van. A szakosztály működéséhez még szükséges a felsőbb szervek jóváhagyá­sa is, ami minden bizony­nyal meglesz, hiszen ez a szakosztály sok fiatalt von- zana a községből Az MHS taglétszáma ör­vendetesen emelkedett. A tavalyi létszám megkétsze­reződött, de ezzel még nem lehet megelégedni, a szer­vezési munkát tovább kell folytatni. Különösen feltűnő, hogy kevés nő vesz részt a szervezet életében. Tartalé­kos tiszti tagozat is tevé­kenykedik 45—50 fővel, idős Drávái József vezetésé­vel. Sajnos, a foglalkozáso­kon a megjelenés néha hiá­nyos. Ennek ellenére az 1962/63. kiképzési évben a tartalékos tiszti csoport kiváló eredményt ért el járási viszonylatban. Az eredmény sokban köszön­hető id. Drávái József tago­zatvezető odaadó munkájá­nak is. Ki kell még emelni Polgár M. József kiképzési csoportvezető fáradságot nem ismerő tevékenységét. Soós Ferenc MHS-elnök jelentésé­ben hiányolja a községiben működő más szervek és az MHS közti szorosabb kap­csolatot. Az eredményes tag­szervező és egyéb feladatok érdekében erre pedig nagy szükség van. Az MHS aktí­van részt vesz a községben most folyó légoltalmi okta­tásban i®. Kiknek jár adókedvezmény? ötven százalékos öregségi adókedvezmény jár annak az idős. mezőgazdasági foglalko­zású adózónak a folyó évben, aki az ezt megelőző év de­cember hó 31. napjáig férfi esetében 65, nő esetében 60. életévét betöltötte, kizárólag mező- és erdőgazdasági ter­melő munkából van jövedel­me, vele együtt adózó 17. élet­évét betöltött férfi családtagja nincsen, ingatlant nem adott haszonbérbe, nem engedett at földet, szőlőt művelés céljá­ból ingyenesen, vagy ellenszol­gáltatásért magánszemélynek, vagy termelőszövetkezetnek. Mentes az alapszabály sze­rinti háztáji gazdasága után kivetett általános jövedelem- adó alól az a termelőszövet­kezeti tag. aki a 6/1960. Korán, rendelet alapján öregségi vagy munkaképtelenségi járadék­ban (havi 260 Ft-ban) része­sül. A háztáji gazdasága után kirótt jövedelemadó alól men­tes az a termelőszövetkezeti tag. aki a termelőszövetkezet részéről eltartásban, járadék­ban részesül. Ezek az adóked­vezmények, illetve adómentes­ségek kizárólag csak általá­nos jövedelemadóra vonatkoz­nak. A nem mezőgazdasági fog­lalkozású lakosság terüle­tén mentes az általános jöve- lelemadó alól a 49/1960. Korm. te. rendelet alapján az. aki teolgáltató, vagy javítóipari te­vékenységet folytató 65 éven felüli férfi, illetőleg 60 éven felüli nő. és a 100 százalékos csökkent munkaképességű kis­iparos, ha szolgáltató, vagy készítse a hallgatókat a mar­xizmus—leninizmus esti egye­temre. A hallgatók hetenként vesz­nek részt a foglalkozásokon, negyedévenként beszámolnak, év végén pedig vizsgáznak a tanult anyagból. Az iskola elvégzése meg­felel öthónapos pártisko- lai végzettségnek. Az eddig szerzett tapaszta­latok pozitívak. A jelentke­zett hallgatók zöme becsüle­tesen eljár, és igyekszik jól felkészülni a foglalkozásokra. Az egyes foglalkozásokon le­zajlott viták is igazolják az iskola beindításának szüksé­gességét, hiszen a mindennapi munkájukhoz kapnak elvi és gyakorlati útmutatást a hallgatók. Az esti iskola hall­gatóinak 24 százaléka pár- tónk ívüli dolgozó. Pártonkí- vüli dolgozóink közül is egy­re többen látják, hogy szilárd világnézeti alapok nélkül ne­héz eligazodni az élet által fel­vetett problémák között. A jó tapasztalatok mellett azonban fel kell figyelni olyan jelenségre, amely okvetlen el keil, hogy gondoíkoztassa párt- szervezeteink vezetőségeit. A közel 60 jelentkezőből kü­lönböző okok miatt eddig 12 fő morzsolódott le. Tanulság­ként kell levonni pártszerve­zeteinknek, hogy a hallgatók kiválogatását sokkal nagyobb gonddal végezzék, hogy a jövőben elkerülhető le­gyen az ilyen arányú lemor­zsolódás. A jövőben törekedni kell arra, hogy lehetőleg egy­forma felkészültségű hallga­tóik kerüljenek egy szeminá­riumba, mivel a különböző fel- készültség akadályozza a sze­mináriumvezetők munkáját, s gátolja az eredményes előre­haladást is. Az eddigi tapasztalatok alapján elismerést érdemelnek a szemináriumok vezetői, akik napi munkájuk után társadal­mi munkában vállalták a fog­lalkozások vezetését. Az oktatási évet úgy tud­juk eredményesen zárni, ha pártvezetőségeink állandóan figyelemmel kísérik a jelent­kezett hallgatók megjelenését és felkészülését az egyes fog­lalkozásokra. M. J. ELTŰNNEK A GEPEK A HATÁRBÓL Nagyon hosszúra nyúlik az ősz, az időjárás rend­kívül kedvező a mezőgazda- sági munkák végzéséhez. A földeken egyre kevesebb traktort látni, a termelőszö­vetkezetek egymás után tel­jesítik terveiket Ahhoz, hogy ez így van, igen nagy segítséget nyújtott a gépál­lomás. A szorgalmas trakto­rosok időt, fáradságot nem künélve kihasználták az idő­járás adta lehetőségeket Er­ről beszélgettünk a napok ban Balogh Istvánnal, a Ceglédi Gépállomás főmező- gazd ászával. — Nyugodtan mondhatom, hogy minden munka a befe­jezés előtt óik Ha az időjá­rás továbbra is kedvező lesz, akkor december 1-re nem lesz gépünk a határ­ban. Ez azt jelein.ti, hogy éves tervünket 160, az őszi kampánymunkák tervét pe­dig 150 százalékra teljesítet­tük — tájékoztatott. — Mit csinálnak jelenleg? — 12 traktor szánt, 22 szállít, 2 műtrágyát 6zór, 2 szárat vág, 2 forgat, 5 trá­gyát hord, 1 aprómagot csé­pel, 1 pedig répáik! emelésem dolgozik. — Nem akadályozza sem­mi a munkát? — A múlt hetekben még voltak akadályok, helyen­ként nem voltak letakarít­va a földek, de ma már mindenütt akadálytalanul tu­dunk dolgozni. — Kik az élenjáróik a trak­torosok közül? — Szinte minden dolgo­zónk a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtja, de mégis ki lehet emelni Cyiikő Jánost, aki Ze torjával a felszíni munkáikban 256 szá­zalékos teljesítménnyel dol­gozik. Munkája minőségé­vel is nagyon elégiedettek a ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben. Ugyan­csak említésre méltó Sza- lisznyó Mihály és váltótár­sa, Dómján Sándor is. ök DT traktorral dolgoznak éj­jel-nappal s bár mindket­ten túl vannak már az öt- venen, nagyon sok fiatal elé lehet őket példaként ál­lítani. Teljesítményük jelen­leg 147 százalék. VIRÁGOK KOZOTT íáiiJ 1 „zsib fényképeztük le Deli Lídiát, a városi tanács kertészetének dolgozóját, aki szorgalmasan válogatja a legvirágosabb cserepeket, hogy ezek teljes pompájukban viruljanak majd a Katalinok asztalán. Ilyenkor egy-egy „forgalmas” névnap előtt nagyon sok a vásárló a kertészetben. Az igényeket minden időben kielégítik. Jelenleg is több mint háromezer cserepes virág (ciklámen, primula, pálma) vár eladásra (Foto: Kalotay) KÉT NYILATKOZAT a cigányok helyzetéről Hogyan készüljünk a kulturális szemlére? KISZ-kultúrfelelősök értekezlete Hétfőn reggel a járási könyvtárban összegyűltek az alapszervezeti kultúrfelelő- sök. A könyvtár vezetője is­mertette a könyvtár munkáját és könyvállományát. Ezután a megyei könyvtár munkatársa a József Attila olvasómozga­lom eddigi eredményeiről és a további feladatokról tájékoz­tatta a fiatalokat. A tájékoztató után az érte­kezlet a Kossuth Művelődési Há.. klubhelyiségében folytató­dott. Nagy Zoltán városi KISZ-titkár bevezetője után P. Kovács Sándor művészeti előadó részletesen, gyakorlati példákat felsorakoztatva el­mondotta a fiataloknak a kulturális szemlével kapcsola­tos művészeti tennivalókat. Javasolta többek között rövid műsorok összeállítását, majd a korszerű színpadi játék alapkövetelményeit ismertette. Az ebédszünet után „Kritizál­junk” címmel Mátray János ismeretterjesztés! előadó veze­tésével a hallgatók megtekin­tették P. Kovács Sándor fest­ményeit és kérdéseket tettek f"’ az alkotónak. A baráti be­szélgetés a művészetről kelle­mes benyomást tett a fiatalok­ra. Mátray János javaslatára többen helyeselték azt, hogy egy-egy KISZ-alaoszervezet is látogasson el a művelődési házba, ahol majd részükre is hasonló programot készítenek elő. Végezetül a művelődési ház Ismeretterjesztő előadója a kulturális szemle egyéb köve­telményeiről (szellemi vetélke­dők, ismertterjesztő előadá­sok) beszélt, majd az új for­mát, a klub lehetőségeit és programját ismertette. . Napjaink egyik égető kér­dése, sikerül-e a cigányság­nak asszimilálódni? Társadal­mi beilleszkedésük a folyama­tos termelőmunkába való be­kapcsolódáson, az állandó és végleges letelepedés feltételei­nek biztosításán, s kuliúrszín- vona-luk emelésén (elsősorban a cigányfiatalok iskoláztatá­sa) áll vagy bukik. Abonyban körülbelül fél­ezer cigány él. Hogyan véleke­dik problémáikról Temesközy István, a helytörténész. — A több mint félezer ci­gány lakosságunk valójában csak egy része okoz problé­mát. Többségük máris asszimi­lálódott, így például a telepen kívül élő cigánytanulók szülei kö­zül az apák 100 százaléka, az anyáit 21,8 százaléka rendszere­sen dolgozik. Nyomasztó ál­lapotok uralkodnak azonban a mérges! telepen élő cigányok között. Az ez év májusban tör­tént felmérés során itt (nem egészen egy holdnyi területen) 24 lakott épületben 131 sze­mélyt találtunk. A telepi vis­kók alapterülete kicsi. Igen alacsony a kultúrszínvonaluk is. A 65 főnyi 15 éves és idő­sebb telepi népesség majdnem fele (30 személy) írástudatlan. Rossz a 7—14 éves cigánygye­rekek iskolázottsági színvo­nala is. A 30 tanköteles korú telepi gyerek közül 20 (66.6 százalék) az elmúlt tanévben túlkoros volt az osztályban. A múlt tanév első felében a he­lyi általános iskolák vegyes (magyar—cigány) osztályaiban a tanulmányi átlag 3,5 volt, ugyanakkor a cigánytanulóké csak 2,4, a telepi családokban élő cigánytanulóké pedig 2,0. Az 5—8. osztályt végző tanuló­ké 1,5 volt. Rossz a szociális színvonalat determináló ke­reső—eltartott arány is. A te­lepen élők között ez év má­jusában 32 kereső (21 férfi és 11 nő) volt, ami a telepi né­pesség 24,4 százaléka, mint­egy a fele a községi 45,8 száza­lékos aránynak. — Így természetesen nem meglepő, hogy a felmérés so­rán nem találtunk például székeket a lakások 64. asztalt a lakások 16, szekrényt a la­kások 80 százalékában. Volt négy olyan lakás, ahol 22 személynek össze­sen csak hét fekvőhelye volt, de nem volt négy lakásban egyetlen asztal, szék, vagy szekrény sem. A május óta történt válto­zásokról Győré Páltól, a ta­nács titkárától a következő felvilágosítást kaptunk: — A tanács több alkalom­mal foglalkozott a cigányok problémáival, lakáskérdései­vel, munkába helyezésükkel. Legtöbb siker a kereső—eltar­tott arány változásában mutat­ható fel. Sokan dolgoznak már az ország különböző részein építőipari segédmunkásként* állami gazdaságokban, vagy például a közeli szolnoki do­hányfermentálóban. Helyben is sok munkaal­kalmat tudunk teremteni számukra. — Végül megjegyezhetjük: a cigányokat ma még sokan ellenszenvvel nézik. Ha több­ségük ismerné a cigány nép történetét — egykori jogi, társadalmi, gazdasági állapo­tukat és lehetőségeiket —, na­gyobb megértést tanúsítana velük szemben. Például egy­két ismeretterjesztő előadás, helyi erőből is létrehozható agitatív erejű kiállítás előse­gítené a nagyobb megértést. “ Ma délután háromnegyed kettőkor szabad pártnapon beszélik meg a Május 1 Ru­hagyár ceglédi telepének dolgozói Fock Jenő elvtárs országgyűlési beszámolóját* Sok forint sokra megy Ha valaki elmegy a piac­ra kerékpárral, természetesen tiszteletben tartja a szabály­rendeletet, és nem viszi be járművét a zsúfolt piactér­re, hanem gondosan elhe­lyezi a megőrzőnél. Egy fo­rint, de nagyon megéri, mert feljelentés esetén a szabálysértés belekerülhet öt­ven forintba is. Vásárlás után kiveszi a kerékpárt a tartóból, és te­gyük fel. tovább megy a postára, hogy egy hatvan- filléres bélyeget vegyen, nem tehet egyebet, mint azt. hogy ismét elhelyezi a kerékpárt a megőrzőnél. Ujabb egy fo­rint. Ha a Rákóczi úti biszt­róban megiszik egy kávét, újabb egy forint, ha az áru­házban vásárol valamit, is­mét egy forint elkölthet óra alatt Vagyis könnyen megőrzésre egy-két 5—6 forintot. Félfüllel azt hallottam, hogy valamelyik vidéki vá­rosban napi jegyet vagy napi bérletet rendszeresítettek a kerékpármegőrzésben, ami igen hasznosan bevált. Esze­rint a kerékpártulajdonos valamivel többet fizet, de a nap folyamán vagy egy fél napszakban a város terüle­tén levő bármelyik megőr­zőnél elhelyezheti kerékpár­jait anélkül, hogy újra fizet­nie kellene. Gondolkodjunk rajta, hát­ha mi is meg tudnánk való­sítani ezt a hasznos kezde­ményezést. — Ebben az évben még több mint másfél millió tég­lát égetnek ki a Ceglédi Tég­lagyárban. — A művelődési ház báb.. szakköre november 24-én, délelőtt 10 órakor megismétli a múlt vasárnap tartott nagy sikerű előadását. — Özv. Milus Ferencné Cegléd, Sallai u. 7. szám alat­ti lakosnál 476 liter elrej­tett ^ bort találtak a pénz­ügyőrök. A szabálysértési hatóság megindította ellene az eljárást. — Az OKISZ-kupában a ceglédi szövetkezeti sakko­zók vasárnap játsszák a dön­tő mérkőzést Budapesten, a szombathelyi, kaposvári és budapesti csapattal. A gerjei borpincében naponta 250 hl bort vesz­nek az egyéni terme­lőktől, 150 hl-t a termelőszö­vetkezetektől. — 23-án, délután 5 óra­kor Bartók Barnabásné, a 13-as körzet tanácstagja be­számolót tart a Széchenyi úti óvodában. Nagyszabású i á tékvásá kezdődik hétfőn a földmű vesszövetkezeti áruházban. javítóipari tevékenységből és esetleg házingatlan bérbeadá­sából származó jövedelmén kí­vül más adóköteles jövedelme nincs, ipari tanulón kívül más alkalmazottat nem fog­lalkoztat. 60 éven aluli segítő családtaggal, üzlettárssal, va­lamint gépi erővel nem ren­delkezik. A magánkereskedelemi te­vékenységet folytató 65 éven felüli férfi, illetőleg 60 éven felüli nő és a 100 százalékos csökkent munkaképességű magánkereskedő, ha az emlí­tett tevékenységből, és esetle­ges házingatlan bérbeadásá­ból származó jövedelmén kí­vül más adóköteles jövedelme nincs, kereskedelemi tanulón kívül más alkalmazottat nem ft>glalkoztat 60 éven aluli se­gítő családtaggal vagy üzlet­társsal nem rendelkezik, szin­tén mentes az általános jöve­delemadó alól. 10 százalékos adókedvez­mény illeti meg azt a kisipa­rost és magánkereskedőt, aki szakmai tanulót foglalkoztat. 10—50-ig terjedhető adóked­vezmény illeti meg az idős, vagy csökkent munkaképessé­gű kisiparost, és magánkeres­kedőt. A kivetett községfejlesztési hozzájárulás mérséklésére vagy törlésére rendelet értel­mében lehetőség van. A mér­séklés vagy törlés iránt be­nyújtott kérelemre 10 Ft ok­irati bélyeget kell ragasztani és a tanács határoz a mérsék­lés, vagy törlés ügyében. A tanács határozata jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. A magasabb marxista Beszámoló az esti marxizmus—‘leninizmus iskoláról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom