Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

J»EC» El 1333. NOVEMBER 13, SZERDA Új feladatokkal kell Beszélgetés Török Györggyel, a Hazafias Népfront Pesl megyei titkárával Örömmel veszi mindenki tudomásul, hogy mind na­gyobb gondot fordítanak a kereskedelmi egységek tisz­taságára a földművesszövet­kezetek is. Ezt bizonyítják az egészségügyi szervek ellen­őrzései, de erről tanúskod­nak a vevők megjegyzései, észrevételei is. A többség ma már valóban a fentebb em­lített. Van azonban kisebb­ség is. A kisebbség, ahol saj­nálják a seprűt, a tisztító- szereket, ahol por, piszok le­pi be a kirakatot, a portált. A tisztaság nélkülözhetet­len követelmény a kereske­delemben, de különösen a vendéglátóiparban. Míg a kereskedelmi egységeknél különösen a peremboltokban sok a javítani való. a ven­déglátóiparban a nagyobb egységeknél is szép számmal van teendő. A tiszta abrosz, a tisztán tartott padló, a ki­ürített hamutálcák — mind TISZTASÁG olyan apróság, amely nél­külözhetetlen feltétele an­nak, hogy a vendég jól érez­ze magát, s ne az jusson eszébe: ja. hát falun va­gyunk! A vevőt, a vendéget be­csüli le az a boltos-, étterem- vágy cukrászdavezető, aki nem tesz meg mindent a tisztaság érdekében. Ám nemcsak rajtuk múlik ez. A rendszeres ellenőrzések­nek ki kell terjednie erre is. Necsak árhibát, szabályta­lan raktározást rögzítsenek a jegyzőkönyvek, hanem ilyen kifogásokat is. És ne csak rögzítsék azokat, hanem kötelezően írják elő meg­szüntetésüket! A kellő ellen­őrzés, figyelmeztetés, s ha. kell, bírságolás megérteti azokkal is, akik eddig nem törődtek vele: a kultúrált ke­reskedelem elengedhetetlen feltétele a tisztaság! November végén kezdődik a rádió szövetkezeti gazdatmíoifama A 36 közvetítésből álló szövetkezeti gazdatanfolyam november 25-én kezdődik, s hetenként két alkalommal jelentkezik a Kossuth-adó műsorán, (MTI) került a figyelmet a leg­aktuálisabb kérdésekre irá­nyítani. Szőlő-gyümölcstele- pítési, zöldségtermesztési, tej­termelési akcióbizottságok alakultait, az állattenyésztés ösztönzésére pedig a „Ki­váló állattenyésztő” jelvény alapítására tettünk javasla­tot. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az állattenyésztési ter­vet megyénk teljesítette. — A tájékozódás valószí­nűleg nemcsak az eredménye­ket, hanem a hibákat is megmutatta. Ha vannak ilye­nek, mit szándékoznak tenni a kijavításukra? — A már ismert hiányos­ságok, gyengeségek mellé újabbak is felsorakoztak. Azt régóta tudjuk, hogy aktí­váink legtöbbjének sok más funkciója is van. Elsősorban ezen kell segítenünk és azon, hogy a nőket sokkal jobban foglalkoztassuk. Termelőszövetkezeteinkben fő­leg nők dolgoznak, a veze­tőségekben mégis alig kap­nak helyet. A gyári munká­sok feleségei is jórészt nem dolgoznak, a háztartást veze­tik. Közülük is sokan szí­vesen jönnének, ha hívnánk őket. Feltétlenül meg kell ta­lálnunk a kapcsolatot a bejáró munkásokkal. Ez az egyik legégetőbb kér­désünk. A megye nyolcszáz­ezer lakosából naponta több mint százezren kelnek útra Budapest felé, más ezrek pe­dig Vácra, Ceglédre, a töb­bi városba járnak dolgozni. — Általánosságban egy lé­péssel előbbre .kell jutnunk, a meglevő feladatok mellett tovább kell lépnünk. Nem elég ha csak. a községfej­lesztési társadalmi munkára mozgósítunk, hanem be kell vonnunk az eddiginél jóval nagyobb számban a tervezés­be, a távlati tervek kidol­gozásába és megvalósításá­ba adott terület műszaki értelmiségét. Nagyobb teret kell biz­tosítanunk az értelmi­ség ismeretterjesztő, köz­életformáló erejének. Szeretnénk elérni, hogy sza­vunk a lakosság vaiameny- nyi rétegéihez eljusson, való­ságos, meglévő problémáik­kal foglalkozzunk. A bejáró munkást, az orvost, az ápo­lónővért, az agronómust, a háziasszonyt, a nyugdíjast és a kisiparost egyaránt bevon­juk mozgalmunkba. Velük, és a különböző társadalmi szervezetekkel együttműköd­ve végezhet a Hazafias Nép­front a jövőben még jobb, teljesebb értékű munkát — fejezte be nyilatkozatát Tö­rök György megyei titkár. (k. m.) A rádió az idei télen is­mét megrendezi immár ha­gyományos szövetkezeti gaz­datanfolyamát. Most azon­ban eltérnek az eddigi álta­lános tematikától: a tanfo­lyam kizárólag a mezőgaz­daság egyik legfontosabb feladatának, a tej- és hús­termelés növelésének kérdé­seivel, ezen belül elsősor­ban a takarmányozási és tar­tási problémákkal foglalko­zik. A 20—20 perces műso­rokban az egyes témák ki­váló elméleti és gyakorlati szakembereinek konzultációs vitáit közvetítik, s ennek során ismertetik a szarvas- marha- és sertéstartás, va­lamint a takarmány termesz­tés és gazdálkodás legjobban bevált módszereit. — Százhaívan négyzetmé­teres széntárolót építettek a Váci Kötöttárugyár KISZ- istái, a műszaki katonák se­gítségével. Társadalmi mun­kájukkal 45 000 forintot ta­karítottak meg a gyárnak. — Gyümölcstelepítési an­kétet rendez november 23-án a Hazafias Népfront budai járási bizottsága. Az anké­ten az érdekelt tsz-ek veze­tői, gyümölcstermesztési szakemberei és a népfront- elnökök, titkárok vesznek részt. Rövid riad rágós régészek A gödöllői ál­talános iskolások egyik legkedvel­tebb szóralcozása, ha Heltai Mik­lós tanár bácsi vezetésével (aki jelenleg Gödöllő monográfiáját ír­ja) felfedező kör­útra indulnak. Megtanulták. hogy Gödöllő már a kőkorszakban is lakott település volt, hogy kim- merek, szkíták, jazigok, avarok, szlávok éltek itt a honfoglalás előtt, és tudják azt is, hogy a tatárjárás alatt elpusztult falvak romjain épültek újjá á községek. A gyerekeket érdekli a múlt. Mennek a tanár bácsival oda, ahol tudják, hogy régi emlékekre bukkannak. Cse­répdarabokra, pénzre, régi szer­számokra. Szor­galmasan ásnak és egymás sza­vába vágva sza­ladnak Heltai Miklóshoz: — Tessék mon­dani, ez mikori? Mi ennek a törté­nete? S a tanár bácsi válaszol, A rö­vid nadrágos, rö­vid szoknyás ré­gészek pedig bol­dogan térnek ha­za. Mikor a tör­ténelmet tanul­ják, mintha a tanár bácsi me­sélne. A Petőfi Sán­dor Általános Is­kolának gazdag múzeuma van. Heltai Miklós, a gyerekek és igaz­gatójuk, Monon József, meg a volt igazgató. Dékán Antal, aki jelen­leg a megyei művelődési osz­tály vezetője — mindnyájan azt szeretnék, ha az iskolai múzeum a község múzeumá­vá nőne. TÁRSADALMI MUNKÁSOK „A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN...“ Nem ő hirdet ítéletet, de ott áll a bíró mellett s előzőleg a tanác:kozáson talán az ő véle­ménye döntötte el végül a vádlott sorsát. Nagy felelős­ség. Körültekintővé, meggon­dolná érleli az embert, állan­dó töprengés, kutatás, mérle­gelés kíséri az életét. Nyolc esztendő óta megszokta már ezt Varga József. Először csak hallgatta a tárgyalásol<at, fel­jegyezte, „lefényképezte” ma­gában mindazt, amit látott, hallott. Később pedig már te­vékeny részese lett mindan- riak, ami a tárgyalóteremben folyt. 1955-ben választották meg népi ülnöknek, azóta minden évben a Pest megyei bíróságon tölt egy hónapot, néha többet is. Felesleges kérdezni, szere­ti-e a megbízatását. Minden mondatából ez derül ki. Más lelt, mint ami volt. Másképpen nézi az életet. Sok jogi vonat­kozású könyvet olvasott, sok paragrafust megismert, de mint mondja, elsősorban min­dig az ember érdekli a maga sokszínűségé vei, árnyaltságá­val. II. Háromszáz tárgyaláson vett részt, mindegyik érdekes, fi­gyelemre méltó a maga mód­ján, akár válásról, akár sik­kasztásról volt szó. A „nagy ügy”-ben — tizenhárommillió forintos lopás — negyvenhá­rom vádlottat hallgattak ki és rengeteg tanút. Nagyon nehéz munka volt, fél évig tartott, sokszor ment haza zúgó fejjel és kételyekkel, de végül úgy érezte, sikerült igazságos dön­tést hozniuk. — Érdekes, hogy tárgyalás közben is megváltozhat az ~m- ber véleménye bizonyos dol­gokról. Ezen a tárgyaláson a vádlottak között volt egy asz- szony, először azt hittem, meg­rögzött bűnöző, aztán rájöt­tem, hogy primitív ember csu­pán, akinek a körmönfontab­bak a tudatlanságát használ­ták ki. Nem mentőkörülmény, de fontos szempont. Találkoztam háborús bűnö­sökkel is. Sajátos volt szá­momra, hogy azok a vádirat tanúsága és a tanúk szerint szemrebbenés nélkül gyillcol- taük, a bíróság előtt pedig szű­külve próbálták egymásra há­rítani a felelősséget. A bátor­ságnak szikrája sem lát­szott ... Rengeteget tudnék mesélni, minden tárgyalás élmény volt, egyiket sem tudom elfelejte­ni. A fontos, hogy az ember kérdezzen, érdeklődjön és tudjon mindent, amit csak le­het. Nem azért van ott, hogy a tárgyalás szemtanúja legyen, nem is azért küldték őt az üzemből. Az üzem — a Csepel Autó ■ gyár — amelynek egyik raktá­rában dolgozik — jó iskola. Miniatűr méretekben itt is sok minden lezajlik, amiből tanul­ni lehet. — A legfontosabb — mond­ja beszélgetésünk alatt több­ször is —, az emberismeret. Meglátni azt is, amit a kívül­álló nem vesz észre, a jel­szín alatt a mélységeket. Idősebb ember már, az~élet­tapasztalata is segítség. De a legfontosabb mégis az a szen­vedély, amellyel megbízatásá­nak titkait kutatja. Bende Ibolya mxmk.észít menyekkel való visszaélés is egyik okozója lehet. Ilyenkor megváltozik a szájban élő mikroorganiz­musok közötti természetes arány és ez elősegíti a gom­bák elszaporodását. A protézist, műfogsort viselők, különösen kez­detben, sokat panaszkod­nak, hogy csökkent az étvágyuk, nem érzik az étel ízét. Az ilyen, esetekben többnyire megtalálták a nyelv felszí­nén és a protézisen elszapo­rodott szájpenészgombákat, Balogh professzor szerint szükség esetén nemcsak a fogakat és a szájat kell rendszeresen ápolni, hanem magát a nyelvet is le kell tisztítani fogkefével i'agy gézzel. A lepedék ledörzsö- lése után általában javul az ízérzés és megjön az ét­vágy. Hogy a szervezet mi­előbb megszokja a protézis­viselést és kialakuljanak az ízérzéshez szükséges reflexek, ajánlatos a műfogsort éjjel is viselni. Érdekes megállapítás, hogy a fogatlan embernek megnagyobbodik a nyel- [ ve. Ez természetesem egyáltalán nem beteges tünet, hanem a szervezet alkalmazkodó ké­pességét bizonyítja. Egy­részt az ilyen emberek szá­jában nagyobb hely van a nyelvnek, másrészt az éte­lek megpuhításában több munkát végez. A nyelv betegségei sok lel­ki gyötrelmet okozhatnak. Legtöbben ugyanis nyelvráktól i félnek. A klinikai tapaszta­latok szerint azonban ez a félelem az eseték túlnyomó többségében teljesen alapta­lan. (MTI) a nyelvbetegségek a leggya­koribbak — ajánlatos sok főzeléket, gyümölcsöt, tejet, tejterméket az étrendbe ik­tatni, hogy ezzel biztosítsuk a szükséges B-vitaminokat és a könnyen emészthető fehérjé­ket. — A nyelv megbetegedését legtöbbször az úgynevezett nyelvlepedék mutatja, amely azonban gyakran a szervezet­ben lejátszódó hurutos, gyul­ladásos állapotok, emésztési, vérkeringés! vagy idegrend­szeri zavarok jelzője is le­het. Összefüggés állapítható meg a vérképző rendszer állapota és a nyelv nyál­kahártyája között is. Az ilyen eredetű panaszok gyógyításakor az orvos el- sőso'rban az alapokat igyek­szik megszüntetni a helyi ke­zelés mellett. A professzor elmondotta, hogy különböző vizsgálatok­nak vetették alá magát a nyelvlepedéket is. Nemcsak elhalt hámrészeket, hanem báktériumokat, mikroszkopi­kus gombákat, sőt ételma­radványokat is találtak ben- , ne. A gombás megbetege- j déseknek többek közt az I antibiotikumokkal és hor­A fogászok, gégészek, bőr­gyógyászok, sőt a belgyógyá­szok is, az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a nyelv különböző meigbetegedései felé. Dr. Ba­logh Károly, a Budapesti Orvostudományi Egyetem fog­orvosi karának dékánja — aki nemrégiben elsőiként kap­ta meg az Arloövy-emlék­érmet — munkatársaival mintegy 250, 40—50 év kö­zötti nyelvbetegen végzett tü­zetesebb megjigyeléseket. A fog- és szájbetegségek elismert tudósa az orvosi vizsgálódások néhány érdeke­sebb megállapítását a kö­vetkezőkben foglalta össze: — A nyelvfáj dalinak és be­tegségek egyik gyakori oka a száj szárazsága, ez főleg idősebb korban egyes be­tegségek, a szervezet túl- erőltctése, idegrendszeri zavarok, a nyálmirigyek csökkent működése miatt következik be. B-vitaminok hiánya például a nyelv nyálkahártyájának el- szarusodására vezet, de fe­kélyeket is okozhat. Fehérje­hiány következtében a nyelv felszíne sorvad, .,kopik”, ér­zékennyé válik. Ezért főleg 40—60 éves korban — amikor Érdekes megállapítások a nyelv megbetegedéseiről TANÁCSOK MÜFOGSOR-VISELÓKNEK séges meteorok az űrbe kül­dendő mesterséges égiteste­ket itt a Földön állítják űri feladatok elé. A mű- 1 meteorok próbáját kiálló ; mesterséges égitesteket kül- í dik csak fel a valódi űrbe. | Ekkor már tudják róluk, ho- | gyan állanak ellent a koz­mikus por és a valódi me- | teorck behatásainak, becsa— | pódásainak, Német csillagászok megfi- j gjelések és mérések alapján : kiszámították, hogy Földünk­re évente 300 tonna ossz- j súlyú meteor hull — nagy szabályossággal. S hogy mit | meg nem csinálunk? íme: | Amerikában műmeteorokat állítottak elő. A másodper- cenként 9 kilométeres se-1 bességre gyorsítható mester-1 Egv valódi és egy mű METEOR-HÍR Rövid pór hét és befejez­zük az évet. Ilyenkor min­denütt eredmónyekjet, terve­ket latolgatnak. Erről, be­szélgettünk a napokban Tö­rök Györggyel, a Hazafias Népfront Pest megyei bi­zottságának titkárával. — A Hazafias Népfront szeptemberben általános tá­jékozódást végzett arról, hogy milyen eredményeidet értek el, és mi lesz a legkö­zelebbi teendőjük. Ezt tár­gyalta a közelmúltban a népfront megyei bizottsága. Hogyan zajlottak le ezek a megbeszélések? — Eredményesen — mon­dotta Török György. — a munka legfontosabb célja az volt, hogy megtudjuk, a Ha­zafias Népfront-mozgalom mi­lyen befolyással rendelkezik, milyen problémákkal foglal­koznak aktíváink és mun­kájukat milyen eredménnyel végzik. Elnökségünk most összegezte a jelentéseket és örömmel állapítottuk meg, hogy olyan új szempontok bukkantak elő, amelyeket munkánk során eddig ; nem tartottunk élvonal­belinek. l Megláttuk azt is, milyen új ! területeken kell szervező­felvilágosító munkát végez­nünk és az eddigi szorgos mimikát végző bizottsági ta­gokon kívül kikre támasz­kodhatunk. — Mondhatna Török elv­társ erre konkrét példákat is? — Igen. Bizottságaink mun­kájának fő éltető eleme, ha megragadják az élet . adta kérdéseket és ezeket igyekez­nek közösen megoldani. Az elmúlt esztendőben a Ha­zafias Népfront tevékenysé­ge már túljutott a kam­pányjellegen és legtöbbször állandó munkával foglalkoz­tunk. — Megyénkben szép ered­ményeket értünk el a ta­nács és a népfront együtt­működésében, a tanácsok tö­megkapcsolata, a tanácsde­mokratizmus és általában a közélet demokratizmusának 1 kiszélesítésében. Ezek az ered­ményeik nemcsak abban mu­tatkoznak, hogy együttes ta­nácsüléseket tartottunk, kö­zös felhívásokat adtunk ki, a tanácsi állandó bizottsá­gok mellé népfrontaktívákat állítottunk, hanem főleg ab­ban, hogy szemléletileg tör­tént változás. A tanácsok ma már igényt tartanak a nép­front segítségére, aktí­váink pedig sajátjuknak tekintik a tanácsok előtt álló feladatokat, arra törekszenek, hogy men­nél többen bekapcsolódjanak a tanácsi munkába. — A másik példa. Jelentős előrehaladást értünk el a tár­sadalmi munka felajánlás és j teljesítésben. Évről évre nő j a társadalmi munka összér­téke. évről évre többen I vesznek részt benne és már * kétszer egymás után sikerüli-' a községfejleszíési éves ter­vet november 7-re teljesí­teni. De ugyanígy nézhet­jük a mezőgazdaságot is. Si­A velencei iskola Hol vannak már a vidám fürdőzők? A meleg kályhák mellé húzódtak. De Velence, természetesen a magyar Ve­lence, nem néptelenedett el. Csakhogy nem a nyaralók, ha­nem a felnőtt iskolások népe­sítik be a szép nyaralóhelyet. Itt működik a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának iskolája, amelyben ősztől ta­vaszig szakszervezeti funkcio­náriusok tanulnak. Szb-titká- rok és más tisztségviselők már tudásban és tapasztala­tokban gazdagodva visszatér­tek vállalataikhoz. Hétfőn, november il-én a vállalatok társadalmi bírósági elnökei látnak munkához az iskolában. Az egyhetes tanfo­lyam alatt csupán egyetlen el­vi a szakszervezetek felada­taival kapcsolatos előadás hangzik el. A többi időt a gya­korlati munkának szentelik Megismerkednek a társadalmi bíróságok elé "tartozó ügyek­kel, a tárgyalások előkészíté­sével. a társadalmi bíróságók jogkörével. Két mintatárgya- lást is tartanák, ahol a gya­korlatban mutatják be ennek a fontos társadalmi munkának a formai kereteit. Az egyhetes iskolán dr. Nagy József, a te­rületi egyeztető bizottság el­nöke kriminalisztikai kérdé­sekről tart előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom