Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

mm TANÁCS­ÜLÉSEK < Csütörtökön a . Lr péleri tanács az ff* fmsz és a kereske­delmí áb beszá- v mólóját vitatja n meg. Pénteken: Monoron a me- jm zögazdasági áb t-' jelentését; Pili­§ sen a közrend­jeközbiztonság, va- lamint a község d állategészségügyi J helyzetét; Tapló-’ sülyben a köz­ségfejlesztési áb és íi művelő­dési ház beszámolóját; Ve- csésen az ipari és kereskedel­mi állandó bizottságok mun­káját tárgyalják meg a ta­nácsülésen. M0H0B°7IDÍEX 'A P E S T-:.M E G y É I ,.H i R LAP K Ü LÖN K I A DAS A ■ : V. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 1963. NOVEMBER 12. KEDD Az épületkarbmtartó ktsz-nél is fokozni kei! a lakossági — Bachl József, a közismert monori gyógyszerész, 42 éves korában váratlanul, elhunyt. — Harmadik helyen vég­zett a magi ód i MHS, modellező szakcsoportja a vasárnap meg­rendezett megyei versenyen. — Tanácstagi továbbképző bizottság alakul pénteken a Hazafias Népfront járási bi­zottsága és a járási tanács vb irányításával. — 236 mázsás holdanként! átlagtermést hozott a cukor­répa — a tervezett 140 mázsa helyett — a nyáregyházi Bé­ke Tsz-ben. 25 holdon össze­sen 58 vagon termett, amit már le is szállítottak a Selypi Cukorgyárba. — Egésznapos oktatással egybekötött lövészeten és har­citúrán vettek részt vasárnap Monoron járásunk MHS alap­szervezeteinek ejtőernyősei. — A költségvetési beszámo­ló szerepel a péteri tanács végrehajtó bizottságának ma délután 5 órakor kezdődő ülé­sének napirendjén; Hírek a tsz-közi sertéstelepről Szerdán ad át a vállalkozás 210 hízott sertést az Állatfor­galmi Vállalaton keresztül a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnak. A sertéseket köz­vetlenül Csapra szállítják, ahöl a SKOTOIMPORT nevű szovjet cég veszi át. ★ Az elmúlt héten megbeszé­lésre hívta össze a járási ta­nács vb a vállalkozásban részt vevő 8 tsz elnökét, főkönyvelő­jét, fóagronómusát és ellenőr­ző bizottsági elnökét. A meg­jelentekkel fehér asztal mel­lett komoly eszmecsere folyt a vállalkozás eddigi eredményei­ről és a fennálló problémák­ról. A részvevők rendkívül hasznosnak találták az összejö­vetelt és elhatározták, hogy az ilyen jellegű kapcsolatokat ez­után is fenntartják. ■k 14-é<n lesz a műszaki átadá­sa a vállalkozás központjához vezető villamos távvezetéknek és transzformátorállomásnak. Remélhetőleg ezzel egy idő­ben kigyullad a fény is a tele­pen. * Az úri Béke Tsz 10 vagon­nal, a monori Uj Élet Tsz 5 vagonnal ad le terven felül kukoricát a vállalkozás takar­mányellátásának biztosítása érdekében. Követendő példa a többi tsz részére. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Tücsök. Maglód: A lány és az állam ügyész, (széles). Monor: A hetedik esküdt (szé­les). Pilis: Születési bizonyítvány. Tápiósüly; Jó emberek között, üllő: Cartouche (széles). Vecsés: A i>údos (széles). TIT-elő adások Maglód. 13 óra 3<ö nerc. a gén­gyárban: Rákos megbetegedések. Előadó: dr. Csoutay Ágoston. Mende. 19 óra. a művelődési házban: Csillagászat és babona. Előadó: Kriskó János. Monor, is óra. a művelődési otthonban. Munkások és parasz­tok a Horthy-rendszer igáiéban. Előadó: Szabó Jusztina. ÍR óra-, a KlOSZ-bah; Ki örö­kölhet? Előadó: dr. Borsai József. 14 óra. a Vasipari Ktsz-ben: Korszerű technológiai eljárások. Előadó: Korbuly Sándor. Vecsés. 19 óra. a KIOS2 szék­hazában: Utazás a világűrbe. Elő­adó: Tömör Mihály. GO co A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN, MERT EREDMÉNYES! Hirdetések feladhatók a Magyar Hirdető Vállalat kirendelt­ségénél: özségi tanács és a Monor és Vidéke szerkesztőségénél A Monori Járási Épületkár­ban tartó és Javító Ktsz veze­tősége a háromnegyed évi I munkateljesítés eredményei­ről készült beszámolójában megállapítja, hogy a szövet­kezet a 3 630 000 forintos ter­vét 110 százalékra, 352 ezer forinttal túlteljesítette. A munkák egy negyede a la­kosság közvetlen szükségle- j telnek ellátására szolgált, a | háromnegyed része pedig kö- ! zületí munkákból adódott. A fokozódó igények kielégíté­sére a létszámot a múlt évi 49-ről 61 főre kellett felemelni. Kétévi .eredmény­telen próbálgatás után talán megoldódik a mű­szaki vezető személyi problémája is. Jobbágy András építész­technikus, ötödéves építész­mérnök-jelölt, fiatalos lel­kesedéssel állt munkába és a jelek szerint a műszatká ve­zetés jó kezekbe került. Az elmúlt háromnegyed év­ben elvégzett munkák között kilenc új lakóház kulcsát- adásos építkezése és 26 épü­letbővítési, javítási munkál­nak befejezése szerepel. Pálfalvi Károly elnök és dr. Veszély Imre főkönyve­lő sajnálattal állapította meg, hogy a villany, és vízszere­lési, a bádogos- és laka­tosmunkák ellátásában olyan nagy a kontártevékenység, hogy a szövetkezet ezeket a munikálkait vállaló részle­geit nem tudja kielégítően munkával ellátni, pedig fel­készült rá, hogy a lakosság ezirányú igényeit kielégít­hesse. A november 7-i ünnepség keretében, a szövetkezet négy dolgozója: Nyári Ferenc kalkulátor, Kovács István bádogos szaikmunkás, Agg Károly kőműves és Burján István szállítómunkás kivá­ló munkateljesítményükért 500—500 forint .jutalmat kap­tak. A brigádok munkaver­senyének végértékelésére csak az év végén kerül sor. Állandóan emelkedik az ér­deklődés a PVC padlóburko­lás iránt. Ezen a téren a szövetkezet újításra is KILENC LAKÁS KULCCSAL - KENHETŐ MŰANYAGPADLÓ ÖNÁLLÓ ÉPÍTÉSVEZETŐSÉG VECSÉSEN ÉS ÜLLŐN készül, a kenhető mű­anyagpadló bevezetésével. Az új eljárással készülő pad­ló különösen előszoba, kony­ha, fürdőszoba burkolására lesz alkalmas. A jövőre vonatkozó ter­vek szerint 1964-ben Vecsé- sen és Üllőn önálló építésve­zetőséget kíván a _ szövetke­zet- szervezni. Bármennyire is örvende­tesek a szövetkezet szám­szerű eredményei — vélemé­nyünk szerint — a szövetkezet elsőrendű hivatása a lakosság közvetlen ellátása, ezt a há­nyadot tehát emelni keüL Kü­lönösen a mindenapi élet ki- sebb-nagyóbb javítási, pótlá­si munkáinak gyors, olcsó és szakszerű elvégzésével a szövetkezet le tudná győzni az ezen a téren leginkább vi­rágzó kantártevékenységet. Dr. Huszty Károly Félmillió forint értékben gépeket ad át a gépállomás a termelőszövetkezeteknek Ez az ősz bebizonyította, hogy a termelőszövetkeze­tekben már a. közepes ter­més betakarítása is nehéz­ségeket jelent és ezeket a nehézségeket nem is any- nyira a munkaerő, mint in­kább a szállítóeszközök hiá­nya okozza. Ezen kíván se­gíteni a gépállomás, ami­kor húsz-huszonöt pótkocsit ad át a termelőszövetke­zeteknek. Persze, ezzel nem szűnik meg a gépállomás szállítási ágazata, csak lé­nyegesen szűkül, hiszen a fő feladat mégis a talajmű­velés.-Mindezt Petrik Sándortól, a járási mezőgazdasági osz­tály gépészeti előadójától tudtuk meg, aki elmondotta még, hogy a pótkocsik és a gépek árát azok állapotá­tól függően állapítják meg, s az előnyös vásárlás lehe­tősége élénk visszhangot kel­tett termelőszövetkezeteink­ben. Mende máris jelentke­zett vásárlási szándékával. A kivénhedt kormosok is az átadás sorsára jutnak, s ahová nem ér el még a villanydrót ott sok segítsé­get nyújthatnak még az embernek ezek az öreg jó­szágok. Darálók, szivattyúk, és az egyre jobban elter­jedő szénaszárítók meghaj­tásánál, üzemeltetésénél gaz­daságosan használhatók fel. Pályaszéli jegyzet Első hazai vereség — tanulságokkal A listavezető Albert insa vasár­nap Monorról Is elvitte — tegyük: hozzá nyomban: a monori fiúik jóvoltából — a két bajnoki pon­tot. Sok monori szurkolótól el­hangzott a találkozó végén: hogy nem megérdemelten jutott Alíbert- irtsa a győzelemhez. Vitába kell szállni ezzel a megállapítással, pont a felfeilődésben levő monori Labdarúgás érd-ele ében. Mert nézzük csak meg részlete­sen a mérkőzés tanulságait. Igaz ugyan, hogy a vendégcsapat szin­te egyetlen tervszerű akciót sem vezetett, kamura sem igen volt veszélyes, mégis — véleményeim és sole higgadt, tárgyilagos sport­ember véleménye szerint — meg­érdemelte a győzelmet. Elsősor­ban azért, mert lelkesebben, na­gyobb erőbedobással játszott. Jól megfigyelhető volt, hogv amíg egy labdára két albertirsai játé­kos ment fel fejelni, addig a mo- noriak csak nézték. Fordított volt a helyzet: az irsaiak játszottak saját pályájukon — legalábbis a játék kéne és szurkolóik hangos biztatása után ítélve — és a mo- noriak játszottak idegenben. S itt egy pillanatra álljunk meg! Kérdezem: hol volt a monori szurkolók biztatása, harsogó buz­dítás^. amely erőt. lendületet ad a további harchoz, esetleg a győ­zelemhez? Helyesebben mondva: hol voltak egyáltalán a monori szurkolók akkor, amikor csapa­tuk a 3. helyei! állt? Nem mente­ni, szépíteni akarom a keserű vereség tanulságait, csak fel akarom hívni a .figyelmet erre a fontos. lényeges do­logra. mert ezek a fiúk — ha időnként mé? nem is nvúitiák azt. amit elvárnak tőlük — meg­érdemlik szurkolóik pártfogását, sőt* igénylik is azt! Már a Pályára lépő monod csa­pat összeállításakor — Sáránsczki és Szabó I. hiányzott! — tudva­levő volt: az irsaiak nagyobb eséllyel veszik fel elleniünk a küz­delmet. Ennyi előnyt nem lehet adni egy vezető csapatnak. Mégis, voltak a mérkőzésnek olyan sza­kaszai — különösen az I. félidő végén —. amikor felcsillant a re­mény: győzhetünk is. ha nagyobb akarással., lelkesedéssel játszanak fiaink. Sajnos, nem az történt, az ellenfél játszott nagyobb igyeke­zettel. Hiába vette le László Kar­csi a labdát a földre, csak 4—-5 húzással tudtuk megközelíteni az ellenfél kapuját, időt adva ezzel az irsai védelem szoros ember­fogásának. Nem volt gyors, ötle­tes a monori támadósor játéka, könnyen felismerhetők voltak a vérszegény akciók, amelyek szét­rombol ása nem volt nehéz feladat az erőtől duzzadó ellenfél védel­mének. Meg kell érteni a monori fiúk­nak: nincs siker, ha játékuk nem párosul lelkesedéssel, min­dent elsöprő akarattal. Mind a 10 mezőnyjátékosnak kollektiven részt kell vállalni a felelősségből. Vasárnap csak Dimoff volt az, aki szívügyének tekintette a győ­zelmet. a gvözniakarást. Magasan a mezőny fölé nőtt — mindenki fölé! így kellett volna minden monori játékosnak harcolni! Befejezésül még annyit: sokan szidták a játékvezetőt, sőt egy­két vérmesebb szurkoló tettleges- ségtől sem riadt volna vissza, ha hagyták volna. Pedig a játékveze­tőre nem lehet panasz. Mindent jelzett, fegyelmet tartott, gólt saj­nos nem rúghatott. A tizenegyest én sem adtam volna meg. két lé­pésről lálőtt, labdáért nem jár büntető, azáltal nem lesz gólkéoe- sebb a monori csatársor! (hörömpö) Előnye ezeknek a gépeknek: könnyen mozgathatóik és naponta több helyen segít­hetnek. A cséplőgépek már tehertételként szerepel­nek a gépállomás leltárában, helyüket az aratás és csép- lést együttesen végző kom­bájnok vették át. A mag­tisztítást és az aprómag- cséplést végzik már csak ezek a Noé-bárkák. Az idő­ben történő betakarítás fi­gyelembevételével hasznos tehát élni a kedvező alka­lommal: a gépállomás kü­lönböző típusú és dobszé- lesvségű cséplőket is ad át. Az átadandó mozgó és álló gépek értéke körülbe­lül félmillió forint!. Érde­kes tényként említi meg Petrik Sándor, hogy a múlt év végén hetven három . erő­géppel rendelkeztek terme­lőszövetkezeteink, addig az idén a saját erőgépek szá­ma 121 darab. Persze, en­nek körülbelül 50 százalé­ka már több éve szolgál a közös gazdaságokban, így fokozottabb karbantartást és javítást igényelnek. A gépállomás már nagy­javításokat is vállal, a szerződések megkötése e héten befejeződik. Igyekez­zenek tehát azok a terme­lőszövetkezetek, ahol nincs javítóüzem. Mert azok is épülnek, ké­szülnek szép számmal. Ecse- ren már el kellett volna készülni vele, az építkezés befejezését a TÖVÁLL azon­ban egyre halogatja. A pi­lisi Uj Életben a saját erős építkezés már a befejezés­hez közeledik. Üllőn a ké­szülő üzem értéke egymil­lió forint lesz. Kiss Sándor Acélszalagos gépi kasza Kiss József, a Monori Gépállomás volt igazgatóid — jelen­leg a MEDICOR Müvek üzemfenntartási osztályvezetője — a gépi kasza vágószerkezetének újításán dolgozik. Űjítása által a gépi kasza annyiban módosulna, hogy az eddig rezgő moz­gást végző fogazatát egy végtelen acélszalag keresztirányú gyors mozgása helyettesíti. Az újítási kísérlet legfőbb célja az, hogy megoldja a ken­der gépi kaszálását, a>mi országos probléma. Az átalakított gépi kaszával — ha az elméletben kidolgozott újítás a gya­korlatban is beválik —, majd az összes terményféleségeket — gabona, csalamádé, 'kukoricaszár, lucerna, stb. — le lehet vágni az eddigeknél jobb minőségben és nagyobb teljesít­ménnyel. A napokban a gépállomáson első kísérletként a gyakor­latban mutatták be a gépi !kaszát a járás szakembereinek. A gépet csalamádé vágása közben vizsgálták. Megállapították, hogy az átalakított gépi kasza további módosításokra szorul. Meg kell oldani az acélszalag eddig gyengének bizonyult meghajtását; biztosítani kell a szalag folyamatos mozgását ét a növény oldalirányú kitámasztását is. A szakemberék véleménye szerint a fennálló hibák kikü­szöbölése esetén sikerrel járhat az újítás. Az első kísérletnél jelentkezett technikai hiányosságok megszüntetése után or­szágos szakvezetők előtt is bemutatásra kerül a gépi kasza. Képünkön az átalakított gépi kaszát láthatjuk. — Hrutka :— M@fg kell javítani régeink, legelőink állapotát Az őszi munkák túlnyomó többségével már megbirkóz­tak termelőszövetkezeteink. Amit még az év hátralevő ré­szében meg kell oldani, az a betakarítás utolsó szakasza, a mélyszántás és néhány szö­vetkezetben a szőlőtelepítés. Fontos, hogy a megjelölt fel­adatokat — különösen a sző­lőtelepítést — gondos, lelkiis­meretes munkával végezzék a tsz-ek. Mindezek mellett. kel­lő gondot kell fordítani az egyéb munkákra, így például a rétek és legelők megjavítá­sára is. Ügy véljük, hogy a szántás-vetés éjjel-nappali hajrája után az Idő is jobban engedi, hogy a tsz-ek és ta­nácsok számot vessenek rét- és legelőhelyzetükkel, megtegyék a szükséges intézkedéseket a hiányosságok felszámolására. Hogy mennyire hasznos és szükségszerű a rétek és lege­lők megjavítása, azt a szakem­berek által már bebizonyított példával magyarázhatjuk: ha a réteket, legelőket — minden feltételt biztosítva — megja­vítjuk, akkor forintba átszá­molva csak a negyed részébe ke­rül az állatok számára igen fontos fehérje és keményí­tő előállítása, biztosítása. Ily módon a hoza­moknak — húsnak, tejnek — az önköltsége lényegesen csök­ken. Vizsgálva járásunk rét- és legelőhelyzetét, megállapíthat­juk: annak dacára, hogy a közös réthozamok betakarítá­sával a háztáji állattartók —• A rendelőben Lázók József- né takargatta éppen nagy gonddal háromhetes Magdiká- ját. A kicsike, úgy látszik, meg volt mindennel elégedve, mert hangját nem lehetett hallani. Szép kék szemei állandóan anyukáján csüngtek. A kisma­ma boldogan vitte el a csöpp­séget, mert a doktor bácsi nem tatáit semmi bajt nála. Ezután dr. Majzinger Imre körzeti orvos közölte, hogy ilyenkor rendszeresen meg­vizsgálják a kicsinyeket. Le­mérik a kisbabák testsúlyát, hosszúságát és kioktatják az anyákat a szükséges tudniva­lókra. A gyógyításhoz egyéb­ként nagy gyógyszerkészlet áll rendelkezésükre. A körzeti orvos mellett köz­reműködik Károsi Éva védő­nő is. Jó modora, szelíd tekin­tete a páciensben már az első pillanatban kellemes benyo­mást kelt. Érdeklődésemre Éviké elmondotta, hogy jelen­szükségleteihez mérten — szénajárandóságot szereznek, ez nem kielégítő, mert rétjeink, legelőink na­gyobbik része rossz, gyo- mos és hozamszegény. Mindamellett, hogy a legelő­szükséglet a szarvasmarhák­nak a legtöbb helyen megol­dott, a fűbéres legeltetés mód­szereivel, egy-két községben — például Maglódon és Tá~ piósápon — mégis akadnak problémák. Az említett két községben rá kell bírni arra a tsz-eket, hogy rétnek és lege­lőnek alkalmas területet biz­tosítsanak: vízzel, itatással és fürdetéssel. Azokon a helyeken, ahol a legelő szűk hozamú: gyomta- lanítani, műtrágyázni és jövő tavasszal pedig fogaséin i kell. Ahol az említett munkaráfor­dítások sem eredményeznek hozamemelkedést, ott kellő talajelőkészítés és trágyázás után újra be kell telepíteni fűmag és pillangósmag keveréké­vel a területet. A sertéslegeltetés csupán öt községben — Bén vén, Ecse- ren, Gombán, Péteriben és Úriban — van megoldva, a többi községekben egyáltalán nincs háztáji sertéslegeltetés. Azokon a helyeken, ahol még nem oldották meg ezt, kü­lönböző — vitatható — indo­kokkal próbálják magyarázni. Csévharaszton például azt mondják, hogy nincs legelőte­rület; Maglódon van ugyan legelő, de nincs pásztor; Tá- piósépon is van legelő, de ki­csiny az állomány, így az őrző beállítása nem kifizetődő. Saabiítfjsoerű hiialehedésért í A KPM Autófelügyelet a közúti forgalom ellenőrzése so­rán azt tapasztalta, hogy több tsz, Illetve állami gazdaság jármű menetlevél, forgalmi engedély, körzeti igazolvány, adóalapbiztosítás, stb. nélkül vesz részt a forgalomban. Ezek a hiányosságok szabálysértést jelentenek, a tsz-eknek na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni arra a jövőben, hogy ne forduljanak elő az alábbi bír­ságolások: Drabek Ferencet (Vecsés, Jó­kai u. 6—8, — Ezüstkalász Tsz) 150, Bemula Károlyt (Pilis — Űj Élet Tsz) 80, Mol­nár József (Monori Állami Gazdaság) 120 és Kun Lász­lót (Bénye — Né ront Tsz) 10<I forintra bírságolták. leg 36 újszülött nyilvántartási kartonját vezeti. Napjában ápolás végett sok-sok idősebb beteghez is ellátogat. Ezenkí­vül nemcsak Tápiósülyön, ha­nem Mendén, sőt sokszor Úri­ban is felkeresi a leendő anyá­kat és életmódjukra vonatko­zólag tanácsokkal látja el őket. A következő újszülöttet nagymamája hozta be. Mikor kitakargatta, meglepetéssel láttuk, hogy a kicsi ingecské- je fordítva van feladva. Csak­hamar kiderült, hogy a néni szándékosan adta fordítva a kisbabára az ingecskét. Sze­rencsés Istvánná szülésznő megjegyezte, hogy különösen az öregek között a babona még mindig dívik. Helyszíni látogatásuk alkalmával állan­dóan felvilágosító munkát vé­geznek ugyan, az idősebbek azonban régi szokásaikat még mindig nem tudják levetkőzni. Krátky László Tanácsadás a siilyi zöldkeresztes rendelőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom