Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ESC EGLÉD V ÁROS RÉS Z É R E VII. ÉVFOLYAM, 238. SZÄM 1963. OKTOBER 11, PÉNTEK ÚTJELZŐ TÁBLÁKAT > A SZABADSÁG TÉRRE A múlt héten méreteiben jelentéktelen közlekedési bal­eset volt a Nagykőrösi út tor­kolatánál, pontosan a Sza­badság tér sarkán. Fényesre Jakkozott gépkocsi közeledett a Szabadság tér felé, a Petőfi utcáiból Pannónia motoros igyekezett a Szabadság térirá­nyába. Jól látta a közeledő sze­mélygépkocsit. Biztos volt abban, hogy a jármű belka­nyarodik a téren, de az .autó váratlanul az Árpád utca felé haladt és a moto­ros ilyenformán nekiszaladt a kocsi oldalának. A baleset kivizsgálása le­zajlott, a szabálysértő meg­kapja a megfelelő bírságot »Feltesszük azonban a jogos ^kérdést, hogy miért nincse­nek tájékoztató táblák a té­ren? Ha egy gondosan el­helyezett tábla mutatná az irányt Budapest felé és ugyanakkor egy másik azt (magyarázná, hogy merre ^menjünk az Árpád utca .vagy pláne Lajosmizse irá­nyába, akkor nem fordulna .elő ilyen eset, hogy a gép- rkocsi vezetője kénytelen az utolsó pillanatban és várat­lanul ráhajtani a helyes út­ra. Ahogyan a múlt heti , példa igazolja, ennek a rög- jtönzésnek könnyen baleset is »lehet a vége. Értékes segítség Az őszi mezőgazdasági munkálatok időben és jó minőségben való elvégzésé­hez a kézi munkaerő, a fo­gat- és gépi erő körültekintő, precíz szervezése elengedhe­tetlenül szükséges. A kézi munkaerő és a fogatok szervezése és irányítása vi­szonylag kevesebb problé­mát okoz. Sokkal több a probléma a gépekkel, külö­nösen a gépállások miatt. A járás termelőszövetkeze­teiben dolgozó 310 gépből például ok­tóber 9-én is 55 gép állt, s a fő hiba, hogy ezek főként a szántó traktorok közük Ellenőrzéseink alkalmával megállapítottuk, hogy a gé­pek egy része ténylegesen meghibásodás, alkatrészhiány miatt állt. Voltak azonban olyan gépek is, amelyek csu­pán hozzá nem értés miatt álltak, rosszul voltak beállítva, és a gép kezelője is, sajnos, a gépállomási ellenőrző szak­ember is azt állapította meg, hogy alkatrészcsere szükséges, s nem egy esetben olyan alkatrész pótlásáról volt szó, amelyet nehezen lehet pótolni. A járási párt-végrehajtó- bizottság felkérésére a Ceg­ta, hogy néhányad magával nagyon szívesen venne részt az ásatások megkezdésében. Reméljük, hogy ezen be­jelentésre cikkünk nyomán a múzeum és helytörténé­szeink is felfigyelnek és megteszik a szükséges intéz­kedést. Nagy várakozással várjuk a további eseményeket. Mit rejteget még a föld a jövő évi 600 éves jubileumra. j mikor a szülési szabad­ul Ságból már csak kevés idő van hátra, nagyon gyak­ran felvetődik a kérdés: mi legyen az aprósággal? Van­nak olyanok, akik a nagyma­mát választják, mások ide­gennél helyezik el gyermekü­ket, sokan pedig fizetés nél­küli szabadságra mennek. Akik a bölcsőde mellett döntöttek, izgatottan várják az első napot. Két szempont­ból is izgalmas ez. Egyrészt a gyermek új környezetbe ke­rül, az édesanya pedig akkor megy először dolgozni a ligsz- szú szabadság után. Az 7. sz. bölcsőde a Rákó­czi úton 54 szülő válláról ve­szi le a gondot és ad lehető­séget az édesanya számára, hogy dolgozzon. Három cso­portban 54 gyermekkel 11,-en fglalkoznak. Dr. Bálnolú Lenke, Radácsi Ferencné segítségével a leg­kisebb eltet vizsgálja lédi Gépjavító Vállalat vál­lalta, hogy segítséget nyújt az előző évekhez hasonlóan. Háromtagú szerelőbrigá­dot bocsát a járási ve­zetés, illetve az adott gépállomás segítségére a legjobb szakemberekből. E brigád végigjárja az álló gépeket és amit lehet, hely­ben kijavít. Vállalta a vál­lalat vezetősége azt is, hogy a hiányzó alkatrészek pót­lásához segítséget nyújt úgy, hogy a beszerzőiken keresz­tül felkutatják a hiányzó alkatrészeket, másrészt úgy, hogy ha sehol nem kap­ható, legyártják a vállala­ton belül. Ezt az értékes segítséget a gépállomási és termelő­szövetkezeti vezetők ragad­ják meg. Adják be igénylé­seiket a vállalatnak, a já­rási tanács mezőgazdasági osztályán keresztül. Addig is, amíg a meghi- •toásodott gépek kijavítást nyernek, a gép nélkül ma­radt traktorosokat a gép­állomási és termelőszövetke­zeti vezetők osszák be a működő gépekre második műszakosnak. Hiszen úgy is kevés a két műszak. — B — MA ESTE MEGKÓSTOLJUK A bélszín fülé Kedvesy-m ód­ra, borjúvese, libamáj, gom­ba és természetesein bél­szín felhasználásával készül, paprikás kaponmártással. A „Feszty Árpád-mód” a bél­színnek hagymával és sza­lonnával tűzdelt, paprikás lisztben megmártogatott és roston sült változatát jelenő, angolos zöldborsó és hasáb- burgonya körítéssel. A „bor­jú steack magyaróvári mód­ra” borjúhús, pirított gom­ba, szeletelt sonka és sajt felhasználásával készül, ros­ton sütve. És végül a „sertés­borda ceglédi módira” a bor­dának habart tojással, son­kával és paprikás gomba- mártással leöntött változatát jelenti. Ennyi finomság valóiban még nem szerepelt ceglédi étterem étlapján. A növek­vő életszínvonal és a vidéki közönség egyre növekvő igé­nyei teszik lehetővé és egy­ben szükségessé, hogy ezien különlegességiekkel a közön­ség szélesebb rétegelt is meg­ismertessük. — És az árak? — Azok sem lesznek magasabbak az is­mert frissen sülteknél. Vendégszakácsalnk végeze­tül szeretnék, ha külföldi tapasztalataik felhasználásá­val és átadásával ezen be­mutatón a ceglédi közönség­nek maradandó, kedves emlé­keket szereznének. Viszontlátásra ma este, a Kossuth Étteremben. —n------n S zerda délelőtt megérkez­tek Ceglédre a „vendéglátó napok” budapesti mester- szakácsai, akikkel munkába állásuk előtt beszélgettünk. Jung Márton érdeklődé­sünkre elmondotta, hogy 33 éve dolgozik a szakmában és ebből 25 évet töltött a Gun- diel cégnél. Az 1958. évi brüsszeli világkiállításon a nagy látogatottságnak örvendő Magyar Étterem szakácsa volt. De ezenkívül képviselte már a magyar szakácsművé­szetet Münchenben, a lip­csei vásáron és Prágában, mint konyhafőnök. Jelenleg a budapesti Kis Royal Ét­terem főszakáosa. Eigen Egon <— másik ven- dégsizaikócsunk — 27 éves szakmai múlttal dicsekedhet. Felszabadulás előtt á nagy­hírű Ritz Szállóban dolgo­zott. Külföldi útjait a lip­csei vásárokon, a római olimpián és a bécsi ünnepi játékok alkalmából létesült magyar éttermek konyhái­nak vezetése jelzik. Most a Duna Szálló főszakácsa. Arra a kérdésünkre: mi­lyen ételkülönlegességekkel kí­vánnak kedveskedni a cég lédi közönségnek? *— töb­bek között a következőket válaszolták: Bélszín fiié Kedvesy-mód- ra és Feszty Árpád-módra, borjú steack magyaróvári módra, valamint sertésborda ceglédi módra. Hogy ezek miből is ké­szülnek? — arra is készsége­sen válaszoltak. Kevesebb önköltséggel* naawtobb jövedelmet nyésztőjét, hogyan érték el ezt a kimagasló eredményt? — Még nem Is soroltunk fel minden eredményt, mert a minőségről nem is beszél­tünk. A leadott 641 hízó­marha közül csak 48 ment belföldre, a többit mind exportra vitték. A jó minő­séget a gondos ápolással, az etetési és itatási idő pontos betartásával tudtuk elérni. Az önköltség csökkentését pedig úgy, hogy kevesebb abraktakarmány adagolása mellett egyre több tömegta- karmányt etettünk fel az ál­latokkal. így lényegesen ol­csóbban tudtuk előállítani a kívánt súlyt és minőséget, azzal, hogy a drága abrak­takarmány helyett az olcsóbb tömegtakarmánnyal hizlal­tunk. A marhahizlalás mel­lett a juhtenyésztés is igen jövedelmező. Az idén 2000 darab pecsenyebárányt ér­tékesítenek exportra, és 1500 darab tenyészjerkét adnak át a termelőszövetkezetek­nek. Ennek a két üzemág­nak az eredményessége lé­nyegesen hozzájárul a gaz­daság jövedelmének növelé­séhez. —ez. A Gsemői Állami Gazda­ságnak több üzemegység« van. Növénytermesztési üzem­águk, szőlőjük, gyümölcsö­sük van és állattenyésztés­sel is foglalkoznak. Igen ér­dekes módon azonban az ál­lattenyésztésen belül csali szarvasmarha-tenyésztéssel éí juhtenyésztéssel foglalkoznak s ebben rejlik a szép ered­mények titka. Nem apróz­zák el az üzemágakat, mint általában a termelőszövet­kezetek, hogy egy kis ba­romfi, egy kis sertés, hanem csak kétféle állatot tarta­nak, de nagy mennyiségben. Az idén például 913 hízó­marha leadását tervezték, amiből 641-et már átadtak és a hátralévő mennyiséget októberben szállítják. As eredményességet azonban nem is ez a mennyiség bizonyít­ja, hanem az, hogy mennyi önköltséggel állították elé az állatokat. A tervezett ön­költségük 17,69 Ft, ezzel szemben a tényleges elő­állítási érték kilogrammon­ként 14,60 Ft-ba került. Megkérdeztük Pesti Józse­fet. a gazdaság főállatte­Vanház Gyula, a helyi j sörkirendeltség vezetője, az­zal kereste fel a napokban a Hazafias Népfront városi s bizottságát, hogy egy érde­kes bejelentést tegyen. Elmondotta, hogy az Öreg­szőlőkben a Petőfi Tsz terü­letén Kudellichékkál megál­lapították, hogy mintegy fél méter mélységben kincseket rejt a föld, egy régi temető formájában. Bejelentését azzal az őszin­te ajánlattal is megtoldot­KINCSET REJT A FÖLD — A Csemői Községi Tanács október 16-án tanácsülést tart. Napirenden: a Csemői Állami Gazdaság szociális és kultu­rális életének megtárgyalása, valamint a mezőgazdasági ál­landó bizottság jelentése a ta­nácsülés felé. — A ceglédi Alkotmány Ter­melőszövetkezetben befejez­ték a rozs, az őszi árpa és a takarmánykeverék vetését. — A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 2 lóistálló építését kezdte meg, amit még ebben az évben átadnak ren­deltetésének. A 40 és 60 fé­rőhelyes istállók építése saját erőből készül. Orvosi hír. Dr. Bagóczky Lajos egyetemes orvos, szemész főorvos, Cegléd,, Dózsa György utca IS. számú lakásán 1963. október 21- ,ével orvosi magánrendelőjét meg- ! nyitotta. Fogad szem- és minden- i fajta betegeket. Kedd, csütörtök jós pénteken délután 2__3 óráig. Dr. Bagóczky Lajos i Cegléd, Dózsa György u. 15, — 400 ezer forint beruházá- \ si költséggel épül egy 30 erő- í gép befogadására képes gép- ; műhely a ceglédi Vörös Csil- ; lag Termelőszövetkezetben. Az átadás december 1-én lesz. . — Szeptember 24-én nyílt az újjáalakított bútorbolt, I ahol nagy választék várja a í vásárlókat. Igen tetszetős ki- : vitelben kaphatók az 1260 fo- I rintos kamaszheverők és a i 2000 forintos fix rekamlék. ; Ezenkívül 8 különböző típusú í konyhagarnitúrák várják új i gazdáikat. i Cegléd járási bajnokság Október 6-án lejátszott mérkőzések eredményei CVSE II—Albertirsai VSE II. 7:3. Abonyi Lenin Tsz—Törteli KSK 1:3. Dánszentmiklós—Nagykőrösi Kinizsi II. 3:2 Nagykőrösi Kinizsi III—Nagykőrösi Elektromos 4:9. CVSE III—Jászkaraienő 5:1, Abo- ‘nyi KSK n—Ceglédberceli VSE n 4:1. Ceglédi MG. Technikus— Nagykőrösi MBDOSZ elmaradt. A bajnokság állása: 1. Cégi. VSE n. 5 5 ------- 33 : 5 19 2. Ab. KSK II. 5 4 — 1 12: 6 3 3. Cégi. VSE Hl. 5 4 — 1 14: 8 8 4. Albi. VSE II. 5 4—1 16:12 8 5. Cégi. Mg. T. 5 3 — 2 11:17 6 6. Nagyk. K. n. 4 2— 2 7:6 4 7. Ceglb. VSE 5 2 — 3 7: 8 4 7—8. Nk. K. III. 4 2 — 2 9:10 4 9.Ab. Lenin Tsz 5 2 — 3 13:15 4 10. Törteti KSK 5 2 — 4:9 4 11. Jászkarai. 5 1 1 3 10:10 3 12. Dánszentm. 5 1 — 4 6:14 2 13. Nk. MEDOSZ 5— 1 4 5:16 1 14. Nk. Elektrom. 5-------5 4:17 — P ctrő Mihály Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szeretett jó édesapánk, nagyapánk, déd- nagyapánk és testvérem: Kovács József temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoz­tak , sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. ( A gyászoló család — Cegléd város és járása területén befejeződött a must szállítása; Az Állami Pince- gazdaság eddig 6 és fél ezer hektoliter mustot vett át Hét­főn megkezdi a szerződéses seprőbor átvételt. — Dr. L. Kovrig Hona, a Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa október 13-án este 7 órai kezdettel előadást tart a múzeumban. Címe: Ma­gyarország a népvándorlás ko­rában. Az előadást Nomád lo­vasnépek korában című dia- filmvetítéssel illusztrálják. — A Ceglédi Földmű vessz ö- vetkezet dolgozói és a csemői tanács apparátusa vasárnap társadalmi munkában, mint­egy hetvenen, 78 mázsa sző­lőt szüretelt le Csemőben. meknek. Az őszi idő beálltai után, hetente egyszer kvarcot- \ ják a kicsiket. Az orvosi fel-: ügyelet meghatározza a kü- í lönbözö vitaminszükségletet és i ezt minden körülmények kö- í zött megkapják az apróságok. \ 7\7 em akarok a bölcsőde \ ÍV mellett különösebb nagy! propagandát kifejteni, mert \ ma már az általam elmondot-: tokát nagyrészt ismerik. Azt! is tudjuk valamennyien, hogy \ minden jelentkező gyermeket; nem tudnak felvenni. Egyet \ azonban valamennyi szülőnek ; el kell mondani, ez nem egyé- \ ni vélemény, fianem az 54 \ gyermek szüleinek véleménye,í — a bölcsődében lelkiismere-! te sen, sokszor a kötelesség ha-! tárain is túl vigyáznak, őr-! ködnek gyermekeink fejlődé- \ sere. azért, hogy nyugodtan j dolgozhassunk! A bölcsődéből a gyermekek j a napközis óvodába mennek, j ahol már más módszerekkel, $ de továbbra is nagy gonddal; nevelik őket. Kecskeméti Mihály 'kan azt hiszik, és én is ezek közé tartoztam —, hogy nem kapnak szülői szeretetet, me­legséget ezek a gyermekek. Ez persze nem így van. A gon­dozónőknek arra is jut ide­jük, hogy külön-külön min­den kis apróságot megdajkál­janak, egyszer, kétszer napon­ta. Sajnos, sokszor mi szülők hi­bát követünk el, amikor nem segítjük elő a bölcsődei ne­velés munkáját. Ugyanis a gyermek érdeke megköveteli, hogy kanállal fogyassza el táplálékát, mert a bölcsődé­ben a cumit nem ismerik. Így aztán azok a gyermekek, akik otthon cumisüvegből ebédel- 'tek. nehezebben szokják meg a kanalat. Az a szülő, aiki böl­csődébe viszi gyermekét, he­lyes, ha már előre megbeszéli a gondozókkal az előkészület munkáját. f%szi napfény ontja sugarait U és a nagy csoport tagjai az udvaron, szabadban ját­szanak. Minden napos időt ki­használnak, mert a napfényre nagy szüksége van a gyer­zünk, megállapíthatjuk, hogy az állam 6500 Ft-ot költ egy- egy gyermekre évente. Ez pe­dig a szülök jövedelmét nö­veli. ír' lőször a csecsemőket Iá­ié/ fogatjuk meg. Ragyogó tiszta szobában tíz apróság szundikál. A bőségesen elfo­gyasztott reggeli után ez jól is esik. Radácsi Ferencné és Sallai Ferencné a kicsik Ida nénije, és Zsuzsi nénije min­dent megtesz a csöppségek ér­dekében. A szülők által el­mondott panaszokat és az ö észleléseiket papírra vetik, hogy mire jön a doktor néni, segíteni tudjon még a legki­sebb problémán is. Lelkiisme­retességükre mi sem jellemző jobban, még azt is szóvá te­szik, ha valamelyik gyermek 20 grammal leevesebbet eszik a szokottnál. Minden gyere­ket külön-külön megvizsgál dr. Dálnoki Lenke doktornő és feljegyzéseket hagy a szü­lők részére is. Kevés szülő tudna hasonló körülményeket biztosítani otthon gyermeke számára. Közben a konyhában fő az ebéd. Tudományosan kidol­gozott, a gyermek fejlődését elősegítő étkezést állítanak össze minden napra, és külö­nösen nagy gondot fordítanak a tisztaságra. j bölcsőde középső korosz­rl tálya szép, tágas terem­ben foglal helyet. Itt is. ami először szembetűnik: a ragyo­gó tisztaság. Dajka Balázsné egyenként is foglalkozik a kicsikkel. Itt már nevelés is beiktatódiik a foglalkozásba. A gyermekeket szaknyelven szólva „szobatisz­tává” nevelik, csoportosan éj­jelire ültetik őket, hogy meg­szokják az új feladatot. So­C sordás Istvánnéval, az l. számú bölcsőde vezető­jével beszélgetünk a bölcsőde gondjairól, problémáiról. — Sajnos, ma már kevés a férőhely, évekkel ezelőtt még az volt a probléma, hogy ho­gyan töltsük meg a bölcsődét. Tíz csecsemőt, 13 tipegőt és 31 nagycsoportost gondozóink. Kevés szülő tudja, hogy szin­te harmadik fizetésnek szá­mít a bölcsőde térítése. Csak egy kis számítást kell végezni és mindjárt rájövünk a har­madik fizetés lényegére. Egy évre a gondozók fizetése, já- tékruha-vásárlás, az étkezési hozzájárulás 440 000 Ft-ba ke­rül, ezzel szemben a szülők térítése mindössze SÍ 000 Ft. Ha csak durva számítást vég­Amis; mi dolgozunk 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom