Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

) ""^/Círlap 1963. OKTÓBER 11, PÉNTEK Szörnyű katasztrófa Olaszországban r * * At szakadt a gát — Falvak tűntek el Több ezer balett Borzalmas szerencsétlenség Sújtotta csütörtökre virradó éjszaíka Észak-Olaszországot. Hírügynökségi jelentések sze­rint összeomlott a Vaiont- gát, a világ egyik leg­hatalmasabb duzzasztó erőmüve. A Piuüe-folyó völgyét több millió tonna viz és iszap árasztotta el. A szennyes áradat a völgyben fekvő te­lepüléseket maga alá temet­te. A duzzasztómű alatt épült 4700 lakosú L ongarone — mint a rendőrség egyik szóvivője elmondotta — „ffyagorlatílag eltűnt a föld színéről”. Víz alá került öt másik település is, köztük az ezer lakosú Castellazzo és a 600 lelket számláló Co- dissago község. A szerencsétlenséget tetőzte, hogy a gátszakadás éjszaka történt, és az áradat ál­mukban érte a községek és falvak lakóit. A megmentettek egyik cso­portja elmondotta, hogy Longar orvéban kártyavárként omlottak össze az épületek. Az ár elemi erővel sodorta magával az embereket, akik kétségbeesetten harcoltak a hullámok ellen, de végül alulmaradtak az egyenlőtlen küzdelemben. A legújabb hírek szerint a mentőalakulatok ed­dig 300 holttestet talál­tak. A rendőrség egyik szóvivő­je kijelentette, habár az ed­dig beérkezett jelentések ko­rántsem teljesek, biztosra le­het venni, hogy több ezerre tehető azoknak a száma, akik a víz alatt lelték halálukat. A 265 méter magas gát ösz- szeomlásának pontos oka egyelőre ismeretlen. Szak­értők azonban feltételezik, hogy a gátszakadást vagy földrengés, vagy pedig földcsuszamlás okozta. A gát építését 1960-ban fe­jezték be. A duzzasztómű 5300 millió köbméter víz be­fogadására volt alkalmas. Lapzártakor érkezett: Mi okozta az olaszországi katasztrófát ? A SZEMÉLYI KULTUSZ VÉDŐÜGYVÉDÉI A NOVOJE VREMJA CIKKE Míg az első órákban olyan | hírek terjedtek el, hogy a csütörtökre virradó éjszaka Észak-Olaszországban bekö­vetkezett borzalmas kataszt­rófát a Vaiont-gát átszaka­dása idézte elő, addig a legújabb jelentések ar­ról számolnak be. hogy a katasztrófának egész más — a történelemben szinte példátlanul álló — oka van. Az Országos Villamossági Hivatal (ENEL) közleménye szerint a Vaiont-gát nem sza­kadt át, csupán a gát pere­mén észleltek helikopterekről | kisebb rongálódást. A kataszt- I rófát az okozta, hogy a hét ki- , lométer hosszú és 400 méter széles mesterséges tó, a víz- ; duzzasztó felett emelkedő 1800 méter magas Monte Toc olda- j Iáról mintegy 50 000 köbmé- tér szikla és föld zúdult a vízbe, s ezzel csaknem telje- í sen feltöltötte a duzzasztót, j amelynek vize a gát peremén át­bukva elemi erővel áradt le a Piave völgyébe. A szakértők megállapítása szerint a veszély még nem múlt el A Monte Toc oldalá­ban hatalmas repedések tá- tonganak és újabb földcsu­szamlástól lehet tartani. Ezért gyors ütemben folyik a kör­nyező falvak kiürítése. A katasztrófa okáról a ku­tató szakemberek még egy i, feltevést is számításba vesz­nek. Szerdán este 22.14 és 22.48 órakor földlökést észlel­tek a római és a trieszti ob­szervatóriumban. A tudósok most azt kutatják, vajon a földrengés idézte-e elő a Monte Toc oldalának leomlá­sát, vagy pedig éppen fordít­va: a duzzasztó vízébe zuhant hatalmas mennyiségű szikla- és földtömeg hozta mozgásba a földet úgy, hogy ezt a moz­gást jelezték a két megfigyelő állomás szeizmográfjai. A Novoje V rém ja című fo- fyói-rat most megjelent 41. szá­ma Kortárs aláírással cikket közöl, amelyben egyebek közt ezt olvashatjuk: A kínai vezetők ma sokkal több energiát, időt és eszközt fordítanak a kommunista vi­lágmozgalmon belül kitűzött sajátos céljaik elérésére, mint 17z osztályellenség, az imperia­lizmus ellen vívott harcra. A pekingi vezetők egymás után nyíltan felülvizsgál­ják az egész kommunista mozgalom jóváhagyását és támogatását elnyert té­teleket, így1 azt is, amely az SZKP- nek a sztálini személyi kul­tusz és annak káros következ­ményei ellen vívott történel­mi jelentőségű küzdelmét ér­tékeli. A kínai vezetők lényegében a személyi kultusz védelme­zőinek szerepét vállalták rúa- gukra, Sztálin hibás nézeteit j : erjesztik, Rá akarják kény- j szeríteni más pártokra az irá- | nyitásnak azt a rendjét, azo- j kát a formáit és módszereit, | amelyek a sztálini kultusz ide­jén virágoztak. Kennedy sajtóértekezlete A zsinat első két hetének mérlege A második vatikáni második ülésszakának zsinat vitái Mechanikai Laboratórium felvesz alagi és budapesti telepére gyengeáramú elektromérnö­köket és gyakorlott elektrotechnikusokat. Alagi telepre TMK-üzembe: géplakatoso­kat, esztergályosokat, villanyszerelőket, szerszámüzem be: harántgyalust, esztergályost valamint udvari és mühelyi férfi segédmunkásokat. Budapesti telepre: mechanikus műszerészeket kísérleti munkára, kazánházba segédmunkáso­kat. Jelentkezés: Budapest Vn„ Gorkij fasor 25—27. személyzeti oszt. Telefon: 229—238, Alagi telep: Dunakeszi Repülőtér. Telefon: Dunakeszi 17. igen élénkek voltak, mivel az egyház életének kulcskérdé­séről volt szó. A zsinat most elsősorban maigával az egy­házzal, az egyház meghatáro­zásával, szerepének körvona­lazásával foglalkozik az erre vonatkozó tervezet alapján, amely a De Ecclesia nevet vi­seli. A vita nagy jelentőségű, mert a katolikus egyház és a modem világ, az egyház és az emberiség közötti kapcso­latok kérdését érinti. Ezúttal ás két különböző irányzat összecsapásának le­hetünk tanúi. Az egyik kon­zervatív, múltba tekintő, a másik újító jellegű. A máso­dik ülésszakon a harc még élesebbé vált Az újító szelleműek az utób­bi héten, különösen a leg­utóbbi napokban offenzívat indítottak annak a követe­lésnek jegyében, hogy az egyház életének irányítására a pápa mellé hozzanak lét­re püspöki kollégiumot Ezt a javaslatot élesen ellenzik a konzervatív bíborosok, külö­nösen az olasz és amerikai főpapok. Kennedy amerikai elnök szer-dán sajtóértekezletet tar­tott. Bevezetőben közölte, kormánya úgy döntött, hogy engedélyt ad az amerikai ex­portőröknek arra, hogy búzát adjanak el a Szovjetuniónak és más kelet-európai szocia­lista országoknak. Hangstí­lyozta, hogy az Egyesült Áh lamok érdekelt a búza eladá­sában. Az amerikai elnök megelé­gedéssel állapította meg az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézetei egyez­nek abban, hogy meg kell tiltani a nukleáris fegy­verekkel felszerelt tár­gyak földkörüli pályára vezérlését. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint „az erről szóló megál­lapodásnak nem kell két or­szágra korlátozódnia, mivel a technika fejlődésével más or­szágaik is képesek lehetnek arra. hogy a világűrbe atom­fegyvereiket juttassanak”. Az elnök hozzáfűzte, hogy a szer­ződést az ENSZ bekapcsolásá­val lehetne megkötni. • Kennedy közölte, hogy Gro- miko szovjet külügyminisz­terrel csütörtökön a két or­szágot érintő problémákról tárgyal, s hozzáfűzte, hogy a nézeteltérések számos kérdésben továbbra is fennállnak. Az elnök ezután megismétel­te az ENSZ-közgyűlésen el­hangzott kijelentését arról, hogy reméli, ezek a nézetelté­rések nem fognak háborúra vezetnr a jövőben. Az elmúlt hónapokban csökkent ez a ve­szély — tette hozzá. A kérdésekre válaszolva az elnök cáfolta, hogy a CIA amerikai kémügynökség Dél- Vietnamnfoan a kormány tö­rekvéseivel szembenálló kü­lön politikát folytat. Azzal kapcsolatban, hogy az újon­nan kinevezett saigoni ame­rikai nagykövet, Cabot Lodge kérésére visszahívták a CIA dél-vietnami szolgálatának vezetőjét, az elnök hangsú­lyozta, hogy szóbanforgó Ri- chardson „igen odaadó hiva­talnok volt”. Az elnök egyéb­ként hangsúlyozta, hogy vé­leménye szerint az elmúlt hónapban nem történt lényeges változás Washington és Saigon vi­szonyában. Mint ismeretes, szeptember­ben Kennedy bírálta a dél- vietnami kormánynak a budd­histák ellen hozott intézkedé­seit, mert azok gátolják a kommunisták ellem küzdel­met. s a Diem-kormány poli­tikájának megváltoztatását, személycseréket követelt. Az elnök elismerte, hogy ma a problémák ugyanazok, mint egy hónappal ezelőtt A kínai vezetők felvetik a 1 személyi kultusz kérdését. — amely ideológiai síkon telje- j sen világos a kommunista vi- j lágmozgalom előtt —. hogy segítségével politikai harcot indítsaiwjc — az SZKP és a j Szovjetunió ellen. A pártütők semmitől sem riadnak vissza abban az óha­jukban, hogy kárt okozzanak , a szovjet népnek, megingás- ' sák az SZKP nemzetközi te- | kiutál vét és aláássák az SZKP politikája iránt táplált meg­becsülést és bizalmat. A pekingi újságok cikkei nyíltan beismerik, hogy a KKP „harcot indított az SZKP vezetősége ellen, j szuronyt szegez szurony ellen“. Más szóval, a kínai vezetők a I két kommunista part. a két szocialista ország viszonyának alapjául azt a megfogalma­zást veszik, amelyet nemré­giben az imperialista táborral való viszony politikai alapjául javasoltak. Szemmel láthatóan a kínai vezetőknek belpolitikai okaik vannak arra, hogy védőszár­nyaik alá vonják a személyi kultuszt, amelyet a szovjet nép, az SZKP, az egész kom­munista mózgalom megbé­lyegzett. A dolog úgy áll. hogy Peking ideológiájában és gyakorlati ténykedésében túl sok a közös vonás Sztálin rendkívül rossz elgondolásai­val és gyakorlatával. Az em­bereknek már régóta szemet j szúrt, hogy Peking nem Iá- | tott hozzá a személyi kul- túszra jellemző rend meg­szüntetéséhez — fél ezt meg­tenni — s hogy Pekingben nem gondoskodnak igazán az állami élet demokratizálásá­ról, sót ellenkezőleg, gyana­kodva fogadják a szocialista demokráciának még az emli- : fásét is, s ez a kifejezés fúr- . csa módon i hiányzik vala­mennyi legutóbbi kínai do­kumentumból. Nem maradt észrevétlenül az sem. hogy a kínai vezetők előszere­tettel teremtenek meg nagy államapparátust, kü­lönösen a kényszerítést szolgáló szerveket. A világ tudja, milyen erő­feszítéseket tesz a kínai pro­paganda, hogy Pekingben lét­rehozza egy ember körül a „hibátlanság”, bölcsesség” és „mindenhatóság” dicsfényét, amely inkább illik a régi kí­nai császárokhoz, mint az új Kína bái-melylk építőjéhez. Ha mindehhez még hozzá­veszik azt, hogy miiven ön­kényesen bánnak el az egy­szerű kínaiakkal (például a nyilvános „megbánással“ vagy „fizikai átneveléssel” kapcso­latos tömegmozgalmakat) úgy érthetővé válik, miért rokon­szenves és kedves a pekingi dogmatikusoknak és szektá­saknak Sztálin személyi kul­tusza. Amikor védelmezik a bírálat ellen, igyekeznek fe­hérre mosni és felnagyítani Sztálint, akkor lényegében mai gyakorlati tevékenységü­ket védelmezik a bírálat el­len és kísérlik meg felmagasz­talni. Sajnos, ebben a gyakorlati tevé­kenységben napról napra észrevehetőbben megnyil­vánulnak a személyi kul­tusz jellemző vonásai, amelyek mélységesen idege­nek a marxizmus—leninizmus számára. A kínai vezetők úgy igye­keznek ma Celtüntetni magu­kat. mint Marx és Lenin örö­köseit. Csakhogy az utóbbi időben követett irányvonaluk egyaránt ellentétes a lenini ta­nítás betűjével és szellemével — fejeződik be a cikk. Macmillan a jövő évi választások előtt lemond Az angol konzervatív párt bigék pool i értekezletének csü­törtöki ülésén Lord Home külügyminiszter felolvasta a kór­házi műtéten ma átesett Macmillan miniszterelnök szerdán kelt levelét. Ebben Macmillan kijelenti, hogy a jövő évi álta­lános választásokon már nem maradhat pártja élén. s nem ve­het részt egészségi állapota miatt a választásokat megelőző kampányban sem. Macmiiilaft hozzáfűzte, hogy ez a minisz­terelnöki tisztségéről való lemondását is fogja jelenteni. Kö­zölte, hogy tájékoztatta erről II. Erzsébet angol királynőt, s kifejezte reményét, hogy konzervatív párton belül utódlása kérdésének eldöntésére hamarosan megkezdődnék a tanács­kozások. A nyugat-berliniek hűvösen fogadták Adenauert Pinczési sítója írja: Pál, az MTI tudó­IDE] [BEN I KÉSZÜL JÖN [ ATÉLRE VÁSÁROLJON A FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZET RUHÁZATI SZAK­ÜZLETÉBEN Nemcsak az időjárás, a fo­gadtatás is hűvös volt szer­dán délután, amikor Ade­nauer különrepülőgépe meg­érkezett Nyugat-Berlin tem- pelhofi repülőterére. E köz­hangulat hatására még a Der Tagesspiegelnek. a nyugat- berlini CDU lapjának csü­törtök reggeli száma is csak „hangfogóval” ír a látoga­tásról és meg sem kísérli, hogy a lakosság lelkesedésé­ről számoljon be. Ellenben megírja, hogy Adenauer el­ső szavai a repülőtéren így hangzottak: „teljesen hiva­talos minőségben jöttem Ber­linbe”. Adenauer ezzel te­hát provokatív módon is­mét kifejezte a nyugatnémet revansistáknak Nyugat-Ber- linre támasztott igényét, jól­lehet ezt a szövetséges meg­szálló hatalmak sem ismerik el A nyugat-berlinieknek Ade­nauer látogatása iránti kö- i zönye csütörtökön is meg­mutatkozott. Délelőtt a szo­ciáldemokrata vezetés alatt álló szenátus városnézés ürü­gyén végighurcolta a 86 éves Adenauert jóformán az egész Nyugat-Berlinen, de ez sem használt: a lakosság most is — akárcsak az idén februárban ■ megtartott vá­lasztásokon — megmutatta, hogy torkig van a hideghá­borús adenaueri politikával és jóformán figyelemre sem méltatta az utcákon végig­vonuló kancellárt. Indonézia szabad kikötőt és szabad kereskedelmi zónákat létesít f kének közelében levő Sa- bang szigetén lesz. A szaibad- kereskedelmi zónákat Sztv- matra északi részén, Nyugat- Jáván és Dél-Celebeszen lé­tesítik. Megfigyelők szerint a terve­zett gazdasági intézkedések feltehetően elvonják a ke­reskedelmi forgalmat Singa- poreból és Penangból. A szabad kikötőben és a sza­bad kereskedelmi zónákban az árucikkeket vámmentesen te­het áruba bocsátani. Sukarno indonéz elnök szer­da este' tanácskozásra ült össze több vezető gazdasági, politikán és katonai szak­emberrel. A tanácskozások végeztével rendeletet adott, ki, amelynek értelmében a Malaysia Államszövetséggel szemben követett politikával összhangban, exportkereske­delmi központot (szabad ki­kötőt) és három szabadke­reskedelmi zónát létesítenek Indonéziában. A szabad ki­kötő a Szumatra északi csiics-

Next

/
Oldalképek
Tartalom