Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

1963. OKTÓBER 10, CSÜTÖRTÖK MINIATŰR MOTOR Á budaörsi HTSZ miniatűr elektromotor előállítását kezd­te meg. A gyártás érde­kessége, hogy a budaörsi házi­asszonyok — szám szerint hu­szonötén — lakásukon szere­lik, állítják össze parányi al­katrészekből a 6 deka súlyú, alig négy centiméter hosszúsá­gú, 2 centiméter átmérőjű szerkezetet. A háziasszonyo­kat is dicséri, hogy a motor a gyakorlati próbákon jól meg­állta a helyét, több száz órai » használat után is kifogástala- j nul működik. Hasonló kis motorokat gyár­tottak ugyan, de az új típus s lényegesein kisebb azokénál, élettartama viszont tízszerese, áramszükséglete pedig egy- harmada, a régebbieknek. Az idén több mint 20 000 minia­tűr motort készít a szövetke­zet elsősorban mechanikai já­tékok és ipari televízióka­merák automatikus mozgatá­sához. Jövőre már gyártanak olyan motort is, amely sze­mélygépkocsihoz alkalmas szellőztető, hűsítő ventilláto­rokat mozgat. (MTI) Á háztartási kamrák legyenek kis tárolók! Ezer vagon burgonyát táróinak — Zavartalan lesz a téli ellátás Lesz-e elegendő zöldáru, burgonya és gyümölcs télire, megkezdődött-e a tárolás? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Dömötör Józsefet, a MÉK igazgatóját. — Az idei, jó termés, a tá­rolás jó előkészítése lehető­vé teszi, hogy a megye lakosságának igényét teljesen kielégít­sük — mondotta az igazgató. — A szállítás, az ellátás teljesen zavartalan lesz. A tárolás teljes ütemben folyik. Eddig 365 vagon burgonyát tárol­tunk, naponta 2—3 vagon al­ma, több vagon egyéb áru kerül a téli tárolóhelyekre. — A megye lakossága ré­szére 1000 vagon burgonyát, 150 vagon fejes káposztát, 80 vagon gyümölcsöt, 216 vagon sárgarépát (118 vagont ipa­ri célra), 43 vagon petre­zselymet és egyéb zöldség­ből (zeller, cékla sib.) 65 vagont tárolunk. — Szeretném felhívni a la­kosság figyelmét, hogy bur­gonyából és hagymából ez évi szükségletét mindenki szerez­ze be. Nem azért, mert eb­ből később nem lesz, ha­nem azért, hogy tárolóinkat január elseje előtt ne kelljen megnyitni. Azt ás meg kell őszintén mon­danunk, hogy a burgonya egy része az esős idő kö­vetkeztében vékony héjú, s hosszú ideig nem tárolható, de december végéig eláll, különösen kisebb tételekben a kamrákban és a pincékben. Most bőven van hagyma a piacokon, a MÉK emberei nem győzik feldolgozná, na­ponta két vagont exportá­lunk is, 45 vagon a tárolók­ba kerül. A lakosság nagy­ban megkönnyítené munkán­VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK kát, ha ebből is most vásá­rolna. Természetesen annak is nagyon örülnénk, ha a há­ziasszonyok egyéb termékből is tárolnának. — Minden egyes háztartási kamra legyen egy kis táro­ló! Még emlékeznek arra az időre, amikor az őster­melőket is arra biztatta a kereskedelem, hogy odahaza ne tároljon semmit, hanem értékesítse minden termé­nyét. Ez az idő már a múlté. Zöldségből, burgonyából termett elég. Ma már a nem mezőgazdaság­kor- I «HKSjaiBHaKHHUlääSSBJSIffiaÖ FOTOSZAKKÖR A ceglédi művelődési ház­ban működő fotoszakkör már komoly múlttal büszkélkedhet. | A város amatőr fotósai jól is- j merik, de nem ismeretlen a nagyközönség előtt sem, hi­szen sok színvonalas kiállítá- j son gyönyörködhettek már a í kör eredményes munkájában, i Űj tanfolyamuk, mint arról | Tóth István a szakkör vezető- ! je tájékoztatott, október 11-én kezdődik. A tanfolyamon két jük: dodf haza^táfol^n, tarta- j ™_T;tban vf^^z"ak: lékoljon ezekből az áruféle­ségekből — fejezte be nyilat­kozatát Dömötör József igaz­gató. (g. s.) Elhagyott király, megszökött háremhölgy, reszkető tábornok Ibn Szaud ki­rály, Szaud-Ará- bia agg uralltodó- ja, aki harminc­négy feleségével I együtt hosszabb Iideig tartózkodott Becsben, haza- , utazott Afrikába. Kísérete, népes családja azonban megapadt az osztrák főváros­ban. két hárem­hölgy — akiket csak az európai szeméremérzés miatt nevezett feleségnek —meg­szökött. A do­log úgy történt, hogy az elutazás napjának regge­lén a Sacher Szállóban, amely­nek két emeletét foglalta le a ki­rály, hiába keres­ték a két hárem­hölgyet. A király toporzékolt mér­gében, házi testőr­sége eszeveszett nyomozásba kez­dett, hiába. A két hölgy — Taodike és Saphira — nem került elő. A két legszebb, legif­jabb feleség. A százhúsz ta­gú kíséret szomo­rúan kelt útra. Szaud király vi­gasztalhatatlan volt, nem is a veszteség, hanem a szégyen miatt. Megparancsolta udvarmesteré­nek, hogy ma­radjon Becsben és a föld alól is ke­rítse elő a két háremhölgyet. Omar Battuta tá­bornok a bécsi rendőrségre sie­tett. Négynapi nyomozás után előkerültek a lá­nyok. Az egyik beállt takarítónő­nek egy schwe- hatí benzinkúthoz, a másik ugyanott a büfében fel­szolgáló lett. (A hölgyek kitűnően beszélnek fran­ciául és néme­tül.) Az osztrák hatóságok mene­dékjogot adtak nekik. Battuta tábor­nok — minthogy egyebet nem te­hetett — átvette azt a levelet, ame­lyet Taodike kül­dött Ibn Szaud­nak. Az odasereg- lett újságíróknak Taodike azt mon­dotta, megírta a levélben a király­nak, hogy reméli, minden „feleség" tanúi a példából és elhagyja a szé­gyenletes hárem­életet, a megalá­zó „selyem-arany nyomorúságot”. Ez négy-öt nap­ja történt, a hí­rek szerint Battu­ta tábornok még mindig Becsben van, nem indult haza a levéllel. Valószínűleg nem a megszökött höl­gyekre vár, őket nem viheti. A tá­bornok a saját nyakát félti, mert mint a lapok írják, Szaud király megígérte neki, hogy leütteti a fejét (ez a kö­zépkori fenyege­tőzés korántsem túlzás abban az országban), ha nélkülük tér visz- sza. Lehet, hogy a tábornok is köve­ti Taodike és Saphira péIdáját ? Fontos politikai és történelmi művek sok szépirodalmi alkotás a Kossuth Kiadó év végi tervében Megjelenik Marx—Engels műveinek 20. kötete és az új Lenin-sorozat 2. kötete. Lenin cikkeit, tanulmányait, levele­ket és dokumentumokat a Pártélet normáiról című gyűj­temény öleli fel. Lenin halá­lának 40. évfordulójára jele­nik meg Lenin — az ember című kötet. Czóbel Ernő válogatott írá­sai, továbbá a Világtörténet 4. kötete. A francia forradalom története és Hajdú Tibor: Az őszirózsás forradalom című műve mellett külön érdeklő­désre tarthat számot Aranyos­éi Magda Lázadó asszonyok című kötete a magyar nőmun­kás mozgalomról. Nélkülözhetetlen kézikönyv á Válogatott dokumentumok a magyar forradalmi munkás- mozgalom történetéből. E há­romkötetes gyűjtemény első kötete most lát napvilágot. Szakács Kálmán: Kaszás­keresztesek, Ripp Géza De- fnokratikus szocializmus — harxizmus, Szabó Gábor: A tnodern atomfizika. néhány fi­lozófiai problémája. valamint A békés eavmás mellett élés t— a Szovjetunió — a Szovjet­unió lenini külpolitikája olyan művek, amelveket so­kan fognak tanulmányozni. Három gyűjtemény jelenik meg Fehér Lajos, Fock Jenő és Szirmai István válogatott beszédeiből és cikkeiből. Vilmos József Aruviszonyok a szocialista gazdaságban, Eg- ressy András Az új büntető- törvénykönyv és Leo Taxii Szórakoztató biblia címmel írt jellegzetes ismeretterjesztő művét Szépirodalmi művek: Jan Otcenasek: Brych polgártárs (két fiatalember eltérő életút­jának ábrázolása), Galabárdi Zoltán: A világ rendje (egy beteg falusi ember fájdalmas gyötrődése). Kőműves Imre: Vasaltnadrágosok (a huszas évek bankvilága filmszerű cselekményben). Kazakevics: Vendégség (a nemrég elhunyt író két írását tartalmazza), Putrament: Noé bárkája (egy utasszállító repülőgép utasai­ról szól). Földes Mihály: Vi­haros tavasz (1919 hősi korsza­káról szól fordulatos történet keretében — elkerülve min­den sémát és hamis pátoszt.) Kovács Judit Az öltözködés­ről című kötetében tanácsot ad, elgondolkoztat és nevet­tet. A művet számos rajz és karikatúra illusztrálja. Újból megrendezik a Ki miben tudós ? versenyeket Négy tudományágban vetélkedhetnek a fiatalok A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a Magyar Televízió az 1963—64-es évre újból meghirdeti a Ki miben tudós? versenyeket A vetél­kedőt a tavaszi Ki miben tu­dós versenyekhez hasonlóan rendezik meg. Ezúttal is négy tudományágban — irodalom­ból, a legújabbkori történe­lemből, kémiából, matemati­kából — vetélkedhetnek egy­mással a fiatalok. A versenyek elődöntőit me­gyénként, valamint Budapes­ten rendezik meg. A buda­pesti és a megyei győztesek országos döntőn vesznek majd részt, amelyet a televízió köz­vetít. A Ki miiben tudós? ver­senyre jelentkezhet minden fiatal, aki elvégezte az általá­nos iskola nyolc osztályát és még nem töltötte be a 21. életévet, illetve még nem kezdte el valamelyik felsőok­tatási intézmény második év­folyamát. Jelentkezni lehet valameny- nyi iskolai, üzemi, falusi, já­rása, városi és kerületi KISZ- szervezetnél, valamint a KlSZ-bizottságokon. A jelent­kezési határidő: 1963. novem­ber 15. Az 1963—64. évi Ki miben tudós? verseny győzteseit a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Televí­zió több hetes társasutazással jutalmazza. A „Kalapácsos ember“ alkotója Tizenöt éve halt meg Bíró Mihály 1947-ben tért vissza — hosszú emigrációjából — fel­szabadult hazájába Bíró Mi­hály, a „Kalapácsos ember” alkotója. S egy év sem telt belé: a súlyos beteg ember, aki halála percéig nem ej­tette ki kezéből munkaszer­számát, fegyverét, a ceruzát, eltávozott. Éppen tizenöt esz­tendeje ennek. S e másfél évtized alatt a friss, felnövő nemzedékek is megtanulták a nagy magyar grafikus ne­vét. Amikor néhány esztendő­vel ezelőtt nagyszabású, gyűj­teményes kiállítást rendez­tek az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság plakátjaiból, újságrajzaiból, azok is el­csodálkoztak, akik tudták, hogy a modem magyar grafikának ez a rövid ideig tartó, de a huszas, harmimr cas évek haladó európai grafikájára is termékenyítő hatású virágzása a magyar képzőművészet történetének egyik legszebb fejezete. „Hon­nan nőtt ki hirtelen ez az izzó szépségű virág? Csak a forradalmak napja érlelte meg e virágzást?” — kér­dezte annak idején a kri­tika. És aztán meglelte a választ. A század elején fel­lépő magyar forradalmi gra­fikusok — köztük elsősor­ban Biró Mihály — egyszer­re kapcsolódtak a XIX. szá­zad nagy grafikai forradal­mi hagyományaihoz (Dau- mier-hez, Deré-hez, Ales- hez) és a magyar valóság­hoz. Amit a költészetben Ady, a zenében Bartók, azt próbálták kifejezni a grafika anyanyelvén Uitz Bála, Kemstoek Károly és Biró Mihály, aki a munkásosztály történelmi igazságtevő ere­jét megszemélyesítő, nagy­szerű „Kalapácsos ember”-ét már 1918 előtt megtervezte. 1918 októbere, s különösen 1919 márciusa után érett be Biró Mihályók vetése. A nép­forradalomért esztendők óta küzdő művészek a külföld és az utókor számára tömö­rítették, összegezték rajzaik­ban az 1918—19-es magyar népforradalmalcat. Biró Mihály Becsben, Ber­linben, Párizsban, küzdel­mes emigrációja színhelyein is magyar hazája után vá­gyódott és a legkeservesebb gondok között is boldogí­totta a remény: Magyaror­szág megint szabad lesz. Horthy-albuma és sok-sok rajza ezért a poklokat le­győző felszabadulásért szü­letett meg. Korán távozott el, alig ízlelhette a szabad­ság örömét. De a szocialista munka dicséretét zengő, monumen­tális plakátjai, a nép ellensé­geit embertelenségük pőre- ségében megmutató gúnyraj­zai, a magyar múlt nagy eseményeiből témát merítő festményei híven őrzik Biró Mihály forró szívének, for­radalmi hitének, alkotó fan­táziájának lobogását. dokkéi és haladókkal, fokon a fényképezőgép kezetéről, a különböző anyagok használatáról Alap­szer­foto­esik szó, míg a haladók a negatívok fényérzékenységével, a szín­szűrők használatával, a külön­böző fényhatásokkal, a tuda­tos képszerkesztéssel és más egyéb fontos tudnivalókkal ismerkednek meg. A képzet­tebb fotoamatőrök magas színvonalú esztétikai előadá­sokat hallgathatnak, amelyek­re előadóul neves fotóművé­szeket hívnak meg. Kárpáti Aurél emlékére Október első vasárnapján a ceglédiek kegyelettel emlékez­tek meg városuk szülöttéről, az irodalmunkban jelentős he­lyet elfoglaló Kárpáti Aurél­ról. A Rákóczi út 19, előtt né­pes csoport gyülekezett, akik­nek jelenlétében felavatták az emléktáblát, amely arról ta­núskodik, hogy ezen a helyen született, 1884. december 5-én a nagy író. A táblára vésett idézet utolsó könyvéből való: „Cegléd, bölcsőm neve ez a név. Álomba ringató és sírig elkísérő, szinte egy velem.” MOMOReVIClEgg ORSZÁGJÁRÁS Kétnapos országjáró autó­buszkirándulást szervez szom­batra és vasárnapra a vecsési művelődési otthon és a szak­maközi bizottság. A részvevők a 140 forintos részvételi díjért a következő programot kap­ják: Abasáron pincét látogat­nak, megtekintik az egri vá­rat, a Gárdonyi Múzeumot, a Dobó vármúzeumot, valamint néprajza és képzőművészeti kiállításokban gyönyörködnek. Vasárnap megnézik a sároki várat a Parádfürdőre, vala­mint a Mátrába látogatnak. Az útvonal fontosabb állomá­sai: Parádsasvár, Mátraháza, Mátrafüred, Kékestetö és Gyöngyös. A Monori Gépállomás új erőgépekkel gazdagodott. Szám szerint tizenkettővel. Kilenc MTZ-t, két DK-t és egy DT-t kapott. A gépeket most járatják be és hamaro­san bekapcsolódnak az őszi munkákba. Az új gépekkel már 130-ra növekedett a Monori Gépállomás erőgé­peinek száma. ÚJÍTÓK TSZ A Vecsési Vegyesipari Ktsz 14 részlegében összesen 132- en dolgoznak. A termelő részlegekre igen nagy fel­adatok hárulnak, s hogy eze­ket sikeresen hajthassák vég­re, a szövetkezet vezetősége újítási felhívást intézett a tagokhoz. A felhívás ered­ménnyel járt, és számos je­lentős újítás, valamint ész- szerűsítési javaslat született A? Arany János műieiíídési ház nem szűkölködik program­ban. Színvonalas, érdekes művelődési, szórakozási le­hetőségeket találhatnak itt az érdeklődők. Minden hét­fő délután a szabás-varrás tan­folyam résztvevői gyülekez­nek, őket követi a fúvós- zenekar, valamint a színját­szó csoport próbája. A kép­zőművészkör tagjai is gyak­ran gyűlnek össze, de hét­főn minden esetben, ugyan­aznap este pedig a tánc- csoport is próbát tart. Kiváló brigád az OTP-ben? Bármennyire furcsán hang­zik is első pillanatban, a nagykőrösi OTP dolgozói részt vesznek abban a mun­kaversenyben,, amelyben el­nyerhetik a kiváló brigád címet. A versenyfeltételek között szerepel az ügyfeleik udvarias és gyors kiszolgálá­sa, a lakásépítések és egyéb» hitelre vásárolható áruk hi­telének elősegítése és a be­tétkönyvek számának növelé­se. Természetesen ilyen ad­minisztrációs mimikával fog­lalkozó területien sokkal ne­hezebb lemérni a verseny eredményeit. Ez azonban nem gátja, hanem elősegítője a jó munkának. Az OTP dolgozói szép, ízléses brigád­naplót készítettek, amelyben pontosan vezetik eredmé­nyeiket, brigádéletük érde­kesebb eseményeit. Bíznak benne, hogy kitűzött célju­kat megvalósítják és elnye­rik a kiváló brigád címet. KI RAGASZKODIK MIHEZ? Engem, mint olvasó embert, mindig érhet­nek meglepetések. És megmondom nyíltan, nem kárhoztatom ezért magamat, mert tehe­tek-e arról, hogy Néró felgyújtotta Rómát, Lucrezia Borgia megmérgezte szeretteit és Adenauer ilyen sokáig volt kancellár? Ezen­nel kijelentem, hogy a hiba nem az én sze­memben van. Apropos, Adenauer. Merthogy újságot is szeretek olvasni, tudóm, hogy a kancellár nyugdíjjogosult lett, betöltötte a 87. életévét; szép közállapotok lehetnek ott, hogy egy ilyen idős ember csak hatvanötévi szolgálat után érdemli meg, hogy valami kis pénzhez jusson vénségére. Nem valami méltányos eljárás, így bánni az öregekkel. Es most jön az, ami meg­lepetést okozott: az a fiatalos energia, az a pártatlanság, az az önmagát sem becsülő vir­tus, amellyel a kancellár, most kijelentette, hogy szerinte Macmillan angol miniszterelnök túlságosan sokáig ragaszkodott állásához, már régen le kellett volna mondania. önfeláldozó kijelentés, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. És az Evening Standard még ezt meri írni erre az őszinte hangra: „A 87 éves Adenauer részéről, aki köztudomásúan a pióca szívósságával tapadt a hatalomhoz, az ilyen megjegyzés a szemte­lenség netovábbja”. Tulajdonképpen kinek van igaza: a kancel­lárnak, vagy az angol lapnak? Szerintem a kancellárnak. Mert vallják be őszintén az angolok: ők ragaszkodnak jobban a miniszterelnökhöz, vagy a miniszterelnök a miniszterelnökséghez? Ki követelte már olyan sokszor Macmillan lemondását? En a Berke­nye utcában, vagy ők a Trafalgar téren? Na ugye-e, mi fáj jobban az angoloknak: Ade­nauer kancellársága, vagy Macmillan minisz­terelnöksége? Ha már választani lehet, nyil­ván nem kétséges a felelet. Nézzük most közelebbről a kancellárt, őszinteségét ezúttal pártatlannak lehet ne­vezni, ilyen igazat még soha életében nem mondott. Es éppen ezért becsmérlik őt az an­gol lapok? Egyenesen hallatlan. Ami pedig azt iUeti, hát ki tette Adenauert kancelárrá? A pártja, vagy akik a pártját fi­nanszírozzák, vagy a megszálló hatalmak — vagy saját maga? Akkor min csodálkozunk, kérem? Úgy értem, a csatornán túl. És ha mar valaki kancellár, hát igyekszik az ma­radni, amíg hagyják, volt már erre példa, ha emlékezetem nem csal. Jó, jó, egy kancellár­nak is lehetnek hibái, csak az nem téved, aki nem kancellár. Ha már ilyen alaposan belé- helyeztetett a bizalom, hát rá kell szolgálni, ahhoz pedig idő is kell, nemcsak pénz. Vagy hitel, mindegy. Igaz, közben kiderült, hogy egy ilyen idő­sebb férfi sem fenékig tejfel, dehát az vesse rá az első követ, aki nem látta őt szívesen a kancellári székben. Kérdezhetnék valamit, ha nem lesz belőle harag: Adenauer ragaszkodott a hatalomhoz, vagy a hatalom Adenauerhez? Hm. Erre már én sem tudok válaszolni. Mi az ördögnek tettem fel ezt a kérdést, egészen meginogtam. Kezdek belezavarodni. Tényleg lenne abban valami, hogy mégis ő... Vár­junk csak... Ehh, minek morfondírozok, szerencsére úgyis elmegy nyugdíjba. Bár azt mondják, hogy mindig bejár majd a régi „üzembe”. Mégiscsak „azoknak” lenne igazuk?... Marthy Barna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom