Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-06 / 234. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VH. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 18S3. OKTOBER 6, VASÄRNAP Mesepark — sportpálya — nyári pavilon szerepel a jövő évi tervekben a konzervgyár napközi otthonában — A konzervgyári függetle­nített napközi otthona három részlegből áll — mondotta Lestár Ferenc, az egység ve­zetője —, bölcsőde, óvoda és iskola. Itt helyet kapnak nemcsak a gyári dolgozók, gyermekei, hanem itt a környéken lakó­ké is. Erre vonatkozóan meg­állapodást kötöttünk, a városi óvodával, amelynek értelmé­ben az a konzervgyári dolgo­zó, akinek közelebb esik a vá­rosi óvoda, oda irathassa be gyermekét. Jelenleg ötven bölcsődé­sünk, nyolcvan óvodásunk és 40 iskolásunk van. A különböző korosztályok más-más teremben vannak el­helyezve — közben betessé­kel a tipegők termeibe. Való­ban a látnivaló mindennél többet mond. A látogatót az első pillanatban lenyűgözi a finom pasztellszínek összhatá­A lemosható falak alap­színe pasztell, amelyen mesealakok találhatók. A szobádban kis asztalkák, körülöttük apró modern kis székekkel, a lemosható asz­talkákon pedig váza, benne virág. A szobák sarkában já­téksarok, középen nagy álló- ica. Az ablakokon színes füg­gönyök, az ágyak takarói­val azonos anyagból ké­szültek. Ezekbe a szobákba a szülők nem léphetnek be, s ezért már az átvevőben átveszik tő­lük a kicsiket. Mindenkinek külön kis szekrénye van, raj­tuk természetesen még nem neveket láthatunk — hiszen még csak két-három évesek —, hanem a rájuk festett jel alapján minden kicsi megta­lálja a magáét. Az óvodások szobáit is ugyanez a színesség jellemzi, csak itt még több a játék. Für­dőjük is van sok apró mos­dókagylóval. Az alsótagozatos iskolások már „nagyoknak” számí­tanak. s megilleti őket egy társalgó is a tanulószoba mellett. A társalgóban szórakozhatnak a gyerekek, ha már megta­nulták a leckét. A hipermo­dern rádió adásainak hallga­tása teljes élvezetet nyújt Itt található egy 15 000 forint ér­tékű kombináit szekrény, amelyet Lestár Ferenc, az otthon vezetője személyesen tervezett meg, s a ládagyár kivitelezte. Ebben a szekrény­ben már minden iskolásnak névvel elátott fiókja van. A gyerekek meseországa még ezzel a képpel nem tel­jes, mert hátra van még az udvar, a park bemutatása. A téli napozót, amelynek üvegfalain szintén mese­alakok vannak, a KISZ- fiatalokkal karöltve épí­tették. A babaház és babakocsdga- rázs még nincsen teljesen kész. Néhány perc leforgása alatt ezt látja a látogató. — Meseparkot tervezünk az udvaron, amelyet három gömbneonnal fogunk megvilá­gítani. Ezenkívül tervbe vet­tük, hogy miniatűr sportpá­lyát építünk, amelyben töb­bek között lesz futballpálya, kosár labdapálya. Jövő nyárra elkészül az új nyári pavilon is, és a foglal­kozási gyakorlótér, amely a politechnikai oktatást valósít­ja meg mezőgazdasági vona­lon. A szülők segítségével \ kí­vánjuk felépíteni a féltetős, nyitott fekvőhelyet. Természetes ezek a tervek igen nagy anyagi befektetést igényelnek, de a szülők segí­tő munkája nagyban csökken­ti a költségeket. — szemdrődi — — Tanuló-balesetbiztosítá­sára 200 forint kártérítést kapott az Állami Biztosítótól Szépe Gábor balesete miatt. — Zorkij fényképezőgépet nyert a legutóbbi lottó tárgy- niyeremény-sorsoláson a 708 005 számú lottószelvény szerencsés tulajdonosa. ' Az Arany János Termeíőszövetkezet tehenészetében 40 tehenet fejnek Tatai Bálint és Ondó Mi­hály fejőgulyások már haj­nali 3 órakor kezdik a mun­kát. A tehenészetben 5 óra­kor kezdődik a tejfejés. Napi második fejest pedig délután 5 órakor kezdik el. A 20 te­hén fejese általában 2 órát vesz igénybe. A fejéshez fe­hér köpenyt vesznek fel. A te­jes szobájuk tiszta és higiéni­kus'. Egy-egy fejőgulyás na­ponta 150 liter tejet fej ki_ a gondozása alatt álló 20 fejős­tehénből. A kifejt tej minden 100 li­terje után egy liter tejet kap­nak. Ezt a tejet a csarnokban értékesítik, mert saját szük­ségletükre saját tehenük van. Négy éve foglalkoznak állat- gondozással és a gondjukra bízott 40 tehenet jól ápolják. Évi jövedelmük saját beval­lásuk szerint mintegy 30 000 forint. — fehér *— A „CSIBEGYAR“ k:;/ f- v.:;. Vi. ® ** A Dózsa Termelőszövetkezetben hetenként 9—10 ezer csirkét nevelnek fel a nemrég épült „csibegyárban” (Tamasovszky) Mit látunk a moziban? Bálvány. Magyar film. Fő­szereplő: Kiss Gábor, Törő- csik Mari, Madaras József. A film látogatása tíz éven aluli gyermekeknek nem ajánlott! Kísérő műsor: Mi közöm hozzá? Fény és árnyék. Ma­gyar híradó. Az előadások délután és 7 órakor kezdődnek. Matiné: Szurkolók lesen. 3, 5 SPORT Labdarúgás rással, lelkesedéssel és har­cos küzdőszellemmel páro­sul, legalább az egyik pont megszerzésére képes a kö­rösi együttes, összeállítása a következő: Gömöri — Vass, Kiss, Baranyai — Csikós I, Lányi — Kornyik. dr. Rácz, Csikós 11, Toricska, Tornyi. Játékvezető: Járási. A Kinizsi IX. Dánszentmik- lóson játszik. P. S. Két év alatt 1708 betéttel emelkedett a takarékbetétkönyvek állománya Október 15-én indulnak a takarékossági napok Mint minden esztendőben, így az idén is sor kerül a taka­rékossági napok megrendezésére városunkban. Az OTP-től nyert tájékoztatás szerint az előkészítő és szervező bizottság előreláthatólag október 12-én készíti el a végleges programot. A takarékossági napok október 15-vel kezdődnek. A lakosság bizalmát jelzi, hogy két év alatt 1708 új be­tétkönyv-tulajdonossal emelkedett a takarékos emberek száma. 1956-hoz viszonyítva huszonhétszeresére növekedett a takarék­betét-állomány. Tavaly, ugyanebben az időpontban 7511 betétkönyv-tulaj­donos volt városunkban, míg jelenleg 9219 tulajdonosnak van jelentős megtakarított pénze a helyi takarékpénztár fiók­jában. Városunkban már régen megvalósult az a terv. hogy „ahány ház, annyi takarékbetét”, a mostani cél inkább az, hogy „ahány dolgozó, annyi takarékbetét” jelezze a takarék- pénztár forgalmát. Délelőtt kilenc óra. A piac már lassan élszéled. A házi­asszonyok hazasietnek, hogy főzéshez lássanak. Mindjárt a piac elején azért még min­dig akad látnivaló, ha nem is éppen nagy dolog. Zom- bori Irén (Losonczi u. 56. szám alatti lakos) egy zsák búza mellett álldogál és tü­relmesen várja azokat a ve­vőket, akik már valamivel frissebbek voltak, mint ő és régen hazatértek az öt kiló búzával, a néhány kiló rozzsal. — Hogy is állunk ezekkel a vevőkkel? De természetesen hogyan ezekkel az eladókkal is? — tettem fel a jogos és indokolt kérdést Széchenyi János, a járási tanács fel- vásárlási csoportvezetőjének. — Kérem, mindennapi mun­kánk mellett is van alkal­munk arra, hogy megfigyel­jük a piacokat és különösen azt ellenőrizzük, hogy va­jon mennyien és kik árusíta­nak kenyérgabonát. Mert az nem vitás, hogy ezeket a kisebb tételeket miért hozzák piacra az eladók és milyen célból vásárol­ják meg a vevők. A kukorica ára valóban elég magas. Nem ritka, hogy egy kiló ‘ kukorica négy forint­nál is többet megér a szabad piacon. Ezzel szemben három húszért búzát, háromért ro­zsot lehet kapni s ez bizony 25—30 százalékos megtakarí­tást jelent az állattartónak. Persze, nem szabad eltúloz­ni a dolgot, mert az a ta­pasztalatunk, hegy ezt a szabálysértést az emberek nem nagy tömegben követik el. — Vegyük azonban figye­lembe azt, hogy a betakarítás során milyen nagy erőfeszí­téseket tesz a mezőgazdaság; annak érdekében, hogy minél kiselbib szemveszteséglgel foly­jon a betakarítás. Gondoljunk arra, hogy hosszú esztendő­kön keresztül milyen nagy és komoly erőfeszítések árán hoztuk be a baráti országok­ból azt a gabonamennyiséget, amely az ország ellátásának biztosítására szükséges volt. Ma már lassan elérjük azt, hogy ezen a vonalon is el tud­juk látni, s ilyenformán nem helyes az, hogy ezt az erő­feszítést még ilyen apró dol­gokkal is zavarják egyesek. — Nem vitás, hogy az, aki a kenyérboltban öt-hat kenyeret kér, és bizal­masan hajol az eladóhoz azzal, hogy neki nagyon megfelel a harmadnapos kenyér, milyen célra vá­sárol. Biztos,, hogy állatok eteté­sére használja, elsősorban a szabad piaci ötforintos korpát igyekszik háromforintos ke­nyérrel pótolni, — Ezek egytől egyig súlyos szabálysértések és igyekszünk is ezeket feljelenteni és ért­hető, hogy az érzékeny bírság nem is fog elmaradni. — verekedést kezdeménye- múzeumi hónap eseményei zett nyilvános helyen Durá­czi János (Zrínyi u. 42 ), MA: A magyar munkásmozgalom akinek 200 forintjába került a botrányos viselkedés. — Mintegy 100 000 forint értékű bakfiskabát érkezett az „Elegancia” ruházati bolt­ba az elmúlt napokban, a szivárvány minden színében. 2:0-ás í IDŐS kora ellenére ruga­nyos járású, jó magabíró ember Mohácsi Dániel ács­mester. Nemsokára betölti a 71. életévét, de a szekeres­től még nem tudott megvál­ni. — Hogyan is lett ács Da­ni bácsiból? Hány éves volt mikor inasnak állt, meddig tartottak az inasévek? — Én már kisgyerek ko­romban ács szerettem volna lenni. Az elemi iskola el­végzése után szüleim beírat­tak a gimnáziumba. Egy története kiállítás nyílik Ma délelőtt 11 órakor a múzeumi hónap keretében dr. Balanyi Béla városnézés­sel egybekötött ismeretterjesz­tő előadást tart a miiemlékek- . ről. í Gyülekezés a tanácsháza ! előtt. ; Délután 4 órakor a városi ! múzeumban megnyúlik a „Ma- í gyár munkásmozgalom törté- í nete” című kiállítás. ! A kiállítást Horváth Jó- ! zsef, a városi pártbizottság j agit.-prop.-osztá!yának veze­í tője nyitja meg. í , ■ ■■■ '■■ 1 ’ » * * í — Naponta átlagosan négy­! öt garnitúra bútort vásárol­! nak meg a földművesszövet­í kezet bútorüzletében. < í — 70 darab hízó marha át- j adására kötött szerződést a : Hunyadi Termelőszövetkezet í erre a gazdasági évre. A szer- ; ződésből 56 darabot már tel- ; jesítettek, és a további 14 ; hízó marhát az év végén ad- ; .iák át az Állatforgalmi Vál- j lalatnak. A nyeremény: lakószobabútor A legutóbbi lottó tárgynye­reménysorsolás alkalmával is­mét a lead t egy-két szerencsés lottózó városunkban. Többek között a 9 767 891 számú lottószelvény tulajdo­nosa egy HS 60-as lakószoba- bútort nyert, lakásfelszerelési utalvánnyal együtt. A nyeremény értéke mint­egy 24 000 forint értékű. — Mi a véleménye a mai ácsmunkáról? — Élvezet jó anyagból dol­gozni. Örömmel tölti el az embert egy befejezett tető- szerkezet átadása vagy bár­milyen jól elkészített mun­ka. Régen mi díszes, fara­gott, gyalult munkákat ké­szítettünk. A modem forma ezeket a díszeket már nél­külözi. — A sok jó ellenére a fia­talok mégsem vonzódnak a szakmához. Mi lehet ennek az oka? — Az a véleményem, hogy mindig megadta ez a szakma a megélhetést. Az a baj, hogy a mostam tanulóknak sokat engednek, így keveset tanul­nak meg. Felszabadulásuk után nem mindig tudnak a saját lábukon megállni és rossz munkával nem tudnak eleget keresni. Most persze az igények is igen nagyok. NÉHÁNY szóban a családi életről is beszélgettünk. Ki­derült, hogy négy fiúgyerme­ke közül kettőt sikerült ta­níttatni. Györgyből orvos lett, Dániel pedig erdőmér­nök. A másik két fiú, Pál és Ferenc az ácsmesterséget vá­lasztotta. Mohácsi Dániel kiváló mester hírében állt mindig. Ezt e szép elismerést fáradt­ságot nem ismerő egyénisé­gének, szakmája szeretőiének köszönheti. (Barta-Godány) ban nyugdíjaztak, de a sze- kercéről végleg nem tudok lemondani. Jelenleg fiamnak segítek a tormási építkezések famunkáiban. KEDVES emlékek. Legked­vesebb emlékként őrzöm a református templom tornyá­nak famakettjét, amit 19 lo­ben készítettem. Az aprólé­kos munkán egy hónapig, mintegy 450 órát dolgoztam. Én nem szerettem kocsmába járni, esténként rajzolgattam inkább. Ezek a „rajzolgatá­sak” gyakran az éjszakába nyúltak. A megmaradt raj­zok is kedves emlékek. Gyönyörködve nézzük az elénk rakott, mérnöki pon­tossággal kidolgozott rajzo­kat. Láthatunk hidat, kü­lönböző nézetekből, kupolát, csigalépcsőt, pavilont, és még sorolhatnám a változatos fi­nom kidolgozású rajzok hosz- szú sorát. Mennyi munka, mennyi türelem kellett ehhez. (Vajon most melyik ácsse­gédnek lenne bátorsága hoz­záfogni ilyesmihez?) SAJNOS már nem tudok rajzolni. Kezeim elnehezül­tek. Van nekem szép emlé­kem még egy-kettő, ezeken kiírni is. Az „Oncsa” telep házai közül 21-nek a famun­káját én készítettem el. Én csináltam a strand famunká­ját is. évig jártam, majd búcsút mondva a tanulásnak, elmen­tem inasnak, egyik nagybá­tyámhoz. Hát — bizony az inas élete akkor más volt. Mások voltak a jogaink, hosszabb volt a munkaidő. Én reggel 5 órától este 7 óráig dolgoztam, munkaidő után kimentem a szőlőbe, ha­zatoltam egy taliga szilvát, amit hajnalban munkakezdés előtt le kellett tolnom a piac­ra. De ezek csak rossz emlé­kek. Nagyon szerettem a mesteremet, annak ellenére, hogy 4 évig voltam tanonc nála. Rövidebb időre nem vett fel. Így aztán 13 éves koromtól 17 éves koromig voltam inas, ez idő alatt úgy ahogy elsajátítottam a szak­mát. — Mihez kezdett mikor felszabadult? — A háború jött közbe. Hamarosan elvittek katoná­nak, s végigharcoltam az el­ső világháborút. Leszerelve, külföldi vándorútra akartam menni, hisz valamikor az di­vat volt, de a zavaros világ meg az én körülményeim meggátoltak ebben. Pestre mentem dolgozni, ahol 1924- ben mestervizsgát tettem. Mint önálló dolgoztam to­vább 1950-ig. Ekkor beadtam az ipart, és állami vállalat­hoz mentem dolgozni. 1960­58 éve a szekerce mellett Csongrádi Petőfi—Nagykő­rösi Kinizsi. A Kinizsi labdarúgócsapa­ta ma Csongrádon játszik a Petőfi csapatával. A két csa­pat helyzete a tabellán: 8. Csongrád 8 13:13 8 10. Nagykörös 8 12:16 8 A tabella azonos képességű csatársorokat és jobb csog- rádi védelmet mutat. De a részletes tabella azt is mu­tatja, hogy a csongrádi csa­pat érte el a legtöbb döntet­lent (4-et) a délkeleti cso­portban. Érdekes a párhu­zam a két csapat azonos el­lenfél ellen elért eredmé­nyei között: hazai pályán mindkét csapat egyaránt 4:2-re nyert a Mezőtúri Honvéd ellen l:0-ra, a Petőfi csak l:l-et ért el. Jászbe­rény ellen Kőrösön 1:1, Csongrádon 2:2 volt az ered­mény. Idegenben, Újszege­den mind a két csapat 2:l-re kapott ki, Martfűn Kőrös vesztett 4:l-re, Csongrád nyert 2:l-re. Halason a Ki­nizsi 4:0-ás, a Petőfi 2r0-ás vereséget szenvedett. A Kinizsi idegenből eddig egy pontot hozott, viszont a csongrádi csapat eddigi négy hazai mérkőzéséből ötöt szer­zett, mert a HMTÉ-vel is döntetlen, 2:2 volt az ered­mény és így négy hazai mérkőzésből egy győzelem és három döntetlen született. A körösi csapat formája felfelé való ívelést mutat. Békéscsabán 1 :l-es döntet­lent ért el. A múlt vasár­nap Orosháza ellen az első félidőben némi ízelítőt adott a csapat igazi tudásából. A hétközi edzőmérkőzésen — bár csak a tartalékcsapat el­len játszottak — lehetett látni nagy játékkedvvel vég­rehajtott, egyszerű húzások­ból álló, korszerű támadá­sokat, látszott, hogy tud­nak, ha akarnak. Mindezeket összevetve: ha a csapat tudása kellő aka­Mindennapi kenyerünkről van szó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom