Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-06 / 234. szám

1963. OKTÓBER 6, VASÁRNAP nee») k/CÍmIoD Halálos és súlyos autóbalesetek Pénteken, a késő esti órák­ban, fél tizenegykor, Pilis köz­ség határában haladt Gémest Ferenc, 36 éves gépkocsiveze­tő, az Állami Egyházügyi Hi­vatal személyautójával, olyan gyorsasággal, hogy amikor ész­revette az előtte felbukkanó kétlovas fogatot, amelyet Ki­rály Ferenc, ceglédi lakos haj­tott, már nem tudott fékezni, és nekiütközött. Ennek követ­keztében a személyautó az át­menti árokba fordult, és fel­borult. A vezetőn kívül a ben­ne ülő utasok közül i.Iezö Já- nosné és Reisz József albert- irsai lakosokat súlyosan sérült állapotban szállították a ceg­lédi kórházba. A harmadik utas, Szőke Dezső, budapesti lakos, csak könnyebben sérült meg. Szombaton délelőtt 10 óra után Sári község belterületén Kőcser Bertalan 57 éves al­kalmi munkás, helybeli lakos, az egyik mellékutcából meg­állás nélkül ráhajtott kerék­párjával a főútvonalra, s az ott szabályosan közlekedő Ma- darasi Sándor kecskeméti la­kos által vezetett teherautó alá került. A gépkocsi vezetője az összeütközést már nem tud­ta elkerülni és Kocsér.Bertalan a kerekek alá került. A mentők már nem tudtak rajta segíte­ni, még a helyszínen meghalt. A tragikus végű balesetért őt terheli a felelősség. A BARÁTI SZÓ det, és ő panaszolná, panaszol­hatná el a saját baját. De ezt nem lehet, hiszen az ő megbízatása más, és ez a meg­bízatás nagyon megtisztelő, hiszen mi lehet annál szebb, mint embereknek segíteni. Problémája mégis van, s er­ről beszélt oly nehezen a párt- bizottság titkára. A járási pártbizottságra, de a megyeire is gyakran hívják. Hol az önköltségcsökkentésről van szó, hol a gépipari hatá­rozat végrehajtását vitatják. Országos, nagyon fontos dol­gokat. Néha a termelőszövet­kezeteknek kell támogatást ad­ni, hiszen ki adhatna, ha nem a gyár, a munkások... rpengernyi munka, csak-L győzzék elvégezni. Eköz­ben azonban jó lenne néha, igazán csak néha, ha tőle is megkérdezné valaki: — No komám mi újság? Ha nemcsak a termelékenység növelésére, és az ülések napirendjének el­igazítására jutna idő. Hónapok, sokszor évek múlnak el és senki non kérdezi a párttitkártól: egész­séges-e a család? Vagy: miért került kórházba a feleséged? Hogy tanul a gyerek? Azt sem nagyon veszik észre: volit- e szabadságon és hol töltötte a nyarat. Pedig nem min­den ember szeret biztatás nél­kül magáról beszélni, ha azon­ban megkérdezné valaki, az más... Az sem lenne baj, ha a családi gondok után nem ér­RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Jót akart — megverték. Szö­vő Antal 30 éves százhalom­battai időelemző a múlt hét péntek délután néhány ba­rátjával együtt alaposan el­ázva akart felszállni egy da­rus kocsira. Tanúja volt a jelenetnek Hiervertei- Ferenc elektrikus, községbeli lakos, és figyelmeztette Szövőt: ne szálljon fel ittasan. mert baj érheti. Az emelkedett hangulatban levő részeg em­berek csak felszálltak az autóra, mire Hierverter fel­írta a kocsi rendszámát. Ész­revette ezt Szövő, s leállít­tatta a kocsit, majd leugrott róla, utána eredt a postára tartó Hiervertnek, s bent. a postahivatalban megtámadta. Miután leütötte, a földön fek­vő, immár magatehetetlen em­bert úgy összerugdosta, hogy annak eltört a lába, súlyos zú- zódásokat és csontrepedése­ket szenvedett. A brutális időelemzőt súlyos testi sértés bűntette miatt őrizetbe vet­ték. Huszonnyolc fát lopott az erdőből Szabó József 28 éves nógrádverőcei lakatos. Bűn­vádi eljárás indul ellene. Csónakmotort lopott Sz. Béla 17 éves kisoroszi fia­talember, s azt 4000 forin­tért Szobon eladta. A ház­kutatás során lakásáról más lopott holmi is került elő. Letartóztatták. Betörő járt csütörtök éjjel a váci Báthori utcai i&kolá- ,Jaan. Az irodáitól elyitt,., ,700 forint készpénzt. 1200 forin­tos takarékbetétkönyvet, s né­hány apróságot. A nyomozás folyik. Alumíniumlemezeket, gép­alkatrészeket és szerszámo­kat lopott munkahelyéről, a Dunai Hajógyárból Lantos Tibor 27 éves váci gépko­csivezető. Őrizetbe vették. Ellopták Pomázon, a Vróti dűlőből péntek délelőtt a ! KP 48—76 rendszámú motor- | kerékpárt. A nyomozás fo­lyik. Holtan találták nyári kony- I hajának padlásán Ocztos Ist- I vánné 51 éves pilis-rózsahe­gyi asszonyt. Az ügyben vizs- [ gálát indult. deklődnének, csak a hivata­los megbeszélésen túl egy- szer-másszor megkérdeznék: | — Neked mi a véleményed erről a könyvről vagy ál­talában a gyárak átszervezé­séről? N em hosszú, nem órás vagy délutánba nyúló beszélgetésekre gondol, csak kicsit közelebbi, barátibb kapcsolatra. Mert az Igaz, hogy sok, kiapadhatatlan a tennivaló. Bármennyit dol­goznak, mindig új esemé­nyek, intézni valók kínálják magukat. Kevés nagyon az idő, erre és arra sem futja, sok minden csak terv marad. Mégis nélha úgy tűnik — könnyebben menne a munka, ha a párttitkárral sem feled­keznének meg, észrevermék, hogy érzékeny, szintén gon­dokkal küzdő ember, aki­nek mindig nyitva van az ajtaja mások előtt, de az ő számára a járásnál csak a „gyári*’, csak a sürgős ügyek­re van néhány gyors óra. Néha szeretné, ha tőle sem csupán „ügyeket” kérdezné­nek, s ha nem úgy summáz­nák őt, őket: a párttitkár, a párttitkárok, hanem egyen­ként, külön-külön is gondol­nának rájuk. Valóban, miért van az, hogy akik annyit dol- gozak másokért, azokra nem jut időnk, éppen azokon taka­rítjuk meg a kurta, de szá­mukra oly fontos perceket? Sági Ágnes Csúcsszezon az édesiparban 24 vagon télapó figura és 320 vagon szaloncukor készül Az „édes” gyárakban) már igazi Télapó és karácsonyi hangulat uralkodik. A Ma­gyar Édesipari Vállalat gyár­egységeiben teljes erővel dol­goznak azon, hogy mikulás­kor ne maradjanak üresien a cipők és karácsonykor a fenyők. Az idén az , előző évinél is több édességet igé­nyelt a kereskedelem, jól­lehet a múlt évi termelés — a csokoládéárak leszállítá­sának eredményeként — re­kordnak számított. A téSapófiguráklból 4 va­gonnal kért többet a keres­kedelem, mint tavaly. így 24 vagon különböző méretű üre­ges csoko&ádétélapót, a múlt évi 7 vagon helyett pedig 11 vagon karácson.yfafüggelé- ket készítenek. Bővül a vá­laszték is. A diósgyőri édes­ipari gyárban működik mór a külföldről vásárolt csolko- ládéfigura-formázógép, s így a belkereskedelemnek is jut a csokoládéból készült üre­ges fenyőfafüggelék. Nem fog hiányozni a szaloncukor sem. — A tavalyival körülbelül azonos mennyiséget, 320 va- gonn.yit gyártanak belőle. Sok éves tapasztalat alapján en­nél többre nincs is szükség; de a minőségi igények év­ről évre növekszenek. Egyre több finomabb — krém, cso­koládéba mártott fe desz- szert — szaloncukrot kér a kereskedelem. Az idén asz egész mennyiségnek 10 szá­zaléka lesz ilyen minőségű. Az édesipar termelésének egy része már a kereskede­lem raktáraiban van, s a gyárakban úgy dolgoznak, hogy a mikulási édességek utolsó tételét november 20-ra, a karácsonyra valókat pedig — közöttük a szaloncukrot is — december első napjaiban átadhassák a kereskedelem­nek. (MTI) Köszöntjük német barátainkat 1949. október hetedikén ala­kult a Német Demokratikus Köztársaság, amint az NSZEP programja is megállapítja: „A szocialista Német Demok­ratikus Köztársaság létezése alapvetően új helyzetet terem­tett Németországban... Az NDK történeti küldetése: a szocializmus teljes megvalósí­tásával az első német munkás- paraszt államban szilárd ala­pokat teremteni ahhoz, hogy a munkásosztály egész Német­országban átvegye a vezetést, hogy a monopolburzsoáziát Nyugat-Németországban is megfosszák hatalmától és a nemzeti kérdést a béke és a haladás szellemében oldják meg.” Jelenleg két német állam létezik, a Német Demokrati­kus Köztársaságban békén al­kotó munka folyik, míg a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban a revansisták és a mili­taristák egyre növelik a fegy­verkezésre fordított összeget és háborús terveket szőnek. Az NDK kormánya min­dent elkövet, hogy béke ural­kodjék egész Németországban és állandóan síkraszáll azért, hogy a két német állam kö­zött normális kapcsolatok ala­kuljanak ki. — mindez a bé­kés egymás mélletí élés szel­lemében. — Bonn mindeddig elutasított minden építő jel­legű kapcsolatot, az NDK kor­mánya azonban tovább küzd azért, hogy a németek béké­ben éljenek egymással és a vi­lággal. 1963. október 7-én, megala­kulása 14. évfordulóján kö­szöntjük barátunkat, a Német Demokratikus Köztársaságot és sok sikert kívánunk építő- munkájához. és a németek; egységéért folytatott diploma* ciai erőfeszítéséhez. Építkezések a Német Demokratikus Köztársaságban. Raj­zunk az elmúlt években elkészült és a jelenleg folyó na­gyobb építkezések egy részét tünteti fel. Ezek közé tar­toznak: a berlini városközpont és számos kerületi szék­hely kiépítése, nagyarányú üzembővítő építkezések a Leuna és Buna Művekben, Lützkendorfban, Wolfenban fe Piesteritzben, az új völgyzárógátrendszer, valamint a finowi, hennigsdorfi, brandenburgi, hettstedti, riesai fe Freitali Acél- és Hengerművek építkezései í tőségétől sem kapnak elég se­gítséget: tagjainak egy része erején felül dolgozik, másik része alkalmatlan tisztségére. A kölcsönös bizalmatlanság persze megbosszulta magát. A dányiak a régi hibákért is a mostam vezetőket okolják, sokan szemet hánynak a gaz­dasági fejlődés tényei előtt. A vezetők pedig kijelentik: a dányiakkal nem lehet boldo­gulni. Az emberek meggyőzé­se helyett gyakran a „le is út, fel is út" módszerét alkalmaz­zák, s lemondanak arról, hogy maguk mellé állítsák a tagsá­got. A kialakult helyzetért töb­ben osztoznak a felelősségben. Felelős például Bense István párttitkár, aki munkásmoz­galmi és a vezetői tapaszta­latai ellenére sem találta még meg igazán a helyét a tsz- ben. Noha szíwel-lélekkel a szövetkezet mellett áll. meg­érti és helyesli a vezetők in­tézkedéseit, mégsem tudta szá­mukra biztosítani mindenkor a pártszervezet támogatását. Pedig elsősorban ő az, aki — éppen, mert a dányiak maguk közül valónak vallják — a legtöbbet tehetné a kölcsönös megértés, az összefogás megte­remtéséért. Felelős a községi tanács ve­zetője, Nagy András. aki nem figyelt fel idejében a ki­helyezett káderekkel szembeni bizalmatlanságra, s aki állás- foglalásával, intézkedéseivé’ olykor keresztezte, nemhogy segítette volna munkájukat. É6 felelős a tsz elnöke, Ba­lázs Ottó. Ez a képzett szak­ember, mint gazdasági vezető beváltja a hozzá fűzött remé­nyeket. De mint kommunista — még sokmindennel adós maradt. Következetlensége, a népszerűtlen feladatoktól való húzód ozása sok problémának vált forrásává. Következet­lenségére vallanak azok a zá­tonyra futott, ésszerű kezde­ményezések, amelyek tőle in­dultak, de maga sem tartott ki mellettük. Gondolunk itt a közgyűlések előtti brigádérte­kezletekre, amelyeken a dol­gozók elmondhatták vélemé­nyüket, részt vállalhattak a gondokból, felelősségből. Ami­óta ezek elmaradtak, nem is tudnak közgyűlést tartani: vagy kevesen jönnek el, vagy a személyes panaszok miatt nem jut idő a közös ügyek megvitatására. Ha pedig a ki­tűzött kérdés mégis megtár­gyalásra kerül, senki sem tud hozzászól ni. Hogy is tudna, készületlenül?! Ebből születik aztán az a hibás következte­tés — melyet Balázs Ottó is vall —. hogy a dányiaknak nincs véleményük, nem érdek­li őket a tsz ügye, — egyszó­val, hogy nem lehet velük boldogulni! Abbamaradt az a kezdeményezés is. hogy a ve­zetőség tagjai hetenként egy­szer — felváltva — fogadó­napot tartanak az irodán, a sérelmek, panaszok meghall­gatására. Pedig ha megtarta­nák, több idő jutna a köz­gyűlésen a tervek, feladatok megbeszélésére! Következetlen volt Balázs Ottó a vezetés megerősítését célzó intézkedéseiben is. El­nökké választása után azt a célt tűzte maga elé, hogy le­hetőleg mindenkinek megke­resik azt a posztot, azt a mun­kakört, ami szakértelmének, képessségeinek legjobban meg­felel. Hadd végezze ki-ki azt, amihez legjobban ért — s ami­vel legtöbbet használ a kö­zösségnek. A „megfelelő em­bert megfelelő helyre” elvé­nek alkalmazása azonban nem mindig népszerű feladat. A tisztségük betöltésére al­kalmatlan emberek leváltása sem az. De ha a közösség ér­deke kívánja — meg kell ten­ni. A közösség érdeke pedig azt diktálja, a tisztségével já­ró fizetésért mindenki becsü­lettel megdolgozzon! A nem megfelelő vezetőségi tagok, üzemegység- és brigádvezetők leváltásáról a határozat meg is született. Csak nem hajtot­ta végre senki. A legsúlyosabb következet­lenség a közös vagyon meg­óvásában nyilvánult meg. Ar­ra — sajnos — sok példa van, hogy megdézsmálják a tsz lu­cernáját. burgonyáját, uborká­ját, paradicsomiát; arra vi­szont. hogy ezért megbüntet­nék a vétkest — alig akad példa. Mert büntetni — nép­szerűtlen feladat! A szövetkezetben nem mű­ködik sem fegyelmi, sem el­lenőrző bizottság. Esetenként megpróbálták életrehívni, de tartósan nem vállalja senki a tisztségeket. Nem vállalják, mert fegyelmezni, ellenőrizni — népszerűtlen feladat! Mindez persze csak ott nép­szerűtlen, ahol a vezetők nem támaszkodhatnak a tagság igazságérzetéire, közösségi szellemére, politikai érzékére. Ezek a tulajdonságok pedig csak szoros emberi-munkatár­si kapcsolattal, türelmes ne­velő munkával, a bizalom lég­körében fejleszthetők. Ahhoz, hogy a tagság megbecsülje, óvja a közöst — magáénak kell éreznie! A népszerűtlen feladatoktól való húzódozás odavezetett, hogy az effélék rendszerint Madácsi László agronómusra hárulnak. A tsz keveset tud fizetni a kézi aratásért? Al­kudozzon a tagokkal az agro­nómus! Űj munkarendet kell bevezetni az állatgondozók­nál? Mondja meg nekik azag- ronómus! Megdézsmálták a lucernát? Vonja felelősségre a tettest az agronómus! Sós Sándor üzemegységvezető nem tud megbirkózni a felada­tával? Tarjáni Imre üzem­egységvezető megtagadja, megváltoztatja az utasításo­kat? Vitatkozzon velük az agronómus! Alkudozzon, vitatkozzon az az agronómus, akinek emberi magatartását amúgyis — sok­szor joggal — bírálják! S rá­adásul e vitákban a pártveze­tőség jó ideig nem állt mellé, pedig elvben egyetértett... Aki ezek után azt hiszi, hogy a dányi Magvető Tsz eazdaságilag rosszul áll — téved. A szövetkezet terme­lése mindinkább gazdaságos, állami terveit teljesíti, betör­HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS jégtteAái. üaJdziet. ő&tótoíeó tbfuzÁ. teátok eSetéle* M egyénk egyik jelentős gyárának pártbizottsági titkárával beszélgettem. Vala­hogy, a szokástól eltérően úgy adódott, hogy a gyári ügyek, gondok mellett a szó szemé­lyes síkra terelődött. A párt­titkár először zavartan beszélt magáról, de később j ólesőn vetkőzte le szemérmességét. Búcsúzáskor azonban ismét mentegetőzött, amiért saját gondjaival, s „ilyen hosszasan” feltartóztatott. Arról beszélgettünk, hogy a párttitkár ajtaja mindig, min­denki előtt nyitva áll. Már korán reggel kereshetik a munkások, — senki nem érke­zik váratlanul. Előfordul, saj­nos, hogy hiába hallgatja a panaszt, kénytelen elutasítani: ezen nem tud segíteni. Ilyen­kor azonban gyakran az a vá­lasz: — Köszönöm, hogy meg­hallgattál, már kevésbé fáj. Vagy így: — Már ki is mérge­lődtem magam, csak el kellett neked mondanom ... S a párt­titkár gondjai között megfér­nek családi bajok, anyagi, vagy lakásgondok, az esti iskolára való felkészülés nehézségei, apró munkatársi torzsalkodá­sok. Így van ez mindig. Akkor is, ha sok a dolga, ha épp más­hová szólítaná a munkája, ha jólesne megfordítani asorren­vezett munkaegysége máris biztosítva van. De a megszi­lárdulás, a további fejlődés megköveteli, hogy a munka­kedv, a közösségi szellem megjavuljon. A feltétele ezek­nek is megvan. A szövetkezet tagságának zöme dolgos, munkaszerető ember, akikkel lehet — és kell is — szót ér­teni. Ehhez azonban a kihe­lyezett vezetőknek fel kell számolniuk magukban ,.a dá­nyiakkal nem lehet boldogul­ni” szemléletét. Hiszen van­nak akikre támaszkodhatnak, akiknek segítségével meg­nyerhetik a tagság bizalmát. Ott vannak a kommunisták, s az olyan, szorgalmas tsz-ta- gok, mint Dóczi Sándor ser­tésgondozó, Szabó János fo- gatos, vagy Ivicsics Sándor nö­vénytermesztő; számíthatnak Gádor János elnökhelyettes, Dóczi Mihály üzemegységve­zető tudására. segítségére; bátran támaszkodhatna!? az olyan vezetőségi tagokra, mint Gádor Istvánná tejházkezelő, Sződi Lajos és Szekeres Lajos takarmányfogatosok. Mellet­tük állnak — okulva a ko­rábbi hibákból — a községi ta­nács vezetői is. Nincsenek tehát egyedül. Csak kevesen mentegetik Kurunczl András jogtalan tá­madását is. De el kell gondolkozniuk a történteken a dányiaknak. Ve­zetőik szakértelme felől nin­csenek kétségeik — miért nem bírnak hát jószándékukban is?! Nyíri Éva Új rajzfilmsorozat a tv-ben A magyar televízió október 12-én új műsorral kedves­kedik legfiatalabb nézőinek. Ekkor kezdődik a televízió új rajzfilmsorozata, a „Foxi- Maxi... Éz a sorozat az ame­rikai televízió egyik leg­népszerűbb műsora, s az örök­ké tréfás Foxi-Maxi és egy cirkusztársulat tagjainak ka­landjait meséli el. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom