Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
1963. OKTÓBER 6, VASÁRNAP nee») k/CÍmIoD Halálos és súlyos autóbalesetek Pénteken, a késő esti órákban, fél tizenegykor, Pilis község határában haladt Gémest Ferenc, 36 éves gépkocsivezető, az Állami Egyházügyi Hivatal személyautójával, olyan gyorsasággal, hogy amikor észrevette az előtte felbukkanó kétlovas fogatot, amelyet Király Ferenc, ceglédi lakos hajtott, már nem tudott fékezni, és nekiütközött. Ennek következtében a személyautó az átmenti árokba fordult, és felborult. A vezetőn kívül a benne ülő utasok közül i.Iezö Já- nosné és Reisz József albert- irsai lakosokat súlyosan sérült állapotban szállították a ceglédi kórházba. A harmadik utas, Szőke Dezső, budapesti lakos, csak könnyebben sérült meg. Szombaton délelőtt 10 óra után Sári község belterületén Kőcser Bertalan 57 éves alkalmi munkás, helybeli lakos, az egyik mellékutcából megállás nélkül ráhajtott kerékpárjával a főútvonalra, s az ott szabályosan közlekedő Ma- darasi Sándor kecskeméti lakos által vezetett teherautó alá került. A gépkocsi vezetője az összeütközést már nem tudta elkerülni és Kocsér.Bertalan a kerekek alá került. A mentők már nem tudtak rajta segíteni, még a helyszínen meghalt. A tragikus végű balesetért őt terheli a felelősség. A BARÁTI SZÓ det, és ő panaszolná, panaszolhatná el a saját baját. De ezt nem lehet, hiszen az ő megbízatása más, és ez a megbízatás nagyon megtisztelő, hiszen mi lehet annál szebb, mint embereknek segíteni. Problémája mégis van, s erről beszélt oly nehezen a párt- bizottság titkára. A járási pártbizottságra, de a megyeire is gyakran hívják. Hol az önköltségcsökkentésről van szó, hol a gépipari határozat végrehajtását vitatják. Országos, nagyon fontos dolgokat. Néha a termelőszövetkezeteknek kell támogatást adni, hiszen ki adhatna, ha nem a gyár, a munkások... rpengernyi munka, csak-L győzzék elvégezni. Eközben azonban jó lenne néha, igazán csak néha, ha tőle is megkérdezné valaki: — No komám mi újság? Ha nemcsak a termelékenység növelésére, és az ülések napirendjének eligazítására jutna idő. Hónapok, sokszor évek múlnak el és senki non kérdezi a párttitkártól: egészséges-e a család? Vagy: miért került kórházba a feleséged? Hogy tanul a gyerek? Azt sem nagyon veszik észre: volit- e szabadságon és hol töltötte a nyarat. Pedig nem minden ember szeret biztatás nélkül magáról beszélni, ha azonban megkérdezné valaki, az más... Az sem lenne baj, ha a családi gondok után nem érRENDŐRSÉGI KRÓNIKA Jót akart — megverték. Szövő Antal 30 éves százhalombattai időelemző a múlt hét péntek délután néhány barátjával együtt alaposan elázva akart felszállni egy darus kocsira. Tanúja volt a jelenetnek Hiervertei- Ferenc elektrikus, községbeli lakos, és figyelmeztette Szövőt: ne szálljon fel ittasan. mert baj érheti. Az emelkedett hangulatban levő részeg emberek csak felszálltak az autóra, mire Hierverter felírta a kocsi rendszámát. Észrevette ezt Szövő, s leállíttatta a kocsit, majd leugrott róla, utána eredt a postára tartó Hiervertnek, s bent. a postahivatalban megtámadta. Miután leütötte, a földön fekvő, immár magatehetetlen embert úgy összerugdosta, hogy annak eltört a lába, súlyos zú- zódásokat és csontrepedéseket szenvedett. A brutális időelemzőt súlyos testi sértés bűntette miatt őrizetbe vették. Huszonnyolc fát lopott az erdőből Szabó József 28 éves nógrádverőcei lakatos. Bűnvádi eljárás indul ellene. Csónakmotort lopott Sz. Béla 17 éves kisoroszi fiatalember, s azt 4000 forintért Szobon eladta. A házkutatás során lakásáról más lopott holmi is került elő. Letartóztatták. Betörő járt csütörtök éjjel a váci Báthori utcai i&kolá- ,Jaan. Az irodáitól elyitt,., ,700 forint készpénzt. 1200 forintos takarékbetétkönyvet, s néhány apróságot. A nyomozás folyik. Alumíniumlemezeket, gépalkatrészeket és szerszámokat lopott munkahelyéről, a Dunai Hajógyárból Lantos Tibor 27 éves váci gépkocsivezető. Őrizetbe vették. Ellopták Pomázon, a Vróti dűlőből péntek délelőtt a ! KP 48—76 rendszámú motor- | kerékpárt. A nyomozás folyik. Holtan találták nyári kony- I hajának padlásán Ocztos Ist- I vánné 51 éves pilis-rózsahegyi asszonyt. Az ügyben vizs- [ gálát indult. deklődnének, csak a hivatalos megbeszélésen túl egy- szer-másszor megkérdeznék: | — Neked mi a véleményed erről a könyvről vagy általában a gyárak átszervezéséről? N em hosszú, nem órás vagy délutánba nyúló beszélgetésekre gondol, csak kicsit közelebbi, barátibb kapcsolatra. Mert az Igaz, hogy sok, kiapadhatatlan a tennivaló. Bármennyit dolgoznak, mindig új események, intézni valók kínálják magukat. Kevés nagyon az idő, erre és arra sem futja, sok minden csak terv marad. Mégis nélha úgy tűnik — könnyebben menne a munka, ha a párttitkárral sem feledkeznének meg, észrevermék, hogy érzékeny, szintén gondokkal küzdő ember, akinek mindig nyitva van az ajtaja mások előtt, de az ő számára a járásnál csak a „gyári*’, csak a sürgős ügyekre van néhány gyors óra. Néha szeretné, ha tőle sem csupán „ügyeket” kérdeznének, s ha nem úgy summáznák őt, őket: a párttitkár, a párttitkárok, hanem egyenként, külön-külön is gondolnának rájuk. Valóban, miért van az, hogy akik annyit dol- gozak másokért, azokra nem jut időnk, éppen azokon takarítjuk meg a kurta, de számukra oly fontos perceket? Sági Ágnes Csúcsszezon az édesiparban 24 vagon télapó figura és 320 vagon szaloncukor készül Az „édes” gyárakban) már igazi Télapó és karácsonyi hangulat uralkodik. A Magyar Édesipari Vállalat gyáregységeiben teljes erővel dolgoznak azon, hogy mikuláskor ne maradjanak üresien a cipők és karácsonykor a fenyők. Az idén az , előző évinél is több édességet igényelt a kereskedelem, jóllehet a múlt évi termelés — a csokoládéárak leszállításának eredményeként — rekordnak számított. A téSapófiguráklból 4 vagonnal kért többet a kereskedelem, mint tavaly. így 24 vagon különböző méretű üreges csoko&ádétélapót, a múlt évi 7 vagon helyett pedig 11 vagon karácson.yfafüggelé- ket készítenek. Bővül a választék is. A diósgyőri édesipari gyárban működik mór a külföldről vásárolt csolko- ládéfigura-formázógép, s így a belkereskedelemnek is jut a csokoládéból készült üreges fenyőfafüggelék. Nem fog hiányozni a szaloncukor sem. — A tavalyival körülbelül azonos mennyiséget, 320 va- gonn.yit gyártanak belőle. Sok éves tapasztalat alapján ennél többre nincs is szükség; de a minőségi igények évről évre növekszenek. Egyre több finomabb — krém, csokoládéba mártott fe desz- szert — szaloncukrot kér a kereskedelem. Az idén asz egész mennyiségnek 10 százaléka lesz ilyen minőségű. Az édesipar termelésének egy része már a kereskedelem raktáraiban van, s a gyárakban úgy dolgoznak, hogy a mikulási édességek utolsó tételét november 20-ra, a karácsonyra valókat pedig — közöttük a szaloncukrot is — december első napjaiban átadhassák a kereskedelemnek. (MTI) Köszöntjük német barátainkat 1949. október hetedikén alakult a Német Demokratikus Köztársaság, amint az NSZEP programja is megállapítja: „A szocialista Német Demokratikus Köztársaság létezése alapvetően új helyzetet teremtett Németországban... Az NDK történeti küldetése: a szocializmus teljes megvalósításával az első német munkás- paraszt államban szilárd alapokat teremteni ahhoz, hogy a munkásosztály egész Németországban átvegye a vezetést, hogy a monopolburzsoáziát Nyugat-Németországban is megfosszák hatalmától és a nemzeti kérdést a béke és a haladás szellemében oldják meg.” Jelenleg két német állam létezik, a Német Demokratikus Köztársaságban békén alkotó munka folyik, míg a Német Szövetségi Köztársaságban a revansisták és a militaristák egyre növelik a fegyverkezésre fordított összeget és háborús terveket szőnek. Az NDK kormánya mindent elkövet, hogy béke uralkodjék egész Németországban és állandóan síkraszáll azért, hogy a két német állam között normális kapcsolatok alakuljanak ki. — mindez a békés egymás mélletí élés szellemében. — Bonn mindeddig elutasított minden építő jellegű kapcsolatot, az NDK kormánya azonban tovább küzd azért, hogy a németek békében éljenek egymással és a világgal. 1963. október 7-én, megalakulása 14. évfordulóján köszöntjük barátunkat, a Német Demokratikus Köztársaságot és sok sikert kívánunk építő- munkájához. és a németek; egységéért folytatott diploma* ciai erőfeszítéséhez. Építkezések a Német Demokratikus Köztársaságban. Rajzunk az elmúlt években elkészült és a jelenleg folyó nagyobb építkezések egy részét tünteti fel. Ezek közé tartoznak: a berlini városközpont és számos kerületi székhely kiépítése, nagyarányú üzembővítő építkezések a Leuna és Buna Művekben, Lützkendorfban, Wolfenban fe Piesteritzben, az új völgyzárógátrendszer, valamint a finowi, hennigsdorfi, brandenburgi, hettstedti, riesai fe Freitali Acél- és Hengerművek építkezései í tőségétől sem kapnak elég segítséget: tagjainak egy része erején felül dolgozik, másik része alkalmatlan tisztségére. A kölcsönös bizalmatlanság persze megbosszulta magát. A dányiak a régi hibákért is a mostam vezetőket okolják, sokan szemet hánynak a gazdasági fejlődés tényei előtt. A vezetők pedig kijelentik: a dányiakkal nem lehet boldogulni. Az emberek meggyőzése helyett gyakran a „le is út, fel is út" módszerét alkalmazzák, s lemondanak arról, hogy maguk mellé állítsák a tagságot. A kialakult helyzetért többen osztoznak a felelősségben. Felelős például Bense István párttitkár, aki munkásmozgalmi és a vezetői tapasztalatai ellenére sem találta még meg igazán a helyét a tsz- ben. Noha szíwel-lélekkel a szövetkezet mellett áll. megérti és helyesli a vezetők intézkedéseit, mégsem tudta számukra biztosítani mindenkor a pártszervezet támogatását. Pedig elsősorban ő az, aki — éppen, mert a dányiak maguk közül valónak vallják — a legtöbbet tehetné a kölcsönös megértés, az összefogás megteremtéséért. Felelős a községi tanács vezetője, Nagy András. aki nem figyelt fel idejében a kihelyezett káderekkel szembeni bizalmatlanságra, s aki állás- foglalásával, intézkedéseivé’ olykor keresztezte, nemhogy segítette volna munkájukat. É6 felelős a tsz elnöke, Balázs Ottó. Ez a képzett szakember, mint gazdasági vezető beváltja a hozzá fűzött reményeket. De mint kommunista — még sokmindennel adós maradt. Következetlensége, a népszerűtlen feladatoktól való húzód ozása sok problémának vált forrásává. Következetlenségére vallanak azok a zátonyra futott, ésszerű kezdeményezések, amelyek tőle indultak, de maga sem tartott ki mellettük. Gondolunk itt a közgyűlések előtti brigádértekezletekre, amelyeken a dolgozók elmondhatták véleményüket, részt vállalhattak a gondokból, felelősségből. Amióta ezek elmaradtak, nem is tudnak közgyűlést tartani: vagy kevesen jönnek el, vagy a személyes panaszok miatt nem jut idő a közös ügyek megvitatására. Ha pedig a kitűzött kérdés mégis megtárgyalásra kerül, senki sem tud hozzászól ni. Hogy is tudna, készületlenül?! Ebből születik aztán az a hibás következtetés — melyet Balázs Ottó is vall —. hogy a dányiaknak nincs véleményük, nem érdekli őket a tsz ügye, — egyszóval, hogy nem lehet velük boldogulni! Abbamaradt az a kezdeményezés is. hogy a vezetőség tagjai hetenként egyszer — felváltva — fogadónapot tartanak az irodán, a sérelmek, panaszok meghallgatására. Pedig ha megtartanák, több idő jutna a közgyűlésen a tervek, feladatok megbeszélésére! Következetlen volt Balázs Ottó a vezetés megerősítését célzó intézkedéseiben is. Elnökké választása után azt a célt tűzte maga elé, hogy lehetőleg mindenkinek megkeresik azt a posztot, azt a munkakört, ami szakértelmének, képessségeinek legjobban megfelel. Hadd végezze ki-ki azt, amihez legjobban ért — s amivel legtöbbet használ a közösségnek. A „megfelelő embert megfelelő helyre” elvének alkalmazása azonban nem mindig népszerű feladat. A tisztségük betöltésére alkalmatlan emberek leváltása sem az. De ha a közösség érdeke kívánja — meg kell tenni. A közösség érdeke pedig azt diktálja, a tisztségével járó fizetésért mindenki becsülettel megdolgozzon! A nem megfelelő vezetőségi tagok, üzemegység- és brigádvezetők leváltásáról a határozat meg is született. Csak nem hajtotta végre senki. A legsúlyosabb következetlenség a közös vagyon megóvásában nyilvánult meg. Arra — sajnos — sok példa van, hogy megdézsmálják a tsz lucernáját. burgonyáját, uborkáját, paradicsomiát; arra viszont. hogy ezért megbüntetnék a vétkest — alig akad példa. Mert büntetni — népszerűtlen feladat! A szövetkezetben nem működik sem fegyelmi, sem ellenőrző bizottság. Esetenként megpróbálták életrehívni, de tartósan nem vállalja senki a tisztségeket. Nem vállalják, mert fegyelmezni, ellenőrizni — népszerűtlen feladat! Mindez persze csak ott népszerűtlen, ahol a vezetők nem támaszkodhatnak a tagság igazságérzetéire, közösségi szellemére, politikai érzékére. Ezek a tulajdonságok pedig csak szoros emberi-munkatársi kapcsolattal, türelmes nevelő munkával, a bizalom légkörében fejleszthetők. Ahhoz, hogy a tagság megbecsülje, óvja a közöst — magáénak kell éreznie! A népszerűtlen feladatoktól való húzódozás odavezetett, hogy az effélék rendszerint Madácsi László agronómusra hárulnak. A tsz keveset tud fizetni a kézi aratásért? Alkudozzon a tagokkal az agronómus! Űj munkarendet kell bevezetni az állatgondozóknál? Mondja meg nekik azag- ronómus! Megdézsmálták a lucernát? Vonja felelősségre a tettest az agronómus! Sós Sándor üzemegységvezető nem tud megbirkózni a feladatával? Tarjáni Imre üzemegységvezető megtagadja, megváltoztatja az utasításokat? Vitatkozzon velük az agronómus! Alkudozzon, vitatkozzon az az agronómus, akinek emberi magatartását amúgyis — sokszor joggal — bírálják! S ráadásul e vitákban a pártvezetőség jó ideig nem állt mellé, pedig elvben egyetértett... Aki ezek után azt hiszi, hogy a dányi Magvető Tsz eazdaságilag rosszul áll — téved. A szövetkezet termelése mindinkább gazdaságos, állami terveit teljesíti, betörHÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS jégtteAái. üaJdziet. ő&tótoíeó tbfuzÁ. teátok eSetéle* M egyénk egyik jelentős gyárának pártbizottsági titkárával beszélgettem. Valahogy, a szokástól eltérően úgy adódott, hogy a gyári ügyek, gondok mellett a szó személyes síkra terelődött. A párttitkár először zavartan beszélt magáról, de később j ólesőn vetkőzte le szemérmességét. Búcsúzáskor azonban ismét mentegetőzött, amiért saját gondjaival, s „ilyen hosszasan” feltartóztatott. Arról beszélgettünk, hogy a párttitkár ajtaja mindig, mindenki előtt nyitva áll. Már korán reggel kereshetik a munkások, — senki nem érkezik váratlanul. Előfordul, sajnos, hogy hiába hallgatja a panaszt, kénytelen elutasítani: ezen nem tud segíteni. Ilyenkor azonban gyakran az a válasz: — Köszönöm, hogy meghallgattál, már kevésbé fáj. Vagy így: — Már ki is mérgelődtem magam, csak el kellett neked mondanom ... S a párttitkár gondjai között megférnek családi bajok, anyagi, vagy lakásgondok, az esti iskolára való felkészülés nehézségei, apró munkatársi torzsalkodások. Így van ez mindig. Akkor is, ha sok a dolga, ha épp máshová szólítaná a munkája, ha jólesne megfordítani asorrenvezett munkaegysége máris biztosítva van. De a megszilárdulás, a további fejlődés megköveteli, hogy a munkakedv, a közösségi szellem megjavuljon. A feltétele ezeknek is megvan. A szövetkezet tagságának zöme dolgos, munkaszerető ember, akikkel lehet — és kell is — szót érteni. Ehhez azonban a kihelyezett vezetőknek fel kell számolniuk magukban ,.a dányiakkal nem lehet boldogulni” szemléletét. Hiszen vannak akikre támaszkodhatnak, akiknek segítségével megnyerhetik a tagság bizalmát. Ott vannak a kommunisták, s az olyan, szorgalmas tsz-ta- gok, mint Dóczi Sándor sertésgondozó, Szabó János fo- gatos, vagy Ivicsics Sándor növénytermesztő; számíthatnak Gádor János elnökhelyettes, Dóczi Mihály üzemegységvezető tudására. segítségére; bátran támaszkodhatna!? az olyan vezetőségi tagokra, mint Gádor Istvánná tejházkezelő, Sződi Lajos és Szekeres Lajos takarmányfogatosok. Mellettük állnak — okulva a korábbi hibákból — a községi tanács vezetői is. Nincsenek tehát egyedül. Csak kevesen mentegetik Kurunczl András jogtalan támadását is. De el kell gondolkozniuk a történteken a dányiaknak. Vezetőik szakértelme felől nincsenek kétségeik — miért nem bírnak hát jószándékukban is?! Nyíri Éva Új rajzfilmsorozat a tv-ben A magyar televízió október 12-én új műsorral kedveskedik legfiatalabb nézőinek. Ekkor kezdődik a televízió új rajzfilmsorozata, a „Foxi- Maxi... Éz a sorozat az amerikai televízió egyik legnépszerűbb műsora, s az örökké tréfás Foxi-Maxi és egy cirkusztársulat tagjainak kalandjait meséli el. (MTI)