Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

1963. OKTOBER 31, CSÜTÖRTÖK ncni k/űHod A feltételek kedvezőek: Jövedelmező üzemág a juhászat luhtenyésztési ankét Dömsödön Juhtenyésztésünk — noha az utóbbi években biztatóbban fejlődött — még mindig nem éri él azt a színvonalat, amit a népgazdaság joggal elvár­hatna. Jellemző, hogy gyapjú- szükségleteinknek csak a fe­lét biztosítják a hazai gazda­ságok, a többit valutáért hoz­zuk be külföldről. Exportle­hetőségeinket sem tudjuk ezen a téren kihasználni, pedig a jelenleginél jóval több pecsenyebárányt, juhsaj­tot tudnánk kiszállítani. Ismét napirendre került hát a jövedelmező állattenyésztési üzemág gyorsabb fejlesztésé­nek szükségessége. Tegnap Dömsödön is erről tartottak ankétot neves állattenyésztő szakemberek Pest megye juh­tenyésztő gazdaságainak ál­lattenyésztői. A gyakorlati bemutatóval összekapcsolt egész napos an­kétot a megyei tanács mező- gazdasági osztálya szervezte közösen a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Pest megyei Állattenyésztők Társaságával. Részt vett az ankéten dr. Schandl József egyetemi ta­nár, Kossuth-dijas akadémikus, továbbá dr. Török a Földművelésügyi Miniszté­rium juhtenyésztésd osztályá­nak vezetője és dr. Mihálka Tibor, az Állattenyésztési Ku­tató Intézet juh tenyésztési osz­tályának vezetője. Az ankétot Mikolai Ferenc megyei főállattenyésztő nyitot­ta meg, s elmondotta, hogy a juhtenyésztést eddig Pest megyében is mosto­hán kezelték. j Igaz, hogy a mienk nem ti­pikus juhtenyészitő megye, de te. Egységes volt a vélemény, hogy megyénkben csakugyan megvannak a lehetőségek a juhtenyésztés további fellen­dítéséhez és a jövedelmező­ség növeléséhez. Szóba kerül­tek azok a problémák is, ame­lyek ma még egy-egy termelő- szövetkezetben gátolják a juh­tenyésztést. Délután az ankét részt­vevői a dömsödi Aranyka­lász és a Dózsi termelő- szövetkezet juhtelepeit te­kintették meg. Itt egyébként bemutatót tar­tottak a mesterséges megter­mékenyítésről. A lottósorsolások novemberi menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a következő hó­napban öt lottósorsolást ren­dez, valamennyit vidéken. November 1-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Öz- don húzzák a 44. játékhét nye­rőszámait November 8-án Barcson, 15-én Kisú.iszájláson, 22-én Mátészalkán. 29-én pe­dig Bátaszéken sorsolják a lottót. (MTI) A megvalósulás küszöbén Export az USA-ba — Több milliós beruházás Korszerű üzem Monoron — A cigányság történe­te címmel filmvetítéssel egybekötött előadást ren­dezlek október 29-én Kis- tarcsán. Folláth Mátyásné pedagógus előadásán Kis- tarcsa és Kerepes cigány lakossága nagy számban vett részt Az előadást mű­sor követte. Lovas úttöróörs Idén márciusban ötlött a Kiskunsági Állami Gazdaság ve­zetőinek és Hegedűs Lajos úttörőcsapat-vezető eszébe, hogy a gazdaság dolgozóinak gyermekeiből az úttörőcsapaton belül lo­vas őrsöt kellene szervezni. A gondolatot tették lkövették, a gazdaság remek tenyészlovain hamarosan kis legények tanul­ták a lovaglás csinját-binját. Edzőjük Bábel Józsej — szintén a gazdaság dolgozója — jónevű lovasversenyző, több maavar bajnokság győztese. Ma már remek egyenruhában mutatja be tudását a csodálkozó hazai és külföldi érdeklődőknek az ország első úttörő lovas őrse. Ma délhcu_nvitják meg Vácott a vendéglátó napokat (Tudósítónktól.) A Váci Vendéglátóipari Vál­lalat fennállásának egy évti­zede alatt nevet, tekintélyt szerzett magának mind szak- ! mai berkekben, mind a nagy- ! közönség előtt Vándorzászló, élüzemoklevél, belkereskedel­mi dicséret bizonyítja Észak- I Pest megye fejlődő vendéglá- i tó iparának eredményességét. I Közel félszáz dolgozója kap- j ta meg eddig a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. A szi­geti Pokol-csárda, vagy a fel­sővárosi Kőkapu-vendéglő nemcsak a váci vendégek el­ismerését vívta ki; a jő konyha s » kiszolgá­lás messze földről vonzza az ízletes falatok kedve­lőit. Most transzparensek, színes falragaszok, ötletes reklám­táblák hívják fel a figyelmet a városban arra, hogy — mint már mi ts megírtuk — októ­ber 31-től november 10-ig vendéglátó napokat rendeznek Vácott. Több üzlethelyiséget rendbehoztak, kitataroztak er­re az alkalomra s az üzem­egységek különleges ételekkel, kiállításokkal, bemutatókkal igyekeznek változatossá ten­ni e tíz nap programját. Ma délben adják át — több heti próbaüzemeltetés után — véglegesen a forgalomnak a DCM-lakótelepi Deákvár kis­vendéglőt. Ez lesz 'egyben a vendéglátó napok ünnepélyes megnyitója Is. Egyidejűleg a szomszédos DCM eszpresszó­ban cukrászati kiállítás nvilik. Hliniczky Károly, a vállalat munkatársa arról is tájékozta­tott bennünket, hogy novem­ber 1-én, 2-án és 3-án a Fehér Galamb Étteremben magya­ros vacsorát rendeznek, gaz­dag étlappal és nem minden­napi ételkülönlegességekkel. Lehőcz János, az itteni kony­ha vezetője a múlt évben ér­tékes díjat hozott Szegedről, a szakmai versenyen elért he­lyezéséért. November 5-én és 6-án a Kőkapu Kisvendéglőben halétel-különlegességeket szerepeltetnek az étlapon. A Pokol-szigeti csárda disz­nótoros vacsora rendezésével kapcsolódik az ínycsiklandó programba. A főtéri cukrász­dában cukrászati kiállításon ve telkednek a szakma ipari ta­nulói és mesterei. S végül még egy jó hír: a városi tanács kezdeményezé­sére a Csányi úti étteremben november negyedikével megkezdődik az esti köz­étkeztetés. Ezzel sok száz helyi dolgozó kívánságá­nak tesznek eleget. A vendéglátó napok újszerű, ötletes kezdeményezés helyi és megyei viszonylatban egyaránt. Sikeres megszervezé­se minden bizonnyal öregbíti majd a vállalat eddigi jó hír­nevét. OP. R.) Gyi lovam, megérdemli a cukrot (MTI Foto. Papp Jenő felv.) Mint már hírül adtuk, a Monori Kefegyár exportterme­lése az elmúlt időszakban je­lentős mértékben megnöveke­dett. Több tengerentúli ren­delésnek tesznek eleget és ezen tevékenységük keretében még ebben az esztendőben 6000 tucat kefét szállíta­nak az Egyesült Államok­ba. Miután az eddigiekben csupán elismerő szavak érkeztek a külföldi megrendelőktől, a mo- noriak számítanak arra, hogy ezt az idén kialakult piacot a továbbiakban is megtarthat­ják. Az ÁRTEX, amely a gyár külkereskedelmének nagy ré­szét lebonyolítja, elismerését nemcsak szóban fejezte ki, ha­nem közbenjárt a monoriak érdekében és 620 000 forintot, megfelelő devizával, biztosít új gépek beszerzésére. Ezen­kívül a szakminisztérium to­vábbi 200 000 forinttal, míg a vállalat saját keretéből 500 000 forinttal járul hozzá a gépvásárlásokhoz. — Szépek a terveink és ami fontosabb, megvalósíthatóak — mondja Imre Ádám igaz­gató. — Az említett összegből, a csaknem másfél millió fo­rintból hat korszerű gépet vásáro­lunk. Automata- és fél­automata tömőgépet, esz­tergát, láncosmarót, keve­rőgépet és egy automata csiszoló-levágógépet. Ezekkel a gépekkel ez expor­tot kívánjuk minőségileg és mennyiségileg szolgálni, ter­mészetesen termelékenyebb munkával. Nagy beruházásra is készül­nek a monoriak. 1964-ben kez­dik meg a korszerű stancmű- hely és a kiegészítő részlegek, a lakkozó, a csiszoló és a le­vágó építését. A festő és a gyökérüzem 1965-ben készül el. A jövő évi építési költsé­gekre 950 000 forintot fordíta­nak, míg az üzemi csatornázás 750 000 forintból készül el. — December 15-ig állítják össze a teljes tervdokumentá­ciót — tájékoztat az igazgató. — Addigra a zsűrizés is meg­történik. Ezután jelöli ki a megyei tanács illetékes osztá­lya az építő vállalatot és tavasszal, amint az idő engedi, kezdődhet az épít­kezés. A tervek elkészitéséberi részt vett vállalatunk szinte minden dolgozója. Termelési értekez­leten mondtuk el elképzelé­seinket. vázoltuk terveinket és mindenki megtehette észrevéte­lét, amelyet igyekeztünk fi­gyelembe venni és ha azok jók voltak, örömmel megvalósítot­tuk. Öröm számunkra, hogy ezzel a beruházással megszün­tethetjük a kicsi, korszerű ter­melésre alkalmatlan műhelye­inket és végre, fűrészüzemünk­höz hasonlóan, korszerű gyárat létesíthetünk. T. T. Ülést tartott a vadgazdálkodási és vadászati tanács A vadgazdálkodási és vadá­szati tanács dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének elnökletével ülést tartott. Megvitatták a vadgaz­dálkodás helyzetét és az elmúlt vadászati év tanulságait. A ta­valyi tél tapasztalatai alap­ján minden vadászatra jogo­sultat felhívtak arra, hogy a vadászterületeken legkésőbb november 15-ig elegendő ta­karmányt biztosítsanak a hasz­nos vad sikeres átteleltetésé- hez. Elhatározták, hogy az ér­tékesítésben, az apróvad (fo­goly, fácán, nyúl) tenyésztésé­ben, a vadkárok megelőzésé­ben és a rendezett vadásza­tok tekintetében legjobbnak bizonyult négy vadásztársasá­got évről évre pénzjutalomban részesítik. Az első helyezett vándorserleget és 25 000 forint jutalmat kap a következők 15 000. 10 000 és 5000 forint ju­talomban részesülnek. Károlyi Mihály nevét vette fel az Országos Mezőgazdasági Könyvtár Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szerdán délután ün­nepélyesen felvette Károlyi Mihálynak, az 1918—19-es Ma­gyar Népköztársaság elnöké­nek a nevét. A névadó ünnepségen meg­jelent Barcs Sándor, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagja, Petőházi Gábor földművelésügyi miniszter­helyettes, Hunya István, a MEDOSZ elnöke, dr. Gyalmos János, a Fővárosi Tanács vb- elnökhelyettese. A bensősé­ges ünnepségen részt vett Ká­rolyi Mihályné. ,\^\\W\W£VVW\\VW\\\\S\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\V (52) Különös vadászat — Hülye részeg vagy... — vágta oda a szakaszvezetőnek a testes férfi. Az ügynök lassan feltápász- kodott. Felemelt egy palackot, s váratlanul olyat sújtott vi­tacimborája fejére, hogy az menten lecsúszott az asztal alá. A vendégek felugráltak, odarobantak hozzá. Néhányan, akiknek fizetett, az ő pártjára álltak. Pillanatok alatt olyan tö­megverekedés bontakozott ki, amilyet csak cowboy-fiimek- ben lehet látni. Repültek az üvegek, a székek. Csörömpölt az egész kocs­ma. Néhányan felüvöltöttek fájdalmukban... Hamarosan két rendőr lé­pett a terembe, s gumibotjuk­kal pillanatok alatt megfékez­ték a garázda társaságot... Mindenki azt állította, hogy a „lottónyertes” kezdte a ve­rekedést. Mire a rendőrök, anélkül hogy igazoltatták vol­na. elvezették a támolygó em­bert ... — Hát ez meg kicsoda? — kérdezte az őrszobán a törzs- őrmester, amikor a két rendőr betámogatta a részeget. — Verekedett a kocsmában. Több ezer tarlót van nála... — Igazoltatták? — Még nem. Nem volt rá időnk. — Hogy hívják? — fordult a törzsőrmester a részeghez. — Eng... Engem? — Naná, majd a dalai lá­mát ... A szakaszvezetö azonban nem tudott válaszolni, mert hirtelen kiömlött belőle a tö­ménytelen mennyiségű ital, amá-t az este lenyelt. A szoba tele lett savanyú borszaggal. — A szentségit ennek a disznónak! — kiáltott fel a törzsőrmester. — Mint egy állat... — A lottón... A lottón nyertem a pénzt... — nyögte a részeg ügynök, mihelyt visz- sza tudta fojtani hányinge­rét . 1. A kopott íróasztalon meg­szólalt a telefon. A törzsőr­mester felvette a kagylót — ...Kicsodát? ....Kivel beszélek? Nem adunk semmi­féle felvilágosítást... Még akkor sem, há a sógora ... — mondta, aztán lecsapta a kagylót. — Ez után a disznó után ér­deklődtek ... — Biztosan a hapsik — vá­laszolta az egyik rendőr. Ebben a pillanatban a sza­kaszvezető mintha eszméletre tért volna. — Ki volt az? — kérdezte tágra meredt szemmel. — Fogja be a száját! Semmi köze hozzá!. .. Vigyék ie, amíg teljesen kijózanodik — utasította a két rendőrt a törzsőrmester, aztán vizsgálni kezdte a szakaszvezetö ira­tait .: . Hirtelen a nyomozó robbant be a szobába . .. — Mit csináltak, maguk sze­rencsétlenek? — ordította. — Mindent elrontottak! — Talán bemutatkozna! — válaszolta minden nyugalmát magára erőltetve a törzsőrmes­ter. — Krajcsovics főhadnagy vagyok! — hökkent meg a nyomozó, s igazolványát oda­dobta a törzsőrmester elé. A rendőr megnézte a köny­vecskét, aztán felállt, és vi- gyázzba vágta magát. — Miről van szó, főhadnagy elvtárs? — Erről a részeg szakaszve­zetőről ... Mi a fenének hoz­ták be? — Főhadnagy elvtárs, nem hagyhatták, hogy tovább vere­kedjen ... Szétverte az egész kocsmát... — mondta a törzs­őrmester még mindig vigyázz­állásban. — Ott voltam! Láttam! — És mégsem avatkozott közbe? Kérem, ezt jelentenem kell... — Tessék csak Minden! elrontottak! — De miért? — Arra legyen gondja, törzsőrmester elvtárs, hogy ha már behozta ide ezt az em­bert, akkor úgy vigyázzon rá, mint a két szemére! Négyen őrizzék az ajtót, és egy mindig az ablak alatt álljon! Megér­tette? Ha a szakaszvezetö meg­szökik, mind a kettőiknek a fejét veszik! A törzsőrmester ugyan nen értette, hogy miért kell ennyi­re őriznie ezt a részeget, de a kilátásba helyezett büntetés­től ő is megrezzent — Értettem! — válaszolta, de a főhadnagy ezt már nem is hallotta, mert amilyen gyor­san jött, már ment is. Szinte hihetetlen, hogy épkézláb ért le a földszintre, mert néha hat lépcsőt is átugrott. Az ut­cán többen utána is néztek, hová rohan ilyen eszeveszet­tül ez a férfi? Krajcsovics főhadnagy li­hegve érkezett meg a külön­ben elég közel levő megyei főkapitányságra. Kazán századosnál, a ki­helyezett részleg parancsno­kánál éppen megbeszélést tar­tottak. amikor a főhadnagy rájuk törte az ajtót. — Százados elvtárs, baj van! Őrizetbe vették a sza­kaszvezetőt! — Micsoda? Hogyhogy őri­zetbe vették? Üljön le, fújja ki magát, és mondjon el min­dent sorjában! A főhadnagy ivott néhány kortv vizet. Ettől kissé lehig­gadt. (Folytatjuk) a lehetőségék itt sem hiányoz­nak a virágzó 'juhászaitok ki­alakításához. Dr. Schandl Jó­zsef Kossuth-díjas akadémikus juhtenyésztésünk jelenlegi helyzetéről, s a továbbfejlesz­tés lehetőségeiről tartott érté­kes előadást. Különösen hang­súlyozta, hogy mit kíván a népgazdaság a juhtenyésztés! üzemágtóL Különösen nagy szerep jut a termelőszövetke­zetekre a juhtenyésztés fellen­dítésében. Ez annál inkább érdekük, mivel a juhászat vi­szonylag kis befektetéssel na­gyon jövedelmező üziemág le­het. A Kossuth-díjas akadé­mikus felhivta a megjelentek figyelmét a juhászok anyagi érdekeltségének biztosítására. Dr. Török György, a ma­gyarországi gyapjútermesz- tés feladatairól beszólt. Elmon­dotta, hogy ami a gyapjútermesztés minőségét illeti, nincs szé­gyenkezni valónk, mert megközelítjük a világszín­vonalat. Inkább mennyisé­gi szempontból kell szor­galmaznunk a juhtenyész­tést. Részletesen elemezte, hogyan I lehet növelni a juhtenyésztő gazdaságokban a jövedelmező­séget Dr. MiháVka Tibor, a juhok takarmányozásáról tartott elő­adást. Okrész Imre megyei juihtenyésztési felügyelő el­mondotta, hogy jelenleg 99 I ezer anyajuh van a megyében, a második ötéves terv végére ezt a számot 120 ezerre növel­jük. Az egy birkára jutó 3,6 kilós gyapjúhozamot 4 kitóra irányozza elő a terv. Az előadásokat vita követ­! A kocsmáros egyre csak in- ; tette, de nehezen bírt vele. I Két-háromezer forint hevert lelőtte az asztalon, s amikor a í pincér újabb üveg bort hozott, ! mindig a kezébe nyomott egy : százast... A jelenlevők kö- ; zül csak egy valaki tudta, \ hogy az egyre inkább lerésze- : gedő „lottónyertes” honvéd sza- ! kaszvezető, és a nyugati hír- ! szerzőszervek ügynöke... I A szakaszvezető, aki min- : dig is szerette az italt, nem ! tartotta be Sipos utasítását. \ Égette a zsebét a pénz. Néhány ! napig ugyan igyekezett elke- jrülni a kocsmákat, de aztán ! egyre nagyobb lett a csábí- ! tás... Civilbe öltözött és be- ! ült az egyik kocsmába A ; nyomozó, akinek az volt a fel- í adata, hogy szemmel tartsa a < szákaszvezetőt, nem avatkozott > a dologba. Semmiképpen sem ! akarta leleplezni magát... í — Azt mondtad ... hukk ... í hogy... az a meccs... tavaly ; volt? A Sárosi tavaly... Ta- ' valy ... előtt sérült... meg — J nyögte a szavakat 5 — Mondom, hogy tavaly! í Igenis tavaly volt! — repliká­zott vele az egyik, ugyancsak részeg asztaltársa. — Tavalyelőtt! ; — Tavaly! í — Tavalyelőtti PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom