Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

Marakech TaoounilTji ^>Zegdou ’Beni, ^53s»Tindjoub A*)t,^s Bei« *rinfouchy Adrar .Tindwf _ ,Nr..jj-mn y.mt/'jvt c.ousmsrJe tmrvaŰM 3EsPi/m/m/M s.sMmai.wjham vest MEGYEI <c> fúi4ap 1963. OKTOBER 27, VASÄRNAP MIÉRT TÁMADT MAROKKÓ? SAKK Hasszán a királyi trónon t II. Hasszán, a 450 ezer négy- jpestikilométer területű és 12 millió lakost számláló Marok­kó királya (,,melek”-je) jóeló- re felkészült az Algéria ellem katonai támadásra. Mert im­már világos, hogy nem „vé- tetlen-határvillogásokról van kzó, vagy mint a konfliktus első napjaiban Rabatban han­goztatták aa „határvonal pon­tatlanságáról”. A király, aki ítz 1961 januárjában elhunyt apjához hasonlóan, állandóan félelemben él az erősödő és haladó reformokat követelő ellenzék miatt, kezdettől ^ ag­gódva figyelte a szomszédos •Algéria radikális forradal­mát De vegyük egymás után azóíkat az okokat, amelyek Al­géria elleni támadásra kész­tették a marokkód királyt. | 1. Fenntartani a félfeudális [ monarchiát i- Bár Hasszán kirány, hogy átmentse hatalmát, kilátásba helyezett bizonyos reformokat és nemrég választásokat is tar­tottak Marokkóban, gyűlölet­tel tekint a szomszédban vég­bemenő radikális algériai föld­reformra, s szocialista jelsza­vakkal végrehajtott államosí­tásokra, a nagybirtokok, na­gyobb üzemek népi kezelésbe vételére. Marokkó elnyomott és nagy szegénységben élő né­pére ugyanis nagy ösztönző hatást gyakoroltak az Algéria- kan végrehajtott és a nép, el­sősorban a parasztság javat szolgáló intézkedések. H- Hasszán viszont a választáso­kon indult ellenzéki, balolda- t politikusok százait is bör­tönbe záratta, akik pedig csu­pán kisebb reformokat köve­teltek. II. Hasszán félti kirá­lyi hatalmát a szocialista jel­legű társadalom irányában fejlődő, de legalábbis a nem kapitalista utat kereső Algé­ria létezésétől, hatásától. Ez a marokkói támadás legfőbb és legmélyebb oka: a két ország társadalmi rendszere között egyre növekvő különbség. A marokkói király — s ebben maga mellett érezheti De Gaulle és az egész imperializ­mus, nem utolsósorban a csa­patszállításokhoz repülőgépe­ket adó Egyesült Államok tá­mogatását — katonai támadás árán is igyekszik megzavarni Algéria előrehaladását 2. A szaharai vasérc és olaj A Marokkó által igényelt al­gériai és mauritániai terüle­teken világgazdasági jelentősé­gű vasérckészletek találhatók, különösen a támadás közelé­ben fekvő Tindourf körzeté­ben. A Rotschild bankház és más francia, illetve amerikai érdekeltségű monopóliumok már korábban megkaparin­tották e terület kincseinek ki- aknázási jogát. Algéria azon­ban maga akarja feldolgozni vasérckincseit — míg Marok­kó hajlandó azt a külföldi monopóliumok szabad rendel­kezésére bocsátani. S a vitás határkörzelben (algériai terü­leten) gazdag olaj lelőhelyek is vannak ... Rotschild és tár­sai természetesen joggal fél­nek attól, hogy az Algériában elkezdődött államosítások ké­sőbb kiterjedhetnek majd az ő vadászterületükre is. 3. A nacionalista követelé­sek megbontják az ellen­zéket A király úgy számított, hogy a történelmi múltra való hi­vatkozással már korábban elő- ráncigáit „Nagy-Marokkó” terv, tehát a nacionalizmus felkorbácsolása, hatással lesz majd a marokkói tömegekre és a vele való együttműkö­désre készteti az ellenzéket is. Bizonyos mértékig így is történt: Marokkóban naciona­lista hullám csapott fel és a legerősebb ellenzéki párt már­is bejelentette a király támo­gatását. A nemzetközi impe­rializmus érdekei ezúttal ösz- szefonódnak a marokkói na­cionalisták céljaival, hiszen a királyi udvar által vezetett marokkói nacionalisták táma­dásának fő célpontja most a forradalmi Algéria. II. Hasz- szánnak az a számítása azon­ban, hogy agressziójával nagy segítséget nyújt a Kabil-he- gyekben működő algériai lá­zadóknak — hibásnak bizo­nyult: a kabiliai lázadást Ben Bella serege és a nép felszá­molta, a lázadók maradék se­rege pedig a kormánycsapa­tokkal együtt a marokkói ha­tárra vonult a támadók ellen. Marokkó most magáénak követeli egész Mauritániát (amely 1960. novemberében lett független), a Mali Köz­társaság északi körzeteinek egy részét, Algéria szaharai területeinek nyugati felét, va­lamint egész Spanyol-Szaharát és Ifni spanyol gyarmatot. Igaz, annak idején a francia gyarmatosítók a saját szájv­izük szerint húzták meg pél­dául a marokkói—algériai ha­tárt, de a két ország már ko­rábban megegyezett, hogy tár­gyalások útján, rendezik majd ezt a kérdést. A gyarmatosító Spanyolországgal ezt így is tette a marokkói király, Algé­riára azonban katonasággal tá­madt. Ezúttal azonban olyan visszavágásban részesült, amelyre II. Hasszán és ta­nácsadói nem számítottak ... Sebes Tibor A képen látható dél-marokkói berber kislány még sohasem látott játékbabát... A nyolc- tízéves gyermekeknek már dolgazniok kell 3. sz. feladvány Dr. Páros Györev Maevar Salckviláe I93ä I. dli. a.fie d « i ff h s jöba . ä • A szaggatott vonallal jelzett területet követeli magának a Marokkói Királyság — vagyis egész Nyugat-Szaharát, mintegy 2 millió négyzetkilométernyi területet. A mellék­térkép (balra fent) az algériai-marokkói vitatott határsza­kaszt és a fegyveres összetűzések színhelyét ábrázolja Matt 2 lépésben, í Betűi etoésben: r, VUáeosc Kh2. V«. Ba5 és dl. ^ Fal és «2. Hé® és e3. Gv: bő. é6 í (10). setét: Kd6. Vd3. BéS. és fi. í FaS. HéS és 13, ev: c®. CT (9). V 4. sz. feladvány <&. Móra ve c. 1914. Világosa Khö. Ba2 (2). E7 és h5 Í3>. Világos indul és nyer. Javítás. Az október 13-i Sötét: rovat­IL Hasszán és „francia nagybácsija”, De Gaulle, a király idei párizsi látogatásakor X Kai. av í ban a 2. sz. feladványban a sötét á bástya bl-en áll. E feladvány z megfejtése a mostani feladvá­4 nyokkal eevütt küldendő rovat- ^ vezetőnk. Hoschek László címére ^ (Szentendre. Dumtsa Jenő u. 6.) á a megfejtések beküldési határ- A idele: 1963. november 10. * í Az Idén is mearendieztéJc Ha- y vannában a CaDablanca emlékver- Ä senyt. A Kubai Satekszövetséa ez Ä alkalommal tázeneav nemzetközi 8 naevmestert. hat nemzetközi mes- *. tért és öt kubai mestert hívott j meg. 1982-ben rendezték az első j Casablanca emlékversenyt. , Jósé Raoul Casablanca y Grau- ^ oera 1888. november 19-én szüle­< tett Havannában. Atyja spanyol, í anyja francia származású volt. í Már négy esztendős korában meg- í tanult sakkozni, s Kuba sakkbai- í noka lett rá hat évre. 10 éves ko- / rá ban. Tanulmányait az Egyesült /. Államokban fejezte be. mérnöki ? képesítésit szerzett Első hires bá­li ros mérkőzését 1906-ban Marshall 5 élen játszotta és 8:i arányban (14 2 döntetlennel győzött, s ez hatal- í mrs szenzáció volt. Európába elő- í szőr 1911-ben. 1ött át. s azonnal A első ír lett a San Sebastian-i ver- £ senven. í A világbajnoki címért 1921 már- ß dúsában mérkőzött Lasker Emá- í uuellcl. k 4:o arányban győzött (10 8 döntetlennel). Világbajnokságát < 192T-ÍS őrizte meg. ekkor Aliechin í 6:3-ra legyőz.te (25 döntetlenné: 1. /. Az akkori vUágbotnoki rendszcr- í re tellemző. hocv sem Lasker dr. j sem Aliechin ellen nem lőtt létre J visszavágó mérkőzés. i Hazánkban 1911-ben járt először. ^ Sdmultán mérkőzéseket látszott. J maid második alkalommal 1926- j ban a Siesta Szanatórium verse­li nvén győzött, harmadszor oedis 1929-ben a Szén-emlék versen ven. 1929 után sokáig — hosszú évekig — nem versenyzett rendszeresen. Élete utolsó nagy nemzetközi ver­senye. az AVRO volt. s Rt már mérsékelten szeretjeit. 1942 márciusálban a New York-i Sinai Kórházban halt meg 54 éves korában. Oaoablanca játékát a kristály- tiszta logikus látezinavezetés éa pontos végiátékkezelés jellemez­te. Játékerejének Illusztrálására most közöljük egy 1924-ben New Yorkban látszott szimultán mér­kőzését. melyet egyidejűleg har­minchárom ellenféllel játszott. Itt produkálta talán életének legszebb egyidejű játszmáját, hisz ellenfele mester erejű amatőr versenyző volt: Spanyol játszma. CaoabVanca—­Tholfsen. 1. é4. é5 2. Hf3. HC6 3. FbS. HfB 4. 0—0. d® 5. d4. Fd7 6. Hc3. FéT 7. Fc6:. Fc6: 8. Vd3. éd4: 9. Hd4:. Fd7 10. FgS. 0—0 11. Bfél. Bféfl 1*. Badl. h6 13. Fh4. Hh7 14. Fé7:. Bé7: 15. Hd5. BéO 1«. VgS. Hf® 17. Hc3. Bé7 18. f4. Vé« (Caoalanca a kitloort megnyitásban új nyomot taposott és a következőkben a sö­tét vezér gyámoltalanságát mee- lepöen mutatja be.) 19. é5. dést 20. fé5:. Hhfi 21. Vé3. FC® 22. H15. Bé® 23. g4!. Hl® 24. éfS:ü. Bé3: 25. Bé3:. V18! 2S. Fg7:. Vc5! 27. Bd4! (Probléma lépés, mely helyhez kö­ti a sötét királyt.) 27 ____— Béé«? 28 . Bé8:t. Fé8: 29. Hd5. Feladta. A száraz nozicfójátékosníHr hí- resztelt viláebainok a két huszár­ral boszorkányos dolgokat művelt, szimultánban. Be Caoablanca ver­senyjátszmáiban is csillogott. ■k \ ’ Az idei második Caoablanca emlékversenyen magyar részről Barcza Gedeon nemzetközi nagy­mesterünk vett részt, s annak el­lenére. hogy hosszabb idő óta nem versenyzett rendszeresen, ki­tűnően szerepelt, sok ismert nem­zetközi nagymestert megelőzött, s végül js mindössze egy pont vá­lasztotta el a győztes Korcsnoj nagymestertől Az idei győztes 16.5 pontot szerzett, mögötte hár­mas holtverseny alakult ki a szov­jet Tál és Geller, valamint a cseh­szlovák Pachman között, akik eevaránt 16 nontot értek el. őket követte a makvar Barcza és a ju­goszláv Ivkov 15.5—15.5 pánttal. Barczáék mögött két és fél pont­nyi különbséggel következtek a középcsoport versenyzői, a nyugat, német Barnával az élen. Az Idei verseny egyik érdekes rövid iátszmála: Calero (Kuba)—Geller (Szovjet­unió). 1. d4. Hf® 2. C4. E6. 3. Bc3. Fg7 4. é4. 0—0. 5. Fé3. d® «. f3. é5 7. de:, de: 8. Vd8:. Bd8: 9. Hdá hd5 10. cd:. c6 11. Fc4. cd: 12. fdä:. HC« 13. 0—0—0. Hd4! U. Fd4:. éd: 15. Hé2 Ff5! 1«. Kd2 (Hd4:-re Bd5: maid éd:-re Bc8t nyer), lí.... — Bao8 17. Bdcl. Fh6t 18. f4. Bel: 19. Hci:. (Nincs jobb. mert 19. Beikre. d3 20. Kd3:. Bd5:+ 21. Ké3. BéS tisztet nyer.) 19. .. . — Ff4:t 20. Kék Kg7 21. h3. Fé3 22. Hb*. Fd7 23. Bdl. Fa4 24. Fb7:. Bd6! 25. Kd3. Fböl* 26. Kc2. Fé2 — vi­lágos feladta. Marokkói katonák Hassi Beida ----------------------------, a lgériai felépülés közelében ^ egy szétlőtt autónál £ ARISZTOTELÉSZ, az ókor legnagyobb és legegyoteme- sebb gondolkodója ismeretelméletében közel jutott a materia­lizmushoz. Gondolatainak gazdag kincsestárából mutatunk be egyet mai rejtvényünkben, a vízsz. 1 és függ. 18 sorokban. Marokkói harci állás a köves szaharai terepen VÍZSZINTES: 7. Gyakran előfordul ilyen ülés is. 14. Afrikai kikötőváros. 15. Mélyhegedű. 16. Maros, menti vá­ros. 17. Ismét. 1®. Málészáiú. 20. Erőszakkal elvesz. 22. Rázkódik. 24. Közterület. 25. Boroevtn ooe- rálának hercege. 26. Somogy me­gyei község. 28. Levélrészlet? 29. Érzékel. 32. N. Y. M. 33. Muzsikál. 35. Méh tevékenység. 37. Az el­árusító munkahelye. 39. Napszak. 40. K. E. ö. 42. Figyelmeztető fel­hívás a szövegben. 43. Kanyarulat. 48 Semmittevő. 49. Sáv. 50 ............. m ars! 51. Esetleg. 53. Fiú — fran­ciául. 54. Ragasztószer. 56. Több ízben erősen ráléo. 58. Szilái. 59. ördög. 60. Férfinév. 61. Zavaros tus? 63. A felső fok iele. 64. Fa. virágának édesikés illata van. 65. Attila becézve. 67. Vagdalt húsból készült fűszeres étel. 69. Beszá­mol. 71 A kutva vezetésére hasz­nállak. 72. Testi fáidalmat okoz. 73. Trásiel. 74. Húnes angol költő (John. 1608—741. 75. Meg nem en­gedett. 76. Hosszú, finom és «sely­mes szőréért tenyésztett háziállat. Kétbetűs szavak: YE — Dl — KA — GÉ. FÜGGŐLEGES: 1 A dombnál kisebb kiemelke­dés. 2. Kutva faita. 3. U. O. K. 4. Váltóoénz Skandináviában. 5. Test­rész. «. Község a monori járás­ban. 8. Mezőgazdasági bérmun­kás. 9. Körülvesz. 10. Létezik. 11. Szándékosan esni hagy. 12. Mó­ka. 13 A kakas dísze. 14. Leki­csinylőén int. 19. János lengyelül. 21. A lobbá gv fizette a földes- úrnak. 23. A robbanóanyag láng- ralobbanását előidéző folyamat. 26. Aki a bűnt elköveti. 27. Csendes, zavartalan állanát. 30. Rá támasz­kodott 31. Az ellenség régies el­nevezése. 33. Földnélküli mezőgaz­dasági munkás volt. 34. Hüvelyes. 36. Neves Vas megyei község. 37. Perlekedve kiabál. 38. A tartam egyik fele? 39. Sötétedésig. 41. Fia­tal fiúgyermek beceneve. 44. Ka­tonai vezényszó. 45. Egymást kö­vető betűk a télies ábácéből. 46. Hant. 47. Gól — angol szóval. 5?. Férfinév. 54. Csiokekészítésérő! híres francia város. 55. NB I-es labdarúgó látékvezető. 57. Bírósá­gi aktus. 58. Várakozom. 60. Ritka férfinév. 62l Nem érdekelte. 64. Téli locsnocs 66. Fehérnemű. 68. Szülő. 70. A végén hordoz? 7L P I Y Kétbetűs szavak: GS — KB — ID — TU — AE — HÖ — BN — LM — TO — TU — NA — TN. ★ Beküldendő az idézett Arisztote- Lész-mondás megfejtése 1963. no­vember 4-ig. A helves megfejtők között könwlutalmat sorsolunk ki. Az 1963. október 13-i rejtvé­nyünk helves megfejtése: ..A ter­mészet tavaszkor barna hölsv. aki remél és őszkor szőke nő. aki em­lékezik.” Jutalmazott megfejtők: Szabó István. Cegléd. VI. Wesse­lényi u 16. — Krancz László. Pi­lis. Dózsa Gv. u. 24. — Maver Béláné. Gödöllő. Ganz Arammérő- gvár. Próbameó — Pál Dániel. Szob. Adv Endre u 24. — Kató Gvörgv. Szentendre. Adv Endre u. 3. — Kiss Lászlóné. TáDiószöILős. n. 244. — Kőhalmi Dóra. Buda- oest. XIV. Nvisztor u. 7. — Jene! József. Cegléd bércéi. Cseréi út 20. — Tóth János i Felsögöd. Aranv János u 4. — Luk ács v Irma. Vác. Juhász Gvula u. 1. Trafik. A könyveket postán küldjük eL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom