Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

1963. OKTOBER 27, VASÄRNAP

Hruscsov válasza a külföldi újságírók kérdéseire

A békéről, a leszerelésről, a német kérdésről, a kínai vezetőkkel folytatott vitáról, a kommunizmus épitésérőí

IV. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő pénteken a Kremlben ‘beszélgetést folytatott a Szovjet Újságírók Szövetségének vendégeként Moszkvában tartózkodó több mint ötven afrikai, latin-amerikai, ázsiai és európai újságíróval, valamint az újságírók harmadik világtalálkozóján részt vett küldöttségek Szovjetunióba érkezett tagjaival.

A beszélgetés kezdetén Hruscsov üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozta, hogy „olyan időszakban élünk, amikor a tudomány és a technika, a gazdasági élet és a kultúra rendkívül gyorsan fejlődik, egyre növekszik a szocialista világrendszernek, a munkásmozgalomnak és a népek nemzeti felszabadító mozgalmának a szerepe s mindez szokatlanul meggyorsítja az egész történelmi fejlődést”.

— A szocialista világrendszernek, a nemzetközi munkásmozgalomnak, a népek nemzeti felszabadító harcának erői egy hatalmas forradalmi áradatban egyesülnek. Ez ingatja meg és rombolja le az imperialista világ- rendszert, ez határozza meg ma az emberiség társadalmi és politikai haladását — jelentette ki Hruscsov, majd a továbbiakban rámutatott, hogy a demokratikus újságírók kötelessége méltóképpen elősegíteni az emberiség társadalmi haladását, a békéért, s az összes gyarmati nép nemzeti felszabadulásáért folyó harcot.

Ezután Hruscsov öt probléma köré csoportosítva, válaszolt az újságírók részéről feltett, több mint ötven kérdésre.

Az újságírók harmadik világtalálkozójának jelentőségére, valamint arra a kérdésre, hogy mi mozdíthatja elő a népek akaratát kifejezésre juttató szabad sajtó megteremtését, különösen a fejlődésben levő országokban, Hruscsov részletesen ismertette a sajtónak, mint az osztályharc eszközének a tőkés országokban betöltött szerepét, rámutatott arra, mennyire

a saját érdekifk szolgálatára használják fel a tőkés országok uralkodó osztályai a tömegeket befolyásoló sajtót, rádiót és televíziót.

Ezért rendkívül fontos a dolgozók, s a függetlenségükért harcoló népek számára, hogy meglegyen a saját sajtójuk, rádiójuk, televíziójuk, melyek segítségével harcolhatnak az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen — mondotta;

— A különböző irányzatokat követő újságírók is közös álláspontra helyezkedhetnek a békéért és a békés együttélésért, a leszerelésért, a vitás kérdések békés megoldásáért folytatott harc kérdéseiben — állapította meg a továbbiakban a szovjet kormányfő, majd leszögezte:

— A kommunista és a burzsoá ideológia között harc folyik,- amely tovább fog erősödni és szélesedni. Meggyőződésünk, hogy ez a harc azoknak az erőknek a győzelmével végződik, amelyek a legélenjáróbb, a leg- haladottabb eszmét, a marxizmus—leninizmust képviselik.

Ami a nemrég függetlem- né vált, fiatal, fejlődésiben levő országokat illeti,, ott a fő feladat a teljes gazdasági függetlenség kivívása és a neokolonialista törekvések meghiúsítása. Ezeknek az országoknak a nép« azért harcolnak, hogy megfosszák a volt gyarmatosítókat, ki- zsákmányolókat és kiszolgálóikat a termelési eszközöktől. Meg kell azonban fosztani őket a sajtó, a rádió és a televízió terén gyakorlott uralmaiktól is, s ekkor a sajtó ténylegesen, a dolgozó népet fogja ott is szolgálni,

Általános és teljes leszerelés kell ahhoz, hogy megszüntessük a háborút

A moszkvai részleges atom- csendszerződés jelentőségére, a szovjet kormánynak a leszerelési tárgyalások előmozdítása érdekében teendő lépéseire vonatkozólag egy kameruni és egy nepáli lap- szerkesztő, továbbá az NDK újságíró-küldöttségének tagjai és Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára részéről feltett kérdésekre válaszolva, Hruscsov kifejtette:

— A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülését. Mindamellett jó. ha helyesen értékeljük e nemzetközi egyezményt és nem túlozzuk el jelentőségét.

A nukleárisfegyver-kisér- letek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem Is befolyásolja a fegyverkezési hajszát — jelentette ki Hruscsov — mert a nukleáris fegyverkezési verseny, az eddigi nukleáris kísérletek alapján sajnos, tovább folyik. Ezenkívül a föld alatti nukleáris robbantások révén folytatódik a nukleáris fegyverek tökéletesítése. A fentiekre azért mutattam rá, hogy a moszkvai szerződés jelentőségének értékelése ne vezessen a leszerelésért, a háború megakadályozásáért iíkraszálló erők morális és szellemi leszerelésére.

Az általános és teljes leszerelés kell ahhoz, hogy megszüntessük a háborút, mint az államok közötti vitás kérdések megoldásának eszközét.

A fő akadály az, hogy az imperialisták nem akarnak leszerelni, félnek a leszereléstől. Ezért a leszerelési tárgyalásokon az imperialista hatalmak képviselői kiagyalt kérdésekkel hozakodnak elő, olyanokkal, amelyekről maguk is tudják, hogy megold- hatatlanok.

— Itt van például az idegen területeken állomásozó csapatok kivonásának kérdése. Az ide vágó javaslat megvalósítása természetesen nem jelent leszerelést, de jő kezdet lenne a leszerelési tárgyalásokhoz, egyéb kérdésekkel kapcsolatos megállapodásokhoz. Tárgyaló partnereink

azonban még ehhez sem hajlandóik hozzájárulni.

— Mindamellett a leszerelés megoldható feladat. Megoldásához mindazoknak fokozott erőfeszítéseire van szükség, akik e cél eléréséért küzdenek.

A népeknek nyomást kell gyakorolniuk a leszerelést ellenző kormányokra

— mondotta Hruscsov, majd megállapította:

— Az utóbbi években mérhetetlenül megnövekedett a

népeknek a leszerelésért, a

nukleáris háború ellen indított mozgalma. Nem kétséges, hogy mindazok, akiknek becses a béke ügye — köztük a haladó újságírók is — még jobban egyesítik erőfeszítéseiket.

Elsőrendű kérdés — a német békerendezés

Egy perui és egy kolumbiai lapszerkesztő a német béke- szerződés megkötése és a berlini kérdés megoldása érdekében tervezett lépésekről kért felvilágosítást.

Hruscsov válaszában kifejtette, hogy a nyugatnémet kormánykörök tovább folytatják az ország fokozott mvlitarizá- lására irányuló politikájukat Nyugat-Nómetország területe szinte katonai táborrá vált, ahol majdnem egymillió katona van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, hogy nukleáris fegyvert szerezzen hadserege számára. A nyugatnémet militaristák és revansdsták továbbra is arról ábrándoznak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerűiket.

Hruscsov kifejezte reményét, hogy a nyugatnémet lakosság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni a militaristákat és a revansvágyó- kat.

— A Szovjetunió elsőrendű jelentőséget tulajdonít a német békerendezés problémájának, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok kulcskérdésének tartja ezt a problémát.

A szovjet kormány javasolja, hogy kössék meg a német békeszerződést és ennek alapján rendezzek a nyugat-berlini helyzetet. Ez az indítvány annak a reális ténynek a figyelembevételén

alapszik, hogy két önálló szuverén német állam létezik és van egy külön politikai képlet: Nyugat-Berlin,

— A szovjet kormány állandó erőfeszítéseket tesz a német bókerendezéssel összefüggő kérdések megegyezésen alapuló megoldására. Ha a nyugati hatalmaknak valóban érdekük a nemzetközi feszültség enyhülése, akkor a valóságnak megfelelőbb / álláspontra kell helyezkedniük a kérdések kezelését és megoldását illetően.

A Zycie Warszawy szerkesztőjének és a Lengyel Távirati Iroda (PAP) igazgatójának, a sokoldalú NATO atomerőre vonatkozó kérdéseire válaszolva Hruscsov kijelentette:

— A NATO sokoldalú nukleáris erőinek megteremtése nyomán elkerülhetetlenül fokozódnék a termonukleáris háború kitörésének veszélye. Bármilyen feltételek mellett történnék meg e nukleáris erők létrehozása, bármilyen magyarázatot is fűznének hozzá, maga az a tény, hogy a NATO nukleáris erői sokoldalúak lennének, önmagáért beszélne, azt jelentené, hogy a nyugatnémet fél, vagyis a leg- elvakultabb, legagresszívebb revansvágyó fél hozzájutna a nukleáris fegyverhez.

Ez pedik csak fokozná a termonukleáris háború kitörésének veszélyét.

A varsói szerződés és a NATO tagdllamai közötti megnemtámadási egyezmény mindkét fél érdeke

dási szerződés békepaktum lenne a nukleáris fegyverrel rendelkező felek között.

— Nem forog fenn semmiféle nehézség e szerződés megkötésének formáját illetően sem — jelentette ki a szovjet kormányfő, majd furcsa logika szüleményének nevezte azt az állítást, hogy a varsói szerződés országainak nagyobb érdekük fűződik a szerződés megkötéséhez.

— Közismert tény, hogy a NATO-hoz tartozó és a varsói szerződéshez tartozó országoknak egyaránt vannak nukleáris bombáik, amelyeknek hatása egyforma — mondotta. — Ennélfogva reálisan kell felbecsülni a modern háború összes következményét. Köny- nyű háborút indítani, de nehéz megállítani. Az imperialista urak is jól tennék, ha józanul értékelnék ezt a tényt.

Világos, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése mind a varsói szerződés, mind a NATO tagállamainak, sőt nemcsak ezeknek az országoknak, hanem a világ minden más országának is érdeke.

Az algériai—marokkói konfliktus az imperialisták maimára hajtja a vizet

Argentin és bolgár újságírók kérdései nyomán Hrus- csöv kifejtette á szovjet kormány álláspontját az algériai —marokkói határviszályról. Kijelentette, hogy a szovjet kormányt aggodalommal tölti el a két arab állam konfliktusa.

— Ha behatóbban vizsgáljuk az ügyet — folytatta — kitűnik, hogy gyökerei az egyszerű határviszálynál sokkal mélyebbre nyúlnak. A monopolista körök a legkülönbözőbb intézkedésekkel próbálják megakadályozni a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek előrehaladását, biztosítani gazdasági uralmukat a felszabadult országokban és ezeket az országokat megtartani a kapitalista rendszerben. Az imperialisták most örömmel dörzsölik kezüket és mindenképpen szítják, élezik ezt a konfliktust.

— Sajnálkozást kelt, hogy a marokkói kormány a gyarmati rendszerből hátramaradt, vitás kérdés megoldása érdekében fegyveres erőhöz folyamodott.

Az algériai—marokkói fegyveres konfliktus folytatása csak az imperialisták malmára hajtja a vizet, mert ezek a két ország beíügyeibe

való beavatkozásra igyekeznek felhasználni a helyzetet.

— Ez a konfliktus teljes mértékben ellenkezik a két szomszédos arab ország népeinek nemzeti érdekeivel, fenyegeti a biztonságukat, elvonja kormányaik figyelmét a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításával kapcsolatos, halaszthatatlan feladatokról, és komoly kárt okoz az afrikai államok egységének és szolidaritásának.

Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány véleménye szerint minden vitás kérdést, köztük a határkérdéseket is az érdekelt felek közvetlen, békés tárgyalásai útján kell rendezni. Ugyanez vonatkozik Marokkó és Algéria jelenlegi konfliktusára is.

Kenyai es angolai újságírók kérdéseire válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány és a szovjet nép mély rokonszenwel kíséri Kenya, illetve Angola népének hősies, sok áldozattal járó harcát a gyarmati elnyomás megszüntetéséért és független állama megteremtéséért.

A békés együttélés nem jelenti a felszabadító mozgalmak beszüntetését

Egy perui újságírónak a latin-amerikai népek szabadság- harcával kapcsolatos kérdésére válaszolva Hruscsov kijelentette:

, — A gyarmati elnyomás alatt élő népeknek vagy a monopoltőke uralma alatt álló országok dolgozóinak felszabadulásukért vívott harca és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése teljesen különböző fogalom, a kettőt nem szabad összekeverni. Egyesek téves megvilágításba helyezik és saját céljaikra akarják felhasználni a békés együttélés jelszavát. Úgy próbálják feltüntetni, mintha a békés együttélés azt jelentené, hogy a népek szüntessék be felszabadító harcukat leigázóik, kizsákmányolóák ellen. Ez durva ferdítés, amelyet tudatosan ' követnek el azok, akik gyengíteni szeretnék a népeknek az imperialisták és a gyarmatosítók ellen vívott felszabadít^ harcát, valamint a dolgozók osztályharcát.

A békés együttélés fogalma a különböző társadalmi rendszerű államok közötti viszonyt határozza meg.

A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése lehetséges és szükséges. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy békés együtté’ésnék kell lenni az elnyomott nevek és idegen le- igázóik között, vagy a dolgozók és kizsákmányolóák között. Itt nem lehet megegyezés, megbékélés, mert minden népnek szent joga, hogy szabadságharcot vívjon idegen leigazolnak kiűzéséért, vagy a belső lei gázók uralmának megdöntéséért.

— Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélését, másfelől azonban támogatunk minden névet, amely függetlenségért, felszabadulásért harcol. Ebben nincs semmiféle ellentmondás.

A kínai vezetők és a kommunista mozgalom közötti vitának csak ellenségeink örülnek

Több kérdés érkezett a nemzetközi kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyára vonatkozólag.

— Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlyos nézeteltérések jelentkeztek a Kinai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakultak így, de nagyon sajnáljuk, hogy így történt. E kérdéseket illetően nyilvánosságra kerültek pártunk, a szovjet kormány, más marxista—leninista pártok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt, a Kínai Népköztársaság dokumentumai. Feltételezem, hogy az újságírók ismerik a dokumentumokat.

— Az volt a véleményünk és most is az, hogy a szocialista országokra, a kommunista és munkáspártokra nézve a legésszerűbb volna, az összes szocialista országok egységének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését szolgálná, ha megszűnne a vita a kommunista pártok között.

— Pártunk és a többi marxista—leninista párt szilárdan kitart azon az elvi állásponton, amelyet az 1957 és 1960-ban kiadott nyilatkozatok, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom e kollektive kidolgozott program-dokumentumai fektettek le. A kínai vezetők szintén azt. állítják, hogy e dokumentumok alapján állnak.

— Ha ez így van, akkor nem volna-e jobb abbahagyni, hogy szemben álljunk egymással? Még akkor is, ha vannak eltérések e nyilatkozatok egyes tételeinek felfogásában és értelmezésében, bízzuk az

időre, döntse el az, melyik nézet a leghelyesebb. Azt hisz- szük, ehhez nincs szükség hosszú időre, az élet majd megmutatja a marxista—leninista álláspont helyességét.

— A kommunista mozgalomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltérések kenegetik a kommunizmus ellenségeinek, a béke ellenségeinek háját. Ugyan miért szerezzük meg nekik ezt az élvezetet és keserítsük el a béke és a szocializmus barátait?

— Lenini pártunk mindent megtett és a jövőben is meg fog tenni, a nézeteltérések megszüntetésére, hogy erősödjék a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége a marxizmus— i leninizmus alapján.

Egy ecuadori újságíró kérdésében kifejtette, hogy szovjet írók műveiben az államapparátus bürokráciájának szigorú bírálatával találkozott. Feltette a kérdést, hogyan oldja meg az állam és a kommunista párt ezt a problémáit.

Hruscsov válaszában részletesen 'kifejtette, hogy az új társadalomban, a szocializmus győzelme után is hosszú ideig

— még a legforradalmibb munkásosztály körében is — maradnak burzsoá csökevé- nyek, amelyek közül a legsúlyosabbak közé tartozik a bürők- ratizmois. A bürokratizmus elleni harc célja elsősorban megszüntetni a bürokrata lelkivilágát. E harcban felhasználjuk az irodalom és a sajtó éles fegyverét is.

A külföldi búzavásárlásról

Egy kanadai újságírórő a külföldön eszközölt szovjet t gabonavásórlásoikról tett fel kérdést.

— Mindenekelőtt meg kell mondanom a következőket — jelentette ki Hruscsov. — Ha búzát vásárolunk a kapitalista országokban, ez azt jelenti, hogy ebben az évben. nincs elég búzánk. Ha lenne elég. akkor nem vásárolnánk. E vásárlással kapcsolatban a nyugati sajtó több rágalmazó cikket közölt. Ez a kapitalista világ és sajté kárörömét tükrözi, de megmondhatom, hogy a dolog rosszul végződik majd rájuk nézve.

Hruscsov ezután részletesen kifejtette, hogy a búzahiányt a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok okozták. Felmerült az a kérdés, hogy a meglevő készletek alapján adminisztratív szabályozással segítsenek a dolgon, ami egyáltalán nem fenyegetett volna éhínséggel. — Vannak eléggé tápláló termékeink — mondotta —, de azok nem olyan minőségűek, mint a népünk által megszokott búza és a rozs. Ez lett volna az egyik út.

— Mi azonban elhatároztuk. hogy más útra lépünk és nem okozunk felesleges nehézségeket a lakosságnak. Búzát vásároltunk a kapitalista piacon. Kana- dában 6 800 000 tonna búzát. Ausztráliában és néhány más országban pedig szintén vettünk gabonaféléket. A román elvtársak viszonosságként 400 000 tonna búzát adtak nekünk. Most tárgyalunk; arról, hogy búzát veszünk az Egyesült Államokban. Ha az amerikaiak a búza eladásánál hátrányosan megkülönböztető feltételeket támasztanak, akkor nem vásárolunk búzát Amerikában. Ebben az esetiben takarékoskodnunk kell majd a ga- bonaneműek felhasználásában. A rendelkezésre álló készletek helyes felhasználásával biztosítani tudjuk a lakosság normális ellátását.

Hamarosan eljön az idő,

amikor már nem lesznek

számottevő nehézségeink a

gabonatermelésben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt

— jelentette ki Hruscsov és megismételte a műtrágyatermelés, a mezőgazdaság kémiai alapokra helyezése, az öntözéses földművelés fejlesztése terén tervezett és krasznodari beszédében részletesen ismertetett intézkedéseket. Közölte, hogy valószínűleg novemberben összeül az SZKP Központi Bizottságának plénuma, s ezen

(Folytatás a 11. oldalon.)

Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése ] nem okozna kárt egyik félnek ! sem, sőt ellenkezőleg, megnö- j vekednék mindegyik fél biz- i tonságérzete. A megnemtámaEgy brazil lapszerkesztő a varsói szerződés, az atlanti paktum tagországai közötti megnemtámadási szerződés megkötésének kilátásairól érdeklődött.