Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

1963. OKTÓBER 1. KEDD rma * WXCTtf rtop >1 népfront mozgalom kulcskérdése a helyi politikai munka A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnökségének ülése FÓRUM Százezer bejáró dolgozó ügyében A Hazafias Népfront orszá­gos központja határozatának megfelelően a közelmúltban Pest megyében is /elmérték a községi, valamint a városi népfrontbizottságok kéteszten- ! dós tevékenységét, hogy hű I képet kapjanak a mozgalom t tartalmi eredményeiről, szer­vezeti felkészültségéről. A fel­mérésről készült részletes és adatait tekintve nagyon ala­pos jelentést tegnap délelőtt rárgyalta meg a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának elnöksége. Csala László elnöki meg­nyitója után Török György titkár röviden foglalkozott azokkal a körülményekkel, amelyek megyénkben is idő­szerűvé tették a rendszeres és széles körű tájékozódást. Be­szédében azonban nagyobb helyet foglalt el a felmérés során felszínre került általá­nosítható tapasztalatok elem­zése. Az ülés részvevőivel tel­jes egyetértésben mondotta el, hogy a meglevő és kiküszöbö­lésre váró fogyatékossá­gok mellett mind szerve­zeti , mind tartalmi tekin­tetben gazdag eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek bizottságaink és nagyszá- i mú aktivistáink. Az eredmények listáján emlí­tette meg a tanácsválasztási munkában kitűnt félszázezer népfrontaktivista helytállását, s nem utolsó sorban a nyáron lezajlott leszerelési hónap nagy sikerét. Török György a tények tükrében tárta az el­nökségi ülés tagjai elé a nép­frontmozgalom nagy szerepét és további lehetőségeit a tár­sadalmi tudat formálásában. Ezt követően a részvevők mélyreható vitában elemez­ték a jelentést, amely a szin­te valamennyi népfrontbizott- ság helyzetének és tevékeny­ségének rögzítésén kívül kü­lön is foglalkozott a nagy, va­lamint a kis lélekszámú, a túlnyomórészt munkáslakta, a kifejezetten mezőgazdasági jellegű, továbbá az üdülőhely­nek számító községek sajátos­ságaival. Felszólalt a vitában Bátkai Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képvi­selője, aki hangsúly ózta, hogy a népfrontmozgalom erő­sítése elsősorban nem szervezeti, hanem tar­talmi kérdés. Fő követelménynek mondot­ta, hogy a bizottságok — jó együttműködésben a tanács­csal s más szervekkel — mi­nél önállóbban végezzék fel­adataikat, ami azt jelenti, hogy figyelmüket és erőfe­szítéseiket a helyi politika kialakítására kell fordíta- nio-k. Végezetül a pártirá­nyítás és a pártszervekkel való szoros kapcsolat fon­tosságáról szólott. Felvetődött olyan igiény is a vitában, hogy egyes na­gyobb községekben nem elég­séges egyetlen népfrontbi- zorbtság, amely a legoda- adóbb aktívahálózat mellett sem vonhatja hatókörébe a sok ezres lakosságot. Ezt a gondolatot dr. Nagy József diósdi népfrontbizottsági el­nök Érd község méreteinek és tagoltságának elmondásá­val bizonyította. Számos résztvevő arról be­szélt, hogy . a bizottságok erő­sítésénél és az aktivisták munkába állításánál bátran igényeljék a köz­érdeklődésben már ed­dig is kitűnt tsz-asszo- nyok, valamint a fiatal­ság segítségét. Erről beszélt a megyei párt- bizottság képviseletében fel­szólaló Petra József is, aki javasolta: mindenekelőtt a gyengén működő községi népfrontbizottságoknak nyújt­sanak támogatást. Kedves epizód zárta be a nagyon aktív elnökségi ülést. Török György titkár a hivatalos napirend befejez­tével néhány keresetlen, me­leg szóval köszöntötte a Ha­zafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága elnökét, Csa­la Lászlót, aki az Elnöki Tanácstól negyvenéves ér­tékes közéleti tevékenységé­ért a napokban kapta meg a Munka Érdemrend kitün­tetést. a. e. Elítélt templomfosztogatók A Váci Járásbíróság bun­te tötanácsa most tárgyalta a 20 éves Zengő Gábor és a 19 éves Zengő Gáborné ügyét, öt rendbeli, bűnszö­vetkezetben elkövetett lo­pás és nyolc rendbeli tu­lajdon elleni bűntett sze­repelt a vádiratban s a vád a kétnapos tárgyaláson bizo­nyítást nyert. Huszonhárom tanút idéztek be a bíró­ságra — nagyobbik részük papok, plébánosok — akik sorra elmondták: hogyan fe­dettek fel templomaikban a perselyfel töréseket, szőnyeg­lopásokat? A Zengő-házas­pár legelőször lakóhelyén, Zebegényben feszítette fel a templomi perselyt és annak tartalmát elvitte. Szob, Nóg- rádverőce, Kismaros, Kis­oroszi, Dunabogdány és Visegrád voltak a következő állomáshelyek, majd a Duna­kanyar helységei után a Ba­laton -környékére tették át működésük színhelyét A vád- és védőbeszédék el­hangzása után Zengő Gábort egyévi és kéthónapi szabad­ságvesztésre; a lopásokban segédkező feleségét tízhó­napi szabadságvesztésre ítél­ték. A védelem enyhítésért fellebbezett. Hétfőn reggel közös megbe­szélésre gyűltek össze a Pest megyei Tanács székházának nagytermében a megye pénz­ügyi dolgozói, a városi és já­rási tanácsok pénzügyi osztá­lyainak vezetői, a pénzügyi állandó bizottságok elnökei, és más pénzügyi szakembe­rek, valamint a közalkalma­zottak szakszervezetének kép­viselői, hogy megvitassák a pénzügyi munka múlt évi ta­pasztalatait. Az ülést, amely­nek részvevői zsúfolásig meg­töltötték a nagyterem padso­rait, fél tízkor nyitotta meg Szabó Sándor, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese. Kun Ferencné, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának vezetője, közel egyórás elő­adásában számolt be a pénz­ügyi és adóügyi szervek mű­ködéséről. Hangsúlyozta a hatékony hivatali és társadalmi el­lenőrzés, valamint a nyil­vántartás fontosságát, kiemelve, hogy az ellenőrzés a kritika egyik leghatásosabb' formája, tehát építő tevé­kenység, nem pedig szüksé­ges rossz", amint sokan hely­telenül értelmezik. A megye pénzügyi gazdálkodásának keretei rohamosan tágulnak, A megye 1957-ben mindössze 390 millió forinttal gazdálko­dott, költségvetése a jövő év­ben már eléri a S50 millió forintot, vagyonának értéke pedig meghaladta a négymil- liárdot. ötvenhárom vállala­tának termelési értéke a múlt évben elérte a 3.7 milliárdot. A pénzgazdálkodás ellenőrzé­se eleinte elég laza volt, ami sok visszaélésre és károkozás­ra adott alkalmat. Azóta so­kat javult a helyzet, ami fő­leg annak köszönhető, hogy egyre jobban érvényesül j a felelősségrevonás elve. I Fegyelmezettebb és áttekint­hetőbb a gazdálkodás, de azért még elég sok a javíta­ni való. Hiányos például a köz- ségfejlesztés műszaki ellenőr- i zése, ami különösen a házi Őszi túrák és kirándulások alkalmával nélkülözhetetlen a csinos, könnyű, praktikus MtJ ANYAGCIKKEK: kulacsok, dobozok, tojástartók, só- és paprtkaszórók, palackok, fedeles poharak, italkeverő poharak citrom- nyomóval. 1 Október 10-én Cegléden mutatják be a Mandrin kapitány című színes olasz—francia filmet Haditudósítónk“ jelentése Isaszegről kezelésben végzett munkála­toknál észlelhető. Az egyes megyei intézményeknél még mindig elég gyakoriak a lel­tárhiányok, különösen ott, ahol nem hajtják végre a kö­telező év végi rovancsoláso- kat. Számos helyen még min­dig szerephez jut az egyéni haszonszerzés szempontja. Ezeket a visszásságokat csak­is az ellenőrzés jobb megszer­vezésével lehet kiküszöbölni. Az ellenőrzés hatékonyságát pedig úgy lehet fokozni, ha erősbödik az ellenőrök, a re­vizorok szakmai felkészültsé­ge. A nagy figyelemmel hall­gatott beszámoló után számos felszólaló ismertette saját munkaterületén szerzett ta­pasztalatait. A széles körű vi­tában felszólalt a többi között Antal József, a Pénzügymi­nisztérium revíziós főosztályá­nak vezetője is. Kijelentette, hogy a tapasztalatok szerint ott jó a gazdálkodás és ott eredményes az ellenőr­zés, ahol a vezetők hiva­tásuk magaslatán állanak. A jó vezető maga igényli a reviziót, mert tudja, hogy az pozitív segítséget biztosít munkájához. Némethy Kálmán, a Pénz­ügyminisztérium adóügyi fő­osztályának vezetője azt fej­tegette, hogy akkor jó az el­lenőrzés, ha elsősorban nem a már elkövetett hibákat tárja fel, hanem megelőzi azokat. A revizorok sok helyen nem ör­vendenek túl nagy szimpátiá­nak. Ennek gyakran nem is a helytelen szemlélet az oka, hanem a revizorok kifogásol­ható magatartása. Számos további felszólalás után Kun Ferencné foglalta össze a vita eredményét. A tanulságos ankét Szabó Sán­dor zárszavával ért véget. 99 a z őszi szél pirosra csípte a atI csillogó szemű ifjú har­cosok arcát, akik szeptember 28-án este a gödöllői járás községeiből összegyűltek, hogy megemlékezzenek a fegyveres erők napjáról és a 48-as hon­védek dicső tavaszi hadjárata szellemében megvédjék a zászlót az „osztrák" támadók­kal szemben. Az isasz égi dombok egyik legmagasabb pontján lobogott fel a tábortűz szombaton este. A védők figyelemmel hallgat­ták Berki József járási úttö­rőtitkár megemlékezését a fegyveres erők napjáról. P écelen — a másik tábor — az „osztrákok” tábortüze hasonló lelkesedéssel „zajlott le”, s a tábortűz után, mint a község vendégei, pihenni tér­tek a harcosok, hogy másnap reggel friss erőben vegyék fel a küzdelmet egymás ellen. A reggeli órájában Isaszegre befutó vonatok utasainak nem mindennapi látványban volt részük. Százszámra özön­löttek a piros nyakkendős út­törők az iskola felé, ahol a csapatvezetők eligazítása után két ijesztő jelmezbe bújtatott pajtás felolvasta a támadó osztrák csapatok „ultimátu- mátf’t A védők • csapategységei, Drávucz Ferenc parancsnok irányításával elfoglalták a községet övező dombolcat. A többszörös védőgyűrűn át még a békés szüretre menő falusiak sem jutottak át 'kel­lő „igazoltatás” nélkül. Alig félórás váralcozás után már feltűntek a távcső látó­mezejében az „ellenséges” csa­patok, melyek a főparancsno­kuk, Faludiné úttörővezető gondos haditerve szerint szé­les fronton kezdték meg elő­nyomulásukat. A járási MHS rádiós cso­portjai csakhamar jelezték a főhadiszállások felé a had­mozdulatokat. A támadók kezdeti sikerei után a védők eredményesen verték vissza az első támadóhullámókat. A harcvonal egyre áttekinthetet­lenebbé vált. Megjelentek az első „halottak”, akiket Ko­vács Magda rajvezetö vett pártfogásba, s az elesettek csakhamar feledve balszeren­cséjüket, „nemzetiségre” való . tekintet nélkül békésen fala­tozni kezdtek. A harctér részekre szakadt, hol a támadók, hol a védők kerítettek be egy-egy ellensé­ges csoportot, megfutamodás- ra kényszerítve az ellenfelet. Szegény „haditudósító” hol a védők, hol a támadók fogságá­ba kerül, csak a „sajtóigazol­ványa” menti meg attól, hogy egy fára kikötve „élvezze” to­vább a váltakozó szerencsével dúló harcot. A hősi küzdelemről mit sem sejtő faluban már delet haran­goznak, mikor a hadiszerencse egyre jobban a védők felé hajlik. Minden támadás „el­vérzik” a védők hősiességén. 4 harc színhelyéről baráti, -1 pajtást egyetértésben ballagtak le a fáradt „har­cosok” a templom melletti térre, ahol a hadijáték főren­dezője, Berki elvtárs néhány szóban értékelte a küzdelmet. Szavait azzal fejezte be, re­méli, hogy ezt az emlékezetes kirándulást, amelyen az idén tö>bb, mint 600 úttörő vett részt, minden évben, még na­gyobb létszámú fiatal részvé­telével rendezhetik meg. A fáradt, éhes de lelkes csapatok ezután fegyelmezet­ten, énekszóval vonultak el, hogy hazatérve elmesélhessék pajtásaiknak, hozzátartozóik­nak az „Isaszegi csata” törté­netét, 1963-ban. Meleghegyi Sándor Jo tapasztalataink vannak a szétszórt telepítésű nagy községekben létesített fiók- könyvtárakról. Ha már a szomszédban van a könyv­tár és nem kell hosszú ki­lométereket gyalogolni, köny- nyebben rászánja magát a bejáró dolgozó is, hogy be­men jen könyvet kölcsönözni. A könyvtárosnak is nagyobb lehetősége van arra, hogy közvetlen kapcsolatot te­remtsen a dolgozókkal. A fiókkönyvtárak szervezését erősen gátolja a helyiség­hiány. Jó volna elérni — ebben is sokat segíthetnek a szakszervezetek —. hogy a munkáslakótelepek tervezésé­nél, gondoljanak a könyv­tárra is, ugyanúgy. mint az üzletekre. Ha erre gondol­tak volna Szigetszentmikló- son az új lakótelep tervezé­sénél. akkor a fiókkönyvtá­rosnak nem kellene egy tenyérnyi kis raktárhelyi­ségben kölcsönöznie. A MÁV is tehetne ebben az ügyben valamit. A hosz- szútévú gyorsvonatokon az utasellátó mellett betét el­lenében meg lehetne szer­vezni a folyóirat és a rő- vidobb szórakoztató jellegi' könyvek kölcsönzését. A budai járásból bejáró mun­kások számára nagy segít­séget jelenthetne, ha sike­rülne megszervezni a megyei könyvtár helyi kölcsönzését. A megyei könyvtár a Krisz­tina körút és a Moszkva tér sarkán van, közel a Déli pályaudvarhoz és a budai járásba a Széna és Moszkva térről induló autóbuszok vég­állomásához. Megfelelő pro­pagandamunkával el lehetne érni, hogy a megyei könyv­tár kölcsönzőjéből válogas­sanak olvasnivalót. Meg le­hetne szervezni, hogy a Szé­na téren egy kívánsógládába dobják be a dolgozók a ki- jäöli könyvek jegyzékét, j amelynek alapján a megyei könyvtár dolgozói összeállít­ják a toönyvcsomagoft, ame- i lyet munkaidő után átve- j hetnének. • Sok jó ötlete, elgondolá- j sa van a könyvtárosoknak, amelyek még megvalósítás- j ra várnáik. De nincs még egy akaraton mindenki, aki ebben az ügyben illetékes. Igaz, nehéz receptet adni, ! mert minden községben má- j sok a sajátosságok és más módszerek felelnek meg. Meg- ! győzödésem, hogy össze kell ! fogni a lakótelepnek és az ! üzemnek, a közös nagy cél, a bejáró munkások művelő- f dése érdekében és akkor az eredmény nem maradhat eL Debreceni Imréné, a pest megyei könyvtár igazgatója. lakosú községekben már könnyebb a helyzet, mert a függetlenített könyvtáros a hétnek legalább öt napján köl­csönöz és abból legalább két alkalommal az esti órákban. Ahol nincs még így, ott sürgő­sen be kell vezetni. Akik hét­köznap este nem tudnak el­jutni a könyvtárba, azoknak lehetőséget kell adni, hogy szombat délután is beszerez­hessék olvasnivalójukat. Sok nuíiik a könyvtáros ta­lálékonyságán is. Jó és eredményes kezdeményezés volt Ceglédber célén, ahol névre szóló meghívót kül­dött a könyvtáros a bejáró munkásoknak, amelyben is­mertette a könyvtár szolgálta­tásait Segítséget jelent a könyvtáros számára, ha kiku­tatja, hogy a községből mi­lyen fővárosi munkahelyre járnak nagyobb csoportok. Nem ritkaság, hogy a község­ből bejárók nagy része egy munkahelyre jár, például Zsámbok község lakosságának több mint harminc százalé­ka az építőiparban dolgozik; vagy Isaszeg lakosságának 34 százaléka vasutas. Ha a cso­port egy-két tagját megnyer­tük az olvasásnak, akkor már ők is segítenek meggyőzni a többieket. 1964-re az illetékes szak- szervezet segítségével nagy felmérést készítünk elő, hogy megtudjuk, milyen számban dolgoznak Pest megyéből be­járó dolgozók a textilszak­mában és hányán veszik igénybe az üzemi könyvtá­rat. A felmérés tanulságai alapján szeretnénk javasolni a szakszervezetnek, adjanak segítséget olyan községi könyvtárak fejlesztéséhez, ahonnan nagy létszámú dol­gozó jár be egy üzembe. Sokat tehet a szakszerve­zet azért is, hogy elérjük; az uzémí‘ 'könyvtárakat nyissák’ •meg a község lakosai, részé­re is, mint például a Csepel Autógyárban és a Dunakeszi Jármű ja vitában. A bejáró munkások művelődése nagy gond a művelődési há­zaknak, de talán még nagyobb fejtörést okoz a könyvtárosok­nak. A napi munkától és a hosszú utazástól fáradt dolgo­zó nehezen szánja rá ma­gát az olvasásra. Ha mégis kezébe veszi a könyvet, na­gyon érdekesnek kell annak lennie, hogy olvasás közben el ne nyomja az álom ... A me­gye számos községében, mint például Isaszegen, Pécelen, Kerepesen a félnőtt lakosság 60 százaléka Budapestre jár dolgozni. Tehát semmiképpen nem lehet számunkra kö­zömbös, hogy olvasnak-e ezek az embereik, s ha igen, hol és mit. Eddigi vizsgálódásaink azt bizonyítják, hogy sokam ol­vasnak a munkahelyükön le­vő üzemi könyvtárakban. Az a gyanúnk, hogy nem kicsi azoknak a száma sem, akik budapesti kerületi könyvtárból visznek könyvet, mert ott na­gyobb a választék és kultu­ráltabb körülmények között folyik a kölcsönzés, mint la­kóhelyükön. A Budapestre bejáró dolgozónak nagyobb az igénye, mint annak, aki ritkán hagyja ól faluja határát. Pest megye helyzetéhez tartozik, hogy ha akarjuk, ha nem, fel kell vennünk a versenyt a budapesti üzemi és kerületi könyvtárakkal. Bár könyvtáraink sokat fej­lődtek az utóbbi időben, mégis be kell vallanunk, hogy nem elég versenyképesek. Könyv­tárhelyiségeink korszerű tle- nók és főleg nagyon kevés a könyv. Legnagyobb a ne­hézség a 3000—5000 lakosú községekben, ahol a társa­dalmi munkás könyvtáros összesen hetenként kétszer kölcsönöz, s különösen a téli hónapokban, soriba kell állni az olvasóknak, ha könyvhöz akarnak jutná az alatt a két óra alatt, amíg a könyvtár myitva tart. . Szerencse, ha ■vau a családban egy iskolás t gyermek, aki az egész csalá­rdat ellátja könyvvel. Az 5000 Az ellenőrzés a kritika egyik leghatékonyabb formája Ankét a megye pénzügyi dolgozóinak munkájáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom