Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-18 / 244. szám

C E G LÉ D I J ÁRA S ÉS C EG L É D VÁ R O S R É S Z É R E ví'OU’AM, 244. 8/ÄM 1963. OKTOBER 18, PÉNTEK Dohánytermelők között Az abonyi Lenin Tsz do­hánytermelőit, illetve a ter­melés íő irányítóját, Juhász Andrást látogattuk meg a na­pokban. Juhász bácsi elmesél­te, már régen foglalkozik do­hány termeléssel. — Nekem az apám is do­hánytermelő volt, s tőle örö­költem ezt a szakmát. Lassan — Milyen termés ígérkezik az idén? — A 21 holdon, 9—10 má­zsás átlagtermést értünk el, ami a tavalyinak duplája. Ez a termés holdanként tizenhat- ezer forintot jelent. Ez remé­lem, hogy az én jövedelme­men is meglátszik majd, mert Nem ritka Csemoben a ta­nácsülés, hiszen minden hó­napban az előírtak szerint megtartásra kerül. A szerdán lezajlott. tanácsülés azonban külön is megérdemli a sajtó nyilvánosságát. A napirendet ezúttal a Cegléd—Csemői Ál­lami Gazdaság csamői II. sz. üzemegységének szociális, kul­turális, egészségügyi és mun­kaügyi helyzete képezte. Csemőben fontos szerepe van az üzemegységnek, hi­szen közel négyezer hold­ja megélhetést ad 5Ü0 cse­mői lakosnak, s ezenfelül szociális, kulturális lehető­séget is ny újt. A napirend előadója Cseh József elvtárs, az üzemegység vezetője volt, akinek minden­re kiterjedő, alapos beszámo­lóját tetszéssel hallgatták a ta­nácstagok. Beszámolt az üzemegység munkaügyi hely­zetéről. Elmondotta, hogy a nők 900—IOOO. a férfiak pedig 1300—1400 forint átlagkerese­tet értek el az idén. Felsorol­ta! mindazt a kedvezményt, amely a szokásos juttatásokon felül a gazdaság dolgozóinak jár. A gazdaság által biztosí­tott művelődési és szórakozási lehetőségekből a gazdaság dol­gozóin kívül szinte a község egész lakossága részesül. Nép­szerű a televíziónézés, azon­ban itt felmerül az a hiányos­ság, hogy az iskola köteles gyermekek az esti mese után sem térnek haza, hanem szü­leikkel együtt nézik a felnőt­tek műsorát. Ezen a téren úgy a gaz­daság, mint a pedagógu­sok éppen a kisgyermekek érdekében több törődést kémek a szülőktől. Ugyancsak sok múlik Cse­mőben a szülőkön gyermekeik szakmunkássá képzése terén. Az üzemegységnél ma is csak három ipari tanuló végzi ta­nulmányait, pedig ennek sok­szorosát tudnák oktatni a gaz­daság kiváló szakemberei. A tanulókat kedvezményes étke­zés, magas szabadság, 350—800 forintig, terjedő kereset illeti meg. Á szülők — helytelenül — még ma is idegenkednek a gazdaságtól, nem használják ki ezt a helyi lehetőséget. A dolgozókkal való foko­zottabb törődést jelenti, hogy folyamatba tették egy új ebédlő és konyha felépítését. Újabb fürdő és kultúrház is épül. Mi­kebudán is létesítettek kultúrszobát. A beszámolót követően számtalan kérdés hangzott el, melyre kielégítő választ kap­tak a tanácstagok. Ennek alapján várja a lakosság a gazdaság traktorosainak több megértését régi kérésükkel kapcsolatban, hogy, a jövőben gépeikkel kíméljék meg a gya- logutakat. A tanács és az üzemegység kölcsönösen megegyezett az iskolához vezető út megnyitá­sában is. ■ Megvitatta még a tanácsülés a mezőgazdasági állandó bi­zottság munkáját, melyről dr. Nyúzó József községi állator­vos, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke számolt be a tanácsülésnek. Peresztegi Rózsa KÓRÖSTETETLENEN HALLOTTUK... A járás egyik legkisebb köz­sége Kőröstetétlen. Jelenleg nyolc kisiparos hivatott a szol­gáltatási tevékenység ellátásá­ra. A meglevő szakmák mel­lett igény mutatkozik kőmű­vesre és hentesre is. A tanács a szolgáltatási feladatok zök­kenőmentes elvégzése érdeké­ben a közelmúltban összeír ív­ta a kisiparosokat és azokat, akik nem a községben lak­nak, illetve ott állandó mű­hellyel nem rendelkeznek. Felkérték őket, hogy legalább hetenként egyszer munkafel- vétel céljából jelenjenek meg egy állandóan kijelölt helyen és ezt a helyet cégtáblával lássák el. A lakosság megelégedéssel vette tudomásul az intézke­dést.-gi BALESETI MBOATKA — Az abonyi József Attila termelőszövetkezet kultúrcso- portja 19-én, szombaton este a csemői Rákóczi Tsz kultúr­termében Heltai Jenő: Néma levente című színművét adja elő. — A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezet a napokban 25 darab hízómarhát adott át az Allatforgalmi Vállalatnak 170 ezer forint értékben. Az osz­tályon felüli állatokért a tsz 17 500 Ft nagyüzemi felárat kapott. — A ceglédi Vegyesruhá­zati Ktsz a IV. negyedévben 1800 darab sportzakót, szállít az ország különböző áruházai­ba. A sokféle színű és fazonú divatos kabátok 320 Ft-tól 780 Ft-ig vásárolhatók. — Október 27-én, vasárnap délután 4 órakor nagyszabású divatbemutatót rendez az Al- bertirsai Fmsz a községi kul­túrotthon nagytermében. A rendezvényen fővárosi mane- kenek mutatják be az őszi és téli divat újdonságait. A jó hangulatról Balassa Tamás tánczenekara. Zárai Márta és Vápiosi János táncdalénekesek gondoskodnak. — Az Allatforgalmi Válla­lat ceglédi kirendeltsége az 1964-es évre 10 ezer darab hí­zósertésre kötött szerződést a termelőszövetkezetekkel. — A ceglédi fmsz-áruház­ban leértékelt áron vásárol­hatók férfi és női kabátok, cipők. Ezenkívül a kerámiák, dísztárgyak körében is történt leértékelés. — A ceglédi Faipari Ktsz új faragott, kolonial típusú bútor gyártását kezdte meg. A tetszetős kivitelű bútorból 400 ezer forint értékűt szállí­tanak. a kere.ske^e'lemnek. — fTj piaci fedett elárusító helyet épített az albertirsai Fmsz. A' műanvagtetős új standon kedden kezdték meg az árusítást. — Két vagon almát szállí­tott exportra az Albertirsai Fmsz. — A jövő héten indul a ta­karékossági hónap keretében az OTP ceglédi járási fiókja és a Ceglédi Hírlap négyfor­dulós rejtvényversenye. A rejtvényverseny részletes is­mertetését vasárnapi szá­munkban közöljük. — Az elmúlt napokban so­kan panaszkodtak Cegléden a telefonra. A posta közli az ér­dekeltekkel, hogy központ­átépítés miatt történtek az ap­róbb üzemzavardk, amelyek az átépítés befejezése után, egv-két napon belül megszűn­nek. — Ma este 7 órakor a ceg­lédi Kossuth Étteremben, Pe­tőfi nyomában címmel verses, zenés irodalmi összeállítás lesz. Petőfi Sándor életéről és költészetéről. A vállalat „Iro­dalmi kávéház" együttesének műsorát Pfeiffer János vezeti. A díjtalan rendezvényre min­den érdeklődőt szívesen lát a Vendéglátóipari Vállalat szak- szervezeti bizottsága. — A ceglédi Alkotmány Ter­melőszövetkezet juhászaiéba a napokban 7 darab gazdát­lan juh tévedt. Igazolt tulaj­donosa jelentkezzen az Alkot­. mány Tsz juhászánál. Hol a jogosítvány? Kardos J ános, budapesti vegyipari szakmunkás veze­tői jogosítvány nélkül na­gyon messzire elmerészkedett otthonétól. Nagy sebességgel közlekedett a 4-es fő köz­lekedési útvonalon. Jól lát­ta, hogy vele azonos irány­ban halad előtte Horváth György, ceglédi lakos ke­rékpárján. A felelőtlenül ka- rikázó kerékpáros váratla­nul, anélkül, hogy kanya­rodását jelezte volna, bal­ra fordult és a sebesen közlekedő gépkocsi elé került. A baleset igen szerencsé­sen végződött, személyi sé­rülés nem történt, csak mint­egy ezer forint értékű anya­gi kár keletkezett. Kardos János ellen eljárás indult. ­Elterült az úttesten Pataki Zoltán, kocséri la­kos, gyári munkás ittasan vezette motorkerékpárját és amint az az igazoltatás so­rán kederült, jogosítvány nélkül. A felelőtlen fiatalember szeszes ital hatása alatt ro­bogott az úttesten, elvesz­tette az egyensúlyt és az esés következtében könnyeb­ben megsérült. Egyenesen a fára Nagyon sürgős dolga lehe­tett Kézsmárki Elek, szol­noki lakosnak. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a nagy tempóban ro­hanó gépkocsival végül is valósággal függőleges hely­zetben egy útszéli fán kö­tött ki. , A vizsgálat megállapítása ' szerint a baleset úgy kö­HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN. MERT EREDMÉNYES! HIRDETÉSEK FELADHATOK:, a Magyar Hirdető Váll, kirendeltségénél: Ceglédi Ml., Teleki u. 30, 3 Ceglédi Nyomdában ■M Ss a HÍRLAP szerkesztő­ül» ségénél (Városi Tanács) SUKI ES TARSAI vetkezett be, hogy Kézs­márki egy előtte haladó járművet előzött. Az előzés, következtében az egyik ke­reke lekapott az útpadká­ról, majd pedig Kézsmárki hiába próbálta a kormányt a helyes irányba fordítani és ennek következtében egy útszéli iának rohant. A kocsi vezetője és két utasa, Kézsmárki Elekné, Oláh Mihályné súlyos sé­rülésekkel kerültek kórház­ba. Még egy kocséri baleset Maczkó István, kocséri lakosnak is megártott a szüretes idő. Ittasan vezet­te motorkerékpárját és neki­szaladt az előtte szabályo­san haladó Borzák László jár­művének. Mindketten köny- nyebb sérüléssel kerültek orvosi kezelésre. Tehenek az úttesten A KRESZ 19. §-a szigorúan intézkedik abban a tekintet­ben, hogy állatot őrizetle­nül nem szabad az úttesten hagyni és előírja, hogy az állatot vezetni kell. Rehor Ferenc ezzel nem sokat törődött. Az esti órák­ban hajtotta keresztül két tehenét a Pesti úton. A vé­letlen szeszélye következté­ben éppen, akkor ért oda dr. Bognár József, budapesti könyvelő személygépkocsiján. A vezető az utolsó pillanat­ban vette észre az úttesten áthaladó szarvasmarhákat. A baleset elhárítása érdekében félrehúzta a kormányt és en­nek során nekiszaladt az út­test mellett levő villanyosz­lopnak. Az előre látható bal­esetet sikerült elkerülni, de az összeütközés következté­ben háromezer forint érté­kű kár keletkezett a sze­mélygépkocsiban. Cs. Nagy Erzsébet, Bárány Ilona és Siska Ilona leszedik a dohányt a kocsiról már 23 éve lesz, hogy a szak­mában dolgozom. A felszaba­dulás előtt, a grófok idejében is itt dolgoztam ebben a ma­jorban. eddig már 750 munkaegysé­gem van. — Állandó brigáddal dolgo­zik? — Állandó brigád nincs "a — A tsz-nek mióta termel dohánytermesztésben, csat dohányt Juhász bácsi? időszaki munkára vannak be — 1959 óta vagyok tagja a osztva a lányok is, akik mos. szövetkezetnek és azóta min-- a rakodásnál segítenek. A fű­dig a dohánytermesztés terű- zésnél és a simításnál főlet létén dolgozom. Nagyon sze- asszonyok, lányok dolgoznak Juhász András a szépen fejlett dohánylevelekkel retek itt dolgozni, pedig na­gyon sok baj van a dohány­nyal, mire lehet szállítani. Hogy mennyire szereti ezt a munkát, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy ma­ga is segít a rakodásnál és rendesen részt vesz a munká­ban, pedig neki csak az irá­nyítás volna a feladata. de a simítást csak akkor kezd­jük el, ha már mind be lesz. hordva. Most még van bőven hordani való. Dolgoznak a lá­nyok szorgalmasan, de a fű­zést meg a simítást már ők is szívesebben csinálják, mert ott munka közben lehet nó- tázni, beszélgetni. Bónácz Mária Abonyi gimnazisták az őszi betakarítás sikeréért Lukács Gyula négytagú munkacsapata már 3 éve mun­kálkodik az abonyi Kossuth Termelőszövetkezetben azon, hogy megcáfolja a cigányok­ról alkotott rossz véleménye­ket. A közelmúltban beszélget­tünk Szobonya Miklóssal, a Kossuth Tsz főkönyvelőjével, aki elmondta, hogy a tsz ve­zetősége csak elismeréssel tud véleményt nyilvánítani Lukács Gyuláról és társairól. A beszélgetést követően fel­kerestük a munkacsapat ve­zetőjét, Lukács Gyulát, akit a legtöbben „Süld” néven is­mernek Abonyban. Az elmúlt esztendőben va­lamennyiük számítása bevált, jól kerestek a tsz-ben és rend­szeres munkájuk után bizto­sítva van a nyugodt megél­hetés. Csapatában dolgozik özv. Kállai Antalné Zsákai Ferenché és Zsákai András. A többi tsz-taghoz hason­lóan az idén is vállaltak mű­velésre kukoricát és cukorré­pát. amelynek megmunkálá­sába bevonják családtagjaikat is. így végeredményben a munkacsapat létszáma az el­végzendő munkák sürgőssé­gétől függően esetenként el­éri a 15—18 főt is. Az idén további nagy előre­haladást tett a brigád a mun­kafegyelem megszilárdítása te­rén. Mind ritkábban fordul elő a munkából való távolmaradás és valamennyien kezdik belát­ni, hogy egy-egy lakodalom, vagy mulatság több vesztesé­get jelent, mint hasznot. Biztosak vagyunk benne, hogy 1963-ban is megtalálják számításukat és nyugodtan nézhetnek a tél elé. Lukács Gyula és társai pél­dája fényes bizonyíték arra, hogy a mi társadalmi rendsze­rünkben mindenki megtalálja a helyét és élhet az alkot­mányban biztosított jogaival. Ehhez azonban szükséges az is. hogy mindazok akiknek ar­ra lehetőségük van, segítsék az ilyen irányú törekvéseket. Reméljük, hogy Lukács Gyula és társai, valamint a Kossuth Tsz példája követés­re fog találni. —inka Az őszi betakarítási munka, ban részt vett az abonyi Ki­nizsi Pál Gimnázium is. — Tanulóink megértették a munka fontosságát és szüksé­gességét — mondta Rernenár Géza igazgató. :— Helybeli tsz-ekben dolgoz­tak? — Az engedélyezett hat nap­ból négyet töltöttek a helyi Jó­zsef Attila Tsz-ben, ahol ku­koricát törtek, és az ezzel kap­csolatos tárolási munkákat vé­gezték el. Két napot pedig Jászkarajenőn, illetve Törte­ién dolgoztak. — Helybeli tsz nem igényel­te munkájukat? Kihasználta az emberek jóhiszeműségét Közel ötezer forintot csalt ki szénszállítás ürügye alatt a rovott múltú fogatos — A helyzet úgy alakult, hogy a járási KISZ-bizottság közvetítésével mi már akkor megegyeztünk a jászkara Je­női, illetve törteli, tsz-ekkel, sőt eleget is tettünk vállalt kötelezettségeinknek, amikor helyi tsz-ek kérték a segít­ségünket. A hat nap letelt és így ezeknek a kérések­nek nem tudtunk eleget ten­ni. — Milyen arányban vettek részt a tanulók ezeken a mun­kákon? — Minimális volt a hiány­zás. Általában az iskola 150 tanulójának 95 százaléka, dol­gozott — fejezte be a tájékoz­tatást Rernenár Géza igaz­gató. Szegedi Istvánt a baktaló- rántházi bíróság hat hónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélte lopás miatt. A meg­tévedt ember valószínűleg jó útra akart térni, ezért Ceg­lédre költözött, a helybeli Belspednél munkát vállalt és 1962. februárjától 1963. már­ciusáig tüzelőszert fuvarozott. Még állásban volt a vállalat­nál. amikor Tar János azzal bízta meg, hogy részére sze­net vásároljon, azt címére szál­lítsa ki. Előlegképpen 500 fo­rintot adott át Szegedi Ist­vánnak. Közben annak mun­kaviszonya megszűnt a Bels­pednél és nem volt módja ar­ra. hogy a megrendelt árut leszállítsa. A pénzt saját szük­ségletére használta feL Szegedi Istvánt elég sokan ismerték és tudták, hogy tü­zelőanyagot szokott szállítani, azt persze nem vették számí­tásba a jóhiszemű emberek, hogy közben Szegedit elbocsá­tották. Többen arra kérték, hogy szállítson részükre sze­net és kisebb-nagyobb össze­geket lefizettek Szegedi Ist­vánnak. Volt, aki 800 forintot adott át, volt, aki háromszá­zat. Szegedi azonban nem tud­ta. de nem is akarta a meg­ígért tételeket leszállítani, ha­nem az összegeket saját cél­jára használta fel. A ceglédi járásbíróság bün­tető tanácsa tárgyalta Sze­gedi István ügyét és egy évi szabadságvesztésre ítélte. Mi­vel pedig előző hathónapos felfüggesztett büntetés próba­ideje még nem telt le. a bíró­ság a felfüggesztett szabadság- vesztés végrehajtását is elren­delte. Ez úton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerőse­inknek és mindazoknak, akik fe­lejthetetlen jó férjem, apám, fiúnk és testvérünk: ifj. Barkóezl László tragikus elhunyta alkal­mából részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, a temetésén megjelentek sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. Ifj. Barkóczi Lászlóné és kisfia, id. Barkóczi László és neje valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerőse­inknek, a Vasipari Ktsz tagságá­nak és a Vasipari Ktsz ipari ta­nulóinak és mindazoknak, akik szeretett, jó édesapánk, nagy­apánk és testvérünk: id. Tokai János temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek és részvétükkel bánatunkban osz­toztak. Tokai család Ez úton mondunk bálás köszö­netét rokonainknak, jó Ismerőse­inknek a Várpalotai Szénbánva S_2 üzemegység vezetőségének és dolgozóinak és mindazoknak, akik szeretett férjem, felejthetet­len édesapánk és testvérünk: Mol­nár Gáspár tragikus elhunyta al­kalmából együttérző részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek, özv. Molnár Gáspámé és családja Tanácsülés Csemoben

Next

/
Oldalképek
Tartalom