Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-17 / 243. szám

PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . • ,..* ; ' ' • v v ■ .yf • v. 'r-.v.iv.'flp»»<$8* ; t»-7J • ,y, ■?•• * *< >' 1 ■*» • •- < ^ • •! _ ’ •: VH. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. OKTÓBER 17, CSÜTÖRTÖK A Csvpvl Autógyár lí/ üaemr Öt világrész vendégei a Dunakanyarban A jövő heti rádió- és tv-műsor ' A premizálás a mezőgazdaságban Gagarin és Tyereskova New Yorkban Mexikóból New Yorkiba érkezett Jur%j Gagarin és Valentyina Tyereskova. A i-epülőtéren Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet, továbbá a szovjet ENSZ- misszió tagjai és az újság­írók fogadták őket. Üdvöz­lésükre kijöttek a repülőtérre az amerikai nők békemozgal­mának képviselői is. A szovjet űrhajósok rög- 'tönzött sajtóértekezletükön üdvözletüket küldték az ame­rikai népnek és amerikai űr­hajóskollégáiknak. AZ ALGÉRIAI-MAROKKÓI VISZÁLY: Jelentéstételre hazautaztak Marokkóból Ben Bella különmeghizottjai Párizs az Rlgéria elleni marokkói támadásról 1 \\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^\\V\\\\\^^ Hétszáz tonna helyett — ezerkétszáz A Hazai Fésűsfoiiq és Szövőgyár JUstarcsai gyáregységé- ben teljes kapacitással termel■ a korszerűsített fonoda. Az év elején fejezték, be az üzem felújítását. Elérték a maximális termelési. A korábbi hétszáz tonnánál évenie 500 tonna, fonal­lal többet gyártanak. Az itl készült fonalakat a kötöttárugyá­rak. használják fel. A kotszerüaáíeM funodábam a legkorszerűbb légkondicio­náló és elszívóberendezést szerelték fel. Varga Béláné a legújabb típusú végmyújtúgépen dolgozik CMTI Foto — Marosi László felv.) A munkaszervezés nem inásodrangíi Ebben az évben a mezőgaz­daság tízezer új traktort kap. Ezzel a traktorok száma — a selejtezéseket leszámítva — 55 ezerre növekszik, s az egy traktoregységre eső szántóte­rület a korábbi 160—170 hold­ról lecsökken 130—140 holdra. Egy traktoregységre évi ezer normálhold teljesítményt szá­molva — célszerű kihasználás­sal ennyit el lehet érni, sőt so­kan ennél jóval többet is elér­nek — ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló fogatokat nem is számolva, minden hold szántónkra több mint hét nor- málholdnyi gépi mönka jut. ’ Sajnos, a gépkihasználás nem valami jó, s egyelőre nem mutat javuló irányzatot, sőt inkább romlik. Bizonyításként álljon itt néhány számadat: 1961-ben az országos átlagban egy traktoregységre 912 nor­málhold esett, a múlt évben alig 860 és ez évben is alig mutatkozik javulás. Súlyosbítja a helyzetet, hogy amikor a gépállományunk gyenge kihasználtságáról be­szélünk, ugyanakkor fontos, alapvető mezőgazdasági mun­kákkal elkésünk (talán az idén ez nem következik be), vagy az sem ritka, hogy azokat egy­általán nem végezzük el. Az utóbbi négy évben például évi átlagban számítva egymillió hold őszi mélyszántást nem ^végeztünk el és a vetési tenni­valókkal is sorra-rendre el­késtünk. Ezt az ellentmondást vala­hogyan fel kellene oldanunk. Jó lenne, ha ezen az őszön már idejében a földbe kerülne a kenyérgabona és nagyon kí­vánatos lenne, ha maradékta­lanul elvégeznénk az őszi mélyszántást is. Az állandó le­maradások okát sokan abban jelölik meg, hogy még kevés a gép a mezőgazdaságban. Ez­zel azonban addig nem nagyon érvelhetünk, amíg a meglevő gépállományt, megfelelően ki nem használjuk. klelyek a gyenge gépkihasz­nálás okai? A mezőgazdasági üzemeket járva. a kérdést vizsgálva általában a követke­ző fő oltókra hivatkoznak: traktoroshiány, kevés a mun- Jcagép, üzemzavar esetén las­sú, nehézkes a gépjavítás, a kijavított gép sok esetben nem válik üembiztossá. nem ritkán pár hét múlva újra elromlik. Sőt az is megesett, hogy javí­tás után a gép munkába sem tudott állni. Mindezekhez te­gyük hozzá, hogy megítélé­sünk szerint a fő okok közé sorolható még az is, hogy sok üzemben okszerűtlen a gépi munkák szervezése. Mégis, a fenti okok ellené­re is, a mezőgazdasági üze­mek egy részében miért tudják évről évre idejében elvégezni a vetést, az őszi mélyszántást és más munkákat? Amit az alábbiakban el kívánunk mon­dani e kérdésről, az nagvrész vezése sehol sem képzelhető el. A mezőgazdasági mun­kák idény jellegéből fakad. Néha még az egy műszak biztosítása sem lehetséges, például télen, amikor az eke már kifagyott a földből. De tavasszal sem biztosítható két műszak, csak aránylag rö­vid ideig és akkor, ha az üze­mekben ősszel jól dolgoztak, nem maradt szántani való ta­vaszra. Márpedig a traktoros állandó munkát, állandó el­foglaltságot kíván. Ezen úgy segítenek a traktorosok hely­zetét megértő gazdaságokban, hogy amikor nincs traktoros­munka, más elfoglaltságot biz­tosítanak számukra. Ha pe­dig szükség van rá, azonnal traktorra ülnek. A kétkedők erre ismét azt mondhatják: hát igen, de milyen szakember az, aki egyszer kapál, máskor trak­torosmunkát végez, sem ké­pesítése, sem megfelelő gya­korlata nincsen. Valóban, hogy valaki igazán jó, gyakorlott szakemberré . váljon, ahhoz egy szakmában el kell tölte­nie 10—15 évet. Ám minden gépre nem ülhet ilyen szak­ember, mert nincs. Az ipar­ban sem áll minden gép meg­lett mérnök, sőt hosszú gya­korlattal rendelkező szakem­ber sem, de miután megfe­lelő a munka szervezeti for­mája, a gépek különösebb zök­kenők nélkül üzemelnek. Az ipar példája nyomán egyre több gazdaságban tér­nek rá arra a szervezeti meg­oldásra, amelyben a gépeket nem szórják szét a határ kü­lönböző pontjaira —1 mint az kisüzemi művelésnél szinte el­kerülhetetlen volt — hanem a gépi erőt egy táblára kon­centrálják és' szinte futósza­lagszerűen végzik a munkát. Nagyon sok előnye .van az ilyen munkaszervezésnek és tegyük hozzá, hogy ez már a nagyüzemi gazdálkodáshoz illő, illetve annak -megfelelő szervezeti forma, És ahol 15— 20 traktor dolgozik egy táb­lán, ott már be lehet állítani 8—10 kisebb képzettségű trak­torost is, akik. nem értenek ugyan a szereléshez, üzemza­var esetén a hiba megkeresé­séhez, a javításhoz, de már megtanulták a traktor vezeté­sét, kezelését, s elsajátították a balesetelhárítás tudnivalóit. Az ilyen traktorosokra a fent említett szervezeti kere­tek között vigyázhatnak, hogy azok szakszerűen üzemeltes­sék a gépeket, sőt ily módon kifizetődő az is, hogy egy mozgó műhely egy-két sze­relővel ott álljon készenlét­ben a tábla szélén. Ily módon a munkákat is könnyebben át­csoportosíthatjuk, ha azt lát- juk, hogy valamelyik munka- szakasz lemaradt és akadá­lyozza a többit. Ha például a szállítási munkák gátolják a szántást-vetést, egy-két kc- zépnehéz traktort gyorsan átirányíthatunk a szállítás te­rületére. megtalálható ezekben a terme­lőszövetkezetekben is. Vegyük először a traktoroshiányt, vagy a kettős műszak meg­szervezését. A mezőgazdasági munkák természetéből fakad, hogy olykor a rendelkezésre álló gépeknek a nap 24 órá­jából legalább 20 órát üze­melniük kellene. Különben el­szalasztják azt az időt, amikor a talaj legkevesebb erővel, a legeredményesebben művel­hető. Talán éppen így született meg az a paraszti szólás-mon­dás: „aki szikes, kötött talajon gazdálkodik, az a nagy mun­kák idején ne aludjon". Jó-jó kérdezhetné va- hát honnan ve­gyünk traktorosokat ahhoz, hogy éjjel-nappal menjenek a gépek? Itt is azokra az üzemekre hivatkozhatunk, amelyekben már megoldot­ták ezt a problémát. Az ál­landó, két műszakos munkát végző traktorosbrigád szer­Ha közéj dolgoznak egymás­hoz a gépek, az üzemanyag ki­szállításához is jóval keve­sebb erő kell, és így a talaj- munkákat is a termés letaka- rítása után mindjárt elvégez­hetjük. Addig, amíg ehhez a talaj állapota a legkedvezőbb, amíg^ a termés szár részének árnyékolása által visszatartott nedvesség lei nem párolog a talajból. A gépállományunk jobb kihasználását illetően termé­szetesen vannak olyan kér­dések is. amelyeket az üze­men belüli szervezéssel nem lehet megoldani, de ötletes, szemfüles, előrelátó gazda ezeket is nagymértékben tud­ja ellensúlyozni, enyhíteni. Az idő sürget bennünket és a be­takarítás, a vetés meggyorsí­tását kívánja tőlünk. Ezért minden okos módszert, min­den hasznos tanácsot érde­mes elfogadni idejében, hogy elegendő kenyere legyen az országnák. S ifi eres pari isti n a h riéh V estesuelri/tign Újabb 'sikeres, • rajtaütés- szerű támadásokat hajtottak végre kedden a venezuelai felszabadítási front (FALN) akciócsoportjai. Mint nyu­gati hírügynökségek jelen­tik, a szabadságharcosok egyik ötfőnyi csoportja — közöttük két nő — beha­tolt a Szövetség a haia*dá-. sért nevű amerikai szerve­zet irodájába. Távozásuk előtt az iroda falaira rá­festették az FALN kezdőbe­tűket. A partizánok ugyanezen a napon megtámadták az egyik caracasi kormányhi­vatalt is. ságossá fajult határhelyzet­ről folytatott megbeszélések első szakaszában II. Hasz- szán marokkói király is részi vett. A két algériai külön- megbízot-t szerda hajnalban hazarepült Algírba és jelen- í test tett Ben Bella elnök- | nek, majd még aznap visz- I szautazott Marokkóba és íoly- I tatta a tárgyalásokat. , A vitatott szaharai ha- ! tárövezetből nem érke­zett újabb hadijeientés azóta, hogy kedd este az algériai rádió bejelen­tette Hassi Beida és Tinűjoub katonai állá­sok ismételt felszabadí­tását. Colomb Bechar térségében egyes lap tudós ivók jelentés« szerint algériai ka,tónak út­tori aszókat emeltek és gép- puska^liásókat létesítettek. Bumedien algériai hadügy­miniszter csapaterősítések élén .kedd este az ellensé­geskedések színterére indult. | Ben Bella elnök kedd esti ; felhívására a fegyverforga- j tásra alkalmas férfiak már- i is megkezdték a jelentkezést a lakhelyükhöz legközelebb eső laktanyákban.. Az elnök mozgósítási felhívása az AP értesülése szerint több mint 30 000 veteránt, a felszaba­dító háborúkban kipróbált, egykori gerillaharcost érint. Algéria népe egyöntetűen kiáll az ország területi integritásának védelmé­ben, s az ellenségeske­dések kirobbantanának színterétől oly messze fekvő városokban, mint például a kelet-algériai Constamtine-ben is, tö­megével vonult a lakos­ság a rendőrprefaktúrák- ra, fegyvert kérni. Gonstantine-ben egyébként heves Ameri ka-ellenes tünte­tés is volt. Az algíri rádió, mint jelentettük, kedden kö­zölte, hogy a marokkói kato­nákat ameriluii csapatszállító gépek vitték a hadszíntérre. Ben Bella kedd esti beszé­dében szintén utalt „külföldi pilóták” részvételére. Marokkói részről egyéb­ként Guedira, a kabinet- iroda főnöke, nyilatkozatában azt állította, hogy a front széthúzódott, s már nemcsak Hassi Beida és Tindjoub őrhelyekre korlátozódik. Az arab világban a ma­rokkói—algériai határvi­szály hatására megélén­kült a diplomáciai élet. Mint, ismeretes', Szíria és Tunézia máris felajánlotta a békéltető közvetítést. Ilyen értelemben nyilatkozott az Egyesült Arab . Köztársaság is. Lederer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója írja: Párizsiban . feszült érdeklő­déssel kísérik a Marokkó és Algeria között kitört határ- konfliktus fejleményeit. Fran­cia hivatalos körökben tar­tózkodnak az állásfoglalástól, csupán azt hangoztatják, hogy „a francia kormány a harcok mielőbbi beszünteti sét és a határkérdés baké rendezését kívánja”. A marokkói támadás ner lepte meg a francia megíi gyelőket. A határkoníliktu kezdete óta nyilvánvaló vol' hogy > II. Hasszán király ki akar­ja használni a kabiliöldi lázadást, amelynek elszi­getelése lekötötte az algé- í rial nemzeti-népi hadse­reg' jelentős erőit. | A király színleg hajlandónál ! mutatkozott a tárgyalásokra | ugyanakkor meghiúsította : j tlemceni értekezletet é I Marrakechben tartott hadita I nácsa után parancsot adott : I támadásra.. i A Liberation rámutat a ma rokkói agresszió politikai é. gazdasági okaira. II. Hasszál arra számít, hogy a háború. kalanddal megszüáráíthatji megingott feudális rendszerét A soviniszta érzelmek felkor- bácsolásával igyekszik ellen­súlyozni azt a hatást, amit : radikális algériai földreform és a szomszéd állam szocialis­ta irányú fejlődése gyakorol í marokkói tömegekre. Jellem­ző, hogy a marokkói spanyol gyarmati birtokok: Ifni. Ceutí és Mellila visszaszerzése he­lyett a testvéri Algéria rová­sára igyekszik nagyobbítan országát. A Clolom b Bechartól Mauritániáig búzódó mint­egy 800 kilométer hosszú és 50—100 kilométer szé­les határsávon a francia geológusok megállapitása szerint igen gazdag vas­érckészletek rejtőznek a sivatag homokja alatt. Az észak-afrikai természeti kincsek kiaknázásában érde­kelt francia pénzcsoportoknak, elsősorban a Rotschild bank­háznak, fontos érdeke fűző­dik ahhoz, hogy a terület ne az Algériai Népi és Demokra­tikus Köztársasághoz tartoz­zék, hanem a francia tőke be- folyása_ alatt álló marokkói gazdaság részét képezze. Párizsban a marokkói kirá­lyi hadsereg létszámát mint­egy 40 000 főre becsülik. A hadsereg fegyverzete korsze­rű, a kiképző tisztek javarészt franciák. Az algériai nemzeti-népi hadsereg körülbelül *5 000 főből áll, a mozgósítás azonban több tízezerrel növeli létszámát. A L'Humanité tudósítója az algériai hangulatról szóló je­lentésében kiemeli: a marok­kói támadás éppen ellenkező hatást váltott ki Algériában, mint amilyenre Hasszán király számított. Az önkéntesek tö­megesen jelentkeznek a ka­szárnyákban és a prefekturán. Az algériai nép ma éppen olyan egységes, mint a fran­ciák ellen vívott szabadság- harc idején volt. Nem lehetet­len — írja a tudósító —, hogy a marokkói monarchia előbb vagy utóbb saját területén fi­zeti meg a háborús kaland árát. Mohamed Jazid algériai tájékoztatásügyi miniszter és Hoffrrian őrnagy, a hadügy­minisztérium képviselője — Ben Bella elnök két szemé­lyes megbízottja — a szer­dára virradó éjszakát a ma­rokkói Marrakechbe-n töltöt­te, 's megszákítás nélkül ta­nácskozott" a marokkói kor­mány képviselőivel. A vál­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom