Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-16 / 242. szám
VH. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM OKTOBER 16, SZERDA A termelőszövetkezeti gépek teljes műszaki ellátását segíti a szerződés Termelőszövetkezeteink gépvásárlása az elhaúlt években mind nagyobb méreteket öltött. 1963 végére a tanácsi területre jutó összes traktor- állomány mintegy fele — a hozzá való munkagépeikkel együtt — a termelőszövetkezetek tulajdonát képezi. Az évről évre szaporodó erő- és munkagépállomány üzemeltetése, karbantartása és javítása, megfelelő műszaki állapotban való tartása egyre több termelőszövetkezetünk mindennapi gondjává válik. A mezőgazdasági gépek megfelelő karbantartja és javítása csak jól felszerelt javítóműhelyekben, megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkező szakemberek segítségével lehetséges. A saját gépekkel rendelkező termelőszövetkezeteink többsége azonban nem rendelkezik megfelelő javítóműhellyel és műszaki szakemberekkel, hogy e munkálatot jó minőségben, kellő időben és gazdaságosan saját maga elvégezze. E helyzet lényeges változása a közeljövőben nem is várható, mert a termelőszövetkezetek többsége a gépek vásárlásán kívül egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés összeget tud saját javító bázisának kiépítésére fordítani. Ezért a termelőszövetkezetek a gépállomásokhoz fordulnak, hogy gépeik eredményes üzemeltetéséhez a szükséges támogatást megkapják. Az igénybenyújtások rendszertelensége miatt azonban a gépállomások sem tudják a kéréseket teljesíteni időben. Célszerű lenne ezért az egyes termelőszövetkezetek részéről szerződéssel előre biztosítani magukat. Szerződést lehetne kötni a gépállomással az összes termelőszövetkezeti gépre vonatkozóan, olyképpen, hogy a gépek műszaki állapotáért teljes egészében a gépállomást tennék felelőssé. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet tulajdonát képező erő- és munkagépek karbantartási és javítási munkálatait, továbbá a munka közben előforduló váratlan meghibásodások elhárítását a gépállomás végzi el úgy, hogy a soron levő mezőgazdasági munkák időben való teljesítésére a szükséges gépállomány mindig üzemképes állapotban rendelkezésre álljon. A gépek megfelelő műszaki állapotának biztosítása érdekében a gépállomás — a termelőszövetkezeti gépállománytól függően — egy-két szerelőt helyez ki a tsz-be, akik a teljes műszaki ellátás területi felelősei, a traktorosok mindennapi munkájának segítői. A gépi munka zavartalansága céljából a tsz-ek egy gépcsapatvezetot állítanák be, akinek a feladata a gépek irányítása, szervizre és javításra való beküldése és a gépállomás munkájának szer. ződésben vállalt kötelezettségének ellenőrzése. E rendszer mellett a termelőszövetkezetek anyagilag is jobban járnának, mintha saját maguk végeznek a gépek karbantartási, javítási munkálatait, a váratlan meghibásodások elhárítását. Nemcsak azért, mert a gépállomások által végzett javítások után a termelőszövetkezetek 50 százalékos kedvezményt kapnak, hanem azért is, mert a teljes műszaki ellátás irányításának összpontosítása egy helyre sokkal gazdaságosabb és olcsóbb. A teljes műszaki ellátás rendszere mellett a gépállomás előre egy évre megfelelően tud tervezni, s a megfelelő díjazási rendszer mellett a kölcsönös érdek egybeesése alapján — gépek maximális kihasználása, alacsony költség- ráfordítással — a kapcsolat is javul a két szektor között. Ahol csak a fő javítások és esetleg a bonyolultabb meghibásodások elhárítására veszik igénybe a gépállomást, az egyéb munkákat pedig saját maguk végzik el, ott legtöbbször súrlódások, nézeteltérések zavarják a gépállomás és a termelőszövetkezet kapcsolatát. Egy-egy meghibásodás esetén a tsz a gépállomást okolja, hogy rosszul végezte el a javítást, a gépállomás pedig a tsz-t hibáztatja, a karbantartási munkák elhanyagolása miatt. A teljes műszaki ellátás rendszere e problémát is kiküszöböli. Helyes lenne tehát kipróbálni e rendszert. Gépállomási és termelőszövetkezeti vezetők, kössenek szerződést! — B — Köszönöm A napokban bevásárló körútra indultam a városim. Jártam a piacon, több boltban és többek között az Aranysas-bisztróban is. Dél- tájban értem haza s rémülten vettem észre, hogy valahol elhagytam a pénztárcámat. Olyan sok helyen jártam, hogy hirtelen nem is tudtam, hol keressem. Nagy öröm ért az Aranysas- bisztróban, ahol kérdezöskö- désem után visszaadták az ottfelejtett tárcát, több mint száz forint tartalmával. Ezúton köszönöm a bisztró dolgozóinak kedvességüket. Egy vásárló háziasszony Buda Ferenc köitő Cegléden Hétfőn este író-olvasó találkozó alkalmából városunkba látogatott Buda Ferenc, a nagyon tehetséges fiatal költő, a nemrég megjelent „Füvek példája” című kötet szerzője. Buda Ferenc költészetének két jellemző sajátossága a modernség és a népies hangvétel. E kettő szorosan, szinte egymást kiegészítve ötvöződik verseiben. Ezért viszonylag hamar jut el az olvasók szívébe. Modernsége újfajta, szinte a dolgok mélyére ható szemléletmóddal, képekkel és szókapcsolásokkal jellemezhető. Népies hangvétele pedig szinte népdalszerű csengést ad verseinek. Erre példa a költőnek az író-olvasó találkozón felolvasott „Szürkeszemű” című verse, amely a következő nép7’ sorral kezdődik: „Szürkeszemű szelid est Ereszkedik a szívemre. Szürkeszemű, szelid éjjel elmegyek nincsen reménynyel.” Buda Ferenc szépségeszménye is hazai földben, fában, égben ölt valóságot. Nem kell Velencébe vagy a francia Riviérára „zarándokolnia”, hogy az' élet szépségeit felfedezze és megénekelje. Az Alföld homokjában vajúdó akác szépsége is megragadja és vers írására ihleti. „Akácvi- rág” című versében például így ír: „Akácvirág, te édes illatos, te egyszerű, mégis csodálatos.” De nemcsak az Alföld, a szülőföld szépségei ihletik meg. „Naponta” című versiben költői magasságokba emeli a gyárvárosok „vasízű virradatának” élményeit. A természet és az „anyag” szeretető Buda Ferenc költészetének legfőbb ihletője. Nekünk, ceglédieknek különösen kedves és megkapó „Kert” című verse, amelyben a kis házikertek színeit, hangulatát igyekszik, szinte festői módon visszaadni. Ki ne ismerné ezt a képet, amelyben „saláta pelyhesedik, borsfű, bazsalikom, zeller illatozik”. Ezért éreztük őt kedves ismerősnek, amikor a közeli Pusztavacsról — ahol most tanár — ellátogatott hozzánk. Az újítás eredménye Ötvenmillió forintos évi megtakarítás iAz egyik szeptemberi estén ceglédi ember állt a televízió kamerája előtt az ipari adás műsorában: Hegedűs László, a ceglédi Vasipari Ktsz villanyszerelője. Az adásban bemutatták Hegedűs László újítását, amelynek segítségével megoldódik egy súlyos probléma. — Mi indította el a valóban zseniális újítást? — Amikor az élelmiszer kiskereskedelmi vállalathoz kerültem, néhány nap múlva leégett a vállalat monori, 61-es számú boltjában a hűtőszekrény motorja — mondotta Hegedűs László. — Ha a hűtő- szekrény történetesen fából lett volna, akkor biztos az egész bolt, de talán az épület is a lángok martalékává lett volna. Ezen indultam el. Éveken keresztül foglalkoztam a problémával, igen sokat kísérleteztem. Munkámban támogatást kaptam a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárának főmérnökétől, Karsai Tibortól. Készséggel legyártatta az újításomhoz szükséges relé— A Kossuth Étteremben ma este 7 órai kezdettel Ki miben tudós verseny lesz, italismeretből. Játékmester Rozgonyi György termeltetési előadó. A műsorban a versenyzők és a közönség szórakoztatására neves fővárosi táncdalénekesek is fellépnek. — Október 17-én „A háziállatok eredete” címmel a városi múzeumban dr. Bökönyi Sándor kandidátus, tart előadást. Az előadás után diavetítés lesz. — A ceglédi Lenin Termelőszövetkezetben ma este 6 órai kezdettel lesz a tsz akadémia I. évfolyamának ünnepélyes megnyitója „Merre tart a világ mezőgazdasága?” címmel Sipos Bálint, a városi pártbizottság munkatársa tart előadást. — Ungári József, Cegléd Hunyadi utca 24, Kapu László, Cegléd XII. kerület 262 és Ács Tivadar, Cegléd, Percei utca 19. szám alatti lakosok elvesztették katonakönyvüket. Ezért a városi tanács szabálysértési hatósága 100, illetve Í50 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte őket ________________________!___ J OBB szervezést: Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet különböző okok miatt nem áll legjobban az őszi betakarítási munkákkal. Jó pár száz hold kukoricájuk vár még törésre s akad bőven tennivalójuk, hogy határidőre elvégezzék a különböző munkákat, különösen a vetést. A talajmunkákat elsősorban az akadályozza, hogy nem győzik letakarítani a gépek elől a földeket. Vajon hogyan is győznék, amikor az utasításokkal ellentétben nem a földek szélére hordják a ku- korícaszárat, hanem hétnyolc kilométerre, a végleges helyére. Nem lenne a talajmunkák befejezése után idejük a szár elszállítására? Érdemes lenne ezen sürgősen elgon- dolkodniok az érdekelt vezetőknek és érvényt szerezni az utasításoknak! — Szabó Zoltán, Cegléd, XI. kerület 406. szám alatti lakos Ceglédbercelen az egyik italboltban 3 korsó sört fogyasztott, majd a cukrászdába is betért de számláját ott más fizette ki. Az ittas állapotban levő fiatalembert a városi tanács szabálysértési hatósága pénzbírság megfizetésére kötelezte. — Sinka József Nagykőrös, Encsi út 5. szám alatti lakos, a ceglédi TÜZÉP-telep dolgozója 10 százalékos baleseti rokkantsága után 2500 forint kártérítést kapott az Állami Biztosító ceglédi járási fiókjától. — Alberiirsán az október havi tanácsülésre pénteken kerül sor a községi művelődési házban. Napirendre kerül az iskolán kívüli népművelés helyzete, a téli oktatás előkészítéséről szóló jelentés megtárgyalása Szántó József, a művelődési ház igazgatójának előterjesztésében. Foglalkozik a tanácsülés a mezőgazdasági tanulóképzéssel és a NECS munkájával is. — A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben az idén 100 hold szőlőt és 50 hold gyümölcsöst telepítenek. A talaj forgatása a napokban befejeződik. —■ Kocséron is napirenden tartja a tanács a lakosság szolgáltatással kapcsolatos problémáinak megoldását. Jelenleg a szolgáltatási tevékenység területén még hiány mutatkozik rádióműszerész, villanyszerelő és női szabó szakmákban. A probléma megoldására a községi tanács felvette a kapcsolatot a nagykőrösi ktsz-ekkel és felvevőhely létesítésével oldották meg a problémát. DICSÉRETES dolog a szorgalom. A ceglédberceli Egyetértés Termelő- szövetkezet tagjai csak dicséretet érdemelnek azért, mert a vasárnapot is feláldozva dolgoztak a betakarításban. Az azonban már nem dicséretre méltó, hogy a napraforgó betakarításában igen nagy veszteséggel dolgoztak. A kombájn után rengeteg elhullajtott szemet lehetett találni, sőt ott ahol a kombájn megállt, nem egy helyen vastagon terítve volt a föld napraforgómaggal. Nem ártana végigjárni a területet, s összegyűjteni a kicsépelt magot. Ha már megtermelték, ne engedjék kárba menni Mindenkit érdeke! Amit az adók behajtásáról tudni kell Ha az adózó az előírt határidőre (félévenként, III. 15- és IX. 15-ig) nem fizeti be tartozását, az adócsoport a hátralékot zálogolás (illetményletiltás) útján biztosítja. Adók módjára behajtandó tartozások az adókon kívül: 1. a társadalombiztosítási követelések, 2. a tanács által megállapított díjak (pl. helyfoglalási, gyermekgondozási díj), 3. az államigazgatási szervek által megállapított bírságok, 4. az állami tartalékföldek után járó haszonbér, 5. illeték, 6. s minden olyan tartozás, amelyek adók módjára való behajtását valamely jogszabály elrendeli (természetes, hogy ha azt a tanács vb adócsoportjának hatáskörébe tartozónak minősíti). Zálogolni általában csak munkanapon, reggel 8 órától este 20 óráig szabad. Ettől eltérni csak rendívüli esetben, a felsőbb pénzügyi hatóság írásbeli engedélye alapján lehet. Ha az adózóval szemben soron kívüli adókivetést rendelnek el, az erről szóló határozat alapján biztosítási zálogolást folytatnák le. De biztosítási zálogolást lehet lefolytatni, ha a tartozás biztosítása érdekében a zálogolás szükségesnek látszik (pl. részletfizetési kedvezmény engedélyezése esetén stb.). Zálogolni csak a ténylegesen fennálló hátralék és járulékai (adópótlék stb.) erejéig szabad. Mentesek a zálogolás alól az adózónak: 1. a szokásos szükségletet meg nem haladó bútorai, ruházati cikkei (fehérnemű és egyéb ruhanemű) és háztartási felszerelései; 2. a közszolgálatban és fegyveres testületeknél használt egyenruhái; 3. a három havi élelmiszer-, tüzelő- és világítószer-szükséglete ; 4. a betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszerei és gyógyeszközei; 5. a foglalkozásuk gyakorlásához, tanulmányaik folytatásához szükséges eszközök, műszerek, szerszámok, könyvek, felszerelési tárgyak, fegyverek; 6. a használt földterület megműveléséhez szükséges vetőmag-, igavonó jószág, ezek fél évi takarmány- és alomszükHIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN, MERT EREDMÉNYES! HIRDETÉSEK FELADHATÓK: a Magyar Hirdető Vali. kirendeltségénél: Cegléd III., Teleki u. 30, a Ceglédi Nyomdában ás o HÍRLAP szerkesztőségénél (Városi Tanács) séglete, valamint a földterület megműveléséhez szükséges felszerelések, szerszámok stb.; 7. az államkölcsönköt- vényei és takarékbetétei; 8. a kitüntetései és versenyen nyert jutalom- tárgyai; 9. a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag tulajdonában levő haszonállat; 10. a szerződéses termelésből eredő termény és állat abban az esetben, ha a szerződés megkötése előtt adók fejében nem foglalták le. A zálogolást lehetőleg a hátralékos, illetőleg meghatalmazottja vagy nagykorú családtagja jelenlétében kell lefolytatni. Mindezek hiányában két hatósági tanú jelenléte szükséges. A zálogolást akkor is le kell folytatni, ha az adózó az egyes ingóságok mentességét vitatja. Ilyen esetekben a zálogolástól számított 15 napon belül az adózó adóbehajtási kifogást adhat be. A lefoglalás alá kerülő ingóságokat az eljáró pénzügyi dolgozó (adóügyi magbízott) jelöli ki. A lefoglalt ingóságok értékét a forgalmi érték alapján becslés útján állapítják meg. (A becsérték megállapítása ellen szintén helye van az adóbehajtási kifogásnak.) A lefoglalt ingóságokat általában a hátralékos őrizetében kell hagyni. A zálogolásról jegyzőkönyvet készítenek. Kitöltése után alá kell írni a pénzügyi dolgozóknak, hátralékosnak (ha 6 nincs jelen, akkor a megbízottjának, vagy családtagjának). Érvényes a zálogolás (il- letményletiltás) akkor is, ha az eljáró pénzügyi dolgozókon kívül Említett személyek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják. Ilyep esetben ezt a tényt a zálosolási jegyzőkönyvön feltüntetik. A jegyzőkönyvet két példányban készítik el. Az egyik példányt áz adózónál hagyják. Ha az adózó a zálogolást követő 15 nap eltelte után nem rendezi a hátralékát, vagy a lefoglalt ingóság becsértékének 75%-át nem fizeti be, akkor a pénzügyi szerv transzferálás útján biztosíthatja a tartozást. Az _ adóbehajtási költség zálogolásnál (illetményletiltásnál) 3%, a lefoglalt ingóságok beszállítása esetén további 10%. Ha a hátralékos a zálogolástól számított 24 órán belül tartozását kifizeti adóbehajtási iUetéket nem számolnak fel. Ha az adózó a hátralékot, vagy a lefoglalt ingóságok becsértékének 75%-át megfizeti, a zálogolás hatályát veszti. Újabb zálogolás szükség esetében azok a már korábban lefoglalt ingóságok amelyek a zálogolás hatálya alól az előbbiek szerint mentesültek, újabb köztartozás esetén ismét lefoglalhatok. Az adók beszedésénél általános alapelv az önkéntes adófizetésre nevelés. Az állam csak akkor alkalmaz kényszerítő eljárásokat (zálogolás, lefoglalt ingóság beszállítása, ha a nevelőmunka, a felszólítás eredménytelen maradt. ket és ezért soha egyetlen fillért sem fogadott el. — Az újítással a motorok fáziskimaradás következtében bekövetkező leégése teljesen kizárt. A szükséges rajzokat és a műszaki leírást a Technika Házához továbbítottam, ahol Burka Géza mérnök segítségével folyt tovább a munka. — Hogyan született meg a kapcsolat a televízióval? — Bizony éveken keresztül az ügyben semmi sem-történt. Maczelka Tibor, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat főgondnoka éveken keresztül bíztatott és támogatott, ö unta meg a huzavonát és levélben a televízióhoz folyamodott, tudtom nélkül. Meglepetéssel olvastam néhány nap múlva a tv meghívó táviratát. Három alkalommal voltam fenn és 10-én került sor az adásra. Bizony nem kis lámpalázzal álltam a kamerák elé abban a tudatban, hogy nem egynéhány ember, hanem az egész ország nyilvánossága előtt beszélek.