Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-16 / 242. szám

VH. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM OKTOBER 16, SZERDA A termelőszövetkezeti gépek teljes műszaki ellátását segíti a szerződés Termelőszövetkezeteink gép­vásárlása az elhaúlt években mind nagyobb méreteket öl­tött. 1963 végére a tanácsi területre jutó összes traktor- állomány mintegy fele — a hozzá való munkagépeikkel együtt — a termelőszövetkeze­tek tulajdonát képezi. Az év­ről évre szaporodó erő- és munkagépállomány üzemelte­tése, karbantartása és javí­tása, megfelelő műszaki álla­potban való tartása egyre több termelőszövetkezetünk min­dennapi gondjává válik. A mezőgazdasági gépek megfelelő karbantartja és javítása csak jól felszerelt javítóműhelyekben, megfelelő műszaki felkészültséggel ren­delkező szakemberek segítségé­vel lehetséges. A saját gépekkel rendel­kező termelőszövetkezete­ink többsége azonban nem rendelkezik megfe­lelő javítóműhellyel és műszaki szakemberekkel, hogy e munkálatot jó mi­nőségben, kellő időben és gazdaságosan saját maga elvégezze. E helyzet lényeges változása a közeljövőben nem is vár­ható, mert a termelőszövetke­zetek többsége a gépek vá­sárlásán kívül egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés össze­get tud saját javító bázisá­nak kiépítésére fordítani. Ezért a termelőszövetkezetek a gépállomásokhoz fordul­nak, hogy gépeik eredmé­nyes üzemeltetéséhez a szük­séges támogatást megkapják. Az igénybenyújtások rend­szertelensége miatt azonban a gépállomások sem tudják a kéréseket teljesíteni időben. Célszerű lenne ezért az egyes termelőszövetkezetek részéről szerződéssel előre biztosítani magukat. Szerződést lehetne kötni a gépállomással az összes termelőszövetkezeti gépre vonatkozóan, olyképpen, hogy a gépek műszaki ál­lapotáért teljes egészében a gépállomást tennék fe­lelőssé. Ez azt jelenti, hogy a ter­melőszövetkezet tulajdonát ké­pező erő- és munkagépek karbantartási és javítási munkálatait, továbbá a mun­ka közben előforduló váratlan meghibásodások elhárítását a gépállomás végzi el úgy, hogy a soron levő mezőgazdasági munkák időben való teljesí­tésére a szükséges gépállo­mány mindig üzemképes ál­lapotban rendelkezésre álljon. A gépek megfelelő műszaki ál­lapotának biztosítása érdeké­ben a gépállomás — a termelő­szövetkezeti gépállománytól függően — egy-két szerelőt he­lyez ki a tsz-be, akik a teljes műszaki ellátás területi fele­lősei, a traktorosok minden­napi munkájának segítői. A gépi munka zavartalan­sága céljából a tsz-ek egy gépcsapatvezetot állítanák be, akinek a feladata a gépek irányítása, szervizre és ja­vításra való beküldése és a gépállomás munkájának szer. ződésben vállalt kötelezettsé­gének ellenőrzése. E rendszer mellett a termelőszövetkezetek anyagilag is jobban járnának, mintha saját maguk végeznek a gépek karbantartási, javítá­si munkálatait, a váratlan meghibásodások elhárítását. Nemcsak azért, mert a gép­állomások által végzett javítá­sok után a termelőszövetkeze­tek 50 százalékos kedvezményt kapnak, hanem azért is, mert a teljes műszaki ellátás irá­nyításának összpontosítása egy helyre sokkal gazdaságo­sabb és olcsóbb. A teljes műszaki ellátás rendszere mellett a gépállomás előre egy évre megfelelően tud tervezni, s a megfelelő díja­zási rendszer mellett a köl­csönös érdek egybeesése alap­ján — gépek maximális ki­használása, alacsony költség- ráfordítással — a kapcsolat is javul a két szektor között. Ahol csak a fő javítások és esetleg a bonyolultabb meghi­básodások elhárítására veszik igénybe a gépállomást, az egyéb munkákat pedig saját maguk végzik el, ott legtöbb­ször súrlódások, nézeteltérések zavarják a gépállomás és a ter­melőszövetkezet kapcsolatát. Egy-egy meghibásodás ese­tén a tsz a gépállomást okolja, hogy rosszul végezte el a ja­vítást, a gépállomás pedig a tsz-t hibáztatja, a karbantartá­si munkák elhanyagolása miatt. A teljes műszaki ellátás rendszere e problémát is kiküszöböli. Helyes lenne tehát kipróbálni e rendszert. Gépállomási és termelőszö­vetkezeti vezetők, kössenek szerződést! — B — Köszönöm A napokban bevásárló kör­útra indultam a városim. Jártam a piacon, több bolt­ban és többek között az Aranysas-bisztróban is. Dél- tájban értem haza s rémül­ten vettem észre, hogy va­lahol elhagytam a pénztár­cámat. Olyan sok helyen jártam, hogy hirtelen nem is tudtam, hol keressem. Nagy öröm ért az Aranysas- bisztróban, ahol kérdezöskö- désem után visszaadták az ottfelejtett tárcát, több mint száz forint tartalmával. Ezúton köszönöm a bisztró dolgozóinak kedvességüket. Egy vásárló háziasszony Buda Ferenc köitő Cegléden Hétfőn este író-olvasó talál­kozó alkalmából városunkba látogatott Buda Ferenc, a na­gyon tehetséges fiatal költő, a nemrég megjelent „Füvek pél­dája” című kötet szerzője. Buda Ferenc költészetének két jellemző sajátossága a mo­dernség és a népies hangvé­tel. E kettő szorosan, szinte egymást kiegészítve ötvöződik verseiben. Ezért viszonylag hamar jut el az olvasók szí­vébe. Modernsége újfajta, szinte a dolgok mélyére ható szemlé­letmóddal, képekkel és szó­kapcsolásokkal jellemezhető. Népies hangvétele pedig szin­te népdalszerű csengést ad verseinek. Erre példa a költő­nek az író-olvasó találkozón felolvasott „Szürkeszemű” cí­mű verse, amely a következő nép7’ sorral kezdődik: „Szürkeszemű szelid est Ereszkedik a szívemre. Szürkeszemű, szelid éjjel elmegyek nincsen remény­nyel.” Buda Ferenc szépségeszmé­nye is hazai földben, fában, égben ölt valóságot. Nem kell Velencébe vagy a francia Riviérára „zarándokolnia”, hogy az' élet szépségeit felfe­dezze és megénekelje. Az Al­föld homokjában vajúdó akác szépsége is megragadja és vers írására ihleti. „Akácvi- rág” című versében például így ír: „Akácvirág, te édes illatos, te egyszerű, mégis csodálatos.” De nemcsak az Alföld, a szülőföld szépségei ihletik meg. „Naponta” című versi­ben költői magasságokba eme­li a gyárvárosok „vasízű vir­radatának” élményeit. A természet és az „anyag” szeretető Buda Ferenc költé­szetének legfőbb ihletője. Nekünk, ceglédieknek külö­nösen kedves és megkapó „Kert” című verse, amelyben a kis házikertek színeit, han­gulatát igyekszik, szinte festői módon visszaadni. Ki ne is­merné ezt a képet, amelyben „saláta pelyhesedik, borsfű, bazsalikom, zeller illatozik”. Ezért éreztük őt kedves is­merősnek, amikor a közeli Pusztavacsról — ahol most ta­nár — ellátogatott hozzánk. Az újítás eredménye Ötvenmillió forintos évi megtakarítás i­Az egyik szeptemberi estén ceglédi ember állt a televízió kamerája előtt az ipari adás műsorában: Hegedűs László, a ceglédi Vasipari Ktsz vil­lanyszerelője. Az adásban be­mutatták Hegedűs László újí­tását, amelynek segítségével megoldódik egy súlyos prob­léma. — Mi indította el a valóban zseniális újítást? — Amikor az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalathoz ke­rültem, néhány nap múlva le­égett a vállalat monori, 61-es számú boltjában a hűtőszek­rény motorja — mondotta He­gedűs László. — Ha a hűtő- szekrény történetesen fából lett volna, akkor biztos az egész bolt, de talán az épület is a lángok martalékává lett volna. Ezen indultam el. Éve­ken keresztül foglalkoztam a problémával, igen sokat kísér­leteztem. Munkámban támo­gatást kaptam a Ganz Kap­csolók és Készülékek Gyárá­nak főmérnökétől, Karsai Ti­bortól. Készséggel legyártatta az újításomhoz szükséges relé­— A Kossuth Étteremben ma este 7 órai kezdettel Ki miben tudós verseny lesz, italismeretből. Játékmester Rozgonyi György termeltetési előadó. A műsorban a ver­senyzők és a közönség szóra­koztatására neves fővárosi táncdalénekesek is fellépnek. — Október 17-én „A házi­állatok eredete” címmel a vá­rosi múzeumban dr. Bökönyi Sándor kandidátus, tart elő­adást. Az előadás után diave­títés lesz. — A ceglédi Lenin Terme­lőszövetkezetben ma este 6 órai kezdettel lesz a tsz aka­démia I. évfolyamának ünne­pélyes megnyitója „Merre tart a világ mezőgazdasága?” cím­mel Sipos Bálint, a városi pártbizottság munkatársa tart előadást. — Ungári József, Cegléd Hunyadi utca 24, Kapu László, Cegléd XII. kerület 262 és Ács Tivadar, Cegléd, Percei utca 19. szám alatti lakosok elvesz­tették katonakönyvüket. Ezért a városi tanács szabálysérté­si hatósága 100, illetve Í50 fo­rint pénzbírság megfizetésére kötelezte őket ________________________!___ J OBB szervezést: Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet különbö­ző okok miatt nem áll leg­jobban az őszi betakarítási munkákkal. Jó pár száz hold kukoricájuk vár még törés­re s akad bőven tenniva­lójuk, hogy határidőre el­végezzék a különböző mun­kákat, különösen a vetést. A talajmunkákat elsősorban az akadályozza, hogy nem győ­zik letakarítani a gépek elől a földeket. Vajon hogyan is győznék, amikor az utasítá­sokkal ellentétben nem a földek szélére hordják a ku- korícaszárat, hanem hét­nyolc kilométerre, a végle­ges helyére. Nem lenne a talajmunkák befejezése után idejük a szár elszállítására? Érdemes lenne ezen sürgősen elgon- dolkodniok az érdekelt veze­tőknek és érvényt szerezni az utasításoknak! — Szabó Zoltán, Cegléd, XI. kerület 406. szám alatti la­kos Ceglédbercelen az egyik italboltban 3 korsó sört fo­gyasztott, majd a cukrászdá­ba is betért de számláját ott más fizette ki. Az ittas álla­potban levő fiatalembert a városi tanács szabálysértési hatósága pénzbírság megfize­tésére kötelezte. — Sinka József Nagykőrös, Encsi út 5. szám alatti lakos, a ceglédi TÜZÉP-telep dolgo­zója 10 százalékos baleseti rokkantsága után 2500 forint kártérítést kapott az Állami Biztosító ceglédi járási fiókjá­tól. — Alberiirsán az október havi tanácsülésre pénteken kerül sor a községi művelődé­si házban. Napirendre kerül az iskolán kívüli népművelés helyzete, a téli oktatás előké­szítéséről szóló jelentés meg­tárgyalása Szántó József, a művelődési ház igazgatójá­nak előterjesztésében. Foglal­kozik a tanácsülés a mezőgaz­dasági tanulóképzéssel és a NECS munkájával is. — A dánszentmiklósi Micsu­rin Termelőszövetkezetben az idén 100 hold szőlőt és 50 hold gyümölcsöst telepítenek. A talaj forgatása a napokban befejeződik. —■ Kocséron is napirenden tartja a tanács a lakosság szolgáltatással kapcsolatos problémáinak megoldását. Je­lenleg a szolgáltatási tevé­kenység területén még hiány mutatkozik rádióműszerész, villanyszerelő és női szabó szakmákban. A probléma meg­oldására a községi tanács fel­vette a kapcsolatot a nagy­kőrösi ktsz-ekkel és felvevő­hely létesítésével oldották meg a problémát. DICSÉRETES dolog a szorgalom. A ceglédberceli Egyetértés Termelő- szövetkezet tagjai csak dicséretet érdemelnek azért, mert a vasárnapot is feláldozva dolgoztak a betakarításban. Az azonban már nem dicséretre méltó, hogy a napraforgó be­takarításában igen nagy veszteséggel dolgoztak. A kom­bájn után rengeteg elhullajtott szemet lehetett találni, sőt ott ahol a kombájn megállt, nem egy helyen vastagon terítve volt a föld napraforgómaggal. Nem ártana végig­járni a területet, s összegyűjteni a kicsépelt magot. Ha már megtermelték, ne engedjék kárba menni Mindenkit érdeke! Amit az adók behajtásáról tudni kell Ha az adózó az előírt ha­táridőre (félévenként, III. 15- és IX. 15-ig) nem fizeti be tartozását, az adócsoport a hátralékot zálogolás (il­letményletiltás) útján bizto­sítja. Adók módjára behajtandó tartozások az adókon kívül: 1. a társadalombiztosí­tási követelések, 2. a tanács által meg­állapított díjak (pl. hely­foglalási, gyermekgondo­zási díj), 3. az államigazgatási szervek által megállapí­tott bírságok, 4. az állami tartalék­földek után járó haszon­bér, 5. illeték, 6. s minden olyan tar­tozás, amelyek adók módjára való behajtását valamely jogszabály el­rendeli (természetes, hogy ha azt a tanács vb adó­csoportjának hatásköré­be tartozónak minősíti). Zálogolni általában csak munkanapon, reggel 8 órá­tól este 20 óráig szabad. Ettől eltérni csak rendívüli esetben, a felsőbb pénzügyi hatóság írásbeli engedélye alapján lehet. Ha az adó­zóval szemben soron kívüli adókivetést rendelnek el, az erről szóló határozat alap­ján biztosítási zálogolást foly­tatnák le. De biztosítási zá­logolást lehet lefolytatni, ha a tartozás biztosítása érde­kében a zálogolás szükséges­nek látszik (pl. részletfizetési kedvezmény engedélyezése esetén stb.). Zálogolni csak a tényle­gesen fennálló hátralék és járulékai (adópótlék stb.) ere­jéig szabad. Mentesek a zálogolás alól az adózónak: 1. a szokásos szükség­letet meg nem haladó bútorai, ruházati cik­kei (fehérnemű és egyéb ruhanemű) és háztartási felszerelései; 2. a közszolgálatban és fegyveres testületeknél használt egyenruhái; 3. a három havi élel­miszer-, tüzelő- és vi­lágítószer-szükséglete ; 4. a betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszerei és gyógyeszközei; 5. a foglalkozásuk gya­korlásához, tanulmá­nyaik folytatásához szük­séges eszközök, műsze­rek, szerszámok, köny­vek, felszerelési tárgyak, fegyverek; 6. a használt földterü­let megműveléséhez szük­séges vetőmag-, igavonó jószág, ezek fél évi ta­karmány- és alomszük­HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN, MERT EREDMÉNYES! HIRDETÉSEK FELADHATÓK: a Magyar Hirdető Vali. kirendeltségénél: Cegléd III., Teleki u. 30, a Ceglédi Nyomdában ás o HÍRLAP szerkesztő­ségénél (Városi Tanács) séglete, valamint a föld­terület megműveléséhez szükséges felszerelések, szerszámok stb.; 7. az államkölcsönköt- vényei és takarékbetétei; 8. a kitüntetései és ver­senyen nyert jutalom- tárgyai; 9. a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tag tu­lajdonában levő haszon­állat; 10. a szerződéses ter­melésből eredő termény és állat abban az eset­ben, ha a szerződés meg­kötése előtt adók fejé­ben nem foglalták le. A zálogolást lehetőleg a hátralékos, illetőleg megha­talmazottja vagy nagykorú családtagja jelenlétében kell lefolytatni. Mindezek hiányá­ban két hatósági tanú jelen­léte szükséges. A zálogolást akkor is le kell folytatni, ha az adózó az egyes ingóságok mentességét vitatja. Ilyen esetekben a zá­logolástól számított 15 napon belül az adózó adóbehajtási kifogást adhat be. A lefoglalás alá kerülő ingó­ságokat az eljáró pénzügyi dolgozó (adóügyi magbízott) jelöli ki. A lefoglalt ingóságok értékét a forgalmi érték alap­ján becslés útján állapítják meg. (A becsérték megállapí­tása ellen szintén helye van az adóbehajtási kifogásnak.) A lefoglalt ingóságokat általában a hátralékos őrizetében kell hagyni. A zálogolásról jegyzőköny­vet készítenek. Kitöltése után alá kell írni a pénzügyi dol­gozóknak, hátralékosnak (ha 6 nincs jelen, akkor a megbí­zottjának, vagy családtagjá­nak). Érvényes a zálogolás (il- letményletiltás) akkor is, ha az eljáró pénzügyi dolgozókon kívül Említett személyek a jegyzőkönyv aláírását megta­gadják. Ilyep esetben ezt a tényt a zálosolási jegyzőköny­vön feltüntetik. A jegyzőkönyvet két pél­dányban készítik el. Az egyik példányt áz adózónál hagyják. Ha az adózó a zálogolást kö­vető 15 nap eltelte után nem rendezi a hátralékát, vagy a lefoglalt ingóság becsértéké­nek 75%-át nem fizeti be, ak­kor a pénzügyi szerv transzfe­rálás útján biztosíthatja a tar­tozást. Az _ adóbehajtási költség zá­logolásnál (illetményletiltás­nál) 3%, a lefoglalt ingóságok beszállítása esetén további 10%. Ha a hátralékos a zálo­golástól számított 24 órán be­lül tartozását kifizeti adóbe­hajtási iUetéket nem számol­nak fel. Ha az adózó a hátralékot, vagy a lefoglalt ingóságok becsértékének 75%-át megfi­zeti, a zálogolás hatályát veszti. Újabb zálogolás szükség esetében azok a már korábban lefoglalt ingóságok amelyek a zálogolás ha­tálya alól az előbbiek szerint mentesültek, újabb köztarto­zás esetén ismét lefoglalhatok. Az adók beszedésénél általá­nos alapelv az önkéntes adó­fizetésre nevelés. Az állam csak akkor alkalmaz kénysze­rítő eljárásokat (zálogolás, le­foglalt ingóság beszállítása, ha a nevelőmunka, a felszólítás eredménytelen maradt. ket és ezért soha egyetlen fil­lért sem fogadott el. — Az újítással a motorok fáziskimaradás következtében bekövetke­ző leégése teljesen kizárt. A szükséges rajzokat és a műszaki leírást a Technika Házához továbbítottam, ahol Burka Géza mérnök segítsé­gével folyt tovább a munka. — Hogyan született meg a kapcsolat a televízióval? — Bizony éveken keresztül az ügyben semmi sem-történt. Maczelka Tibor, az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat főgondnoka éveken keresztül bíztatott és támogatott, ö un­ta meg a huzavonát és levél­ben a televízióhoz folyamo­dott, tudtom nélkül. Meglepe­téssel olvastam néhány nap múlva a tv meghívó távira­tát. Három alkalommal vol­tam fenn és 10-én került sor az adásra. Bizony nem kis lámpalázzal álltam a kame­rák elé abban a tudatban, hogy nem egynéhány ember, hanem az egész ország nyil­vánossága előtt beszélek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom