Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-16 / 242. szám
MKHI v-/(fyVfap 1963. OKTOBER 16. SZERDA Magyar njságíró- küldötlség Varsóban Hattagú magyar újságíró- küldöttség érkezett Varsóba, a Lengyelország és a német kérdés című témakör, valamint Lengyelország nyugati területeinek tanulmányozására. A küldöttség a lengyel újságírókkal együtt kétnapos szemináriumon vesz részt, majd Szczecinbe, Katowicébe és Krakkóba látogat. A felsőbb és a helyi szervek összefogásával | Szigetcsépen is véget ért a szüret A javító-szolgáltató hálózat fejlődése a budai járásban Türelmetlenek vagyunk. S ezért a türelmetlenségért nem marasztalhat el bennünket senki. Azt szeretnénk, ha már nemcsak Budapesten, hanem vidéken is olyan üzletekben vásárolhatnának az emberek, amelyek mindén igényt 'kielégítenek. Azt szeretnénk, ha javítószolgáltatásunk is csak megelégedést, dicséretet válAz országos múzeumi hónap figyelemre méltó eseményé — nemcsak helyi, de megyei viszonylatban is — a váci mártírok életével, munkásságával és halálává! kapcsolatos dokumentációs anyag bemutatása. A megnyitás napja óta iskolai diókcso- portok, üzemek, hivatalok dolgozói keresik fel a Vak Bottyán Múzeum csendes termeit, hogy visszaemlékezzenek a több, mint ' négy évtized távlatában megör- tént eseményekre. A legújabb kori helytörténeti kutatás még fiatal, hézagos szakasza a múzeumi munkának. 1924 tavaszán a Népszava három cikkben foglalkozott a váci tömeggyil- kosságokkal. ötvenkét áldozata volt a városban a Tanácsköztársaság utáni kivégzéseknek. A leleplezések óriási felháborodást váltottak ki az ország becsüleA két jómadár ítélet az isaszegi fenegyerekek bűnügyében i i )-6SUIOU tárgyalóteremben állt a bíróság elé a múlt héten a két isaszegi fenegyerek, akiknek hetvenkedp, kötekedő viselkedéséről már nem egyszer beszámoltunk, A két húszéves fiatalember közül a hangadó Deák István segédmunkás ifjú élete során eddig 9 munkahelyen dolgozott, s ezek közül hat helyről önkényesen lépett ki. Legutóbb — amíg a rács mögé nem került — két hónapja sétált otthon, kocsmázva, s közben 1300 forint fizetésű idős édesapja pénzét költötte. Társa, Mondgyi Ferenc egy nagy gyár munkása, de életmódja merőben különbözik a becsületes munkásfiatalok életétől. „A két jómadár” — ahogy Isaszegen széltében-hosszá- ban nevezik őket — nem most állt első ízben a bíróság előtt. Már kétszer olvasta fejükre a bíróság együtt elkövetett bűneiket, mert évek óta, mindig mindenütt együtt verekednek. A két erős fiút első ízben javító-nevelő munkára ítélték, majd amikor az már nem használt, 3—4 hónapra börtönbe csukták őket. Sajnos, ez sem hűtötte le vérüket, mert amint kijöttek, elölről kezdték a kötekedést, verekedést. Ezúttal hosszabb időre tisztították meg tőlük Isaszeg levegőjét. Legutóbbi „hőstettük” augusztusban történt, amikor az egyik kocsmából hazafelé tántorogtak. Deák István, aki egyébként ökölvívó, meghallotta, hogy a közelükben, valaki elkáromkodta magát. Csakhamar meglátta, hogy az illető L. János, testi fogyatékosságban szenvedő ember, aki a sötétben megbotlott és megütötte magát. A Deák társaságában levő jóérzésű fiatalok még vissza akarták tartani a falu rosszát, mondván: — Hagyd, minek bántanád, az egy beteg, családos ember! Deákon azonban erőt vett a kötekedési roham megtámadta a szerencsétlen 42 éves, sánta embert, minden további nélkül leütötte és összeverte. L. Jánost később lapockatöréssel és súlyos árcsérülések- kel vitték kórházba.- Miközben Deák ütlegelte az idős férfit, hozzávaló társa, Mondgyi, ökölvívó pózba vágva magát akadályozta meg, hogy a többi fiatal Deákot „megzavarja” az útonállásban. tana ki dolgozóinkból. Az élet i sokszor ellentmond azonban kívánságainknak. Csaknem egy esztendeje lapunk hasábjain vita folyt: ki miben látja a hibák forrását. Javaslatok sokaságát vetették papírra szakembereink és az egyszerű vásárlók, lakosok. Vizsgáltuk és megállapítottuk: a javaslatok közül számos megvalósult, javult az ellátás, az üzlethálózat több helyen nyitottak fodrász- és más szaküzleteket, bővült a javító részlegek hálózata. Gondjaink mégis nagyok. A napokban a Budai Járási Párt-végrehajtóbizotteág tárgyalt e kérdésekről. Különösen kiemelték a kisipari szövetkezetek fejlődését. A járásban olyan hálózat kiépítésének vetették meg alapját, amely a későbbiekben lehetővé teszi a korszerű és minden területet szakmát átfogó javítószolgálat megteremtését. A javítószolgáltatás eredményeit össze sem lehet hasonlítani az egy, illetve másfél évvel ezelőttivel. Ma is gátolja azonban munkájukat, hogy amíg régebben túlnyomórészt 4 árutermeléssel foglalkoztak — jelentős haszonra tettek szert, a javító- szolgálat ráfizetéses, akadályozza forinttervük teljesítését. Mindemellett nehezítette a jószándékok valóra váltását a gyakori anyaghiány, a szakemberek kis száma is. A Budai Járási Pártbizottság határozata nyomán a járási tanács sok üzemi munkásnak adott ki iparengedélyt másodállásra, — ez azonban még mindig nem fedezi az igényeket. A helyi tanácsok többsége segített a helyiségproblémák megoldásában, lehetőségeik azonban korlátozottak voltak, s így ezen is többször megbukott egy-egy elképzelés valóra váltása. A budai járás helyzetét a korábbi években nehezítette, hogy nem vették figyelembe a megyei szervek különleges adottságaikat: sok ezren • járnak innen a fővárosba, kulturált körülmények között dolgoznak, s odahaza még a cipő- vagy villanyjavítás is nagy gondot okoz, nem szólva a háztartási gépek javításáról. Érd példája ma is figyelmeztet Érd huszonhatezer lakosú község. A kirándulók ezrei keresik fel, s akik nem is itt pihennek, erre utaznak a Balatonhoz. Sem Szakértő lett a feleségein Azért vettem feleségül, mert szelíd lelkűnek ismertem meg. Amikor egyszer a strandon agyoncsaptam égy szúnyogot, amely a combomat kóstolgatta, felsóhajtott: — Szegény, nem tehet róla, hogy szúnyog. Neki is ennie kell... És ezt az angyalt vittem el az ökölvívó-bajnokságra. Ez ■ négy évvel ezelőtt történt. Feleségem egész idő alatt a cipőjét, az előtte szurkoló hátát és a fényszórót nézte. Hiába hívtam fel fiauelmét az ökölvívás szépségeire, az erő, a technika és a taktika izgalmas szín iátékára, nem■ nézett a szorító felé Kijelentette, 1 hogy Az ilyen durva sportot be kellene tiltani. Ilyen szelíd volt a lelke. Azután elvégezte az egyetemet és minden reggel zsúfolt villamoson ment munkahelyére. Estére még zsúfoltabb kocsin igyekezett hazafelé. Néha gombok hiányoztak ruhájáról, néha a kézitáskájának a fogóját tépte le a tömeg. Két évvel ezelőtt történt, hogy ezekkel a szavakkal lepett meg: — Egy behemót alak rálépett a lábamra és letaposta az új körömcipőmet. Visszata postám! Másnap megint bozmérkőzés volt és újra elhívtam. Egy kicsit rá kellett beszélnem, de eljött. Most már — nyilván « csúcsforgalmi vil- lamosutaiások hatása alatt — végignézte a mérkőzéseket. Sőt. izgult is. De amikor Véres lett az egyik ökölvívó orra szója, megcsóválta a fejét. — Nem tudom megszeretni ezt a vad sportot. fis ismét hosszú ideig nem jött él ökölvívó-mérkőzésre. Tegnapelőtt rongyos kalappal, szalcadt kabáttal érkezett haza. Csak ennyit mondott: — A hatos villamos ... Később mégis elárulta, hogy nem akarták leengedni a lépcsőn. Ököllel tört utat magának, visszalökték a kocsira, de neki sikerűit a lépcsőhöz verekednie magát. Ma minden unszolás nélkül eljött a nemzetközi ökölvivóver- sev.yre. Amikor az első pár ringbe lépett, izgatottan kiáltozni kezdett — Mindent bele! Egy horog, egy balkezes. Most sorozd meg! Ne sajnáld! Nem az apád! Újra egy horgot neki! Amikor Branyi- gát, a fehér nad- rágost. aki gyengén küzdött, kiszámolták, feleségem megjegyezte: — Rossz az erőnléte. Úgy látszik, soha sem utazik a hatoson ... Palásti László hér, kékfrankos, piros szlan- ka és kadarka termése már borrá forr a tangazdaság kiváló pincészetében. Hogy nem késtünk le teljesen a csépi szüretről, azt annak köszönhetjük, hogy a nemesebb fajtákból, olasz riz- lingből, szürkebarátból, rajnai rizlingből meghagytak későbbre 20 holdat. A szeptember végi, október eleji napfényben 20—21 cukorfokot értek el ezek a szőlők, boruk tehát majd vetekszik az előző évjáratok minőségével. A meglevő szőlők és gyümölcsösök mintaszerű, gondos kezelése mellett, tovább folytatják a főiskola tangazdaságában a telepítéseket is: idén tavasszal 126 holdba kerültek szőlővesszők, most ősszel 473 hold telepítését végzik el a szigetcsépi homokon. Véget ért a szüret: az utolsó parcellákról szedik a szőlőt A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola hallgatói gyakorlati munkán a tangazdaságban. Gubán István, Bokros Sándor és Molnár Imre az új borok kémiai összetételét vizsgálják Kép a tangazdaság nagyszerű borokat érlelő pincészetéből (v\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\X\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\W Újabb camping; több korszerv étterem és bisztró épül a Dunakanyarban Évről évre növekszik a Dunakanyar látogatódnak a száma. Az idén a nyár végéig 5.5 millió turista kereste fel e vidék kirándulóhelyeit és csak a Szentendre—Pap-szigeti cam- pingnek 23 000 nyugati országokból érkezett lakója volt. Ezzel a rohamos fejlődéssel nem tartott lépést a Dunakanyar vendéglátóipara, ami sok panaszra adott okot. A helyzeten jövőre igyekeznek változtatni. A nagyforgalmú visegrádi Fellegvárban ötszáz személyt befogadó étterem nyílik. Építése befejezéséig ideiglenesen bisztrót állítanak fel. A várban találtak egy bővizű kutat, amelyről megállapították, hogy. nem forrásból, hanem a hegy gyomrában levő természetes tárolóból táplálkozik. Nemrégen, kiszávaty- tyúzták belőle a vizet, majd kitisztították. Az újból előtört víz minőségileg kitűnő és a kút óránkénti 1000 literes hozama megoldja a látogató!: és a tervezett étterem vizel« látását. A jövő májusban vendéglátóipari egységgel gyarapodtíc a Pap-szigeti camping is, amelyben étterem, bisztró és ajándékbolt lesz. Ennek építése már megkezdődött. A váci oldalon Nagymaroson újabb camping épül, amely az idény kezdetére nyűik meg. A minden igényt kielégítő tábort hazai és külföldi turisták egyaránt igénybe vehetik. (MTI) r y a lakosságot, sem a kiránduló-^ kát nem képesek ellátni, hol-? ott nyilvánvaló, hogy a község ^ gondjait a községfejlesztési já- ^ rulékból semmiképp nem le-^ hét megoldani. Sokan azon-^ ban Érdet még ma is úgy te-^ kintik, mint a járás bárme-^ lyik más községét. A tervezés,:? az elosztás járásonként is szin- jí te megkülönböztetés nélkül £ történik, holott a főváros mel- lett, a legnagyobb kiránduló-^ helyen nem szabadna ugyan- azzal a mércével mérni, mint? a távolabb eső, néptelemebb i járásokban. g A budai járásban legégetőbb^ a rádió, a televízió, a háztar-í tási kisgép, '- valamint az épí-; tőipari és a kapcsait szak-; ipari tevékenység megjavítá- j sa. A háztartási gépek rendbehozásánál a ktsz-ek és a GELKA javítószolgálata nincs egymással összhangban. Mindkettő foglalkozik például televíziójavítással, holott a; GELKA győzi alkatrész-utánpótlással a vállalt munkák el-; végzését, a ktsz-ek nem. Vagy összhangot kellene a kettő között teremteni, vagy kimondani: tv-javítással csupán a GELKA foglalkozzon! — ne kelljen egyik helyről a másikra cipelni a készülékeket. Az építőiparban hiányzik a megfelelő szervezettség, kooperáció. A legkülönbözőbb szektorok foglalkoznak építőipari tevékenységgel és egymástól függetlenül végzik munkájuleat. Ezt csak bonyolítja a házi brigádok foglalkoztatása, valamint az a tény, hogy egyes szektorok csupán szűk helyi érdekeket és a nyerészkedést tartják szem előtt. Példa erre a nagykovácsi tsz építőbrigádja,. amely Budapesten is vállalt munkákat. Amikor a megyei tanács ezt joggal kifogásolta, kiderült, hogy épp akkor ez a brigád a megyei tanácsnál dolgozott! Ez csak egy eset a sok közül, miközben Nagykovácsi lakóinak sem asztalos, sem kőműves, sem tetőfedő nem áll rendelkezésükre. Hét különböző építőipari szakmában tizenhárom községnek még magánkisiparosa sincs! A párt-végrehajtóbizottság felhívta a járási tanács . figyelmét a szigorúbb ellenőrzésre, s arra, hogy a járásban működő építőipar csak a tanács engedélyével vállalhasson a területen kívül eső munkát. Természetesen a járás dolgozóinak kell elsősorban teljesíteni kívánságait. A földművesszövetkezetek közmegelégedésre építették ki kölcsönzőhálózatukat, amelyet tovább kell fejleszteni. Jó lenne, ha meghonosítanák az előrendeléses árusítást. berendezkednének töltőtolljavításra és golyóstolltöl- tésre, bővítenék a növényvédelmi brigádok munkáját. Számos feladat vár megoldásra, amelyekre a Budai Járási Párt-végrehajtóbiaottság javaslattal is él a felsőbb párt-, illetve tanácsi szerveknél. Ezenkívül a járási párt- bizottság ülésén is megvitatják majd, miként haladhatnának gyorsabban a szolgáltatás megjavításában. Megállapították azonban, hogy sem a megyei, sem a járási szervek nem érnek el megfelelő eredményt, ha a helyi társadalmi erők mindent „fentről” várnak és maguk nem keresik a javítás legkülönfélébb módjait. Van olyan községi tanács, amely máig sem mérte fel a helyi szükségleteket és olyan pártszervezet, amely évente egyszer sem tárgyal erről a mindenki számára égető ügyről. Pedig, ha a helyi társadalmi szervek napirenden tartanák a szolgáltatás megjavítását, közös erővel gyorsabb lenne a fejlődés. Illetve; a változás, az előrehaladás csakis így képzelhető el! Sági Agnes sajnos, túlságosán Koran elnéptelenedtek a gondosan művelt szőlősorok, elcsitult az érett fürtöket szedő lássyok, asszonyok vidám évődése, kacagása. Tavaly még csak ilyenkor kezdődött a szüret, most .azonban már szeptember elején le kellett ákedni a termést: 110 milliméter eső hullott ezen a vidéken is és idő előtt rothadásnak indultak a még napfényt kívánó szőlőfürtök. így azután — ahogyan Nagy Mihály, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tangazdaságának szigetcsépi kerületvezetője elmondotta — csak 14— 17 cukorfokot ért el a must és mennyiségileg is jóval kevesebb csurgóit belőle a hordókba, mint más esztendőkben. A 146 holdon levő huszonhárom fajta szőlő — közöttük a nagyobb területet kitevő leányka, ezerjó, pozsonyi fetesen gondolkozó lakosainak sorában s nagy felháborodást a gyilkosok és felbú j- tóik berkeiben. A város akkori képviselője a cikkel kapcsolatban interpellációt jegyzett be a nemzetgyűlésen. A kivégzéseket azonban ő sem tudta megcáfolni. Tihanyi Ernő nyugalmazott múzeumigazgató másfél évtizedes kutatómunkával sorra feltárta a gyászos eseménnyel kapcsolatos dokumentumokat. Újságokat, hirdetményeket, röplapokat látunk a Tanácsköztársaság idejéből. Fényképen mutatja be a váci mártírokat. Lu- kácsovics Ferenc, a Fortegyár demonstrátora fényképezőgépével megörökítette a kivégzések helyét s az áldozatok sírjait. Eredetiben láthatjuk Haraszti Ernő, Csikós József, Matejka János és mások irodalmi, publicisztikai munkásságát. Az éjszakai „hőstett után a két fenegyerek, hazament, s mint aki jól végezte dolgát, nyugodtan lefeküdt aludni. Majd másnap ismét találkoztak, s felkeresték az eset szemtanúit, a már említett társaikat, s felszólították őket, hogy ha a rendőrség kérdezné őket, mondják azt. hogy a kocsmából már tíz órakor hazamentek. A tanúk, a két fiatalember a nyomozószervek és a bíróság előtt azonban az igazat vallották. A két gazfickó pedig megkapta megérdemelt büntetését: Deák 1 évi 6 hónapi, Mondgyi pedig 1 évi és 4 hónapi börtönbüntetést. A két fenegyerek az ítélet ellen enyhítésért fellebbezett. (f. »-) DokumeiUumkiállítás Vácott
