Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-12 / 239. szám

“^fCirian 1963. OKTÓBER 12. SZOMBAT Meghalt Cocteau Pénteken 74 éves korában meghalt Jean Cocteau francia költő és író, a francia akadé­mia tagja. Cocteau-nak két ízben sú­lyos szívrohama volt és egész­sége alapjában megrendült. Csak néhány órával élte túl Edith Piai neves énekesnőt, akit barátai közé számított és akivel többször dolgozott együtt. Pénteken reggel Coc­teau maga mondotta az újság­íróknak, hogy Edith Piai ha­lálhíre mélyen megrendítette. Nemsokkal ezután légzési za­varok léptek fel, majd bekö­vetkezett a halál. Jean Cocteau, értékes tevé­kenységet fejtett ki mint köl­tő, regény- és színműíró, kri­tikus, illusztrátor, festő és koreográfus. Alkotásai eredeti, modern szellemükkel új feje­zetet nyitottak a francia iro­dalomban 1955-ben bekerült a francia akadémia „halhatat­lanjai” közé. Hozzáértő segítségüket nem nélkülözheti a tanács A megye pénzügyi dolgozói­nak legutóbbi ankétjén 6zó esett az állandó bizottságok, az áb-k szerepéről is. A fel­szólalásokból kiviláglott, hogy azokban a városokban, járá­sokban és községekben, ahol a tanácsi szervek igénybe ve­szik a pénzügyi áb-k segítsé­gét, sokkal simább és eredmé­nyesebb a pénzügyi appará­tus munkája, mint egyebütt. Sok helyen azonban az állan­dó bizottságok tulajdonképpen csak papíron léteznek és ez nemcsak a pénzügyi, hanem más állandó bizottságokra is vonatkozik. Ezeken a helye­ken sokkal lazább a kapcso­lat az államigazgatási szervek, a tanács, a végrehajtó bizott­ság és a lakosság között, több a zökkenő, a törvénysértő ha­Expresszvonat rohant a tehéncsordába Hazafelé hajtotta a tehén­csordát csütörtök délután Tápiószentmárton és Farmos között Káplár István és Jezsik István. A nyolcvan marhából álló gulya, amelyben a farmo­st termelőszövetkezeti tagság háztáji jószágai voltak, a vas­úti sínek közelében eddig ki nem derített ok miatt meg­riadt. A riadt állatok feltar­tóztathatatlanul vad ügetésbe kezdtek a vágányokon keresz­tül Nem messze tőlük teljes gőzzel közeledett a bukaresti gyorsvonat, amelynek vezetője már képtelen volt fékezni. Az expressz szerelvény belevágta­tott a gulyába és nyolc tehenei elgázolt. A súlyos „összecsa­pás” következtében alaposan megrongálódott a mozdony is. A bukaresti gyors a baleset következtében 40 perces késés­sel folytatta útját Ujszászig, ahol a mozdonyt alaposabb ja­vításnak kellett alávetni. A különös baleset ügyében a vizsgálat folyik. ERDEMES VOLT? Nagy vitát kavart a garázs építése. Egyik ipari üzemünk kiváló szakembere részletre gépkocsit vásárolt. Ahhoz épí­tette a szóbanforgá garázst. Sok volt a kiadása, minden fü­lért be kellett osztania. Így hát munkahelyén is körülné­zett, mit kérhetne el az igaz­gatótól. amit már úgy sem használnak. Rozsdás, kivén- hedt sínpárt, félredobott desz­kákat talált, s engedéllyel ha­zavitte. Az ellenértékét a MÉH-nél kellett volna kifi­zetnie, de a pénzt a MÉH va­lamiért nem vette át. Munkahelyén azóta szóbe­széd tárgya a garázsépítés. — Miért nem vett új anya­got? Arra sajnálja a pénzt? — Autóra telik, a garázsra az üzem fizessen rá? — Próbálnék én csak egy szöget is elvinni! A |pletyka és a méltatlan kon­dás nagyobbra fújta az ügyet, mint amekkora. Valamiben mégis igazuk van azoknak, akik rosszalják az alkalmi vé­telt. Bármennyire megszorul va­laki. néhány garasért nem hagyja rosszhiszeműen emle­getni a nevét. Még ha kifizet­te volna az elvitt holmi ki­csiny értékét, sem védte vol­na meg korábban érintetlen, jó hírnevét. Hisien nem kö­zölheti valamennyi beosztott­jával, hogy „vigyázz, kifi­zettem", nem mutogathat min­denkinek igazolópapírt arról, amit és amennyiért elvitte, s miért éppen ő és nem más vá­sárolta meg a rozsdás sínt vagy deszkát? Védekezhet azzal az egyéb­ként jó keresetű szakember, hogy nem titokban cseleke­dett, hanem az igazgató jó­váhagyásával. Mégsem elég megnyugtató, hiszen ugyan­ennek az igazgatónak hány­szor kell elutasítania máso­kat. mert ha a hulladékok, se­lejtek közül kihalászott „szükségletek” még valami­re felhasználhatók az üzem­ben, — -nem adhatja oda. Ki érti meg azonban, mikor jo­gos és mikor alaptalan az el­utasítás?! Meddig hát a mér­ték és az engedély? A garázst építő szakember már inkább visszaszállítaná az elvitt anyagokat, amelyeket kétségtelenül becsületesen szerzett. Háromszoros árat is szívesen fizetne értük. Ez azonban már semmit vem vál­toztatna azon, hogy ha csu­pán napokra is. de értelem nélkül kikezdték jóhírét. (s. á.) tározat, a hatáskörtúllépés, a tervek sokkal nehezebben va­lósulnak meg. Ezeken a he­lyeken úgyszólván csak azért alakították meg ezeket az ál­landó bizottságokat, mert a törvény kategorikusan így rendelkezett, de ezen túl alig történt valami annak érdeké­ben, hogy a hivatalos appará­tus hasznosítsa is az állandó bizottságokban rejlő lehetősé­geket. Pedig kétségtelen, hogy ezek a bizottságok, különösen akkor, ha a helyi közügyek iránt érdeklődő, a közösségi érzéstől áthatott szakembe­rekből alakultak, és ha meg­felelő agilis elnökük van, igen értékes segítséget jelenthet­nének a tanácsi apparátus és a lakosság számára egyaránt. A pénzügyi dolgozók an­kétjén az is elhangzott, hogy számos helyen az állandó bi­zottságokat azért nem veszi komolyan a lakosság, és azért nem nyújthatnak segítséget a hivatalos apparátusnak, mert nincs tekintélyük. Tekinté­lyük viszont azért nincs, mert ha közérdekű ügyben beko­pogtatnak valamelyik hivatali helyiségbe, ott csak kelletíen- 6éggel, találkoznak, ímmel- ámmal kapják meg — ha egy­általában megkapják — a kért felvilágosításokat, vona­kodva hallgatják meg a la­kosság körében felmerült és általuk tolmácsolt panaszo­kat. Elgondolásaikra, javasla­taikra pedig senki sem kí­váncsi. Ez a ridegség azután természetesen kedvét szegi még annak is, aki a legna­gyobb lelkesedéssel vállalta az áb-tagságot vagy elnökséget. A másik hiba — és ez szin­tén elhangzott az ankéton — .az, hogy a tanácsok és főleg a végrehajtó bizottságok nem mindenütt gondoskodnak az állandó bizottságok foglalkoz­tatásáról, nem tűznek feladato­kat. eléjük, nem kérik ki a na­pirendre kerülő szakkérdések­ben javaslatukat, véleményük­re még akkor sem kíváncsiak, ha az történetesen öntevéke­nyen jut a tanácsi szerv elé. Ilyen körülmények között igazán nem lehet csodálkozni azon, ha egyes helyeken elsor­vad az ambíció és lassanként az állandó bizottságok létezé­sének tudata is elhalványodik a Lakosság körében. Az államigazgatás szervei­nek ismemiök kell a törvényt és tisztában kell lenniök a törvényalkotó demokrácia in­tencióival is. Tudniok kell, legalábbis kellene, ho-gy a tör­vényhozás a tanácsi törvény megalkotásával és annak kere­tei között igen fontos szerep­kört határozott meg az állan­dó bizottságok számára. Létre­hozásuknak szükségességét az éveken át. alaposan megfigyelt gyakorlatból szűrte le, mint útmutató tapasztalatot. Ez ellen a szemlélet és gyakorlat ellen fel kell ven­ni a harcot, úgy, hogy az ál­landó bizottságok komoly munkakört, fontos faladatokat kapnak, s megbecsüléssel és tisztelettel találkoznak a hiva­talokban. k az intéző szervek szakkérdésekben döntés előtt kikérik, meghallgatják és meg­fontolják észrevételeiket, ja­vaslataikat. Ennek kell érvényt szerezni mindenütt, mert különben az állandó bizottsági tagság üres címmé sekélyesedik! Magyar László Szélhámoskodott, majd kölcsönkért — lebukott Scherk Mihály 40 éves ócsai kőművesmester szerette a pénzt, még akkor is, ha nem tisztességes munkával jutott hozzá. A nyáron gondolt egy nagyot, s kihasználva a mész- ellátásban jelentkező átmeneti nehézségeket, hiszékeny embe­rek megkárosításával szerzett magának illegális mellékjöve­delmet. Mint kőművesmester, több helyen ajánlkozott építő­munkára. azzal, hogy ő majd szerez az építkezéshez meszet is. A kapott megbízások alap­ján elment a piliscsabai Hala­dás Termelőszövetkezethez, s onnan — hitelben — jelentős mennyiségű meszet vásárolt. A mészért járó több ezer fo­rintot a megrendelőktől össze­szedte, de azzal a termelőszö­vetkezetnél nem számolt el, hanem ismeretlen helyre távo­zott. A napokban levelet ka­pott Scherktől, Komárom me­gyéből Igaz Ferenc kőműves­segéd. A levélben a szélhá­mos nagyobb összeget próbált kölcsönkérni ismerősétől, aiki — nagyon helyesen — nem pártolta őt. hanem rendőrkéz­re juttatta. A szélhámost letartóztatták. ÍGY IS LEHET? Egy verőféciyes kora őszi nap délutánján, amikor a dabasi járás községeiből, az őszi szántás-vetési munkák meggyorsítását célzó rövid tanácskozásra jöttek össze a szövetkezeti vezetők, a be­számoló után hozzászólás­ként az alábbiakat mondta el Dékány elvtárs, a Gábor Áron Tszes elnöke: „Igaz, amiről szólok nem tartozik szorosan a tárgy­hoz, de hogy mi minden megtörténhet ebben a nagy dologidőben, arra példa ez is. Tudják elvtársak, mi százötven holdon szőlőt és 35 holdon erdőt akarunk telepí­teni. Ezek előkészítésére jött is hozzánk a gépállomásról egy földforgató nehéztraktor. A vezetője, egy fiatalember, hozzá is látott a munkához, el is végzett vagy másfél holdat, amikor a gép meg­állt, valami elromlott benne. Teltek a napok. Vártuk, hogy majd kijönnek a sze­relők a Bugyi Gépállomás­ról és rendbeteszik. A na­pokból egy hét leit. Semmi. S azóta sem. Ennek már vagy öt hete lehet. Azóta nem f /»cat. hanem áll a gép. És vele együtt a vezetője. Gondolom, unatkozhatott a fiú eleget a legutóbbi napo­kig. Akkor mégis csak talált elfoglaltságot. Ugyanis egyik reggel megyek ki a határba. Oda, ahol most a krumpli­földön vagy tizenöten-hú szán dolgoznak a mi lá­nyaink, asszonyaink. Ott vá­logatják a krumplit. De mit látok? A legény is ott van közöttük. Szép és vidám me­sékkel szórakoztatja őket és magát is. A lányok persze örülnek, kaparásznak, de a krumpliválogatás az lassúb- bodik. Nem szóltam miatta, gondoltam magamban, majd csak abbahagyja és elmegy a legény. Kimegyek másnap reggel. Hát megint ott van közöttük. Azok persze örül­nek, de a krumpli még las­sabban válogatódik. Most már nem álltam meg: Magá­nak nincs semmi dolga? kérdeztem tőle. Azt mondja: nincs. No és, miért nem ja­vítják már meg a gépét? Mert szabadságon vannak a szerelők — feleli. Elég soká, már öt hete — jegyzem meg. De maga, ahelyett, hogy itt tétlenkedik, milyen jól tudna most szántani-vet- ni, ha ráültetnék egy másik gépre. Azt válaszolja a le­gény: jól érzem magan én nagyon, így is. Hát mondják meg, elvtársak, maguk mit feleltek volna erre?” (h. f. p.) Együttműködés a lakosság javára Sokoldalúan gondoskodik Fót lakosságának ellátásáról a helybeli földművesszövetkezet. Ez derül ki Hoffmann Béláné főkönyvelő tájékoztatójából. — A zöldségellátás tekinte­tében községünk önellátó — mondotta. — A helyi íelvá- sárlásból kell biztosítani a ^ lakosság szükségletének ki- ^ elégetését. A termelőszövetke- J; zettel kötött szerződés, amely ^ 700 mázsa különböző zöld-íj ségfélére szólt, lehetővé tette f az egyenletes árusítást két ve- $ gyesboltunkban és a zöldséges % boltban. A földművesszövet-^ kezet és a termelőszövetkezet^ jó testvéri együttműködésének^ az eredménye volt ez. A ma- gunk részéről úgy igyekeztünk ^ a tsz segítségére lenni, hogy í a nagy nyári munkák idején « mozgóboltot működtettünk a ? határban, gondoskodtunk a ^ mezőn dolgozók ellátásáról. ^ — Közkedvelt üzemágunk a g szolgáltatás a legkülönbözőbb | eszközöket — háztartási gé- fi pékét, tranzisztoros rádiót, fi edényeket, varrógépet és gye- í rekkocsit. valamint perme- \ tezőt — kölcsönzünk, még eb- g ben az évben bevezetjük a go- i. lyóstolltóltést, a jövő évtől p pedig harisnyaszemfelszedés is lesz. — A vasút környékén mint­egy 2000 ember lakik, számuk­ra azzal könnyűjük meg a be­vásárlást, hogy november 7- én megnyitjuk újonnan épült vegyesboltunkat. A kis-beru- házások során egységeinket elláttuk egészségügyi beren­dezésekkel. A sokoldalú tevékenység p eredményeként növekszik a £ földművesszövetkezet népsze- í rűsége. Ez abban is megnyil­vánul, hogy évrői-évre emel­kedik a szövetkezet taglétszá­ma. Az idén eddig már 123 új belépő gyarapította a tag­ság táborát Fóton. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK 'H —BIMII—« ÚJ KÖNTÖSBEN fogadja szeptember 24-e óta a ceglédi KERAVILL-üzlet a vásárlókat A régi boltot rep­rezentatív, tetszetős kirakat­tal, modern berendezéssel látták el. A különböző villa­mossági és más árucikk ízlé­ses elhelyezése is vonzza a vásárlókat. Az üzlet vezetője, Tanhoff er Imre elmondta, hogy jóval nagyobb a forgal­muk, mint a régi üzletben. Az új üzlet megnyitása óta több mint tíz rádiókészüléket, csaknem húsz televíziót, hu­szonnyolc mosógépet, kilenc­venhat csillárt, tizennyolc porszívót és négy hűtőgépet adtak el, hogy csak a jelen­tősebb árukat említsük. Kincs a föld alatt ? A napokban a Hazafias Népfront városi bizottságát kereste fel Vanház Gyula. Ar­ról adott tájékoztatót, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet te­rületén az öreg szőlőkben mintegy fél méter mélység­ben kincset rejt a föld. Persze nem elásott ékszerekre, vagy aranyra kell gondolni, de a bejelentő biztosra veszi, hogy ha a szakértők is megtekintik és feltárják a területet, egy régi temetőre bukkanhatnak. A bejelentést azzal is megtol­dotta, hogy többedmagával — természetesen szakszerű irá­nyítás mellett •— szívesen részt vesznek az ásatások megkezdésében. Járdaépítés A nagykőrösi tanács vb építési és közlekedési osztá­lya erre az esztendőre — 1963- ra — 7600 négyzetméter jár­da építését vette tervbe. Szep­tember elejéig 6544 négyzet- méteren végezték el az építé­si munkálatokat. A járdaépí­tést a város különböző pont­jain jelenleg is végzik, Kirándulás a múzeumi hónap keretében Október 13-án, vasárnap délelőtt a múzeumi hónap ke­retében dr. Balanyi Béla mú­zeumigazgató vezetésével ki­rándulást szerveznek. A rész­vevők reggel 9 órakor gyüle­keznek a művelődési ház előtt kerékpárral és motorkerék­párral. Ezután együtt indul­nak a földvárba és a nagy­erdei basafához, ahol a veze­tő ismerteti a helyi érdekes­ségek történetét. Szerencsés nyertesek A legutóbbi tárgynyere­mény-sorsoláson hét nagykő- kösi lakost lepett meg a lottó­szerencse. Egyikük Zorkij fényképezőgépet nyert, mási­kuk Carmen televíziót, 1000 forintos felszerelési utalvány­nyal. Egy T 422-es rádió ugyancsak 1000 forintos utal­vánnyal találta meg szeren­csés gazdáját. Másik nj'ertes hasonló típusú rádiót, újabb szelvénytulajdonos pedig Le­hel hűtőszekrényt nyert. Gaz­dára talált egy 10 ezer forint értékű lakószobabútor és egy vásárlási utalvány is. SZÜRETI BÁL A nagykőrösi Aranykalász Étteremben október 19-ér szombaton este disznótoros vacsorával egybekötött szüre­ti bált rendeznek. A mulatság külön érdekessége, hogy ke­retén belül twist-versenyt bo­nyolítanak le, amelynek vé­geztével az első és második helyezést elérő párt jutalmaz­zák. mmsasmsmi A monori Új Élet Termelőszövetkezet Hegyesi-tanyán levő kihelye­zett karámjában 40 hízómar­hát és 15 lovat tartanak, A hidegebbre fordult időben bi­zony az állatok már várják a zárt istállóba való telepítésü­ket. A tsz vezetőinek tájékoz­tatása szerint a 40 hízómarha rövidesen egy másik tanyára, zárt istállóba kerül. A 15 igás- lóval kapcsolatban azonban más a helyzet. Mivel a tsz gazdaságában már nincs ezek­re szükség, ezenkívül pedig istállóban sem bővelkednek, a lovakat eladják. Új kút Erzsébet-telepen Uj mélyfúrású kút építési, pontosabban fúrási munkáit kezdik meg a jövő hónap ele­jén a gyömrői Erzsébet-tele­pen. A fúrással — a tervek szerint — az esztendő végére elkészülnek. A szívó-nyomó berendezést a jövő év elején helyezik el a kúton. — A MÉSZÖV választmá­nya október 15-én ülést tart. Bokor József igazgató- sági elnök tart beszámo­lót a háromnegyed évi munka eredményedről és problémáiról. — Ifjúsági filanelöadások Pest megyében. A Pest me­gyei Tanács vb művelődési osztálya és a Pest megyei Moziüzemi Vállalat összeállí­totta az 1963/64-es tanévre a tananyaghoz kapcsolódó fil­mek jegyzékét, s eljuttatta a megye valamennyi isko­lájába. Ez ideig mintegy 60 iskola közölte igényeit, s számos helyen megtar­tották az első nagy sikerű filmelőadásokat a tanulóifjú­ságnak. <>XXX\XXXXXX\XXXXXXXX\.XXXXNXXXXXXVCO.Vv'XXXV,XsXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXVXXVXXXXV,X^>.NXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXX\XNXXX' ŐSZ A DUNA-PARTON (Gábor Viktor felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom