Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

1963. SZEPTEMBER 29, VASÁRNAP

rr.»» jf£G*e*

£/ígrIqp

Nagyobb szakmai tudás

A váci járásban az elmúlt években is nagy figyelmet szenteltek a mezőgazdasági szakemberképzésnek, s most, miután újra beköszöntött az ősz, ismét napirendre kerül a mezőgazdasági szakoktatás.

Az elmúlt évben például öt elsőéves, tíz másodéves és négy harmadéves mezőgazda- sági szakmunkásképző tanfolyamot indítottak, mintegy ötszázhetven fővel. A hallgatók sikeresen le is vizsgáztak az évi tananyagból. Ezenkívül az elmúlt évben kiképeztek tizenkét öntözőgépkezelőt, három baromfitenyésztőt és tizennégy tejkezelőt. Igen jelentős tény, hogy ötven termelőszövetkezeti tag megszerezte a traktoros képesítést, s további huszonkét termelőszövetkezeti tag ejvégezte az alapfokú traktorvezetői tanfolyamot a tavasz folyamán, s továbbképzésükre még az elkövetkező hónapokban sor kerül.

A váci járásban az elmúlt évben a termelőszövetkezeti 3 tagság tizenkét százaléka ta- 3 nult képesítést adó tanfolya- 3 mokon. Ezenkívül a járás te- 3 riiíetén a szakmai ismeretek 3 elmélyítése érdekében öt me- 3 zőgazdasági szakkör és három 3 gépészeti szakkör is működik. j A gépészeti szakkör keretein 3 belül oldják meg például az 3 említett traktoros-továbbkép- 3 zést. A szakkörökben mező- '/, gazdasági mérnökök és gépész- 3 mérnökök foglalkoznak az ér- í deklődőkkel. 3

ä most induló oktatási év- 3 ben — ahogy erről bennünket 3 Csallóközi Zoltán, a járási ta- 3 nács mezőgazdasági szakokta- 3 tási felügyelője tájékoztatott 4 — tovább fejlesztik a szak- 3 munkásképzést. A tavalyi el-j ső- és másodéves szakmunkás- 3 képző tanfolyamok teljes lét- 3 számmal folytatják munkájú- 3 kát és újabb öt elsőéves tan- 3 folyam indul. Űjabb trakto- 3

rr\c( „ .1 !V\1 va rr',V a f * ác mÚS í

ság, ahol valamennyi brigádvezető technikumban tanul.

A felnőttek szakmunkásképzésével párhuzamosan folyik a mezőgazdasági tanulók szerződtetése és kiképzése. Jelenleg a járás területén 22 elsőéves, 45 másodéves és három harmadéves tanuló van. A váci járás termelőszövetkezetei szívesen szerződtetnek mező- gazdasági tanulókat. Sajnos kevés az olyan fiatal, aki felismerte, hogy érdemes mezőgazdasági szakmunkássá válnia. Szívesen kiegészítenék például az elsőévesek létszámát ötven főre. Tanú1 óik zöme a zöldségtermesztő és virágkertész szakmában szerez oklevelet.

A mezőgazdasági tanulók oktatásával párhuzamosan történik a termelőszövetkezetekben levő ipari — lakatos, bognár, kovács, ács, stb. — tanulók képzése is. Az admirostanfolyamokat és szaktanfolyamokat is indíta- 3 nak. Az a cél, hogy a járás 3 termelőszövetkezeti tagságé- 3 nak 15 százaléka szerezzen az 4, elkövetkező években szakimul- 3 kás oklevelet. 3

y

A szakmunkásképzés mel- 3 lett a középiskolai tanulásra is 3 ösztönöznek. Elképzelésük, 3 hogy a negyvenöt évnél nem 3 idősebb szövetkezeti brigádve- 3 zetők végezzék el a mezőgaz- 3 dasági technikumot. Már most 3 van két olyan közös gazda- 3

Ür-revü a londoni Szélmalom színház műsorán

tóttá író-, költő- és művészbarátaitól kapott leveleit is.

Ha megtelt és vaskosra duzzadt az emlékkönyv, akkor új került a helyére. Amikor meghalt, 1936-ban, hagyatékában öt ilyen vaskos emlékkönyvet talált Lajos fia és Elly lánya.

Taussig Lajos húgával és sógorával édesapja halála után emigrált a Hitler uralomraj utásával egyre fenyegetőbb fasiszta terror elől Amerika földjére. Először Hollywoodban telepedtek le, majd a Csendes^óceán mesz- szi partján, Los Angelesben. Ezt az öt emlékkönyvet is magukkal vitték.

A szegedi egyetem irodalomtörténeti intézetének Taussig Lajos mór három évvel ezelőtt elküldte Juhász Gyula néhány rendkívül fontos vallomásának fénymásolatát, de jó magam is kaptam mór tőle néhány hónappal ez előtt egy másolatot arról a néhány soromról, amelyet majd negyven évvel ezelőtt, még 1924-ben róttam Dos emlékkönyvébe és amelyről bizony tökéletesen megfeledkeztem azóta.

Az öt vaskos kötet úgy látszik még rengeteg föltáratlan érdekességet rejteget. Ezek közül válogatta most ki Taussig Lajos *a fiatal József Attila emlékét megörökítő kéziratokat és küldte el repülőpostán a róluk készített fényképmásolatokat.

Az első a házigazda: Tar- dos-Taussig Ármin följegyzése a tizenkilenc éves József Attiláról. Dátum nincs rajta, de nyilván 1924-ből való. így szól:

József Attila I. éves böl- szészettan hallgató. 19 éves fiú, akinek egy kötet verse jelent meg. Apátián, anyátlan árnya, Budapesten született, Makón járt sokáig iskolába, ott dr. Espersit és Kesztner Zoltán villamos telep ig. támogatták eddig. Juhász Gyula... (itt egy olvashatatlan szó következik)... kiváló, tehetséges és jelle- mes ember... (ismét egy olvashatatlan szó)... író, haladó gondolkodású, válíásgya- lázás miatt a Schandl-féle kurzus tanács 8 hónapi börtönre ítélte — Vámbéry Rusztem védi — egy gyönyörű versért a mai reakció. Mélyen áhítatos érzésű vers."

A költő életrajzéból tudjuk, hogy ez az ítélet 1924 júliusában hangzott el és a kérdéses vers a Lázadó Krisztus, amely először 1923 októberében jelent meg a Kékmadár-ban.

Taussig Lajos levelében, amelynek mellékleteként küldte ezt a fénymásolatot is, így ír róla: „átböngésztem Édesapám emlékkönyvét... mellékelem Apuka rövid és nehezen olvasható jegyzetének kópiáját... ezt szegény József Attilával kifejlődött barátsága megindulása előtt jegyezte föl (valószínűleg, hogy el ne felejtse, hogy kiről van szó ...)’’

Néhány hónap múlva mér szorosabb kapcsolat szövődött Dos és József Attila között, legalább is erről tanúskodik az emlékkönyv két sűrűn teleírt oldala, rajta József Attila kézírásával a

set a komákkal a hegyen ... mint máskor. •— Csippentve topogott a bácsi, tépdeste sután, bal kézzel a bajuszát. —- Csárált a feleségem... éjjel ki akartam bétkíteni, aztán szégyenben maradtam.

— Igen ... értem. S aztán?

— így jártam aztán is... Már mint a következő éjjel. Máma reggel aztán űzni kezdte a feleségem a kendermagos kakast. így kiabált: „Hiába köszörülöd már a sarkantyúdat, öreg! Nem vagy jó semmire... Nem fias a tojás, kést a kakasnak!” Megfogta szegényt, bent búbolta a konyhában — nekem meg kezembe nyomta a nagykést, köszörüljem meg... Az igazat megmondva, káromkodtam a kakas érdekében, mert... De inkálbb mennék.

— Maradjon csak bácsiként. Kést köszörült és elvágta a kezét...

— El, mert a feleségem szája be se állt. Mindenféle vén bolondnak elmondott, hogy magamra veszem a litániát. De tönkre is tett engem, olyanokat mondott... Adjon orvosságot, mert. ki akarok békülni az asszonnyal.

Boros Ágnes úgy viselkedett már, mint egy tapasztalt orvos.

— Fenyegette magát a felesége?

— A kakast, de én rám is értődött az...

S a többi kérdésre behunyt szemmel válaszolgatott a bácsi.

Az orvosnő ártalniatlani vitamint szívatott fel a fecskendőbe, tűt igazított, s a gumit rászorította a bácsi karjára, közben szigorúan beszélt.

— Kevesebbet igyon, bácsika... az ártott meg magának. Nem olyan fiatal legény már... vigyázzon magára. Megértette?

— Igen.

— Ez az injekció biztos gyógyszer ... elősegíti a kibékülést. De figyelmeztetem... legközelebb már nem használ.

A bácsi gyűrte az inge ujját, meghallgatta a legutolsó figyelmeztetést, és magabiztosan elment.

Az orvosnő nagyot sétált a faluban, latolgatta, ki kéne mennie a szőlőhegyre, hogy éjjel is eltaláljon, de eleredt a vigasztalan, sűrű eső. Úgy látszik, itt éli le egész életét. Hogyan látja — mondjuk — harminc év múlva a mai napot?

Mikor hazaért, éppen rakodtak a tsz vontatójáról — bútort kap kölcsön, amíg a magáét elhozathatja. Erős vaságy, egy szekrény, asztal és székek. Két szoba egyelőre üresen marad. Nem merte megmondani, hogy neki nincs bútora — apja a háborúban esett el. anyja újra férjhez ment. A vőlegénynek berendezett öröklakása volt — ő választott abba minden díszt, szőnyeget, képet. Ott maradtak az összes ajándékok — semmit sem fogadott el. A prof. azt mondta, szívesen ad bútort. Inkább vásárol, ha pénzhez jut. A vendéglőben vacsorázott.

Mélyen aludt, egész éjjel. Hosszan berregett a csengő. Ébredt és ugrott. Az első hívás ... Kipillantott az ablakon, úgy tűnt, el sem állt a vékonyan fércelő eső. Sebesen öltözködött, felvette bőrkabátját. Bal kezében új orvosi táska, ajtót nyitott — kész volt akár a szőlőhegyLázadó Krisztus teljes égé? szében. Maga a verskézirat azért érdekes, mert némi eltérés van szövegében a korábbi publikációk szövegétől, ami azt valószínűsíti, hogy a leírás alkaimával még csiszolt rajta valamit a költő. Sokkal jelentősebb azonban az az öt prózai sor, amit a vers elé írt, nyilván ajánlásképpen Tardos-Taus- sig Árminnak:

„A művész kitárt ajtaja szeretetet épít a város közepén, mert mélységes virágaival tudja, hogy eljön az, c.kit a törvény bebörtönöz, mert fölszakított mellén mutatja a mennyboltozat lángoló sebeit; aki új transpa- renseket csókol a reménytelen homlokokba, a

Lázadó Krisztus..

A vers alján az ismert aláírással: „Sok szeretettel, Szeged, 1924, dec. 10, Szerda, ebédnap.’’ Az aláírás alatt külön jegyzet:

Megjelent: 1923. okt. Kékmadár.

1924. júl. 11. Népszava. Az elítélésemet követő napon.

Ehhez a kétoldalas fénymásolathoz néhány fontos adatot közöl Taussig Lajos levele. Megírja a többi között, hogy a Lázadó Krisztus kéziratát nagyon nehezen találta meg az emlékkönyvben, amelyhez édesapja pontos tartalomjegyzéket készített. A tartalomjegyzék szerint a Lázadó Krisztus a 93. és 94. oldalon van. Ezek az oldalak azonban hiányoztak a kötetből. „Csak hosszas keresés után, a könyv 252. és 253. oldalai között találtam meg — írja levelében — és még ott is fordítva bekötve, valószínűleg azért, hogy az avatatlanok ne találjanak rá egykönnyen. Ez a magyarázata annak. is. hogy a lapok tetején a 93—94. lapszám is fordítva olvasható. Apuka, únylátszik, abban az időben nem találhatta vészmentesnek a beírottakat..

A vers alatti dátum mellé írt „ebédnap” szóra is van magyarázat a levélben. A fiatal diák-költő egyetemi hallgató1 korában minden szerdán ebédvendége volt Tardos-Taussig Árminnak. A közöttük egyre mélyülő barátságról tanúskodnak az emlékkönyv öt esztendővel későbbi József Attila-sorai is, a most kapott Los An- geles-i levél harmadik fénymásolat-mellékletén :

Kedves Ármin Bátyám,

Pestről leszaladtamban szerettem volna meglátogatni, dehát nem sikerült. így is szívélyesen üdvözlöm a viszontlátásig.

Szeged, 1929. jebr. 3.

Alatta Tardos-Taussig Ármin • igen elhalványult két sora, amelyből az betűzhető ki, hogy József Attila 1932. december 23-án valami akkor rendezett kiállítás alkalmából meglátogatta.

A nagy messzeségből

érkezett híradás — azt hiszem — még vonzóbbá és élőbbé teszi a fiatal forradalmárköltő arcát valamint öreg barátjáét, Tardos-Taussig Árminét is, aki olyan hamar fölfigyelt üvegtusz- kulánumában József Attila tehetségére. »

Magyar László

Október 15-cn mutatja be a televízió Illés Béla: Honfoglalás című regényéből készült tv-játékot. — Képünkön Szemere Vera és Páger Antal a film egyik jelenetében

Kaliforniai üzenet József Attiláról

szívesen. — Kivett egy avitt jugyellárist a szoknyazsebből.

— Nem jár érte fizetség.

— Tudom én, hogyan van íz, lelkem! Jól tette, hogy izólt az italról... mióta idő- iödik, nem tesz jót a szí vérek. Nem sajnálok semmit az aram gyógyulásáért... El- nondom az egész faluban, nilyen áldás, hogy maga ött hozzánk... Az öreg dók- j or, a férfiak cimborája volt...; ügyre azokkal koccintgatott a legyen. Minket, asszonyokat, neg se hallgatott a családi jajokról, pedig lám, min-! lenre van orvosság. Lehetne nég egy-két injekciót?

— Ha szükséges... lehet.: 5e iszákosság ellen nem' lasznál. — Boros Ágnes az lüsztráliai levél befejező mon-. iatait latolgatta: Tibi haza- önné, ha lenne pénze jegy-; ■e. Milyen tehetséges volt,: :lső az évfolyamon! Még le-, íetne belőle orvos!

. Közben az asszony beszélt, cedvesfcedett.

— Talál maga orvosságot, zépségem! Megyek, hívom íz asszonyokat, mert én vod- íék a nőtanács titkára. Kitakarítunk itt magának! Fia- alodjon ez á vén ház is! A kocsmába meg be ne tegye i lábát... Minálunk kosztol ;gy hétig, aztán más asszony záUalja el, amíg be nem •endezkedik minálunk. 0, negszereti ezt a falut! Ahogyan mi magát! Hamarosan tt leszünk... — Megszorítot- a a doktornő kezét és el- nent az esőben.

B

oros Ágnes a rendelőre botorkált, és elölről kezd- :e olvasni azt a levelet. A ken- lermagos kakas méltatlankodra kukorékolt egyet a váróján, mintha jelezne... mert íppera jött egy beteg. ;

re menni. A postás csengetett.

H

árom levelet kapott. Az elsőt a járásitól küldte a főnöke. A másodikat a volt vőlegény — ezt fel sem bontotta. A harmadikat Ausztráliából a fiú — Pestről küldték utána. Csupa tréfa és versidézet — s most először ott a beismerés, szívesen hazajönne, ha pénze lenne útiköltségre, megérdeklődte már, meny. nyibe kerül.

Boros Ágnes szédülten állt a nyirkos előszobában.. Valahol egér iramodott.

S lábával lökte be az ajtót egy testes, java korabeli falusi asszony — küzébén béklyózott lábú kendermagos kakast lógatott.

— Jó reggelt aranyos doktor- kisasszonyka... Ö, milyen fiatalon megszerezte a rettentő sok tudományt, egyem a szépségét. Elhoztam a kakast — tessék elfogadni.

Az orvosnő tétován bólogatott. A tegnapi páciens felesége.

— Kérem .., nem fogadhatom el. Hogyan van a férje?

— Kutya baja az irnposz- tomak. Meg se köszönte az orvoslást, eliszkolt, ezért vagyok itt. Fogadja el a kakast, lelkem, van nekünk, hála istennek, a háztájiban elég... Nem tudnánk a kakasból enni, szegény uram, miatta sebesült meg. — S letette a megvetően pislogó, megtermett állatot a váró repedt padjára.

— Köszönöm. — Fogalma sem volt, mit kezdhet a kakassal.

— Aztán, ha már így van... aranyos kisasszonykám, holnap jön kötözésre, adjon neki még abból a jóféle injekcióból ... Megfizetem ón

I Alig egy hét a]att tette ! meg a közel tizenötezer ki- ! lométeres utat a kaliforniai ! Los Angelesből Budapestig í — persze légi postán — az a ! levél, amelyben egy jó ré- ! gén, még a harmincas évek ! vége felé kivándorolt jó ba- ! rátom, Taussig Lajos küldött í haza néhány rendkívül ér- ! dekes és irodalomtörténeti ! szempontból kétségtelenül ér- ! tékes József Attila-doku- ! mentumot. Jó negyed száza- ! dón át vajmi keveset tud- ! tam róla, de tavaly nyá- í ron váratlanul hazalátoga- í tott, nem is egyedül, ma-- ; géval hozta már odakünn í született és apja nyelvén í alig tudó fiát. Fölkutatta haj- í dani barátait, ismerőseit, köz- j tűk engem is. A szigeti i Nagyszálló teraszán elevenít- j gettiik a régi közös bará- í tok emlékét. Sokat beszél- ; tünk a már nagyon régen í elhúnyt édesapjáról, Tardos- f Taussig Árminról, az egykori í vasúti főmérnökről, aki any- í nyira jelentős és máig em- \ lékezetes szerepet töltött be \ hosszú, tevékeny és termé- \ kény évtizedeken át Szeged \ kulturális és politikai életé- \ ben, mint alkotóművész és irodalombarát és mint a mun- J kásmozgalom bátor harcosa. J Baráti körben „Dos”-nak £ becézték. így hívta Móra ^ Ferenc és Juhász Gyula is, £ akikhez meleg barátság fűz- ^ te és alak igen gyakran ^ voltak vendégei nevezetes „üvegtuszskulánumában”. Ked- g! vés hely volt ez az üveg- \ kalitka. Zrínyi utcai házá- j nak udvarán állott, az első j emelet magasságában. Laká- J sával keskeny függőhíd kö- ^ tötte össze. Ez volt a mű- ^ helye, a szalonja. Itt hó- ^ dőlt művészi hajlamának, ^ itt készítette nagyszerű raj- ^ zait és remek metszeteit, ^ amelyek művészi rangot sze- ^ reztek nevének. Itt olvasga- ^ tott és itt fogadta barátait. ^ Az egyik asztalkán mindig ^ vaskos album hevert. Ven- £ dégei el nem távozhattak ^ tőle, amíg nem róttak bele £ néhány emléksort. Látoga- 'tf tóiról, ismerőseiről ő maga ^ is feljegyzett egyetmást. Nem ^ egy ilyen följegyzése külö- £ nős fontosságot kapott az í el viharzott évtizedekben. Az

y

/ emlékkönyv lapjaira ragasznisztratív dolgozók biztosítása érdekében pedig megállapodás született, hogy a váci közgazdasági technikum harmadik és negyedik osztályos tanulói a politechnikai oktatás keretében heti egy napot termelő- szövetkezetben töltenek, ismerkednek a közös gazdaságok számviteli rendszerével, irodai gyakorlatával. A technikum huszonnyolc hallgatója vesz részt ebben a gyakorlati oktatásában, amelynek legfőbb híve Hargittai János tanár.

Jó úton halad tehát a váci járásban a termelőszövetkezeti szakemberutánpótlás. A szövetkezetek vezetői, s az illetékes járási vezetők is úgy vélekednek, hogy a termelési tervek teljesítése, a gazdasági eredmények növelése csak sok hozzáértő ember munkájaként születhet meg.

(tm)