Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

rear hegyei 1963. SZEPTEMBER 7, SZOMBAT k/CMop Gyermek rejl vény | í Pajtások! Mai rejtvényünkbení ...... ............ V b éri*’ versének címe szerepel füg£. 1. és 5. sorokban. Szülőknek a nevelési tervről A Magyar Nők Országos Tanácsa fenti címmel adta ki a művelődésügyi miniszter utasítására létrehozott és az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai által kidolgozott nevelési tervet. Alkalmazásá­val az a cél. hogy tervszerűb­bé váljon a nevelés, gyorsab­ban, eredményesebben formá­lódjon az új ifjúság, a szo­cialista ember. A nevelési terv 1962. telén került országos vitára és már akkor kialakult az az állás­pont, hogy igazi eredményt csak akkor várhatunk tőle, ha nemcsak a pedagógusok, de a szülők is alaposan megisme­rik és ennek alapján biztosít­hatják az iskola és a családi otthon közötti összhangot, az egyforma elvi és gyakorlati eljárást. Ennek az igen hasznos út­mutatásnak legfőbb pontjait, megállapításait, követendő ta­nácsait szeretnénk három részbe összefoglalva ismertet­ni az olvasóinkkal, ezzel is segíteni a szülők szép, de fe­lelősségteljes munkáját az új iskolaév megkezdésekor. Mi a nevelési terv lényege? A nevelés: társadalmi ügy. A mi társadalmunkban a ne­velés célja a szocialista em­bereszmény kialakítása. Ma már minden gyermek számára egyformán biztosítunk min­den lehetőséget, de az egyéni érdek hasznával együtt a tár­sadalom érdekeire is törek­szünk. A nevelési terv a ne­velésben még gyakran hiány­zó céltudatosságot, rendszeres­séget, fokozatosságot, a neve­lési tényezők összehangolását igyekszik biztosítani. Ismer­nünk kell a kiindulási pontot: gyermekünket. Fejlettségét, eddigi neveltetésüket, hogy reálisan, tervezzünk. E kettő ismeretében érhetünk el a célig. Az út széles, mert ma­gában kell foglalnia a neve­lés minden területét, a testi, az erkölcsi, a világnézeti és a szellemi nevelést. Nem ma­radhat ki egyetlen fokozat sem. Egy-egy életkorban csak egy-egy fokozatig juthatunk el. Alaposan meg kell fontol­ni ezeket a megállókat, nem­hogy túlterheljük, vagy éppen semmitmondó feladat elé ál­lítsuk a gyermekeket. Milyen a szocialista embereszmény ? Minden szülőnek az a cél­ja, hogy gyermekéből rendes, jellemes embert neveljen. Ha ezt az általános célt részletez­zük, a jé tulajdonságok egész sorát találjuk. A jó tulajdon­ságoknak az összehordása azonban nem lehet önkényes nem határozhatja meg egy- egy család különállóan. A2 embereszményt a társadalom határozza meg. az a társada­lom, amiben élünk, amely bennünket is, de még inkább gyermekeinket formálja. Ezt az eszményt a nevelési CSILLAGHULLÁS Parányi csillag, mélytüzű Ráunt az égi rendre, Örökké csak keringeni, Mint fény körül a lepke. „Merészet, újat akarok. Szabadabb, frissebb táncot - Járja, ki bírja, én unom Az égi eszterláncot. A Hold, a kedves jó barát Nem haragszik meg érte, M ögny er ge I em egy sugarát. Kirándulok az égbe.” De jaj, a szép kirándulás - Siralmas lett a vége, A Földre pottyant, széttöröt Két csillag lett belőle. Most már hiába keresem A messzi kéklő égen. Azóta mindig ott ragyog Anyám szelíd szemében. Várkonyi Katalin terv így formálja meg: „A szocialista társadalom polgá­ra mindenoldalúan és har­monikusan fejlett, edzett, el­méletileg és gyakorlatilag képzett, művelt, politechnikai szemlélettel rendelkező, a dia­lektikus materialista világné­zet és a szocialista erkölcs alapján gondolkozó és cselek­vő, munkaszerető, jó ízlésű és életvidám, tevékeny közösségi ember. Mi a teendő a nevelési cél eléréséért? A gyermeket bizonyos élet­korban meghatározott voná­sok, tulajdonságok jellemzik. Vonatkozik ez elsősorban a testi felépítettségre, fejlődés­re. Ezek a vonások, a tulaj­donságok általában minden azonos korúnál megegyeznek. Eltérést változást, különbsé­get a nevelés okoz. Az életko­ri sajátosságokból és a gyer­meket ért nevelő hatásokból alakul ki a fejlettségi színt. Tehát a nevelési cél elérésére az első teendő a gyerek alapos megismerése. Általában is­merik a szülők gyermekeiket, de alapos, részletes megisme­résük kitartó munka és sok­szor éri a szülőket kellemes, vagy kellemetlen meglepetés gyermekük részéről, aminek általában az az oka, hogy mégsem figyelték meg eléggé, nem törekedtek igazi megis­merésére, nem alakult ki a szülő és a gyermek között iga­zi benső kapcsolat. A nevelési terv minden te­rületről kiemeli a legfonto­mai nap 1963. szeptember 7. szom­bat, Reyina napja. A nap kél: 5.10, nyugszik: 18.13 órakor. A hold kél: 20.28. nyug­szik: 9.20 órakor. Várható időjárás: növek­vő felhőzet, több helyen eső­vel, zivatarral. Először dél­nyugati, később északnyuga­tira forduló és megélénkülő szél. A nappali felmelege­dés csökken. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a Kisterenyén megtartott lottósorsoiásán a 36. játékhé­ten a következő nyerőszámo­kat húzták ki: 12, 32, 48, 50, 63. Budapeüire érkezett Suhand rí o asszony Pénteken néhány napos iagyarországi látogatásra Bu- .apestre érkezett dir. H. Su- andrio asszony egészségügyi liniszterheiyettes, az indonéz ülügy miniszter felesége. Subandrio asszony magyar­országi tartózkodása alatt gyebek között látogatást tesz Magyar Nők Országos Tamá­sánál, s megtekint több buda­pesti és vidéki egészségügyi ntézményt. (MTI) — A Pest megyei Petőfi Színpad mai műsora. Gül Baba, Dabas, este 8; Fér­fiaknak tilos!, Kemence, es­te 8. — Háromezerkéíszáztíz közérdekű javaslatból, ame­lyeket a választási kampány időszakában vetettek fel a nagykátai járás választópol­gárai, eddig már 716-ot meg­valósítottak a tanácsok. — Szeptember 12 — ez a végleges megnyitási termi­nusa a váci deákvári lakó­telep reprezentatív éttermé­nek. Az étterem több mint háromszáz ember befogadá­sára alkalmas. — Ötvenöt éves fennállá­sát ünnepli a pilisszentivá- ni tűzoltó testület. A jubi­leumi ünnepség vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a községben, térzenével, majd az ünnepség után az állami tűzoltók tartanak be­mutatót A gazdag progra­mot táncmulatsággal feje­zik be a művelődési otthon­ban, méghozzá a hagyomá­nyos fúvószene kíséretében. — Ezernyolcszázötven hold szőlőt telepítenek a második ötéves terv végéig a nagykátai járás termelő- szövetkezetei, míg az állami gazdaságok 1277 holdat. A termelőszövetkezetek eddig 609, az állalmi gazdaságok pedig 1095 holdon fejezték be a telepítést. — Verekedést kezdemé­nyezett nyilvános helyen Ko­lompár János nagykőrösi (Homo'.ytája dűlő 2.) lakos. A szabálysértési hatóság 200 forintra büntette. — A vízgazdálkodási és az öntözési lehetőségekkel, s a jövő évi öntözési tervekkel, foglalkozik legközelebbi, szeptember 10-i ülésén az Aszódi Járási Pártbizottság végrehajtó bizottsága. — Mintegy kétszáz ellen­őrzést végzett az aratás-csép- lés időszakában a ceglédi • tűzrendészet! alosztály a já­rás területén. Az ellenőrző-.. sek nagy részét — önkéntes1 felajánlásképpen — szabad idejükben végezték a tűzol­tók. A munka megérte a > fáradtságot: tűzkármentesen' takarították be a gabonát. — Az ipari üzemek és a termelőszövetkezetek kap­csolatát, az üzemek patro­náló tevékenységét értékeli a Szentendrei Járási Párt- bizottság végrehajtó bízott- ■ sága szeptember 11-én tar­tandó ülésén. Második napi­rendi pontként a mezőgazda­ság őszi „hajrájával” kap­csolatos tennivalókat beszélik meg. — Tízezer forintos forga­lom. A Nagykőrösi Földmű­vesszövetkezet kölcsönző­boltja megnyitása óta augusztusban érte el a leg­nagyobb forgalmat, több mint tízezer forintot. — Próbaüzemet tartottak a ceglédi Cifrákért Állami Gazdaság takarmánykeverő üzemében. Az eredmény: na- vpoirtäi fél vagon-■•ter­ményt- ői*öi tnég. az •üziíiMi' Az új berendezés — amely egyedüli . a járásban — 2 200 000 forintba került és szeptember 18-án kezdi meg működését: — Könyvtárstatisztika. A ceglédi járásban 25 könyvtár működik, a könyvek száma 38 ezer. Cegléden tíz. Nagy­kőrösön tizenkét fiókkönyv­tár áll — 20 000—20 000 kö­tettel — az olvasók rendel­kezésére. Összehasonlításul: megyénkben 306 könyvtár van, 480 ezer kötettel. — Együttes ülést tart Nagykörösön, szeptember li­án a város pártbizottságának és tanácsának végrehajtó bi­zottsága. A közös értekezle­ten az iparfejlesztéssel kap­csolatos feladatokat beszé­lik meg. — Munkába állt Zebe- génvben az Ásványbánya és Előkészítő Vállalat ásvány­őrlő üzemének második őr­lőmalma. — Fürdőt építenek ma­guknak társadalmi mun­kában a ceglédi Mezőgaz­dasági Felszereléseket Gyár­Megkéselte elvált asszonyát Vendégségbe érkezett Ha­lász János érdi földműves lakására, anyósa kívánságára, a házigazda elvált felesége. Az elvált házaspár egy szo­bában aludt, majd hétfőn haj­nalban nézeteltérés támadt köztük. A vita során a volt feleség nemet mondott egyko­ri férjének, aki efeletti dühé­ben kiugrott az ágyból, fel­kapta az asztalon heverő ke­nyérvágó kést és kétszer mellbe döfte volt feleségét. Az asszonyt súlyos állapot­ban. tüdőszúrással vitték kór­házba. Halász tettének szín­helyéről elmenekült, de még aznap délután elfogták és le­tartóztatták. Pardon Könnyűzene. Könnyűzene. 19.05: Verbunkosok. 19.17: Hermann István írása. 19.32: A végrzet hatalma — opera. 21.05: Ambrus Tibor riportja. 22.55': Hanglemez. URH 18.40: Kamarazene. 19.25: Köny- nyűzene. 20.25: Zenekari muzsi­ka. 22.00: Tánczene. TELEVÍZIÓ 15.55: MTK—Tatabányai Bá­nyász labdarúgó-mérkőzés. Köz­vetítés a Hungária útról Ripor­ter: Vitray Tamás. A szünetben* Hírek. 17.55: Ifjúsági kisfilmek. 1. A borneói dzsungel. Angol kisfilm. 2. a tigris NDK-kisfilm. 18.40: Amit adtál: az élet. Magyár kisfilm. 18.55- Hétről hétre. . . 19.10: Kézfoeás a Baltikumon át. Szovjet kisfilm. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: Kálmán Imre: Csárdás­kinálynő. Operett 3 felvonásban. Csak 14 éven felülieknek» A Fő­városi Operettszínház előadása« képfelvételről. Kb. 23.20: Hírek. Tv-híradó íism.). v, sabb követelményeket és azo- í kát osztályokra bontja, tehát ? tekintettel van arra, hogy ^ mire képes a gyermek egy-egy ^ életkorban. Ezeket a testi fej- ^ ményekkel kapcsolatos tenni- £ valókról, a tanulók világnézeti ?, és politikai fejlődését szolgáló í tennivalókról, a közösségi ma- 5 gatartásra nevelésről, a követ- kező két folytatásban, az elsős- \ tői a negyedikesig és a negye- £ dikestől a nyolcadik osztályo- £ slg, számolunk be a könyv £ alapján. j A nevelési tervnek is csak í úgy lehet eredménye, ha szü- J lő és iskola együtt használja, J ha valamennyien megteszik a ( magukét, ugyanakkor számi- { tanak egymás munkájára, be- ; csülik, támogatják egymás ne- \ velési törekvéseit. Az apróié-; kos, az egyes gyermekekkel! kapcsolatos tennivalókat tér- í mészetesen a szülőknek és a : nevelőkhek együtt kell meg-; beszélniük a családlátogatások ; alkalmával, vagy a tanári fo- \ gadóórákon. A nevelési terv még egy fon- J tos körülményre hívja fel a \ figyelmet: a családon belüli \ egységes nevelésre. Egység! van abban, hogy mit, milyen í eszközökkel akarunk elérni. < A nevelésben az egység hiánya \ a legnagyobb hiány, csakis i eredménytelenséghez, kudarc- j hoz vezet. A szülők a tennivalók vég- j rehajtásában nincsenek egye- í dűl. A nevelési terv egy idő- ; ben jut el hozzájuk és az is- : kólához, így egy időben, í együtt, egymást segítve kezd- ! hét a szülő és a pedagógus a; tervszerűbb, a tudatosabb; munkához. j K. M. y VÍZSZINTES: 1. Sári János név-4 jele. 3. Ilyen rózsa és kagyló isi van. 7. Panaszkodó szó. 9. Évszak. > 10 A munkádéiból később levő-/ nandó összeg. 12. Híreket közöl. ^ 13. Magad. 15. Biztató szó. 18. Egy i rántással a földhöz váig. 20. Fize-i tés. 21. Ez már félig diadal?!? 22. i A bánva egyik része. 23. Latin £ kötőszó. ^ FÜGGŐLEGES: 2. Hibátlanul, a/a Tápláló ital — névelővel. 6. I. L. 8. Kézimunkázik. 1.1. Katonai tá-jj bor. 14. Ebbe a könyvbe jóbará-^ tok. rokonok írnak. 16. Svájc fő- i városa. 17. A váci járás egyik köz-i sége. 19. .Soha — németül. 20. Rag. ^ a be párja. i y Pajtások! A megfejtett vers cí-£ mét írjátok le egy levelezőlapra i és 1063. szeptember 16-ig küldjétek '> be a szerkesztőséghez. Aki a köl- y tő nevét is megírja, előnyben ré-£ szesül a jutalomsorsolásban. A ^ helyes megfejtők részt vesznék a szeptemberi jutalmazásokban. ^ Az augusztusi nyertesek névso- 4 ra: Topor Lidia. Pánd. Arany Já-í nos u. 25. — Szlováki Mihály. J Szentendre. Anna út, 29. — Fehér £ Mária. Szigetszentmiklós. Rákóczi út 12. — Ifi. Lázár István, Tápió-4 süly. Hámán Kató út 31. — Muzer 4 László. Vác. Máriaudvar. ta.gisko- 4 la. — Török Mária. Vecsés. r>ózsa v Gy. út 41. — Valkai Mária. Nagy- ^ kőrös. IX.. Árboc u. 16. — Surá- 4 nyi Évike. Alsónémedi. Sallai út 4 17. — Bori Gvörgyi. Cegléd. D-éli 4 út 13/b. — Kéri János. Üllő. Gyári u. 32. — Kis Pál Ilona. Üiszilvás. '/ H. 14. — Krenedit« Katalin, ör- 4 szentmiklós. Lenin út 35. — Szlá- 4 dik Mária. Monor. Toldi u. 8. — 4 i Fehér Imre. Gomba. Kossuth téri 8. — Lukács Erzsébet, Felsőgöd. 4 I Ságvári E. u. 17. A jutalomkönyveket postán küld- 4 jük el. A lustaság büntetése kelt, halkan a szorgalmas le-/j gény mellé lopózott, egy-két!; mozdulat, és kicserélte a két % ládát — azután — mint aki£ jól végezte dolgát — vissza-£ feküdt a helyére, és 6 is el-6 aludt. ^ Reggel, alig kelt fel a nap, ? már útra keltek, hogy söté-Z tedés előtt hazaérjenek. ^ A lusta legény vígam dudo-% rászott, míg a szorgalmas % görnyedve cipelte a súlyos % ládát. £ A falu határánál elváltak, £ s a lusta fiú fintorokat vág-£ va nézett a szorgalmas után:? — „Vidd csak a pénzedet, Z ostoba, meglátjuk, mit szól- Z vak otthon a rézfillérekhez?’% — mondta magában csúfon-$ dárosan. í y Nagy örömmel fogadták a $ szülei a lusta fiút. Elmond- £ ták, milyen nagy a szegény- íj ség náluk, s alig várták, hogy? felnyissa a nagy ládát. Jan- Z kő hát előkereste a kulcsot, Z s biztatta szüleit, hogy cső- dát fognak látni. Láttak is % csodát, sok barna rézfillért, % s rajta ott fehérlett egy le- ^ vétke: ' % „Tudtam, hogy lustaságodé azzal mented, hogy el fo-f god cserélni a két ládát. Ezért Z adtam neked induláskor azZ ezüsttel töltöttet. KülönbenZ is az volt a nehezebb, hátZ igazságos volt, hogy te cipel-$ jed társad helyett, aki eleget % dolgozott a műhelyben he-?, lyetted.” Nagyon elszégyellte magát Z a lusta legény. Nem is bírta Z ki sokáig a faluban, ahol egy-Z két nap múlva mindenki tud~Z ta, hogy a szorgalmas fiú ezüstpénzt hozott, ő meg ^ csak rézfilléreket kapott. Ott- % hagyta hát a falut, vissza-% ment az igazságos szabómes-f terhez, aki jóindulatból visz-£ szafogadta őt a műhelyébe. Z Ott azután a lusta le-Z gény lassacskán mégis rá-Z szokott a munkára, s mi-Z kor egy év múlva ismét ha-Z zatért, nem kellett többé Z szégyenkeznie szomszédai Z előtt. £ (Franciából: P. V. I.) ? elég volt a műhelyből, s a szigorú mesterből, aki bi­zony néha mégis munkára szorította, kijelentette hát, hogy ő nem marad semmi áron. A szorgalmas legény pedig nagyon-na gyón vágyott már rá, hogy öreg szüleit lássa, segíthessen rajtuk a ke­resett pénzzel, ezért azt fe­lelte mesterének, hogy 6 is szívesen visszatérne falujába. Az igazságos, becsületes mester hát hazatérésük előtti napon két egyforma ládát tett a fiúk elé. Az egyiket sze­mük láttára megtöltötte réz­pénzzel, a másikat csengő ezüst forintokkal. Mind a két legény sejtette, melyik láda lesz az övé, a baloldali volt a lustáé, rézpénzzel, a jobb­oldali a szorgalmasé, ezüst­tel. Igen ám. de éjszaka az öreg szabómester kicserélte az udvarban álló ládákat, s reg­gel, amikor a legények útra­keltek, mindegyik a másikat illető ládát vette a vállára. Udvariasan elbúcsúztak az öreg mestertől, s megindul­tak hazafelé. Nyögve, zsörtölődve cipel­te a vállán a lusta legény a nehéz ládát, s tele volt ha­raggal becsületes pajtása iránt. Nem ment ki a fejé­ből, mit szólnak majd a faluban, ha ő csak egy ha­lom semmit érő rézpénzzel állít haza, míg a másik ezüst­tel tele ládát visz haza. Rá­adásul a vállán vitt láda volt a nehezebb. így hát percről percre jobban forrt benne a méreg, hogy ilyen súlya van a csekély értékű rézpénznek, elhatározta hát, hogy ö bi­zony éjszaka a két ládát va­lahogyan elcseréli, történjen akármi... Leszállt az este, s a fáradt legények szállást kértek egy útmenti kis vendéglőben. Mi­vel a ládához egyikük sem akart nyúlni, pénz nélkül csak úgy szívességből az is­tállóban kaptak szállást. A szorgalmas legény fáradt volt és el is aludt hamar, de c lustát nem hagyta nyugodn a kapzsisága. Óvatosan fel Élt egyszer, valahol egy kis faluban két fiatal szabóle­gény. Egyik szorgalmas volt, dolgozott napkeltétől nap­nyugtáig, a másik azonban lusta volt, dologtalan nap­lopó, aki folyton csak azon igyekezett, hogyan bújhatna ki a munka alól. Mindkét legénynek szegé­nyek voltak a szülei, még a dolgos legény is terhet jelen­tett otthon, hát még a do­logiakul, akinek senki nem vette hasznát. El is határoz­ták hát a szegény szülők, hogy vándorútra küldik gyerme­keiket, hátha a szorgalmas boldogul a jó munkájával, a lusta pedig végre megtanul dolgozni. Elhagyta hát otthonát a két legény, s addig mentek, míg egy nagy városba nem ér­tek. Ott házról házra jártak, úgy próbáltak munkát ke­resni, de napokon keresztül mindenütt elutasították őket. Már . alig tartott a hazulról hozott ennivalóból, mikor végre találtak egy jószívű szabómestert, aki felfogadta őket. A szorgalmas legény — mintha csak meg akarná há­lálni mestere bizalmát — öltögetett szorgalmasan egész álló napon. Nem így tett a lusta legény — aki, ha csak módja volt rá, lustálkodott, szundikált, beszélgetett a műhelyben. Ha a mester kö­zeledett hozzá, úgy tett, mintha dolgozna — de per­sze, a tű nem nagyon járt a kezében. Az ügyes legény — mivel nagyon bántotta, hogy lusta : pajtása becsapja jótevőjüket : — kétszeresen dolgozott, hogy \ esténként a mester ne vegye \ észre a lemaradást. > De bizony, a mesternek éles j szemei voltak. Jól látta ő, \ mit ér az egyik, és mit a ! másik legény munkája. így \ hát, mikor letelt egy év, l amennyi időre a legények le- \ szerződtek —, megkérdezte a legényeket, haza kívánnak-e j menni, vagy leszerződnek még 'j egy évre? ? A lusta legénynek mái

Next

/
Oldalképek
Tartalom