Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1963. SZEPTEMBER 6, PÉNTEK Mezőgazdasági termelés szakosításáról A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrejötte nagy lehetőségeket nyújtott a me­zőgazdasági termelés, az áru­termelés nagymértékű növelé­séhez, s az előállított termé­kek önköltségének csökkenté­sére a múlthoz képest. Ezt a lehetőséget már bizo­nyos mértékig valósággá vál­toztatták mezőgazdasági nagyüzemeink. Van azonban még rengeteg tartalék, ame­lyeknek a kihasználásával az eddigi eredmények jelentő­sen emelhetők. Ezek közé tar­tozik a mezőgazdasági terme­lés szakosítása, ugyanis a termelés koncentrálása a ter­melést egyszerűsíti és feltár­ja a legjobb lehetőségeket a termeléshez. E téren még csak kezdeti lépéseket tettünk. Az átszervezést követően helyes volt az az álláspont, hogy a termelőszövetkezetekben az összevont táblákon általában azt termeljük, amit ugyanazo­kon a területeken korábban termeltek. Az elmúlt három év alatt azonban már bizo­nyos változás ment végbe egyes tsz-ek termelési szerke­zetében. A korábban termelt sokféle növény helyett ma már kevesebb növényt termel­nek, de nagyobb területeken. Ezt a folyamatot alapos, kö­rültekintő munkával kell to­vább vinni. A türelmetlenség­nek káros kihatásai lehetnek. Sok körülményt kell mér­legre tenni akkor, ami­kor egyes területeken megszüntetünk bizonyos termék előállítását, más területeken pedig többszö­rösére emeljük annak termését. Elsősorban a te­rület gazdasági adottsá­gait kell mérlegelni. A gazdasági adottságok mel­lett döntő még a munka­erőhelyzet, a szakismeret. A fokozatosságot betart­va az elkövetkező 5—10 évben az alábbi szakosítás lenne célszerű a járás te­rületén: Intenzív búzát távlatban Abony, Albertirsa, Ceglédber- cel, Dánszentmiklós, Jászkara- jenő, Kőröstetétlen és Törtei községek termeljenek a je­lenlegi 18 tsz-szel szemben 13-an. Cukorrépát Abony, Csemő, Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Törtei községekben, a jelen­legi 18 tsz-szel szemben 12- ben. Napraforgót Csemő község kivételével mindenütt. Burgonyát Abony és Kőrös­tetétlen kivételével a többi helyeken. Kalászost, vetőmag előállí­tása céljából Abony, Albert­irsa, Törtei községekben. Egyéb vetőmagot Abony, Jászkarajenő, Törtei közsé­gekben. Kertészeti termelést Kocsér, Jászkarajenő, Törtei, Nyárs­apát és az abonyi József At­tila Tsz folytasson. Szőlő-gyümölcs kultúrát Csemő, Dánszentmiklós, Jász­karajenő, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát, Törtei községek­ben célszerű fejleszteni. Szarvasmarhát minden tsz- ben kell tartani, de kiemelten az abonyi József A., Kossuth, az aibertirsai Dimitrov, a dán- szentmiklósi Micsurin és a jászkarajenői Uj Barázda tsz- ekben. Sertést Abony, Albertirsa, Ceglódbercel, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kőröstetétlen és Törtei községekben. Ebből ki­emelten Abony, Ceglédbercel. Kőröstetétlen községekben és az aibertirsai Dimitrov Tsz- ben. Libát Jászkarajenő, kacsát Törtei községben. Vágóbaromfit, tyúkfélét ki­emelten az aibertirsai Szabad­ság és a kocséri Uj Élet tsz- ben. Törzsbaromfit kiemelten a kocséri Petőfi és a nyárs­apáti József A. tsz-ben. Ka­csából Törtei községben. — B — Miért nem fejlesztik a strandfürdőt ? „Nem hinném — írja egy levelezőnk —, hogy a város vezetői nyáron ne látták vol­na azt a tumultust, amely nemcsak vasárnap, de sok­szor hétköznap is kialakult a városi strandfürdő bejára­tánál, valamint a kerítésen belül a medencét környező homokpihenőnél. Hozzáértő emberek is azt állítják, hogy a vezetőség a hibás abban is, amiért nincs elég hideg víz. Hihetetlen, hogy a városnak nem akad 10 ezer forintja egy új kút megfúrására! Miért nem szüntetik meg a Vigadó előtti söntés kerti kiszolgálását és miért nem építenek legalább ezen a he­lyen homokozót a gyermekek számára? Saját magam, de a többi fündőző tapasztalata alapján is elmondhatom, hogy nagyon jó a gyógyvíz meleg vize is. Én is, mások is, szí­vesen jönnénk többször is fürdeni, ha lenne, ahol für­dés közben pihenhetnénk, és lenne szabad terület, ahol napozhatnánk, szórakozhat­nánk.” A levelet áitküldtük a vá­rosi tanács építési és közie­Valóra vált az anyai álom Húszból egy agronómus — Kézimunka és tánc Vasámap délután a nyárs­apáti József Attila Tsz köz­pontjában találkoztunk Faze­kas Julianna agronómussal, amint egy Skodát tisztogatott — így szívén viseli a tsz ko­csijának tisztaságát? — Természetesen azt is a szívemen viselem, de ez a sa­ját kocsim. Az idén március­ban vettem, mert egy agronó- musnőnek nagyon jó szolgála­tot tesz az autó. Ma ő az ügyeletes, egész nap bent tartózkodik a központ­ban, beszélgessünk vele egy kicsit. — Hogyan szánta rá magát erre a férfias pályára? — Ez az elhatározás nagyon régi keletű. Mondhatnám azt is, édesanyám álma vált va-j, lóra. mert ő mindenáron me-j zőgazdasági szakembernek ^ szánt. Persze nekem se kel- ^ lett nagy rábeszélés és beírat- ! koztam a kiskunhalasi mező- ; gazdasági technikumba. Nem ^ is bántam meg, hogy ezt a; szakmát választottam. Ezt mi j sem bizonyítja jobban, mint; az, hogy megmaradtam a szak- ; mában. Most voltam az ötéves érettségi találkozónkon és; most tudtam meg, hogy 20; lány közül egyedül én lettem! agronómus. ! — A tsz-ben hogy érzi ma-í gát? $ — Szeretek itt dolgozni, £ mert megbecsülik a munká- £ mat. Segít az elnök, a főmező-} gazdász és mindenki. í — Ügy érzi meghonosodik J itt? ' í i — Ezt még előre nem tu­dom, de egyelőre maradok, mert nem vágyom el innen. — Milyen tervei vannak? — Legfontosabb tervem, munkámmal minél jobban elősegítsem a tsz fejlődését. — Szakmáján kívül mivel foglalkozik legszívesebben? — Mint általában a nők, én is szeretek kézimunkázni, de sajnos erre nagyon kevés időm van. Szívesen olvasok szépirodalmi és szakkönyve­ket egyaránt. Szeretek mozi­ba járni és táncolni. Ezen nem is csodálkozunk, hiszen még fiatal. Huszonhá­rom éves. B. M. kedési osztályához. A részle­tes választ kivonatosan a kö­vetkezőkben közöljük: A városi tanács végrehajtó bizottsága évek óta foglalko­zik azzal a gondolattal, hogy mind a strandot, mind a tisz­tasági fürdőt és a gyógyfür­dőt fejlessze. Az álalános vá­rosrendezési terv a fürdő bő­vítésére megfelelő területet biztosított. A mostani öt­éves terv összeállítása idején több mfat 9 millió forintos előirányzattal kértük is fel­sőbb szerveinktől a strandfür­dő bővítéséihez szükséges be­ruházások engedélyezését. Saj­nos, erre a népgazdaság nem tudott megfelelő fedezetet biztosítani. A tanács végrehajtó bizott­sága éppen annak érdekében, hogy a végleges megoldásig is javítson valamit a helyzeten, alig két hónappal ezelőtt egymillió forintot biztosított a községgazdálkodási vállalat részére fürdőfejlesztés céljá­ra. Az egymillió forintból 500 ezer forintot a város a Beru­házási Bankhoz máris át­utalt. Miutáni most már pénz­ügyi fedezet is van, így a községgazdálkodási vállalat, mint a fürdő kezelő szerve, a Budapesti Mélyépítési Ter­vező Vállalatnál a műszaki terveket megrendelte. Elgondolásunk szerint a Lenin park felé bővítjük a fürdőt. A Vigadón túli ré­szekre három medencét épí­tünk. A vízellátás biztosítá­sára ebben, az évben megfe­lelő mennyiségű vizet adó kutat furatunk. A vb ha­tározata szerint a munkákat olyan ütemben kell elvégezni, hogy a kibővített fürdő a jö­vő szezonra a közönség ren­delkezésére álljon. VETNEK AZ IRSAI HATÁRBAN Vasárnap beszámoltunk arról, hogy az aibertirsai Dimit­rov Termelőszövetkezetben a gödöllői felhíváshoz való csatla­kozás értelmében határidőre befejezték a vetőszántást. Beszá­moltunk arról is, hogy már megkezdték a rozs, az őszi árpa és a takarmánykeverék vetését. Felvételeink a mezőgazdasági munkákat örökítik meg az aibertirsai határban. Bartos Benő traktoros és Prága István vetik az őszi árpát munkagepkezelő — A járás termelőszövetke­zetei és állami gazdaságai igen szépen növelik a Ceglédi Tej­ipari Vállalat forgalmát. A vállalat tervteljesítése 120— 125 százalék között van. Major Pál gyűrűs hengerrel követi a vetőgépet — Nagy szállítási gond ag­gasztotta a ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezet áruszállí­tóit. Ezen segített egy Csepel tehergépkocsi, amit a tanácson keresztül kapott a szövetke­zet. A Ceglédi Fodrász- Ktsz 3. számú kozmetikai részlege na­ponta 17 órától 21 óráig tart nyitva. Az új nyitvatartási időben kozmetikai mester vég­zi a szolgáltatást. A Táros fényei — Lassan halad a silózás é járás területén. Az 1500 kh- ból még csak 50 százalék ké­szült el. Különösen nagy a le­maradás az abonyi József Attila, az albertirsai Szabad­ság, a csemői Űj Élet, a nyárs­apáti József Attila, a jászka­ra jenői és a tör teli termelő- szövetkezetekben. — A ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezetben elké­szült a 30 férőhelyes tehénis­, tálló, amit a napokban már : használatba is vettek. — Az Albertirsai Földmű- í vesszövetkezet a dánszentmik- : lósi háztáji gazdaságokból 80 \ mázsa szilva felvásárlására : kötött szerződést. A jó minő- j ségű áruk átvétele már meg- i kezdődött. — A hűvösebb napok beáll- : tával nagyobb a forgalom a | 20 ezer kötettel rendelkező já- ; rási könyvtárban. — Körzeti orvosaink száma a járásban 18, Cegléd város­ban 10, Nagykőrösön 7. Egy- egy körzeti orvosra átlagosan 3200—3900 lakos jut, de az átlagszámítás alapján kívül ismerünk olyan körzetet, ahol 5000 lakos jut egy körzeti or­vosra. A FORGATÁSRÓL A nagy nyári mezőgazdaságig kampány mellett is kielégí-* tőén haladt a forgatás a járás területén, a szőlő- és gyü­mölcstelepítés alá. Az 533 kh-as tervből már eddig 400 kh-t megforgattak. Különösen jól dolgozott a Ceglédi Gépállomás. A 262 kh-as járási tervéből már 235 kh kész. A többi sem az ő hi­bájukból maradt el eddig. Az elkövetkező hetekben még meg kell oldani a forgatást az albertirsai Dimitrov Tsz-ben 15 kh-on, a Szabadság tsz-ben 12 kh-on, Kocséron 30 kh-on és Törteién 71 kh-on. — B — Fehér Marika és Asztalos Ferenc 1953 szeptember 7-én szombat délután fél 6 órakor tartják es­küvőjüket a ref. nagytemplomban. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, Ismerőseink­nek és mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó fiam: Herczegh Károly temetésén megjelentek, részvétük­kel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. Ozv. Herczegh Jáuosné — Köszönöm a bókot. ö is magyar volt. Mégis ki­csi a világ?! ★ Szép az esti Rostock. Fé­nyek villannak a parton Nyugtalan a tenger, a színeb hullámzó táncjátékban egy­másra futnak. Majd pillana­tokra elsimul a víz, ilyenken nyugalom van és csend. Az­tán hullám csapódik a part­hoz és kezdődik ismét a fé­nyek játéka. Csendes a város. Koppan o cipőm, felhajtom- a kabátom gallérját, hideg szél fúj. Sut­togást hallok. Fiatal pár bú­jik össze szorosan. Talán tán­colni mennek, most nyitnak a bárok. Trombita harsogása tör az utca némaságába. A két sötétedő árny előttem megáll. Alakjuk még szoro­sabban összefonódik. Nem megyek arra. Egyedül va­gyok, ráérek. Különben is, még sétálok egy kicsit, olyan szép az esti Rostock. Kohlmayer Ad ám (Folytatjuk) amely mindennap szerepel az étrendben, hiányzik a fűszer, a paprika és a zsir. A belvá­rosban ebédet rendeltem. Se­hogyan sem ízlett, odajött a pincér, már sejtette, hogy külföldi vagyok: „Jaj, ja, Un­garn — szólt, néhány perc múlva tért vissza, a tálcán só és paprika volt. * Hiába, a magyar ízlést min­denütt ismerik. •k Rengeteg a külföldi a tenger partján. Sok turista jön Ma­gyarországról is. Otthoni is­merősömmel jártuk a várost. Csinos, szőke nő billent el mellettünk. Barátom megje­gyezte: — Micsoda kislány! Nagyon tetszik nekem. A csinos, szőke nő moso­lyogva hátranézett, és csak annyit mondott: Csendes a délelőtti Ros­tock. Üresek a villamosok, az utcákon is kevés az em­ber. Hírlapüzlet előtt áll­tam. Megjelentek a legfris­sebb német lapók és — óriá­si örömömre — a tarka betű­rengetegben magyar felírás­ra bukkantam: Népszabadság. Az országban — olvastam — az augusztus rekordkániku­lát hozott. Szegény ottho­niak, sajnálkoztam, nehezen tudjátok ti most elképzelni, hogy én itt bizony sokszor — fázom. Az északi nyár au­gusztusban már csak a neve szerint az. Hűvös az idő, állandóan esik az eső, a hőmé­rő higanyszála gyakran hét fokra is lesüllyed. Jólesik a meleg felöltő. Milyen jó lenne ebből a hidegből egy kicsit hazakül- deni. Talán az lenne most a legjobb ajándék. k A Kröpeliner Strasse érde­kessége a tombola. 25 pfen­nigért kis cédulát húzhat az ember, és ha szerencséje van, számokat talál rajta. Ez már a nyereményeket jelöli: tv-készülék, rádió, motorke­rékpár, mosógép és sok más, értékes tárgy. S ha For­tuna asszony nem áll mel­lette, csupán egy szó van a cédulán: nichts! Reggeltől es­tig hosszú sorokban állnak az emberek a pénztár előtt. Én is megpróbáltam. Nyolc­szor húztam, nyolcszor olvas­tam: nichts! Csak azért jobb a lottónál, mert nem kel­lett egy hetet végigizgulni. Nehéz volt megszokni a né­met ételeket. Alig esznek ke­nyeret, ezt burgonya pótolja, lójába gurított. Nem sokáig í tartott az öröm, mert két j perc múlva egy ellentámadás; végén már a CVSE hálójában j táncolt a labda. ; A második félidő első felé-; ben is a vendégek irányítót- \ ták a játékot, de hiába. 20; perc alatt egy szezonra való; gólhelyzetet kihagytak és ez! nem maradhatott megtorlat-: lanul. Az utolsó 20 percben; nagyon rákapcsolt a hazai; együttes, nagy nyomás nehe-j zedett a Vasutasok védelmé-; re. Két megtorpanásuk újabb; két Sóit eredményezett. Végeredmény: Elektromos; —CVSE 3:1 (1:1). Jó: Csurgai, Gyikó, Kiss,; Hamza. \ A CVSE a 2. forduló után; 1 ponttal a 11. helyen áll. í — Fehérvári J. — ' Pont nélkül tért haza va­sárnap Budapestről a CVSE NB III-as csapata. Második mérkőzését ugyanis a fővá­rosiban vívta, az Elektromos Latorca utcai pályáján, s 3:1 arányú vereséget szenvedett. A ceglédiek a következő összeállításban mérkőztek: Hamza — Kiss, Gyikó X., Kozma — Cseh, Laborcz — Csurgai, Dani, Oláh, Pintér, Liptai. A Vasutas támadásaival in­dult az első félidő, s nem 6okkal a kezdés után várat­lan gólt ért el a ceglédi csa­pat. A jobbszárny veszélyez­tette az Elektromos kapuját, és a támadás végén Pintér balösszekötő jó lövését csak kiütni tudta a hazaiak kapu­védője, s az egyik befutó hátvéd „ijedtében” saját há­Vereséa a második fordulóban A KELETI-TENGER PARTJÁN NOTESZLAPOK AZ NDK-BÓL III.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom