Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

“KfCivlstn

19S3. SZEPTEMBER 6, PÉNTEK

1 Rá nincs szükség?

gett. A megyének ezen a vidékén kevés a közös gazdaság, s azok is csak most kezdik fejleszteni állatállományukat. A járási tanács mezőgazdasági osztálya tehát a következőképpen zárta le a minisztériumból elindult ügyet: közölte, hogy jelenleg területén nincs üresedés. Még csak azt sem ígérték, ha lesz, értesítik.

Mindez levelezés útján történt, egyik szervhez sem hívták be, sehol nem beszéltek, foglalkoztak vele személyesen.

De ez sem vette el a kedvét a további próbálkozásoktól. Igaz, az anyósa, aki maga is borjúnevelő a dunabogdányi közös gazdaságban, nem hagyta békében. Figyelték az újságokban megjelenő álláshirdetéseket. Bugyi István végigutazta az Alföldet. Már nem ragaszkodott ahhoz, hogy itt a megyében, nem túlságosan messze, találjon helyet.

— Már volt olyan szövetkezet, ahol megegyeztem a vezetőséggel, de azután levelet kaptam: a tagság, a közgyűlés nem szavazta meg a felvételemet — így mondja, s nagyot sóhajtva hozzáteszi: — Legglább harminc helyen próbálkoztam. Belefáradtam.

— És nem gondol arra, hogy esetleg rossz véleményt adtak az előző munkahelyeiről? — kérdem tőle.

— Az lehetetlen — feleli megütközve. — Utána lehet érdeklődni. Nem volt az én munkámban olyan hiba, és haragban sem voltam1 senkivel.

Csak ezután jött el ide. tavaly novemberben, az úttörő Tsz-be

fizikai munkásnak,

hízómarha-gondozónak. Azóta itt dolgozik, külön lakást is kapott, a keresetével, átlag havonta 2500 forinttal, elégedett.

Mielőtt hozzá jöttem, bent Bogdányban beszéltem Szabó Istvánnal, a szövetkezet elnökével. ö így foglalta össze a véleményét Bugyi Istvánról:

— Jól képzett ember, ismeri az állattenyésztés problémáit. Nálunk végzett munkáján is látni, hogy több a tudása az állatgondozókénál. Foglalkoztunk is azzal, hogy alkalmazzuk brigádvezetőnek az állattenyésztésben. De ő maga nem vállalta, mert sokkal kevesebb lett volna a keresete.

Most, hogy beszélgetünk, mondom neki, mit mondott az elnök. Azt feleli erre:

— Igen, ez igaz. Havi 40 munkaegység fizetést kaptam volna, az pénzben számolva 1600 forint. Nem mindegy, hogy mennyit keres az ember.

Ebben teljesen igaza van. A szakképzettség és nagyobb felelősség magasabb díjazást érdemel. Amíg mezőgazdászként dolgozott, meg is kereste mindenütt havonta a 2400 forintot.

— Most sem vagyok hajlandó kevesebbért dolgozni. És ha egy állattenyésztő agronó- mus nem érdemel meg legalább annyit, mint egy marhagondozó, akkor inkább megmaradok fizikai munkásnak — így mondja.

Nemigen lehet meggyőző ellenérvet találni ezekre a szavakra. Azt azonban látom, hogy ezt a rokonszenves fiatalembert, bár már minden reményét elvesztette, nem elégíti ki a jelenlegi munkája.

Érdeklődése nem csökken;

előfizeti és olvassa hétről hétre a Magyar Mezőgazdaságot, figyelemmel kíséri az újabb állattenyésztési módszereket, forgatja a szakkönyveit.

De amikor azzal nyúzza állandóan a felesége, meg az anyósa, hogy tanuljon tovább, iratkozzon be az egyetemre, csak ezt feleli csüggedten, lemondóan :

— Minek? Két év óta nem tudok elhelyezkedni.

S közben a mezőgazdaság valóban várja a szakembereket. Csak rá nincs szükség?

Hetes! Ferenc Pál

A halak és madarak életkora

Sam Hington amerikai ich- tiológus különböző szakemberek megfigyelései alapján elkészítette háromszáz különböző tenger- és folyólakó állat átlagos élettartamának összehasonlító táblázatát. A főleg akváriumokban végzett megfigyelések eredményeként kiderült, hogy sok hal kivételesen hosszú életű. A ponty átlagos életkora például negyven év, a pisztrángé huszonnégy. a lazacé tizenkilenc, a rájáé tizennégy, a csukáé körülbelül tíz év. A compó és a veresszárnyú koncér átlagos életkora valamivel kevesebb tíz évnél. A „rekordot” mégis a tokhalak viszik el — néhány tokhalfajta hetven évig is elél.

Hasonlóan érdekes táblázatot tett közzé nemrégiben az egyik francia tudományos folyóirat. A táblázat a madarak életkoráról közölt adatokat. Néhány európai madárfajta átlagos életkora a következő: a papagáj átlag 24 évig él, a gólya 23, a tengeri sirály kb. 20 évig, a fecske átlag 15 évig. a vadgalamb 13 évig, a veréb 10 évig, a pacsirta 8 évig, leghosszabb a szalonka életkora — 31 év.

átlagos

Tojáshozam növelése gamma-sugarakkal

Dr. Kuzin szovjet biológus megállapította, hogy bizonyos csekély gamma-sugárzás határozottan kedvező hatással van a tyúkok és a kacsák tojáshozamára; különösebb nehézség nélkül tizenöt százalékos növekedést lehet elérni. Kuzin felfedezésének hasznosítására megtették az első lépéseket.

A SKOT ÖZVEGY

A skóciai Aberdeen közelében meghalt egy orvos. Hogy megspórolja a sírkő árát. özvegyének az az ötlete támadt, hogy az orvosi névtáblát, amely eddig a kapun lógott, leszerelteti és ugyanezt felállítja a sírnál. A takarékos özvegy gyászszalaggal takarta le a következő szavakat: „rendel mindennap 4—6-ig”.

Megkezdődött a tanítás

— Téged is idegesít a csengetés ...?

(Komádi István rajza)

\ A magas, karcsú, feketehajú i fiatalember arcán meglepetés : tükröződik, amikor a Tahi mel- : letti Nagykert-majorban, a i lakása ajtaján bekopogtatok,

: s névszer int őt. Bugyi Istvánt i keresem. A szarvasmarha- ; istálló közvetlen szomszédsá- ; gában épült régi „cselédház” í egyik szoba-konyhás lakásá- I ba, a tisztántartott, új bútor- ; ral berendezett szobába vezet. Itt ülünk le, s perceken belül közvetlen, őszinte be- ; szélgetés alakul ki közöttünk, í Megmondom neki, miért í látogattam meg: anyósa, Fá- : ötön Lajosné, lapunk Több I szakembert vár a mezögazda- i ság című cikke nyomán leve- : let küldött a szerkesztőségbe, s

abban elpanaszolta,

; hogy a veje, mezőgazdasági ; technikumi végzettségével, kö- ; zel 8 év állami gazdasági ál- ■ lattenyésztői gyakorlattal, je- ! lenleg mint hízómarha-gondo.

! zó dolgozik a dunabogdányi : Üttörő Tsz-ben. i A levélről nem tud sem 6,

| sem nagyon fiatal, kedves —

: széparcú felesége. Megmuta- I tóm. Bugyi István elolvassa ! és azt mondja:

; — Igaz, szóról-szóra.

• Igen, már közel két éve,

< hogy a Földművelésügyi A Mi- ! nisztérium felhívására jelent- : kezett, de végül Is itt kötött ! ki.

! Azonban ennek története ; van. érdemes meghallgatni.

; A 28 éves fiatalember, tíz J éve, 1953-ban végezte el Mo- ; sonmagyaróváron a mezőgaz- J dasági technikum állattenyész- 'tf tési tagozatát. Ezután köz- £ vétlenül a Budapesti Sertés- £ tenyésztő Vállalatnál helyez- '/f kedett el. Alsósarlóson dolgo- £ zott egy évig, majd áthelyez- g ték Bányavölgyre, a vállalat J legnagyobb telepére, vezető- J nek. Ekkor még nem volt J húszéves. Két évig végezte ezt J a munkát, több ezer állat gon- J dozását, nevelését irányította.

J Miután a határőrségnél letöl- ^ totte katonaidejét, Pusztaszán- \ tőn, a szarvasmarha-tenyész- telep vezetője lett. Erre az í időszakra nagyon büszke: 1957—58-ban a FM által meg- j: hirdetett tej termelési és tisz- í tasági versenyben az általa ve- í zetett telep első díjat nyert.

% Hét évet töltött a vállalatnál,

J s amikor ennek átszervezése J után csökkentették a létszá- j mot, a Pomázi Állami Gazda- Ságban vállalt állást. Itt Is a ^ szarvasmarhatenyésztést és a íj juhászatot irányította, mint állattenyésztő-mezőgazdász, j! Ebben az időszakban követ- fj kezett be életében a „nagy !- fordulat”: megismerkedett egy 17 éves kislánnyal, Fábián Jut- í kával, aki fényképésztanuló j volt Budapesten, s a főváros- í ban is lakott a nagynéniénél. u Még másfél éve volt hátra a JÍ szakmunkásvizsgáig, amikor !; összeházasodtak. Hogy együtt í lehessenek, Pista kilépett az í állásából és a Fővárosi Ás- ^ vány- és Szikvízüzemnél vál- 4 lalt munkát, mint árueladó.

•j Nem tette jól. hogy hátat for- íj dított a hivatásának. De azt ^ hiszem, meg lehet érteni egy 25^ éves fiatalembert, aki a J; Nógrád megyei kis falucskától,

/// a szülői háztól, hosszú évekig g távol élt, s most már

^ saját fészekre vágyott.

fi

^ Még másfél év sem telt el y azonban, amikor kijöttek ide ^ lakni a felesége szüleihez. Az •J asszonyka közben levizsgázott, s egy kislányuk is született,

5; most már 17 hónapos a ked- Jí vés, totyogó csöppség, ij Akkor jelentkezett először jJ levél útján az FM. felhívásá- ji ra, s mint szakképzett mező- ^ gazdász elhelyezését kérte.

^ — Szeretem a hivatásom —

^ mondja —. szívesen mentem í És nemcsak olyan helyre, ahol í minden jól, simán megy, szelj retem az alapozó munkát, ez- ^ zel lehet építeni, eredményt felmutatni.

^ Várta hát nagyon a választ.

^ Az meg is érkezett: ügye fo- í lyamatban van. Azután teltek í a hetek, s nem történt semmi. íj Még egy levelet írt a minisz- ■5 tóriumnak. A személyzeti osz- •S tálytól értesítést kapott, hogy •J kérelmét átadta a Pest megyei jj Tanácsnak. Egy idő múlva ÍJ onnan is jött levél: kérelmét ^ a lakóhelye szerint illetékes ^ Szentendrei Járási Tanácshoz í továbbították intézkedés vé- i

PROBLÉMÁK ÉS TERVEK

Amikor az ember megkísérli összegezni a Dunakeszin tett látogatás tapasztalatait, Janus arcú képet kap. Szakáll László, a művelődési ház művészeti vezetője és az Erkel kórus karnagya a vele folytatott beszélgetés alkalmával egyre többször mondja: „Megszerveztük volna,

ha ... megtennénk, ha rendeznénk ..., nem tudjuk megvalósítani, mert...”

Bár csak ne kellene feltételes módban beszélnie! Sok itt a probléma, a megoldásra váró feladat, pedig mennyi a terv, amelyek most még parlagon hevernek, és milyen nagy itt a munkaszeretet, a küzdeni akarás, a lelkesedés.

A művelődési házban gondozatlan, elhanyagolt helyiségek. Bosszantó az, hogy rendelkeznek kellő anyagi fedezettel, de nincs, aki elvállalja a javítási és átalakítási munkálatokat, Uj lépcsőházat terveznek, új klubszobát, ahol kéthetenként táncos összejöveteleket rendeznének. Sokat fáradozik ennek érdekében Marian György, a művelődési ház Igazgatója és a vezetőség valamennyi tagja. A nagyon ne- íéz körülmények ellenére is, nindent elkövetnek, hogy vonzó, sokszínű népművelési programot állíthassanak öszsze.

A rossz külső tényezők mellett is már két éve működik az irodalmi színpad. Legutóbbi műsorukban felidézték József Attila korának költőit és íróit, a hajnalért, a világosságért, az életért kiáltó művészek alkotásait. Szépen szólaltak meg Radnóti Miklós költeményei, emlékeztetve a rettegésre, a félelemre, a megaláztatásra, a magányra. Nagyereiű alkotás a kiváló német író Erich Kästner Cantate de mimori- bus című hatalmas háborúellenes víziója. Drámai me- mentók ezek, az emberiség lelkiismeretéhez kiáltó szavak.

Különös örömmel lehet beszámolni az Erkel kórus munkájáról. amely már húszéves múltra tekinthet vissza. „Szenvedéllyel alkotni és szeretni az embereket” — ez Szakáll László karvezető hitvallása, s ennek szellemében dolgozik. Amikor nem volt pró- bahehiiségiik, a lakásán próbáltak.

Nagyon boldogok. amikor élményt szerezhetnek a közönségnek. A zenével, ezzel a legnemzetfcözibb nyelvvel kifejezni az emberek szere- tetét, megbecsülését — ez valamennyiük számára felejthetetlenül szép. Szakáll László mindig úgy állítja össze a műsort, hogy ez ismeretterjesztő jellegű is legyen, ö pedig meseoperát komponált, amelyet már több helyen nagy sikerrel mutattak be. Előadták már a barokk zeneirodalom egyik legjelentősebb képviselőjének, Hän- delnek, a romantikus zene nagyságának, Mendelssohnnak néhány művét, a múlt század magyar zenéjéből Liszt és Erkel, majd Kodály alkotásait, és a legújabb magyar kórusműveket. A kórusvezetés rendkívüli pillanatait említi, amikor Kodály „Magyarokhoz” című kórusművét szólaltatják meg, vagy Verdi „Nabucco” című operájából a rabszolgák karát. Ünnepi percek ezek, amikor valósággal szárnyal az emberi hang.

Dunakeszin azzal búcsúztál? el, hogy remélik, fél év múlva szebb művelődési házat láthat itt a látogató. Bízunk ebben. Sok a nehézség, mégis jelentős eredményeket értek el, és szeretnék tovább fejleszteni művelődési munkájukat, Az illetékes szervektől várják a segítséget, hogy új, szebb otthonra találjon a kultúra terjesztése, eljutva mindenkihez.

Egri Csaba

Propagandisták

tapasztalatcseréje

Mint már korábban közöl tűk, a megye nagyobb föld művesszövetkezeteinél a közelmúltban propagandistáka állítottak munkába. Felada tűk a szövetkezeti propa ganda megszervezése, irányi tása, rendezvények, akciói reklámozása, kiállítások ren dezése. Ezeknek a szövetke zeti propagandistáknak szép tember 10-én Kiskunlacházái megyei tapasztalatcsere-érte kezletet rendez a Szövetkeze tek Pest megyei Központjánál szövetkezetpolitikai osztálya, < kiskunlacházi községi műve lödési házban. A propagan disták, hazatérve, szintén rendeznek propaganda minta bemutatót, tapasztalatcserét t földművesszövetkezeti egysé gek vezetői részéin.

Foky Ottó bábfilmtervező kiállítását Budapesten a Fényes Adolf teremben mutatták be. — Jelenet a Siker című filmből

Űj feladatok előtt a könyvbarátmozgalom

Járási akcióbizottságok értekezlete

kát rendeznek majd, amelyek bevételét a könyvállomány gyarapítására fordítják. A határozat külön érdekessége, hogy foglalkozik a cigány lakossággal is.

A dabasi járási értekezlethez hasonlóan ülést tart a közeli napokban Ráckevén, Nagykőrösön és Vácott is a könyvbarátmozgalom járási, illetve városi akcióbizottsága.

tőit, támogatást kérve a könyvtárak részére a szövetkezeti szociális és kulturális alapból. Szerepel a célkitűzések között a bejáró munkások körében kifejtendő könyvpropaganda.

A

z akció során nagyobb gondot fordítanak a könyvtárak csinosítására, rendben tartására, s irodalmi esteket, író—olvasó-találkozóÁ

z elkövetkező napokban, hetekben valamennyi járás székhelyén értekezletet tart a könyvbarátmozgalom járási akcióbizottsága. Az elmúlt népművelési időszak eredményeire támaszkodva tovább kívánják növelni a mozgalom arányait, növelni az olvasótábort, s a könyvtári kötetek számát.

A járási értekezletek sorában a dabasi volt az első, a hét elején. Markovics Józseftől, a Pest megyei könyvtár munkatársától nyert értesüléseink szerint a megbeszélés jól sikerült, eredményes volt, munkájában részt vettek a járási szervek illetékes vezető beosztású munkatársai is. Elhatározták, hogy a könyvbarátmozgalom tevékenységét a járási könyvtár munkatervére építik fel, megfelelő összhangot alakítva ki. A legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy erőteljes szervező munkát folytassanak a termelőszövetkezeti tagok között, növelve a könyvtárak paraszt olvasóinak számát. Ennek érdekében a termelőszövetkezetekben letéti könyvtárfiókokat létesítenek. A tervek között szerepel a pedagógusok közreműködésével a középiskolások és az általános iskolák felső tagozatába járó gyerekek körében végzendő nagyobb arányú könyvtári propaganda, a könyv megszerettetése a fiatalokkal, A művelődési ház a szakkörök tagjai és a klubok tagjai között fejt majd ki szervező tevékenységet.

A járási akcióbizottság elhatározta, hogy felkeresik £ termelőszövetkezetek ve2e1 -------------------- i

l

N

apirenden a József Attila olvasómozgalom j

KISZ-titkárok értekezlete Gödöllőn

A közelmúltban érdekes értekezlet zajlott le Gödöllőn. A KISZ járási bizottsága és a Pest megyei Könyvtár közös rendezésében tanácskozást rendeztek a járásban működő alapszervi KISZ-titkárok részvételével. Napirenden szerepelt a József Attila olvasómozgalom helyzete.

Mint ismeretes, a József Attila olvasómozgaUrmnak a kétségtelen eredmények mellett komoly hibái is voltak a korábbi időszakban. Nem tudott a mozgalom széles tömegbázist teremteni, s a mozgalom rendszere merev volt. nem alkalmazkodott a fiatalok különböző rétegeinek igényéhez, felkészültségéhez. A feltételek beszámoltatást írtak elő, valamint kötelező verstanulást. Nem tisztázták határozottan azt sem. hogy ki a mozgalom gazdája a KISZ, avagy a könyvtár? Fennakadások voltak a megérdemelt arany-, ezüst, és bronzjelvények időben történő kiosztásában is.

A tapasztalatok alapján a KISZ illetékes országos szervei arra az álláspontra jutottak, hogy megszüntetik a kötelező beszámoltatást, s a kötelező verstanulást. Feltételként a könyvtári tagságot és különböző fokozatokon bizonyos számú szabadon választott könyv elolvasását jelölték meg.

A KISZ-titkárok elmondották tapasztalataikat, a mozgalom nehézségeit, s többek között kérték, hogy a KlSZ-szerve- zetek rendelkezzenek letéti könyvállománnyal, mert több alapszervezetben meg lehetne szerv&ni a klubszerű olvasást. Határozatot hoztak, hogy az alapszervezeteik taggyűléseken rendszeresen megtárgyalják majd a mozgalom eredményeit. Elhatározták azt is, hogy felkeresik a termelőszövetkezeti fiatalokat. segítik rendszeresen a községi könyvtárak munkáját, állandó jellegű kapcsolatot tartva a könyvtárossal.

A gödöllői járásban különben az idén az első félévben há- romszáznegvvenöt fiatal jelentkezett az olvasómozgalomba, s közülük száziizenhatan kaptak jelvényt.