Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

1963. SZEPTEMBER 29, VASÁRNAP HEGTEI 'tNfCnrhm Jaj a villanyoszlopoknak! Vadul hajtó teherautóveze- tök egyetlen este két vil­lanyoszlopot döntöttek ki Po- máz községben. Először Pintér József szent­endrei gépkocsivezető teher­autói ával a Hősök terén oly veszedelmes iramban szágul­dott, hogy képtelen volt biztonságosán fékezni, s ennek egy másfélezer forintos vil­lanyoszlop látta kárát. A karambolhoz kiszállt rendőr-járőr jóformán még be sem végezte munkáját, amikor Pomázról újabb ka­rambolt jelentettek. Ezúttal a Dózsa György úton dön­tött ki egy villanyoszlopot egy másik teherautó, amelyet Sprigman László szentistván- telepi sofőr ittasan vezetett. Kocsijával a ház falánál kötött ki, amelyben ugyan­csak tetemes kárt okozott. Mindkét gyorshajtó ellen eljárás indul. _______ A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága általános filmrendezői és ope­ratőri szakra felvételt hirdet az 1964. februárjában induló tanévre. Felvételre jelentkez­hetnek 35 éves korig mind­azok, akik legalább érettségi­vel és a pályán nélkülözhetet­len élettapasztalattal (egyete­mi, főiskolai végzettséggel, vagy munkában eltöltött évekkel) rendelkeznek. Bekül­dendő: felvételi kérelem, isko­lai végzettséget igazoló bizo­nyítvány, egyetemi, főiskolai, illetve középiskolai tanulmá­nyi értesítő, életrajz, 30 nap­nál nem régibb orvosi bizo­nyítvány, iskolabizottság vagy munkahely ajánlása. A tanulmányi évek alatt a főiskola az esetlegesen felme­rülő szociális problémák meg­oldásához egyéni elbírálás alapján segítséget nyújt. Be­küldési határidő: 1963. októ­ber 15. Cím: Színház- és Film­művészeti Főiskola, Budapest, VIII., Vas utca 2/c. (MTI) — A Kocséri Földműves­szövetkezet az idén végzett először növényvédelmi mun­kát. Mintegy kétszáz gyü­mölcsfát permetezitek be szakember vezetésével. Fény, árnyék nélkül ŰJ FELADATOK, ÉRDEKESSÉGEK A NAGY SEBESSÉGEK BIRODALMÁBAN Új szovjet zenegép Az űrhajók mozdulatait, manővereit automaták ve­zérlik, irányítják. Kézi vezérlést — bár erre mindem űrhajóst megtanítanak — csak veszély esetén alkal­maznak, ha az automaták meghibásodnak. Vajon miért szükséges az űrhajók teljes automatizálása? A földi közlekedésben hasz- nállt járművek vezetői saját testhelyzetüket főként látó és tapintó szerveikkel, vala­mint egyensúlyérzéküikkel ál­lapítják meg. Föld körüli keringés esetén — a súlyta­lanság állapotában — a központi idegrendszer ezektől a szervektől nem kaphat he­lyes tájékoztatást (például az ülés nem „nyom”). Az űrhajós nem képes többé arra, hogy a kabinhoz viszo­nyított testhelyzetét felmér­je. További bajt okoz, hogy a „fent” és „lent" — mint földfelszíni fogalmak — gya­korlatilag értelmüket vesz­tik. A pálya mentén lassan forgó űrhajóban hol maga alatt, hol a feje felett látja a Földet. A fent és lent irá­nya szüntelenül cserélődik. Ha a Föld körüli keringés meg­kezdése pillanatában a Föld az űrhajós alatt látszott, né­hány másodperc múlva már oldalt vagy éppen a feje felett látszik a Föld, s az az érzése, mintha az űrhajó elhagyta volna pályáját. Szubjektív érzéseket tolmá­csoló, bizonytalan érzékszer­vek helyett soha sem tévedő automaták szükségesek, külö­nösen a döntő pillanatokban (például a Földre való visz- szatéréskor). Több mint egy évszázad— dal ezelőtt Angliában az el­ső vasúti szerelvény megin­dításakor törvényt akartak hozni: a sínek mellé két ol­dalt állítsanak magas deszka- palánkot, mert az utasok a „szédítő” sebesség miatt rosz- szul lesznek, ha az elsuhanó tájakat látják. Ma már csak mosolygunk ezen a történe­ten, mert tudjuk, hogy a legnagyobb sebességnek sin­Parány ok ai elektronikában Az elektronikus berendezé­sek a mai hangsebességen túli repülőgépekben, űrhajókban és rakétákban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert; fej­lesztésükben a súly • és térfo­gat csökkentésére törekednek anélkül, hogy a megbízható­ságot és a sokoldalúságot el­vesztenék. A nyomtatott áramkör az elektronikában nagyon elterjedt. Leegyszerű­síti a készülékek előállítását, azonban a nyomtatott áram­körökkel is megvalósítható ún. kétdimenziós szerelési mód a miniatürizálásnak csak egy lé­pése. További haladást jelen­tett a hordozható rádió és tv- készülékek megjelenése. Ha­sonlítsuk csak össze például, hogy milyen igénybevétel ter­heli a szobában elhelyezett rá­diót és ugyanakkor a terepen üzemeltetett hordozható ké­szüléket! Rázásállóság, tartósság, kis méretek s a hőmérsékleti, valamint egyéb légköri hatásokkal szembeni ér­zéketlenség — ezt kíván­juk napjaink elektronikus berendezéseinek alkatré­szeitől, áramköri egysé­geitől! Hogy az egyes egységek meg­bízhatóságát növeljék, az el­ső törekvés a huzalozás auto­matizálására irányult. Ezáltal a kapcsolási hibák zöme elke­rülhető, és az egyes szerelési egységek elektromos eltérései kisebbek (vagyis az azonos tí­pusok működési szempontból jóval egyöntetűbbek). Egyide­jűleg szerelési térfogat is meg­takarítható és az egyes átvi­teltechnikái berendezések ugyanazon térfogatnál össze­tettebb feladatokat oldanak •neg. Ebből a meggondolásból tredtek a nyomtatott, vagy haratott áramkörök. Kz áramköri elemeket (kon­denzátorok, ellenállások, önin­dukciós tekercsek) az eddigi módszertől teljesen eltérően 12,5x12,5x0,5 mm-es kerámia­lapkákon szitanyomással vagy vákuum gőzölögtetéssel állítot­ták elő. Az egyes lapkák villa­moskapcsolását oldalsó feszítő huzalokkal végezték, az össze­rakott lapok között. Az így létrehozott blokk egyik végén egy normál elektroncső alj a másik végén egy dugasz van felerősítve. Újabban ez az építési mód egyre jobban terjed és tranzisztoros elemekre al­kalmazzák. Egyes esetett ben az építőele­mek (szerelési egységoszlopok) négyzetes keresztmetszetét szabályos hatszöggel helyette­sítették. A külföldön alkalmazott RCA mikromodul rendszer lé­nyegében a „Tinkertoy” meg­oldás alkalmazása tranziszto­ros kapcsolásokra. Ennél a tranzisztorok és a diódát négyzetes lapocskákra (kb. 8— 9 mm élhossz) lapos szerelési módon vannak felhelyezve. Az elektronikus készülékek tér­szükséglete jelentősen csök­kenthető (kedvező esetben egyetlen köbcentiméterben 20 áramköri elem is elhelyezhe­tő, amíg pl. a hagyományos áramköri elemek némelyike egymaga elfoglal 1 köbcenti­méternyi helyet.) Mint kiemelkedő eredményt említjük meg, hogy a szocia­lista országok ipara jelentősen előretört a mikromodulok gyártásában és szerelésében. Természetesen ma még ko­rai lenne részletes képet adni a miniatűr elektronikus ele­mek alkalmazásának vala­mennyi szakterületéről. Bizo­nyos azonban, hogy kis mére­teik, rázásállóságuk, áramköri megbízhatóságuk megnyitja előttük az utat a haditechnika elektron (tus berendezéseiben való alkalmazásukhoz. csen közvetlen élettani ha­tása, sőt, a tájak sem su­hannak el mellettünk. Minél messzebbre nézünk a vonat ablakából, annál lassabban változik a táj képe. Mit ész­lel az űrhajós, akinek jár­műve éppen kétszázszor gyor­sabban halad, mint a földi eszpresszvonatok? Másodper­cenként nyolc kilométer — ez csak a földi közlekedésben sok. A világűrben nincse­nek fák és kilométerkövek, így nincs mihez viszonyíta­ni a sebességet, a Föld igen messze van, nem is beszélve a távoli csillagokról. Az űr­hajós egyszerűen nem érzi járművének rendkívüli se­bességét. Még az űrhaj alatt sem suhannak el a föl­di tájak. A rakéta hajtómű­veinek kiégése után a ka­binban uralkodó halotti csend, a fent és lent fogalmának megszűnése, a súlytalan ál­lapot, a távolban csigalassú­sággal forgó Föld a teljes nyugalom benyomását kel­tik. Éppen ezért az űrhajós számára úgy tűnik, hogy ha­jója teljesen mozdulatlanul lebeg a végtelen térben. (Ha például egy Vosztok éppen hazánk területe felett halad át, akkor hat perc telik el, míg éppen Budapest fölé ér és további hat perc múlik el, míg a főváros eltűnik mögötte a látóhatáron. Ezt semmi- esetre sem mondhatjuk szé­dítő száguldásnak.) Az űrhajóst más, külön'eges jelenségek is zavarják. Örök éjszakában repül, s csak ak­kor veszi észre, hogy a Föld nappali félgömbje fölé került, ha véletlenül a látó­határ felé pillantva, a Na­pot felkelni látja. A rigai, Popov nevét viselő híradástechnikai gyár leg­újabb gyártmánya a Rigendasztereo nevű zenegép. A ze­negéphez két oszlopszerű erősítő-berendezés tartozik. A rádió négy hullámhosszon használható. Hét rövid, ultra­rövid, hosszú és közép hullámhosszakon. A lemezjátszó alkalmas sztereofonikus hanglemezek lejátszására is (MTI Külföldi Képszolgálat) A rendkívüli sebesség egyik érdekes következmé­nye, hogy az űrhajós — né­hány kilométer távolságon belül •— a hirtelen feltűnő tárgyakat (például egy pon­tosan szembe jövő másik űr­hajót vagy repülő kődarabot, meteort) észre sem veszi. A jelenség azzal magyarázható, hogy a szembe haladó testtől elválasztó távolságot az űr­hajó gyorsabban repüli vé­giig, mint azt az űrihajós idegrendszere egyáltalában rögzíteni tudná. Lássunk egy példát. Tegyük fel, hogy egy űrhajó a Naphoz képest másodpercenként 40 kilomé­teres sebességgel halad, s ugyanilyen sebességű meteor­ral találkozik. A két test tehát másodpercenként 80 ki­lométeres relatív sebességgel közeledik egymáshoz. Ha több száz kilométer távol­Kőkorszak kísérletképpen Az ásatások során előkerült őskori tárgyak legszorgosabb vizsgálata sem derít fényt az akkori ember életmódjának az összes részletére, arra, hogy a kezdetleges szerszámok ho­gyan segítették a természet erőivel szemben. Ezért vállal­kozott a moszkvai és lenin- grádi egyetem történészhallga­tóinak egy csoportja arra, hogy egy igen félreeső vidé­ken — a Szajan-hegység észa­ki lejtőjén, a Kazir folyó mellett — a nyári szünidőben kipróbálja a tíz- és tízezer év­vel ezelőtti ember életmódját, ugyanolyan körülmények kö­zött. Munkatanulmányok ... Fa törzsből vájt csónak siklik a kis öböl vizén. A csó­nak orrában félmeztelen va­dász áll, szigonnyal. Testes hal úszik el a csónak előtt. Hirte­len mozdulat, a szigony kő­hegye átdöfte az ezüst testet. A háncsból font kötél megfe­szül, a hal erős, megrángatja a csónakot. De végül mégis si­kerül kiemelni a zsákmányt. Június végétől kezdve több mint egy hónap kellett, amíg az egyetemi hallgatók beleél­ték magukat a kőkorszakba. Nem volt könnyű dolguk. Mert például nehezen sikerült pálcapörgetéssel tüzet lobban­tam, alig találták meg a szer­számokhoz való követ, s ami­kor megtalálták, sok bajjal járt a csiszolás. Mert nem volt szabad semmi mai eszközt igénybe venni hozzá. A kísérlet vezetője, A. Don- cov régészprofesszor mutatta meg hallgatóinak a feltétele­zett, őskori munkamódszere­ket. Amikor a fiatalok ezeket elsajátították, kezdődött az időmérés: a tűzesiholás 3 órát vett igénybe, egy kőkést 9 nap alatt tudtak csiszolni, kő­baltát faragott nyéllel 11 nap alatt készítettek. Faháncsból 5 nap alatt fontak 20 méter kötelet, kőből csiszolt varró­tűvel medvebőrből 2 nap alatt varrtak egy pár csizmát. Kő­baltával 40 cm vastag törzsű fát kivágni mindössze fél órá­ba telt, de csak akkor, ha ap­ró ütésekkel, csuklóból dolgoz­tak. Amikor vállból mérték az ütéseket, azonnal kicsorbult a fejsze. Nyírfából kezdetleges ekét szerkesztettek, hogy felszánt­sák az irtást. Előbb azonban felégették a talajfelszínt, az­tán a hamut beleszántották a földbe. A „csiszolt-kőkorszakbeli” veremszerű kunyhót 3 nap alatt készítették el. Egy csó­nakot 8 nap alatt. A kísérletből kiderült, hogy az i. e. 8000 és 4000 év közt élő ember nem is volt olyan ügyetlen! Kőszerszámaival bátran meg tudta állni helyét a természetben. TV A HARCTÉREN A televízió, mint ismeretes, mozgókép továbbító berende­zés, amelyet az utóbbi időben egyre inkább alkalmaznak ha­ditechnikai eszközként. A tv katonai alkalmazási lehetősé­gei közül jelentős helyet fog­lal el a felderítés, mivel ez egyesíti magában a megfigye­lő- és adattovábbító eszközö­ket. Légi felvétel helyett A televíziós adás folyamán a felvevő kamera által felvett kép átalakul elektromos je­lekké, melyet az adóberende­zés, valamilyen hírközlési csa­tornán továbbít a vevőbe, ahol az elektromos jeleket ismét képpé alakítják át. Mindez le­hetővé teszi a képernyő előtt ülő parancsnoknak a harctér állandó figyelését, ezen belül az ellenség csoportosításának, élő erőinek és haditechnikai eszközei elhelyezkedésének ér­tékelését. Az ismeretek alap­ján pedig jobban tudja irá­nyítani saját egységeinek harc­tevékenységét. Különös értékes adatokat szolgáltat a harctér felett re­pülő helikopteren vagy repü­lőgépen (esetleg pilóta nélkü­li repülőeszközön) elhelyezett tv-kamera. A légi fényképe­zéssel szembeni számos elő­nye közül megemlíthetjük, hogy egyrészt nincs szükség a film előhívására, másrészt a felderített terület képét a tv- berendezés rögtön továbbítja, így a felderítés adatait a harc- álláspontokon azonnal meg­kapják, vagyis nem kell meg­várni, hogy a repülőgép, vagy a helikopter visszatérjen, ha­nem a harcot irányító parancs­nok szinte „egyenesben” lát­ja a felderített területet. A tüzérségnek a tv lehetővé teszi, hogy közvetlenül megfi­gyeljék a tűz hatékonyságát és amennyiben szükséges, he­lyesbítsék az irányzást A televízió harctéren való alkalmazásának sok előnye mellett természetesen számos akadálya is van. Az egyik ilyen probléma az adóberen­dezés hatótávolsága. Egyrészt, a tv-adást ultrárövid rádió­hullámok továbbítják — és ezek csak az egyenes látható­ság mentén terjednek. Emiatt korlátozott a hatótávolság, kü­lönösen erdős-hegyes terepen. A hatótávolság az adóteljesít­ménytől . is függ és a mozgó adóberendezések nem lehet­nek nagy teljesítményűek, mi­vel ebben az esetben táplálá­sukat nem lehetne megoldani. A felsorolt okok miatt a ható- távolság kellő értékre való nö­veléséhez közbenső (ratransz- lációs) állomásokra van szük­ség. Az utóbbi időben a mikro- miniatürizálás területén, a fél­vezető-technikában elért ered­mények lehetővé tették olyan könnyű súlyú és viszonylag kis fogyasztású tv felvevő ka­merák, adó- és vevőberende­zések elkészítését, melyek sze­mélygépkocsikra és kisméretű helikopterekre is felszerelhe­tek. sőt, személyek által is hordozhatók. Felderítő rendszer Természetesen egy felvevő tv-kamera nem adhat kielé­gítő tájékoztatást egy front­szakaszról. Ezért egy harcá­szati tv felderítő rendszer fel­szerelésébe több felvevő ka­mera tartozik. A rendszer három felvevő­kamerája személygépkocsikon helyezkedik el. A kamerákat 15 méter sugarú körben lehet mozgatni a gépkocsi körül. A személygépkocsikon elhelye­zett adók hatótávolsága 1,5—8 kilométer, a helyi viszonyok­tól függően; ezen a távolságon belül kell elhelyezni a köz­benső állomást. A közbenső állomások 0,5 tonnás teher­gépkocsikon helyezkednek el, ezek hatótávolsága elérheti a 32 kilométert is, vagyis ilyen messze lehetnek a harcállás­ponttól. A negyedik tv felve­vő kamerát helikopteren he­lyezték el, a helikopteren levő adó hatótávolsága 40 kilomé­ter. A vevőberendezést 0,75 tonnás gépkocsira szerelték. A haditechnikában a tv ter­mészetesen nem kizárólag a harctéri felderítés eszköze. Igen széles körűen alkalmaz­zák különféle pilóta nélküli eszközök irányítására és ki­képzési célokra, valamint ha­dászati felderítésre is. Sz. Gy. Ugrás az évezredeken át A folyó fölött barlang odva sötétlik. A barlangból óriási állat bukkan elő... Aztán tűz lobog a barlangban — tanyát ütött benne az ember: az i.e. 100 000 és 20 000 közt, a pat­tintott kőszerszámok korában élt ember. Ennek az életét próbálták ki végül az egyete­mi hallgatók, miután „leérett­ségiztek” az ennél újabb kor életéből! A barlangban kezdetleges tűzhelyet róttak össze, a falra kezdetleges állatrajzok kerül­tek: ezeken mutatta meg mes­terük, Doncov professzor, hogy hol kell eltalálni az ál­latot dárdával, nyíllal. Kipró­bálták a vadászatot közösen, a kor törvényei szerint. De meg­próbálták azt is, hogy az ap­róvad, rágcsáló, madár és hal elegendő zsákmány-e a lét- fenntartáshoz. Érdekes tapasz­talatra tettek szert: napi táp­láléknak 3 kg sült hal vagy másfél kg hús volt szükséges, természetesen kenyér nélkül. Kaland is akadt. Amikor a közösség vadászni ment, min­dig maradt valaki a barlang­ban, hogy őrizze a tüzet. Egy­szer az őr elszúnyókált a semmittevésben, s arra ébredt, hogy egy hatalmas medve áll­ja el a bejáratot. Az őr kika­pott a tűzből egy izzó husárv got és a medvéhez vágta. A medve erre kereket oldott. Nem tudni, melyikük ije^t meg jobban: a medve-e vagy az őr? — A tűz tehát, íme, így volt fegyvere is az ősem­bernek, azzal védte lakhelyét a betolakodó farkastól, orosz­lántól, barlangi medvétől. Augusztus végén fejeződött be a kísérlet. A fiatal történé­szek ládákba csomagolták a pattintott és csiszolt kőszer­számokat, halászhálót, még a kunyhót is, amit a tajgában róttak maguknak. Csónakkal szálltak le a Kaziron, amely- nék a partján most talajma­rók, és önkiürítő teherautók dolgoznak: készül az Abakan- Taiset csatorna, mellette pe­dig egy új város. A csónak útja a múltból itt haladt el, a modern ma mellett — a jövő felé. Névnapi köszöntő szurkálással A múlt év decemberében Gyura István segédmunkást ceglédi lakásán, névnapja al­kalmából köszöntötték. Italoz- gatás közben az egyik „barát” elrontotta a jó hangulatot, mert részegségében kötözköd- ni kezdett. Gyura Gábor, a névnapot ünneplő segédmun­kás öccse, békítgetni próbálta a kellemetlenkedő barátot, miközben bátyja, Gyura Ist­ván kenyérvágó késsel az öcs- csét sebesítette meg. A súlyos sérüléstől a fiatalabb Gyura összeesett és kórházba kellett szállítani. A véres névnapi köszöntő ügye fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság elé került. A bíróság emberölés kísérle­téért egy év és 6 hónapi sza­badságvesztésre ítélte a szur- káló testvért, Gyura István. Ságból észreveszi a Naptól megvilágított kődarabot, ta­lán ki tud térni előle. Ha a meteor tíz kilométernél már közelebb van, észre sem tudja venni, mert az utol­só tizedmásodpercben, mielőtt idegrendszere újabb képet közvetítene számára, megtör­ténik a katasztrófa, az össze­ütközés. Ilyen katasztrófa ta­lán sohasem fog bekövetkez­ni, a példa csak elméleti jel­legű, de jól - rátapint a lé­nyegre: kozmikus sebességek esetén az emberi szervezet reakció-képessége végtelenül lassúnak tűnik. A világűr különleges kö­rülményei között hiányosan vagy megbízhatatlanul és las­sem működő érzékszerveinket automaták helyettesítik. Em­ber és automata együttesen képes csak a világűr meghó­dítására. Gauser Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom