Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-28 / 227. szám

1963. SZEPTEMBER 28, SZOMBAT ^kJCíHop A Minisztertanács ülése Az ipari átszervezés tapasztalatai a kormány előtt Beszámoló az őszi mezőgazdasági munkákról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a Gazdasági Bi­zottság jelentését a gazdasági vezetés továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat vég­rehajtásának eddigi tapaszta­latairól. A . Minisztertanács megállapította: az ipar átszer­vezése általában a határozat irányelveinek megfelelően tör­ténik, Határozatában felhívta az átszervezést irányító mi­niszterek figyelmét arra, hogy a további átszervezéseit:, s az új gazdasági egységek megerő­sítése során mindenekelőtt az idei terv teljesítésének, s a jövő év gazdasági előkészíté­sének feladatait tartsák szem előtt. Azokon a területeken, ahol az új szervezeti formák már véglegesen kialakultak, mielőbb kezdjék meg a válla­latok összevonásából szárma­zó előnyök minél hatékonyabb kiaknázását. A vállalati pro­filok rendezését, a termelés szakosítását támasszák. _ alá gazdasági számításokkal és a feladatokat tervszerűen való­sítsák meg. A földművelésügyi minisz­ter beszámolt az őszi mezőgaz­dasági munkák előrehaladásá­ról. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter a vasúti és köz­úti szállítások helyzetéről tá­jékoztatta a kormányt A Mi­nisztertanács a jelentéseket megvitatta, tudomásul vette és határozatokat hozott A kormány a munkaügyi miniszter előterjesztésére ren­deletet hozott, amely az ügy­védek társadalombiztosításá­ról szóló jogszabályokat össz­hangba hozza az általános nyugdíjrendelkezésekkel. A Minisztertanács meghall­gatta a külkereskedelmi mi­niszter- jelentését a Zágrábi Nemzetközi Vásáron részt vett kormányküldöttség útjáról, majd napi ügyeket tárgyalt. A földművelésügyi minisz­ternek az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szóló tá­jékoztatója alapján a (kormány megállapította: a megyék egy részében az őszi talajelőkészí­tő munka és a gabona vetése megfelelően halad, a vetőszán­tás és az őszi árpa vetés jelen­tős részét már elvégezték. Ugyanezekben a munkálatok­ban viszont más megyékben, így Csongrád, Békés és Szol­nok megyékben lemaradás mutatkozik, főként azért, mert a rendelkezésre álló gépi és fogaterőt nem .használják ki megfelelően. Nem halad elég gyorsan a kukorica és a cu­korrépa betakarítása sem. A kormány megállapította, hogy az őszi munkák ütemét __a kedvező időjárást kihasz­nálva — fokozni kell. Ezért felhívja a termelőszövetkeze­tek, az állami gazdaságok, a gépállomások vezetőit és dol­gozóit. a szakembereket: gyor­sítsák meg a mezőgazdasági munkák végzését. Ennek ér­dekében a szövetkezetekben a családtagokat minél nagyobb számban vonják be a közös munkába. A kormány megállapította: fontos feladat, hogy a mező- gazdasági üzemek mindenütt szervezzék meg a traktorok jobb kihasználását, a kettős műszakot, s érjék el. hogy a munkaszüneti napokon a je­lenleginél több traktor dol­gozzék: szervezzék meg a szál­lítóeszközök jobb kihasználá­sát.. A tanácsok ellenőrizzék, hogy a nagyhozamú búzafaj­ták számára előírt műtrágya­mennyiséget mindenütt ren­deltetésszerűen használják feL A kormány felhívja az ipari üzemek vezetőit, és dolgozóit: segítsék az ország jövő évi ke­nyérellátását azzal is, hogy a mezőgazdaságnak időben ren­delkezésére bocsátják a szál­lítóeszközöket. a gépi munká­hoz szükséges alkatrészeket és üzemanyagokat. Az ország lakosságának jövő évi kenyérellátása érdekében a kormány szükségesnek tart­ja, hogy valamennyi mezőgaz­dasági termelőüzem október 31-ig befejezze a búza vetését, ■mégpedig az eredetileg terve­zettnél öt százalékkal nagyobb területen. fgv biztosítható, hogy az időjárás — a téli fagy és a belvízkárok — által oko­zott esetleges kiesések az össztermésben ne éreztessék hatásukat. A kormány felszólítja a ta­nácsi szerveket, gondoskodja­nak a kiadott intézkedések végrehajtásáról, az őszi me­zőgazdasági munkálatok hi­ánytalan elvégzéséről. ■k A közlekedés és postaügyi miniszter beszámolójában megállapította: bár a vasúti és közúti száUltószervek dolgo­zói megfeszített munkával tel­jesítették tervüket, a jelent­kező szállítási igényeket tel­jes mértékben nem tudják ki­elégíteni. A vasútnál — a nagyará­nyú átmenőforgalmon kívül — a nehézségeket elsősorban az okozza, hogy sok helyen a két-három vagonokból álló kis tételek kirakodását nem szervezik meg. A szállítási ne­hézségeket az is fokozza, hogy egyes szervek több vagont igé­nyelnek, mint amennyire szük­ségük van, s egymástól távol fekvő helyekre felesleges szál­lításokat végeznek. A kormány a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentését tudomásul vette és utasította a minisztereket, hogy a szom­bati és vasárnapi kirakodások biztosítására tegyenek tovább erőfeszítéseket, az eddigi egy műszak helyett szervezzenek három műszakot. „Termelőszövetkezetünk, a tiszaföldvári Lenin, 6400 hold szántóterületen gazdálkodik, és a szántó több mint 30 szá­zalékán termel kenyérgabonát. 1961-ben 1500 holdon 15 má­zsás átlagot értünk el, tavaly 1400 holdon több mint 14 má­zsás átlagunk volt, az idén pe­dig 2100 holdon haladtuk meg a 16 mázsás holdankénti átla­got. A nagy területeken elért jó termésátlagokat főként an­nak köszönhetjük, hogy min­den évben a legkedvezőbb időben: október végéig elvetet­tük a búzát, 1960-ban már ok­tóber 25-re, két éve és tavaly pedig október 27-re végeztünk a vetéssel. Tapasztalataink alapján az idén is szorgalmaz­zuk az időbeni vetést, s min­den lehetőségünk megvan rá, hogy az 1970 holdnyi terüle­ten ebben az évben is októ­ber 25-ig befejezzük a búza ve­tését. Eégi igazság, hogy a vetés tulajdonképpen már az ara­tás utáni talajmunkákkal el­kezdődik. Nálunk az idén is így történt: a kenyérgabona betakarítása után azonnal el­készítettük az őszi és a tava­szi vetéstervet. Ennék alapján véglegesítettük az őszi búza alá szánt táblákat. A korai elöveteménynek számító nö­vények — len, borsó, mák és silókukorica — talaját a ter­més letakarítása után nyom­ban megszántottuk. A kukori­cát és a cukorrépát elsőként azokról a területekről takarít­juk be, ahová búza kerül. A szállítások jó megszervezésé­vel ez a munka is jól halad, s így nem akadályozza a ta­lajmunkákat és a vetést. Igen fontosnak tartjuk a jó vetőágy készítését, amely a jó termés egyik legfonto­VV\\\\\\\V\\\\V\\\\\V\\V\\\\\>\\\\\\\V Lehetőségek - eredmények A KISZ Pest megyei végrehajtó bizottságának ülése A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívása a mezőgazdasági üzemekhez sabb feltétele. A nyári szán­tásokat most ismét művelés1 alá vettük, s a műtrágyaszóró gépek után diszktillereket já­ratunk. A cukorrépa és a Ku­korica talaját vetéshez 25 cen­timéter mélyen szántjuk meg és elmunkáljuk a földeket. Alapműtrágyaként általában egy—másfél mázsa foszfor- és ugyanennyi nitrogénműtrá­gyát szórunk ki holdanként. A vetés megszervezésénél figyelembe vettük a vetőmag gyengébb csírázóképességét. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy holdanként a szokásos­nál körülbelül 15—20 száza­lékkal több magot vessünk. Szeretnénk földjeinken el­érni a holdankénti 3 és fél— 4 milliós tószámot, s úgy véljük, ehhez a jelenlegi kö­rülmények mellett, a Be- zosztaja 1 búzafajtából hol­danként 160, a Bánkútibói legalább 140 kilót kell vet­nünk. Ezt a mennyiséget október 15 után holdanként 15 kilóval növeljük. Tapasztalataink szerint a megfelelő mélységben vég­zett vetés és vetésápolás után is elkerülhetetlen a téli vagy a kora tavaszi ritku­lás, kipusztulás. Éppen ezért szükségesnek tartjuk a ve­téstervet öt százalékkal túl­teljesíteni. Területünkön 98 hold lesz a „biztonsági tar­talék”, amit ugyancsak ok­tóber 25-ig maradéktalanul bevetünk. A munkák meggyorsítása különösen sürgős ezekben a napokban, hiszen tartós jó időre mér alig számíthatunk. Egyre inkább szükséges, hogy az erőgépek éjjel-nappal, minden kedvező időt kihasz­nálva dolgozzanak. Tíz sa­A KISZ Pest megyei végre­hajtó bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen megtárgyalta a termelőszövetkezeti KISZ- szervezetek helyzetét, a KISZ szobi járási bizottságának munkáját, a nyári úttörő-ve­zetőképző táborok tapasztala­tait, valamint az 1964. évi me­gyei költségvetést Az ülésen a megyei végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett Misi Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának , osztályvezetője, valamint a napirendekben ér­dekelt járási bizottságok tit­kárai, illetve munkatársai. A KISZ szobi járási bizott­sága munkájáról megállapí­tották, hogy az sokat javult a korábbi esztendőkhöz képest. A személyi változások, a tit­kárcsere jó hatással volt a munkára. Nőtt a taglétszám, rendszeresebben tartanak ve­zetőségi és taggyűléseket, élénkebb a szervezeti élet. A járás rossz adottságai azonban most is rányomják bélyegüket az ifjúság tevékenységére: a fiatalok nagy százaléka jár a környékre dolgozni, sokszor egy-két hétig haza sem tér­nek. A járás kulturális hely­zetében is két részre oszlik: fejlettebb a KISZ-élet a Du­na menti községekben és ne­hezebb a szervezés a járás felső részében. Bár a járásban huszonhét ját és a Cibaíkházi Gépál­lomás 29 erőgépe közül je­lenleg 23 dolgozik kettős műszakban. A jobb minő­ségű vetést azzal is előse­gítjük, hogy a traktorosok­nak és a gépkezelőknek a kifogástalanul bevetett táb­lák után holdanként egy fo­rint prémiumot adunk. Nemcsak saját gazdasá­gunk határában, hanem az ország több vidékét járva, lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a talajok állapota, s általában a termelési adott­ságok jobbak, mint a ko­rábbi években. Most már az a fontos, hogy a jobb minő­ségű munka mellett időben földbe kerüljön a vetőmag. Mi megtesszük a magunkét a jövő évi kenyérnek való biztonságos megtermesztésé- re és felhívjuk az ország va­lamennyi mezőgazdasági üze­mét: csatlakozzanak kezde­ményezésünkhöz, s lehetőleg október 25-ig, de legkésőbb október 31-ig 5 százalékkal teljesítsék túl kenyérgabona vetéstervüket”. Bódi Imre Tóth György tsz-elnök párttitkár Szabó Béla tőagronómus if júsági szervezet tevékeny­kedik, termelőszövetkezetben csu­pán egy helyen alakítot­tak még alapszervezetet, ( mert kevés a fiatal. Az Ifjúság a szocializmu- : sért mozgalom szervezésében i bizonyos megtorpanás tapasz­talható, bár több alapszerve­zetnél érnek el jó eredménye­ket. Peröcsényben például mindössze két tag nem teljesí­tette a követelményeket. A vámosmikolai KISZ-esek se­gítettek az aratásban, a sport­pálya öltözőjének építésében, Bernecebarátin a művelődési otthon létrehozásában. Mint elmondották, munká­juk azért járhat sikerrel, mert a járási pártbizottság mindenkor segíti a fiatalok munkáját. Részt vesznek a KISZ rendezvényein, meghív­ják őket a párt értekezleteire^ szívesen adnak tanácsot, el­lenőrzéseik is hasznosak. A végrehajtó bizottsági ülé- ; sen. nagy vitát váltott ki a termelőszövetkezeti KISZ- szervezetek helyzetének elem­zése. Megállapították, hogy 1961. március óta, amikor a megyei pártbizottság utoljára i tárgyalta ezt a problémát — jelentős fejlődésről szá­molhatnak be. Akikor még alig néhány tsz- ben volt KISZ-szervezet, az­óta a legtöbben megalakítot­ták az ifjúsági szövetséget. Sok olyan tsz van, mint a dánszentmiklósi Micsurin, a nagykátai Koreai—Magyar Barátság, az inárcsi és más tsz — ahol a tsz vezetői szá­mítanak az ifjúság kezdemé­nyezésére, alkotó tevékenysé­gére. A közeljövőben újra tár­gyalja a megyei pártbizottság a falusi KISZ-szervezetek i helyzetét és erre készül most őszinte, elsősorban a hibá­kat tárgyaló jelentésével a KISZ megyei bizottsága. Bár a legtöbb tsz megerősödött napjainkig;' mégis sok fia­tal hagyja el a falut és ke­res munkát . a városban. Ugyanakkor számos szövet­kezetünk küzd az elörege­déssel és nélkülözi a friss, fiatal erőt. Az okok között fő helyen állapította meg a bizottság az anyagi természe­tűeket. A fiatalság ragaszko­dik a havi fizetéshez, hogy mindig rendelkezzen pénzzel — és ezt még nem minde­nütt tudják számukra biztosí­tani. Az is előfordul, hogy ahol ígéretet tettek erre, vagy más anyagi ösztönző­ben állapodtak meg — a tsz vezetői nem minde­nütt tartották be ígéretü­ket I és ezzel kedvüket szegték a fiataloknak. Néhány tsz télen nem tud­ta foglalkoztatni az ifjúsá­got, azok a városban pró­bálkoztak, és tavasszal, ami­kor nagy szükség lett volna rájuk — már nem jöttek vissza. Van olyan értetlen­ség, makacsság is, mint a tápiószentmártoni Rákóczi Tsz- ben, ahol a KISZ-titkár me­zőgazdasági technikumba jár, kéri, helyezzék a kertészetbe — a tsz vezetői helytelenül elzárkóznak a kérés teljesítése elől. Arra is van példa, hogy egyes vezetők csupán kényel­mességből elzárkóznak az ifjúsági szövetség létrehozá­sa elől, s lemondanak az if- I júság szervezett erejéről. A KISZ járási bizottságai­nak politikai, nevelőmunká­jában is sok még a tennivaló. Legtöbbjük sokat dolgozik, I szervez, munkájuk össztüzét j azonban nem a tsz-mozgalom megerősítésére irányítják. Oly­kor a szervezést tekintik cél­nak és nem ismerik fel, hogy a taglétszám növelése, az i alapszervezetek alakítása is eszköze a politikai nevelés­nek, a tartalmi munkának, i Tűrhetetlen például, amit a 1 monori járási KISZ-bizottság ■ tett: egy évvel ezelőtt önként vállalták hét tsz- ben az ifjúsági szövetség megalakítását, de a mai napig sem teljesítették sa- [ ját vállalásukat! ; Másutt pedig magukra hagy- • ják az újonnan alakult alap­- szervezeteket. A KISZ-szervezeteknek kel­lene megmagyarázni: termé­■ szetes törekvése minden íia- í tolnak, hogy jobban akar : í élni. De ki teremtse meg fa- :.; lun a jobb életet? Ki vállalja, -; ha nem a fiatalság az új i; élet megformálását? A tsz- ’; mozgalom jövője csak az t! ifjúságra épülhet. Ennek fel- -1 tételei megteremtésében kel! -1 az ifjúsági szövetségeknek . | közreműködnie. Ezt szolgál­- j ja művelődéspolitikai, sport-, -! ideológiai, tagszervező mun- ., kájuk. t _ A KISZ önmagában nem i juthat célhoz. A falu életét- alapvetően befolyásoló fel- . adat ! a pártszervezetekre és a 1 gazdasági vezetőkre is fe­lelősséget ró. . Nekik is a KISZ-ésekkel együtt . kell megértetniük az ifjúság­gal: faluja felemelkedése, sa- ’ ját kulturáltabb élete meg­teremtése rajta, elsősorban rajta múlik! (s. á.) testvére Nyugaton van, kettő 1945-ben ment ki, egy pedig 1956-ban. Tartalékos géhás-fő- hadnagy volt. a kassai kerület­nél. Egy év frontszolgálat, majd itthon. Amerikai hadi­fogságból jött haza 1946 vé­gén ■ .. __ — Tehát ez van. egyelőre — mondta Pálos. — A fiatalem­ber Lillafüredre készül... Nyilván azért ücsörög a pálya­udvaron, mert a késő délutáni vonatra vár. — Elgondolko­dott. — Lillafüredre magam megyek. Liszkai főhadnagy ve­lem jön. Mesterházi elvtárs intézkedjen, hogy mindketten sürgősen kapiunk beutalót- Lillafüreden senkinek sem kell tudnia, hogy kik va­gyunk . . Liszkai elvtárs, men­jen haza. készüljön fel. Mint-; ha üdülni menne. Az egyik ko­csit elviheti. A Mesterházi-, Kazán- és Istvánfi-csoport szintén készüljön. Leköltöznek Miskolcra, Intézkedjenek, hogy legyen megfelelő szállásuk- Bondor elvtárs. a rádiósok semmit sem tudtak produkál­ni? — Eddig nem . . . Egyelőre mtnd a két oldal hallgat,.'mint a sír. — Mi a véleményük arról, hogy ez a B. 26-os valahol ar­rafelé tanyázik? Ha a Fecskét arra irányították, akkor a B. 26-os vagy utána megy. vagy már ott is van. Még az is le­het. hogy ő is üdülőként fog­ig eüenőrizni és segíteni Fecs­két. De ne talá’sassunk ■. . Ké­szüljenek fel. elvtársak ... (Folytatjuk) ta neki az igazolványát, aztán óvatosan belépett a másik fül­kébe, s felülről sikerült le­fényképeznie, amikor Fecske kibontotta a könyvet... A rendőrtisztek elmosolyod­tak. Egy pillanatra elképzelték Kozák hadnagyot, amipt a vé­cé kagylója fölött tornázik- Csak Pálos őrnagy nem mo­solygott.. Sőt, kissé mérgesen szólt rá Mesterházira: — Az effajta trükköket sür­gősen hagyják abba! Ez nem játék. Nincs szükségünk holmi Sherlock Holmes-i bravúrokra. És ha Fecske fölpillant, vagy megérzi, hogy figyelik? Oda az egész! Megtiltom, hogy még egyszer ilyesmit csináljanak! Kövessék! Mindenkit számba venni, akivel érintkezik, s ne­kem jelenteni. Meg ne tudjam, hogy még egyszer valaki há­rom méter távolságon belül megközelíti Fecskét. Azt hiszik, hogy olyan zöldfülű ez? — Értettem, őrnagy elvtárs — mondta Mesterházi —. de itt vannak a fényképek. Saj­nos. túlságosan fel kellett na­gyítanunk őket. Az egyiken elég 'jól látható a könyv bőr- fedele alól kikandikáló szak- szervezeti üdülési beutaló- Lil­lafüredre szól. Nvilyán a köze­li rakétabázis érdekli Fecskét... — Ezt majd még meglátjuk... Az eladó? — Természetesen nem nyúl­tunk hozzá •. . Egyébként an- tikvárboltia volt a Baicsv- Zsilinszkv úton. Az államosí­tás után sokáig nem dolgozott. 1956-ről nincs°nek adntamk. Négy éve helyezkedett el. s eb­be a boltba került. Három Kemecsei őrnagyot meggyil­kolták. Feltehetően hangtalan, ezért különös óvatosságra van szükség- Fecske életére egyelő­re vigyáznunk kell, ha azt akarjuk, hogy eljussunk az oroszlánbarlangba. Halljuk te­hát, Mesterházi elvtárs ... — Ügy követtük Fecskét, ahogyan megbeszéltük. Äm amikor ráfütyült a rendőr, egy kicsit megijedtem, hogy a köz­lekedés szent nevében még el­rontják a dolgunkat. Én a Semmelweis utca sarkán áll­tam. Amikor bement, az antik­váriumba, már tudtuk, hogy kapcsolatot keres. A boltajtó­ból lefényképeztük, amikor az eladó átadta neki a könyvet. A beszélgetést zsebmagnón .rögzí­tettük- Az egyik emberem ott állt a kirakatnál, a másik közvetlenül utána bement a boltba. — Nem vette észre? — Nem hiszem, mert mind­járt odalépett a pulthoz, a mi emberünk pedig az állványok­hoz ment. mintha keresne va­lamit ,. . Amikor aztán az ut­cai vécébe bement, éppen Ko­zák hadnagy volt soron, aki dicséretet érdemei, mert rop­pant ügyesen feltalálta magát: lekapta lábáról cipőjét, ujját a szájára tette, hogv figyelmez­tesse a vécés nénit, megmutat­íényképezőgépet, illetve az egyikbe miniatűr magnetofon- készüléket szereltek. És két zseblámpát, melyek közül az egyik nem világít... — Nocsak! Technikai okta­tásra kell járnia, Kazán elv­társ! Csak nem gondolja, hogy rossz zseblámpával engedik útnak az ügynöküket? Nem hallott még az infravörös fé­nyű lámpáról? Persze hogy nem világít... No halljuk, mi van még abban a bőrönd­ben .., — Elnézést, őrnagy elvtárs, de én ismerem az infravörös fényű lámpát, ez azonban nem az. Ez egy közönséges zseb­lámpa. nincs rajta semmiféle hátsó kis nyílás, normális elem van benne. Persze, biztosan van valami speciális célja .. . — Majd meglátjuk. Kazán elvtárs, lehet, hogy igaza van, de most halljuk Mesterházi elvtársat az antikvárium­ról... A. már itt is vannak a fényképek ... Adja csali ide, elvtérsnő — szólt oda a tit­kárnőnek Pálos. Rápillantott az egyik képre, amely valóságos nagyságban mutatta az üvegfiolákat. El­gondolkodott __ — Vigyázzanak, elvtársak, a Fecskénél ugyanolyan vegyi- pisztoly van. mint amilyennel ; — Remélem, nem nyúltak \ hozzá? — szólt közbe Pálos. ; — Gumikesztyűben, őrnagy ' elvtárs ... Találtunk a bőrönd- \ ben négy kisebb üveget, húsz j köbcentisek lehetnek, s a je- lek szerint mindegyikben más- í más vegytinta van... A bő- \ rönd felső részében három- százezer forint, hai-minc köteg- ; ben ... És egy turistabotnak ! kiképzett géppisztoly ... J Mozgolódás támadt az as2- í tál körül: nagy hal futott a í hálóba, ha ilyen hatalmas ősz­1 szeggel szerelték fel. — Meg a fehérneműje és 2 két öltöny ruha. Megítélésem \ szerint — folytatta Kazán —, \ a ruhákat az összekötőtől kap- \ ta. Magyar gyártmány mind- J egyik. A hátán hozott fémtok­ba nem fért volna bele ennyi í minden ... De hát- ezt majd í megtudjuk később ... A bő- ; rönd oldalaiban tíz kis üveg- J fiolára leltünk. Valószínű, fo- íf lyadék van bennük ... í — Micsoda? — dőlt előre i az őrnagy. — Lefényképezték? '/ — Igen, őrnagy elvtárs... ^ Lehozassam? ^ — Azonnal! Kiszóltak a titkárnőnek, Ka- ^ zán pedig folytatta: •í — A másik bőröndben kö- ^ zönséges használati cikkeket ' találtunk. Meg két normál PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: (24) Különös ................................................................................................ ■ ii ■■■' ■ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom