Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ma AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ARA 50 II8.I.ER 1963. SZEPTEMBER 4, SZERDA Megkezdte munkáját az üzemi tanács Az olvasók fóruma Mesélnek a halmok „Csattanós" labdarúgó forduló A Dunakanyar tovább fejlesztéséért Az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportjának ülése Az országgyűlési képvise­lők Pest megyei csoportja tegnap délelőtt Szentendrén, a városi tanács nagytermé­ben megvitatta a Dunaka­nyar Intéző Bizottság eddig végzett munkáját, valamint, hogy milyen lehetőségek van­nak a további fejlesztésre. Dr. Lakatos Imre, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se beszédében hangsúlyozta: Pest megye adottságainál fogva a második helyet foglalja el az idegenfor­galom szempontjából. A Dunakanyar a bel- és külföld számára lassan már hagyományos kiránduló-, pi­henőhely. Az országos tu­ristaforgalom zöme, főleg a hét végén, a Pilis és a Bör­zsöny hegyeiben bonyolódik le. A nógrádverőcei Express ifjúsági táborban tízezer kül­földi fiatal ismerheti meg hazánk e szép vidékét éven­te. A Dunakanyarban az idén már eddig 25 országból 23 000 látogató fordult meg. A terület idegenforgalmi fel- készültségének megteremté­sén, lebonyolításán a Dunaka­nyar Intéző Bizottság dolgo­zik, amely már eddig is ki­váló munkát végzett. 1960- ban készült el a Dunaka­nyar fejlesztési terve szer­ves kiegészítőjeként a fő­város távlati fejlesztési ter­vének. Ez a terv telepítésrendezéssel, közművesítéssel, csator­názással, a közlekedés­sel és a vendéglátóipari hálózat kiterjesztésével foglalkozik. Jelenleg minden mást meg­előz a közművesítés, mert nagyobb arányú fejlődés csak ennek megvalósítása után érhető el. Visegrádra, Nagymarosra, s Nógrádve- rőcére már elkészültek a tervek. Dr. Lakatos Imre a to­vábbiakban részletesen fel­sorolta a tennivalókat, is­mertette a tervek összegsze­rű adatait. Arra kérte a Pest megyei képviselőcsopor­tot, támogassák ők is a Du­nakanyar Intéző Bizottság munkáját és hassanak oda, hogy a tervek mielőbb meg­valósuljanak. Sziráki Ferenc, a Szent­endrei Városi Tanács vb- elnöke elmondotta, hogy a Dunakanyarban köz­ponti helyet foglal el a patinás múltú város, amely középkort idéző városképével már góc­pontja lett a külföldi idegenforgalomnak. Szentendre tanácsa már ed­dig is hatalmas összegeket fordított a fejlesztésre, de saját ereje ahhoz nem elég­séges. Örömmel üdvözölte azokat az elképzeléseket, amelyek hozzásegítik őket a további nagyarányú közmű­vesítéshez, a város kultúrá­jának emeléséhez. A képviselőcsoport tagjai délután megtekintették a visegrádi ásatásokat, a fel­legvárhoz vezető új utat és a szentendrei campingtábort. Tudományos tanácskozások A Magyar Tudományos Akadémia szeptemberben több tudományos tanácskozást ren­dez külföldi tudósok, kutatók részvételével. Tihanyban a Nemzetközi Matematikai Unió támogatásával az Akadémia és a Bolyai János Matemati­kai Társulat modern algebra­kollokviumot, az Akadémia, az Országos Atomenergia Bi­zottság és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat pedig magfi­zikai kollokviumot tart Mor­ton vásáron kukoricanemesíté- si és termesztési, Budapesten talajmechanikai és alapozási I konferencia lesz. (MTI) Kirándulók a Dunakanyarban ■ I i' ■ V" fi*;! Az első szeptemberi vasárnapon jóra fordult az idő. A szép napos időben sokszáz kiránduló töltötte pihenőnapját a szabadban. A Kossuth hajó utasai kellemesen szórakoz­tak Visegrádon. Képünkön: kirándulók a visegrádi Felleg­várba vezető úton (MTI Foto — Bartal Ferenc felv.) A felvásárlásban a da hasi járás vezet Összefoglaló jelentés a felvásárlási tervek teljesítéséről A Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatósága és a Pest megyei Tanács felvásár­lási osztálya, részletes beszá­Hruscsov és kísérete hazaérkezett Moszkvába Eredményes tárgyalások — Közös etöfeszitések az együttműködés javítására N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára kéthetes jugoszláviai magánlátogatás után kedden délelőtt negyed 11 órakor a szurcsini légikikö­tőből II—18-as különrepüló- géppel elutazott Jugoszláviá­ból. Belgrád zászlódíszbe öltöz­ve búcsúzott el Nyikita Szer- gejevics Hruscsovtól. A repü­lőtérhez vezető úton a jugosz­láv főváros sok ezer lakosa köszöntötte a szovjet kor­mányfőt. A szovjet és jugoszláv zász­lókkal feldíszített szurcsini re­pülőtérre valamivel 10 óra előtt érkezett meg a szovjet és jugoszláv vezetők gépkocsi­oszlopa. Hrusesovot díszsortűz kö­szöntötte, a zenekar elját­szotta a szovjet és /a ju­goszláv himnuszt, majd N. Sz. Hruscsov ellépett V Pravtla amerikai szenátus vitájáról A Pravda keddi számában közli washingtoni tudósítójá­nak írását, az amerikai szená­tus külügyi bizottsága vitá­jának befejeződéséről. A moszkvai szerződés körüli szó­csaták lényegében túllépték a ratifikálás kérdésének határait. Mindenekelőtt az a kérdés ke­rült előtérbe, merre tartson az Egyesült Államok, a fegy­verkezési hajsza fokozásának, a hidegháború erőszakolásá­nak útján, vagy pedig a szov­jet—amerikai kapcsolatok ja­vítása, a leszerelés, a nemzet­közi feszültség enyhítése út­ján? A cikkíró megállapítja, hogy a ratifikálás ellen fellé­pő „veszettek" állásfog­lalása tömeges és energi­kus tiltakozást vált ki az egyszerű amerikaiakból. Az amerikai kormány — írja a tudósító — ,Aktívan tö­rekszik a moszkvai szerző­dés ratifikálására”. A ratifi­kációs harc közben ' azonban az is szembetűnik, hogy a kormány képviselői hajlamo­sak engedményeket tenni a kardcsörtető ellenzéknek. A Pentagon militaristái máris számos katonai jellegű Ígére­tet csikartak ki a kormánytól. A legnyugtalanítóbb ezek kö­zül az az ígéret, amely sze­rint növelik a föld alatti nuk­leáris kísérletek számát. „Le­het, hogy ezek az ígéretek elő­segítik egyes ingadozó szená­torok megnyerését a szerződés ratifikálásához, de vajon hoz­zásegítenek-e a szerződés szel­lemének ápolásához?” — te­szi fel a kérdést végül a Prav­da tudósítója. 1 a kék egyenruhás gárdaalaku­lat előtt. A repülőtéri búcsúztatáson megjelent Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnö­ke a JKSZ főtitkára, Alek- szandr Rankovics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság alelnöke, Edvard Kardelj, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés elnö­ke, Petar Sztambolics, a szö­vetségi végrehajtó tanács el­nöke, valamint más magas­rangú személyiségek. Ott vol­tak a Belgrádban működő diplomáciai képviseletek ve­zetői, köztük Zágor György belgrádi magyar nagykövet. Tito elnök rövid beszédben búcsúztatta a szovjet kor­mányfőt, amire Nyikita Szer- géjevics Hruscsov válaszolt A beszédek elhangzása után a szovjet nagykövetség mun­katársainak gyermekei virág­csokrokat nyújtottak át Nyi­kita Szergejevics Hruscsov- nak, Nyina Petrovna asszony­nak, Valamint a kíséret tag­jainak. Az II—18-as különrepülő- gép pontosan negyed 11 órakor szállt fel a szurcsi­ni repülőtérről. Hruscsov elvtársat a jugoszláv határig négy sugárhajtású va­dászgép kísérte el. Hruscsov és kísérete délután megérke­zett Moszkvába. Márkus Gyula, az MTI ki­küldött tudósítója írja: Nyikita Hruscsov jugoszlá­viai látogatása során két he­tet töltött az országban, Tito moszkvai látogatását viszo­nozva. s bár magánszemély­ként volt Jugoszláviában, megbeszélései és megnyilatko­zásai mégis kiemelkedő je­lentőségűvé tették útját nem­csak a szovjet—jugoszláv, ha­nem átfogóbb nemzetközi vo­natkozásban is. Hruscsov a tizennégy nap alatt több mint háromezer ki­lométert utazott az ország­ban repülőgépen, hajón, vonaton és gépkocsin, járt a hat köz­társaság közül ötben, megfor­dult közel húsz városban, meg­látogatta a földrengés sújtotta Szkopljet, találkozott öt gyár, illetve bánya dolgozóival, megismerkedett egy állami birtok és egy munkásegyetem életével, beszédet mondott három nagygyűlésen és több zártkörű rendezvényen. A kü­lönböző városokban összesen több mint egymillióan köszön­tötték, a tömeggyűléseken több tízezren hallgatták, s Brionin három napot tanács­kozott Tito elnökkel és mun­katársaival, sőt kétszer talál­kozott Merzagorával, az olasz szenátus elnökével is. Hruscsov és a kíséretében levő személyek látogatása rendkívül szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A látogatás céljáról, lénye­géről maga Nyikita Hruscsov ezeket mondotta: „azért jöt­tünk ide, hogy a jugoszláv ve­zetőkkel, a testvéri Jugoszlá­via népeivel még jobban megerősítsük egységünket és együttműködésünket, egyesít­sük a szovjet és a jugoszláv nép, s az összes szocialista or­szág erőfeszítéseit a szocializ­mus és a kommunizmus építé­sének győzelméért”. Brionin Hruscsov és Tito, valamint munkatársaik a köl­csönös megértés őszinte lég­körében véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, amelyek­nek abszolút többségében a szovjet és a jugoszláv kormány azonos álláspon­tot képvisel! Mindketten síkraszállnak a békés egymás mellett élésért, az általános és teljes lesze­relésért, a gyarmaturalom végleges felszámolásáért, a német kérdés békés rendezé­séért, a vitás világproblé­mák tárgyalásos megoldásáért, a béke megőrzéséért. Ez a kö­(Folytatás a 2. oldalon) móló jelentést készített az 1 1963. év mezőgazdasági ter­melésének eddigi eredményei­ről és a felvásárlási tervek teljesítéséről. A Statisztikai Hivatal je­lentése szerint idén Pest me­gye szántóföldi vetésterülete 515 947 kát. hold volt, 5.6 szá­zalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ennek oka részben a vetésszerkezet vál­tozása, de elsősorbar^ a téli fa­gyok következtében kipusztult őszi gabonafélék vetésterüle­tének jelentős csökkenése. A kenyérgabona vetésterülete idén a megyében 132 434 kát. hold volt, 8.6 százalékkal ke­vesebb, mint tavaly. Csökkent a takarmánygabona területe is. A szálas takarmányoké, főleg a pillangós növénye­ké azonban jelentős mér­tékben, összesen 2327 holddal nőtt, és az összes vetésterület 12 százalékát-tette ki. Száz szá­mosállatra számítva idén megyénkben 334 hold szálas- takarmány-terület jut. Pest megye az első helyen álló Bács-Kiskun megye után kö­vetkezik. A zöldségtermesztés Pest megyében az idén nagyobb volt, mint a megelőző tíz év bármelyikében: a szántóterület 6.3 száza­lékát, összesen 33 590 hol­dat tette ki a szárazföldi és az öntözött zöldségterü­let. A legnagyobb területen 7383 holdon a termelőszövetkeze­s zúzalékkal több hízott sertést vásároltak fel, mint 1962. első felében. Ugyanakkor, amikor a nagy­üzemi gazdaságok több állatot (hizlaltak és értékesítettek, a háztáji és egyéni gazdaságok 17 százalékkal kevesebb ser­tést és 12,2 százalékital keve­sebb vágómarhát adtak át a felvásárló szerveknek. A csök­kenés igen jelentős, annál is inkább, mert a háztáji állat­tartásból eredő felvásárlás a tanácsi szektor tervének nagy részét képviseli. Pest megye ez évi felvásár­lási tervét a júliusvégi állapot szerint 45,7 százalékban telje­sítette. Az elmaradás fő oka, hogy a tervezettnél kevesebb baromfit, vágómarhát és tojást vásároltak fel, valamint hogy a kenyérgabona leszállítása még csak július második felé­ben kezdődött meg. A megyében első helyen áll a dabasi járás, amely 53,9 százalékban teljesítet­te éves felvásárlási tervét. Utána következik Cegléd vá­ros 50,7 százalékos és ugyan­csak a ceglédi járás 47,6 szá­zalékos tervteljesítéssel. A leg­egyenletesebb a felvásárlás a monori és a magykátai járás­ban, mert ezek hónapról hó­napra folyamatosan az élvo­nalban vannak. A megyei ta­nács jelentése külön hangsú­lyozza: úgy a helyi tanácsok­nak, mint a földművesszövet­kezeteknek és más felvásárló vállalatoknak, fokozni kell te­vékenységüket a háztáji és egyéni gazdaságok területén, amelyek termelvényeire, kü­tek paradicsomot termeltek. Utána a zöldborsó következik 5903 holddal, majd a sárga- és a görögdinnye közel 4 ezer hold területtel, valamint az uborka, amelyet 3 ezer hol­don termesztettek ebben az évben. Igen jelentős a jól jö­vedelmező spárga területe is: 1085 holdat tett ki. A nagyüzemi gazdaságok idén több állatot hizlaltak és értékesítettek, mint az előző évben- Az elmúlt félév folya­mán összesen 12 689 szarvas- marha hizlalását kezdték meg és már eddig 10.4 százalékkal többet, összesen 9046 állatot adtak át a felvásárló szervek­nek. Különösen jelentős a ser­téshizlalás növekedése: az ál­lami gazdaságok 26 815 süldő hizlalását kezdték meg, 57,3 százalékkal többet, mint ta­valy, a termelőszövetkezetek pedig 29 709 sertést fogtak hí­zóba. Az eddig leszállított 45 784 sertés 7,8 százalékkal több. mint az előző év hason­ló időszakában. Az év első felében Pest megyében 14,7 százalékkal több vágómarhát és 23,4 i Ionosén sertésre, baromfira, to­jásra. tejre, gyümölcsre és borra, nagy szükség van az ország lakosságának megfele­lő ellátása érdekében­(H. f- p.) ÚJ KÖNYVEK A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEIRŐL Az Akadémiai Kiadó A nagyüzemi gazdálkodás kér­dései című sorozatban leg­utóbb három munkát jelen­tetett meg. Gönczi Iván. a Mezőgazdasági üzem vonó­erejének összetétele című ta­nulmányában a nagyüzemek fogatszükségletének alakulá­sát tárgyalja. Bíró Ferenc a termelőszövetkezetekben a pénzbeni munkadíjazás be­vezetésének feltételeivel és kihatásaival foglalkozik, Käl­ber László pedig a munka­termelékenység alakulását vizsgálja az állami gazda­ságok néhány növényterme­lési ágazatában, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom