Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-25 / 224. szám

OLVASÖSAROK A tápiósülyi ál- tamással szembeni 6. sz. eszpresszó nemcsak központi fekvésénél fogva, hanem a figyel­mes kiszolgálás miatt is a község leglátogatottabb szórakozóhelye. A környékbeli lakó- f. kon kívül sok-sok Jfer átutazó dolgozó tölti itt kelleme­sen az idejét a ____ világvevő rádió h angjai mellett. Az fmsz igazgatósága most újabb kellemes meglepetésben részesítette kedves vendégeit. A cukrászda belső termében olvasósarkot létesítettek. A falra szerelt könyvespolcról a vonatra várakozó utasok tet­szésük szerint válogathatnak a nívós könyvek közül. £ ti + te Ct — Gyermekrontás. Tóth Gyula 53 éves üllői (Akácfa u. 18.) lakos ez év júniusában és júliusában több esetben erő­szakos nemi közösülést hajtott végre egy 13 éves — ugyan­csak üllői — kis’ányon. A rendőrség Tóth Gyulát előzetes letartóztatásba helyezte. — Egymillió liter tejet, 70 vagon sertést és 50 vagon hízó- msubát ad a Momori Állami Gazdaság évente belföldi fo­gyasztásra. — „A Péter tyúkja ha ka­pargál.... Baromfi miatt pa­rázs vita, majd később vereke­dés kezdődött Kohut Istvánná és Bonyhádi Imréné, Monor, Vörös Hadsereg utcai lakosok között. A verekedésbe bele­avatkoztak a férjek is, amely­nek következtében Bonyhádi Imre és felesége fejsérülést, Kcfiuut Istvánná szemsérülést szenvedett. __ Baleset. Szombaton dél­után Monori Gábor (Monor, Vörösihadsereg út 27. szám alatti lakos) kerékpárján ha­ladva karjával nem jelezte az útról való letérési szándékát és a háta mögött jövő motor- kerékpár elütötte. Monori Gá­bort törésgyanús sérülésekkel k órházba szállították. ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Misányi TStván és Le­hel Julianna fia: Csaba. Malatins ki Sándor és Oáanár MarÄt Oa- Sándor. Artzt Sándor Elek_^Bc>k- tos Ilona fia: Sándor. Csámpái Gyula és Kecskés Piroska leanya. Magdolna. Kanalas György és Nyeriucz Mária leánya: Magdolna, Deák József és Darázsi Hona fia. György. Házasságot kötött: Kaltenecker László Jenő és Zsiros Rozália. Elhunytak: özvegy Fülöo^ Janosné Faragó Lidia 85 éves. Varga Ferenc 77 éves. Dósa Vincéné Bodi Karo­lina 70 éves. Füri József 63 éves. Gyömrő Házasságot kötött: Udvardi Ti­bor János és Gotsman Éva. Elhunyt: Volein Mihályné Kovács Erzsébet 77 éves. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Házasságból elégséges. Gyömrő: Egy év 9 naD.ia. Maglód: Őserdő urai (széles). Mende: Eltűnt egy asszony. Monor: Túl fiatal a szerelemre (széles). Nyáregyháza: Iskola társak voltunk. Pilis: Csoda­latos vagy. Júlia. Táoiösüly: Kard és kocka. Űri: Meztelen igazság. Üllő: Bírósági ügy. Vasad: Nao- fénv és árnyék. Vecsés: Bálvány (szélese. s T megyei hírlap különkiadása V. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1963. SZEPTEMBER 25, SZERDA Tervszerűen haladnak az őszi munkák a monori Új Élet Termelőszövetkezetben Hatalmas domb tetején elő- re-hátra sétál egy kormos traktor a monori Üj Élet Tsz Jókai utcai majorjában. A domb oldalán dolgozó embe­rek parányiknak látszanak a domb méreteihez képest. Han­gos „jó reggelt’1 köszöntésünk­re a traktor sűrű füstfelhőjé­ből két férfialak bontakozik ki és kedélyes mosollyal válaszol­nak köszöntésünkre: „Hol va­gyunk mi már a jó reggeltől! Nálunk a reggel négy-öt óra­kor kezdődik, most meg már nyolc óra körül jár az idő.” Nagy András tsz-elnök és Bukói Péter mezőgazdász fo­gadnak a hatalmas domb aljá­ban. — Négyezer mázsa silóku­koricát hordtunk ide össze, traktorral lenyomtatjuk és le­földeljük. Babinszki Pali bá­csi silózó munkacsapata dere- kas munkát végez. A Schmit- terer-tanyán két és félezer má­zsa silókukoricánk van már prizmában készen letakarva. CEFRE A STRANDON Pásztor Antal-Pál Ernő: Olvasás falun Egy reprezentatív felmérés tanulságai (II. rész) Miért nem olvas? Azért nem olvas, mert: munkás paraszt htb. nincs ideje 66% 46»/. 69% nem érdeklik a könyvek 22% 27% 19% soha nem olvasott 12% 27% 12% Összesen: 100% 100% 100% Nem valószínű, hogy az előre megadott három válás« „Babinszki Pali bácsi silózó munkacsapata derekas munkát végez.. (Pélerffy András felvételei) nem teljesen elpusztult. Sa­ját becslésünk szerint az ára­dat okozta kárunk meghaladja a 200 ezer forintot. — Hogy haladnak az őszi munkák? — A szántás, vetés, betaka­rítás, minden terv szerint fo­lyamatban van. A vizes te­rületek legfeljebb 1—2 napos eltolódást jelentenek. A tagságnak a munkák­ban való részvétele jó, sőt napról-napra javul. Százhűsz-százharminc tagunk naponta rendszeresen dolgo­zik; a kertészetben 35—40 az állandó létszám; 60—70-en pe­dig a felvállalt munkát vég­zik. A növekvő bizalomnak és javuló munkakészségnek tud­ható be, hogy a vetési tervünk keretében a 350 hold rozsot, 240 hold árpát még e hó vé­géig; 250 hold búzát és 20 hold őszi takarmánykeveré­ket október folyamán el tud­juk vetni. Traktorosaink Ka- locsa József, Balogh Sándor, Darázsi Sándor. Zachár Mi­hály dicséretre méltó munkát végeznek. Lengyel Józsefről sem szabad megfeledkezni, aki a silózás lelke. A kukoricatö­résre majd csak októberben kerül sor, mégpedig a háztáji kukoricák törése után. Dr. Huszty Károly KEFEEXPORT TENGEREN TÚLRA Balogh Sándor és Kalocsa Jó­zsef a munka megkezdése előtt megvizsgálják a gépet Ezenkívül még ötezer mázsa takarmányt silózunk a Péteri úti majorban. Nemcsak a saját állataink takarmányellátása van té­lire biztosítva, hanem el­adásra is szánunk belőle. Mindent megragadunk a mun­kaegység emelésére. — Hogy sikerült a dinnye­szezon? — Kétszáz százalékra — vá­laszol megelégedetten az el­nök — számításaink szerint legalább 2 forinttal emeli meg a jó dinnyetermés a munka­egység értékét. 2500 mázsa paradicsomot adtunk át a konzervgyár­nak, sajnos, a paradicsomtermésben a felhőszakadás hatalmas kárt okozott. Többek közt a harma­dik kaszálású lucernánk majd­Megölte az erjedő must gáza Fehér Károly 45 éves Monor. Kifut utca 7 szám alatti lakost. Nevezettet e hó 24-én reggel negyed hét órakor a strázsahegyi 245 számú pincében Kis Károlyné feküdni látta. Rosszat sejt­ve azonnal szólt Szvitek Istvánnak, aki társaival felszínre se­gítette egy rossz kötél segítségével Fehér Károlyt, aki mire ki­húzták a pincéből, meghalt. A szemtanúk állítása szerint ha lett volna a közelben egy jobb kötél, talán sikerült volna az életét megmenteni. A mentési célra használt kötél ugyanis kétszer is elszakadt. A napokban a monori-erdei strand körüli lakók nagy sürgés-forgásra ébredtek. Au­tók jöttek-mentek, kismé­retű síneket, téglát hoztak, kerítést bontottak. A lakosság szívében re­mény éledt: hátha a strand meleg vizet rejtő kútját fúr­ják meg és lesz az erdőn meleg vizű gyógyfürdő. Az örömbe némi ürömcsepp ve­gyült, amikor megtudták, hogy a nagy átalakítás a bőven termő szilvának kö­szönhető. A Ceglédi Szesz­ipari Vállalat oly bőséges szilvaáldásban részesült, hogy hely hiányában kénytelen volt a monori tanács segítségét kérni. A tanács pedig a nemzetgazdasági szempontból és a jó valuta érdekében átengedte a vállalatnak a strand medencéjét cefretá- rolónak. A 750 köbtartalmú medence mintegy 150 va­gon szilva menhelye lett, ami szilvapálinkává változ­va szép valutát jövedelmez országunknak. Szerződés sze­rint a fürdőidényre a strand medencéje szebb lesz mint fénykorában volt. (Vadászné) A Monori Kefegyárban Páz- mándi József műszaki ve­zetővel beszélgettünk, jyiár régebben hallottunk a gyár szaporodó külföldi rendelé­seiről, növekvő exportjáról, először hát az ezzel kapcso­latos események után érdek­lődtünk. — Jól hallották — kezdi —, október 20-ig eleget kell ten­nünk egy gyors az Egyesült Államokból érkezett rende­lésnek. Mintegy ezer tucatos kefekollekciót kell New Yorkba szállítanunk. Ezt a rendelést megelőzte egy min­takollekció, amellyel a ren­delő cég képviselője elége­dett volt. Ha ezzel, a most gyártott és októberben szál­lításra kerülő tétellel is elé­gedettek lesznek, számítha­tunk arra, hogy az Egyesült Államokat is állandó meg­rendelőink közé sorolhatjuk. Ez fontos azért is, mert a rendelés nagysága jelentős fejlődésre adna lehetőséget, ami bizony nem közömbös egyetlen üzem életében sem. A kefegyár jelenlegi leg­nagyobb külföldi piaca Ang­lia. A londoni O. E. Elliot cég régi kereskedelmi part­nere a monoidnak, akik gyártmányaikat Londonba szállítják és ott már az em­lített cég gondoskodik a to­vábbi elosztásról. A Német Szövetségi Köz­társasággal mintegy két esz­tendeje vannak kapcsolat­ban, de úgy látszik, hogy már ezt a területet is ál­landó piacaik közé sorolhat­ják. Jelentős érdeklődés mu­tatkozik a gyarmati uralom alól felszabadult országok ré­széről is. A hosszú évekig termelési és anyagellátási nehézségek­kel küzdő logarüzemben is sikerült rendet teremteni, helyreállítani a termeléshez szükséges egyensúlyt. El­mondhatják, hogy minőségi­leg és mennyiségileg egy­aránt kielégítik a belkeres­kedelem igényeit. A fejlődés során addig jutottak, hogy megkezdték ezen a terüle­ten is az exportlehetőségek felmérését. Pázmándi József beszá­molt arról, hogy újjáválasz­tották a gyár üzemi taná­csát és ennek köszönhető, hogy most felfrissülve, jó összetételben • végezheti mun­káját. A közelmúltban értékelték a szocialista, vagy a szocia­lista címért dolgozó brigá­dok egy esztendei munkáját, együtt a munkaverseny ered­ményeinek mérlegelésével. A jutalmazott brigádok termé­szetesen továbbra is részt vesznek a munkaversenyben, sőt, igyekeznek annak igazi hajtóerejévé válni. t t. Mikor is volt szeptember 8? Biztosan akad a gyömrői Zalka Máté KISZ-szervezet székhazában valahol egy nap­tár. Biztosan akad néha egy unatkozó ember is, aki lapoz­gat a naptárban. Visszalapoz néhány hetet, olvasgatja a szeptember 8-i jegyzéseket. Bi­zony eltelt pár hét a találkozó óta! Ezzel becsukja a naptárt, rámosolyog az új ajándék „Pacsirtára” és visszateszi a helyére. Eszébe jutnak a szep­tember eleji munkásnapok, a dologgal eltöltött éjszakák, a vasárnapi keserű eső, az aján­dék öröme... Szóval minden eszébe jut, csak éppen az nem, hogy le kellene már szedni a villany- oszlopra szerelt transzparen­sek vázait De nemcsak neki, minden esetben kifejezné azt a bonyolult gazdasági, társadal­mi, lelki állapotot, mely valakit távoltart az olvasástól, mégis a feleletek összesítése érdekes megállapításokra ad lehetőséget és alátámasztja az előbbiekben leszűrt tanulságokat. A munkások magasabb kulturális színvonalát például az is mutatja, hogy a nem olvasás oka náluk döntő mértékben időhiány, míg a parasztokat elsősorban az érdeklődés és az ol­vasási élmény hiánya tartja vissza az olvasástól. A háztartás­belieket a nagy elfoglaltság még jelentősebb mértékben akadá­lyozza az olvasásban. Úgy gondoljuk, hogy ez elsősorban az asszonyokra vonatkozik, míg az érdeklődés és az olvasási ta­pasztalat hiánya főleg az idősekre jellemző. A nem olvasók és a rendszertelenül olvasók egy részénél az olvasástól való tá­volmaradásnak oka a gyenge olvasási készség. A 2—3 elemit járt parasztok, ha annak idején meg is tanultak olvasni, nehéz munkában eltelt éveikben nem gyakorolták, s most idősebb korukban csak gyenge olvasási készséggel rendelkeznek. A felszabadulás után az analfabéta tanfolyamok sok embert ta­nítottak meg betűvetésre. 194G—47-ben egy tanyai iskolában a cikk egyik szerzője is 16 parasztot vezetett be az írás-olvasás tudományába. Ezeknek az olvasási készsége azoban nem halad­ta meg a első osztályosokét. Az olvasási technika gyengeségé­re vezethető vissza a meséskönyvek iránti nagy kereslet olyan emberek részéről, akiknek értelmi szintje jóval meghaladja a gyerekekét. Mit olvasnak? Ezután nézzük meg, mit olvasnak a három község lakosai: de az egész szervezetből sen­kinek nem támadt olyan gon­dolata, hogy a szeptember 8-i transzparensek már most szeptember végére kissé idő­szerűtlenek és ahogy akkor emelték az utca képének ün­nepi összhangját, most leg­alább olyan mértékben rontják az összképet. Ideje lenne már leszedni őket. Kacziba Antal János A szerkesztő megjegyzése: A cikkíróval teljesen egyetér­tünk. Tekintve azonban, hogy gyömrői és KISZ-ista 6 is — semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy az észlelt hi­bát megszüntesse: barátaival együtt leszedje a község ké­pét valóban rontó dekoráció csonkokat! A műfajok munkás paraszt htb. Szépirodalom 85% 48»/» 90% Ifjúsági és gyermekirodalom 14% 52% 23% Mg. sza/kkönyvek 10% 20% 2% Műszaki szakkönyvek 56% 2% 40% A szépirodalomnak van a legnagyobb közönsége falun is. ez nem új megállapítás. Sokkal érdekesebb, hogy a felmérés számszerűleg bebizonyítja a parasztok nagy érdeklődését a me­sekönyvek iránt. Ha hozzávesszük, hogy a falusi könyvtárak ol­vasóinak körülbelül a fele gyermek, látjuk, hogy milyen nagy az igény a gyermekirodalom iránt. Melyik községi könyvtár tud ennek eleget tenni? A községi könyvtárakban már emelkedő számban, de ke­vés szakkönyvet olvasnak. A felmérés szerint a parasztoknak az ötödrésze olvas mezőgazdasági műveket, műszaki könyve­ket, viszont úgyszólván egyáltalán nem olvasnak. A munkások tekintélyes része érdeklődik a műszaki irodalom iránt és egy- részük — valószínűleg a mezőgazdaságban dolgozók — a mező- gazdasági szakkönyvek iránt is. A háztartásbeliek meglepően kis számban keresik a mezőgazdasági — közöttük a háztáji gaz­dálkodással foglalkozó — szakkönyveket, ellenben jelentős a műszaki könyvek iránti érdeklődésük. A felmérés a más forrásból olvasott könyveket is felt-ün- letl’ 3 könyvtárakból kölcsönzött könyvek száma ennél jóval Kevesebb. Az alacsony szakkönyvforgalomnak csak részben oka a könyvek hiánya, az főleg a gyenge propaganda következ- menye. szakkönyvek olvasása függvénye az általános kulturális ej odesnek. Ezt mutatja a kor, a végzettség összefüggése a szakkonyvek olvasásával. Kor szerint Műszaki könyvet Mg. könyv« olvasó munkás olvasó párái 58% 42% 100% 5% 7% 22% 45% 84% 91% 62° 38% 100% 6% 15% 24% 55% 40 éven alul 40 éven felül összesen Végzettség szerint 2 elemit végzettek \ » c* 6 »» 8 középiskolát végzettek felsőbb iskolát végzettek A szakkönyveket olvasók nagyobb része tehát a fiatalab korosztályból került ki, és a végzettség emelkedésével növel szik a szakkönyvek iránti érdeklődés. Az általános fejlődés U hat a mi munkánkat segíti, ennek alapján fokozhatjuk a szál könyveink forgalmát. . Végül néhány szót a legkedveltebb írókról. A falun a fe' a magyar klasszikusok haladnak az élen: Jók. 161, Mikszáth 114, Gárdonyi 63, Móricz 61 „szavazattal”. Az él dekes talán Verne előkelő helyezése: 64-en sorolták kedven íróik közé. Rajta kívül egyetlen külföldi klasszikus sem sz< repelt ezen a listán, de egyetlen új magyar író sem. Az olvasá. igény színvonala igen alacsony. A felmérés, bár sokszor érdekes jelenségre hívta fel a f gyeimet, szélesebbkörű általánosításra természetesen nem a lehetőséget. Mégis, milyen tanulságokat vonhatunk le belől« bök tennivalónk van falun, úgy az olvasók táborának szélesít« se, mint az olvasás színvonalának emelése terén. Az e^vábalá nem olvasókat kell megnyernünk elsősorban. A döntő r< szűk paraszt. Az olvasási nehézség leküzdésére gondoskodj kell könnyen olvasható tipográfiával készült, rövidlélegzet elbeszéléseket tartalmazó művekről. Hogy ki tudjuk a keze olvasók igényeit elégíteni, növelnünk kell az ifjúsági és gve: mekirodalom arányát. A nem rendszeresen olvasókat emléke: tetni kell a könyvtárra, tájékoztatni kell őket az újonnan me? telent, s őket érdeklő könyvekről. A nem könyvtárból olvas/ figyelmét fel kell hívni a könyvtár állományára, szolgáltatása ra. Az olvasottabbakkal meg kell ismertetni a könyvtári kö «önzés lehetőségeit. Gondoskodnunk kell a szükséges szál könyvek megszerzéséről és népszerűsítésről. Növelni k“l] ; olvasók irodalmi tájékozottságát, meg kell ismertetni velük a uj magyar irodalom leaíobb alkotásán. Nem kell leadni a táskát az önkiszolgáló boltokban! A közelmúltban közöltük H. S. előfizető levelét: Aki kai ja%marja!. cí™mel- A levélíró foglalkozott azzal, hogv a mon< rr 61-es számú önkiszolgáló boltban történő belépés alkalmává a vevőnek a nylon hálót, táskát és eevéb tárgyakat le kell a< ni a pénztárnál levő megőrzőbe. Ezzel kapcsolatban közöljük Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vez< tőségének észrevételeit: s „A vállalat vezetősége a belkereskedelmi miniszter idi vonatkozó utasítása alapján felhívta az önkiszolgáló boltc vezetőit és dolgozóit, hoay a boltba érkező vásárlók nem köti lesek az általuk vitt hálót, kosarat a pénztárnál elhelvezn Természetesen, a pénztáros az elhelyezett tárgyakért felelői séget nem vállalhat, mivel elfoglaltsága másirányú”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom