Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

VII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 19G3. SZEPTEMBER 22, VASÁRNAP Városunk fejlesztése A Hazafias Népfront városi bizottsága értekezLetet tartott pénteken délután a tanácshá­zán, ahol megjelent Szelepcsé- nyi Imre vb-elnök, dr. Dózsa József, a műszaki osztály ve­zetője és mintegy 25-en olya­nok, akiket érdekel a város sorsa. — Nemcsak azokat hívtuk meg, akik helyeslik a városve­zetés ütemtervét — mondotta bevezetőjében dr. Dózsa Jó­zsef —, hanem azokat is, akik ellenvéleményen vannak. Az a célunk, hogy vitatkozzunk, megpróbáljuk egymást meg­győzni és a hozzászólásokban jelentkező ötleteket hasznosít­suk­— Minden lakásépítés és természetesen városépítés, az alapközművekre épül — kezd­te tájékoztatását Szelepcsényi Imre vb-elnök. — 1957-ben sem csatornázási, sem vízháló­zatépítési, sem városrendezési tervünk nem volt. Ebben az esztendőben fog­tunk hozzá a nagy mun­kához, amelynek első és legfontosabb feladata a csatornaépítés» a vízháló­zat megépítése és a város általános rendezési terve. — Vannak olyan hangok, hogy miért kell nekünk 21 mil­lió forintot a földbe dugni, ak­kor. amikor a körülöttünk levő városok parkosítottak, a főtereket kiképezik, csinosít­ják. Nem mondhatok mást, mint azt, hegy a városépítés­ben van logikai sorrend. Első feltétlenül a csatornázás, köz­vetlenül mögötte a vízhálózat­építés. Utána jöhet a magas­építés és természetesen a város szépítése, parkokkal. — Az köztudomású, hogy a csatornázás nagy részén már túl vagyunk. — Már épül a hatszáz köbméteres víztorony, amely 32 ezer ember bőséges vízellátását fogja biztosítani. A torony építése az idén feltét­lenül befejeződik és jövőre csak a gépészeti berendezés marad. Négymillió 800 ezer fo­rintos állami támogatással még jövőre megkezdjük a vízháló­zat újjáépítését. — Az alapközművek meg­építése után teljes lendü­lettel hozzáfogunk a lakás­építéshez, amely a harma­dik ötéves terv első eszten­dejében már 600 új lakást jelent. — Előttem van az Akadémia telepítéstudományi intézetének kiadványa: A vidéki városok helyzete címmel. Szívesen for­gatom ezt a hasznos könyvet és örömmel állapítom meg, hogy Ceglédnek nincs oka a szégyenkezésre. Az igaz, hogy nincsenek látványos kirakata­ink, mint néhány szomszéd városnak, de állítom, hogy ha a csatornaépítkezés tíz százalé­kát költöttük volna parkosítás­ra, akkor Ceglédet virágba bo­rítottuk volna. Sokan nem tud­ják, hogy Cegléden a lakások 4.1 százalékában benn van a víz, ugyanakkor a megdicsért Kiskunhalason csak 0,2 száza­lékában. Nagykőrösön pedig egyáltalán nincs ilyesmi. — Néhány szót városunk a tájban betöitött szerepéről. Já­rási székhely vagyunk. Vonzá­sunkba tartozik közel 150 ezer ember három járásból, akik­nek kereskedelmi és főként egészségügyi ellátása a mi fel­adatunk. Ennek megfelelően fog felépülni mintegy 100 mil­lió forintos beruházással a ceg­lédi kórház. A gyógyfürdő ma­rad a városban, a strand és a versenyuszoda a város külső részébe kerül. Természetes, hogy nem végleges az autó­busz végállomása. A megoldás most van tárgyalás alatt. A Cegléd—Hantháza között köz­lekedő vasút sorsát dönti el, hogy mikor épül meg a hétmé­teres Mizsei út. Utána megszű­nik ezen a vonalon a személy- szállítás és csak éjszakának idején bonyolítunk le teher­szállítást. A tervek szerint, jö­vőre megkezdődik a második ceglédi gimnázium építkezése és sor kerül egy újabb általá­nos iskola kivitelezésére is. 1966-ban a jelenlegi üvegbolt, könyvesbolt és cukrászda he­lyén felépül a párt- és tömeg- szervezetek háza és mellette tervezzük a város százszobás korszerű szállodáját. A törtei i Arany Kalász Tsz-ből jelentjük Jó ütemben halad a betaka­rítás a termelőszövetkezetben. A burgonya szedését szomba­ton befejezik, a kukoricatörést, most kezdték meg, holdanként 30—35 mjázsás átlagtermésoe számítanak. A cukorrépát saját szállítóeszközükkel viszik a Szolnoki Cukorgyárnak. 250 hold rozs és 200 hold őszi árpa vetését már befejezték a szövetkezeiben. 9100 holdon kell elvégezni a mélyszántást, ebből eddig 840 holdat máj- felszántottak. Az elmúlt napokban 102 da­rab hízóserilést adtak át az Ál­latforgalmi, Vállalatnak. 64 szarvasmarhát hízóba ál­lítottak a szövetkezetben. Az állatokat a jövő hónapban ad­ják át az Állatforgalmi Vál­lalatnak. Két 300 férőhelyes juhho- dályt, egy 14 vagonos kukori­ca g őrét és egy 90 férőhelyes tehénistállót a napokban ad­nak át rendeltetésének. Igaza lehet-e a gyermeknek? — 22-én kézilabda bajnoki mérkőzés lesz a ceglédi váro­si kézilabdapályán. A fél 10 órakor kezdődő meccsen a Ceglédi Építők és a ráckevei kézilatodacsapat mérik össze erejüket, — Kéri János, a Kocséri Állami Gazdaság dolgozója jo­gosítvány nélkül közlekedett a KN 32—21 rendszámú mo­torkerékpáron és a közlekedé­si rendőr „Állj!” jelzésére két­szer is továbbhajtott. A ceglé­di városi és járási rendőrkapi­tányság 2000 forintra bírságol­ta. — Cegléd város 600 éves jubileumi ünnepségek alkal­mával a jövő év május 8-án a budapesti Nemzeti Színház is vendégszerepei városunkban. Előadja Illyés Gyula: Dózsa György című háromfelvonásos drámáját, majd augusztus 20- án Duna—Tisza közi dalosta­lálkozó lesz Népdalszvit cím­mel. A további programok összeállítása már folyamatban van. — Hétfőn a ceglédi Mészá­ros Lőrinc általános iskola ta­nulói közül mintegy 150 diák segít a szüretelési munkákban a Kossuth Termelőszövetke­zetben. — A törteli Arany Kalász Termelőszövetkezet KISZ-fia- taljai igen szépen berende­zett kultúrteremben szórr koz­hatnak. Esténként tv-nézéssel, társasjátékokkal tölthetik ide­jüket a fiatalok. Szép szám­mal látogatják a község idő­sebbjei is a korszerűen felsze­relt kultúrihelyiséget. — Kiss Ilona megyei ta­nácstag 27-én, pénteken a mű­velődési ház termében dél­előtt 9-től 12 óráig fogadóórát tart. — A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben folyik a maglucerna cséplése. A nem kedvező időjárás miatt a ter­més a vártnál kevesebb lesz, mint a múlt év azonos idősza­kában. — A törteli Arany Kalász Termelőszövetkezetben 3000 csirke vár eladásra, amit a szövetkezet szabadpiacon érté­kesít, — A ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezetben 436 hold szőlőterületen folyik a szüret. Eddig 50 hold szőlőt szedtek le, naponta 250 fő munkájá­val. A must foka 16—17—18 fok között van. — A Ceglédi Vasutas Sport­kör vízilabdacsapata vasárnap délután fél 3 órakor Budapes­ten a Sportuszodában játssza mérkőzését a Csepel Autógyár csapatával. Örömmel olvastam ezen a címen a „Ceglédi Hírlap”-ban K. E. cikkét. Megnyugtató, hogy vannak szülők, akik nyugtalankodnak hasonló problémákon: igaza lehet-e a gyermeknek? A családban folyó nevelő­munka eredményességének egyik fontos kérdése a szülők tekintélye. Megfelelő tekintély nélkül nem lehet nevelni. Megjegyezni kívánom, hogy a tekintély nem egyszerűen azt jelenti, hogy a gyermek elfo­gadja szülei utasításait, pa­rancsait, röviden, hogy a gyermek engedelmeskedik. A gyermek engedelmessége, a szülők akaratának érvényre juttatása nem jelenti feltétle­nül azt, hogy a szülőknek va­lóban tekintélyük van gyerme­kük előtt. Hibás az a szemlé­let, hogy a gyermeknek nem lehet igaza. Nem lehet a gyermekeket zsarnoki elnyo­más alatt tartani. Különösen az apának szoktak ilyen zsar­noki szerepet adni. Tőle félni kell, vele rémítenek, ő szigo­rúan büntet. „Megmondalak édesapának" — fenyeget az Etelka baromfitenyésztő lesz anya, vagy a testvér, és a gyermek rettegve várja, hogy az édesapja hazajön a munká­ból. A gyermek ezek után tá­vol kerül! szülőjétől, szembe kerül vele, a félelem gyáva­ságra, hazugságra szoktatja, összetöri akaratát. A gyermek állandó ütése-verése megaláz­za őt emberi méltóságában. Ez az embertelen bánás­mód nem lehet nevelési eszköz, hiszen a brutális módszereket még az állat- idomításban is elítéljük. A durva, brutális bánásmód, rideg parancsolgatás tehát egyáltalán nem segíti elő ne­velő munkánkat. Sok örömet rabol el ez a család életéből, a gyermek szinte elveszti ap­ját, anyját, az apa, anya pedig gyermekét. A gyermeknek is igaza van, amikor észreveszi a rendelle­nességeket és erre felihívja a szülei figyelmét. A gyermek­nek is lehet igaza, mert az is ember. A gyermeknek is lehet igaza, csak észre kell venni. Le kell hajolni hozzá szere­tettel. Türelemmel kell meg­értetni vele a korának megfe­lelő feladatokat Okosan kell szeretni őt. Kedves szülők! Vigyázzanak gyermekeikre, azok környeze­tére. Mint a növény, amelyet a dudva ellep és megsemmisít, ugyanúgy válik semmivé az olyan gyermek, aki környezete nem követésre méltó. Nem szabad elfelejtenünk, hogy életünk minden pillanatában nevelünk, még akkor is, ha erre nem is gondolunk. Aho­gyan a házastársak beszélnek egymással, ahogy másokról be­szélnek, ahogy öltözködnek, étkeznek vagy dolgoznak, ahogy örülnek vagy éppen szomorkodnak: mindez igen nagy hatással van a gyermek­re. Ha a szülők durvák egy­máshoz, hogyan kívánhatják, hogy a gyermek ne legyen ilyen? Ha az emberek háta me- gett másként beszélnek, mint velük szemben, ezzel is nevel­nek, mégpedig álnokságra és képmutatásra. Ha a család egész élete példakép a gyermek előtt, ez nagy tekintélyt és tisz­teletet biztosít a szülők­nek. Látnunk kell azt is, hogy a családi nevelés csak akkor iga­zán eredményes, ha a család valóban egy szoros kis közös­séget alkot, amely közösség jól beilleszkedik a mi nagy közösségünkbe, a társadalom­ba. Ebben a közösségben ta­nulja meg a gyermek, hogy a szülők az ő irányítói, vezetői, akik azért foglalkoznak vele, hogy 6 is jól meg tudja állni a helyét, eleget tudjon tenni kötelességeinek, hogy minél jobban és minél boldogabban élhessen. Kovács András, a Földvári K. ált. iskola igazgatója Gépesített kukoricatörés Igen sok munkaerőt kíván a kukorica betakarítása. A tö­rés, szárvágás lassú és fárasztó munka, s bizony nem is szíve­sen végzi senki. E munlca gépesítése még eléggé gyerekcipő­ben jár, de helyenként már igen szép eredményeket értek el. A Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban egy átalakított SZK 3-as kombájn kezdte meg a kukorica betakarítását a hét ele- jén_ A kombájn levágja, lemorzsolja a kukoricát és a pótko­csikra kb 96 százalékos tisztaságú szem kerül. A szárat fel­szecskázza és a szalmához hasonlóan csomókba hagyja a levá­gott területen. A felaprított szárból kiváló silótákarmányt ké­szítenek. A kombájn teljesítménye napi 7—8 hold. Felvéte­leink a gépesített kukoricatörést ábrázolják. Kucsera József kombájnjával a kukoricatáblában Pótkocsira ömlik a lemorzsolt kukorica „Farmer" meleglevegős szárítógéppel szárítják meg tárolás előtt a kukoricát Ú ttörőhiradó Egy kellemes vasárnapi kirándulás 15-én, vasárnap, a Táncsics Mihály és Földváry Károly ál­talános iskola úttörői közös kiránduláson vettek részt. Az Ujárok és a vasúti híd keresz­teződésénél számháború zaj­lott le a két iskola úttörői kö­zött. A Táncsics iskola pajtá­sai voltak a védők. 8 órakor indultak az iskolából. 9 órára helyezkedett el a védő csapat. Mintegy 40 főnyi „mindenre elszánt” úttörő várta a táma­dókat, akiknek a felderitői 10 órakor tűntek fel. Az első ösz- szecsapásra egy nagy kukori­catáblában került sor. Ezután a küzdelem a zászlót rejtő fák környékére terelődött át. A Táncsics iskolás pajtások min­den erejüket megfeszítve küz­döttek, hogy a 70 főnyi táma­dót feltartóztassák. Az eddig tartalékban levő pajtások erő­sítették meg a már-már hát­ráló Táncsics iskola védőit. A szívós ellenállás eredménye nem is maradt el, mert a számiháború fél 11 órakor a Táncsics iskola pajtásainak győzelmével ért véget. A számháború befejeztével mindkét iskola pajtásai a Vö­rösmarty térre vonultak, ahol a két iskola labdarúgócsapatai mérték össze erejüket. A ba­rátságos mérkőzés a Földváry iskola úttörőinek l:0-ás győ­zelmével ért véget. A Föld- várv iskola pajtásainak na­gyobb lelkesedése döntötte el a mérkőzés sorsát. Mindkét csapat erősen idény eleji for­mában játszott. összegezve a vasárnap tör­ténteket: nagyon jól éreztük magunkat, reméljük, még sok ilyen kiránduláson veszünk részt ebben a tanévben. Kiss Dénes rajvezető HÍR A Hámán Kató Általános Iskola Zrínyi Ilona úttörőcsa­patának életéből: pén teken délután 3 órakor volt az első csapatvezetőségi megbeszélés. Megbeszéltük a csapat mun­katervét, a kívánságláda ja­vaslatait és kívánságait fi­gyelembe véve. Elosztottuk a rajokat is. Szeptember 25-én kezdi meg munkáját az őrsve­zetők tanácsa, amely egész éven át rendszeresen műköJ dik majd. Farkas Júlia rajvezető évenként három hónapig elmé­leti oktatáson veszünk részt Pesten, s egyébként is nagyon szeretem az állatokat. Három év után önálló baromfitenyész­tő leszek. Édesapám, aki a Kossuth Tsz tehenésze, szintén nagyon örült, hogy idejöttem, hát még akkor, amikor letelt a két hét próbaidő és megfe­leltem a követelményeknek. Mivel itt minden gépesítve van, meg kell tanulni etetni, itatni, a takarmányt előkészí­teni. Bizony, Pista bácsi, meg az idősebb baromfitenyésztő nők jó párszor elmagyarázták nekünk elsősöknek, mit ho­gyan kell csinálni. Most is so­kat foglalkoznak velünk és igyekeznek jó szakemberekké nevelni bennünket. Abonyi Etelka szőke copfos kislány, 15 éves. Az idén vé­gezte a nyolcadik osztályt. Dr. Szepesi István, a Táncsics Termelőszövetkezet baromfi­kombinátjának vezetője, igyek­vő, szorgalmas kislánynak is­merte meg az itt eltöltött egy hónap alatt. Ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy Etelka meg­ismerje és megszeresse a szak­mát. — Nem bántam meg, hogy idejöttem — mondja, amikor arról faggatjuk, hogy miért választotta ezt a foglalkozást. — Először kereskedő akar­tam lenni, de amikor az új­ságban elolvastam a hirdetést, hogy a Táncsics Tsz-ben tanu­lókat vesznek fel, nagyon meg­tetszettek ezek a feltételek. ' Három év tanulóidő, közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom