Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

1963. SZEPTEMBER 2«. PÉNTEK rwnr MliCfli Fórum Százezer bejáró PiUscsaba (elé visa az utam. a budapest—eszter­gomi vonalon. Újságot ol­vasok. Esteledik. Velem szemben középkorú féríi dl. (Később megtudom. gép­lakatos a Ooldbereerbeii.) Könyv van a kezében. Ott kinn egyre sötétebb lesz. Leteszem az újságot. Be­jön a kalauz, a gyufával meggyújt egy gázégőt. Egyetlenegyet. Enyhe han- gulatvilágitás. utitánsam zsebrevágja az Olcsó Könyv­tár-Jókait, egy mérges meg­jegyzést tesz, aztán ramnéz, hogy hallottam-e? — Ez mindig így van a világítással? — Mindig, kérem. Én Csa­bán lakom és naponta uta­zom. Kétszer másfél órát. — Nem kellene szólni? — Nyomosabban kene azt, uram. — Sokan járnak Így be nap mint nap vonattál? Erre felül a pádon és rámnéz: — Mondok magának vala­mit. uram. A négy világéi! felöl járunk. És nagyon so­kan vagyunk! Ez a beszélgetés jutott eszembe, amikor a Pest me­gyei Hírlap vasárnapi számát olvastam. Százezer bejáró dol­gozó Pest megyében. Sok tíz­ezer utazási óra, amelyben olcsó a vasútjegy, de drága az eltöltött idő. Százezer ember utazása oda-vissza 100—120 kilométeren három, négy, de sok esetben öt órát is igény­be vesz. Vajon sikerül-e az elveszett Időből valamit is megmente­ni? Tettünk-e már valami kéz­zelfoghatót a bejáró dolgozók művelődéséért? Milyen a prog­ramtervezete azoknak a köz­ségeknek, művelődési intézmé­nyeknek, ahonnan a falvak lakóinak 60, vagy még annál is nagyobb százaléka nap mint nap utazik? Nincs még kidolgozva a kétségkívül nagy munkát igénylő művelődési program, amely a bejárók kulturálódá- sát szolgálja. (Kik azok? Há­nyán vannak? Mennyi időt töltenek vonaton, autóbuszon? Otthon a szabad időből meny­nyi juthat művelődésre?) De történtek már vizsgálódások. Felméréseket végeztek Nagy- kátán. Bagón, Nagytarcsán és még több helyén a megyének. Ezek a felmérések, Illetve az ezeken tapasztal tak sürgetnek a cikkben szóvá tett kérdések alapos elemzésére és a problé­máit mielőbbi megoldására. Természetesen a felmérés csak az első lépés. Igaz, egyi­ke a legfontosabbaknak. Ezt követi a művelődési alkalmak széles körű megteremtése, amit úgy kell megtervezni, hogy az érintetteknek kedvük, energiájuk legyen arra, hogy a napi munka és utazás után is részt vegyenek kulturális ren­dezvényeken. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a közsé­gek és az üzemek (Pest megye és Budapest) koordinációs együttműködését megteremt­jük. A másik fontos feladat a he­lyi sajátosságok figyelembe­vétele. Más Nagykáta és más Bag, ugyancsak speciális Nagykőrös vagy Nagytarcsa, Albertirsa, Üllő megint más módszert követel, s nem ke­vésbé a Csepel Autó környé­kén levő 'községek. Nagykáta már szocialista szerződést kötött a BÖRTEX- szel. Bag pénzbeli támogatást kapott a Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Sza'kszervezeié- tffi, Isaszeg pedig sok ezer fo­rint értékben hangszereket. De sorolhatnám a példákat a du- nabogdányi közös fenntartású művelőlési otthonról, avagv a dunakeszi hiányosságokról egyaránt. Nekünk. Pest megyeieknek (i <a\<>a na ej* az újonnan létesített vác-deákvári lakótelepen levő korszerű zené» kUirndéólői. Nyitvatartási idő alatt kellemesen szórakozhat! Kitűnő étel-ital különlegességek, halételek, presszókávé, hűsítő italok. Zenét: Barna Pál zeneszerző és Erdős Marietta énekesnő szolgáltatja. Váci Vendéglátóipari Vállalat. jut a problémák megoldásá­nál az oroszlánrész. De azt is tudjuk, hogy ez a megoldás csak közös összefogással le­hetséges. A KISZ, a Hazafias Népfront, a földműves szövet­kezetek, a nőtanács, a TIT, az MSZBT együttműködésének Itérdcse is ez. Az sem véletlen, hogy a népművelési tanácsadó őszi terveiben a szakszerveze­tek Egressy-klubjával közösen kezdjük meg a felmérési mun­kákat és a megoldandó felada­tok első módszeres kidolgozá­sát. A főváros és a megye se- segítségével — úgy véljük — si­kerül kimozdítani mélypontjá­ról a bejáró dolgozók ügyét, amelynek megoldása ma már nem tűr halasztást. Ebben az esetben nem a múlt és a jelen, hanem a je­len és a jövő követelményei­hez kell felállítani a mércét. A sokszor idézett mondat, hogy az ország építése csak kultu­rált munkásokkal oldható meg — ez a bejáró mnkásokra is vonatkozik, akik a paraszti életformából a munkássorba igyekeznek, s akik a szórako­zásra. kulturálódásra fordítha­tó szabad idő felét, kétharma­dát elutazzák, s akiknek jelen­leg a vonatokon és a váróter­mekben ma még csak a be­szélgetés. a kártya és az álló söntések jutnak. Kívülesnek a kulturálódás lehetőségeitől üzemükben, mert a vonat in­dul, senkire nem vár; otthon pedig már zárt ajtókat talál­nak a könyvtárban, művelődé­si házban. Meg kell keresni a megoldás reális lehetőségeit. Nagyon sokat tehetnek itt a szakmaközi bizottságok. Segí­teni tudnak az üzemek kultu­rális felelősei, az üzemi könyv­tárak, s nem utolsósorban a MÁV. A kényelmes kocsik beállí­tása, a zsúfoltság megszünte- tése> a megfelelő világítás biztosítása, a vendéglátó ko­csik mintájára a „csendes” ko­csik — amelyekben nem be­szélnek hangosan —, ahol ol­vasni, tanulni lehetne, a meg­gyorsítandó menetidő és a | pontosság betartása mind- mind elengedhetetlen kelléke a megoldásnak. Körvonalak ezek, amik ugyan csak gondolatébresztők, vitathatók is. de megoldhatók. Ladányi István Húsz év után kivirágzott a tilodendron A d unaf öld vári tanácsháza egyik hivatali szobájában elő­ször virágzik egy húszéves fi- lodendron. A dús levelű lég­gyökeres növény igen lassan csaknem egy hónapig bonto­gatta ki kókusz nagyságú eg­zotikus virágát. A virágban vajszínű köpeny veszi körül a zöld kukoricacsőhöz hasonló termést. YÍKFNDHÁZ HÁROM FORINT HARMINC FILLÉRÉRT A Lottó Igazgatóság teljesen berendezett egyszobás, főző­fülkés vikcndházakat építtet Balatonalmádiban, ezeket a legközelebbi húzásnál sorsolják ki a szerencsés nyerők között (MTI Foto: Fehérváry Ferenc felv.) KÉT BRIGÁD ÖSSZEFOGOTT A moíordí minősegén javítanak a Csepel Autógyárban A napokban figyelemre mél­tó esemény színihelye volt a Csepel Autógyár motorgyára. A Béke nevű jelvényes szocia­lista brigád és a Minőségi kí­sérleti brigád szocialista szer­ződést kötött a motorok minő­ségének további javítása cél- jábóL A szerződésiben, amelyet a Csepel Autógyár lapja, a Fényszóró teljes terjedelmé­3000 vagon hibrid kukorica-vetőmag Novemberben a cegléd-cifrakerli hibridüzem is megkezdi munkáját A nyári műszaki karbantar­tási munkák után az elmúlt napokban megkezdték a mun­kát 11 állami gazdaság hibrid- vetőmag-üzemében. Az elmúlt évek hibrid kukorica-vetőmag termése 2800—3300 vagon volt. Az idei termés valószínűleg meghaladja a 3800 vagont is. Ebből 2500 vagonnyit hasz­nálnak fel a hazai termelő­üzemek, o felesleget főleg Csehszlovákiába, a Német De­mokratikus Köztársaságba, a Német Szövetségi Köztársaság­ba és Ausztriába exportálják. Az idén ősszel a Cegléd- CLf rákért i Állami Gazdaság­ban elkészült a 12. hibridüzem, amely novemberben áll mun­kába, s még a tél folyamán 300—350 vagonnyi hibrid ma­got készít elő vetésre. ben közölt, a két brigád köte­lezettséget vállalt arra, hogy a gyár 1963. évi intézkedési ter­vében rögzített kutatásokat és a kutatási eredmények érté­kelését rövid idő alatt elvég­zik. Szerződésbe foglalták azt is, hogy a brigádtagok javas­latait együttesen megvizsgál­ják és elősegítik a javasla­tok megvalósítását. A munka jobb elvégzése ér­dekében a két brigád rendsze­resen együttes megbeszélése­ket folytat, hogy összehangol­hassák tevékenységüket A szocialista szerződés zára­déka arról szól, hogy a mun­kakapcsolat mellett a társa- j dalmi életben is igyekeznék j közeledést elérni a két brigád tagjai között, hogy ezáltal is elmélyítsék a közös munka- kapcsolatokat. A két brigád a gyár főmér­nökét és más szakembereit kérte fel szakmai tanácsadó­nak, néhány funkcionáriust pedig arra, hogy segítsék őket a szocialista szerződés mara­déktalan teljesítéséhez. Hatvan-hetven filléres órabér A Szentendrei Háziipari Szövetkezet évek óta igen szép eredményekkel küzd a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáért, hogy biz­tos keresethez juttassa őket. Ugyanakkor figyelemreméltó eredményeket ér el a terme­lésben is, és jó néhány készít­ménye már keresett portéka nemcsak belföldön, hanem or­szághatáron túl is. Örömmel fogadta hát jó néhány héttel ezelőtt a budapesti Filatélia ajánlatát: a szövetkezet vál­lalja el a kereskedelem kívá­nalmainak megfelelő módon a postabélyegek adjusztálását. Szívesen' vállalták a könnyű­nek ígérkező munkát azok is, akik július elején megjelen­tek a szövetkezet helyiségé­ben és meghallgatták a Fila­télia megbízottainak tájékoz­tatóját a kérdéses munkáról. Tudomásul vették, hogy kere~ setük körülbelül négy forintos órabér lesz, legalábbis ennyit ígér a kalkuláció. A munka megindult, vál­lalóinak bélyegtasakokat és kartonokat kellett az előírás szerint összeállítaniok. Két hét utón újból érdeklődtek keresetük iránt, és akkor a Filatélia megbízottja legna­gyobb meglepetésükre azt kö­zölte velük, hogy a tasako- kért ezrenként körülbelül 23, száz kartonért pedig 19 fo­rintot kapnak, ami a remélt 4 forint helyett mindössze 60— 70 filléres órabérnek felel meg. Augusztus 8-án került sor a bérfizetésre, és a dolgozók valóban ezt a képtelenül cse­kély bért kapták munkáju­kért, ami érthető elkeseredést keltett. Jogos panaszuknak hangot is adott a Pest me­gyei Hírlap szentendrei mel­léklete. A Szentendrei Háziipari Szövetkezet a panaszos köz­leménnyel kapcsolatban most a következőket közölte: A szövetkezet kísérletkép­pen vállalta a bélyegmunkát A vezetőséget most is az a szándék vezette, hogy kerese­ti lehetőséget biztosítson csök­kent munkakéjyességű tagjai­nak. A bérmunka díját a Posta Vezérigazgatóság külön ügyiratban állapította meg. A vállalt próbamunka értéke e szerint 2226 forint volt, ezt az összeget kellett a törvényesen előírt arányban munkabérre, rezsire, haszonra és forgalmi adóra fordítani. A Filatélia előzetes tájékoztatója szerint a dolgozók megkereshették volna a négyforintos óra­bért, de csak akkor, ha nem egyénileg baj’ódnak a mun­kával. hanem közös helyiség­ben, futószalagszerűen végzik el azt. Így dolgoznak Veszp­rémben is. ahol ezt a munkát 60—70 csökkent munkaképes­ségű dolgozó végzi, és kerese­tük körülbelül megfelel a négyforintos órabérnek. — Bennünket sajnos, a he­lyi vezetők magunkra hagy­tak ezen a téren — közli a szövetkezet vezetősége. — A Filatélia meg bízót faival együtt hiába kilincseltünk napról napra a helyi szervek­nél nem kaptunk a munká­hoz megfelelő helyiséget. Ezért forgácsolódott, szét a dolgo­zók munkaideje, mert házról házra kellett hurcolniok a bélyegcsomagokat és a felsze­relést, sokszor szélben, por­ban, tűző napsütésben az ud­varon végezték a munkát. Vé­gül a szövetkezet elnöki tár­gyalószobáját engedtük át ne­kik, s uyanakkor az elnök szorult ki az udvarra. Pedig meggyőződésünk, hogy akadt volna a városban erre a cél­ra alkalmas és kihasználatlan helyiség. Horváth Sándorné szent­endrei tanár leve'ében viszont a felelősséget némileg az ér­dekelt dolgozókra is kiter­jeszti. Szerinte a dolgozók nem tartottak ki elég hűsége­sen a javukat szolgáló szö­vetkezet mellett, pedig az összefogás eklbb-utóbb jobb belátásra késztette volna a város vezető szerveit. m. I. A fő téma: a mezőgazdaság feladatai az élelmiszeripar fejlődésében Ünnepélyesen megnyitották a keszthelyi Georgikon-napokat Európa első mezőgazdasági főiskolája' a 166 évvel ezelőtt alapított keszthelyi Georgikon emlékére, szeptember 19-től 21-ig Georgikon-napokat ren­dez a Keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskola, a Földműve­lésügyi Minisztérium, a TIT, a MEDOSZ és több más szerv. A hagyományos ünnepséget a főiskola dísztermében nyitot­ták meg. Harminc neves kül­földi tudós és az ország mint. egy 400 legismertebb kutatója, mezőgazdasági szakembere vett részt a megnyitó ünnepsé­gen. Dr. Bélák Sándor, a Keszt­helyi Agrártudományi Főisko­la rektora üdvözölte a megje­lenteket. A Georgikon-ünnep- ség témáját és programját úgy választották meg — mondotta a rektor —. hogy a nemzetkö­zi vonatkozásban is időszerű problémákkal foglalkozzék. A fő téma: a mezőgazdaság fel­adatai az élelmiszeripar fejlő­désében. A részletkérdéseket a kutatók és a szakemberek öt szekcióban vitatják meg. A külföldi tudósok részéről dr. Wilhelm Rudolf, a kölni Max Plack Kutató Intézet ál­lategészségügyi osztályának igazgatója üdvözölte a mező- gazdasági kutatók nagv sereg­szemléjét- majd felolvasták a neves külföldi tudósok távira­tait. A Georgikon-napok első vitaindító előadását dr. Láng Géza. a mezőgazdasági tudo­mányok doktora, rektorhelyet­tes tartotta. Dunakeszi Konzervgyár azonnali felvételre keres ff f* f A»» férfi es női segédmunkásokat Napi egyszeri étkezést 3.20 Ft térítésért, valamint munkaruhát biztosítunk. Munkásszállás nincs. Jelentkezés naponta 8—15 óra között a vállalat munkaügyi osztályán. Dunakeszi. Bem utca 4. még sem egyedül álló eset a sértődöttségében konok. jó szakember, aki önmagát és családját nyomorúságnak te-: szí ki, még sem hajlandó: tudását és ügyességét a kö-: zösség szolgálatába állítani.': Igaz, ezzel nem kevésbé vét-': kezik önmagával, mint a tár-', vadalommal szemben, csak-; hogy a mi társadalmunk sen-', ki sorsa felett sem térhet szőj nélkül napirendre. Bármi\ módon bajba keveredett, gon-: tokkal küzdő, helytelen út-: ra tévedt ember sorsa irántí iem lehetünk közömbösek.": Hornyai, ha akart volna, vagy\ ikama, kétségkívül dolgoz-: hatna a szakmájában. Ettől ; feltehetően csak dacossága; art ja vissza. Am, ha el is; téljük a dacot, még a dacos; 'rabért sem engedhetjük vesz-: H. j Vajon az eltelt esztendőki i lőtt beszélt-e vele egyszer\ s italaki, a tanács, a népfront-; bizottság vagy más társadal-í ni szerv részéről, hogy a jói tó meggyőző erejével a saját; ■rdekében jobb belátásra bír-'; á? Nem? Még most sémi :éső a kísérlet. Hátha síké-; ülne egy ember, egy család, i QV kétéves gyermek életétj riztosabbá és szebbé tenni. % íz a kísérlet mindenképpen i megfelelne annak a társadul-'j ni rendnek, amelynek fel-% pítésén nemcsak az Embe-% ért, hanem minden egyesi mberért dolgoztunk. í íy/.okolj Endre v, adó felsorolja, hogy figye­lembe vette Hornyai idős voltát és azt is, hogy 62 éves kora ellenére kétéves kis­gyermeke van, továbbá gyenge egészségi állapotát, kis jövedelmét — mint AIÉH- begyüjtö havi 400—500 fo­rint a keresete — s adósságok­kal is súlyosbított, nyomasztó anyagi gondjait, amelyek miatt mindent megkísérelt, hogy megélhetését biztosít­sa. A bírság kiszabásánál pe­dig arra törekedett, hogy a magas pénzösszeg a jövő­ben visszatartsa hasonló, meg nem engedett cselekmények elkövetésétől. Ez alapon 3000 forint pénzbírsággal sújtotta és elrendelte kovácsipari szer­számai elkobzását. Hornyai fellebbezett. Idős korára való tekintettel a bír­ság mérsékléséért és a szer­számai elkobzása miatt. Azok­ra. úgymond, szüksége van a MÉH-telepen, hogy a na­gyobb darabokat szétszed­hesse. Valóban szüksége van-e foglalkozásában az elkobzott szerszámokra és mérsékelhe­tő-e a rá kirótt birság, azt majd eldönti a fellebbviteli hatóság, Hornyai György ese­te azonban — a szabálysérté­sen messze túlmenően — mégis elgondolkoztató. Annál 's inkább, mert ha semmi­képpen sem általános, talán re engedély nélkül senki sem űzhet ipart, így volt ez min­dig. Nemcsak azért, mert a kontár nem fizet adót, és ez­zel az államot károsítja meg, de azért is, hogy ellenőrizhető legyen, jól végzi-e a dolgát, nem károsítja-e meg a meg­rendelőt. Három éve az en­gedély nélkül meggyógyított paták miatt enyhe bírságot, mindössze 10o forintot rót­tak ki Hornyaira. Azt re­mélte a szabálysértési ha­tóság, hogy ez a figyelmez­tetésszámba menő csekély összeg elég lesz. többé nem szegi meg a törvényt. FeIjelentették azonban ké­sőbb is többször, de, hogy pénzért végzett volna ko­vácsmunkáit. egyszer sem le­hetett rábizonyítani. Most azonban nemcsak rábizonyult, az eljárás során a szabály­sértési előadó előtt még be is ismerte. hogy Miskovics Péternek kétezer forintért rendbehozta a kocsiját.. Ha­sonlóképpen Jasi Lászlóét is, akitől azonban csupán 1300 forintot kért és kapott. Kiss Sándor lovait pedig megpat­kolta és ellenszolgáltatáskép­pen különböző fuvarozást kö­tött ki. Mindezért Hornyai Györ­gyöt el is marasztalta hatá­rozatában a szabálysértési előadó. Az írásba foglalt indokolásban pedig az elő­Az egész környéken híres kovácsmester volt valaha a pomázi Hornyai György. Patkóié- és gyógykovácsnak egyaránt jó, de ezen felül a szakmába vágó minden mun­kát vállalt és remekbe készí­tett el- Évekkel ezelőtt visz- szaadta az iparát. Mi oka volt rá, minek kutassuk, elég az hozzá, hogy jelenleg MÉH-begyűjtő, de azt suttog­ták róla, azért csak tovább folytatja titokban a mestersé­gét. Már pedig ez kontárság és törvénybe ütköző cselek­mény, szabálysértés. Egy esetet kivéve, bizonyí­tékok " hiányában még csak eljárás se indulhatott elle­ne. vagy ha indult, megszün­tették. Még 1960-ban az egyik környékbeli állami gazdaság több lova lesántult. Rosszul patkóitok meg a sze- rencsétlenelteí. A gazdaság erre is. arra is próbálkozott, ám sehogy sem sikerült rend­behozni a lovakat. Végül is Hornyaihoz fordult a gaz­daság, ismerték képességeit és benne nem is csalódtak. Meggyógyította a sérült patá­kat. aztán jól verte fel a patkót. Fáradságát nemcsak megköszönte, de tisztességgel meg is fizette a gazdaság. Kitudódott azonban a dolog és Hornyai ellen megindult a szabálysértési eljárás. Végié­A pomázi kontárper

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom