Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

1963. SZEPTEMBER 18, SZERDA rear MEGYEI ^rtop Túl a mélypo Megoldódnak-e a Ganz Árammérőgyár gondjai ? Az év elejétől kezdve aggód­va figyeltünk a gödöllői Ganz Árammérőgyárra, ahol ter­melési gondokkal küszködtek és küszködnek még jelenleg is. Nem a nagy feladataikkal birkóznak, hanem a rendeléshiánnyal. Mint ilyenkor már szokás, tanácskozások, beszélgetések egész sora követi egymást. Mi is cikkeztünk erről a nehéz témáról, de okosabbat nem sikerült kisütni, csupán azt, hogy az illetékes vezetőknek kell segíteni a rendeléshiá­nyon, a gyár műszaki és fizi­kai dolgozóinak pedig arra kell törekedni, hogy az új gyártmányokat gyorsan vezes­sék be a sorozatgyártásba és javítsák tovább a minőséget. Néhány napja megkérdeztük D uvajszki András igazgatót, hogyan alakult a helyzet a legutóbbi időiben. — Biztató megoldások van­nak kilátásban — mondot­ta. — Még szeptemberben a Szovjetunióiba utazom, ahol arról tárgyalunk majd. hogy a háromfázisú árammérőgyár­tás mellett a kéttarifás mé­rő gyártását’ is átvennénk a Szovjetuniótól. Ehhez kap­csolóórák is kellenek, s ez­zel tovább nő nendeléséllo- mányunk. Ez a megoldás már koráb­ban felmerült, időpontja azonban nem volt előre lát­ható. Közbenső megoldásként olyan, javaslatok is elhang­zottak, hogy a Ganz Áram- mérőgyár vegyen fel mellékes profilt. A javaslat körül vita ke­letkezett és nem is véletlenül. Eltenzői azzal (érveltek, hogy ha mellékes profilt vállal­nak, ós ha közben beérkez­nek a nagy rendelések, nem éppen szocialista vállalathoz méltó dolog visszaadni az elvállalt gyártmányt azzal, hogy már nincs rá szükség. Ezért a meilékprofilról Is megkérdeztük az igazgatót. — Vállaltunk ilyent — fe­lelte. — Már folynak az elő­készületek a Lehel hűtőgép kapcsolójának gyártására. Ezenkívül gyártanánk a Tech­nográf nevű üzemirányító és termelésellenőrző berendezést és arról is volt már szó, hogy a hazánkban gyártandó csibenevelő automatákhoz mi csinálnánk a kapcsolókat és mérőket.. A legbiztosabb té­ma a hűtőgépkapcsoló-gyártá®, amelyből jövőre 60 ezer, aztán pedig százezer darabot készítenénk. A technográf drága berendezés, ebből csak néhány darabos igényről tu­dunk pillanatnyilag. — A kapcsológyártáJst mi gátolja? — A feüszerszámozás meg­történt. A kapcsoló lelkét, a membránt, a Közlekedési Mérőműszerek Gyára készí­ti. Itt azonban baj van ez­zel az alkatrésszel, s valószí­nű, hogy külföldi kooperáció­ban találjuk meg a megol­dást. S ha már a:z akadályok­nál taa+unk. a minták egy éve a KERMI-nél vannak, és még mindig nem engedé­lyezték a gyártást. Fontos- gyártmány ez a kap­csoló. s még fontosabb a teeh- nográf, hiszen ezzel fejlődő nagyüzemeinkben nemcsak a termelés szervezettségén ' tud­nánk rövid idő alatt sokat ja­vítani, de sok adminisztráció feleslegessé válna. Ahol ilyen készüléket használnak, ott nincs szükség például nagy sutt végleges és megnyugtató megoldást is lehet találni. Valamire még fel kell hívni a figyelmet a Ganz Árammé­rőgyár gondjaival kapcsolat­ban. Illetékes körökben érde­mes lenne felfigyelni arra. hogy az utóbbi időben főként az úgynevezett tiszta profilú üzemek küszködtek és jó né­hány még most is küszködik hasonló gondokkal. Érdemes lenne mélyebben elemezni ennek okait és ha ez megtör- j ténik, minden bizonnyal fon­tos intézkedések megtételére nyílik lehetősét®. F. I. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Ben Bellához Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban üdvözölte Ben Bellát, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság most megválasz­tott első elnökét. Kevés külföldi tudósok hazánkban Budapestre érkezett dr. B. N. Halpern, a College de France professzora és J. Ca- thala, a toulouse-i egyetem tanára, az Institut de Genie Chimique igazgatója. A két neves francia tudós több elő­adást tart Magyarországon. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA a gazdátlanul heverő táskát, s a benne levő értékes szer­számmal együtt ellopja. Zsák­mányával nem jutott mesz- szire. Még azon az éjsza­kán megfogta a rendőrség és őrizetbe vette. Betegállományban volt, s elitta a pénzét Baranyai Jó­zef 22 éves Örkényi fiatal­ember. Efeletti elkeseredé­sében a vasútállomáson a vonat elé vetette magát. Élet- veszélyes állapotban került kórházba. — Ritka gyűjteménnyel gazdagodott a keszthelyi Ba­latoni Múzeum: levelezőlap­gyűjtőktől csaknem hatezer balatoni képeslapot vásárol­tak meg. Az érdekes gyűjte­ményben a múlt század kö­zepétől megjelent balatoni képeslapok láthatók. Cikkünk nyomán: Segítséget kér a Dunavidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat Augusztus 6-i számunkban Másfélórás az ebédidő Száz­halombattán című cikkünkben megírtuk, milyen visszásságo­kat tapasztalt az étkeztetés körül a Dunai Kőolajfinomító építőinek panaszát kivizsgáló bizottság. Ezzel kapcsolatban a Dunavidéki Üzemi Vendég­látó Vállalat Dunaújvárosból levelet írt hozzánk, hogy meg­magyarázza, miből erednek az étkeztetésnél felmerült hibáik. „Vállalatunk — írja az üze­mi vendéglátó vállalat — mindössze két és fél hónappal ezelőtt vette át az építkezés dolgozóinak ellátását egy újon­nan épült és számos mű­szaki hibával, s hiányossággal terhelt új konyhaüzemben, amelyet a beruházó vállalat hozott létre, s amelyben je­lenleg is sok műszaki nehézsé­gekkel kell megküzdeni. A nehézségek annyira nyilván­valóak voltak, hogy az üzem kezelését június elején egyál­talán nem láttuk elvállalható- Nem térhettünk azonban ki a megbízás elöl, mert el kellett fogadnunk azt az érve­lést, hogy 1500 építőipari dol­gozó ellátását minden aka­dály és nehézség ellenére mi­előbb a helyszínen kell biz­tosítani. Megjegyezzük, hogy a kony­haüzem folyamatossága — vállalatunkon kívül álló okok­ból — energia- és meleg- vízszo lg áltatás, villanyvilágí­tás és a hűtőapparátusok za­vartalan működése tekinte­tében ma sincs biztosítva. Az üzemi konyha előtt kí­gyózó embersor sem a mi hi­bánk következménye. Már jó­val cikkük megjelenése előtt felkértük az érdekelt vállala­tokat, hogy egymással rendez­zék az étkeztetés időrendjét és ütemezéssel, csoportosan irá­nyítsák dolgozóikat az étkező- helyre. Az étterem 250 szemé­lyes, abban 1500 főt leültetni egyszerre, senki sem képes. Minthogy szóbeli kéréseink eredménytelenek maradtak, folyó évi augusztus elsején írásban fordultunk a helyszí­nen működő vállalatokhoz és társadalmi szervekhez. Rend­kívül sajnálatos, hogy ebben a vonatkozásban még mindig nem sikerült megoldást talál­nunk, illetve kieszközölnünk. Az üzemi étteremben egy- egy időszakban valóban ke­vés az evőeszköz. Havonta ugyanis átlagosan 16 000 fo­rint értékű pohár és evő­eszköz tűnik el, semmisül meg. Tisztában vagyunk az- * zal, hogy ezeket vállalatunk­nak minden körülmények kö­zött pótolnia kell, de a konyha üzemelésének tíz he­te alatt volt néhány napos időszak, amikor a rendkí­vüli mértékű evőeszköz-el­tűnést pótolni nem tudtuk, mert a kereskedelemben nem szerezhettük be. Előbb említett levelünk­ben arra is felkértük az ér­dekelt vállalatokat, hogy tár­sadalmi aktívákon keresz­tül tegyenek kísérletet heti 800 darab ivópohár és ugyan­ilyen mennyiségű kés, villa, kanál eltűnésének megaka­dályozására. Eddig nem ta­pasztaltuk, hogy felkéré­sünknek foganatja volna. Kí­vánatos lenne, hogy a szak- szervezeti bizottságok és egyéb társadalmi szervek az építkezés dolgozóival az asz­talnemű használata és meg­őrzése tekintetében oktató- nevelő módon foglalkozná­nak és vállalatunkat a tár­sadalmi tulajdont képező eszközök megóvásában ily módon hathatósan segíte­nék.” Közzétettük a vállalat le­velét és szívesen vennénk az építővállalatok, meg a szak- szervezeti bizottság értesíté­sét is arról, hogy a felso­rolt hibák kiküszöbölésében — beleértve a társadalmi tulajdont képező evőeszkö­zök rohamos fogyását — megadták a Dunavidéki Üze­mi Vendéglátó Vállalatnak a kért segítséget. Felpanaszolja különben le­velében az üzemi élelme­zési vállalat, hogy Százha­lombattán levő egységei ré­szére a Pest megyei Tanács a rendelkezésére álló kész­letből sört rendszeresen nem biztosít, arra hivatkozva, hogy a vállalat Fejér me­gyei. Ennek oka pedig vélemé­nyünk szerint minden bi­zonnyal az lehet, hogy Pest megye kereskedelmének for­galmi és bevételi tervéből a Dunavidéki Üzemi Élel­mezési Vállalatnak átadott sör mennyisége és értéke ki­esik, viszont Fejér megyéét gyarapítja. Amin persze ad­minisztratív intézkedéssel úgy lehet változtatni, hogy meg­legyen a Pest megyei terv­teljesítés és helyre billen­jen a tervmutató, főleg pe­dig 1500 építőmunkás kö­zül ahány akar, bármikor hozzájuthasson egy pohár sörhöz. Nyolcszáznyolcvan több — ezerötszáznál Látogassa mrg az újonnan létesített vác-deákvári lakótelepen levő korszerű zenés kisvendéglőt. Nyitvatartási idő alatt kellemesen szórakozhat! Kitűnő étel-ital különlegességek, halételek, presszókávé, hűsítő italok. Zenét: Barna Pál zeneszerző és Erdős Marietta énekesnő szolgáltatja. Váci Vendéglátóipari Vállalat. Az új tanító néni (Foto: Gábor Viktor) pó, aki lenni akar valami, ha képessége és türelme van hozzá, mindenkiből minden lehet. Melegtekintetű szemét vé­gi gyártatja az osztályon. Az osztályán, a növendékein. — Nagyon szeretem a gye­rekeket. Más szájából, még némely pedagógus szájából is talán üres szólamként hangzanának ezek a szavak. — Mennyi lesz most a fize­tése ? — Nyolcszáznyolcvan forint, de ez sokkal több ezerötszáz­ötvennél. Aki pedig azt hiszi ezek után, hogy ez a. képesítés nél­küli új tanítónő nem tud szá­molni, nagyon téved. Nagyon is jól ért a matematikai mű­veletekhez, de még ennél a nehéz tudománynál is többet tud: kiküzdeni saját élete bol­dogságát. Mert otthonán kívül soha se lett volna boldog, ha akármennyire megbecsült tisztviselő is marad. A ki nem élt hivatástudat élete végéig kínozta volna. Most a hivatá­sában dolgozik. Az osztály, pedig alig isme­ri még, szereti. Áz első órán megszerettette magát a gye­rekekkel. — Ahogy hozzáfogott, már abból remélhető, hogy jól megállja helyét ezen a pályán — mondja róla az iskolaigaz­gató, a gyakorlott és szintén hivatásos pedagógus. Flaskainé jövőre jelentkezik a tanítóképző főiskola levele­ző tagozatára, vagy talán a gyógypedagógiára. Mire meg­szerzi a diplomáját, a kisfiú már nagy gimnazista lesz. Szokoly Endre ; Tíz éve érettségizett a váci l közgazdasági technikumban, ; azután hivatalba ment. Dolgo- • zott a könyvelésben, a Pénz- ! tárnál, elszámolta a béreket, titkárnő is volt, mindenféle \ munkát végzett a: irodán, t végtére azt. tanulta az isko- l Iában. Szorgalmas, megbizha- \ tó. jó munkaerő — annak \ minősítették minden áüásá- ; ban Flaskai Károlynét, aki a J nyáron a szobi kőbánya iro- í dójában végleg búcsút mon- ! dott a hivatali Íróasztalnak Í és szeptember másodiltán be- Í lepett egy osztályterembe, fel- \ üst a katedrára a szobi isko- '<f Iában. Tíz évvel az érettségi í titán, képesítés nélküli tan- erőnek. Tíz éve asszony, a házassá- í ga boldog. Van egy fia is, az Í most lépett a negyedik osz- £ tályba és kitűnő tanuló. A fér- £ je nem keres rosszul, neki pe- % dig 1550 forint ttolt a fizetése. % Nem kell egyéb a kiég yen sú- f lyozott, nyugodt éleihez. Má- f soknak, sokaknak. Flaskai Ká- % rolyné azonban az otthoni bol- fj dogságon túl, odakint az élet- % ben is boldog akart lenni. £ — Kicsi gyermekkorom óta % mindig tanítani szerettem vol- £ na — mondja csendesen és í lelép a ka tedráról. Miért, miért nem lehetett ^ eddig gyermekek nevelője. $ nem az a fontos, a lényeg az, hogy most lehet. Senki előtt '■ sem zárul le végleg a sorom­se 790 forintba kerül. Hozzá jön még a műtrágya: 1.5 má­zsa pétisó, 2' mázsa szuper- f.erszféS,,, .összesen 4,37,', .forint,. Mindez több minit 20 Ö00 fo­rint. Nagyobb tehát- a ráfor­dítás. mint a bevétel. A ker­tészeit termése után 1 470 000 forint bevételt terveztek. Még ! nem tudják pontosam, meny- j nyi lesz a kiesés, hiszen a | paradicsom, a paprika, a ka- j raláibé, a káposztafélék érté- | kesítése nem ért véget és hátra van a másodvetésű spenót; cékla és feketeretek is. De már most látható, hogy nagy summa, több százezer forint fog hiányoz­ni a zöl dsé gto évé tel bői. — Ezek reális számok — mondja a dumabogdányi el­nök. — És ezek tudatában kell gazdálkodnunk. Persze, a megfontolt köz- J gazdasági számadások első- ^ sorban arra jók, hogy már í most, ,év közben lássák a J várható eredményeket, és ' í számoljanak a lényekkel. j — Mindent meg is te- í I szünk, hogy pótoljuk a ki- j j eséseket — mondja az el- 5 nők. Például felkészülünk j nagy mennyiségű zöldség. 20 ! vagon káposzta és 5 vagon j paprika savanyítására. És; hogy ne járjunk úgy ezzel j is. mint a friss zöldséggel. ; már szállítási szerződést is j kötöttünk az egész mennyi- > ségre. A kiesések pótlásárírj ezenkívül több süldőt, 200 \ darabot állítanak hízóba, a j tervezett 105 hízómarhát is j ! megtoldják még harminccal i és az év végéig felnevelnek ! még 7—8 ezer hűsesirkét. — Az élő állat nincs ki- ■ téve a nagy áringadozásnak, i érdemes vele foglalkozni — I teszi hozzá Szabó István. : Amit azonban a zöldség jövő | évi termesztésével kapcsold-' tosan mondott, azzal bizony : nem tudunk egyetérteni. Ki-; jelentette ugyanis, hogy i j csökkenteni akarják a zöld- I ségterületet, csak a biztosra ! mennek: az üvegházak és a melegágyak primőrtermelé- sére. Az ilyen vélemény nem látja helyesen a helyzetet. Igaz, hogy jelenleg szállí­tási, felvásárlási nehézségek sátorai a zöldségtermés egy részének értékesítését, s ez ' ném kis problem át okoz a j termelőszövetkezetekndk. árh | még gondolni is helytelen a. zöldségierillet csökkenté­sére! Hiszen milyen bizto­síték van arra, hogy a jövő esztendőben is ilyen nagy termés lesz? Szabó István ei nőkkel viszont nagyon is egyetértünk abban, hogy a termeltető, a. felvásárló szer­veknek. nevezetesen a SZÖ- VOSZ-nak, a MÉK-tiek és az exportáló HUNGAROFRUCT- nak sokkal többet kellene ten­ni azért, hogy ne csökkenjen a zöldségtermesztési kedv a termelőszövetkezetekben. Mert a dunabogdányiak nem állnak egyedül a vélemé­nyükkel. Hetesi Ferenc Pál A duna bogdányi Úttörő Tsz ' nem tartozik a nagy gazdasá­gok közé; mindössze 1237 Fő üzemaga az ánattenyesztes | és a kertészet Utóbbinak ugyan kicsi a területe, de ál- ; landó bázist jelent a két. ősz- 1 szesen 1600 négyzetméter, alapterületű üvegház, ahol j primőr zöldséget termeszte- • nek. Az elnök, Szabó István j 1958 óta vezeti a gazdaságot, j amely lassú, fokozatos gya­rapodás eredményeként ta­valy 41 forintot adott a ta­goknak egy ’ munkaegység­re. A hétmillió forintos be­vételi terv alapján az idei évre is 40 forint jövedel­met irányoztak elő minden teljesített munkaegység után. Gondoktól terhes az el­nök arca, amikor a várható eredményekről beszélgetünk. — A tervünk bizony ve­szélyben van — mondja. Hogy miért, azt pontosan, adatokkal alátámasztva, szinte: minden forintot számon tart­va, mondja el. — Őszi árpánk a tólen ki­fagyott 96 holdon. A búz-a 270-en 14 mázsa helyett 7-et adott. Ez 343 ezer forint ki­esés. A télen 700 ezer fo­rintért takarmányt kellett vásárolnunk, ezt sem ter­veztük. Mindez azonban ért­hető, közbeszólt az időjárás. De a legnagyobb csalódást a bőségesen termett zöldség okozta. Mert igen nagy probléma az értékesítés. Már áprilisban kezdődött, amikor a primőr paprika da­rabjáért 1 forint helyett 40 —60 filléreiket káptak. Most már alig tudják eladni, a fő- városban, az Élmunkás té­ren levő árudájuk még 80 fillért sem kap kilójáért. És a 20 filléres uborka! Ha a 3— 4 mázsát leszedték egy nap, ennek csak a munkadíja 67 forint volt, és 60—85 ío- ! rintot kaptak érte. Papír, ceruza nélkül, fej­ből diktálja példának egy hold paprika termelési költ­ségeit. A munkadíj 200 mun­kaegységet számolva, 40 fo­rintjával, 8000 forint, 60 000 palánta, 15 fillérjével 9000. Kétszáz mázsa szerves trágya 9 forintjával 1800 forint. A szántás, tárcsázás, a palán- tázógép költségéi 600 forintot tesznek ki. Egy hold öntözé­Lovaskocsival lopta a lőtér- ! ről a deszkát Péli László 37 ; éves táborfalvi földműves. A társadalmi tulajdon meg­károsítása miatt őrizetbe vet- I ték és bűnvádi eljárást indí- j tanak ellene. Még a nyáron lopott el egy I motorkerékpárt, most bukott ; le Halupka Mihály 23 éves j dunakeszi segédmunkás. Az , elásott motoralkatrészeket megtalálták nála. Letartóztat- i I ták. Könnyelmű pillanat. Po­donyi János 23 éves herédi j | gépkezelő a múlt hét végén | j valamelyik este beült a bu- I daörsi Rózsakertbe. Látta, j hogy a szomszéd asztalhoz j leül egy férfi, aki miután j megrendelte sörét, táskáját i i a széken hagyva rövid időre i a mellékhelyiségbe távozik. ! J Ezt .a pillanatot használta j t ki Podonyi, hogy felkapja ' bérelszámoló apparátusra, hi­szen a berendezés minden gép vagy gépsor termelését ponto­san rögzíti, s így a bért is ki tudja számítani. A berendezés­hez egy kezelő kell, aki egy képernyő segítségével az egész gyárat figyelheti és kapcsola­tot tarthat minden üzemrész­szel. A csibetenyésztő automata fontosságáról sem kell sokat beszélni. A nyugati országok­ban már hosszabb ideje gyárt­ják ezeket a berendezéseket, amelyeknél néhány ember te­vékenykedik csupán, a mun­ka zömét a gépek önműkö­dően elvégzik. így lehetővé válik, hogy az eddiginél jóval olcsóbban juthasson hozzá a lakosság a baromfihúshoz. Mivel ilyen fontos gyárt- \ mányokról van szó a Ganz ! Árammérőgyárban mellékpro- j fiiként, meggondolandó, hogy nagyobb költségbe verjék ma- : gufeat és az országot, ha az árammérőgyártás fellendülése j után ezeket a gyártmányokat j visszaadják. Ha a Ganz Árammérőgyár termelési gondjai rövidesen j megoldódnak, jobban tennék, ha ezeket a fontos gyártmá­nyokat más gyáraknak adnák, ahol sorozatgyártásuk is folya­matosan biztosítva lenne. Ha már választani kell, inkább vállaljuk, hogy átmenetileg egy gyár nem teljesíti a ter­vét, mint hogy időlegesen a tervteljesítés érdekében eivál- i laijon olyan gyártmányokat, amelyeket > esetleg visszaad, holott ezefe gyártásához má­Gond és cselekvés Dunabogdánybtm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom