Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

HOLNAP: KÖZÖS VB-ULES Az őszi vetési és betakarítási mun­kákkal kapcsola­tos intézkedési tervet rendkívüli, összevont végre­hajtó bizottsági ülésen tárgyalja a járási pártbizott- §* ság és a járási ta­nács, hétfőn dél­előtt fél kilenc­kor. Az említett intézkedési terv­vel kapcsolatos feladatokat szerdán egy nagy- aktívtrülésen vitatják meg a tsz-ek párttitkárai, elnökei, mezőgazdászai, valamint a községek tanácselnökei. MOHOB'VIDfn . íí .' A íjff S f MEG Y E I ' H Í ,R l A P K t) L OfJ KJ A P A-S A V. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1963. SZEPTEMBER 15, VASÁRNAP TANÁCSÜLÉS! TUDÓSÍTÁSOK Ma: vízkár helyreállítási társadalmi rrrunkaakciót szerveznek Monoron — Ügyeletes orvos ma Gyomron dr. Szekeres Sándor, Monoron, dr. Péterífy Gusz­táv. — Eltemették Bogdán Fló­riánt, a tápiósülyi árvíz hísi halottját. Sülyből és Sápról, a két község tanácselnökének vezetésével, százhuszan utaz­tak el Jászárokszállásra, a te­metésre. öt koszorút és ren­geteg virágot vittek magukkal. A gyászbeszédet Szijjártó La­jos elvtárs, a járási tanács el­nöke tartotta. — Társadalmi tulajdon elle­ni vétségért ítélte el a bíró­ság Lilik Mihály mendei la­kost, a KlSZ-szervezet pénz­tárának hanyag kezelése miatt. AZ általa okozott — több mint 6000 forintos — kárt meg kell neki téríteni. Végrehajtási el­járás indul ellene. — Erősen ittas állapotban vett részt közúti forgalomban kerékpárjával Monoron az Ady Endre úton Jeruska Já­nos (Csévharaszt, Kossuth La­jos u. 36.). 300 forintra bírsá­golták. — A monori Kossuth Lajos általános iskola levelező tago­zatán szeptember 17-én lesz az első tanítási nap. Jelentkezni még lehet az iskola igazgató­jánál. Az utolsó bizonyítvány szükséges. — Rádió, televízió és ház­tartási kisgép javítórészleget nyitott a Monori Járási Szol­gáltató Ktsz Üllőn, a Vörös­hadsereg úton a Cipész Ktsz helyiségében. — Kivilágításán lovaskocsi­val vett részt közúti forga­lomban a 4-es számú főútvo­nalon Donáth István (Pilis, Mikes Kelemen u. 17) 500 fo­rintra bírságolták. MAI MŰSOR Mozik bíC^rőzé^káyttmíafnléua a°X- j Problémáival ciszok körül. Matiné: Kettétört j amulett. 'Maglód: Folytassa admi­rális (széles). Matiné: Fehér vér. Mende: Ordasok között. Monor: j Suhog a »álca (széles). Matiné: | Kantom megbízatás. H: Nao sze­relmese' (széles). Nyáregyháza: . Egyiptomi történet. Pilis: Eev no- [ hár víz. Tániósáp: Üzletemberek, j Tápiósülyi Asszony a telepen, un: Űzött vad. Üllő: Nap szerelmese (széles). Matiné: Rovere tábornok. Vasad: Miéi néni két élete. Ve- csés: Gombháború (széles). Mati­né: Boldogság országa. H: Rend­őrfelügyelő (széles). kezeit rongálódásokat a be­takarítási és különösen a szü­reti munkák biztosítása ér­dekében azonnal rendbe kell hozni. Ebiből a célból a tanács szombat és vasárnap szak­emberek vezetésével társa­dalmi munkára hívja a köz­ség lakosságát. Vasárnap reggel 6 órakor találkozás az acsádi és strázsahegyi útelágazás­nál. A további munkákra vonat­kozólag a legsürgősebben el kellene készíttetni a község csatornázási és vízrendezési tervét, mely egymaga csak­nem felemésztené a község egyévi községfejlesztési be­vételeit. (dr. huszfy) Kétszázezer forintot fordítanak belvízvédelemre 1964-ben Gyomron Gyömro község tatiacsa pénteki üléséni — amelyen Blaskó Mihály elnökölt — megtárgyalta a pénzügyi ál­landó bizottság beszámolóját; Tormási András népi ülnök tájékoztatóját és az 1964. évi költségvetési javaslatot. Ezután került sor a jövő évi községfejlesztési terv megtár­gyalására. Radványi Barna javaslata alapján, Gergely László, Ádámka János, Ko- valcsik Ferenc, Tormási And­rás, Gazdag József, Gondos István, Bognár Miklós, Kürti Józsefné, Sárospataki Lajos, Zsíros Lajos és Győri Sán- dorné hozzászólása után a tanácsülés módosította az ere­deti javaslatot. A Táncsics Mihály út ki kövezésének folytatását elhalasztották. Ehe­lyett a község belvízvédelmi feladatait kívánják a követ­kező években megoldani, erre 1964-ben 200 ezer forintot for­dítanak. főleg a legveszélyez­tetettebb részeken az Er- zsóbet-telepen és a faluban. Járdaépítésre 246 ezer fo­rintot szavazott meg a ta­nácsülés. Tervek szerint a Bocsikay, Vö­rösmarty, Kossuth Ferenc, Imre és Erzsébet utcákban épül járda jövőre. Ezeken kívül az 1964. évi községfejlesztési alapból a Táncsics Mihály út és a Steinmetz kapitány útja karbantartására 63, az ál­lami házakra 20, az Erzsé- bet-telepi iskola politechni­kai műhelyének továbbépí­tésére 34, a könyvtár fej­lesztésére 15, sportfelszere­lésekre 10, tanulmányi ösz­töndíjra 5, tűzoltófelszerelés­re 14 ezer forintot fordíta­nék. / A községfejlesztési fel­adatok megvalósításának elő­segítésére 145 ezer forint ér- 1 tékű társadalmi munkát sza­vaztak meg. (gyarmati) Monor község tanácsa Fü- löp Loránd elnökletével tar­totta meg szeptember havi I ülését. Az 1962/63-as oktatá­si év általános iskolai okta­tó-nevelő munkájáról szóló beszámolót Pásztor Antal terjesztette elő. A nevelőtes­tület munkájának eredmé­nyességét mutatja, hogy a négy monori általános iskola 2209 tanulója közül 220 volt tiszta kitűnő és csak 27 tanuló kénysze­rült osztályismétlésre. Általá­nos iskoláink tanulmányi át­laga (3,87 százalék) maga- | sabb az országos átlagnál. Sajnálatos tényként állapítja meg a beszámoló, hogy tsz- eink dolgozó parasztsága nem kapcsolódik be a felnőtt­oktatás munkájába. Szarka István, Pausert Béla, Kovács György, Virá­nyi László, Kása Károly, Lengyeli József vita tárgyá­vá tették azt a törekvést, hogy a gumipadlóval ellátott iskolákban a tanulók cipőt váltsanak. Lelkes Béla igaz­gató véleménye szerint a gyakorlati élet fogja meg­szabni a helyes eljárást Kupecz Ferenc vb-elnök a község elismerését fejezte ki a nevelőtestületeknek és a szülői munkaközösségeknek odaadó munkájukért. Hernádi Pálné gazdálkodá­si előadó előterjesztése alap­ján a tanács az 1964. évi költségvetési tervet 3 374 100 forint kiadással és 761 800 forint saját bevétellel; az 1964. évi községfejlesztési tervet pe- | dig 829 000 forint bevétellel j és ugyanilyen összegű kiadás­sal, 200 ezer forint társa­dalmi munka értékkel és 40 ezer forint saját anyaggal el­fogadta. A községfejlesztési terv tár- ! gyalásámól igen sok konkrét í kérdés merült fel a község | csatornázási és vízievezetésd i problémáival kapcsolatban, j Kupecz Ferenc vb-elnök ösz- ; szefoglalva az elhangzottakat, j megállapította, hogy a pá- j ratlawul nagymértékű és igen } sok helyen katasztrofális fel- | hőszakadás Monoron is sú- | lyos bajokat okozott. A Strá- zsahegy aljában létesített ha­talmas vízlevezető árok egy jó darabig ellenállt, de a nagy tömegű víz nyomását nem bírta ki. Az itt kelet-; Péteri község tanácsának csü­törtök esti ülésén igen elemző vita után elfogadták az — első napirendként előterjesztett — 1964. évi költségvetést. A végrehajtó bizottság által ja­vasolt költségvetés kiadási terve 478 ezer 800 forint, be­vételi terve pedig 78 ezer 800 forint. A jövő évi 90 ezer forin­tos községfejlesztési alapból betonjárda épül a Petőfi ut­ca legfontosabb szakaszán: a tanácsházától a nagyhídiig; visszafizetik a művelődési otthonra felvett OTP-köl- csönt; és két autóbuszvárót létesíte­nek — a tanácsülés határozatai alapján. VVXVXVVVXXVVVVVtvvvvvvvvvvvvvvxvvvxvvxvvvvvvN A Szenyán János tsz-párt- titkár elnökletével lefolyt ta­nácsülés második napirendi pontjaként Nagy Károly is­kolaigazgató tartotta meg be­számolóját az 1963/64-es tanév beindításával kapcso­latos feladatokról, problé­mákról. A jól felépített be­számolót rendkívül élénk vi­ta követte, melyeknek során a felszólalók — Kalina János, Szentesi Ferenc, Szenyán Já­nos né, Szenyán József, Püs­pök János, Mravik Ferenc, ifjú Hrutka János és Hrut- ka János — igen hasznos ja­vaslatokkal segítették elő a tanári kar jövő évi munká­ját. (hrutka) Jövőre betonjárda épül Péteri főutcáján VOLTAKÉPP választ sem érdemelne az olyan írás, mint Ajtai György és Darányi And­rás megjegyzései az ifjúsági találkozóról, lapunk pénteki számában. Áltárgyilagos hang­ját mindjobban feladva, a cikk olyan végkövetkezteté­seket von le, amelyből értet­lenkedő elfogultság árad, s alig leplezett káröröm bujkál benne. Aki Gyomron töltötte a vasárnapot, ott örülte végig a sikeres, szép délelőttöt, s ott szenvedte el a délutáni és esti ítéletidőt, az — józanul mérlegelve — nem írhatja a rendezés számlájára azokat a kisebb-nagyobb fogyatékossá­gokat, amelyek a lehetetlen időjárás miatti kényszerhely­zetben előadódtak. Hasonló körülmények között mit tud­tak volna tenni a cikk szer­zői? A rendezőket ért — méltat­lan — bántalmat szó nélkül lehetne hagyni, ha két embert érintene vagy hármat. De há­romszázat érint! Legkevesebb ennyire tehető azoknak a szá­ma, akik a rendezés munká­jába bekapcsolódtak önzetle­nül, lelkesen, első szóra. Nem rajtuk múlt — állítom! — a nap sikere. Ami emberi erő­ből megoldható volt, azt meg­tették. Az elszabadult elemek­kel ők sem tudták felvenni a harcot. Ok is „csak" emberek csupán. De milyen emberek! Csupatűz, csupaszív, a közös­ség ürgéért áldozatokra is kész emberek, akik őszinte szere­tettel, mély vendégbarátság­gal vártak és fogadtak min­denkit Gyömrőn ezen a vasár­napon. Ezt meg nem látni — vakság, csak azok nem veszik észre, akiket a saját kudarcuk feletti düh elvakított. A LÁTÓK, a jó szeműek | észrevették, méltányolták a I sok-sok kárbaveszett igyeke- j tetet. Földes Mihály író, a i nagygyűlés szónoka, őszinte ; elragadtatásában, készülő I könyvéből egy-egy tisztelet- I példányt ajánlott fel mind­azoknak, akik a találkozó elő­készítésén sokat fáradoztak. És sokan vannak ilyenekl Szándékosan nem szólok a KISZ-istákról, s általában a fiatalokról, akik ugyan igen lelkesen dolgoztak, dehát ez — kötelességük volt. Szólni kell azonban felnőttekről, akik példamutató készséggel siet­tek a fiatalok segítségére, s akiknek hosszú névsorát fel­sorolni se lenne helyünk. Erezzük annak veszélyét, hogy valakit — kellő érdemei elle­nére is — kifelejtünk, mégis össze kell állítani egy szűkí­tett névsort, s név szerint is köszönetét kell mondani Ba- góczky Sándorné, Bódis János, dr. Fodor István, Gábriel Sán­dor, Gyenes János, Kohuth Józsefné, Kulich Lajos, Lu­kács Lázár, Nánai Gyula, Né­gye si Gábor, Nyitrai András, Pál Mihály, dr. Páka Pál, Pol- gárdi József, Szabó Sándor, Szabó Sándorné, Szíjjártó La­jos, Tormási András, Tóth Ist­ván, Varga Imre elvtársaknak, akik sok-sok napot — sót éj­szakát! — feláldoztak, névvel nem említett társaikkal együtt, a siker érdekében. MILYEN FAJÖ, hogy ennyi szép igyekezet, jóra való tö­rekvés, nem hozta meg a gyü­mölcsét. Nincs fárasztóbb a hasztalan végzett munkánál! A gyömröi ünnepség rendezőit nagy-nagy anyagi és erkölcsi veszteség érte ezen a napon. Mégsem panaszkodnak, illet­lennek éreznék a maguk fáj­dalmaival előhozakodni akkor, amikor annál nagyobbak is vannak, hiszen életek, vagyo­nok mentek veszendőbe ugyanakkor. Különben is, olyan emberek, akiknek jel­szavuk: „Munkálkodó légy, s nem panaszkodó!" Az önhibájukon kívüli ku­darc nem törte le a gyömrői- ket, továbbra is tettre, mun­kálkodásra készek, minden jó ügy érdekében. S valóban, vannak tapaszta­latok — kedves cikkírók! — amelyeket le kell vonni „a jövőre nézve". Ezek pedig, szerintem: 1. Gyömrőn megvan min­den természeti adottság és személyi feltétel járási — vagy akár más, nagyobb sza­bású — ünnepségek megren­dezésére; 2. Bárhol is rendeznek ifjú­sági találkozót ezentúl, a helyi szervek és a helyi lakosság ré­széről legalább annyi segítsé­get kell adni, mint amennyit a gyömrői fiatalok megkaptak! Radványi Barna ! Tények és tapasztalatok EGY HÉTTEL KÉSŐBB gáriban 36-ból heten buk­tak? Talán ezt már elfe­lejtette? M; büszkék va­gyunk a 72 kitűnő tanu­lónkra, arra, hogy 3,87 a tanulmányi átlag az iskolá­ban. Ilyen a kapu nélküli iskola! Az egy hét késést pedig behozzuk. Igaz, hogy. a jövő nyári szabadságunk rovására, de közülünk ezt senki sem tette szóvá. Mi örülünk a megújult iskolánknak és önnek is azt kívánjuk, hogy tanuljon meg annak örülni, amit ez a társadalom a jövő érdekében alkot. Magócsi Károly iskolaigazgató A cikkíró megjegyzése Úgy veszem ki a válasz­sorokból, hogy igazgató elv­társ kissé sértve érzi ma­gát. Az iskolájukért sokat fáradozó pedagógusok mun­káját bizonyító sorok mö* gül kicsendül egy kis adag elfogultság is! Én, mint ahogy az kis glosszámból kitűnt, szükebb vonatkozás­ban kívántam észrevételez­ni a tanévnyitó elhúzódá­sának okait. Nem írtam igaztalan dolgokat, valós tér nyékét rögzítettem. Igaz, nem szóltam arról a szép összefogásról, amit önök, pedagógusok, a szü­lőkkel karöltve végeztek, azokról a megmozdulásokról, amelyeket iskolájuk megszé­pítése érdekében kifejtettek. Ezt a mulasztásomat beis­merem. Mentségemre legyen mondva, sajtótudósítóí mun­kámat társadalmilag vég­zem. nem tudok mindenhol órákat időzni, megbízatá­somnak másiiol is eleget kell tenni. Éppen ezért nem ér­tem önt, amiloor azt írja: „... tanuljak meg annak örül* ni, amit a társadalom a jö­vő érdekében alkot”. Ezt úgy érzem nem kell „meg­tanulnom” hiszen naponként számot adok szükebb pát­riám fejlődéséről, lakóinak öröméről, gondjairól. Hörömpő Jenő adok választ (—ő—ő) cikkére, amelyet megdöbbenéssel ol­vastunk el. A cikk írója sze­münkre vetette, hogy egy hét késéssel kezdte meg a tanévet az Ady Endre úti iskola. Ez tény ezzel nem kívánunk vitába szállni. A cikk néhány mondata azon­ban arra kényszerít, hogy vé­leményemet leírjam. Elszomorító, hogy a cikk írója egyetlen mondatot sem szentel annak a hősies mun- . kának, ami azért folyt, hogy ! egy hetet késsünk csak. Ha ! ott járt volna az iskolában, í vagy uram bocsá’ bejött vol- g na úgy, mint az Újtelep \ többi lakói, társadalmi mun- J kát végezni, láthatta volna, ! hogy a régi 60 éves olajos ! padló eltűnt az iskolából és \ helyette új, modem, hézag- ! mentes, egészséges pvc-borí- \ tásos melegpadló készült kö- ! zel 300 000 forintos költség- í gél. Talán abban egyetér- J tünk, hogy a cikk írója sem ! sírja vissza az elrothadt ola- I jós padlót. Talán arról is í tudomást szerezhetne, hogy ! a nyár folyamán nem volt ! folyamatos a cementszállítás, ! ehhez a munkához pedig í egy vagon cementre volt ; szükség. Mi csak köszöne- ! tét tudunk mondani a Ceg- í lédi Építőipari Vállalatnak, í hogy jó munkájuk eredmé- ! nyeként csak egy hetet ké- ! sett a tanévnyitás. Erről kel- ! lett volna írni, meg arról, ! hogy a cikk megjelenése ! időpontjában is 10—15 szülő : végzett társadalmi munkát. ; Erről a cikk írójának egy : szava sem volt. j Még egy kérdésre válaszo- í lók: „milyen iskola az, ame- ! lyiknek nincs kapuja?” Rö- í viden: négy éve harcolunk j azért, hogy ne legyen bu- ! kott tanulónk. Talán a cikk ! írója sem feledte el, hogy ! négy évig ő is a mi iskolánk í tanulója volt, így nyugod- ! tan megírhatom, büszke le- ; hét az iskolájára. Az el- ; múlt tanévben összesen 4 ta- I nuló bukott meg 505-ből. Emlékeztessem, hogy az ő osztályában a negyedik pol­A vasárnap fotója Csipi-csóka között kialakult és amely a szocialista brigád kitüntető ^ cím elnyeréséért indult, nagy- ^ ban hozzájárult ahhoz, hogy a ^ vetési és betakarítási munkák- ^ kai időben végezhessünk —£ szakítja meg beszélgetésünket^ Turáni István brigádvezető, aki ^ egyben a gépállomás párttit-^ kára is. — A félévi értékelés-^ nél brigádunk 124 százalékra^ teljesítette vállalását és ezzel ^ a jónak mondható eredmény-^ nyel mégis csak a második f helyet értük el. Ezt csak azért említem meg, mert a brigád ^ tagjai í nagyobb teljesítménnyel, ; jobb munkával meg akar- ; ják előzni az első helyen $ álló Nagy brigádot. És így van ez valamennyi bri- ; gádnál: igyekeznek elérni, $ megelőzni az előttük állókat.! Félő, hogy a rendkívüli esőzés J következtében elhúzódnak a: betakarítási munkák és a tér- í melőszövetkezetek a folyama-! tos munkához nem tudnak; szabad területet biztosítani. : — Majd mi is segítünk —: jelenti ki határozottan az in-; dúlni készülő traktoros —,; megtoldjuk, megnyújtjuk a; műszakot, hogy október 25-igj a betakarítási munkák végzése; mellett, a vetést is befejezhes-í sük, hogy a mindennapi ke-f nyerőnkhöz szükséges gabona- \ mennyiséget ez a föld teremje i meg! \ Kiss Sándor i Nem lepi a por, nem razza a gép, nem fárad el tehát úgy a traktoros, mint amikor szá- < ráz, szikkadt volt a föld. Öreg este van és mégis frissen, für­gén ugrik le a traktorról, pe­dig 21 holdon vetette el, tette földbe a magot a gép mögé akasztott vetőgép, itt az üllői határban. — Nincs váltótársam, éjsza­kánként velem együtt pihen a masina is — mondja Kövesdi János. Olajos ruhával te-6: jeti, tisztogatja hajnal óta pöfögő gépét. — Nedves, nehéz a ta­laj, még ezen a homokon is, ha kicsit megfújja a szél, megsüti a nap, meglesz a 30 hold is naponta. Persze: kifo­gástalanul! — hangsúlyozza a magasra nőtt, fiatal traktoros — ahogy azt a „nagykönyv” előírja. Aztán a jó munka vég­zése után a jutalom sem ma­rad el. Elsősorban jó és meg­nyugtató érzés az, hogy a na­gyobb termés eléréséhez a ma­gam szerény munkájával is hozzájárultam, másodszor pe­dig a vastagabb, tömöttebb fi­zetési boríték mellett a gépállomás is 300 forint jutalmat ad, ha október 30-ig a 400 holdas egyedi vetéstervet teljesítem, emellett a termelőszövetkeze­tek is holdanként három forint prémiumot fizetnek a hibátlan kelés esetén. — Az anyagiakon túl, az az egészséges versenyszellem, amely a gépállomási brigádok Mindennapi kenyerünkért |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom