Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

1963. SZEPTEMBER 15, VASÁRNAP Százezer bejáró dolgozó ügyében KÖNYVESPOLC te írói képzelőerejét és ér­dekfeszítően bonyolítja a me­se fonalát Ám mégsem tér le a realitás útjáról, állat­hősei mindvégig megmarad­nak állatnak, sem valódi lé­nyüktől, szokásaiktól, sem természetes környezetüktől nem fosztja meg őket így azután megtanít ez a könyv egy sereg egzotikus állat természetrajzára és több természeti jelenség okára, tüneteire is. Az őshüllőkről pedig különösen sok isme­retlen, de tudományosan megalapozott tényt mond el az olvasónak. A regény azon­ban ezen túlmenően is va­lódi tanítómese. Arra oktat, hogy a jelen mindig győz a múlt fele|t. És arra is, hogy a gyengébbek összefogása a legerősebbeket is legyőzi. Az író művészi elhitetőkészsé­gével, s művének meste­rien felépített szerkezetével, kitűnő, közvetlen stílusával éri el célját. Török Rezsőt évtizedeken át humoros írásai, vidám színdarabjai tették népsze­rűvé, bár a komoly szép­prózában és a költészet te­rületén is aratott sikere­ket. Ezzel az ifjúsági iro­dalomban tett kirándulásá­val új oldaláról mutatkozik be nem kevesebb eredmény­nyel. Uj könyvére a kiadó rányomtatta: Tizenkét éven felülieknek. Valóban, ezt a könyvét nemcsak a gyerekek, de még a legidősebb korosz­tály is érdeklődéssel olvas­hatja. (Móra Kiadó.) Sz. E. Stanislaw Wygodzki: Zenés üdvözlet r 'zenöt írást tartalmaz a kötet. Kisregény terjedel­mű novellákat és rövidebb el­beszéléseket. Közös vonásuk, hogy egy sokat szenvedett és sokat tapasztalt ember sze­mélyes visszaemlékezései. Gazdag életének hatalmas él­ménytárából merít, ezért írá­sai rendkívül meggyőzőek, hi­telesek, s mély hatást tesznek az olvasóra, különösen azokra* akik a háború előtti évek éle­tét és a háború szenvedéseit ismerik. Az író maga is aktív illegá­lis harcos volt, s élményeinek zöme pártmunkája közben született. Életének legdráma­ibb pillanatai azonban a né­met megszállás évei alatt vol­tak, amikor koncentrációs tá­borokban sínylődött, s a szen­vedő fél szemével nézte végig a német fasizmus tombolását. Wygodzki kitűnő mestere « kisprózának, s bár költőnek indult, úgy tűnik, a novella az igazi műfaja. Persze, ezt a megállapítást kétségessé teszi az a tény, hogy verseit nem ismerjük. Sajnos, eddig nem ismertük prózai munkáit sem. Kivéve két elbeszélését, ame­lyet a Nagyvilág közölt, más írása nem került a magyar olvasóközönség kezébe, s ea súlyos mulasztás volt, amely elsősorban az Európa Könyv­kiadót terheli. Kerényi Grá­cia, aki a kötet anyagát vá­logatta, azt írja az utószóban* hogy Wygodzkinak 1940 óta kilenc elbeszéléskötete jelent meg és egy kisregénye. Írja azt is, hogy jelentős szerepet játszik a lengyel irodalomban. Ha csak azokat az írásokat te­kintjük, amelyek a Zenés üd­vözlet című kötetben vannak* akkor is azt kell mondanunk* hogy művészi színvonaluk és témájuk miatt már rég meg­érdemelték volna novellái a magyar kiadást. A mulasztást pótló kötetet az Európa Könyvkiadó jelen­tette meg, Bába Mihály, Gi- mes Romána és Sebők Éva fordításában. David Caute: Oldd meg sarudat E gy nagyon tehetséges és érdekes egyéniségű íia- al angol író első magyar lyelven megjelenő műve az Dldd meg sarudat című lönyv. Még innen van har- nincadik életévén, s máris ne- mt szerzett, nemcsak az angol íyelvterület olvasóközönségé- íek körében, hanem Európa öbb országában is. Történel- net tanít az oxfordi Minden szentek Kollégiumában, s tör* énelemkutatással foglalkozik. Szt írja magáról. Ezek az ada- ok közvetlenebi» ismerőssé te* izik az írót. de igazi képet ró- a és alkotó módszeréről ak- tor kap az olvasó, ha figyel* nesen végigolvassa ezt az ér- lekes és nyomasztó légkörű tötetet. Az esemény az angol polgá- i forradalom idején játszó- ük, de nem magáról a fórra* lalomról szól, hanem egy pe- iférikus jelenségről, a digge* ék mozgalmáról. Lényegében itópista szocialisták ők, akik i nagy nyomor miatt felássák :s bevetik a közlegelőket, kö- ;ösen élnek, közösen dolgoz­lak, s a kor szellemének meg* elelően, mélységesen valláso­sak. a történet szereplőinek :gy része hiteles történelmi ilak, mint ahogy hiteles maga i történet is. Winstanley, a nozgalom teoretikusa végső oron évszázadokkal megelőz* e korát, s az utópista szocia* isták elődjének, előfutárjának ekinthetjük. Figyelmet kelt Caute műve ízért is. mert témaválasztása endkívül sajátságos: egy ka- iltalista, sőt, imperialista lagyhatalom fiatal történe- emtudósa. történelemtanára ; korai utópista szocialisták lősies megmozdulását választ* a regénye témájául, s rendkf* üli rokonszenwel, együttér* éssel ír az álmodozó, de ál* iáikat megvalósítani is aka-' 6 diggerekről. Érdekes lesz \ igyelemmel kísérni további1 tói pályafutását (Európa | könyvkiadó) (tan) I gekbe képviseletük a szakma-^ közi bizottság. A szakmaközi', bizottságok száma ma már'; meghaladja a százhatvanat, s'; év végére eléri a száznyolcva-J nat. A fennálló határozatok í értelmében ugyanis minden ^ olyan községben, ahol legalább J huszonöt szervezett dolgozó^ van, meg kell alakítani a 2 szakmaközi bizottságot PestJ megye valamennyi községében több a szervezett dolgozók £ száma, mint huszonöt. A szakmaközi bizottságok $ szerepe, hatásköre, befolyása,;) s nem utolsósorban tevékeny-^ sége, állandóan nő. A tapasz-£ tálatok szerint azonban, bár J a megyei szervek munkaterveJ között összhang van. a helyiJ népművelési szervek és a he-J lyi szakmaközi bizottságokj szoros együttműködéséről gya-'j korlatban még nem beszélhe tünk. itt a járási művelődés-^ ügyi osztályoknak kellene kéz-J deményezőknek lenniük, mert í a szakszervezetek nem ren- £ delkeznek függetlenített járási í apparátussal. í Hl I ; Az együttműködés formája £ lehetne a közös fenntartásúi művelődési ház. Erre már tör-; tént próbálkozás Pilisszent-'; Ivánon és Cegléden. A tervek J szerint, a szakszervezet is tá-J mogatta volna anyagilag aj községi művelődési házat. Az! együttműködési kísérlet saj-) nos nem sikerült. Pilisszent-) Ivánon a bánya, Cegléden pe-* dig a tanács kizárólagos ke- * zelésébe került a művelődési* ház. A kísérlet sikertelenségé- \ nek egyik oka a tanácsoknálí érvényben levő pénzügyi sza-! bály, amely nem teszi lehető-j vé az ilyen — bár gyümölcsö-! zőnek ígérkező — együttmü-i ködést. Ahol ugyanis szakszer- \ vezeti támogatást kap a mű-; velődési ház, ott visszavonják* az állami támogatást. Dunabogdányban részbeni kompromisszumos megoldás-* sal, a tanács és a kőbányai közösen tartja fenn a műve-; lődési házat, s az együttmű-) ködés zavartalan, hasznos. A; péda mutatja, hogy az új út; járható lenne, de nagyobb ru-J galmasságot követel. Ahol nem oldható meg az* együttműködés, ott olyan hely- * zet adódik elő. mint Dunáké-i szin, ahol a gyár is, a község) is külön kulturális tevékenysé-! get fejt ki, s tudomásunk sze-* rint még az ötéves művelődé-* si tervben sem szerepel az; erők egyesítése, tehát tovább-í ra is párhuzamos munkát vé-i geznek. ★ A problémák felvetését gon- ; dolatébresztésül szántuk, s i szeretnénk, ha ezzel kapcso-; latban valamennyi illetékes| szerv elmondaná véleményét ; Tenkely Miklós ' ^ Török Rezső: í Az elúszott sziget 5 ; /~i sak állatok lakják, em­Í Vj bér nem ismeri a szi­li getet, amit az író képzelete '{ helyezett el valahová Kelet- '{ Afrika vizeire. Egymással '{ békességben és barátságban * él itt csupa növényevő, az elefánt, a víziló, az orrszarvú, * mindenféle antilop, meg a i teknősbéka és százfajta ha­* lászó madár. Csak a gyilkos krokodilus pusztító dühétől i félnek. De összefognak el- i lene, le is győzik, még az * írmagját is kiirtják, ám a í szomszéd szigetről új vesze- ) delem közeledik. Vulkani­* kus erők iszaphíddal kötik » * össze a két szigetet és ezen ! a hídon a földkerekséget egy- ! kor benépesítő, máshol már \ kihalt szörnyek, sok fajta ) óriási őshüllő készül áttör- í ni rengő és süllyedő ho- í nából biztonságosabb szá­Í razföldre. í Közben zátonyra fut egy J cirkusz hajója. Hatalmas ál- i latseregi ete kiszabadul és 1 szintén a szigetre kerül. A * soha nem látott állatfajok- Í tói megriad a sziget népe, Í a szelídekkel azonban hamar J összebarátkozik. Az idomí- Í tolt oroszlánok, tigrisek és Í a többi vérengző macska J viszont hatalmas pusztítást Í visz köztük végbe. Oabi Í szövetkezett állatai azonban y J azokat is legyőzik. Egyetlen !* hajótörött ember is partra Í jut, s egy idomított elefánt ^ révén bekerül az állatok szö- J vétségébe. Az iszappadon át Í pedig megindul az őshüllők ^ inváziója; \ Képzelhető, milyen izgal- J másnál izgalmasabb kalan- Í dók hosszú sorozata ez a \ fantasztikus regény; írója, J Török Rezső visegrádi ma- Í gányában szabadjára enged­2 ___________________________ b ányai BÖRTEX-be, a Kő­bányai Sörgyárba stb. jár­nak nagyobb tömegben az emberek. A ráckevei járás­ból a Csepel Autógyárba irányul az áramlás. Vélemé­nyünk szerint a népművelési apparátusnak ég a szakszer­vezeteknek fel kellene mér- niök pontosan egyes körze­tek áramlási' irányát, s pon­tosan meg kellene állapíta­ni, melyek azok a gyárak, amelyek nagyobb létszám­ban foglalkoztatnak Pest me­gyei lakosokat. A nagykátai járási műve­lődési ház korábban már végzett ilyen felmérést, s fel is vette a kapcsolatot a kőbányai BÖRTEX-szel. Ez a kapcsolat elsősorban a kö­zönségszervezésre és a kul­turális csereműsorokra szo­rítkozott. Ez azonban kevés a probléma gyökeres megol­dásához. Itt többről van szó. A százezer bejáró mun­kás zöme szakszervezeti tag. Szakszervezeti tagdíját a gyárban fizeti, s annak a tagdíjnak 35 százaléka a gyá­ri szakszervezeti bizottság kezelésében marad szociá­lis. kulturális és sportcé­lokra. Igaz ugyan, hogy a szociális létesítményeket és a szociális juttatásokat a Pest megyei lakosú dolgozó is igénybe veszi, de a kulturá­lis és sportolási igényeit községében akarja kielégíte­ni. A toözségeknek azonban ehhez nincs elegendő anyagi erőforrásuk, a községi in­tézmények, nevezetesen a művelődési házak jó része olyan csekélyke anyagi erő­forrásokkal rendelkezik, hogy abból a bejáró munkások egyre növekvő igényeit ki­elégíteni nem tudja. S ehhez a munkahelytől, a gyártól anyagi támogatást nem kap, amit kap, a megye tanácsi költségvetéséből kapja. Tag­díjának a gyári szakszerve­zeti bizottság kezelésében maradt részéért tehát csak akkor kapna „ellenszolgál­tatást” a bejáró dolgozó, ha munka után bent maradna, igSriybe Venné a gyár intéz­ményeit, részt venne ren­dezvényein. Ezt viszont nem teszi, mert akkor nagyon későn kerülne haza. Ennek a problémának a megoldása azonban meghalad­ja a megyei szervek hatáskö­rét. Megyénkben már több olyan javaslat hangzott el, hogy ezt a problémát maga­sabb szerveknek kellene napi­rendre tűzniük. s A bejáró munkásokon kívül él a megyénkben százhuszon­ötezer szakszervezeti tag. Ez a hatalmas tábor a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának hatáskörébe tartozik. Közsé­Saéptember közepét mu­tatja a naptár. Megkezdő­dött az oktatási év. Ezzel együtt megkezdődik a fel­nőttek tanulása a különböző iskolákban, s iskolán kívül is, tanfolyamokon, ismeretter­jesztő előadásokon, kultu­rális rendezvényeken. Uj lendületet kap a népműve­lési tevékenység is a mű­velődési házakban és a kü­lönböző tömegszervezetek ke­retein belül is. Hogy az erők ne forgácsolód] anak szét, a már hagyományoknak örvendő koordinációs törek­véseknek megfelelően össz­hangra törekszik minden ér­dekelt szerv. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen is lesz ez az összhang. A tanácsok által irányí­tott állami népművelési ap­parátuson kívül nagy erőt képvisel a KISZ, a szak­szervezet, a Hazafias Nép­front, a földművesszövetke­zeti mozgal om, a nő tan ács", a TIT, az MSZBT. Hatás­körét, tevékenységének sú­lyát, s anyagi erejét tekint­ve a két legfontosabb érde­keltség — az állami nép­művelési apparátus és a szakszervezeti mozgalom — együttműködésének néhány problémáját szeretnénk most napirendre tűzni. ÜD Megyénk földrajzi fekvé­se sajátságos helyzetet te­remt a közlekedés, a keres­kedelem, a szociális intéz­mények, de a népművelés szempontjából is. Hetven­nyolcvan kilométeres sugarú körből járnak be munká­sok naponta Budapestre dol­gozni. Számuk meghaladja a százezer főt, s jó részük fia­tal. Ez a százezer ember ki­esik a megyei népműve­lési apparátus hatásköréből, de kiesik a megyében mű­ködő szakszervezeti szervek hatásköréből is. Kulturális ellátottságuk mindmáig meg­oldatlan, bár már történ­tek próbálkozások. Problé­májuk‘kettős: egyrészt a napi nyolcórai munka 9 három-négy órai vonatozás után kevés a szabad idejük, másrészt a városban dolgoz­nak, de anyaközségük szo­ciális és kulturális intézmé­nyeit, szerveit kívánják igénybe venni a kevés sza­bad idejükben, így kulturá­lis igényeik kielégítését is onnan várják. Ami a vonaton eltöltött időt illeti, ■ szervezetten hasz­nossá termi kulturális szem­pontból nem lehet. Voltak ötletek, mint a könyvtárko­csi, de a jelenlegi zsúfolt­ság gátat vet az eddigi öt­letek, elképzelések megvaló­sítása elé. Megoldásra taná­csot adni nem tudunk. Az anyaközségben eltöl­tött órák hasznosításának Ügyé ugyancsak bonyolult, de lenne út a kibontako­záshoz. A tapasztalatok szé­riát a megye több részén sajátságos, egyirányú áram­lás van bizonyos munkahe­lyek felé. Bag, Albertirsa, Üllő községek például zöm­mel vasutas érdekeltségűek. Nagykáta környékéről a kő­rw\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Susy Andersen vette át Lollo- brigida szerepét Franco Kosi í készülő új filmjében ! jy ülönös dolognak tűnik, J XV hogy míg Pesten sok Jezer Balogh, vagy más gya- J kori nevű ember él, még- ) se tévesztheti össze őket ) senki, addig faluhelyen, ha ; csak kettő van belőlük, az í egyik már elönevet kap. Az * a gyanúm, hogy az elóneve- '; két öregasszonyok találják '; ki pletykázás közben, szor- ; tírozás céljából, no meg em­* berségből. \ Kenyeres Balogh András \ például arról kapta neve ; mellé az ismertetőt, hogy * daliás ifjú korában nagyon * kaptak rajta az eladó lányok, de ő kijelentette, hogy azt a * lányt veszi feleségül, aki né­* ki a legjobb kenyeret süti. Áll­ttá is a szavát, és kerek egy í esztendei háztüznézéssel egy- < bekötött kóstoló után el- í vett egy bizonyos Ilonkát, ';áki aztán harminc esztendőn Í keresztiül sütötte neki az illa­tos, kerek kenyereket, mi- J alatt lassacskán Ilonka néni J lett. Persze, közben másról J is esett szó, vagyis megszüle- £ tett és felcseperedett ifjú % Balogh András, aki nem ke. £ vésbé szemrevaló legény í lett, mint egykor az apja. f Csak éppen nem járt lányos $ házakhoz kóstolóra, hanem í minden teketória nélkül bele­y £ szeretett egy bizonyos Mari- £ kába. Mit sem tudott erről az i öreg Kenyeres Balogh* aki a régimódi apák csökönyössé­gével már választott menyet a fiának. így érthető, hogy ifjú Ba­logh András némi szorongás­sal vitte Marikát az apja elé. Annál kevésbé szorongott Marika, aki a sorsdöntő lá­togatásra nagy adut vitt a tarsolyában. Ki is vágta azt a legalkalmasabb pillanatban. Mikor ugyanis az öreg Balogh azt találta mondani, hogy másmilyen asszonyt gondolt a fia számára, Marika azt találta felelni, hogy nagy kár, Andris bácsi, mert ha én a fia felesége lennék, kap­na maga olyan kenyeret, ami­lyent még nem evett. 17 enyeres Balogh András XV felfigyelt az okos szóra: Hűha, hogy erre nem gon­dolt __ Hiszen a mai fiata­lo k között ritkaság az olyan lány, aki kenyeret tud sütni, ha pedig ez a lány tud, való­ságos gyöngyszem. Mindezt szempillantás alatt végiggondolva, szélesre derült Kenyeres Balogh ábrázata, és ekképp szólott: — Aztán mikor ehetünk ab­ból a csudakenyérből? — Megmondtam. Ha ifjú BaJ.ogh András felesége le­szek! — felelte magabiztosan Marika. Éppen egy hete volt már Marika ifjú Balogh András- né, mikor az öreg egy este előrukkolt: — No, lányom, most aztán lássiuk azt az ünnepi kenye­ret! — Jól van — mondta Ma­rika —, holnap reggelire meg­lesz a finom, friss kenyér. Úgy is lett. Az illatos, ke­rek kenyér Iá se hült, mi­kor a szakértői bicska nekiru­gaszkodott. Igazán fölséges ízű készítmény volt. Zama- tában érződött a nagy szak­értelem, mely csak a kenyér­sütés minden csinjának-bínjá- nak tudójától fakadhat. •' Neki is látott Andris bácsi derekasan, és egy szép da­rab szalonnával, meg némi borocskával megtámogatva, három jókora karéjt is elfő- , gyasztott a premier-kenyérből. Elégedetten ballagott ki az­tán a konyhába, hogy rá­gyújtson egy tömés pipára, de ott dermesztő felfedezést tett. A kenyérsütö-kemence tel­jesen hideg volt. Kenyeres Balogh András nem lévén vallásos lélek, nem hitt a csodákban, és egy szempillantás alatt belátta, hogy hideg kemencében ma­ga a jóságos atyaúristen M tud kenyeret sütni. Akkm pedig itt valami csalárdság van. Marika, bár nem volt ije­dős lélek, kicsit elsápadt, mi­kor Kenyeres Balogh Andrái visszament a szobába és így szólt fenyegetően: — Hát te olyan ügyes asz- szony vagy, Mari, hogy hi­deg kemencében is tudsz ke­nyeret sütni? A meny, látva a veszélyt, e válságos pillanatban hirtelen feltámadt benne a hősies­ség, és így vágott vissza: — Amit megígértem, meg is tartottam, hiszen megmond­tam, olyan kenyeret kap amilyet még nem evett. Hál evett-e már azelőtt pékke­nyeret? Mert ez valódi pék­kenyér volt j ndris bácsi e szavakra ■el valahogy úgy nézhetett maga elé, mint a hajadon, akinek oda van az ártatlan­sága. Aztán felmérve a hely­zetet, azt gondolta, hogy jobb lesz itt hallgatni, mert ha csetepatét csap, a különös eset híre úgy hozzáragad­hat, hogy három péklegény se vakarja le róla kovász- vakarával. Mivel pedig az ártatlanság már úgyis oda volt, kapta a bicskát, és még egy jóízűt ka- nyaritott a finom, illatos pék­kenyérből. Fülöp György Házikenyér

Next

/
Oldalképek
Tartalom