Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-13 / 214. szám

CEGtEDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM, 2X4. SZÁM 1963. SZEPTEMBER 13, PÉNTEK Összhangot a család és az iskola között AZ IGAZGATÓ SZEMÉVEL AZ ISKOLAREFORMRÓL Néhány nappal ezelőtt országszerte újból megnyitották kapuikat iskoláink. A sok-sók kisdiák, nagyobbak és még na­gyobbak elfoglalták helyüket a padokban. A tanítók, tanárok is szorgosan hozzáfogtak az előttük álló 1963/64-es tanév mun­katervének kidolgozásához és a nevelési tervben foglaltak al­kalmazásához. Egyszóval mindenfelé mégkezdődött a komoly munka. Simonyi Istvánnal, a Mészáros Lőrinc általános iskola igazgatójával beszélgettünk, a most kiadott nevelési tervről, annak lényegéről, az iskolában folyó életről. Megérdeklődtük, mi a véleménye az új reformról és hogyan hasznosítják mind­ezeket az iskolában? napközikben van elhelyezve. Azon fáradozunk, hogy a kultúrházban átmeneti tanuló­szobában sikerüljön a kima­radt 2 százalékot is elhelyezni. — Hogy állnak a politech­nikai oktatással? — Sajnos, a termet mind a mai napig nem kaptuk meg, ami legalább annyira sajnála­tos. mint az udvaron folyó építkezés, amit még a nyáron el kellett volna végezni a vál­lalatnak. A mezőgazdasági po­litechnika viszont szépen mű­ködik. A virágos udvart a fel­sősök a nyár folyamán is szí­vükön viselték, locsolgatták, gyomlálhatták. Most szinte őr­ködnek felette, nehogy, a ki­sebbek tönkretegyék. — Július 18-án megkaptuk a nevelési tervet, utána érte­kezletet tartottam pedagógu­saimmal. Megállapítottuk, hogy az új terv tartalmas, sok­rétű. Alkalmazásával az a cél, hogy tervszerűbbé váljon a nevelés, eredményesebben for­málódjon az új ifjúság, a szo­cialista ember. — Simonyi elvtárs szerint mi a terv lényege? — Elképzelésem a követke­ző: a nevelési terv a nevelés­ben még elég gyakran hiány­zó rendszerességet, úgyneve­zett cétudatosságot igyekszik számunkra biztosítani. Ahhoz, hogy munkákat helyesen tud­juk végezni, ismernünk kell magát a gyermeket és fejlett­ségét, kapacitását. Csak ezek ismeretében érhetünk el a cé­lig. Hiszen a nevelés ma már nem abból álló, hogy csupán beszélünk a világ eredetéről, pem szabad elmaradni a be­vésésnek, a gyakorlásnak, te­hát a visszakérdezésnek. Ez a lényege ennek a tanügyi re­formnak, amely sokkal kéz­zelfoghatóbban tálalja a ne­velő elé az elvégzendő mun­kát. — Milyen a gyermekek hoz­záállása az új tanévhez, ho­gyan oszlanak meg az arányok az alsó, illetve felső tagoza­tokon? A m •• I // // " A rr I tudoszuresrol Az egészségügyi szervek kezdeményezésére a városi ta­nács végrehajtó bizottsága el­rendelte, hogy október 28-a és december 20-a között a város egész lakossága részére tüdő­szűrő vizsgálatokat tartsanak. A tüdőszűrésen minden tíz éven felüli lakosnak kötele­zően meg kell jelennie. A kö­zösség érdekében az elmaradá­sokat ebben az évben rendkí­vül szigorúan bírálják el. Azok ellen, akik a megadott időpontban nem jelentkeznek az egészségügyi vizsgálat le­folytatására, kihágási eljárást indítanak és az igen jelenté­keny pénzbírság mellett még arra is kötelezik, hogy az ál­talános vizsgálat befejezése után saját költségén végeztes­se el a tüdőszűrést. A végrehajtó bizottság gon­doskodott arról, hogy a vizs­gálatokhoz szükséges műsza­ki munkálatok időben elké­szüljenek és megfelelő számú személyzet álljon rendelkezés­re a vizsgálatok lebonyolításá­ra; SPECIALITÁSA: A PAKOLÁS Egyesztendős a Kossuth Fe­renc utcai fodrászrészlegben működő kozmetikai rendelő. Napról napra népszerűbb a fiatal vállalkozás. A város asszonyai, lányai szívesen lá­togatják. Néhány nappal ez­előtt lett aktuális egy hóna­pok óta előre látott probléma. A kozmetikai részleg fiatal ve­zetője öthónapos szülési sza­badságra vonult és már-már úgy volt, hogy erre az időre be kell szüntetni a rendelést, a részleg fiatal tanulóját más­hová kell elhelyezni. Beleszólt azonban a meg­oldásba a véletlen. A ktsz egyik dolgozója tudott arról, hogy él a városban egy jól képzett, külföldi gyakorlattal is rendelkező kozmetikusnő, aki azonban ez idő szerint nem a szakmájában dolgozik, ha­nem a városi tanács szociális otthonának könyvelője: dr. Halász Jánosné. Eredetileg kertész akart lenni, meg is szerezte a képesítést, majd mesterlevelet szerzett, mint varrónő. Másfél évig rajzoló volt a Gépjavító Vállalatnál. A legkedvesebb munkája azonban á kozmetika. •— Aradon tanultam a szak­mát — mondotta a továbbiak­ban. — Ott tettem mestervizs­szakmunkás képesítést. A mes terem. Pilisi Gézáné Párizsbar tanult és évenként kijárt i francia fővárosba gyakorlat ra. Éveken át voltam önállc Hódmezővásárhelyen, majc tizenhét évvel ezelőtt kerül­tem Ceglédre, amikor férjhe; mentem. — Gondolhatja, milyen vá­ratlanul ért Tomcsányi László elnök és Billay Gyula fő­könyvelő meghívása. Előszói csak telefonon, majd szemé­lyesen hívtak, én azonban ra­gaszkodtam ahhoz, hogy állá­somat sem ideigler csen, sem veglegesen nem cs rélem fel, A megoldás aztán v ~y alakult, hogy minden délutá. öt órától este kilencig dolgo,. -m itt a kozmetikai részlegbe: . — Specialitásom a különbö­ző arckezelés, a masszázs. , a pakolás, különösen a legújabb módszerek szerint készülő szénsavas pakolás és es eellett természetesen a legváltozato­sabb esti kikészítés. — Alig tíz napja dolgozom és örömmel mondhatom. :ogy Cegléd asszonyai, lányai szí­vesen látogatnak el hozzunk. Meglepődtem, hoey ilyen s-sép forgalmat bonyolítunk le, ar-si- hez bizonyosan hozzájárul az is, hogy az ismerősök egyre nagyobb számban keresnek fe’ gát, majd Szegeden szereztem az új munkahelyen. — A Ceglédi Vasutas SE ví­zilabda-csapata vasárnap dél­után Jászberényben a helyi Vasas csapatával mérkőzik, „harmadik", aki szítja a tüzet és többet ígér... Vajon ad-e töb­bet? Ha figye­lemmel kísérjük a válóperek ada­tait, sűrűn lát­juk, hogy az új barát már har­madik vagy ne­gyedik férje lesz a válni akaró asszonynak, ami arra mutat, hogy a kiegyensúlyo­zott, boldog csa­ládi életet — ami­re vágyott — nem tudta meg­szerezni. Látjuk ezt fe­leséget változtató férfiaknál is. Fel­vetődik a gondo­lat: a szülőknek n°m jobb-e a sa­ját és a gyerme­keik érdekében az első házasságot megbecsülni. Tü­relemmel. közös jóakarattal sok mindent el le­het érni. Gondol­janak arra. hogy a „harmadik” rit­kán nvúftkl azt, amit várunk tőle. Zs. M. — Az esős időjárás miatt az albertirsai Szabadság Ter­melőszövetkezetben sem tud­nak talajmunkát végezni. Je­lenleg a dohány csomózását, a burgonya válogatását, vető­mag tisztítását és a szüretre való előkészületi munkákat végzik. — A járás több iskolájánál jelentős felújítási munka tör­tént költségvetési fedezetből, így a ceglédberceli alsóiskola folyosóját beüvegezték és fel­újították a mennyezetet, Nyársapáton a kisteleki isko­la épületét aláfalazták és szi­getelték. — Abonyban a lakosság a földutak javításánál húszezer forint értékű társadalmi mun­kát végzett. — Az ősz folyamán a szőlő­telepítési tervnek megfelelően 51 hold szőlő és 36 ihold gyü­mölcsös telepítésére kerül sor a járás termelőszövetkezetei­ben. Tavasszal újabb 425 hol­don kerül sor szőlőtelepítésre. — Szeptember 11-án kezd­te meg havi rendes leltárát a ceglédi könyvesbolt. Az árusí­tást hétfőn, 16-án kezdi meg ismét. — Az albertirsai Tessedik Sámuel általános iskola b. és c. épületét újították fel a nyár folyamán. A felújításra 351 ezer forintot fordítottak. A háromtantermes iskola összes ajtó és ablakainak cseréje, va­lamint belső tatarozása is el­készült. — A megyei vízilabda-baj­nokság döntőjére szombaton délután kerül sor a margitszi­geti Sportuszodában. Ebben a oajnokságban a CVSE ifjúsá­gi csapata játszik. Az első- násodik helyet eldöntő talál­kozón a Ceglédi Vasutas Vác tsapátával mérkőzik. — A járás területén 6162 íold termő szőlőn kell a szü- •eti munkát elvégezni, mely­hez a szükséges eszközök ren- ielkezésre állnak. Holdanként .3 mázsa átlagterméssel szá- nolva, több mint 80 ezer má- :sa szőlőt kell a szüret foiya- nán leszedni és feldolgozni. — 35 éves jubileumi ünnep- rég lesz vasárnap este nyolc irakor a vasutasottihonban, nelyen a Ceglédi Vasutas- ■neiekar jelenlegi és régebbi agjai vesznek részt. MUNKÁBAN A TŰZOLTÓSÁG A ceglédi tűzoltó alosztály comely műszaki segítséget íyújtott a monori és a nagy- cátai járás vízsújtotta lakossá­gnak. Vasárnap óta számos íelyen műícödtek közre. Tá- Jiósápon az árból való élet- nentés, Üllőn, Monoron, Men- lén vízi alá került lakótelepek nentésé volt a feladatuk, logy a próba teljes legyen, űzeset is keletkezett villám- sapástól, Újszilvás és Tápió- zele határában. Jelenleg az gászségügyi szervekkel kar- ■ltve az ihatatlanná vált ku- ak fertőtlenítését végzik. J. Z. — Szeptember 10-én meg­kezdte a szüretet a ceglédi Dó­zsa Népe Termelőszövetkezet. Az esős időjárás miatt a várt­nál rosszabb termés mutatko­zik. A „HARMADIK“ na lettek durvák. Éppen ezért a válóperi tárgyalá­son is érdemes gondosan vizsgál­ni, mikor kezdő­dött az ivás, ott volt-e már hát­térben a „harma­dik”? Jellemző az is, hogy két válni akaró férj nem volt iszákos, de akkor kezdtek durvák lenni fe­leségeikhez, ami­kor a „harmadik” már pótolta őket. Néha mosolyogni, néha bosszankod­ni kell azon az elfogult rossz­akaraton, amikor a válni akaró fél a tárgyaláson ra­finálton vagy dü­hösen minden rosszat Igyekszik házastársára mon­dani. Siet elfe­lejteni, hogy kell lenni jó tulajdon- sánaindk is. azért választotta házas­társának. Nem akar gondolni er­re, mert ott a Kilenc válóper- előkészítő tárgya­lást hallgattam végig. Különös gonddal figyel­tem a válás okait. A kilenc­ből hatnál a „har­madik” bomlasz­totta föl a csalá­di életet. Ebből négy esetben a feleségnek volt barátja, két eset­ben a férjnek ba­rátnője. A bírói tapasz­talat szerint a legtöbb válni akaró asszony a fő válási oknak azt hozza fel, hogy férje iszá­kos, durva, több­ször meg is ve­ri. A négy kö­zül egynek a fér­je igazoltan ré­szeges, durva, pénzt is ritkán ad haza. Évekig tűrt az asszony, nem bírta to­vább. Három asszony­nál más a hely­zet: előbb az asz- szonyok a bará­tot szerezték meg — azután kezdtek i a férjek inni, «fő­foglalkozását — amelyet hiva­tástudattal végez — és elége­dett sorsával. Kedveli a mű­vészetet, a zenét és a jó köny­veket. Mindig el nem mond­ható örömet szerez neki, ami­kor egy-egy beteg gyógyultan i visszatér családjához. Az éjszakai munka általá­ban terhesebb a nappalinál, s különösen így van ez a kórhá­zakban. A betegek nyugtala­nabbak és sokkal jobban igénybe veszik ápolóikat. Al­kalmam volt megfigyelni az éjszakai szolgálatot teljesítő „nővérkét”! Fáradhatatlanul rótta a folyosót, s ügyelt a ki­gyulladó jelzőlámpákra. Halk, kedves szóval nyugtatta a be­tegeket és ellátta őket a szük­séges dolgokkal. Határozott lé­nye előtt még a hangoskodó „törzsvendég”, a szombati ré­szeg is csendessé vált, s kö­vette szó nélkül utasításait. Horti Rózsa nővér csak egy a sok ezer „nővérke” közül, akik segítenek nekünk a gyó­gyulásban, abban, hogy mi­előbb egészségesen hazakerül­jünk szeretteinkhez. Fáradsá­gos, áldozatos munkájuk min­den megbecsülést megérdemel. A legkevesebb, amivel hálán­kat ki tudjuk fejezni, az a kí­vánság, hogy' erőben, egészség­ben legyenek továbbra is a gyógyulásra váró betegek se­gítségére. —inka. A törzsvendéget is megszelídíti Egy nővér a sok ezer közül Egy szerencsétlennek indu­ló, de végül is szerencséssé váló véletlen folytán ismer­kedtem meg Horti Rózsa nő­vérrel, aki a Ceglédi Járási és Városi Tanács kórházának belosztályán teljesít szolgála­tot. A kedves és végtelenül sze­rény „nővérkétől” csak hosz- szas beszélgetés után sikerült Életére vonatkozóan egyet, s mást megtudni. Már 5 éve ápolónő, szereti — Gyermekeink többsége már várta, és nagy örömmel fogott hozzá az új tanévhez. Magatartásukban az elmúlt évhez viszonyítva, örvendetes javulás mutatkozik. A felső tagozaton 20. az alsón 11 osz­tályt indítottunk az idén. Gyermekeink 93 százaléka összegezve: a Mészáros Lőrinc iskolában az új tanév gyermekek és pedagógusok számára egyaránt új feladatokkal, célokkal indult. Igazi eredményt csak akkor várhatunk, ha nemcsak a pedagógusok, de a szülök is megismerkednek a ne­velési tervvel és ennek alapján biztosíthatják majd az iskola és a családi otthon közötti összhangot, az egyforma elvi és gyakorlati eljárást. Szalisznyó Zsuzsa ték el a nemes fajták. Ennek az alanynak az a hibája, hogy a fák szakaszosan teremnek. Általában hatéves korukban fordulnak termőre. Az E. M. IV-es alany gyönge, közepes növekedésű, de az erre oltott nemes fák minden más ala­nyon levő nemes fajta növeke­dését túlszárnyalják. A fák a negyedik évtől rendszeresen teremnek. Hátránya, hogy a fagyot nem bírja, homokos ta­lajon feltétlen öntözést kíván. Az E. M. IX-es alanyra oltott fák már hároméves korukban teremnek, de a Duna—Tisza közén nem vehetjük perspekti­vikus alanynak, mert rendkí­vül gyönge gyökérzetük miatt a szárazságtól sokat szenved­nek és könnyen kidőlnek. Az E. M. Il-es típusú alany“ a Duna—Tisza közén „jól visel­kedik”. Ezen az alanyon rend­szeresen terem az alma és a szakaszos termés jól kiküszö­bölhető. A kísérletek szerint az Erdélyből származó Orbai alanya is jól bevált. A fa tű­ri a vizes, lapos részeket. A kísérletek bizonyítják, hogy a vadalma alanyát sem tudjuk teljesen nélkülözni, különö­sen az alföldi homokon. Első­sorban olyan alanyokat alkal­mazunk, amelyeknél a termő­re fordulás nem 8—10 év, ha­nem már 5—6 év alatt jelent­kezik. Ilyen típusokat bőven találunk vadalmáink között. ÜJABBAN a Duna—Tisza közén egyre inkább tért hó­dít az őszibarack. Ez a magya­rázata annak, hogy mi is lé­tesítünk 183 fajtából álló őszi­barack fajtagyűjteményt, amit újabban hatvannégy külföldi Is százhuszonnégy tájfajtával i gyarapítottunk. Ebből a fajta-: gyűjteményből a gyakorlati : termelés számára eddig- öt- \ cennégy fajtát emeltünk ki, * amelyekből a hazai és export; igényeket ki tudjuk elégíteni. \ (Folytatjuk.) j így végzik a virágok, illetve a gyümölcsfák megtermékenyí­té sét CSÖBÖNYE1 ISTVÁN, a ceglédi telep gazdasági ve­zetője, kiváló gyümölcsterme­lési szakember. Évek óta nagyszerű pedagógiai mun­kát is végez és a különböző tanfolyamokon mintegy hat­van jól képzett szakmunkást nevelt. Kísérleteiről készsége­sen beszél. — Nyolc katasztrális hol­don folytatunk tíz nemes al­mafajtával tizenhat ala­nyon alanyhatás kísérleteket. Célunk a különböző alany és nemes fajták- kombinációjá­nak értékelése, az alanynak a nemes fák növekedésére gya­korolt hatása, a termőre for­dulás idejének megállapítá­sa, a gyümölcsök minőségé­nek és a fák hozamának tisz­tázása, valamint a szárazság és a fagytűrés megállapítása. — A kísérletek tizenkét év őta tartanak és eddig is igen sok gyakorlati eredményt hoz­tak a jövő gyümölcstermesz­tése számára. Az almakísérle­teknél a növekedést vizsgálva, a legszebb ered ményt az Ang­liából beszármazott East- Mallingi XVI-os alanyon ér­GáU Lajos járási TST-dnö- köt igen nagy munkában ta­láltuk a TST-irodá!ban. Kér­tük, adjon ismertetést a Ki­lián testnevelési mozgalom­ról. — Éppen* most végeztünk az első félév statisztikájának összeállításával. A statisztika igen örvendetes. Az adatok azt mutatják, hogy járásunk területén népszerű ez a sokol­dalúságot követelő sportmoz­galom. Ha ugyanis valaki jelvényt alkar szerezni, akkor legalább három különböző sportágból kell gyűjteni pont­jait. Ezeket csapat-, egyéni: és váindorsportágak valame-; lyikéből szerzik meg, helye-: sebben mind a három szere-: pelhet a versenyszámokban. • — örömmel mondhatom, | hogy ez év első felében 2525; jelentkező volt. Január 1-től kiadtunk 1152 jelvényt a 6—; 30 évesig, a 10 évtől felfelé sportolóknak (ide számítanak az általános és középiskolások,: a sportkörök tagjai és az' üzemek, tsz-ek dolgozói) 1113 : vasjelvényt, 396 bronz jel-; vényt, 54 ezüstjelvényt és 37; aranyjelvényt,, összesen 2732 ] jelvényt szereztek a jelentke-; zők. A jélvényszerzésben ed-; dig 12 643 sportoló vett részt; a beindulás, pontosabban 1961.1 május 1 óta. Meg kell még: említenem, hogy a mozga-i lomban 39 általános iskola,: 8 közép- és iparitanuló-iskola,: 7 MEDOSZ- és tsz-sportkör,; 11 szakszervezeti sportkör és 5 egyéb üzemi sportkör vesz; részt. Ez összesen 70 szerv. j — Meg vagyak győződve,: hogy az újonnan alakult és; alakulóban levő sportkörök dolgozói is részt vesznek eb-i bent a népszerűvé vált pomt-i szerző versenyben. Nem is kell mondanom, milyen nagy; feladat ez a TST dolgozóinak; és a mozgalommal foglalko­zóknak a nyilvántartások ve-; zetése, a szervezés, a jelvé­nyek kiosztása és még sok más minden, örvendetes a pontszerző versenyek nagy száma is. A sportkörök és iskolák előnyösen ki is hasz­nálnak minden lehetőséget. Bízom abban, hogy az év vé­gére a j el vényszerzésre jelent­kezők száma eléri a 13 000-et. Magiam részéről csak köszöne­tét tudok mondani azoknak a sportaktiváknak, aki lelki- ismeretes munkát végeznek a Kilián testnevelési mozga­lom terjesztésében. Mérlegen a ceglédi járás Kilián testnevelési mozgalmi A NAGYÜZEMI GYÜMÖLCSTERMELÉS ÉRDEKÉBEN IV.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom