Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG A É S A ME GYEI A TUDÁS NYITOTT KAPUI Az új tanév mindig jelen­tős esemény a tanulóknak, a pedagógusoknak és a szülők­nek egyaránt. Az idei tanév még a szokásosnál is jelen­tősebb lesz, mert a nagy horderejű tanügyi reform megvalósításának útján újabb előrelépést jelent. A koráb­bi intézkedések, változások, a tanügyi reform szellemé­nek már az elmúlt évben is érvényesülő célkitűzései, ame­lyek a gyakorlatban már be is váltak, újabbakkal bő­vülnek. Társadalmunk közoktatási politikája a lakosság körében általános helyeslésre, elis­merésre talált. Az oktatási reform szelleme, s konkrét intézkedései a lakosság leg­szélesebb rétegeit érintik és sek-sok ezer szülő gondját tették könnyebbé. Itt első­sorban nem az ugyancsak nagy horderejű anyagi vo­natkozású változásokra — mint például a középisko­lai tandíjmentesség — gon­dolunk, hanem a tanulási lehetőség nagyarányú kiszé­lesítésére. Amikor nyilvá­nosságra kerültek a reform célkitűzései, sokan tafnáskod- va olvasták az elképzelést: kötelezővé és általánossá tenni a középiskolai okta­tást, végezze el valamennyi gyerek a középiskolát, ké­szüljön bármilyen pályára. S a hihetetlennek tűnő terv máris a megvalósulás útjá­ra lépett. Az elmúlt évben az általános iskola nyolc osztályát elvégzett tanulók több, mint harminc száza­léka tanult tovább megyénk­ben. Az idén tovább javul ez az arány, mert az volt a törekvés, hogy a közép­iskolák minden fiatalt fel­vegyenek, aki alkalmasnak bizonyul a továbbtanulásra. S gyakorlatilag senkit sem kellett megyénkben elutasí­tani azok közül, akik kö­zépiskolai továbbtanulásra je­lentkeztek. Az idén a megye középis­koláiban huszonhét osztály- lyal indult több, mint az elmúlt tanévben. Kevesen gondoltak arra, milyen anya­gi terhet jelent ez az ál­lamnak, s mekkora terheket jelent a középiskolai igaz­gatónak, pedagógusoknak, akik tanteremhiány ellenére is, sokszor egészen mosto­ha körülmények között is, de ellátják munkájukat. A klasszikus középiskola, a gimnázium mellett, az új középiskolai forma, a szak­középiskola is egyre nagyobb teret hódít. Lépésről lépésre haladva kiépül a szakmát is adó szakközépiskolák háló­zata, amely nemcsak álta­lános műveltséget, hanem azonnal biztos kenyeret je­lentő szakmai végzettséget is nyújt. Társadalmunk tehát min­dent elkövet annak érdeké­ben, hogy művelt, elégedett, az életben helyét megtaláló nemzedékek nőjenek fel. De a lehetőségekkel okosan kell élni. Becsületesen kell küz­denie, tanulnia minden gye­reknek, minden fiatalnak. S ebben az iskola mellett, nagy felelősség hárul a szülőkre is. Azokra a szülőkre, akik­nek alkotó munkája lehető­vé tette ezeket a reformo­kat. s akiknek két keze mun­kája teremtette meg a re­formokhoz szükséges anyagi erőforrásokat. A társadalmi méretű áldozatvállaláson ki- vül tehát méltó magatar­tást és szorgalmas tanulást kell megkövetelniük gyere­keiktől. A kérdés válasz nélkül maradt A megye legfiatalabb kertészetében Mától: Különös vadászat A KÖZBIZTONSÁG A DABASI JÁRÁSBAN Pénteken délután a szlovéniai bányavárosban, Velenjében nagygyűlés zajlott le, amelyen Nyikita Szergejevics Hruscsov és Joszip Broz Tito beszédet mondott. Elsőnek Tito elnök lépett a mikrofon elé. — Jóleső érzés számomra, hogy előttetek, Velenje bá­nyászai, dolgozói előtt üdvö­zölhetem azt az embert, aki a bányászok soraiból emelkedett föl a nagy Szovjetunió, az el­ső szocialista ország élére, kedves barátunkat, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtár­sat — mondotta a bevezető­ben Tito. — A szocializmus napjaink döntő erejévé vált — folytat­ta. — Ezzel együtt növekszik a szocialista országok és min­den szocialista és haladó erő felelőssége a világban. A szocialista rendszer fö­lényét a kapitalizmus fe­lett, csakis anyagi eredmé­nyekkel, a dolgozó töme­gek életszínvonalának ál­landó emelésével lehet be­bizonyítani, nem pedig mesékkel és forradalmi szólamokkal. Ezért teljesen egyetértünk a szovjet elvtársakkal, Hruscsov elvtárssal, akik teljesen indo­koltan hangsúlyozzák, hogy a szocialista országok számára most a leglényegesebb az, hogy fejlesszék gazdasági erejüket, megszervezzék a korszerű termelést, olyan szintre emeljék a dolgozók életszínvonalát, amilyet a ka­pitalizmus nem ismer. — A szocialista országok egész háború utáni fejlődé­sükben szemben találták ma­gukat kölcsönös viszonyuk és soraik marxista—leninista el­vek alapján történő rendezé­sének problémájával. Ez nem könnyű dolog, és most sem megy könnyen — folytatta Tito. — Harcolunk minden olyan kísérlet ellen, hogy a forradalmi nemzetközi munkásmozgalmat letérít­sék a marxizmus—leniniz- mus útjáról, az álforra- dalmiság, a rasszizmus, az anarchia útjára taszítsák. — Örülök neki, hogy itt is, mint mindenütt hazánkban, ahol Hruscsov elvtárs megfor­dult, a legközvetlenebb mó­don kimutatjátok testvéri ér­zéseiteket á szovjet nép és személyesen Hruscsov elvtárs iránt — mondotta a jugoszláv elnök. — Nekünk Jugoszláviá­ban a háború után sók .nehéz­séget kellett megoldanunk. Utunkat körülményeink hatá­rozták meg. 1958-ban a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja viszonyáról Moszkvában aláírt nyilatkozat hangsúlyozta azt a lenini ál­láspontot, hogy a „szocialista fejlődés út­jai különböző országokban és különböző feltételek között különbözőek és a szocializmus fejlődésének formagazdagsága hozzájár rul erősödéséhez’“. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Hruscsov elvtárs spliti beszé­dében hangsúlyozta eme állás­pont helyességét. Jóleső érzés számomra, hogy ebben a kér­désben álláspontjaink teljesen azonoisak. Tito elnök méltatta a mun­kás-önigazgatás rendszerét, majd így folytatta: — Amikor a Szovjetunió­ban jártunk, alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy az utóbbi évtized alatt rendkívül nagy fejlődést értek el az épí­tés az ipar, a mezőgazdaság, a VISEGRÁDI GONDOK <— Pest megyei Hírlap? — Igen, tessék! — Száraz János, a Visegrádi Községi Tanács vb-elnöke vagyok. Két érdekes prob­lémáról szeretnék beszámol­ni, ami azt hiszem érdekli önöket is. — Tessék, szívesen hallgat­juk! — Augusztus 17-én adtuk át rendeltetésének a Fel- legvári utat, amelyen már autóval is eljuthatunk a várhoz. Ezt az utat a pesti 11-es számú fő közlekedési műúttal szeretnénk összeköt­ni. A jelenlegi kocsiutat szé­lesíteni kellene, valamint burkolattal ellátni. Ez an­nál is inkább szükséges, mert a megnövekedőt autóforga­lom miatt torlódások, fort galmi akadályok keletkez­nek. A Fellegvári út meg­nyitását követő napon 700 autó kereste fél a várat. A jelenlegi kocsiút felújítása kiküszöbölné a fennálló köz­lekedési nehézségeket. Saj­nos, az összekötő út meg­építéséhez pénzünk nincs, azonban a Dunakanyar In­téző Bizottság és a Pénz­ügyminisztérium részéről ígé­ret van, hogy az öszekötőút felújításához szükséges ösz- szeg felét biztosítják az 1961-es költségvetésben. — A várban jelenleg üze­melő vendéglátóipari „bódé” nem felel meg a követelmé­nyeknek. Jó volna, ha egy új bisztró épülne, mert erre a látogatók joggal igényt tar­tanak. (d. s.) kultúra, a tudomány és a tech­nika minden területén. Nagy­szerű sikerek születtek a vi­lágűr meghódításában, a tár­sadalmi viszonyok terén. Ez a szovjet párt- és államvezetés, és személyesen Hruscsov elv­társ lenini politikájának az eredménye. Mindez lehetővé teszi, hogy elérjék a kom­munizmus építésének céljait, amelyeket az SZKP XXII. kongresszusán a párt prog­ramjába iktatott. — Mi most dolgozunk Ju­goszlávia fejlődése új táv­lati tervének összeállításán. Az 1964-től 1970-ig terjedő új hatéves terv kidolgozásánál abból indulunk ki, hogy a szocialista Jugoszlávia gazdaságpolitikájának lé­nyege a gondoskodás az emberről, a gondoskodás dolgozóink élet- és mun­kakörülményeinek állan­dó javításáról. — Állandó feladat a sok­oldalú bekapcsolódás a nem­zetközi munkamegosztásba. Ezzel összefüggésben tervbe vettük gazdasági kapcsolataink sokoldalú fejlesztését a szocialista országokkal, továbbá Ázsia, Afrika és Latin-Amerika államaival és a többi or­szággal. Ez lehetővé teszi a termelés ■ nagyobb fokú szakosítását, í tőlünk pedig megköveteli a magasabb szintű termeié- j kenység elérését. Egyetértek Nyikita Szergejevics Hrus­csov elvtárssal, hogy ez a szo­cialista országok útja, a jólét felé, a szocializmus megvaló­sulása felé. — örömmel állapíthatom meg, hogy álláspontunk a lénye­ges nemzetközi kérdésekben azonos — folytatta Tito el­nök. — Teljesen egyetér­tünk azzal, hogy napjaink­ban a kommunisták és ál­talában a haladó emberek, különösen az államférfiak számára nincs fontosabb fel­adat, mint a háború meg­akadályozása, a világbéke megszilárdítása és a népek közötti együttműködés erő­sítése. A különféle politikai ka­landorok és az építő jelle- í gű nemzetközi együttműkö-: dés ellenségei gyakran ki­forgatják ezeket a nézete­ket, s úgy akarják feltüntetni a Szovjetunió és Ju­goszlávia, valamint a vi­lág többi haladó erejé­nek együttműködését, mint valamiféle „kapitu­láció a kapitalizmus előtt” a „forradalmi harc fel­adását” és így tovább: a világ azon­ban nem fog ezekkel ha­ladni és nem is halad­hat velük, mert kalandor elképzeléseik elfogadhatatla­nok a nemzetközi munkás- mozgalom számára, a világ népei számára, amelyek tud­Többszöri mosás után szalagon továbbítják feldolgozásra a nyers paradicsomot A gyár laboratóriumában gyártás közben is ellenőrzik a paradicsom sűrítmények minőségét. A mikroszkópnál Kancsár Ferencné laboráns (Folytatás a 2. oldalon) Az 5 kg-os paradicsom sűrítményekből eddig 300 eze dobozzal tároltak a raktárban. Hídvégi Balázs, az emelő villas targoncával t~szi helyére a dobozokat ÍMTI Foto, Beretii Ferenc felv.) PEST MEGYEI VII. ÉVFOLYAM, 204. SZÄM y | Háremszáz vagonnal több Idén három héttel hamarabb kezdték el a paradicsom fel­^ ' «• r ö dolgozását a szokásos időpontnál a Nagykőrösi Konzervgyár­jí ^ ban. A paradicsom beérésére kedvező időjárás, valamint a korai fájtok természtése lényegesen előbbre hozták a feldől- í gozás időszakát. Augusztus középig már hatvan vagon para­y ^ dicsőm sűrítmény készült el a gyárban és az idei jó termés i lehetővé teszi, hogy ebben az évben az előirányzott 2 ezer y % vagon nyers paradicsom helyett 2300 vagonnal dolgozzanak ^ fel. A paradicsom sűrítményekből és a híres nagykőrösi le- £ í csőből az idén is több száz vagonnal exportálnak a külföldi y, ’ államokba. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA 70 FILLÉR 1863. SZEPTEMBER 1, VASÁRNAP I NAGYKŐRÖS I Álláspontunk a lényeges nßmzßtkäzi kéráésokbsn azonos Hruscsov és Ti8o beszéde a veiemfei na^g^ilSésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom