Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG A É S A ME GYEI A TUDÁS NYITOTT KAPUI Az új tanév mindig jelentős esemény a tanulóknak, a pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt. Az idei tanév még a szokásosnál is jelentősebb lesz, mert a nagy horderejű tanügyi reform megvalósításának útján újabb előrelépést jelent. A korábbi intézkedések, változások, a tanügyi reform szellemének már az elmúlt évben is érvényesülő célkitűzései, amelyek a gyakorlatban már be is váltak, újabbakkal bővülnek. Társadalmunk közoktatási politikája a lakosság körében általános helyeslésre, elismerésre talált. Az oktatási reform szelleme, s konkrét intézkedései a lakosság legszélesebb rétegeit érintik és sek-sok ezer szülő gondját tették könnyebbé. Itt elsősorban nem az ugyancsak nagy horderejű anyagi vonatkozású változásokra — mint például a középiskolai tandíjmentesség — gondolunk, hanem a tanulási lehetőség nagyarányú kiszélesítésére. Amikor nyilvánosságra kerültek a reform célkitűzései, sokan tafnáskod- va olvasták az elképzelést: kötelezővé és általánossá tenni a középiskolai oktatást, végezze el valamennyi gyerek a középiskolát, készüljön bármilyen pályára. S a hihetetlennek tűnő terv máris a megvalósulás útjára lépett. Az elmúlt évben az általános iskola nyolc osztályát elvégzett tanulók több, mint harminc százaléka tanult tovább megyénkben. Az idén tovább javul ez az arány, mert az volt a törekvés, hogy a középiskolák minden fiatalt felvegyenek, aki alkalmasnak bizonyul a továbbtanulásra. S gyakorlatilag senkit sem kellett megyénkben elutasítani azok közül, akik középiskolai továbbtanulásra jelentkeztek. Az idén a megye középiskoláiban huszonhét osztály- lyal indult több, mint az elmúlt tanévben. Kevesen gondoltak arra, milyen anyagi terhet jelent ez az államnak, s mekkora terheket jelent a középiskolai igazgatónak, pedagógusoknak, akik tanteremhiány ellenére is, sokszor egészen mostoha körülmények között is, de ellátják munkájukat. A klasszikus középiskola, a gimnázium mellett, az új középiskolai forma, a szakközépiskola is egyre nagyobb teret hódít. Lépésről lépésre haladva kiépül a szakmát is adó szakközépiskolák hálózata, amely nemcsak általános műveltséget, hanem azonnal biztos kenyeret jelentő szakmai végzettséget is nyújt. Társadalmunk tehát mindent elkövet annak érdekében, hogy művelt, elégedett, az életben helyét megtaláló nemzedékek nőjenek fel. De a lehetőségekkel okosan kell élni. Becsületesen kell küzdenie, tanulnia minden gyereknek, minden fiatalnak. S ebben az iskola mellett, nagy felelősség hárul a szülőkre is. Azokra a szülőkre, akiknek alkotó munkája lehetővé tette ezeket a reformokat. s akiknek két keze munkája teremtette meg a reformokhoz szükséges anyagi erőforrásokat. A társadalmi méretű áldozatvállaláson ki- vül tehát méltó magatartást és szorgalmas tanulást kell megkövetelniük gyerekeiktől. A kérdés válasz nélkül maradt A megye legfiatalabb kertészetében Mától: Különös vadászat A KÖZBIZTONSÁG A DABASI JÁRÁSBAN Pénteken délután a szlovéniai bányavárosban, Velenjében nagygyűlés zajlott le, amelyen Nyikita Szergejevics Hruscsov és Joszip Broz Tito beszédet mondott. Elsőnek Tito elnök lépett a mikrofon elé. — Jóleső érzés számomra, hogy előttetek, Velenje bányászai, dolgozói előtt üdvözölhetem azt az embert, aki a bányászok soraiból emelkedett föl a nagy Szovjetunió, az első szocialista ország élére, kedves barátunkat, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársat — mondotta a bevezetőben Tito. — A szocializmus napjaink döntő erejévé vált — folytatta. — Ezzel együtt növekszik a szocialista országok és minden szocialista és haladó erő felelőssége a világban. A szocialista rendszer fölényét a kapitalizmus felett, csakis anyagi eredményekkel, a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó emelésével lehet bebizonyítani, nem pedig mesékkel és forradalmi szólamokkal. Ezért teljesen egyetértünk a szovjet elvtársakkal, Hruscsov elvtárssal, akik teljesen indokoltan hangsúlyozzák, hogy a szocialista országok számára most a leglényegesebb az, hogy fejlesszék gazdasági erejüket, megszervezzék a korszerű termelést, olyan szintre emeljék a dolgozók életszínvonalát, amilyet a kapitalizmus nem ismer. — A szocialista országok egész háború utáni fejlődésükben szemben találták magukat kölcsönös viszonyuk és soraik marxista—leninista elvek alapján történő rendezésének problémájával. Ez nem könnyű dolog, és most sem megy könnyen — folytatta Tito. — Harcolunk minden olyan kísérlet ellen, hogy a forradalmi nemzetközi munkásmozgalmat letérítsék a marxizmus—leniniz- mus útjáról, az álforra- dalmiság, a rasszizmus, az anarchia útjára taszítsák. — Örülök neki, hogy itt is, mint mindenütt hazánkban, ahol Hruscsov elvtárs megfordult, a legközvetlenebb módon kimutatjátok testvéri érzéseiteket á szovjet nép és személyesen Hruscsov elvtárs iránt — mondotta a jugoszláv elnök. — Nekünk Jugoszláviában a háború után sók .nehézséget kellett megoldanunk. Utunkat körülményeink határozták meg. 1958-ban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártja viszonyáról Moszkvában aláírt nyilatkozat hangsúlyozta azt a lenini álláspontot, hogy a „szocialista fejlődés útjai különböző országokban és különböző feltételek között különbözőek és a szocializmus fejlődésének formagazdagsága hozzájár rul erősödéséhez’“. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Hruscsov elvtárs spliti beszédében hangsúlyozta eme álláspont helyességét. Jóleső érzés számomra, hogy ebben a kérdésben álláspontjaink teljesen azonoisak. Tito elnök méltatta a munkás-önigazgatás rendszerét, majd így folytatta: — Amikor a Szovjetunióban jártunk, alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy az utóbbi évtized alatt rendkívül nagy fejlődést értek el az építés az ipar, a mezőgazdaság, a VISEGRÁDI GONDOK <— Pest megyei Hírlap? — Igen, tessék! — Száraz János, a Visegrádi Községi Tanács vb-elnöke vagyok. Két érdekes problémáról szeretnék beszámolni, ami azt hiszem érdekli önöket is. — Tessék, szívesen hallgatjuk! — Augusztus 17-én adtuk át rendeltetésének a Fel- legvári utat, amelyen már autóval is eljuthatunk a várhoz. Ezt az utat a pesti 11-es számú fő közlekedési műúttal szeretnénk összekötni. A jelenlegi kocsiutat szélesíteni kellene, valamint burkolattal ellátni. Ez annál is inkább szükséges, mert a megnövekedőt autóforgalom miatt torlódások, fort galmi akadályok keletkeznek. A Fellegvári út megnyitását követő napon 700 autó kereste fél a várat. A jelenlegi kocsiút felújítása kiküszöbölné a fennálló közlekedési nehézségeket. Sajnos, az összekötő út megépítéséhez pénzünk nincs, azonban a Dunakanyar Intéző Bizottság és a Pénzügyminisztérium részéről ígéret van, hogy az öszekötőút felújításához szükséges ösz- szeg felét biztosítják az 1961-es költségvetésben. — A várban jelenleg üzemelő vendéglátóipari „bódé” nem felel meg a követelményeknek. Jó volna, ha egy új bisztró épülne, mert erre a látogatók joggal igényt tartanak. (d. s.) kultúra, a tudomány és a technika minden területén. Nagyszerű sikerek születtek a világűr meghódításában, a társadalmi viszonyok terén. Ez a szovjet párt- és államvezetés, és személyesen Hruscsov elvtárs lenini politikájának az eredménye. Mindez lehetővé teszi, hogy elérjék a kommunizmus építésének céljait, amelyeket az SZKP XXII. kongresszusán a párt programjába iktatott. — Mi most dolgozunk Jugoszlávia fejlődése új távlati tervének összeállításán. Az 1964-től 1970-ig terjedő új hatéves terv kidolgozásánál abból indulunk ki, hogy a szocialista Jugoszlávia gazdaságpolitikájának lényege a gondoskodás az emberről, a gondoskodás dolgozóink élet- és munkakörülményeinek állandó javításáról. — Állandó feladat a sokoldalú bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba. Ezzel összefüggésben tervbe vettük gazdasági kapcsolataink sokoldalú fejlesztését a szocialista országokkal, továbbá Ázsia, Afrika és Latin-Amerika államaival és a többi országgal. Ez lehetővé teszi a termelés ■ nagyobb fokú szakosítását, í tőlünk pedig megköveteli a magasabb szintű termeié- j kenység elérését. Egyetértek Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárssal, hogy ez a szocialista országok útja, a jólét felé, a szocializmus megvalósulása felé. — örömmel állapíthatom meg, hogy álláspontunk a lényeges nemzetközi kérdésekben azonos — folytatta Tito elnök. — Teljesen egyetértünk azzal, hogy napjainkban a kommunisták és általában a haladó emberek, különösen az államférfiak számára nincs fontosabb feladat, mint a háború megakadályozása, a világbéke megszilárdítása és a népek közötti együttműködés erősítése. A különféle politikai kalandorok és az építő jelle- í gű nemzetközi együttműkö-: dés ellenségei gyakran kiforgatják ezeket a nézeteket, s úgy akarják feltüntetni a Szovjetunió és Jugoszlávia, valamint a világ többi haladó erejének együttműködését, mint valamiféle „kapituláció a kapitalizmus előtt” a „forradalmi harc feladását” és így tovább: a világ azonban nem fog ezekkel haladni és nem is haladhat velük, mert kalandor elképzeléseik elfogadhatatlanok a nemzetközi munkás- mozgalom számára, a világ népei számára, amelyek tudTöbbszöri mosás után szalagon továbbítják feldolgozásra a nyers paradicsomot A gyár laboratóriumában gyártás közben is ellenőrzik a paradicsom sűrítmények minőségét. A mikroszkópnál Kancsár Ferencné laboráns (Folytatás a 2. oldalon) Az 5 kg-os paradicsom sűrítményekből eddig 300 eze dobozzal tároltak a raktárban. Hídvégi Balázs, az emelő villas targoncával t~szi helyére a dobozokat ÍMTI Foto, Beretii Ferenc felv.) PEST MEGYEI VII. ÉVFOLYAM, 204. SZÄM y | Háremszáz vagonnal több Idén három héttel hamarabb kezdték el a paradicsom fel^ ' «• r ö dolgozását a szokásos időpontnál a Nagykőrösi Konzervgyárjí ^ ban. A paradicsom beérésére kedvező időjárás, valamint a korai fájtok természtése lényegesen előbbre hozták a feldől- í gozás időszakát. Augusztus középig már hatvan vagon paray ^ dicsőm sűrítmény készült el a gyárban és az idei jó termés i lehetővé teszi, hogy ebben az évben az előirányzott 2 ezer y % vagon nyers paradicsom helyett 2300 vagonnal dolgozzanak ^ fel. A paradicsom sűrítményekből és a híres nagykőrösi le- £ í csőből az idén is több száz vagonnal exportálnak a külföldi y, ’ államokba. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA 70 FILLÉR 1863. SZEPTEMBER 1, VASÁRNAP I NAGYKŐRÖS I Álláspontunk a lényeges nßmzßtkäzi kéráésokbsn azonos Hruscsov és Ti8o beszéde a veiemfei na^g^ilSésen
