Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-10 / 186. szám

3C TÉR VÉR Térítés nélküli véradenapot ren­dezett a Vörös­/L kereszt Vecsé­€/ sen. A megmoz­duláshoz csatla­fi kozott Üllő és Gyömrö is. A 159 áldozatkész vér­Is adásra jelentke­K zett közül 119­nek a vére felelt meg. A véradó­segítették az ille­tékes községi tanácsok, és vö­röskeresztes szervezetek. Kü­lön kiemelkedő segítséget nyújtottak a vecsési Vörös­kereszt-szervezet tagjai, akik­nek ezúton is köszönetét mondunk! — Fizetés nélkül akart el­vinná egy budapesti önki­szolgáló boltból 49 forint 30 fillér áru holmit (csokolá­dét, vajat, májkrémet, ciga­rettát, felvágottat) Irsák Mi- hályné Maglód, Lovas utca 4. szám alatti lakos. A sza­bálysértési hatóság 250 fo­rintra bírságolta. — így tehát ötszörös árat kellett fizetnie. — Pilis—Ceglédi Honvéd barátságos mérkőzés lesz 11- én vasárnap délután 17 óra­kor a pilisi sportpályán. Előt­te 15 órakor Pilis ifi—Monor ifi barátságos mérkőzés. — Iparengedély nélkül fu­varozott Bagó Bálint gombai lakos, s a szabálysértése miatt 200 forintra bírságolták. — Taggyűlést tart az úri KISZ-szervezet vasárnap dél­előtt. — Százötven süldő érkezett csütörtökön a tsz-közi ser­téstelepre. — Katonai igazolványának elvesztése miatt 300 forintra bírságolták Kajos Károly Ül­lő, Gárdonyi utca 43. szám alatti lakost. — Sportnap lesz vasárnap délelőtt a gyömrői sportpá­lyán. A plakáton hirdetett versenyszámokban a helyszí­nen is lehet nevezni. — A már használhatatlan­ná vált rögzítő oldatot, a fi- xirvizet a monori, vecsési és gyömrői MÉH-telepen 30 fil­léres literenkénti áron át­veszik. ' . — Sertés ivartalanitást vég­zett Kovács Ferenc (Péteri, Pásztorház), ezzel állatorvosi gyakorlat körébe tartozó fel­adatot látott el, ami szabály- sértésnek minősül. 200 forint­ra bírságolták. — Lövészverseny lesz va­sárnap reggel Ecseren. A vá­logató jellegű versenyt a KISZ és az MHS rendezi a Gyömrői út mentén levő lő­téren. — Üj kerítéssel látták el a gyömrői MÉH-telepet. Az ud­varon is a korábbinál nagyobb rend tapasztalható. Remél­hető, hogy a változás majd a nyitvatartás pontos betartá­sára is. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Angyalok földié. Gom­ba: Egyiptomi történet. Gyömrö: Mindennap élünk. Maglód: Can- dide (széles). Mende: Csak ketten látszhatják. Monor: A két „N” út (széles). Nyáregyháza: Esős vasárnap. Pilis: Az elhagyott férj. Tápiósáp: Mici néni két élete. Tápiósüly: Münchhausen báró. Űri: A hét dada. Üllő: A múlt kávéháza. Vasad: Mi ketten, meg a ló. Veesés: Párizsi kaland (szé­les). V. ÉVFOLYAM. 18«. SZÁM 1963. AUGUSZTUS 10, SZOMBAT Járásunk legtisztább közös gazdasága: az úri Béke Tsz A tisztasági mozgalom te­rén egyre szebb eredmények születnek járásunkban. A mozgalom eredményessége a számok tükrében jól látható: Járásunk területién 21 409 lakóház van, ebből 1962- ben 13 598-nak (63 százalék) a rendjét, tisztaságát vizs­gálták meg. Az 1963. évi értékelés során a lakóházak 74 százalékát (15 781 házat) lá­togatták meg. Ismeretes, hogy az a ház, ahol tökéletes a rend és a tisztaság, száz pon­tot kaphat. 1962-ben az egy házra eső átlagos pontszám 77 volt, ez 1963-ban 86-ra • emelkedett, ami azt tanúsítja, hogy a la­kóházak tisztasága megnö­Dongnak, duruzsolnak a könnyű szárnyú méhek, a dús- lombú fák alatt sorakozó kaptárak között, aztán, ahogy felszáll az ezüstszínű harmat, elindulnak a kiskertek felé, ahol még virágoznak az égő­színű szalviák. szelíd tekintetű petúniák, ég felé kapaszkodó mályvák. — Nem hoznak ezek már virágport — legyint a közel fél évszázada méhészkedő IIo- vai István bácsi, fáradó tekin­tete mégis messzire kísér egy- egy szorgos mehet. Megpihen kezében a seprű, csendes, megfontolt minden szava: —" A dermesztő hideget átvészel­tek a méhek, volt bőven cu­korszirup, így számottevő veszteség nem érte az állo­mányt. Kicsit megkésett ugyan, de hat év után az idén olyan Idő volt akácvirágzás idején, amelyre minden mé­hész elmondhatta: rosszabb sose legyen. Hordtak is a mé­hek, teltek a sejtek, még a tartalékkereteket is felhasz­náltuk. A pergető 20—25 kiló mézet is csorgatott családon­ként. Persze, amikor még szeptemberben is virágzott a tarló, akkor 40 kiló is bele- csorgott a bőhasú bödönökbe, kannákba. Mert szorgalmas lakói vannak a méhek biro­dalmának! István bácsi gyakorlott kéz­zel leemeli a kaptár tetejét és kíváncsi tekintetünk követi, amit a tapasztalt méhész mu­tat: — Kétnaposak ezek a mé­hek és máris dolgoznak, a bel­ső rend fenntartása és a fejlő­dő peték mézzel Való ellátása a feladatuk. 15 nap után aztán szárnyra kelnek, virágot, vi­rágport keresnek. A sejtekből persze állandóan újabb „ház­őrzők” kelnek, mert a méhek élete igen rövid, néhány hé­tig élnek csak. Ezért igen fon­vekedett, nem utolsósorban a szervezett tisztasági moz­galom eredményeként. A számok mögött látnunk kell azt a komoly tartalmi, poli­tikai munkát is, amely ez­zel kapcsolatos. Az értékelés alkalmával közel 30 ezer emberrel beszélgettek el a ta­nácstagok, vöröskeresztes ak­tivisták. valamint a külön­böző társadalmi szervek megbízottjai. Felvilágosító munkájukkal elősegítették, hogy minél többen megis­merjék a szocialista egészség­ügy törekvéseit, valamint a betegségek megelőzésének íeP tételeit. A mozgalom eredményei nemcsak számszerűségük­ben, de tartalmilag is tos méhészteendő most a ser­kentő etetés, ezzel az anyát is dúsabb petézésre ösztönöz­zük. így erős, fiatal állomány telel át. Amikor az akác virá­got bont, már ez az állomány is kicserélődik. Ez itt a csa­ládfő — jóval nagyobb, élénk- sárga színű méh re mutat a kissé remegő ujj. Itt is, mint a mi társadalmunkban, a jó anya lényegesen befolyásolja a család gazdagságát, a gyűj­tött méz mennyiségét. Sok szó esik mostanában a méhanyák szelektálásáról, mert a jó tu­lajdonságait örökli a 40—50 •ezer fős család. Addig azon­ban, amíg zárt méhlegelők nincsenek nincs komoly je­lentősége ennek az iranyzat­Még tavasszal megírtam, hegy egy négylábú betörő fosztogatja a két monori telep nyúlketreceit. Azóta már jó­val kétszázon fölül van a nyu- laknak száma, amik áldoza­tul estek a titokzatos betö­rőknek. Éjjel jár vérengző út­jára, áldozatait nem eszi meg, „csak” megfojtja! Van olyan nyúltenyésztő, ahol egy éj- jel l8 darabot, az összes nyúl- állomámyt kipusztította. Már alig akad olyan ház, ahol még élő nyúl található. Mivel magam is a károsul­tak között voltam — tavasz- szal két nyulam esett áldoza­tul — megszívlelve a közmon­dást, hogy saját kárán tanul az ember, nyúlketreceimet dupla, erős tolózárral ellátva, biztonságban éreztem az álla­tokat. Nem így történt. 8-án, csü­törtökön reggelre mindkét anyanyulam ketreceit kifeszít­legjobban Tápiósáp köz­ségben mérhetők le. Szép eredménnyel dolgozott Ecser, Tápiósüly, Monor, Ve- csés és Gyömrő község is ez év első felében. Dicsé­retet érdemelnek a vasadi tanács vezetői, akik szív­ügyüknek tekintik a mozga­lom állandó fejlesztését. Ez évben is külön tanácsülési napirendi pontként tárgyal­ták meg az ezzel kapcsolatos teendőket. Az értékelés so­rán a község valamennyi házát meglátogatták. A mozgalom kiszélesítésé­vel javult a közegészségügyi helyzet a tsz-eken belül is. Az értékelő bizottságok meg­állapították, hogy minden tsz előbbre lépett e területen, kivéve a mo­nori Uj Életet, amelynek a bizottság a ma­ximális 100 ponttal szem­ben csak 36-ot tudott adni. Jól megérdemelt 95 ponttal az úri Béke Tsz megköze­lítette a követelményeket. A mozgalmat a cigány la­kosság körében is igyekeztek elterjeszteni, mivel nagyon sok fertőző megbetegedés forrása a cigány település gon­dozatlan állapota. Amennyire gazdasági helyzetük engedi, a cigányok is igyekeztek kör­nyezetüket tisztábbá tenni. Meghirdették a „tiszta isko­la, egészséges ifjúság” moz­galmat is. Ennek eredmé­nyeként kilenc iskola viseli a „tiszta iskola1’ címet; huszonhét pedagógus kapta meg a „kiváló egészségügyi munkáért” kitüntetést és az 1962—63-as iskolai évben 50 pajtás kapott e területen végzett tevékenységéért „jó ve, a nyulakat élettelenül ta­láltam. Ugyanakkor tőlünk a harmadik háznál három nyúl esett áldozatul a vérengző fe­nevadnak. Ezek után óva in­tek mindenki, akiknek még van élő nyúlállományuk: na­gyon vigyázzanak és figyel­jenek, a szabadon álló ketre­ceket fáskamrába, vagy más zárt helyre állítsák be. A ma­gam részéről — elég későn — úgy oldottam meg, hogy az utolsó nyulamat — amely azért menekült meg a pusztu­lástól, mert üdülni volt egy távoli baknyúlnál — zárt, erős ajtóval ellátott tyúkól­ban helyeztem el ketrecestől együtt. Végül kérem azokat, akik­nél esetleg újabban pusztít a betörő, közöljék velem, mert erős elhatározásom, hogy előbb-utóbb kinyomozom a tettest, és bíróság elé állítom. Szűcs Gyula Jó idő volt akácvirágzás idején — bőven gyűjtöttek a méhek nak. Kiss Sándor munkáért” kitüntetést. A négylábú betörő újabb garázdálkodásai A MONORI VASÚTÁL­LOMÁS PERONJÁN az egyik pádon újságok, képeslapok, könyvek vannak kirakosgat­va, hogy az olvasnivalót keresők könnyen válogat­hassanak belőlük. A pad végén egy fiatalember mo­hón szívja a cigarettáját és bizonytalan fejmozdulattal fordul a füst irányába. A fiatalember mellett ülő fiatal nő időnként harsány han­gon kínálgatja az újságo­kat és a többi olvasniva­lót, közben fürge ujjaival forgatja a horgolótűt, mely- lyel egy nagy fehér asztal­terítőn hurkolja egymásba a szemeket. Tekintete sza­naszét kalandozik, mintha keresne valamit, pedig ezek a szemek hiába keresik a fényt, a látnivalót. A férfi és a mellette ülő fiatal nö vak. Meghitt bizalommal és kedves közvetlenséggel vi­selkednek egymással. úgy, hogy mindenki felfigyel rá­juk és egymásután vásárol­ják tőlük az olvasnivalót... Bíznak a jó emberekben NÉHÁNY NAP MÚLVA a vasútállomás előtt, a kerti bokrok árnyékában, a gyors­büfé korlátjára kuporogva találtam őket. Déltájt ka­ronfogva láttam őket a li­geten keresztülmenni, nyil­ván hazafelé, vagy valahová ebédelni mentek. A legutóbbi piacnapon a vásárlók forgatagában lát­tam feltűnni törékeny alak­jukat, ahol szintén minden­felé kínálgatták az újságo­kat és olvasnivalókat... MEG KELLETT ISMER­KEDNEM VELÜK. Beszél­getésünk során szerények, kedvesek, panasz nélküliek voltak, pedig az élet mind­kettőjükhöz elég mostoha volt és most se hordja őket a tenyerén. Rimaszombati László 27 éves, a vakok intézetében nevelkedett, kefekötést ta­nult, keze, lába is hibás, erősen csökkent munkaké­pességű. Az intézetben is­merkedett meg a most 20 éves Laczkó Erzsébettel, aki 10 éves korában vesztette el a szemevilágát és operáció­val sem tudtak rajta segí­teni. A közös sorsban a fia­talság érzelmeinek kifür­készhetetlen útján összetalál­kozva az elmúlt év decem­berében összeházasodtak és szeretetteljes egyetértésben elindultak együttesen meg­küzdeni az élettel... Kocsis István bácsit, a mo­nori mozgó újságárust so­kan ismerik. Egy idő óta eltűnt, hallottuk, hogy kór­házba került és az egyik lábát amputálták. Kocsis bá­csi helyettesítésére szerződ­tette a monori. postahivatal vezetője a vak házaspárt. — A vasútállomás peron­ján jó helyünk volt — mond­ja Rimaszombati László —, tető alatt védve voltunk, az esőtől, naptól és az emberek szívesen vásároltak nálunk. Az utasellátó azonban til­takozott ellenünk, ezért ide húzódtunk a kerítés mellé. Ha egy kis deszkatetöt kap­nánk a fejünk fölé. nagy se­gítség lenne a számunkra. — Sok jó ember ismer ben­nünket — folytatja a szót a fiatalasszony, kedves mo­sollyal az arcán — bizto­san remélem, hogy fognak nekünk segíteni. NEM LEHET meghatódás nélkül elmenni ennek a két fiatal, sorsüldözött ember­nek az egymáshoz való gyen­géd ragaszkodása, élniaka- rása és bizakodása mellett, ök képességüknek megfele­lően dolgozni akarnak, nem alamizsnából, hanem keres­ményükből akarnak megélni. A társadalom feladata, hogy számukra segítséget, támo­gatást és munka álltaimat, ad­jon és ahol lehet, munka­körülményeiken javítson. Dr. Huszty Károly Piacellenőrzés Ellenőrzést tartott a monori piacon a megyei MÉK-vália- lat és a megyei tanács kereskedelmi osztálya. Megállapították, hogy a község piaci ellátottsága jó. A felhozatal bőséges és választékos. Nemcsak a járásunkbeli tsz-ek de még a ceglédi Aranykalász is képviselte magát. Az árak a fővárosi piaci árakhoz hasonlóak voltak. Kiss Rezső az üllői Kossuth Tsz juhíűróját és sajtját áru­sítja. Az árak felől érdeklődik Fekete Gyuláné Iparengedélyt ellenőriz a ba- zárosok közt Szalai Jánosné A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lat standján Kovács Béla áruforgalmi osztályvezető, Rátéthi István. Fehér Mihály és H. Kovács János ellen­őrök a dinnye minőségét vizsgálják Házhoz megy a szerviz A lakosság szolgáltató és ja­vítási szükségletének jobb el­látása céljából a Monori Szol­gáltató Ktsz a már közmegelé­gedésre működő cipész, fod­rász, fényképész, gumijavító, autószerelő és kékfestő részle­ge mellé rádió, tv és háztartá­si kisgépek javításával foglal­kozó részleget szervezett, mellyel Monor község és a környék lakossága régi kíván­ságának tett eleget. A közel 100 ezer forintos korszerű fel­szereléssel megindított részleg máris megnyerte a lakosság bizalmát. Az alig egy hete működő részleg szakértő és közismert munkatársai: Korb István és Korb József több mint húsz rádió- és tv-készülé- ket szólaltattak meg újra meg­elégedett tulajdonosaik örö­mére. Szabó László elnök és Szán­tó Tibor műszaki vezető nagy súlyt helyeznek rá, hogy ez a részleg minél közvetlenebbül állhasson a lakosság rendelke­zésére, ebből a célból intéz­kedtek, hogy a tv-készülékeket a hibabejelentés után 8 órán belül a háznál megvizsgálják, ha lehet megjavítják, ha na­gyobb munkáról van szó a készüléket a ktsz kocsijával be- és javítás után visszaszállít­ják. Pilis, Üllő, Gomba, Nyár­egyháza községekben, ahol a ktsz-nek felvevőhelye van, a hibás készülékeket le lehet adni, a ktsz kocsija a készülé­keket beszállítja a műhelybe és javítás után a felvevőhelyre visszaszállítja. A javítási költ­ségek az állami tarifa szerint alakulnak. (—ty) Két furcsaság Köztudomású, hogy a rnag- lód-nyaralói iskola mellett mű­ködik egy népszerű óvoda is. A télen sök baj volt a ké­ménnyel, Füstölt. Szegény Vavrik Lajosnénak, az óvoda dajkájának, segítségére jött az egész család, hogy a bajon se­gítsenek. Férje hajnalban ott pölt, Tibor, a VIII. osztályos fia, fél hétkor már segédke­zett édesanyjának... Kisült, hogy a kémény nyílása szűk, három kályha égésekor kevés a nyílás. Meg akarták építeni a má­sodik kéményt, de kiderült, hogy a kéményt egy „kanyar­ral" építették, s ezt egy közbe­iktatott, s külön erre a célra lerakott gerendadarabra rak­ták ... Megállapították, hogy tűzveszélyes, s jelenlegi formá­jában nem szabad használni. Az átépítés többletkiadást je­lent. Ki fogja azt megfizetni? Bizony, gondatlanul jártak el, amikor építették a ké­ményt! A másik: mindkét épület padlásfeljárója a nevelői la­kásból nyílik. A nyáron elő­állt az a furcsaság, hogy jött a kéményseprő, s nem tudott a padlásra felmenni, mert minőikét nevelő családostúl tá­vol volt... A kéményseprő dolgavégezetlenül távozott, pe­dig milyen ésszerű lett volna az iskola kéményeit a nyíri szünetben kikotortatni! Dehít hogyan menjen fel a padlásra, ha a nevelők nincsenek itthon, s lakásuk ajtaja zárva van? Erre nem gondoltak a terve­zésnél? — esjó — Jól sikerült mérkőzés volt Vecsési Spartacus-Bp. MÁV Előre 6:0 (3:0) A vecsési együttes harmadik barátságos mérkőzésén a követ­kező összeállításban lépett pá­lyára: Dezslik — Kegyes!, Trasz- szer. Schubert — Fekete J.. Ma- kovecz — Földi, Szűcs. Békefi, Mercz. Kári. Akik kint voltak a mérkőzésen, azok örömmel tapasztalhatták, hogy a vecsési együttes lsen 1ó formában látszott. A közönség el­sősorban — s ez érthető —. a fiatalok iátékát nézte kettőzött figyelemmel. s megelégedéssel nyugtázta ió iátékukat. Szűcs például már teljesen beleilleszke­dett a csatársorba, s volt néhány olyan megmozdulása, amely vas­tapsot kapott, a mérkőzés hőse effvébként n formájában nagyon feljavult Békefi volt, aki ragyogó csatárteljesítményt: ..mesterötöst” ért el. A hatodik gól szerzője a szintén ió formában játszó Kárt volt. 9 mérkőzést összegezve meg­állapíthatjuk: jólsikerült edző­mérkőzés volt. a fiatalok beépíté­se. a csapatjáték fejlesztése 1ó úton halad. Jók: Békefi, Trasszer. Kári. Szűcs. Dezslik. Vasárnap a Bo. Helyiipar együttese látogat Ve- esésre. (szalontai) Köszön etünket fejezzük ki mind­azoknak, akik felejthetetlen édes­anyánk özv. Ausnitz Ferencié el­vesztése feletti mély gyászunkban osztoztak, temetésén részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyez­tek. A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom