Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-28 / 200. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1963. AUGUSZTUS 28, SZERDA Bevezetik az itatásos borjúnevelést a Rákóczi Termelőszövetkezetben A Rákóczi Termelőszövetkezet újsághirdetés útján állatgondozókat keresett. A hirdetésre öt hajdúdorogi fiatal állatgondozó jelentkezett. Az egyhónapos próbaidőt derekasan ledolgozták, és végleges szerződéskötésre határozták el magukat mind az öten. A termelőszövetkezet egy kis átalakítással mindegyiknek egy szoba kony- hás lakást biztosított. A lakásokat teljesen ingyen kapták. Mind az öt családot saját költségén szállította Nagykőrösre a termelőszövetkezet. Mindnyájan megszerették a helyet. A lakás is nagy örömet okozott nekik. Véglegesen a termelőszövetkezet tagjai akarnak maradni. Jövedelmük * 65—70 munkaegység havonta, melyet a szerződés szerint 20 forinttal szorozva kapják meg. A termelőszövetkezet tehenészete 48 tehénből áll. Ebből 88 fejős. Napi 240 liter a tej- átlag. Ehhez a 48 tehénhez négy fejőgulyást állított be a gazdaság. Egy kocsit is kaptak és ezzel az állatok takarmányozását is ellátják. A hízómarha-állomány 14 darab. Augusztus 22-én 34 hízott marhát adtak át az állat- forgalmi vállalatnak 184 mázsa 56 kilogramm súlyban, 236 215 forint értékben. Szopósborjú 14 van állományban. A Petőfi Termelőszövetkezetben bevált itatásos borjúnevelést meg akarják valósítani, azonban a hozzávaló épületet át kell még alakítani. A hízóba állított 14 marhán kívül 5 tinó „bébi” hizlalás alatt áll. — fehér — Miért nincs sorszám az SZTK-rendelőben? — Tapasztalataink szerint a közönség nemigen szerette ezt a nem éppen jó megoldású számrendszert az SZTK-ban, a rendelőszobák ajtóin. Mondhatnám, mindennap eltüntették ismeretlen tettesek az ajtókról. A közönség ezzel akart tiltakozni a neki nem tetsző SPORT A Tatabányai Bányász SK az Arany János-serleg védője sanyik József (Sz), 2. Csőke (K). Középsúly: 1. Varga Ferenc (Sz), 2. Benyik (N). Félnehézsúly: 1. Szabari Tibor (K). 2. Turáni (Sz). FELNŐTTEK. Légsúly: 1. Keméndi Sándor (T). 2. Farkas. (N), 3. Porok (Sz). Harmatsúly: 1. Varga Zsigmond (T), 2. Mondok (Sz). Pehelysúly: 1. Nagy Károly (T), 2. Gonda (T). 3. Sági (K). Könnyűsúly: 1. Péntek István (T), 2. Gaál (Sz). Kis- váltósúly: 1. Vigh Sándor (K). 2. Határközi (T). Váltó- súly: 1. Dienes Balázs (T), 2. Kovács I. (N). Nagyváltósúly: 1. Molnár Zoltán (T), 2. Töltési (T), 3. Ignácz (SzMTE). Középsúly: 1. Csiszár László (T), 2. Beregszászi (K), 3. Vincze (T). Félnehézsúly: 1. Dobó Gyula (SzMTE), 2. Szabó (N), 3. Al- mási (K). CSAPATVERSENYBEN 1., s egyben az Arany János- serleg védője a Tatabányai Bányász 53 ponttal. 2. Szentendre 40, 3. Szolnok 27, 4. Nagykőrös 23, 5. Kecskemét 20 ponttal. számrendszer ellen. Az SZTK személyzete hosszú ideig mindig újra és újra elkészítette a számozó tömböket, végül is meguntuk az örökös harcot, abbahagytuk a számozott kartonok kirakását — mondotta dr. Faragó Kálmán főorvos. — A közönségnek bizonyos tekintetben igaza van, mert kiegészítő rendelésnél, amikor például még két-három helyre is be kell mennie a betegnek, mindig újra és újra számot kellett húznia. Egyszóval a módszer kissé nehézkes is volt. — Egy új módszer bevezetését tervezzük. A bejárati helyiség portásfülkévé lesz átalakítva, ahol két portással éjjel-nappali szolgálatot akarunk megvalósítani. Ezek a portások fogják a sorszámot osztani mindenkinek az érkezési sorrendben. A sorszámmal való visszaéléseket is meg lehet majd akadályozni. — A másik megoldás szerint a portások a betegek kartotékjait kezelnék és mindenki a saját kartotékját kapná meg, azzal járna a megfelelő rendelőbe. De ennek is megvannak, meglesznek a hátrányai. Egyelőre egy kis türelmet kérünk, mert személyzet hiányában a két portást nem tudjuk szolgálatba állítani. — Az ősszel valószínűleg egy alkalmas embert kapunk a kórháztól a portási szolgálatra. Ezzel az egy portással legalább a nappali forgalmas időszakot meg fogjuk tudni könnyíteni. — 1964 tavaszára, ha a kilátásba helyezett másik portást is megkapjuk, kétműszakos szolgálattal az esti. éjjeli kezelést is gördülékenyebbé tesz- szük — fejezte be tájékoztatóját dr. Faragó Kálmán főorvos. F. Sz. Pótbeiratás a Kossuth iskolában A Kossuth Lajos általános iskolában a pótbeiratásokat augusztus 29-én és 30-án délelőtt b—12-ig és délután 3—6-ig tartják. A tanévnyitó ünnepély időpontja szeptember 2-án, délután 4 óra, a Patay úti épület udvarán. Az iskola napközi otthonába a beiratások alatt kell a kereseti igazolásokat beadni. Megkezdődtek a beiratások a dolgozók levelező általános iskolájába. (IV. Patay u. 20.) Jelentkezni és beiratkozni szeptember 5-ig kell az iskola igazgatójánál. Beírás feltétele az előző bizonyítvány. Avarkori ásatások? Nem! A Tormáson épülő új házakról készült a felvétel (Godány felv.) Nagyon jóacsányi dinnye, de a jövő a sugárbébié A Petőfi Termelőszövetkezet IX. üzemegységének területén több csányi dinnyés dolgozik. Forgó Zoltán és Forgó Ferenc, a két csányi testvér 20 hold földön termeszti a diny- nyét. Igen előnyös és kellemes tavasztól őszig a két rokonnak az egymás melletti élés. Ha kell, még a munkában is seÚj emberek a volánnál Wartburgon jár a Isz-tag, Skodán a könyvelő gítik egymást. Egyik a másik ügyes-bajos dolgát is elinsézi a városban és a piacon. őshazájuk Csány, Hatvan mellett. Négyezer lakosú község, szinte minden családja dinnyetermesztő. Tavaszonként az egész falu szétrajzik az ország különböző részeibe, dinnyét termeszteni. Nagykőrösön mintegy húsz család telepedett le nyárra a város termelőszövetkezeteiben. Körülbelül ugyanennyi Cegr léden is. Tavasztól őszig a hagyományos, maguképítette földházakban laknak. Ezt a házikót ősszel sorsára hagyják tavaszig. S mivel a dinnyeföld évről évre más-más helyen van kijelölve, tavasszal a házat szétbontják, és az új helyen egy-kettőre felépítik. Három fajta görögdinnyét termesztenek. A fekete hajú, aprómagú pirosbélű csányi dinnye a legkésőbb érő. Az ardecki fajta ugyanolyan mint a csányi, de korábban érik és valamivel édesebb. Mind a kettőt, de különösen a csányi dinnyét kiszorítja lassan a sugárbébi nevű görögdinnye. Ez is fekete hajú, de halvány zöld csíkozósú. Ez a legkorábban érő zamatos dinnye. Amíg ez ki nem fogy a földekről, a MÉK másfajta dinnyéket nem is szívesen vesz át. Ezé a dinv- nyéé a jövő, mert tovább is eláll, és emiatt az exportszállításokra igen alkalmas. 1964-ben dinnyéseink a su- gérbébi dinnyefajta termesztésére rendezkednek be. Eddig mintegy 5 vagon dinnyét adtak át a MÉK-nek. de a bő termés miatt még mintegy öt vagonnal fognak leszedni. A tavalyi dinnyetermés kevesebb volt, az idei bőséges termés miatt olcsóbb a diny- nye. de a tavalyi 30—35 ezer forintos keresetet így is el fogják érni. Az eddig átadott dinnyét Itt a földeken csomagolták ládákba. Anglia részére. Ősszel — szeptember végén — ha a háztáji kukoricájukat letörik. hazamennek Csányba, de tavasszal újra itt lesznek. — ér A rendőrség felhívása A városi rendőrkapitányság bűnvádi eljárást folytat csalás bűntette miatt Tóth Sándor (Nagykőrös, Abonyi u. 9. sz. alatti lakos) ellen. A rendőrség felkéri a károsultakat, akik Tóth Sándor részére különböző címen pénzt kölcsönöztek, s a kölcsönkért összeget Tóth részükre ez ideig nem fizette vissza és feljelentést eddig még nem tettek, jelentkezzenek a városi rendőrkapitányság I. emelet 11. számú helyiségében. Mit látunk a mozikban? Amíg az utolsó vendég elmegy. Angol társadalmi filmdráma. 14 éven alul nem ajánlott! Kísérőműsor: Jean Juare.?, Kilenc perc. Az előadások 6 és 8 órakor kezdődnek; SZÖGÖN A KARIKÁS--------------; s zagot. Voltam segéd Kecskén, % Kocséron, majd idekerültem\ Nagykőrösre, ahol Erdélyi ! Zsigmond, a híres szíjgyártó- ! mester szívesen látott. — Rengeteg csikóbőrös ku-í lacsot és még több karikási ostort csináltunk, A mester$ szorgalmasan járta a vásáro-1 kát, de jöttek csőstül a meg-$ rendelések Kecskemétről, Bu-} gacról, a majsai. halasi szíj-í gyártók is tőlünk vásároltak,S de nem volt ritka a vevő túli a Tiszáról sem. ; — Nyugdíjazásom után a j Szabadság Termelőszövetkezeti alkalmazott. Kétszázötvenj munkaegységem van egy év-í re és természetesen egy hold‘s háztáji. Munka van bőven- 'í Ahol kétszázötven lovat tarta-l nak, ott mindig van dolga al szíjgyártónak, — Es a csikóbőrös kulacs-1 csal meg a karikással hánya-> dán áll, Dávid bátyám? í — Kulacsot ma már senkii sem keres. Csikóbőr sincsen.! Az elmúlt időkből még kétl karikást őriztem. Ezek közüli az egyikkel megajándékoztamj a városi múzeumot. Az igaz-\ gató nagyon meleg hangú le-i vél kíséretében köszönte meg\ az ajándékot, Az utolsó kari-', kis pedig itt lóg a szögön í M ’arlcm I- R kezeti tag. Az országosan ismert Arany-kutató gimnáziumi tanár és fia is Wartburgon jár, de Wartburgja van Técsi Zsigmond boltvezetőnek, Szűcs Dénes tejkezelőnek és Kiss Dénes szövetkezeti tagnak is. Meglepően sok pedagógust találok az autótulajdonosok között, de szép számmal vannak kisiparosok. Makai Sándor könyvelő, Halápi Dénes építésvezető és Illés Gyula, a brigádvezető Skodán járnak. Fodor József segéd- munkásnak Mercedese van. Két gépkocsivezető, Forgács István és Szente Gyula Wartburgon büszkélkedhet és Győri Kálmán földművesnek Moszkvicsa van. Néhány kikapott adat, csak szemléltetésül. Megváltozott a világ. Uj emberek a volánnál. Csupa boldog autótulajdonos, aki valamikor erről a luxusról nem is álmodhatott! — si NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL! Évek óta megszokott dolog az már Nagykőrösön, hogy valakit a Híradó riportere megszólaltat, és a nyilatkozatot a sajtó közli. Am a hiba ott van, hogy a nyilatkozattal baj van. I.elkiismeret és felelősség kérdése ez. Munkaterületét mindenki maga ismeri, a sajtó munkatársa nem láthat bele mindenbe. Ennek ellenére őszintén kell nyilatkozni! Sőt nagyobb felelősséggel tartozik a közösséggel szemben, munkája iránt az, aki nyilatkozik. Csak egy példát (sajnos több is van). Néhány helyen nem fejezték be az iskolák karbantartását, felújítását augusztus 20-ig. És még takarítani is kell! Az illetékes nyilatkozat pedig — annak idején — nem hagyott kétséget az iránt, hogy augusztus 20-ig ezzel a munkával végeznek városunkban. Csakhogy más a nyilatkozat és más a valóság! ... — Jármüvével a menetiránnyal szemben várakozott Mausz György Tompa u. 2. szám alatti lakos. 100 forintra bírságolta a rendőrség szabálysértési hatósága. — A Rákóczi Termelőszövetkezet július 31-ig 6 mázsa görögdinnyét értékesített 1800 forint értékben. — Kétszáz forint kártérítést kapott az Állami Biztosító helyi fiókjától Nagy Gusztáv üzemi balesete miatt. Ki emlékszik már azokra az időkre, amikor a város utcáin végigdöcögött a mai gépkocsi tiszteletreméltó őse. Az emberek megfordultak utána. Talán egy kicsit finy- nyásan vették tudomásul a kipöfögő benzinszagot. Akadt olyan is, aki nem nagy jövőt jósolt az ördög szekerének becézett járműnek. Nagyon lassan szaporodott a kocsik száma. A tulajdonosok csak a vagyonosabb osztályból kerültek ki. A földbirtokos, a j^ángazgató, á dúsgazdag kerésüedó ' es mutatóban egy-egy orvos vagy éppen fiskális. Néhány évvel ezelőtt gyökeresen megváltozott a kép a gépkocsitulajdonosok tekintetében. Az orvosok foglalkozásuk következtében kénytelenek autót tartani. De ugyanakkor a kisemberek százai ülnek a volánnál, és boldogan vezetik saját kocsijukat. Csak rövid időre kukkantottunk be az illetékes hely nyilvántartásába, és meglepetten láttuk, mennyire eltolódott az arányszám olyan emberek javára, akik valamikor nem is álmodhattak saját gépkocsiról. Már az elején hat Wartburgot számolok. Az első boldog tulajdonos Huszár Kálmán termelőszövetkezeti elnök, a sorban, következő Técsi Ferenc termelőszövet— Akkortájt a határban még gyakran találkoztunk a gulyával, a ménessel, nagy tálkákban legeltették a csikókat és a pásztorember fontos eszköze volt a kulacs meg a karikás. — Csikóbőrös kulacs nagy divat volt. A Kecskeméten készült suba, a Félegyházán dolgozó szűrszabók kezéből kikerült szűr mellé vágott a csikóbőrös kulacs. Enélkül még a vőfély sem indult el a h ívogatásra. — Jászkarajenőn szabadultam fel és az akkori idők szokása szerint elindultam világot látni. Az újpesti Wolfner- gyárba kerültem, onnan is vo- vonultam be katonának, amikor kitört az első világháború. Eltelt az az öt esztendő is és nyugtalan időkre kerültem vissza Újpestre. Mint szervezett munkás részt vettem 1919-ben a karhatalomban és ezt bizony hosszú ideig nem felejtették az otthonvalók. A falumban nem kaphattam iparengedélyt, de még mint segédet sem tűrtek meg. Mesterem már régen meghalt, nyakamba vettem ismét az orSzombat délután. Dávid Józsi bácsi a gyalogszéken ül és lassú, tempós mozdulatokkal aprítja a dinnyehéjat. Nem is kell megkérdezni, milyen jószág számára készíti az ennivalót, hiszen az ólból a malacka időnként nyugtalan rö- fögéssel jelentkezik. Ki beszél ma már csikóbőrös kulacsról? Ki emlékszik a. hajdani csikósok, gulyások nélkülözhetetlen szerszámjára, a karikásra! Amikor Józsi bácsinak elmondom, mi járatban vagyok, felcsillan a szeme. Bizony elismeri, hogy erről már egyre kevesebbet beszélnek az emberek. Eltűnt az a világ, kár is rá szót pazarolni. A hetvenedik évhez közeledő embernek annyi az élménye, annyi a mondanivalója. — Amikor én még suttyó le- ; gényke voltam, akkor a szíjgyártó nyerges is volt, sőt az ; én egykori mesterem, Erdélyi • Boros László még a kárpitosig Sághoz is értett. Jászkarajenőn i élt, de messze vidéken neveze- l tes volt remekbeké szült csikó- ; bőrös kulacsairól, karikás os- '■ torairól. Augusztus 24-én és 25-én Nagykőrösön rendezték meg első alkalommal az Arany János ökölvívó-emlékversenyt, amelyen öt egyesület 58 ifjúsági és felnőtt versenyzője vett részt. A Tatabányai Bányász 14, a Kecskeméti Lakatosipari SK 10, a Szolnoki MTE 8, a Szentendrei Építők 16 és a rendező Nagykőrösi Kinizsi 10 ökölvívóval képviseltette magát. A mérkőzéseket mintegy 400 érdeklődő nézte végig a szombati és a vasárnapi döntőn. Egyes súlycsoportokban körmérkőzéses formában, a zömében kieséses rendszerben, de több számban csak a döntő megvívásával dőlt el a sorrend. A két napon negyvenszer szólalt meg a gong, negyvenszer hirdetett eredményt a Gábor, Böszörményi, Ko- hajda, Berkecz játékvezető- négyes. Ezen a negyven ösz- szecsapáson láthattunk sok érdekes mérkőzést, de igazán magas színvonalút nem sokat. A kétnapos találkozót inkább nagy lelkesedés,, küzdőszellem jellemezte. A \ kétnapos viadal legszebb, $ legkiemelkedőbb mérkőzése a kisváltósúlyú Téglás (Szol- J nők)—Hajagos (Kecskemét) \ mérkőzés volt. Említésre; méltó még a pehelysúlyú ! Gonda (Tatabánya)—Kozma í (Kecskemét), a Nagy (Tata-/ bánya)—Sági (Kecskemét), a! könnyűsúlyú Gombai (Nagy-J kőrös)—Gaál (Szentendre), a! nagyváltósúlyú Ignácz (Szol- ! nolc)—Molnár (Tatabánya) és! a döntőbeli Gombai (Nagy-! kőrös)—Kiss (Szentendre) és: a Dobó (Szolnok)—Szabó j (Nagykőrös) mérkőzés. ! Az egyes súlycsoportban < kialakult helyezések. Ifjúsá-j giak. Zárójelben Szentend- • re: (Sz), Nagykőrös: (N), Kecs-j kémét: (K), Tatabánya: (T),j Szolnok: (SzMTE). Légsúly: 1. Gacsal László; (Sz), 2. Kosik (Sz), 3. Pityur; (Sz). Harmatsúly: 1. Kovács i III. Ferenc (N). 2. Miriszlai (SzMTE). Pehelysúly: i. Vigh Albert (SzMTE), 2. Márics (Sz), 3. Dezső (N). Könnyűsúly: 1. Gombai László (N), 2. Kiss (Sz), 3. Mocsári (Sz). Kisváltósúly: 1. Téglás Gábor (SzMTE), 2. Kurok (Sz), 3. Hajagos (K). Váltósúly: 1. Németh István (SzMTE), 2. Dobai (Sz), 3. Merényi (Sz). Nagyváltósúly: 1. Ki-