Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-28 / 200. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1963. AUGUSZTUS 28, SZERDA Bevezetik az itatásos borjúnevelést a Rákóczi Termelőszövetkezetben A Rákóczi Termelőszövet­kezet újsághirdetés útján ál­latgondozókat keresett. A hir­detésre öt hajdúdorogi fiatal állatgondozó jelentkezett. Az egyhónapos próbaidőt dere­kasan ledolgozták, és végleges szerződéskötésre határozták el magukat mind az öten. A termelőszövetkezet egy kis átalakítással mind­egyiknek egy szoba kony- hás lakást biztosított. A lakásokat teljesen ingyen kapták. Mind az öt családot saját költségén szállította Nagykőrösre a termelőszövet­kezet. Mindnyájan megszerették a helyet. A lakás is nagy örö­met okozott nekik. Véglegesen a termelőszövetkezet tagjai akarnak maradni. Jövedelmük * 65—70 munkaegység havonta, melyet a szerződés szerint 20 forinttal szorozva kapják meg. A termelőszövetkezet tehe­nészete 48 tehénből áll. Ebből 88 fejős. Napi 240 liter a tej- átlag. Ehhez a 48 tehénhez négy fejőgulyást állított be a gazdaság. Egy kocsit is kap­tak és ezzel az állatok takar­mányozását is ellátják. A hízómarha-állomány 14 darab. Augusztus 22-én 34 hízott marhát adtak át az állat- forgalmi vállalatnak 184 mázsa 56 kilogramm súly­ban, 236 215 forint érték­ben. Szopósborjú 14 van állo­mányban. A Petőfi Termelőszövet­kezetben bevált itatásos borjúnevelést meg akarják valósítani, azonban a hoz­závaló épületet át kell még alakítani. A hízóba állított 14 marhán kívül 5 tinó „bébi” hizlalás alatt áll. — fehér — Miért nincs sorszám az SZTK-rendelőben? — Tapasztalataink szerint a közönség nemigen szerette ezt a nem éppen jó megoldású számrendszert az SZTK-ban, a rendelőszobák ajtóin. Mond­hatnám, mindennap eltüntet­ték ismeretlen tettesek az aj­tókról. A közönség ezzel akart tiltakozni a neki nem tetsző SPORT A Tatabányai Bányász SK az Arany János-serleg védője sanyik József (Sz), 2. Csőke (K). Középsúly: 1. Varga Ferenc (Sz), 2. Benyik (N). Félnehézsúly: 1. Szabari Ti­bor (K). 2. Turáni (Sz). FELNŐTTEK. Légsúly: 1. Keméndi Sándor (T). 2. Far­kas. (N), 3. Porok (Sz). Har­matsúly: 1. Varga Zsigmond (T), 2. Mondok (Sz). Pehely­súly: 1. Nagy Károly (T), 2. Gonda (T). 3. Sági (K). Könnyűsúly: 1. Péntek Ist­ván (T), 2. Gaál (Sz). Kis- váltósúly: 1. Vigh Sándor (K). 2. Határközi (T). Váltó- súly: 1. Dienes Balázs (T), 2. Kovács I. (N). Nagyváltó­súly: 1. Molnár Zoltán (T), 2. Töltési (T), 3. Ignácz (SzMTE). Középsúly: 1. Csi­szár László (T), 2. Beregszá­szi (K), 3. Vincze (T). Fél­nehézsúly: 1. Dobó Gyula (SzMTE), 2. Szabó (N), 3. Al- mási (K). CSAPATVERSENYBEN 1., s egyben az Arany János- serleg védője a Tatabányai Bányász 53 ponttal. 2. Szent­endre 40, 3. Szolnok 27, 4. Nagykőrös 23, 5. Kecskemét 20 ponttal. számrendszer ellen. Az SZTK személyzete hosszú ideig min­dig újra és újra elkészítette a számozó tömböket, végül is meguntuk az örökös harcot, abbahagytuk a számozott kar­tonok kirakását — mondotta dr. Faragó Kálmán főorvos. — A közönségnek bizonyos tekintetben igaza van, mert kiegészítő rendelésnél, ami­kor például még két-három helyre is be kell mennie a be­tegnek, mindig újra és újra számot kellett húznia. Egy­szóval a módszer kissé nehéz­kes is volt. — Egy új módszer bevezeté­sét tervezzük. A bejárati he­lyiség portásfülkévé lesz át­alakítva, ahol két portással éjjel-nappali szolgálatot aka­runk megvalósítani. Ezek a portások fogják a sorszámot osztani mindenkinek az érke­zési sorrendben. A sorszám­mal való visszaéléseket is meg lehet majd akadályozni. — A másik megoldás sze­rint a portások a betegek kar­totékjait kezelnék és minden­ki a saját kartotékját kapná meg, azzal járna a megfelelő rendelőbe. De ennek is meg­vannak, meglesznek a hátrá­nyai. Egyelőre egy kis türel­met kérünk, mert személyzet hiányában a két portást nem tudjuk szolgálatba állítani. — Az ősszel valószínűleg egy alkalmas embert kapunk a kórháztól a portási szolgá­latra. Ezzel az egy portással legalább a nappali forgalmas időszakot meg fogjuk tudni könnyíteni. — 1964 tavaszára, ha a ki­látásba helyezett másik portást is megkapjuk, kétműszakos szolgálattal az esti. éjjeli ke­zelést is gördülékenyebbé tesz- szük — fejezte be tájékozta­tóját dr. Faragó Kálmán fő­orvos. F. Sz. Pótbeiratás a Kossuth iskolában A Kossuth Lajos általános iskolában a pótbeiratásokat augusztus 29-én és 30-án délelőtt b—12-ig és délután 3—6-ig tartják. A tanévnyitó ünnepély idő­pontja szeptember 2-án, dél­után 4 óra, a Patay úti épület udvarán. Az iskola napközi ottho­nába a beiratások alatt kell a kereseti igazolásokat be­adni. Megkezdődtek a beiratá­sok a dolgozók levelező ál­talános iskolájába. (IV. Pa­tay u. 20.) Jelentkezni és be­iratkozni szeptember 5-ig kell az iskola igazgatójánál. Beírás feltétele az előző bi­zonyítvány. Avarkori ásatások? Nem! A Tormáson épülő új házakról készült a felvétel (Godány felv.) Nagyon jóacsányi dinnye, de a jövő a sugárbébié A Petőfi Termelőszövetke­zet IX. üzemegységének terü­letén több csányi dinnyés dol­gozik. Forgó Zoltán és Forgó Fe­renc, a két csányi testvér 20 hold földön termeszti a diny- nyét. Igen előnyös és kellemes ta­vasztól őszig a két rokonnak az egymás melletti élés. Ha kell, még a munkában is se­Új emberek a volánnál Wartburgon jár a Isz-tag, Skodán a könyvelő gítik egymást. Egyik a másik ügyes-bajos dolgát is elinsézi a városban és a piacon. őshazájuk Csány, Hatvan mellett. Négyezer lakosú köz­ség, szinte minden családja dinnyetermesztő. Tavaszonként az egész fa­lu szétrajzik az ország kü­lönböző részeibe, dinnyét termeszteni. Nagykőrösön mintegy húsz család telepedett le nyárra a város termelőszövetkezeteiben. Körülbelül ugyanennyi Cegr léden is. Tavasztól őszig a hagyomá­nyos, maguképítette földhá­zakban laknak. Ezt a házikót ősszel sorsára hagyják tava­szig. S mivel a dinnyeföld év­ről évre más-más helyen van kijelölve, tavasszal a házat szétbontják, és az új helyen egy-kettőre felépítik. Három fajta görögdinnyét termesztenek. A fekete hajú, aprómagú pirosbélű csányi dinnye a legkésőbb érő. Az ardecki fajta ugyanolyan mint a csányi, de korábban érik és valamivel édesebb. Mind a kettőt, de különösen a csányi dinnyét kiszorít­ja lassan a sugárbébi ne­vű görögdinnye. Ez is fekete hajú, de halvány zöld csíkozósú. Ez a legkoráb­ban érő zamatos dinnye. Amíg ez ki nem fogy a földekről, a MÉK másfajta dinnyéket nem is szívesen vesz át. Ezé a dinv- nyéé a jövő, mert tovább is eláll, és emiatt az exportszál­lításokra igen alkalmas. 1964-ben dinnyéseink a su- gérbébi dinnyefajta ter­mesztésére rendezkednek be. Eddig mintegy 5 vagon dinnyét adtak át a MÉK-nek. de a bő termés miatt még mintegy öt vagonnal fognak leszedni. A tavalyi dinnyetermés ke­vesebb volt, az idei bőséges termés miatt olcsóbb a diny- nye. de a tavalyi 30—35 ezer forintos keresetet így is el fogják érni. Az eddig átadott dinnyét Itt a földeken csomagolták ládák­ba. Anglia részére. Ősszel — szeptember vé­gén — ha a háztáji kukoricá­jukat letörik. hazamennek Csányba, de tavasszal újra itt lesznek. — ér A rendőrség felhívása A városi rendőrkapitány­ság bűnvádi eljárást folytat csalás bűntette miatt Tóth Sándor (Nagykőrös, Abonyi u. 9. sz. alatti lakos) ellen. A rendőrség felkéri a ká­rosultakat, akik Tóth Sán­dor részére különböző cí­men pénzt kölcsönöztek, s a kölcsönkért összeget Tóth ré­szükre ez ideig nem fizette vissza és feljelentést eddig még nem tettek, jelentkez­zenek a városi rendőrkapi­tányság I. emelet 11. számú helyiségében. Mit látunk a mozikban? Amíg az utolsó vendég el­megy. Angol társadalmi film­dráma. 14 éven alul nem ajánlott! Kísérőműsor: Jean Juare.?, Kilenc perc. Az előadások 6 és 8 órakor kezdődnek; SZÖGÖN A KARIKÁS--------------; s zagot. Voltam segéd Kecskén, % Kocséron, majd idekerültem\ Nagykőrösre, ahol Erdélyi ! Zsigmond, a híres szíjgyártó- ! mester szívesen látott. — Rengeteg csikóbőrös ku-í lacsot és még több karikási ostort csináltunk, A mester$ szorgalmasan járta a vásáro-1 kát, de jöttek csőstül a meg-$ rendelések Kecskemétről, Bu-} gacról, a majsai. halasi szíj-í gyártók is tőlünk vásároltak,S de nem volt ritka a vevő túli a Tiszáról sem. ; — Nyugdíjazásom után a j Szabadság Termelőszövetkezeti alkalmazott. Kétszázötvenj munkaegységem van egy év-í re és természetesen egy hold‘s háztáji. Munka van bőven- 'í Ahol kétszázötven lovat tarta-l nak, ott mindig van dolga al szíjgyártónak, — Es a csikóbőrös kulacs-1 csal meg a karikással hánya-> dán áll, Dávid bátyám? í — Kulacsot ma már senkii sem keres. Csikóbőr sincsen.! Az elmúlt időkből még kétl karikást őriztem. Ezek közüli az egyikkel megajándékoztamj a városi múzeumot. Az igaz-\ gató nagyon meleg hangú le-i vél kíséretében köszönte meg\ az ajándékot, Az utolsó kari-', kis pedig itt lóg a szögön í M ’arlcm I- R ­kezeti tag. Az országosan ismert Arany-kutató gimná­ziumi tanár és fia is Wart­burgon jár, de Wartburgja van Técsi Zsigmond boltve­zetőnek, Szűcs Dénes tejkeze­lőnek és Kiss Dénes szö­vetkezeti tagnak is. Meglepően sok pedagógust találok az autótulajdonosok között, de szép számmal vannak kisiparosok. Makai Sándor könyvelő, Halápi Dé­nes építésvezető és Illés Gyula, a brigádvezető Skodán járnak. Fodor József segéd- munkásnak Mercedese van. Két gépkocsivezető, Forgács István és Szente Gyula Wart­burgon büszkélkedhet és Győri Kálmán földművesnek Moszkvicsa van. Néhány kikapott adat, csak szemléltetésül. Megvál­tozott a világ. Uj emberek a volánnál. Csupa boldog autótulajdonos, aki valami­kor erről a luxusról nem is álmodhatott! — si NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL! Évek óta megszokott do­log az már Nagykőrösön, hogy valakit a Híradó ri­portere megszólaltat, és a nyilatkozatot a sajtó közli. Am a hiba ott van, hogy a nyilatkozattal baj van. I.elkiismeret és felelősség kérdése ez. Munkaterületét mindenki maga ismeri, a sajtó munkatársa nem láthat bele mindenbe. Ennek ellenére őszintén kell nyilatkozni! Sőt nagyobb felelősséggel tarto­zik a közösséggel szemben, munkája iránt az, aki nyi­latkozik. Csak egy példát (sajnos több is van). Néhány helyen nem fejezték be az iskolák karbantartását, felújítását augusztus 20-ig. És még ta­karítani is kell! Az illeté­kes nyilatkozat pedig — an­nak idején — nem hagyott kétséget az iránt, hogy au­gusztus 20-ig ezzel a mun­kával végeznek városunk­ban. Csakhogy más a nyi­latkozat és más a való­ság! ... — Jármüvével a menet­iránnyal szemben várakozott Mausz György Tompa u. 2. szám alatti lakos. 100 forintra bírságolta a rendőrség sza­bálysértési hatósága. — A Rákóczi Termelőszö­vetkezet július 31-ig 6 mázsa görögdinnyét értékesített 1800 forint értékben. — Kétszáz forint kártérítést kapott az Állami Biztosító he­lyi fiókjától Nagy Gusztáv üzemi balesete miatt. Ki emlékszik már azokra az időkre, amikor a város ut­cáin végigdöcögött a mai gépkocsi tiszteletreméltó őse. Az emberek megfordultak utána. Talán egy kicsit finy- nyásan vették tudomásul a kipöfögő benzinszagot. Akadt olyan is, aki nem nagy jö­vőt jósolt az ördög szeke­rének becézett járműnek. Nagyon lassan szaporodott a kocsik száma. A tulajdo­nosok csak a vagyonosabb osztályból kerültek ki. A földbirtokos, a j^ángazgató, á dúsgazdag kerésüedó ' es mutatóban egy-egy orvos vagy éppen fiskális. Néhány évvel ezelőtt gyö­keresen megváltozott a kép a gépkocsitulajdonosok te­kintetében. Az orvosok fog­lalkozásuk következtében kénytelenek autót tartani. De ugyanakkor a kisemberek szá­zai ülnek a volánnál, és bol­dogan vezetik saját kocsiju­kat. Csak rövid időre kukkantot­tunk be az illetékes hely nyilvántartásába, és megle­petten láttuk, mennyire elto­lódott az arányszám olyan emberek javára, akik vala­mikor nem is álmodhattak sa­ját gépkocsiról. Már az elején hat Wart­burgot számolok. Az első boldog tulajdonos Huszár Kálmán termelőszövetkezeti elnök, a sorban, következő Técsi Ferenc termelőszövet­— Akkortájt a határban még gyakran találkoztunk a gulyával, a ménessel, nagy tálkákban legeltették a csikó­kat és a pásztorember fontos eszköze volt a kulacs meg a karikás. — Csikóbőrös kulacs nagy divat volt. A Kecskeméten készült suba, a Félegyházán dolgozó szűrszabók kezéből kikerült szűr mellé vágott a csikóbőrös kulacs. Enélkül még a vőfély sem indult el a h ívogatásra. — Jászkarajenőn szabadul­tam fel és az akkori idők szo­kása szerint elindultam vilá­got látni. Az újpesti Wolfner- gyárba kerültem, onnan is vo- vonultam be katonának, ami­kor kitört az első világhábo­rú. Eltelt az az öt esztendő is és nyugtalan időkre kerültem vissza Újpestre. Mint szerve­zett munkás részt vettem 1919-ben a karhatalomban és ezt bizony hosszú ideig nem felejtették az otthonvalók. A falumban nem kaphattam iparengedélyt, de még mint segédet sem tűrtek meg. Mes­terem már régen meghalt, nyakamba vettem ismét az or­Szombat délután. Dávid Jó­zsi bácsi a gyalogszéken ül és lassú, tempós mozdulatokkal aprítja a dinnyehéjat. Nem is kell megkérdezni, milyen jó­szág számára készíti az enni­valót, hiszen az ólból a ma­lacka időnként nyugtalan rö- fögéssel jelentkezik. Ki beszél ma már csikóbő­rös kulacsról? Ki emlékszik a. hajdani csikósok, gulyások nélkülözhetetlen szerszámjára, a karikásra! Amikor Józsi bácsinak el­mondom, mi járatban vagyok, felcsillan a szeme. Bizony el­ismeri, hogy erről már egyre kevesebbet beszélnek az em­berek. Eltűnt az a világ, kár is rá szót pazarolni. A hetve­nedik évhez közeledő ember­nek annyi az élménye, annyi a mondanivalója. — Amikor én még suttyó le- ; gényke voltam, akkor a szíj­gyártó nyerges is volt, sőt az ; én egykori mesterem, Erdélyi • Boros László még a kárpitos­ig Sághoz is értett. Jászkarajenőn i élt, de messze vidéken neveze- l tes volt remekbeké szült csikó- ; bőrös kulacsairól, karikás os- '■ torairól. Augusztus 24-én és 25-én Nagykőrösön rendezték meg első alkalommal az Arany János ökölvívó-emlékver­senyt, amelyen öt egyesü­let 58 ifjúsági és felnőtt versenyzője vett részt. A Ta­tabányai Bányász 14, a Kecs­keméti Lakatosipari SK 10, a Szolnoki MTE 8, a Szent­endrei Építők 16 és a ren­dező Nagykőrösi Kinizsi 10 ökölvívóval képviseltette ma­gát. A mérkőzéseket mintegy 400 érdeklődő nézte végig a szombati és a vasárnapi dön­tőn. Egyes súlycsoportokban körmérkőzéses formában, a zömében kieséses rendszer­ben, de több számban csak a döntő megvívásával dőlt el a sorrend. A két napon negyvenszer szólalt meg a gong, negy­venszer hirdetett eredményt a Gábor, Böszörményi, Ko- hajda, Berkecz játékvezető- négyes. Ezen a negyven ösz- szecsapáson láthattunk sok érdekes mérkőzést, de iga­zán magas színvonalút nem sokat. A kétnapos találko­zót inkább nagy lelkesedés,, küzdőszellem jellemezte. A \ kétnapos viadal legszebb, $ legkiemelkedőbb mérkőzése a kisváltósúlyú Téglás (Szol- J nők)—Hajagos (Kecskemét) \ mérkőzés volt. Említésre; méltó még a pehelysúlyú ! Gonda (Tatabánya)—Kozma í (Kecskemét), a Nagy (Tata-/ bánya)—Sági (Kecskemét), a! könnyűsúlyú Gombai (Nagy-J kőrös)—Gaál (Szentendre), a! nagyváltósúlyú Ignácz (Szol- ! nolc)—Molnár (Tatabánya) és! a döntőbeli Gombai (Nagy-! kőrös)—Kiss (Szentendre) és: a Dobó (Szolnok)—Szabó j (Nagykőrös) mérkőzés. ! Az egyes súlycsoportban < kialakult helyezések. Ifjúsá-j giak. Zárójelben Szentend- • re: (Sz), Nagykőrös: (N), Kecs-j kémét: (K), Tatabánya: (T),j Szolnok: (SzMTE). Légsúly: 1. Gacsal László; (Sz), 2. Kosik (Sz), 3. Pityur; (Sz). Harmatsúly: 1. Kovács i III. Ferenc (N). 2. Miriszlai (SzMTE). Pehelysúly: i. Vigh Albert (SzMTE), 2. Márics (Sz), 3. Dezső (N). Könnyű­súly: 1. Gombai László (N), 2. Kiss (Sz), 3. Mocsári (Sz). Kisváltósúly: 1. Téglás Gá­bor (SzMTE), 2. Kurok (Sz), 3. Hajagos (K). Váltósúly: 1. Németh István (SzMTE), 2. Dobai (Sz), 3. Merényi (Sz). Nagyváltósúly: 1. Ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom