Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
1963. AUGUSZTUS 11. VASÄRNAP Napi négyezernégyszáz hold talajmunkát A mezőgazdasági osztály vezetőjének tájékoztatója az időszerű feladatokról A megyei tanács mezőgazdasági osztályára beérkezett jelentések, valamint az elmúlt héten megtartott ellenőrzések alapján Prezenszky Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, a következő tájékoztatót adta a mezőgazdasági munkák jelenlegi helyzetéről, valamint a következő időszak legfontosabb tennivalóiról. — Az aratás lényegében befejeződött megyénkben — mondotta. — Mindössze 658 hold gabona vár aratásra, az északi fekvésű járásokban. Ezúton is köszönetét mondunk a termelőszövetkezetek tagságának, a gépállomások dolgozóinak, valamint a szakigazgatási szerveknél dolgozó szakembereknek, akik az időjárás okozta nehézségek közepette is jól helytálltak. Külön elismerés illeti a nagykőrösi, az abonyi, a bugyi és a budapesti gépállomás kom- bájnvezetőit, ákik segítséget nyújtottak az elmaradóknak is. az aratás idejében való befejezéséhez. A továbbiakban Prezenszky elvtárs elmondotta, hogy a kézzel, valamint az aratógéppel levágott gabonát mielőbb be kell hordani. Az említett területekről a termés mintegy 40 százaléka vár betakarításra. A csépléssel, a kézzel, valamint az aratógéppel vágott gabonának 58 százalékánál tartanak. Meg kell gyorsítani a behordást, hogy fokozott ütemben csépelhessenek. Szakítani kell azzal a rossz munkamódszerrel, amely szerint egyes szövetkezetekben, úgynevezet ráhordással csépelnek. A rossz munkaszervezés miatt félnapokig állnak a cséplőgépek és ez nagy idő- veszteséget okoz. Hordják asz- tagba a kévéket és úgy csépeljenek. — Ellenőrzéseink során azt tapasztaljuk, hogy még ma is elég sok kombájnszalma van kint a tarlókon. Több helyen a lehúzott szalmát még nem rakták kazlakba. Ismét bebizonyosodott: ahol alkalmazták az anyagi érdekeltség elvén alapuló bérezést, ott ma nincs gondja a vezetőségnek a szalmával. Nagyon jól megoldották a szalma le- takarítását és kazalba rakását a monori járásban. Még mindig nem késő, ha gyorsan cselekednek az elmaradó tsz-ek- ben, megmenthetik a nagy értéket képviselő szalmát. A nyári talajmunkákról szólva elmondotta Prezenszky elvtárs, hogy a tavalyival összehasonlítva lényegesen nagyobb területet, mintegy 95 ezer katasztrális holdat szántottak fel. Amikor ezt megállapította, elmonda azt is. hogy a megye vezető szervei által meghatározott követelményeket azonban nem teljesítették. A terv ugyanis az, hogy augusztus 30-ig mintegy 140 ezer holdon kell elvégezni a nyári mélyszántást és a vetőszántást. Eddig 46 ezer 620 holdon végezték el a termelőszövetkezetek ezt a munkát, ami a tervnek mindössze 33,3 százaléka. A megyei mezőgazdasági osztályvezető felsorolta a járások eredményeit. Eszerint első a gödöllői járás 51.1, második a dabasi 46.2, harmadik a budai 46.1. negyedik a monori 39,1, ötödik az aszódi 37, hatodik Cegléd város 34,8, hetedik Nagykőrös 33,9. nyolcadik a ráckevei 32,4 kilencedik a nagykátai 30. tizedik a szobi 24, tizenegyedik a ceglédi járás 21.5. tizenkettedik a vád járás 15.5 és tizenharmadik a szentendrei járás 13,3 százalékkal. — Kiszámítottuk — folytatta a megyei mezőgazdasági osztályvezető —. hogy naponta mintegy 4400 hold vetőszántást és mélyszántást kellene elvégezni ahhoz, hogy tervünket teljesítsük. Az elmúlt héten naponta 2600 hold volt a teljesítmény. Ez egyúttal azt is mulatja, hogy gyenge a gépkihasználás. A megyében egy-egy műszakra 3,2 hold teljesítmény jut. A nagykátai járásban mindössze 1,8 hold, a budai járásban 2,4 hold teljesítés jut egy műszakra. Cegléd városban 4,2, a dabasi járásban 4,4, a monori járásban 5 holdat szántottak fel a traktorok műszakonként. Ez lényegesen jobb az előbbinél, de még mindig nem kielégítő. A legtöbb a tennivaló a talajmunkákban a Ceglédi járásban, itt még 16 600 holdat kell felszántani, a nagykátai járásban pedig 14 600 holdat. A szentendrei járásban az elmúlt héten egy nap alatt mindössze 25 holdat szántottak fel, a váci járásban mindössze 71 holdat. — Legfontosabb feladat a szántás meggyorsítása. Ehhez szükséges, hogy a gépállomásokon a traktorok 55—60, a termelő- szövetkezetekben pedig 20—25 százaléka csak szántson. Fokozott figyelmet kell fordítani a szántótraktorok teljesítményére. A műszaknorma teljesítésében lemaradó traktorok, illetve traktorosok munkakörülményeit vizsgálják meg a gépállomási és tsz-vezetők és nyújtsanak segítséget a teljesítmények növeléséhez. Nagyon fontos feladat, hogy minél több gép dolgozzon két műszakban. A vezetők nyújtsanak segítséget az éjszakai műszakban dolgozó traktorosoknak ahhoz, hogy teljesítményüket növeljék. Biztosítsák a jó munkafeltételeket, gondoskodjanak a traktorosok étkeztetéséről, elszállásolásáról. A gépállomások és a termelőszövetkezetek traktorait a lehetőségekhez képest csoportosan üzemeltessék, örömmel üdvözöljük a nagykőrösiek kezdeményezését. E gépállomás körzetében ugyanis a traktorok egy részével vasárnap is szántanak. Ugyancsak a nagykőrösiek, kezdeményezték, hogy a hétköznap szállítási feladatokat ellátó traktorokat vasárnap csoportosan szántásra vonták össze. Javasoljuk a termelőszövetkezeti vezetőknek, hogy a szántásoknál most elsősorban a vetőszántást szorgalmazzák. Augusztus végén, szeptember elején ugyanis megkezdődik a vetés és csak akkor kaphatnak jó vető- ágyat, ha vetésig jól megülepedik a talaj. Javasoljuk továbbá a termelőszövetkezeti vezetőknek, hogy kísérjék figyelemmel és szorgalmazzák a szőlő- és gyümölcstelepítések alá való forgatást. Különösen a váci, szentendrei és a szobi járásokban kell ezt a munkát meggyorsítani, mert augusztus végén, szeptember első napjaiban megkezdődik a szamóca telepítése — fejezte be tájékoztatóját Prezenszky Gábor. Mulasztók és mulasztásaik A nagykátai járás ez évi mezőgazdasági tervében jelentős helyet foglal el a termelő- szövetkezetek húsbaromfi-ter- melése. A tervben meghatározott mennyiség nagy részének, körülbelül 40 százalékának, biztosítását ez év januárjában a járási székhelyen működő egyik közös gazdaság, a Kossuth Tsz vállalta magára. Jócskán előrehaladtunk már az esztendő második felében, de a szövetkezet adósa maradt a népgazdaságnak, eddig 40 ezer darab húscsirkével. Azon a négyezer csirkén és hétezer kacsán kívül, ugyanis, amelyet a szétszórt tanyákon és régi gazdasági épületekben idén nevelnek, a tervükben még külön 80 ezer húscsirke szerepel. A fele már mindenképpen hiányozni fog a termelőszövetkezet, a járási tanács, és tegyük hozzá — a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat teljesítéséből. Mi az oka ennek? Ezt kerestük, kutattuk a napokban, amikor Nagykátán, a Kossuth Tsz irodájában Varga Pál elnökkel beszélgettünk. — A hiba egy szerződés, illetve annak teljesítése körül keresendő — mondotta az elnök. — Ezt mi kötöttük a 25. sz. Építőipari Vállalattal, egy húszezer férőhelyes baromfi- nevelő felépítésére Ebben idén március 31-ét jelölték meg átadási határidőnek, de mi az épületet a mai napig sem tudtuk birtokba venni. — Még a múlt évben megkaptuk az 1 millió 480 ezer Növekvő bizalom Sikeres első félév a vecsési Zöld Mező Tsz-ben TAVALY JÚNIUSBAN a főkönyvelői tájékoztatás szerint 37 forint jutott egy-egy munkaegységre a vecsési Zöld Mező Termelőszövetkezetben. Hasonló összeget ígért a vezetőség a tsz tagjainak, még decemberben is. Mérlegkészítés közben derült ki, hogy a munkaegységérték nemhogy 40 forintra kerekedett, de még a húszat is éppen csak hogy meghaladja. Elszámította magát a főkönyvelő, méghozzá alaposan. Előre nem várt nehézségek jöttek közbe, ugyanis nagyobb mennyiségű káposzta megfagyott kint a földeken és több mázsa árut nem tudtak december 31-ig értékesíteni. Ahelyett, hogy azonnal őszintén feltárták volna a vezetők az áldatlan helyzetet, bizonytalanságban tartották a tagokat és csak hosszas huzavona után, áprilisban hívták össze a mérlegzáró közgyűlést. A szövetkezet gazdáit érthető módon elkeserítette ez a fordulat, s a viharos hangulatban lezajlott közgyűlésen többen a vezetőség leváltását is szóbahozták. Végül is a tagság amellett foglalt állást, nem vonja meg a bizalmat a rosszul sáfárkodó vezetőségtől: lehetőséget ad a hibák kijavítására. A bizalom tehát, ha nem is veszett el, de alaposan megcsappant. Közvetlenül az emlékezetes közgyűlés után jártam kint Vecsésen, s akkor még igen rossz hangulat, elégedetlenség uralkodott a termelőszövetkezetben. Aíoór Nándor elnök, a vezetőség más tagjaival önkritikusan elemezte a bajok okait, s állította, mindent elkövetnek, hogy visszaszerezzék a bizalmat. AZÓTA HÁROM HÓNAP telt el, s a napokban ismét kilátogattam a Zöld Mező Tsz-be. Albrecht József párttitkár és Horváth Boldizsár üzemgazdász jó hírekkel fogadtak. Legelőször is — ami mindenképpen a kibontakozást tanúsítja —, a járásban az elsők között, két hét leforgása alatt végeztek az aratással. A szalma már kazlaikban várja a telet, befejezték a tarlóhántást. MiFIATALODIK A Az albertirsai Dimitrov Tsz vezetősége az elmúlt években sokat kísérletezett az ösztönző jövedelem- elosztási módszer bevezetésével. A megyei pártbizottság javaslatára tavaly meghonosították a garantált munkaegység szerinti jövedelemelosztást. A tagoknak megtetszett ez a jövedelemelosztási módszer és az idén is ennek alapján dolgoznak. A termelőszövetkezet vezetői ma már örömmel beszélnek arról. hogy szövetkezetükben nincs munkaerőhiány. Egyrészt a családtagok is bekapcsolódnak a szövetkezet munkájába, másrészt sokan jöttek visz- sza az iparból is a nagyüzemi gazdaságba. Akik visszajöttek, javarészt fiatalok, s így az albertirsai Dimitrov Tsz tagságának átlagos életkora alacsonyabb lett. vagyis „fiatalodik" a termelőszövetkezet. A jól bevált jövedelemelosztási módszer — amint ezt Dudás Mihály, a tsz elnöke elmondotta — azért aratott osztatlan sikert, mert hónapról hónapra rendszeres jövedelemhez juttatta a tagsáaot. Aki jól dolgozik a növénytermesztésben is megkeresheti a havi 1500 — 1600 forintot. Egy- egy norma 25 forintot ér a szövetkezetben s ennek S0 százalékát minden hóre ezek a sorok megjelennek, az utolsó kévét is elcsépelik. A nyári mélyszántás is gyorsan halad. Áprilisban még sok gondot, fejfájást okozott a vezetőségnek a munkaerő- hiány. Akik rendszeresen megjelentek a földeken, azok sem dolgoztak nagy lelkesedéssel. Lassan azonban mind többen megértették, hogy tétovázással, nehezteléssel nem sokra jutnak, végül is győzött a józan ész, az emberek rá jöttele, hogy a kibontakozás egyedüli útja a lelkiismeretes munka. így május közepén már olyan szép volt a Zöld Mező Tsz határa, ami párját ritkította a környéken. A több hetes szárazság sem tudta már kedvét szegni a Zöld Mező Tsz tagjainak. Ehhez hozzájárult az anyagi ösztönzés célszerű kialakítása is, erre különösen nagy gondot fordít a vezetőség. Gyommentesen, frissen zöldell a kukorica, mintaszerűen megműveltek a földek. A múlt hét elején jött eső különösen sokat használt a kapásoknak és javított a terméskilátásokon. Jó termést várnak paradicsomból, uborkából, de különösen káposztából. Mór működik a szövetkezet savanyítóüzeme, ahol ecetes uborkát, majd kapros káposztát savanyítanak. Igyekeznek tehát a jövedelmet növelni. A régi főkönyvelő megvált a tsz-től, s Urbán Dezső, az új főkönyvelő elve: az őszinteség. Azt tartja: a legfontosabb, hogy a tagságot mindig a tényeknek megfelelően tájékoztassák a pénzügyi helyzetről. A közelmúltban itt is megvizsgálták, mit mutatnak . a félévi eredmények, s örömmel állapították meg, hogy lényegében sikerült a féléves tervet teljesíteni. Júliusban mutatkozott ugyan kisebb kiesés, de ezt még közös összefogással pótolni tudják. SOK MÉG A TENNIVALÓ a vecsési Zöld Mező Termelőszövetkezetben. Tudják a vezetők, hogy a megcsappant bizalmat nem sikerült még teljesen visszaszerezni. A jég azonban megtört, most már mind eredményesebb a tagság és a vezetőség együttműködése. Súlyán Pál forintos beruházási hitelkeretet a nevelőházra, és szeptemberben meg is kötöttük a szerződést a kivitelezővel. Azután felvonultak az építők, de a munka igen lassan haladt. Nem csoda, hiszen négy—öt ember dolgozott az építkezésen. De az előnevelő külső falait felhúzták novemberre és felszerelték a vasbeton tetőszerkezetet is. A termelőszövetkezet vezetőinek bizalma ekkor rendült meg először. Az történt ugyanis, hogy az egyik szombat délután — szerencsére, amikor már az ott dolgozók elmentek —, a födém beszakadt. Ezt kijavították és folytatták a falazást. a fagyos idő beálltakor is. — Amikor az idei terveket készítettük — folytatta az elnök — megkérdeztük az építkezés akkori vezetőjét, számíthatunk-e arra. hogy határidőre elkészülnek a nevelőházzal. ö biztosra ígérte, mi pedig felvettük a nvolcvanezer csirkét a tervbe és megkötöttük a baromfifeldolgozó vállalattal a szerződést. De hogy még biztosabbak legyünk a dolgunkban, erről az építő vállalat igazgatóságát írásban értesítettük. Márciusban már nyilvánvaló volt, hogv nem készül el az épület. A vállalat ekkor határidő-módosítást kért, ehhez azonban a szövetkezet nem volt hajlandó hozzájárulni. — Furcsa dolog történt ezután — mondja az elnök. —■ Egyik nap táviratilag felrendeltek az Építésügyi Minisztériumba ebben az ügyben. Az ott folytatott megbeszélésen nem vették figyelembe szövetkezetünk érveit, ezért én nem írtam alá az ülésről készített jegyzőkönyvet. Ennek ellenére beleegyezésünk nélkül, megküldték tudomásulvétel végett azt a döntést, amely as új átadási határidőt május 31- ében jelölte meg. Ne szaporítsuk tovább a szót: elég annyi, hogy a vállalat ezt a határidőt sem tartotta be. Végül is június 21-re jelentette be a műszaki átadást. Egy 28 tagú bizottság meg is jelent a helyszínen, de az épületet akkor sem tudta átvenni, ötoldalas jegyzőkönyvet készítettek, amelyben a termelő- szövetkezetek megyei beruházási irodája ellenezte a baromfinevelő használatba vételét. A bizottság ugyanis megállapította, hogy az épületet rosz- szul alapozták, a kötöttebti, mélyebben levő talajról nem szedték le a mintegy 20 centi- méteres laza humuszréteget. Emiatt a nevelőház egyik sarka már 1,5—2 centimétert süllyedt és feltehető, hogy még mélyebbre ereszkedik. A helytelen alapozás következtében a falon repedések keletkeztek, megcsúszott az előnevelő homlokfala, az utónevelő épületrész homlokfalán körbefutó vasbetonkoszorú pedig olyan "--enge, hogy kézzel morzsolható. Megállapították még azt is, hogy az előírás szerinti lyukacsos téglákat habarccsal olyan rosszul szigetelték, hogy az épület fűtéséhez a kötelező hőfokot csak kétszeres fűtőanyag felhasználásával lehet biztosítani. Mindezeken kívül még 12 kisebb-nagyobb műszaki hibát rögzített az átvételi bizottság a jegyzőkönyvben. Vajon mit tett erre az építő vállalat? Még akkor közölte, hogy a kifogások felülvizsgálására külön bizottságot küld ki és kezdeményez egy megbeszélést, amelyen megállapodnak a műszaki hibák megszüntetésében és az új határidőben. Azóta már közel két hónap telt el, az ígéret azonban csak ígéret maradt. Igaz, több heti szünet után, július végén javítgattak valamit az épületen és átmeszelték a repedéseket. — Szerintem azonban — mondta Varga Pál keserűen — az most sem alkalmas csibenevelésre. És mindaddig nem is lesz, amíg az egészet újból alá nem falazzák, illetve az alapzatot meg nem erősítik. Az idő közben telt, de húscsirkét egyetlenegy darabot sem adott a másfélmdlliós költséggel felépült nevelőház. Már eddig negyvenezer csirke esett ki a termelőszövetkezet szerződéssel vállalt termeléséből. Ez, a tervezett, darabonkénti egy kilogrammos átlagsúlyt véve alapul, 880 ezer forint bevételtől fosztotta meg a Kossuth Tsz-t. — És a helyzet, a baromfi- nevelő idei kihasználása szempontjából reménytelennek látszik — mondta a szövetkezet elnöke. Nem lehet azon csodálkozni, hogy ezek után a tsz vezetőinek elfogyott a türelme. Ezért a közelmúltban a Budapesti Központi Kerületi Bírósághoz fordult a termelőszövetkezet, és keresetet adott be a 25-ös számú Állami Építőipari Vállalat ellen, amelyben késedelmi, minőségi kötbért és kártérítést követel. És egyben azt is kéri, hogy a bíróság az építő vállalatot ítélettel kötelezze új határidő megállapításéra és az épület átadására. Hetesi Ferenc Pál VANDORMÉHÉSZ A méhészek igyekeznek kihasználni a számukra kedvező időt. A méhcsaládokat a nagyobb kiterjedésű tarlók mellé telepítik. Szűcs János budapesti méhész Tápiószecső határában próbál „szerencsét” 30 méhcsaládjával (Mihók íelv.) nap IS—20-a között kifizetik. A többit az év végén kapják meg, ezenfelül nyereségrészesedést is kapnak a tagok. A tsz elnöke megmutatott egy legutóbbi elszámolási jegyzéket. Tormási Károly 1603 forintot, Mu- rár Gyula 24S 5 forintot, Cira István 1600 forintot kapott. Az állattenyésztésben dolgozók közül Pav- linusz István 2655 forintot keresett, Kertész György 3315 forintot. A termelőszövetkezet tagjai megtalálják számításukat, s ezért nem okoz gondot a tsz vezetőségének a legnagyobb dologidőben sem az. honu határidőre elvégezzék a feladatokat.
