Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

-sJOrlaD 1063. AUGUSZTUS 8. CSÜTÖRTÖK Nehru nyilatkozata Nehru indiai miniszterei - nők szerdán felszólalt a z indiai nemzeti kongresszus parlamenti csoportja végre­hajtó bizottságának ülésén. Nehru felszólalásában han­goztatta, hogy az Amerika Hangja és az indiai rádió között létrejött megállapo­dás nem felel meg az in­diai kormány által folyta­tott el nem kötelezettségi po­litikának. Az egyezmény ér­telmében ugyanis az indiai rádió adási idejének egy ré­szét az Amerika Hangja rendelkezésére bocsátanák, propagandaadások sugárzása céljából. Az indiai minisz­terelnök utalt arra, hogy a megállapodást anélkül írták alá, hogy azt az indiai kor­mány előzőleg tüzetesen meg­vizsgálta volna. Az indiai kormány — közölte Nehru — határozatot hozott a szer­ződés felülvizsgálásáról. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta az indiai kormány­nak a szerződéssel kapcso­latos álláspontját. Szavak és tettek A szovjet küldöttség vezetőjének/ beszéde a Hirosimái értekezleten Adenauer meg akarja hosszabbítani a kancellárságát ? Hirosimában kedden újabb megbeszélést tartottak a IX. nemzetközi atom- és hidrogén- fegyver-ellenes konferenciára érkezett külföldi delegációk. A Kínai Népköztársaság képviselője saját propagan- disztikus céljaira használta fel az értekezletet és „bi­zonyos külföldi országok” Pe­kingiből magával hozott kép­viselőinek . .támogatásával is­mét kirohanásokat intézett a szovjet kormány ellen és ja­vasolta a moszkvai egyez­mény elítélését. G. Zsukov, a szovjet kül­döttség vezetője, válaszbeszé- dóban magasra értékelte a ja­pán népnek a nukleáris fegy­verkezés elleni harcát és hangsúlyozta, hogy a küzde­lem sikerességének záloga az összes békeharcosok egysége. De Gaulle álláspontját érintve, Zsukov kijelentette: „Ki kell fejeznem meglepeté­semet, hogy egyes szónokok itt ugyanazt erősítgetik: mindent vagy semmit”. A szovjet küldöttség veze­tője bírálta azt az állítást. TÖRTÉNELMI NAP A KREMLBEN (Folytatás az 1. oldalról.) OTTAWA A kanadai kormány képvi­selője kedden közölte, hogy Kanada csatlakozik a moszk­vai egyezményhez. DAMASZKUSZ Szalah Bitair, Szíriái mi­niszterelnök közölte, hogy a Szíriái Arab Köztársaság kész aláírni az atomcsend-egyez- ményt. TEHERAN Az iráni kwlügyraihiszté- rium utasította az ország I Bonn és az atomcsend-szerződés Dobsa János, az MTI tudó­sítója írja: Bonnban a szokásos szerdai minisztertanácsot csütörtökre halasztották. Ezen az ülésen ismét a moszkvai atomcsend- affuezménnyel foglalkozik majd a kormány. Döntést azonban még nem hoznak, mert Adenauer előbb be akar­ja várni az amerikai sze­nátus augusztus 12-i ülé­sét. Bár a parlament nyári szüne­ten van. a jövő héten valószí­nűleg összeül a parlament külügyi bizottsága is. A CDU ultrái ellenzik ugyan a bizott­ság összehívását, a kormány- koalícióban részt vevő szabad demokrata párt viszont ra­gaszkodik a parlament bekap­csolásához. A parlament sza­bad demokratapárti alelnöke kijelentette: — Egyszerűen lehetetlen, hogy Nyugat-Németország megtagadja az atomcsend- egyezmény aláírását. Pártom képviselői a külügyi bizott­ságban félreérthetetlenül ezt az álláspontot fogják majd elfogadni. Közben szólásra jelentkezett Strauss is. és mint várható volt — az atomcsend-egyez- mény aláírását ellenző Bren­tano álláspontját támogatta. Strauss azt hangoztatta, nincs semmi szükség arra, hogy az NSZK csatlakozzék az atom- csend-egyezményhez, hiszen már korábban lemondott az atomfegyverek gyártásáról. A szociáldemokrata sajtó­szolgálat azt írja, hogy Bonnban pillanatnyilag bábeli zűrzavar uralko­dik. A sajtószolgálat emlékeztet arra, hogy a pápa is örömmel üdvözölte az atomcsend-egyez- mény létrejöttét, majd felveti a kérdést: vajon a Bonnban uralkodó kereszténydemokra­ta kormány követi-e majd a pápát ezen az úton? Közben kitudódott, hogy a bonni kormány újabb felté­teleket szab az atomcsend- egyezményhez való csatlako­záshoz. Azt követeli Washing­zött nem ismerik el a Német Demokratikus Köztársaságot és olyan értelmű nyilatkoza­tot intézzenek az ENSZ vala­mennyi tagállamához, amely szerint az NDK csatlakozása az atomcsendegyezményhez semmi esetre sem vezethet az NDK elismeréséhez. A Borba az atomcsend- egyezményről A Borba szerdai száma kül­politikai, ^vezércikkében üd­vözli a Moszkvában aláírt atomcsend-megállapodást. Ez a megállapodás az első fék az eddigi fegyverkezési hajszában. A különböző orszá­gok csatlakozását a moszkvai megállapodáshoz a jugoszláv lap sajátos nemzetközi népsza­vazásnak nevezi. és igazságtalan támadásokkal, amelyeket itt bizonyos szóno­kok a Szovjetunió ellen in­téztek — folytatta a szovjet küldöttség vezetője. — A pekingi Heir úr nyi­latkozatát nem vesszük ko­molyan — mondotta Zsukov,' majd az egyik kínai küldött beszédére utalva kijelentette: — Csu Csi-ci azonban felelős ember aki itt a Kínai Nép- köztársaságot képviseli — egy szocialista országot, szövetsé­gesünket. amelyet barátsági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés fűz hozzánk. Azt az országot, amelyet mi nem egy ízben mentet­tünk meg a tajvani ag- ressziós kísérletektől. Akkor mi világosan kijelen- I tettük, hogy alkalmazni fog- j juk az atomfegyvert Kína ■ védelmében. Ezért Csu Csi-ci- j nek tudnia kellene, hogy fe- I lelös saját szavaiért, tudnia ! kellene például, hogy a béke védelmében tartott moszkvai | kongresszuson a kínai kül­döttség, 120 más résztvevő ' ország képviselőihez hasonló­an, a népekhez intézett üze­net elfogadása mellett szava­zott. Ép is küldött voltam azon a kongresszuson, és emlék­szem arra, hogy kétezer em­ber közül csupán egy ameri­kai és egy nyugatnémet sza­vazott nemmel. A kínai kül­döttség akkor nem csatlako­zott hozzájuk. Nem akarom elhinni, hogy a kínai kül­döttség most az amerikaiak­hoz és a nyugatnémetekhez csatlakozott. Az ilyen vitába bocsátkozó személyek — hangsúlyozta Zsukov —, csupán saját ma­gukat járatják le és közös el­lenségünket. az amerikai im­perialistákat örvendeztetik meg. A Stuttgarter Zeitung jól- j értesült bonni forrásokra hi- J vatkozva arról ír, hogy A de- j nauer még nem törődött bele j az őszi visszavonulásba és j most újabb akciót. tervez kancellárságának meghosszab­bítására. A stuttgarti lap sze­rint a kancellár arra akar hi­vatkozni. hogy a moszkvai atomcsend-egyezmény és az azt követő szovjet—amerikai— angol tárgyalások „súlyos kül­politikai" nehézségeket tá­masztanak Bonn szempontjá­ból. „A helyzet rendkívül ve­szélyes” és nem szabad meg­kockáztatni azt, _ hogy éppen egy ilyen válságos időpont­ban” bonyolítsák le a kancel­lári őrségváltást. „A CDU nagy többsége azonban to­vábbra is határozottan ellenzi Adenauer kancellárságának akárcsak néhány hónappal való meghosszabbítását is” — fűzi hozzá a Stuttgarter Zei- tung, ____________ D ean Rusk Leningrádban Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter és felesége szerdán különrepül ógépen Moszkvából Leningrádba ér­kezett. Rusk Gromiko szovjet Kül­ügyminiszter meghívására uta­zott Leningrádba. — Feleségem, küldöttségünk tagjai és én is igen örülünk, hogy az önök városába láto­gathattunk — jelentette ki a repülőtéren Dean Rusk, — Régi vágyam, hogy meglát­hassam Leningrádot. Guy IVIollet: Franciaországnak igennel kell felelnie A L’espoir című szocialista] lap közli Guy Mollet-nak, a \ párt főtitkárának cikkét a De ] Gaulle-i atompolitikáról. A; szocialista párt főtitkára meg- { állapítja: — Távol vagyunk még egy végleges egyezménytől, amely megvalósítaná a fokozatos, összehangolt, általános és el­lenőrzött leszerelést. — Szabad-e azonban ebből arra a következtetésre jutni, amint a köztársasági elnök te­szi, hogy Franciaország meg elégedhetik kizárólag formai „jóváhagyással”, óvakodva at­tól, hogy aláírja azt és követ­kezésképpen bármiképp is módosítsa atompolitikáját? — Guy Mát­teszi fel a kérdést let. — A világközvélemény szá­mára egy reménysugárról van szó. és senkinek sincs joga fi­gyelmen kívül hagyni, vagy elhalványítani ezt a remény­sugarat, ha tudatában van an­nak a szörnyű veszélynek, amely az emberiséget az atom­korszakban fenyegeti. A szo­cialisták De Gaulle legutóbbi kijelentéseiben egy okkal többet látnak arra, hogy el- _ i ítéljék a tévelygéseket és min- . j den erejükkel harcoljanak azért, hogy Franciaország „igennel” válaszoljon minden alkalommal, amikor esély adó­dik a békére — fejeződik be Guy Mollet cikke. Péter János nyilatkozata mint nagyszabású hozzájáru­lást a világbéke biztosításá­hoz és megszilárdításához.” A külügyminiszter megálla­pította. hogy az egyezmény „jelentős lépés a nemzetközi együttműködés továbbfejlesz­téséhez”. A Scinteia bírálja az atomcsend kérdésben elfoglalt kínai álláspontot A Scinteia, a Román Mun­káspárt központi lapja szerdai vezércikkében az atomcsend- egyezménnyel foglalkozva bí­rálja az ebben a kérdésben tanúsított kínai álláspontot. — Nyíltan meg kell monda­nunk. hogy az ilyen súlyos vá­dak és jelzők teljesen megen- gedhetetlenek az államok kö­zötti kapcsolatokban általá­ban és még inkább azok a szocialista országok közötti kapcsolatokban. — Mindazok a problémák amelyeknek megoldásáért a szocialista országok, a világ összes békeerői évek óta áll­hatatos harcot folytatnak, bo­nyolult kérdések. Megoldásuk­hoz valóságérzetről kell tanú- bizonyságot tenni. Türelme­sen. lénésről lépésre kell elő­rehaladni a nemzetközi eny­hülés, a világbéke megszilár­dítását előmozdító eredmé­nyek felé. Ilyen eredmény a nukleáris kísérleteket három közegben eltiltó egyezmény is — hangsúlyozza a többi kö­zött a Román Munkáspárt lapja. Egy meghamisított tudósítás A TASZSZ az Űj-Kína Hírügynökség mesterkedéseiről Az Uj-Kína Hírügynökség, amely minden lehető módon rágalmazza a Szovjetunió kül­politikáját, ezzel már nem éri be, s az utóbbi időben tendenciózus közleményeket terjeszt a szovjet valóság­ról. A Szelszkaja Zsizny című szovjet lap július 17-én le­leplezte az orenburgi terü­let egyes polgárainak tár­sadalomellenes cselekedeteit; nyereséghajhászás végett ugyanis házuk egy részét ki­adták átutazóknak. A pártos szovjet sajtó ha­gyományai közé tartozik, hogy ne leplezze el a té­nyeket olvasói előtt. A Szelszkaja Zsizny megmu­tatta az ilyen „fogadók” tulajdonosainak igazi arcu­latát, akik kihasználva az állami szállodák építésében mutatkozó átmeneti nehéz­ségeket, hasznot húznak há­zuk kiadásából. Három hét telt el és íme. augusztus 6-án az Uj-Kína Hírügynökség nem talált jobb elfoglaltságot a maga számá­ra, minthogy az egész vi­lág számára különböző nyel­veken ismertesse a tudósí­tás kivonatát. A hírügynök­ség minden kommentár nél­kül idézve a tudósításból, igyekszik olyan benyomást kelteni, mintha a lapban közölt esetek a szovjet élet tipikus jelenségei lennének. A tájékoztatásnak ez a lel­kiismeretlen módszere, eny­hén szólva hamisításhoz ha­sonlítható. Az Uj-Kína el­titkolja olvasói előtt, hogy a lap felháborodott hangon foglalkozik az általa lelep­lezett egyéni hibáikkal. Az Uj-Kína kézdörzsölve ter­jeszti ezeket a visszaéléseket. Minek lehet ezt nevezni, ha nem rosszindulatú rágalma­zásnak? Kárt okozó nézetek A IV« rdu veséreikké 4M nemzeti felszabadító atasg a lantról A Pravda szerdai számában A szovjet politika — a nem­zetköziség a gyakorlatban cí­mű vezércikkében a nemzeti felszabadító mozgalom és ko­runk más forradalmi erői kapcsolatával foglalkozik. A nemzetközi erőviszonyok szakadatlan változása a szocia­lizmus javára — korunk tör­vénye. A kapitalizmus általános válságának harmadik sza­kaszába lépett. Elkerülhetetlen pusztulása fe­lé sodródik. Nincs olyan erő, amely meg tudná menteni az elnyomás, az igazságtalanság és az egyenlőtlenség rendsze­rét. Az antiimperialista harc eredménye sokban függ a forradalmi erők egységétől és összeforrottságától. A szocia­lizmust és a kommunizmust építő népek, a tőkés országok munkásosztályának forradal­mi mozgalma, az elnyomott népek nemzeti felszabadító harca közös mederben höm­pölyög és az imperialista vi­lágrendszer alaoiait fenyegeti A folyam medrében a köz­ponti erő a nemzetközi mun­kásosztály és a fő vívmánya: a szocialista világrendszer. A népi forradalmi harc több évtizedes tapasztalata szem­léltetően bizonyítja, hogy ko­runk haladó mozgalmai sike- resen fejlődhetnek abban az új helyzetben, amely a világ- szocializmus győzelme ered­ményeképpen jött létre. Ez teljes mértékben vonatkozik a nemzeti felszabadító mozga­lomra is. A gyarmati rabság impérialista erődjei inogni kezdtek, miután a szocializmus szilárd talajra talált földün­kön. A gyarmati rend végleges eltüntetéséért, indított népi harc korunkban több arcvona­lon és különböző módszerek­kel folyik. A szocialista világrendszer szakadatlan erősödése és a vi­lágimperializmus gyengülése következtében igen sok ország békés úton szerezte meg füg­getlenségét (India, Ghana, Guinea, Mali, stb.). Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a független­séget nem mindig és nem min­denhol lehet kivívni békés úton. Ha a népek azt látják, hogy ezen az úton nem tudják elérni felszabadu­lásukat, természetes, hogy fegyverhez nyúlnak. S a Szovjetunió minden eset­ben a leghatékonyabb segít­ségben részesíti ezeket a né­peket. A vezércikk ezután felsorol­ja azokat az eseteket, amikor a Szovjetunió kézzelfogható segítséget nyújtott különböző országok nemzeti felszabadító mozgalmának. Ilyen körülmények között az antiimperialista erőknek és a nemzeti felszabadító mozga­lom egészének csupán kárt i okozhatnak azok a tételek, amelyeket a kínai vezetők . ] prédikálnak. Valójában mit is l akarnak? El akarják szakíta­ni a nemzeti felszabadító moz­galmat korunk más forradal­mi erőitől. A nemzeti felsza­badító mozgalom jelentőségé­nek túlzott kidomborításával valójában gyengítik a mozgal­mat. mert a nemzeti felszaba­dulásért harcoló népeket szembeállítják más népekkel, a szocialista rendszer orszá­gaival, a fejlett tőkés államok munkásosztályával. Fegyveres felkelésre uszí­tanak, tekintet nélkül a konkrét helyzetre, s ezál­tal a sikertelenség, a ve­reség felé taszítják a nem­zeti felszabadító mozgal­mat. A kínai vezetők a felszaba­dulásért küzdő népek harcát a nemzetközi kommunista mozgalom irányvonala ellen. ■ a szocialista államok ama po­litikája ellen akarják fordí­tani, amely a nukleáris konf­liktus elhárítására és a békés együttélésre irányul. Ez a ma­gatartás összeegyeztethetet­len a marxizmus—leninizmus helyes értelmezésével, s a len. agresszívabb, a legharciasabh imperialista körök és a hajda­ni ura'muk visszaállításáról álmodozó gyarmatosítók mal­mára hajtja a vizet. Szabadságidő Hév Rendes évi TANÜLMAWjJ SZÜLÉSI I Bemsfkné Bo JfÁI fa fi 42 •— *— [BamyAmé U éz. Mit akarsz, ha se nem tanulsz és férjhez se mész?! (Szűr Szabó József rajza) Péter János külügyminisz­ter, aki a nukleáris kísérlet­tilalmi egyezmény aláírása céljából érkezett a Szovjet­unióba. a TASZSZ tudósítójá­nak kijelentette: „Ezt az egyezményt Magyarországon óriási megelégedéssel fogad­ták. Népünk úgy értékeli. I hogy a nukleáris kísérleteik be. tiltását felhasználva, az ame- i ri'kai imperialistáik állítólag olyan közvéleményt alakíthat­nak ki. amely meggátol más szocialista országokat a nuk­leáris fegyver megszerzésében és ezzel megfosztja a szo­cialista tábort az amerikai nukleáris zsarolással szembe­ni ellenállás megszilárdításá­nak lehetőségétől. Zsukov ez­után példákkal bizonyította, hogy a Szovjetunió nukleáris erejét teljes mértékben a szocialista tábor szolgála­tába állítja. így történt ez 1959 szeptem­beréiben, a Ta j van - térségé ben kialakult feszültség idején és a tavaly októberi kubai ese­mények idején is. Ezek nem szavak voltak, hanem tettek — folytatta az összegyűltek lelíkes tapsa közepette — és ezek a tettek visszarettentet­ték az imperialistáikat, elle­nük nem a szavak hatnak, hanem a tettek. — Nem akarok bővebben I foglalkozni azokkal a durva washingtoni, londoni és I moszkvai nagyköveteit, hogy | az iráni kormány nevében j írják alá az atomcsend-egyez- I ményt ACCRA A Ghánái Köztársaság kor­mánya kedden közölte, hogy csatlakozik a Moszkvában megkötött atomcsend-egyez- j ményhez. MONROVIA Tubman, libériái elnök kö- ' . .zölte, hogy.,országa csatialcozik \ az augusztus 5-én; Moszkvá- . ban aláírt szerződéshez. 1 tontól és Londontól, hogy az eddigi szóbeli nyilatkozatok helyet írásbeli kötelezettsé­get vállaljon arra. hogy so- j ha, semmi körülmények kö- ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom