Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

VX\\\\\\\\\\\Vv\\\\\>\\\\\\\\\\\\\\^^^ Spiesz József: EMLÉKEZÜNK 1917. NOVEMBER 7-EN az orosz proletariátus a nincstelen, földnélküli parasztsággal együtt, a nagy Lenin vezetésével megdöntötte a cári önkény uralmát, és megte­remtette a munkások és parasztok hatalmát. Ebben az egész világot megrengető forradalmi harcban részt vettek az első világháború alatt fogságba esett magyar hadifog­lyok is. Ezeknek egynéhány csoportja, élükön Kun Béla elv­társsal, 1918. őszén visszajött Magyarországra és Budapes­ten 1918. novemberében megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját. A megalakulástól kezdve négy hó­napon keresztül a párt igen nehéz viszonyok közepette vívta harcát a falatomhoz ragaszkodó burzsoá tőkésrend- .szer uraival, azok lakájaival, a szociáldemokrata párt jobboldali, megalkuvó, munkásáruló vezetőivel, akiknek egyike Preisz Mór, a Húsipari Munkások Szakszervezeté­nek titkára volt. 1919. február 19-én, amikor a kommunis­ta párt központi bizottságának majdnem valamennyi tagja le volt tartóztatva és a rendőrség által véresre ver­ve, Preisz úr kivonultatta a húsipari munkások egy ré­szét — a legelmaradottabbakat — akik taglóval és szúró­késekkel támadtak a kommunistákra. Peyer Károly — aki még Preisz Mór úrnál is hitványabb volt — Salgótar­jánban a békésen felvonuló bányászokra lövetett csend­őreivel, aminek következtében igen sOk halott és sebesült volt. A RÉGI REND URAINAK és lakájainak minden erő­feszítése hiábavalónak bizonyult, mert 1919. március 21-én a kommunista párt vezetői a szociáldemokrata párt ha­ladó balszárnyával egyesülve átvették a hatalmat és ki­kiáltották a proletárdiktatúrát Magyarország egész terü­letén. követve az orosz példát. Sajnos, az első Magyar Tanácsköztársaság csak négy és fél hónapig, vagyis 133 napig tudta tartani az uralmát, mert a magyar urak és csatlósaik, a „nagy hazafiak”, az imperialista hatalmakhoz fordultak kérelemmel, hogy fegy­verrel verjék le tanácshatalmat. A felhívásnak eleget is tettek, a cseh burzsoá köztársaság urai és a román királyi hadsereg hordái egyesülve a Tiszán túli Horthy-féle fehér- banditákkal, betörtek országunkba, gyilkolva-rabolva a békés lakosságot, az elfogott fegyvertelen vöröskatonákat. Monoron, mikor ezek a hordák a fehér tiszti banditákkal az élen közeledtek a határhoz, akkor a szociáldemokrata párt monori szervezetének és a monori direktórium volt elnökének a vezetésével fehér ruhás lányok és asszonyok, virággal a kezükben üdvözölték őket, MEG IS HÁLÁLTÁK a fogadtatást azzal, hogy augusztus 3-án délután 54 volt vöröskatonát és elvtársai kihurcoltak a homokbányába — előzetesen levetkőztették őket — és ott agyonlőtték a román katonák egyenruhájá­ba bújt tiszti banditák. Jellemző a burzsoá rendszer uraira, hogy míg a Ta­nácsköztársaság ideje alatt a monori járásban csak két halott volt, akik az ellenforradalmi harcokban estek el, addig egyetlen nap alatt ők 54 elvtársat gyilkoltak meg. MA 44 ÉVE, hogy meggyilkolták elvtársainkat. Szo­morú emlék a múltból. Gondoljunk e napon mártírjaink­ra. akik életüket adták a magyar nép, a dolgozók hazá­jáért, egy szebb és boldogabb jövőért. ft '/ y iVCCVWVWWW----------------— V . ÉVFOLYAM, 180. SZÄM 1963. AUGUSZTUS 3, SZOMBAT A BELVÍZVESZÉLY MEGELŐZÉSE ERDEKEBEN Nagy gondot fordítanak Monoron az utak, árkok, átereszek rendbentartására Leszűrték-e a tavaszi nagy belvízáradás tanulságait a község vezetői Monoron? En­nek tisztázására felkerestem Reinhard Sándor községi mérnököt. Éppen az elkészült árkok felmérésére indultak Szikszai László mérnökkel, Kaldenecker László tech­nikussal és Krenács Jánossal, a járási tanács községfej­lesztési előadójával. Elmondta, hogy a Rákóczi- telepen az árkok tisztítását és felújítását már június vé­gén elvégezték. Ezekre a munkákra 24 000 forintot költöttek, de társadalmi mun­kában még új árkokat fog­nak ásni és a meglevőket pedig kitisztítják. Ugyancsak a Rákóczi-telepín öt ut­cai átereszt fognak házi kezelésben csinálni. Ezek a Mező Imre, Kállai Éva, Bata Ferenc, Hámán Kató és Landler Jenő ut­cákban lesznek. A kistónál szabályozó zsi­lipet fognak készíteni, ne­hogy csapadékbő napokon a magasabb helyekről lefutó víz oda gyűljön össze. 1964-re a betörő víz elvezetésére a Tóth kertészék irányába 6 méter széles fő vízlevezető árkot készítenek, amely a vasúti árokig húzódik, 1349 méter KOSZORÚZÁS Az 1919-ben mártírhalált halt 52 vöröskatoná­nak a monori ka­tolikus temetőben levő sírját ma délután fél hatkor koszorúzzák meg a járási és a mo­nori pártbizott­ság, a járási KlSZ-bizottság, a helyi szakmaközi bizottság, vala­mint a veteránok képviselői. — A községfejlesztési társa­dalmi munka mintegy 40 szá­zalékát teljesítették eddig Csévharaszton. Forintban szá­molva a betervezett 10 000 forintból 400 forint értékű munkát végezték el. BEFEJEZTÉK A NYÁRI TALAJMUNKÁKAT A GYÖMRÖI PETŐFI TSZ-BEN Táviratilag értesültünk arról, hogy a gyömrői Pe­tőfi Tsz, csatlakozva az Ag­rártudományi Egyetem Gö­döllői Tangazdaságának a felhívásához, a nyári ta­lajmunkákat az augusztus 10-i határidő helyett, nyolc nappal előbb — elsőnek já­rásunkban — pénteken reggel fejezte be. Gratulá­lunk a kitűnő munkasiker­hez! — A Budapesti Konzerv­gyár július 22-én megkezdte a paradicsom feldolgozását. A napi kapacitása 32 vagon, ezt a mennyiséget a monori járás biztosítja. Persze ezen felül is bármilyen mennyiséget átvesz a gyár, hiszen a teljesítőké­pessége 60 vagonig fokozható — közölte Szabó Gyula, a gyár megbízottja. A szállítá­sok már megkezdődtek és mindjárt az első napokban meglepetéssel is szolgáltak. Üllőről naponta már eddig is 5 vagon jól beérett, konzervá­lásra alkalmas szép paradi­csomot vittek el a gépkocsik. De így van ez más tsz-ekben is. A napokban lehullott ki­adós eső nemcsak mennyisé­gi, hanem minőségi javulást is eredményezett. — Kilenc fiatal kapta meg a Maglódi Gépgyár KISZ- szervezetének taggyűlésén az ISZM-jelvényt. Uj és követen­dő módszer, hogy a taggyű­lésre meghívták a gyár igaz­gatóját, aki — elismerésként az eddig végzett társadalmi munkáért — dicséretben ré­szesítette őket. Gyaíkran látjuk őket szolgá­lat közben, amint a község egészségügyi intézményei előtt állnak, vagy szirénázva, lobo­gó piros zászlóval végigszá- guldanak községünkön. — Mindez az emberért, az élet megmentéséért történik — kapom a felvilágosítást Tóth László szolgálatvezető gondnoktól a monori mentő- állomáson. Éppen az új, ultra- rövidhullámon működő mentő­állomási rádió előtt ül és jegy­zi a budapesti központ rendel­kezéseit. Két hete, hogy működik a már Monoron majdnem „mű­emlékké1 nyilvánított antenna, figyelőre még a kocsikban röncs rádió, 33e rövidesen azok | felszerelésére is sor kerül. A cél az, hogy a beteg, a balese­tet szenvedett, minél előbb kórházba kerüljön vagy orvosi ellátásban részesüljön. Rádió segítségével a legközelebbi ko­csit azonnal a mentendő sze­mélyhez irányítják. — Mikor hívjuk a mentő­ket? — kérdeztem. — Igen örülök — mondotta Tóth elvtárs —, hogy ez a kér­dés szóba került, mert erre tényleg szükséges sokak szá­mára a válasz. Nyilvánvaló, hogy baleset esetén, amikor komoly a sérülés, eszméleten- kívüliség van, a mentőik hívá­sa indokolt. Volt azonban olyan eset is, hogy egy sze­mélygépkocsi beleszaladt az az előtte haladó lovaskocsiba. Személyi sérülés nem történt, erről az illető telefonáló néni győződött meg, hanem hívott bennünket. Ha valaki rosszul lesz és orvoshoz tud jutni, el­sősorban forduljon oda, lehet, hogy egy injekció beadása után a rosszullét elmúlik, vagy a körzeti orvos kezelése a pa­naszokat megszünteti. Ha kór­házi ápolást igényel, úgy a ke­zelőorvos beutalja. Persze, olyan helyre, ahol nincs orvos (Monori-erdő), hívni lehet a mentőket. A beszélgetést a mentőállo­más megnézése közben foly­tattuk. Juhász Ferenc gépko­csivezető is csatlakozott hoz­zánk. Megmutatták a jól fel­szerelt műhelyt, ahol a kis ja­vításokat elvégezhetik. A ko­csik rendesek, tiszták. Az ud­var szép virágos, ápolt. Nem mondhatjuk mindezt a jót az épületről: vizes, elavult. — Miért késik a tatarozás? — tettem fel az újabb kérdést. Nem a mentőké a ház. Magán- ház és addig a tatarozást nem kezdhetik el, amíg a mentők tulajdonába nem kerül. A köz­ségi tanács kis „jóakaratán” múlik, hogy ez a kérdés meg­oldódjék — tudtam meg. Csák András hosszúságban. Ennek megva­lósítására 52 880 forintot irá­nyoztak elő, amelyből 20 000 forint lenne a társadalmi munka értéke. A Kisfaludy utcában 900 méteres fő víz­levezető árkot ásnak 35 ezer forintos költséggel. Egykilométeres hosszúság­ban felújítják a Kisfa­ludy út, Kossuth Lajos út, Békás és a vasút irányába húzódó össze­kötő árkot. A Móricz Zsigmond úton a Jósika utcával párhuzamo­san húzódó árok hídját újjá­építik, illetve új betonhi- dat építenek. A Balassi Bálint utcában a fedett árokkal párhuza­mosan a Kenderesalján levő gyáli csatornához 600 méter hosszú nyitott árkot ástak az út déli oldalán, mert hirtelen áradásnál a nagy tömegű vizet a fedett csa­torna nem győzte levezetni. A Csokonai utca végénél a gyáli csatornához húzódó ár­kot is helyreigazították a szükséges szakaszon (a Pé­teri út melletti vízgyűjtőig). A továbbiakban Földváry György vb-titkár és Rein­hard Sándor községi mér­nök arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy akik még nem tettek eleget a felhívásnak és nem takarították ki az ár­kot, haladéktalanul vé­gezzék el azt, mert ellenkező esetben a sza­bálysértési hatóság ezer fo­rintig terjedőleg bírságolja őket. Róth Mihály A lakosság szolgálatában (Ili.) Van — de nem tudják — Az aratás és a cséplések idején nem garázdálkodott a „vöröskakas”! — közölte a já­rási tűzrendészeti kirendelt­ség vezetője. Ez az eredmény annak tulajdonítható, hogy mindenütt betartották az elő­írt tűzrendészeti szabályokat, s a tűzvédelmi felelősök dere- kas munkát végeztek a meg­előzés terén. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Kisértetkastély Spessart- ban. Gomba: Mici néni két éle­te. Gyömrő: Francia kandalló mellett. Maglód: Aranyember (széles). Mende: Visszavárlak. Monor: Minden nap élünk (szé­les). Nyáregyháza: A kétéltű em­ber. Pilis: Szórakozott professzor, ^ápiósüly: Julius Caesar. Táppió- süly: Előzés. Űri: Kés a vízben. Vasad: Keserű ^szerelem. Vecsés: A lány és az államügyész (szé­les). CSEHEK MAGYARORSZÁGON Szerdán délután egy gépkocsikaraván gördült be Monor főterére. Mint megtudtuk, a gépkocsi utasai csehszlovák turis­ták — munkások, orvosak és tanárok — voltak. Szerda reggel indultak el Gottwaldovból és Bmoból 21 napos, mintegy 5000 kilométeres túrnéjukra. A 18 tagú csoport utiprogramja: Csehszlovákia—Magyar- ország—Romania—Bulgária. (itt töltik az idő legnagyobb részét a tengerparton). Visszafelé jövet útbaejtik a Balatont is. Mo­norí abból a célból érintették, hogy a három Simca, a két Skn- da és egy Moszkvics gépkocsi üzemanyagot vegyen fel a továb- bi útra. (Hrutka) Előrelépést jelentett Gyöm- rőn, amikor a Vegyes Ktsz megnyitotta újabb részlegét: az erős- és gyengeáramú vil­lamossági eszközök javítómű­helyét. Újabb előrelépés történt' a közelmúltban: a részleg kettévált, egyik mű­helyben a rádió-, televízió- készülékeik javítása folyik, a másikban a háztartási gé­peké. Két problémával küzdenek ezek a részlegek. Egyik: az alkatrészhiány. Egyes televí­ziótípusokhoz nem tudják megszerezni az alkatrészeket. Másik baj: nem ismeretesek eléggé széles körben ezek a szolgáltatások. Nem tudja Gyomron és környékén min­den tv-, rádió-, háztartási- gép-tulajdonos, hogy készü­lékeit itt is megjavíttat­hatja. Akik tudnak is a műhelyek létezéséről, azok közül sd sokan pesti szervizt hivatnak kd, abban a hi- szemben, hogy a gyömrői nem száll ki helyszínre. Ke­vesen tudják, hogy a ktsz megfelelő gépkocsival ren­delkezik, — s hívásra házhoz megy, nemcsak Gyomron, de Ecsertől — Úriig bárhol. Több gondot — s egy kicsit több pénzt — kellene a ktsz- nek fordítani arra, hogy szolgáltatásait ismertesse, népszerűsítse. Megérné! (Mai lapszámunkban már mea is kezdik! — Szerk.) TEFU kirendeltség kellene A szállítási-fuvarozási fel­adatokat egy BELSPED-rész- leg, a tsz és hat magánfu­varos igyekszik ellátni Gyom­ron^ Munkájuk nagyjából ki­elégítő is. Lovaskocsikkal azonban csak kis távolságon lehet mozogni, távolabbi fu­varokhoz — nemcsak magá­nosoknak, de közületeknek is — tehergépkocsira gyakran van szükség. Indokolt és meg­valósítható tehát az az igény, hogy — ha egyelőre csupán egy-két kocsival rendelkezne is — a TEFU-nak legyen helyi kirendeltsége. A garat üresen jár Alig van olyan porta Gyömrőn, ahol ne tartaná­nak sertést vagy baromfit. A kukorica — s általában a szemestakarmányok — meg- daráltatása azonban nehezen megoldható. Mióta kérik már az asszonyok, hogy legyen egy darálómalom a telepi ré­szeken! Foglalkozott ezzel már mindenki: a községi, a járási, a megyei tanács; van gép, van üres műhely, van vállalkozó — de vám­darálás még sincs. Iparpolitikánk újabban en­gedett már régebbi merevsé­géből, és különösen a szol­gáltató ipar területén sok­kal hajlékonyabb. Eltekint sok megkötöttségtől, annak érdekében, hogy a lakosság semmiben se szenvedjen hi­ányt ^ vagy hátrányt. A gyömrői darálóügyben éppen az ellenkezőjével találkozunk. Nem értjük — miért? ★ A vizsgálat, az alapos fel­mérés hasznos volt, de egy­magában kevés. A pártve­zetőség is tisztában van ez­zel, s észrevételeit, javasla­tait eljuttatja minden ille­tékes szervhez. Figyelemmel fogja kísérni a felmerülő pa­naszok orvoslását, az ésszerű javaslatok kivitelezését, a problémák megoldását. Né­hány hónap múlva újból visszatér majd e kérdések­re, megvizsgálja: volt-e fo­ganatja intézkedéseinek. ügry véljük, ugyanakkor lapunkban i$ helyes lesz visszatérni röviden e témára. Radványi Barna MONORQOL fledóúmiáfcík, tHXüLf JiC Hv&iCk ok- a pd­kon. f-duActtéasis ? í ' Á kivéhbtek ntáuXÓg tüa­iadjd; da. kárUazajn, ex. <S órkúrvirőkhSl, hogy új odó­ban. több fuxboh Jca/utakp Vasárnap kezdődik a II. Tápiómenti Kupa Szerdán, a járási labdarúgó szö­vetség hivatalos napján — inté­zők jelenlétében — elkészítették az idei (sorrendben a második) Tápiómenti Kupa sorsolását. A mérkőzéseket két körzetben vasárnap rendezik meg. (Mendén és Üriban.) A két tornán első he­lyezést elért 2—2 csapat vesz részt augusztus 20-án a döntőn. Jövő szerdán a döntőbe jutott csapatok között jelölik ki az augusztus 20-i mérkőzés helyét. A vasárnapi részletes program Mendén: 15 órakor Mende—Gyöm­rő: 16 óra 10 perckor Péteri— Ecser. Üriban: 15 órakor Tápió- süly—Tápiósáp; 16 óra 10 perckor Űri—Tápióság. A mérkőzéseken végig két me­zőnyjátékos és egy kapus cserél­hető. Mendén a versenybíróság elnöke Kiss Lajos, titkára Hö- römpő Jenő. Üriban a versenybí­róság elnöke Antal János, titkára Bokros József. —sk— ÜLLŐ TENISZSP0RTJAR0L A fehér sport — a tenisz — az urak kedvtelése volt a felszaba­dulás előtt, azután sem nézték jószemmel a művelőit, most kezd igazán gyökeret verni, tért hódí­tani a proletár gyerekek, a fa­lusi fiatalok között. Üllőn már évtizedes múltja van, jelenleg ír itt működik a Kossuth Sportkör keretén belül, a járás egyetlen első osztályú teniszcsa­pata. Hosszú időn keresztül a me­gye legjobbjai között emlegették az üllői játékosokat — de, ahogy Bartalos Tivadar tanár, a tenisz­sport lelkes apostola mondja — most nagyon meggyengült az együttes, ifjú dr. Csik Pál és Lo­vas János más. budapesti, első­osztályú. gazdagabb egyesületbe távozott: Búr ián Pált és Lengyel Mártont egyetemi vizsgák. Holló Lászlót katonai szolgálat akadá­lyozta: Moori István elköltözött: úgy hogy a két Torma testvér és Kiss Hubert volt az. akik átmen­tették a nagymúltú szakosztálvt és megkapaszkodtak a megV«i első osztályban. Az utánpótlás két sokat ígérő tagja: Fodor Ist­ván és Szentkuti Szabolcs is új egyesületet választott. A vándor­edzők valósággal magukkal cipe­lik a tehetségesebb játékosokat. Reggelenként és a kora esti órákban hangos a játéktér kör­nyéké. mind a három pályán pattog a fehér labda. Antal Jan­csi, Prokopecz Jóska, Halassi Zo­li. Takács Misi és a többiek — a lányokkal együtt — kivételes tehetséggel kezelik az ütőt és rö­vid időn belül a tapasztalt „öre­gekkel” együtt elérik az elmúlt evek szintjét, hiszen községünk­ben szinte hagyományossá vált a 1ó szereplés a vörös salakon. Kiss Sándor Rádió — televízió szervizünk áthelyezve Gyömrőn a Táncsics Mi­hály út 55 szám alá. Ko­csink hívásra házhoz megy, és a javított készüléket vissza is szállítja. Rádiók, televíziók, háztar­tási gépek javítását, vil­lanyszerelő és kárpitos munkákat vállalunk. Gyömrői Vegyesipari Javí­tó Szolgáltató Ktsz A mentőautók nyomában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom