Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-28 / 200. szám

1963. AUGUSZTUS 28, SZERDA re»» MLC, C/Círlap Lóerők és korszerűség Születőben a Csepel Autógyár űj motorcsaládja Nagyobb erő, viszonylag kevesebb üzemanyagfogyasz­tás, modem forma. kisebb súly. — Ezek a főbb követel­mények állnak az autóipar előtt. Betartásukra óriási erő­feszítéseket tesznek az egész világon. Szédületes verseny bontakozik ki a nagy autós cé­gek között. Mindenki igyek­szik a legtökéletesebbet nyúj­tani. Az egymást követő változ­tatásokat könnyű végrehajta­ni ott. ahol hosszú évtizedek óta gépkocsit és motorokat gyártanak. A dolgok termé­szeténél fogva ezek között is a személykocsi-gyártó cégek fejlesztő munkája a köny- nyebb. A laikus, aki csak a kocsit látja, egyáltalán nem, vagy alig tudja elképzelni, mennyi mindent kell tenni, amíg az új gyártmány sorozatgyártása elkezdődik. A konstrukció tö­kéletesítése, tervezése sem könnyű, de amíg testet ölt a terv, kísérletek egész sorát kell elvégezni. S ha a kísérle­tek eredményre vezettek., le­gyártjuk az első darabokat. Ezeket kipróbálják. Számos hibát tapasztalnak ilyenkor. A hibákat kijavítandó, változ- j latnak a konstrukción. Ami-| kor már azt ,.tudja" a motor, vagy gép, amit szánták neki, megkezdődhet a sorozatgyár­tás előkészítene. Szerszámokat csinálnak, szerveznek, gépe­ket állítanak munkába, aztán következhet a próbagyártás. Ezek után már gyerekjáték­nak tűnik a munka tökéletesí­tése, de akik ezzel foglalkozó­nak, tudják, hogy ilyenkor még mindig sok tennivaló akad. Azt mondtuk, hogy a több évtizedes tapasztalattal ren­delkező gyárak dolga köny- nyebb. pedig nekik is sokat kell dolgozni és költeni, amíg eljutnak az új gyártmány so- öl%b ■ -. nehéz elképzelni, mennyivel nehe­zebb a fiatal, a rövid múltra visszatekintő teherautógyárak dolga. Nálunk a Csepel Autógyár foglalkozik teherautógy állás­sal. Az ehhez szükséges moto­rokat is itt készítik. Ezeket a motorokat azonban a teher­autók mellett autóbuszokba, dömperekbe, traktorokba is beszerelik, sőt ezenkívül még nagyon sok gépet hajtanak ve­lük. Tizenöt éve gyártanak teher­autót és motort a Csepel Autógyárban. Ne fogadják el a mi ítéletünket, kérdezzenek meg gépkocsivezetőket, akik korábban idegenkedve fo­gadták ezeket a járműveket, egészen biztos, hogy dicsérik a „Csepel” gyártmányokat. Ezt a dicséretet csak kiegészíti egész sor nemzetközi verseny ítélete, amely nemegyszer az első helyre értékelte a ver­senyző ..Csepel'“ jármüveket. A ..Csepel” gyártmányok tehát jók. Emellett tanús­kodik a nagyarányú export is, amit eddig lebonyolítot­tak. Mégis, tizenöt év múlt el felettük, s az autói parban szabály, hogy legalább 30— 15 évenként újítani kell. Ez a szabály pedig még egy fia­tal gyárra is érvényes. A teherautók és más ren­deltetésű gépkocsik formá­ján eddig is sokat változtat­tak a Csepel Autógyárban. Most a motor következik. A járműfejlesztési Intézet ter­vei alapján háromnegyed éve fogtak hozzá az új motor­család elkészítéséhez. Az idén kétszázat gyártanak a Győri Vagon- és Gépgyár — és más gyáraik — közreműködés ével, amelynél már a mintapéldá­nyok . tapasztalatait is fi­gyelembe vettéli. Az új csa­lád egyelőre négytagú. Ké­szül a négy- és hathengeres új Diesel-motor álló és fek­vő változata. Háromnegyed év nem nagy Idő, mégis óriási eredménye­ket értek el. Sokan persze, ügy vannak ezzel, hogy lebe­csülik a Csepel Autógyár teljesítményét, mert mindig a tradicionális helyzethez viszo­nyítanak. Nem veszik figye­lembe, hogy egy fiatal gyár 1 mindig nehezebben jut előre, j i mint a régiek. Na az itteni fejlesztési munkál értékeljük, azt kell ; néznünk, hogy háromnegyed év alatt eljuttatni a sorozat­gyártás küszöbéig egy új i teherautó-motorcsaládot — nagy dolog, és azt bizonyít- ] ja. hogy tizenöt év alatt az it­teni konstruktőrök, tervezők, szakemberek és segédmun­kások sokat tanultak, tapasz­taltak. Ezt bizonyítja az is, hogy ennyi idő alatt a gyárra költött beruházási összeg két­szeresét fizették vissza a nép­gazdaságnak, tiszta nyereség címén. j S hogy mit jelent a tapasz- j tálát, abból Raiskó István termelési főmérnök szavai adnak ízelítőt: — Egyszer fékpadon pró­báltunk néhány motort. Folyt belőlük az olaj. Tanakod- : tunk, mi lehet az oka. Mér­nökök. szakemberek serege jött oda. Számoltunk, vitat- ! koztunk. Végül az egyik i régi segédmunkás vette észre, hogy' az olajbeöntő nyíláson nincs sapka, helyette rongyot tömtek bele. s alatta nyomás keletkezett, ami kiverte az olajat. Kivette a rongyot és megszűnt a hiba. Ezzel csak 1 azt akarom mondani, milyen fontos a gyakorlati tapaszta­lat. amiből mi már sokat szereztünk, és még többet sze. rezhetünk az új motor gyár­tásánál. Hétezer ember gyűjti itt j nap. mint nap ezeket a ta­pasztalatokat és válik egyre alkalmasabbá arra. hogy ál­mában is tudja, hogyan kell az esetleges akadályokat el­hárítani. Ez már meglát­szik az új motorcsalád al­kotásánál is. S még valami kell ahhoz, hogy egy új mo­torcsaládot ily'en rövid idő 1 alatt tervekből valósággá váltqzt ass a na k: szín és el- <r h'i iúifÓtfí'őg. Ebbéli a gyár­ban ez sem hiányzik. Ennek eredménye, hogy az alkatrészgyártók — bár csak a jövő hónapban kezdődik a szerelés —. augusztus 20- ra felajánlásképpen 20—25 ■ motor komplett alkatrészeit tették a raktáriba. I Az idén tehát 200, a jövő­re ezer, aztán pedig már kétezer új motor készül. Az alkatrészgyártóik és szerszá- mosok is mindent megtesz­nek a jó előkészítésért. A főbb szerszámok például már mind elkészültek. S hogy kik közülük a legjobbak? — Mindenki szívvel-lélek- kel dolgozik — így felelnek a kérdésre a vezetők. A jó munkateljesítmény után mit tud az új motor? — Ugyanolyan térfogatú, mint a régi, teljesítménye viszont egyenegyedével na­gyobb. Üzemanyagíogyasztá- sa fajlagosan 15—20 száza­lékkal kevesebb, mint a ré­gi motoroké volt — így a termelési főmérnök. — Az új konstrukció vajon hány évre elegendő? — Erre az alapra körülbe­lül további tíz évig lehet építeni. Konstruktőreink mér rajzolják is a család új tag­ját, az új motor nyolchenge­res változatát. Ezek után úgy tűnik, hogy minden a legnagyobb rend­ben van a Csepel Autógyár­ban. A valóság nem ilyen egyszerű. Sok-sok gonddal­bajjal birkóztak, amíg' a kö­zölt eredmények megszület­tek. S ez a küszködés saj­nos tovább tart. Nem tud­ják például, hogy Győrből megérkeznek-e időben az új motor forgattyúsházai, Diós­győrből pedig olyan ková­csolt főtengelyeket küldenek, amelyekről rengeteg anyagot kell leforgácsolni. Ehhez jön­nek még a belső bajok, la­zaságok, szervezetlenség, amely bizony még sók he­lyütt okoz keserűséget, mér- gelődést, többletköltségeket. Ezeket sem hagyják annyi­ban. Vitatkoznak, érvelnek, követelnék, s égy kicsit min-' dig jobban megy a munka. Ezért van az, hogy a sok gonddal-bajjal együtt más­fél évtized alatt rangot ví­vott ki magának a Csepel Autógyár és azt is tudják, hogy ez a rang kötelez. Farkas István Vigyázat! Itt a bírságolás! — Megyei közlekedésrendé­szet? Hallottuk, hogy a napok­ban megjelent a belügyminisz­ter közlekedési bírságolási rendelete. Kérjük, tájékoztas­sák olvasóinkat nagy vonalak­ban e bennünket is érintő új rendeletről. — Ili Csípés István őrnagy, a közlekedésrendészet vezető­je. Az új rendeletre a mi me­gyénkben nagy szükség van, mert a jelek szerint az eddi­ginél hatékonyabban kell megrendszabályozni azokat a járművezetőket és gyalogoso­kat, akik semmibe veszik a KRESZ előírásait, s ezzel aka­ratlanul is súlyos balesetedet idézhetnek elő. Hogy mást ne említsek, most augusztusban, huszonhetedikélg, Pest megyé­ben kétszázhuszonkilenc (!) közlekedési baleset történt. köteles nyolc napon belül pos­tára adni. — És ha nem adja fel? — Akkor automatikusan át­tesszük az ügyet a szabály­sértési rendőrhatósághoz, amely beidézés és kihallgatás nélkül, büntetőparanccsal kö­teles a helyszíni bírságnak legalább a kétszeresét kiróni a KRESZ megszegőjére. — Pest megyében mikor kezdik a helyszíni bírságolási? — Szeptember tizenötödi­kén. — Köszönjük. Kedves járművezető és gya­logos felebarátaink, tehát fi­gyelem! Van még csaknem három hét türelmi időnké Pró­báljunk megjavulni addig! (f. a.) SZEMREHÁNYÁS Az alábbi kis történeten nevetnek Gödöllőn. Most folyik a sorozás, egymás után jelennek meg a fiata­lok az orvosi bizottság előtt. Egy barna képű fiúra is sor kerül. Kopogtatják jobbról-balról. Utasítják, forduljon hátra, hajoljon előre. — Alkalmas — hangzik el a verdikt. A legény megfordul, fel­egyenesedik és szemrehá­nyóan megszólal: — A szemembe is meg­mondhatta volna! (k. m.) Vasárnaptól folytatásos regényünk Különös vadászat Hogyan jut át egy kitűnően képzett ügynök a hatá­ron? Hogyan veszi fel kapcsolatait a magyarországi kém- csoporttal? Hogyan próbál behálózni egy fiatal lányt üdü­lés közben, hogy közelebb jusson a nagy titokhoz? Ho­gyan próbálja megszerezni ezt a nagy titkot, a rakéták hajtóanyagának mintáját? Hogyan dolgozik a csoport ve­zetője, hogyan ellenőrzi a kintről érkezett ügynököt? Meg­annyi izgalmas kérdés Pintér István és Szabó László új kalandregényében, a Különös vadászatban, amely kémek és kémelhárítók titkos háborúját mutatja be. Lapunk vasárnaptól folytatásokban közli a két fiatal újságíró izgalmas, kalandos regényét, a Különös vadá- í szatot. % í í *sXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXX*VXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXVVXXXNXXVVVXX'6 Mindig tovább! Van és nincs Monori-erdőn — Amire büszkék Régen csak annyit írtak a MÁV vasúti bérletébe annak, aki innen járt be dolgozni Budapestre, hogy lakóhelye: Monori-erdő. Ma már ez nem elég. Sorra jönnek az emberek a tanácskirendelt­ségre. és kérik, javítsák ki irataikat. írják bele azt is, hogy Motnori-erdőn milyen utcában laknak. A Ceglédre vezető ország­út két oldalán a ritkás aká­cosban eleinte csak két-há- rom házacska fehérlett ki a sűrűből. A felszabadulás utáni juttatott telkeken kezd­ték újra az életüket a más, távolabbi községekből ideér­kezett emberek. Ekkor már megérdemelték a település ne­vet. hiszen 1956-ban, amikor önálló tanácskirendeltséget kaptak. kilencszáz lakost tartottak nyilván. 1936-tól a mai napig, leihát nem égé-' szén hét év alatt, másfél- j szeresére nőtt Monori-erdő' lakossága, és a nevet kapott utcákban háromszáztíz ház-! ban ezernégyszáz ember él. I A település határai is mind I jobban kitolódtak, az itt élők j ma már tizenhat négyzet- kilométert mondhatnak magú- 1 kénak. Va n már tan ácskire n delit - ségük. iskolájuk. postájuk,- vegyes boltjuk, tejátvevőjük,; tsz-elárusító helyük, vendég-: lőjük és strandjuk, valamint,1 erre nagyon büszkék, labda­rúgócsapatuk. És ami a leg­fontosabb: van vasútállomá­suk a hozzá csatlakozó autó- buszjáratokkal. Főleg ennek köszönhető, hogy olyan kapós a házhely Monori-erdőn. Szikesen jönnek ide lakni Bényéről. Nyáregyházáról, on­nan. ahol nincs vasúti meg- állólhely. Januárban tizennyolc 150 négyszögöles telket adtak át az OTP-nek értékesítés­re. és már majd mind el­kelt, egyenként háromezer fo­rintos vételárban. A sok „van“’ mellett hosz- j szán lehetne sorolni a „nin- cset“’. Illetve ide is, oda is! lehetne számítani őket. Mert i van ugyan iskola, de olyan j messze, hogy a kisebb gyenme- i keket kerékpárral viszik-hoz- zák a szülők. A stranddal; szemben már évekkel ezelőtt; kijelölték az új iskola he­lyét. az érdekelt szülők máris j minden külön szervezés nél-i kül 580 társadalmi munka­órát ajánlottak fel, de az építkezés megindításáról jó­formán szó sem esik. Ve­gyesboltjukat a Ceglédi Nép- j bolt Vállalat látja el áruval, | hogy elégségessel, arra bi-\ I Követ kérnek az úthoz zonyság: negyedéves négyszáz- negyvenezer forintos tervüket ötszázharmincezerre teljesí-1 tették. Pedig az igazán nagy- : értékű dolgokat nem itt,: hanem Cegléden, a főváros­ban. vagy esetleg Monoron, vásárolják. A baj csak az, j hogy a boltocska ma is éppen akkora, mint volt tizenöt évvel ezelőtt. Az asszonyok kinn az utcán j állnak sort előtte, akár tűz a . nap. vagy ólmos eső esik. És ami a legjobban hiány­zik: annak a százötven mé­teres föld útnak a rendbehoza­tala. amelyik a tanácskiren­deltségtől a vasútállomásig ve- j zet. Az út derekán van a tej- begyűjíőhelv. ahol napjában többször hatalmas teherautók fordulnak meg. Miközben for­dulnak, kerekeik újra és újra felvágják az utat. Monori- erdönek nincs önálló költség- vetése, községfejlesztésüket ■ Monoron intézik. Monor e, szempontból rosszul áll, ..JRéí;', minden pénzüket elvitte a bei-[ vízlevezetés. Most mégis úgy érzik az erdeiek, talán eljött j az ő idejük, talán kiszoríthat- j nák Monoron annak az öt va- gon zúzott kőnek az árát, ame­lyet nyáregyház! útépítéskor 1 az Útépítő Vállalat nenj hasz­nált fel s egyelőre otthagyott az árkokban. Társadalmi mim- i kában egy-kettőre széjjelterí- i tenék, legalább a legnagyobb kátyúkat, gödröket kitölthet- nék kővel. Kiszámították, j hogy ezzel és még nyolcvar. ! vagon salakkal rendes alá- j ágyazott szilárd salakutat épít- j hetnének. A gyárak a salakot | ingyen adnák, csak elhozni nem tudják, mert vasútállo- j másukon nincs tolatóvágány | és lévén az ország egyik leg- | forgalmasabb vonala, a teher- j vonat itt nem állhat még né- I számít. Tavaly ugyanis a leg rosszabb hónapban összesen volt százhuszonhárom balese­tünk. — Mit mond az új rendelet? — A szabálysértés fokától függően lehetőséget ad arra a rendőröknek, hogy az utcán húsztól száz forintig terjedő pénzbírsággal sújtsák a jár­művezetőket, s ami nagyon fontos: a lovaskocsihajtókat is, továbbá tíztől ötven forin­tig terjedő pénzbírságot szab­janak ki adott esetben a gya­logosokra. — A bírságot mindjárt, ott az utcán, ki kell fizetni? — Nem. A rendőr csekket ad a szabálysértőnek, amely­nek egyik szelvényére ráírja, ? hogy mennyire bírságolta? meg. A megbírságolt járműve-? zető, vagy gyalogos a pénzt»?. Saját /Kórjukkal vágják a lucernát Tsz-ben hány órát sem, míg lehány­nák a salakot. Van a nagy felődésnek egy másik oldala is. Jelenleg 20—25 ház épül. illetve gyö­keres átalakítását kezdték meg. Majd mindenki két szo­ba komfortos lakásra kér en­gedélyt, csakhát az is meg­esik, méghozzá többször, hogy az építési engedély birtokában építenek egy kis fészerszerűsé­get a szerszámnak-anyagnak. Aztán egy szép napon azt ve­szi észre Mayerné, a kiren­deltség vezetője, hogy máris abban a fészerben lakik az építkező család. Ilyenkor per­sze megindul a herce-hurca, szabálysértési eljárás és a töb­bi. A Monori-erdőn élők mind­inkább igazi közösséggé vál­nak. Már nemcsak éjszakai nyugvóhelynek tekintik la­kóhelyüket. Különösen, ami­óta a nionori Kossuth Terme­lőszövetkezet kertészetében dolgoznak azok az asszonyok, ^kikpgk a fgj'je üzemi munkás, éasutas. Az eTszörf házakban élő .nők, itt,,meg a, szülői mun- íaközösségben ismerkednek meg egymással és a tanács ál­tal szervezett, szívesen fogadott társadalmi munkaalkalmak­kor. Nyáron kinn a mind nép­szerűbb erdei strandon, más­kor meg az iskolában a ha­vonta egyszer tartott mozivetí­tésen megtalálni szinte a tele­pülés apraját-nagyját. Azt is büszkén, újságolták, kezdenek tanulni szocialista módra él­ni: legalább is két névadó- ünnepséget és egy esküvőt rendeztek már eddig, s mind­nek nagy sikere volt a lakos­ság köré bem. A megtett út nem kevés. km a monori-erdeiek még előbbre akarnak jutni. És a biztosítékot erre eddigi ered­ményeik jelentik. K. M. Például ebédet csak akkor szolgálunk fel, ha megfele­lő az erre igényt tartók száma. Tervezzük ezenkívül, hogy a vendéglőben esténként tánczenekar játszik, és nem lesz akadálya annak, sem, hogy a tánc kedvelői jól szó­rakozhassanak az új egy­ségben. Hallottunk a szobi Határ­csárda építkezéséről is. Vajon, ezzel hol tartanak? — Szobon a Határcsárdában vendéglő és cukrászda áll majd a látogatók rendelkezé­sére. Ez meg is illeti Szobot, hiszen járási székhely. Ezen­kívül, ha megépül a ter­vekben már szereplő út, a községből a Dunakanyar je­lentős szórakozóhelye lesz. A Pest megyei Építőipari Vál­lalat decem'ber 31-re vállal­ta az építkezés befejezését, mi azonban, sajnos, nem vá­gj'unk biztosak abban, hogy betartják a határidőt Ép­pen ezért, úgy tervezzük, hogy a szobi Határcsárda megpyi- lására csak februárban ke­rül sor. A Váci Vendéglátóipari Vál­lalat két új egysége áll nyitás előtt. Az egyiknek közeli, a másiknak távolabbi a határ­ideje. Pollák Béla, a válla­lat igazgatója adott tájékoz­tatót a két üzemegységgel kapcsolatos tervekről. — A DCM deákvári lakó­telepén szeptember elején ke­rül sor a kisvendéglő és az eszpresszó megnyitására. A vendéglőben, a kerthelyiséget nem számítva, százötven ven­dég, míg az eszpresszóiban száz vendég foglalhat egy­szerre helyet. Persze, nyári időszakban, ha a kerthelyiség is üzemel, egyszerre ötszáz vendéget szolgálhatunk ki. A deákvári egységben tizennégy dolgozó áll majd a vendé­gek rendelkezésére. — Milyen juttatásokra szá­míthatnak a vendégek? — A családi kisvendéglő­ben ebéd és vacsora áll majd a látogatók rendelkezé­sére. Persze, most. a nyitás előtt, biztosat nem mondha-1 tok, mert először fel kell mérnünk az érdeklődéit. | Új vendéglő Váeott és Siobon

Next

/
Oldalképek
Tartalom