Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-27 / 199. szám
4 "\Mtvlaa 1963. AUGUSZTUS 2*. KEDD Százéves az önálló hazai kertészeti szakoktatás Verekedők a bíróság előtt A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szeptemberben juhi- : Az ittasság nem mentség Párbajhősök utódai — Haragosok és fenegyerekek leumi ünnepségeken emlékezik meg az önálló hazai kertészképzés százéves fennállásáról. Az évforduló alkalmából hétfőn délelőtt dr Somos András, a főiskola rektora tájékoztatta a sajtó képviselőit a kertészeti szakoktatás eddigi fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. A büntetőbírósági tárgyaló-' termekben sokszor filmszerűen peregnek le falvak és vá- t rosok véres eseményei. A fő-! í szereplők: kocsmahősök, egy- i más iránt ádáz gyűlöletet ér- : ző haragosok, forrófejű em- | berek, akik először cseleked- f [ nek, s csak azután gondol- j kodnak, garázda rendbontók, | akik magáért a verekedésért I verekednek. És jelen vannak1 >vnx^'1^VXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXVXXXXXNXNXVXXNXVXXXNXXXNXXXXXXXX'XXXXXNXXXXV-. Vigyázz! Nagyfeszültség! Már felkerült az első, valóságos helyzetet mutató tábla a Dunamenti Hőerőműnél. A transzformátoron már áram halad át. Ma még azonban máshonnét kapják az építő gépekhez és próbákhoz szükséges villanyáramot Minden energia forrása, a valóban háznagvságii kazán. Már megjárta a tisztító gőz végtelen hosszúságú csöveit. Napok kérdése s nem kölcsön vett, hanem maga fejlesztette gőz feszül a ház, emeletein: rövidesen befútik a kazánt Alumíniummal borítva, s a szükséges próba után indulásra kész az alagút átmérőjű két füstelszívó illetve levegő- nyomó vezeték a hozzá való berendezésekkel. A kazánt szolgálják (Koppány György felvételei) ezeken a tárgyalásokon á vé- ] rés drámák áldozatai is: ! anyák, feleségek, akik még a j tárgyaláson is csak könnyek között tudnak beszélni a sok j álmatlan éjszakáról, amelyet . gyermekük, férjük életéért "aggódva töltöttek el, s bizony i nemegyszer a tárgyaláson már i gyászruhában jelennek meg. ! A szocialista büntetőjog > egyik legfontosabb feladatú- j nak tekinti az ember életének : és testi épségének védelmét, l Bíróságaink ez elvből kiindul- j va a legsúlyosabb bűnnek te- i kintik. ha ember ember ellen j erőszakot alkalmaz. A súlyos j bírói ítéletekben társadalmi értékítélet jut kifejezésre. A ; társadalom a vadság és barbárság, a középkori ököljog megnyil- ■ vaníliásának tekinti más em- j bér bántalmazását, s nem ad 1 felmentést azoknak, akik j vélt, vagy valódi jogaiknak I ököllel, karóval, vasvillával. j bicskával akarnak érvényt j szerezni. Társadalmunk már régen nem tekinti puszta „népszó- ; húsnak", „virtusnak” a falusi bicskázásokat és verekedése- '■ két, s mélységesen elitéli az 1 önbíráskodást. Sokan kíváncsian kérdezhe- j tik: hogyan gondolkoznak a ] vádlottak padján ülő. a szocia- | lista együttélés szabályai el- j len súlyosan vétő botrány- | hősök a saját cselekedeteik- j ről? Tudnak-e valamit is fel- | hozni mentségükre, mivel is j védekeznek? S elfogadhatók-e | a felhozott mentségek? Legtöbbjük nyomban a sú- [ lyos bűn elkövetése után tudatára ébred, hogy hova isi süllyedt, tettét őszintén meg- 1 bánja, igyekszik hibáját tét-1 tekkel is jóvátenni, a család kártalanítása útján vagy más j módon. Persze akadnak még 1 köztük képmutatók is. akik { csak szóban szánják-bónják bűneiket, de a tettekkel adó- j sak maradnak. Az ilyen ál- i szent magatartás azonban nem j vezetheti félre bíróságainkat. I Szép számmal állnak a bíró- j ság' előtt gondolkodásban és erkölcsi fejlődésben elmaradt mutatja, de nem a vádlottét. Ezért a bíróságnak mindig meg kell vizsgálnia, hogy a sértett miért bocsátott meg. Tapasztalatunk szerint ez nemegyszer csak megfélemlítő fenyegetés hatására történik. Ilyenkor természetesen ez a vádlott javára nem vehető figyelembe. De ha a megbocsátás annak az eredménye, hogy a vádlott utóbb megbánta cselekményét, jóvá tette az elkövetett hibát, gondoskodott a bántalmazott emberek, akik még a bíróság előtt is igazukat bizonygatják, megpróbálják szépíteni azt, amit mindenki elítél, s olyan mentséget hoznak fel, amelyet egyetlen jó érzésű ember sem fogadhat el. Persze mindenkinek joga a bíróság előtt védekeznie. Más kérdés azonban, hogy ezt a védekezést a bíróság mennyiben fogadja el. Csaknem minden második emberölési és testi sértési bűnügy vádlottja azzal védekezik, hogy sokat ivott, nem tudta, mit cselekszik, és ezért nem is vonható felelősségre. Vagyis lényegéljen azzal védekezik, nem ő a hibás abban, hogy megölte, vagy súlyosan megsebesítette embertársát, hanem az alkohol. Csak a régi Királyi Kúria fogadhatta el ezt a védekezést, de nem a mi bíróságunk, A kúria erkölcsi felfogásával összeegyeztethető lehetett olyan álláspont, hogy az, aki beszámíthatatlan, ittas állapotban megölte barátját vagy haragosát, az ..vad ösztöneinek játékszerévé vált”, s ezért a cselekményért nem felelős. A mi bíróságaink, s az új Büntetőtörvényköny viszont a szocialista erkölcsnek megfelelő álláspontot fogadja el. Azt ugyanis, hogy aki öntudatlan, ittas állapotban bűn- cselekményt követ el, tettéért épp úgy felel, mintha józan állapotban követte volna el, hiszen saját magát hozta be- számít hatatlanul ittas állapotba. Súlyos testi sértés bűntette miatt indult ügyek tárgyalásán gyakran előfordul, hogy az ügy sértettje kijelenti: ő megbocsát a vádlottnak és megbüntetését nem kívánja. Egyik-másik vádlott ilyenkor nem tudja, vagy nem akarja megérteni, hogy őt a bíróság mégis elítélte. Mi ebben a kérdésben a helyes álláspont? A nagylelkűség. amelyet a sértett tanúsít akkor, amikor a vádlottnak megbocsát, csupán a sértett magas erkölcsi fejlettségét' családjáról, megfizette az elszenvedett károkat, akkor ez már Kellően értékelhető javára. Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényében, maró gúnnyal írt a középkori erkölcsökről, az ököljog érvényesüléséről. Ezek a középkori figurák jelennek meg nemegyszer a bírósági tárgyalótermekben. amikor arra hivatkoznak, hogy joguk volt vas- villával fejbeverni szomszédjukat. mert velük haragos viszonyban álltak. Nemrég tárgyalt egy ügyet o Ráckevei Járásbíróság. Vádlottja azért vert véresre egy tsz-tagot, mert az őt lopásért a brigádvezetönél feljelentette. Mikor arról faggattuk, hogy valóban lopott-e, beismerte: a lopásban bűnösnek érzi magát, mert valóban elemeit pár zsák burgonyát. Arra a kérdésre azonban, hogy bűnösnek ér- zi-e magát a tsz-tag bántalmazásában, csak ezt hajtogatta: nem. mert haragudott rá a feljelentés miatt. A szocialista bírsálcodás a haragos viszonyt, a szemet- szemért, fogat-fogért elvet nem tekinti enyhítő körülménynek. Ellenkezőleg: a bosszúállás’t aljas indoknak tartják, s emiatt még súlyosabb büntetéseket szabnak ki. Bíróságaink minden ügyben alaposan megvizsgálják: a vádlott a sértett fél magatartása, kötekedése miatt ragadtatta-e el magát. Nem egy esetben kiderült: a vádlott tizenkilenc. a sértett egy híján húsz. Ezt a körülményt a bíróság természetesen a büntetés kiszabásánál megfelelően figyelembe veszi. A szocialista erkölcs az emberektől nagy fokú önfegyelmet követel. Csak Rostand Ciranója érezhette magát feljogosítottnak árra, hogy tőrét annak a bordái közé szúrja, aki cellást mert tenni orrára. Ez volt a sok száz év előtti erkölcs. De Cirano kései utódaival még ma is nemegyszer találkozunk a bírósági tárgyalótermekben. A Szentendrei Járásbíróság egyik vádlottja, aki a sértettet súlyosan bántalmazta, a számonkéréskor azzal próbálta az ellene emelt vádat kimagyarázni és tettét szépíteni, hogy a sértett öt csúfnevén szólította és ezen nagyon felháborodott. A régi káros szokások és erkölcsök a társadalom elmaradt rétegeiben vagy egye- deiben sokáig élnek. A középkori erkölcsi szabályok szerint mást párbajban megölni vagy megsebesíteni megengedett cselekedet volt. A Csemegi Büntetőkódex szabályai — amelyek még a Horthy-idökben is hatályban voltak —, csak egész enyhe államfogházzal büntetendő cselekménynek tartották más ember párviadalban való megölését. Azt hihetnénk: ma már senkinek eszébe nem jut a párbaj jogosságáról vagy jogtalanságáról, erkölcsi megítéléséről vitatkozni. A bírósági tárgyalótermekben mégis nemegyszer fültanúi vagyunk ennek. A párbajra való kihívást juttatják eszünkbe azok i a jelenetek, amikor a virius- kodó legény arra szólítja fel ellenfelét, hogy vitájukat az | udvaron intézzék el. S ha a : kihívott fél a kihívást elfo- gadja, és az első szúrást ő ad- i ja, a bíróság előtt a vétlenséVIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK $mj|jjdhfärjap^ Scerencws ember Katona Sándor, a ceglédi GELKA-fiók vezetője, egyik legszerencsésebb és — tegyük hozzá — legirigy eltebb ember ma Cegléden. Skoda Octáviát nyert tízezer forintos autónyeremény-betétköny- vével. Hinni sem akart a szemének, amikor elolvasta a számokat. Ötször-hatszor is leellenőrizték feleségével, vajon nincs-e tévedés. A Katona-család egyébként még nem döntött, hogy a pompás, új gépkocsit megtartják vagy eladják. A pénzre is szükség lenne ugyanis, mert új lakásukat szeretnék illően berendezni. Ceglédi kabátok Hollandiában A Május 1 Ruhagyár ceglédi telebe másfél hónap alatt nyolcezer kabátot szállított le a nagykereskedelemnek. Nemcsak a belföldi üzletek számára dolgoznak, hanem külföldön is igen nagy az érdeklődés az üzem termékei iránt. Nemrég holland megrendelést kaptak és most már hetek óta készítik az ötezer különböző kabátot. A holland cég rendkívül igényes. Már a gyártás megkezdése előtt Ceglédre küldtek egy szakembert, aki mindent részletesen megbeszélt a műszaki vezetőkkel. A holland mérnök a szalagokon is ellenőrizte a munkát. Néhány hét múlva elismerő sorokat küldött hazájából, levelében rendkívül melegen megdicsérte a telep dolgozóinak kiváló munkáját. Az eddig leszállított nyolcezer kabát között egyetlen darabot sem találtak, amit le kellett volna értékelni, akárcsak a legkisebb hiba miatt is. MaHBRevmens Gazdag színházi program Nem panaszkodhatnak a mendeiek: a közeljövőben néhány érdekes színházi előadásban gyönyörködhetnek. Augusztus 31-én a Déryné Színház művészei Tóth Miklós: Mézesmadzag című víg- játéikát mutatják be a faluban. Szeptember 14-én a De- ; : never című nagyoperettel vendégszerepelnek Mendén i ugyancsak a Déryné Színház tagjai. A Gül Baba ismert, közkedvelt melódiái a Petőfi Színpad művészeinek tolmácsolásában csendülnek fel, szeptember 27-én. a falu művelődési házának színpadán. ORGONAVIRÁG Látogatott épület lett Klafter Sándor tápiósülyi lakos há- I za. Nemcsak a szomszédok, j hanem még a távolabbi utcák lakói is bekíváncsiskodnak I az udvarára. Sándor bácsinknál ugyanis másodszor virág- ' zik az orgona. Van persze az I udvarban más látnivaló is. Nevezetesen egv szőlőtőke, ! amelyet 200 évvel ezelőtt felesége dédanyja ültetett. A szőlőtökének szinte hihetetlen a termő ereje. Tíz méter hosszú I gyönyörű lugast alkot. Sae- j rény becslések alapján a 10- ! gas legalább egy hektoliter i bort hoz gazdájának. Elkelt a dekoráció 1 A nagykőrösi áruház ki-ra* ! kátéban sokan megcsodálták I az új kenyér ünnepét, köszöntő dekorációt. Középen egy fris- sensült cipó hívta fel magára a figyelmei. A napokban az áruház igazgatóját felkereste 1 egy vevő és kérte: szeretne a ■ kedvére való cipót megvásá- I rolni. Rövid alku után megkötötték az üzletet. A deka* ráció vevőre talált: TIZENHATEZER KILOMETER Rég volt ilyen nagy forgalma a MA VAUT helyi telepének, mint. az idén. A kirándul lásokt'a szívesen igénybe vették az autóbuszokat. Ar első csoport április 20-án indult. A gimnázium növendékeinek egy csoportja a Dunántúl nevezetességeit kereste fel. Májusban már javában folyt a csúcsforgalom: általános iskolák, üzemek, termelőszövetkezetek vették igénybe a társasgépkocsikat. Szerény sza■ mítások szerint eddig körülbelül háromezer kirándulót szállítottak a nagykőrösi MÁVAUT-telep autóbuszain az idén. a megtett út pedif meghaladja a' tizenhatezer ki■ lométert. BALATONI TÁJ (Szlovák György rajza) gét azzal próbálja megokolni, ] hogy megegyeztek egymás kőit a párharcban, s hogy nem ő kezdeményezte 1 azt. Megyénkben a rendért fe- 1 lel ŐS állami és társadalmi | szerveknek sok munkát és | gondot jelentenek ezek a nem nagyszámú, de hangos rendbontók, garázdák, kötekedők, botrányhősök. Békés emberek szolid szórakozását, szom- j szedők nyugalmát -zavarják ‘ meg, családoknak okoznak I olykor szomorúságot, aggodal-1 mat, s néha gyászt is. A rend- 1 fenntartó szervek szilárd el- j határozása, hogy erélyes in- 1 tézkedésekkel tartsák féken a ' falvak és városok rendzava-l főit. Munkájukban azonban az, eddiginél jobban igénylik az í egész társadalom sokoldalúi segítségét. | Az egymással marakodó I szomszédok, az egymást vasvillával kergető családtagok j békéltetését nem akkor kell I elkezdeni, mikor a marakodás- í ból már bírósági ügy lesz, a| tanácstagoknak korábban kell hozzákezdeniük a. békéltetéshez. Megmagyarázhatnák: a vitákat, súrlódásokat nem botrányos veszekedéssel és kapanyéllel kell elintézni, s hogy önmagát mocskolja be, aki másra kezet emel. Jó lenne, ha a vendéglátó- ipar vezetői is sokkel erélyesebben lépnének fel az ittas emberek kiszolgálóival szemben. Nem egy bírósági tárgyalás bizonyította, hogy a véres esemény elindítója az alkoholos állapot volt. Követendő példa lehetne, amit több faluban már tnesvaló- sítottc’k. hogy a közismert rendbontókat nem engedik be a mulatságokra, nyíltan megmondják nekik: nem szívesen látott vendégek. Megyénkben- az utóbbi időben évről évre csökkent az emberélet . és testi épség elleni bűncselekmények száma. Az állami szervek erélyes intézkedésével. a helyes társadalmi közfelfogás kialakításával és a társadalom aktív segítségévéi elérhetik, hagy a sötét foltok teljesen eltűnjenek. Dr. Hadanich Gyula megyei főügyészhelyettes
