Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

ódi 7/írIap

A C E G L EDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZ ERE

VII. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM

1963. AUGUSZTUS 19, HÉTFŐ

ÜNNEPI SZÁMVETÉS

A LEGIFJABB ÁLLAMPOLGÁROK

Bensőséges ünnepséget tartottak szombaton délelőtt a csemői tanácsházán. Három ifjú állampolgár: Verebes Károly, az erdőgazdaság dolgozója, Sallai Dénes és Barkó Ambrus állami gazdasági dolgozók gyermekei kaptak ünnepélyesen nevet. Vörös- nyakkendős úttörők sorfala között vonultak be az ünnepeltek szüleik, rokonaik, barátaik kíséretében az ünnepségre.

A hivatalos aktus után a szülők boldogan fogadták -a megjelentek jókívánságait, az erdőgazdaság és az állami gazdaság ajándékait.

RÓZSÁK

mestere

Mintha Kovács Pista bácsit is elkapta volna kissé az abonyi Lenin Termelőszövetkezetben a szorgos igyekezet áza. Kiváltképpen a termelőszövetkezeti központ tündéri virágoskertjének ápolásában! Itt forgolódik már harminchárom éve.

Testi ereje ugyan már nem a régi: hetvenegy éves, nyugdíjas, de szeme még ma is fiatalos tűzben ég, amikor a régmúlt időket idézzük.

Kezdetben olyan maguk eszéből kigondolt gazdaságot akartak, de aztán jött a jobb, a szervezett.

Sajnálja, hogy ennek ériekében már egyre kevesebbet tehet. De amit tud, szívből csinálja. Párját ritkító rózsalugast tervez a kert közeiére. Hadd gyönyörködiön lenne a tagság. J. Z.

búcsú az Íróasztaltól

ban végzik munkájukat és <* hideg számok helyett az eleven. újra és újra fakadó élettel foglalkoznak.

— Ettől a felismeréstől már csak egy lépésre volt a szándék: „Mezőgazdász leszek.” Ereztem magamban annyi erőt, hogy mind a gyakorlati, mind az elméleti vonalon megszerezzem a szükséges képesítést.

— Most én vagyok a Dimitrov Termelőszövetkezet üzemgazdásza és nagy szerencsém, hogy dr. Szemes Lajos, kandidátus, a tudományegyetem vizsgáztató főmezőgazdásza a főnököm, aki szeretettel tanít és vezet.

— AZ ŐSZ FOLYAMÁN beiratkozom a ceglédi mező- gazdasági technikum levelező tagozatára. A mi kis családunkban az a szokatlan eset forog fenn, hogy az édesapa és a fia ugyanabba az iskolába jár és ugyanazt az anydf/8t tanulja. A fiam ugyanis izitt- tén a ceglédi technikum hallgatója, de már második éve.

— R —

— A ceglédi ipari tanuló-iskola ács, kőműves, géplakatos, esztergályos és kovács tanulókat szerződtet, illetve vesz feL Szeptember 2-án 600 tanulóval kezdi első tanítási napját az iskola.

— Az állami gazdaság csemői I. számú üzemegysége a jövő héten 200 hízott bikát szállít exportra Olasz- és Nyu- gat-Németországba.

— A Sütőipari Vállalat Mizsei úti üzemegységének táta- rozási munkáit szeptember 30 helyett csak december 15-ig tudja befejezni a ceglédi Építőipari Vállalat.

— A ceglédi Tejipari Vállalat ebben az évben 1 millió 800 ezer liter tejet vásárolt fel, 28 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában.

— A Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Húsipari Vállalat közös erővel korszerűsíti a Dohány utcai húsboltot. Űj raktárhelyiséggel bővítik és higiénikus mozaikpadlóval látják el. Az új elektromos hűtőszekrényt már az új raktárban helyezik el. A munkákkal előreláthatólag e hónap végére készülnek el.

— A Ceglédi Gépállomás 43 erőgépe teljes erővel szánt 19- én és 20-án. A traktorok közül 22 két műszakban végzi a rendkívül sürgős szántási munkákat.

— A tervek szerint 800 holdon terítenek szét szervestrágyát a Cifrakerti Állami Gazdaság földjein. Közel 300 holdon már elvégezték a munkát.

— A ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet rendezésében augusztus 24-én délután a művelődni házban szerepel, az Állami Népi Együttes.

TtZ EVEN keresztül hajolt Korányi Sándor főkönyvelő a számoszlopok fölé és tíz éven keresztül készítette el a termelőszövetkezet évi mérlegét. Ebből öt évet a híres, nevezetes túrkevei Vörös Csillagban, néhány esztendőt a karcagi Dimitrovban, majd az albert- irsai Béketábor Tsz-be került. Amikor a felfejlesztés során a közös gazdaság beolvadt a Szabadságba, itt maradt a községben. A többit azonban mondja el Korányi Sándor:

— Tíz év minden pályán nagy idő. Meg lehet ismerni a szakma minden csinját-binját, szépségét. így voltam én a mezőgazdasággal. Sokat ki-ki- néztem a könyvelés ablakán és egy kicsit mindig irigyeltem azokat, akik kinn a szabadEgészségvédelmi szempontból ez igen káros és igyekeztünk segíteni korlátlan mennyiségű védőitallal. A szódavizet jegy ellenében az egyes állomások Utasellátóitól kapják a dolgozók és a legtöbb esetben, sajnos, meleg és nem hűtött védőitalhoz jutottak, amely a szomjúságot nem nagyon szüntette.

— Milyen intézkedéseket tesznek a dolgozók egészségének megóvása érdekében?

— Elsősorban mindenkit igyekszünk rábeszélni a védőital fogyasztására, de egyben arra is, hogy nagy melegben a szervezet só- és vízháztartásában levő zavart helyes étkezéssel — kevés zsiradék, sok gyümölcs — igyekezzenek helyreállítani.

— A fűtőház régi kútja, amely fürdéshez a vizet szolgáltatta. egyre kevesebb vizet adott, így új kutat fúrat- tunk, amelynek percenkénti teljesítménye 300 liter.

Andrássy Gyula

„Mozdonyfelvigyázó elvtárs! Szolgálattételből jelentkezem” — ezeket a szavakat hallom, amikor belépek a MÁV ceglédi fűtőház mozdonyfelvigyázó irodájába. Mészáros Zoltán mozdonyfelvigyázó előtt feszesen vigyázz- ban álló fiatalember: Koncsik András mozdonyfűtő. Nyolcórás szolgálat után tér haza családjához. Reggel óta a 328 640-es gépen dolgozott, amely a havonta ismétlődő egynapos javításra került a fűtőház szerelőbrigádjához.

— A nagy meleg nem okozott nehézséget a munkában?

— Büszkén mondhatom — válaszolja Mészáros Zoltán —, hogy a mozdonyszemélyzetet munkájában a nehézségek nem hátráltatták. Sajnos, ez az a munkahely, ahol mind télen. mind nyáron nagyon nehéz dolgozni. Amikor a hőmérő higanyszála még árnyékban is 38 fokot mutat, akkor a mozdonyon a hőmérséklet meghaladja az ötvenet is.

A forróságban is helytálltak a vasutasok

kai mazását. Arra kérjük városunk traktorosait, tsz-pa- rasztságunkat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jelenlegi munkafolyamatokat meggyorsíthassuk.

A lakosság ellátottságának, és városunk további szépítése érdekében elkészítettük a város fejlesztési tervét. Ebben az évben községfejlesz- tési alapból 557 ezer forintot, a város költségvetéséből 2 300 000 forintot fordítunk út és járda építésére. A községfejlesztési alap segítségével folyik a legnagyobb köz- művesítési beruházásunk, a szennyvízcsatorna építése.

A város ivóvíz-ellátása érdekében 1 600 000 forintos költséggel megkezdődött a 600 köbméteres és 45 mé- tér magas víztorony építése.

IGEN KEDVEZŐ eredmények mutatkoznak a lakás- építkezések területén. Az OTP finanszírozásában nagyon szép egyemeletes családi házak épülnek a Széchenyi téren, a Rákóczi úton. A Lenin park mellett háromemeletes, 24 lakásos társasház épül. A Széchenyi tér, Jászberényi út, Reggel utca és Kossuth Ferenc utca között kijelöltük 600 lakásnak a helyét. Még ennek az évnek az utolsó negyedében állami lakóház építését kezdik meg a Rákóczi út és a Táncsics Mihály utca kereszteződésénél. Nagyobb, több szintes házak épülnek a kertészet helyéire. Továbbra is segíteni kívánjuk a magánerőből kezdeményezett építkezéseket, hogy minél több család, rövid idő alatt-, boldog családi otthonihoz jusson. A fent említett tervek megvalósításához kérjük városunk lakosságának odaadó segítségét.

Városunk dolgozói büszkék lehetnek eddig elért sikereinkre, amelyekkel nagyban hozzájárultunk pártunk VIII. kongresszusának határozatai megvalósításához. Pártunk továbbra is azt a politikát folytatja, amely megegyezik dolgozó népünk érdekeivel, így, a fent említett gondolatok és tervek végrehajtásával kívánjuk megünnepelni alkotmányunk 14. évfordulóját.

Joó Ágoston,

a városi pártbizottság titkára

— A Ceglédi Állami Gazdaság csemői I. üzemegységében félmillió facsemetét szemeztek be. Megkezdték a jövő évi új telepítésű faiskola talajának forgatását. A ceglédberceli telep mintegy 300 holdján már folyik a földegyengetési munka.

Háromszázezer forint helyett csak ötvenezer

Saját erőből kultúrházat épít az abonyi Uj Világ Tsz

50 ezer forintot jóformán teljes egészében anyagbeszerzésre fordíthatták.

— A munka elvégzésében nagy része van a tsz KISZ- szervezetének. A fiatalok részt vettek a bontásban, az alap ásásában, falazásban és a tetőt teljes egészében ők rakták fel. Szombat délután és vasárnap 30—40 fiatal dolgozott az építkezésen. De kivették részüket a munkából a nőbizottság tagjai, sőt a nyugdíjasok is. Dicséretet érdemel Gyi- gor Istvánné és Hange- nov György nyugdíjas, a munkában való lelkes részvételért.

A vezetőség harminc fiatalt kétnapos balatoni kirándulásra vitt jó munkájuk jutalmául.

Bizony, elég régen akadá lyozza a termelőszövetkezet ben a kulturális életet az hogy nem volt a helye J rendezvényeknek, a könyv tárnak. A televíziós szobá ban 40—5'0 ember csak na gyom szorosan fért el. A ts: vezetősége erre az évre be tervezte a művelődési há: építését és előzetes számi tás szerint a 300—400 személyes létesítmény költségi megközelítette a 300 000 fo rinitot. Okos szervezéssel, sol saját anyag felhasználásává és a tagság áldozatkész tár sadalmi munkájával sikerül az építési költségeket 50 00' forintra lefaragni.

Több, használaton kívüli épületet lebontottak, a munkát az építő brigád a társadalmi munkások végezték el, úgyhogy az

„M A MI"

nában mindig a központban foglalkoztatjuk.

A sok munka mellett arra is jut ideje, hogy rendszeresen eljárjon a gyűlésekre és a nőtanács munkájában is részt vegyen. Fürge, fiatalos. A munka edzette meg. És az őrzi meg frissnek, fáradhatatlannak.

(bónácz)

tüntetést 1958-ban az Országházban adta át Dobi István. Sosem felejtem el: amikor átvettem a Szocialista Érdemrendet, kezet fogtak velem és még le is fényképeztek. Most meg két napra Szegedre megyek a Szabadtéri Játékokra. Nagyon örülök, hogy éppen rám esett a választás. Mert csak ketten kaptuk ezt a jutalmat, Antal Károlyné és én. Legalább Szegeden is széjjelnézek, Amióta tsz-tag vagyok, sokfelé jártam, pedig azelőtt egyszer sem mentem túl a falu határán.

— Hány munkaegysége van eddig?

— Az idén még csak 230, de tavaly a 300-at is meghaladta. mert szeretek én dolgozni, nagyon.

— Meg is tesz a „mami” mindent, amit rábízunk — mondja Papp elvtársnő, a tsz párttitkára. — Dolgozott 6 már a kertészetben a növénytermesztésben, de mostaMegbecsült és szeretett tagja a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-nek özv. Kiss Ferencné. A legidősebb és a legfiatalabb is „Mami”-nak szólítja őt. Fáradt, megtört arcán mindig bujkál kis mosoly, pedig a munka mellett még igen sok a gondja. Amikor találkoztunk vele, három-négy unoka vette körül.

— Ezekre most én főzök, mosok, vigyázok rájuk, beteg az anyjuk — mondja és közben látszik rajta, hogy mindezt szívesen csinálja.

— Jó-e a közösben?

— Engem innen el sem lehet zavarni, úgy szeretek a tsz-ben, de engem is szeretnek, mert amikor a jól dolgozók jutalmat kaptak, nekem szánták a legszebb ajándékot. Egy villanyvasalót. Vigyázok is rá nagyon, és úgy őrzöm, mint a szemem fényét. 1949. óta vagyok tagja a szövetkezetnek és azóta nagyon sok elismerést kaptam. A legemlékezetesebb és a legnagyobb ki— Remélem, az új centerjelölttel, Nagy Imrével megértjük majd egymást.

Szabó György, aki nemrégiben múlt 16 éves, de már több mint 10 mérkőzésen játszott az első csapatban, így nyilatkozott:

— Nagy megtiszteltetésnek vettem a csapatba való beállításomat és ennek megfelelően igyekeztem is megfelelni a várakozásnak. Én nem tudom eldönteni, sikerült-e? (Megnyugtatjuk a „kis” Szabót, sikerült!)

— A jövőm egyelőre bizonytalan. ígéretet kaptam ugyan: hozzásegítenek ahhoz, hogy ipari tanulónak szerződjek le és elszállásolásomról is gondoskodni fognak, de eddig még nem tájékoztattak, mi van az ügyemmel. Rossz ez így, ilyen bizonytalanságban lenni. Nagyon szeretnék továbbra is Abonyban maradni és abban az együttesben futballozni, ahol megszerettették velem a labdarúgást és elindítottak ebben a szép sportágban.

— Bízom abban, hogy rövidesen megoldódik egyéni problémám is, a bajnokságban a balösszekötő posztján sok sikerre] rohamozhatjuk az ellenfél kapuját.

— inka.

A strandon találkoztunk az Abonyi TSZ SK két fiatal labdarúgójával, Molnár II. Jánossal és Szabó Györggyel, akik a heti munka fáradalmait pihenték ki a víz mellett. Egy hosszúra nyúlt lubickolás után invitáltuk meg őket egy kis beszélgetésre. Az iránt érdeklődtünk, hogyan látták ők, a csapat benjámin- jai, az 1962—63-as bajnokságot, és mit várnak a jövőtől?

Molnár II., aki az egész bajnokságot végigjátszotta és mérkőzésről mérkőzésre jobb formát mutatott, kérdésünkre így válaszolt:

— Az 5. hellyel elégedett vagyok. A tavaszi fordulóban Elekes József edző keze alatt összeszokott együttesünk és az utolsó mérkőzéseken az addigi erőfutball helyett „ésszel” játszottunk. Engem személy szerint örömmel érintett az a döntés, hogy a jobbszélső posztjáról összekötőnek tettek be.

— A jövőre vonatkozóan úgy érzem, hogy Cziegler kiválása ellenére, csapatunk továbbra is meg fogja állni helyét az MB-ben. Lehet, hogy nem fogunk annyi gólt rúgni, mint az elmúlt . bajnokságban. de igyekszünk, hogy ne is kapjunk annvit, s ígv majd csak biztosítjuk az egyensúlyt.

Hogyan látják ők?

vezeték, amelynek munkálatai megkezdődtek. Ez a két objektum biztosítani fogja az üzemek fűtőenergiáját. Még ez évben mintegy 16 millió forintos beruházással az építkezés befejeződik, az objektum mintegy 400—500 dolgozónak tud munkalehetőséget biztosítani.

Meg kell említeni, hogy az ipar és a kereskedelem fejlődését bizonyítja az is, hogy ebiben az évben több mint 14 millió forintot költünk gépek, épületek felújítására, valamint szociális és kulturális létesítmények létrehozására.

Az ipar területén az a feladat, hogy a biztosított beruházási összegeket ésszerűen felhasználják. Az építkezéseket meg kell gyorsítani, hogy a tél beállta előtt elkészüljenek. Jó szervezéssel biztosítani kell a tervek maradéktalan teljesítését. Ügyelni kell az önköltség alakulására. Nagyobb fokú takarékosságot alkalmazzanak, több gondot fordítsanak a minőségre, továbbá az exporttervek teljesítésére.

A MEZŐGAZDASÁGBAN is komoly előrehaladás tapasztalható. A fejlett állami gazdaságok mellett jól működő szövetkezeteink vannak. Az elmúlt rossz, kedvezőtlen időjárás ellenére termésétla- gainkikal nem kell szégyenkeznünk. Évről évre gyarapodik a közös alap, ebben az évben is több mint hárommillió forintot költünk beruházásra. Jelentős ösz- szeget használunk fel talajjavításra: ez évben 845 ezer forintot. A gazdálkodás rentabilitását segíteni fogja az a 4,5 millió forint, amelyet a jövő gazdasági évben beruházunk.

Most az a feladat, hogy a megtermelt terményeket gondosan takarítsuk be, ésszerűen értékesítsük, még olcsóbb élelmet biztosítsunk dolgozó népünknek. Fordítsunk nagy gondot a jövő évi termés megalapozására. Igen fontos, hogy meggyorsítsuk a talajmunkát, megfelelő magágyat készítsünk. Ennek érdekében fokozni kell a gépek kapacitásának növelését, a két műszak alMA 14 ESZTENDEJE, hogy az országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Az alkotmány a népi demokratikus államhatalom társadalmi és állami rendjét, a dolgozó nép alapvető állampolgári jogait és kötelességeit — egyszóval népünk kemény harcokban elért vívmányait — rögzíti alaptörvény erejével.

Az alkotmány összegezi azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozó magyar nép a társadalom átalakítása, saját boldogabb jövőjének kovácsolása terén elért. Az alkotmány megteremtésével megváltozott a társadalom egész arculata, szerkezeti összetétele. Megszüntettük a kizsákmányolás minden feltételét. Kisajátítottuk a nagybirtokokat, gyárakat, bankokat, s ezzel felszámoltuk a földesurak és a kapitalisták osztályát.

Dolgozó parasztságunk helyzete megváltozott. Megszűnt a kiszolgáltatottsága, nyomorúságos cselédsorsa, és a munkásosztály szövetségese, társa lett a hatalomban.

Az idei ünnepen jogos büszkeséggel gondolhatunk arra, hogy az eltelt évek gyümölcsözőek voltak. Ha csak a fejlődést nézzük, megállapíthatjuk, hogy hazánk dolgozóinak 94,5 százaléka szocialista szektorban dolgozik. A fejlődés persze nemcsak országos szintű, hanem Városunk is komoly fejlődésen ment keresztül. Ma már elmondhatjuk, hogy Cegléd város, amely mezőgazdasági jellegű volt, egyre inkább, ipari és kereskedelmi jelleget vesz fel. ' Á lakosság mintegy 40—45 százaléka iparban, kereskedelemben, közlekedésben és egyéb intézményeknél dolgozik. Az ipar és a kereskedelem terén további lehetőségeink vannak. Igen jelentős beruházások állnak a jövőben is rendelkezésünkre a meglevő létesítmények bővítésére, korszerűsítésére. El kívánjuk érni, hogy a jelenleg elutazó munkaerőket a városban tudjuk foglalkoztatni. Az ipar fejlődését nagyban elősegíti a városunk határában keresztül húzódó gáz- és Barátság olaj-