Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

1953. AUGUSZTUS 19, HÉTFŐ 'TIMIID Csaknem halálra verték — bosszúból Kémek — az emberi szervezetben A múlt hétfőn hajnalban Sári községben véres me­rénylet történt Zsolnai Jenő 27 éves és Bukovszki Mik­lós 29 éves falubeli segéd­munkások a Tanács utcában meglesték Zsolnai régi ha­ragosát, Malecz Bálintot. Amint a mit sem sejtő em­ber az éj sötétjében előttük elment, előugrottak, és Zsol­nai biztatására ásóml agyba- főbe verték. Miután Malecz az éles szerszám súlyos csa­pásai alatt a földre roskadt, a földön fekx>ö és magatehe­tetlen embert tovább ütlegel­ték, sőt Bukovszki a zseb­késével többször bele is szúrt. A szörnyűségnek, a Malecz segélykiáltásaira odaszaladó szomszédok vetettek véget. Ök hívták ki a mentőket is, akik az esztelen, vandál tá­madás eszméletlen áldozatát életveszélyes sérülésekkel szál­lították kórházba. A két bosszúálló embert, szándékos emberölés gyanújá­val terhelten, a rendőrség le­tartóztatta. Sokat hallottunk és olvas­tunk a jelzett, nyomon kö­vethető atomokról, az izo­tópokról. Időszerű ismét be­szélni róluk, mért nap­jainkban ezer fölé emelke­dett a mesterséges radioaktív izotópok száma. Ennek je­lentőségét azon mérhetjük, hogy a természetben mind­össze kilenc fordul elő, a többi az emberi találékony­ságnak. a fizikusok tudásá­nak köszönhető. Az élő és élettelen anyag valóságos kémei lettek az izotópok, az ember hasznára fürkészik az anyag tulajdon­ságait, feltárják hibáit. Né­hány újabb eredményt is­mertetünk az izotópok mind szélesebb körű alkalmazásá­ból. Egészség, betegség Tudjuk, hogy a szervezet normális működésének, élet- folyamatainak ismerete fel­tétlenül szükséges a beteg­ségek gyógyításához. A bon­colást akadályozó vallási ti­lalmak hosszú időn ót hát­ráltatták az orvostudomány fejlődését. De az anatómia is csak alap, hiszen a szerve­zetet eleven működésében kell ismerni ahhoz, hogy az orvos választ kapjon a be­tegség és egészség döntő kérdéseire. A testüregekbe vezetett fényforrások (laryn- goszkópia. kolposzkópia stb.), továbbá a szövettani vizsgá­latok és más új eljárások óriási mértékben gyorsítot­ták a gyógyítás tudomá­nyának fejlődését. A legnagyobb segítséget azonban az izotópoknak kö­szönhetjük. A jód, a fosz­for, a króm és más elemek teljesen ártalmatlan hatású izotópjai bevihetők bármely szervbe, a vérbe, az agyba is. Radioaktív sugárzásuk le­hetővé teszi, hogy megfelelő készülékkel nyomon köves­sék őket, megállapítsák „gyü­lekező helyüket”. így kideríthető a vérkép­zés vagy az anyagcsere rend­ellenessége, a gyógyszerek felszívódásának útja és se­bessége, a táplálék feldolgo­zásának módja — és sok más élettani folyamat. A gyógyításban is alkal­mazzák az izotópokat, még­SEBESSEG: ezer kilométer másodpercenként Olyan korszakban élünk, amikor az emberek évezre­des csillagok felé tekintő álma mindinkább valósággá válik. A mai kémiai ener- giahordozójú rakéták, raké- taűrhajók már alkalmasak arra, hogy ezek segítségével az ember belátható időn be­lül ellátogasson a Holdra a Marsra, a Venusra és más bolygókra. Az ismert kémiai energiahordozók lehetővé te­szik, hogy az úgynevezett földi első és második kozmi­kus sebességet elérjék. Sőt, annak sincs akadálya, hogy a tudomány mai ismeretei szerint, legyőzzük a Nap vonzóerejét és a naprendsze­rünk elhagyásához szükséges 42,3 kilométeres másodper­cenkénti szökési sebességet el­érjük. A mai kémiai energiahor­dozókkal meghajtott űrhajó­kon a számítások szerint egy Venus-„expedíció” oda- és visszautazása legalább hat hónapig tartana. A Mars bolygóra való utazás már több időt, kilenc hónapot venne igénybe. Tehát lát­hatjuk, hogy a hagyományos rakétákkal viszonylag rövid idő alatt megközelíthetjük és elérhetjük naprendszerünk bolygóit. Ha azonban más naprendszer felé tekintünk, akkor már elképesztő „uta­zási idők” szükségességének képe bontakozik ki előttünk. Ha például naprendszerün­kön kívül, a legközelebbi állócsillagot, az Alfa Cen- tauri C-t akarnánk meglá­togatni, akkor a másodper­cenként 30 kilométeres se­bességgel „utazó” űrhajónak is csaknem 40 000 esztendő­re volna szüksége, hogy el­érje az Alfa Centauri C-t. Az ilyen utazási időtartam — az ember számára — nyilván­való képtelenség. A termé­szettel viaskodó ember azon­ban nem hajlandó tudomá­sul venni, hogy bármiféle legyőzhetetlen akadályt is állít elé a természet. A tudomány nem ismer lehe­tetlent. A szovjet tudósok már régen dolgoznák a plazmahajtású rakéták ki­alakításán. A plazmahajtású űrhajókkal — a számítások szerint — már elérhető a má­sodpercenkénti 1000 kilomé­teres sebesség. A plazma meghajtású űrhajókról most csak annyit jegyezzünk meg: ezeknek a sebessége arra mindenesetre jó lesz. hogy naprendszerünk bolygói kö­zött már viszonylag rövid idő alatt kényelmesen közle­kedünk. Mert például a Mars legkisebb távolsága a Földtől „mindössze” 57 mil­lió kilométer, legnagyobb tá­volsága 380 millió kilomé­ter és ezt a távolságot a plazmahajtású űrhajóval 16 óra alatt tehetnénk meg. Te­hát a Mars meglátogatására A „lázer" - A jövő űrhajója - A nap- rendszeren túl pontosan annyi időre lesz szükség, minit amennyi alatt — jelenleg — a Hungária Exp- resszen eljuthatunk Bei-.n- be. A plazma meghajtású űr­hajó tehát még mindig csak naprendszierünk „belső” köz­lekedésének megoldására al­kalmas. A naprendszeren kí­vül legközelebbi állócsillag eléréséhez még mindig 1000 esztendőre volna szükség. Az ember pedig nem áldoz­hat tizenkét-tizennégy em­beröltőt azért, hogy eljus­son a naprendszerünkön kí­vül álló csillagra. Olyan űr­hajóra lesz szükség, amely „közelebb hozza”, lerövidíti ezt a mérhetetlen távolságot. Ilyen űrhajó kialakításán, az űrhajó elméleti megalapozá­sán pedig a szovjet tudó­sok már dolgoznak. A cél az, hogy olyan űrhajót ké­szítsenek, amellyel megköze­jén. csak gondolat maradt. Ez a gondolat azonban — napjainkban — a „lázer” fel­találásával, hihetetlen mér­tékben előtérbe került. Szov­jet tudósok, V. Fabrikant, M. Vudinszkij és F. Bu­taeva most azon fáradoz­nak, hogy az elektromos rezgéseket fényreztgések ké alakítsák. Ezek a kísérletek már elhagyták elméleti „böl­csőjüket” és kísérleti síkra terelődtek. A „lázer” tu­lajdonképpen olyan készülék, amelyben egy rubinrúd se­gítségével a nagyfrekvenciás energia a fotonokat kilövelli és azok egyáltalán nem szó­ródó fénysugárban haladnák. A fotonfénysugámak ezt a sajátosságát talán azzal tud­nánk a legjobban érzékeltet­ni, hogy ha bármilyen nagy erejű fényszóróval igyekez­nénk például a Holdat meg­világítani, a fényszóródás kö­vetkeztében a Holdon sem­lítsék a fény sebességét, tehát az óránkénti 1080 mil­lió kilométeres sebességet. Vajon elérhető-e ez a se­besség? — És milyen ható­anyaggal érhető el? A szov­jet tudósok ezekre a kérdé­sekre igennel és azzal vá­laszolnak, hogy magát a fényt akarják hajtóanyagnak felhasználni. Vegyük ezt a kérdést egy kicsit közelebb­ről szemügyre. F, A. Cander szovjet tu­dós már 1924. évben fel­vetette azt a gondolatot, hegy a fény-nyomást fel lehetne használni hajtóanyagul. A fény ugyanis minden útjába kerülő dologra bizonyos nyo­mást gyakorol. A fénynyo­más felhasználása annak idején azonban nem bizo­nyult megvalósíthatónak. A fény szóródása ugyanis lehe­tetlenné teszi, hogy a legcse­kélyebb energiát is átvegye. Cander gondolata annak ide­miképpen sem látnánk fény­foltot. A lázer-foton sugár­ral azonban ez a feüiadat megoldható. A „lázer”-ral tehát az energiát igen nagy távolságban is együtt lehet tartani, és ez már felhasznál­ható rakétahajó hajtására. A jövő űrhajója tehát előre­láthatólag úgy fog működ­ni, hogy indítására kémiai üzemanyagot használnak, azonban amint kijut a Föld vonzóerejéből, „átkapcsolnak” a fénynyomás meghajtására. A ,,lázer‘* sugár ereje a jelenlegi kísérleti stádiumban még igen csekély, azonban a szovjet tudósok véleménye szerint ez az erő a jelenlegi­nek sokszorosára növelhető. A jövő űrhajójának hajtóener­giáját elméletileg már ki­dolgozták és a „lázer”rel már gyakorlati eredményeket is elértek. Tokár Péter pedig sokkal gazdaságosab­ban, mint a természetes su­gárzó anyagokat. A dagana­tok roncsolására ma már nálunk is kobaltágyút hasz­nálnak. Sugárzó anyaga száz­ezer forintba kerül, míg ugyanilyen hatásfokú rádium éra húszmillió forint lenne. Mi a defektoszkópia? Az orvostudományban már korábban használt műszavak (kolposzkópia stb.) mintájá­ra alkotott ipari fogalom. Az anyag hibáinak felkuta­tását jelenti, ugyancsak izo­tópok segítségével. Minden fejlett ipari or­szágban évente milliókkal és százmilliókkal mérik az így elért megtakarítást. Lássunk néhány. példát. Sok papírárunál (pl. ciga­rettapapír) a milliméter töre­dékéig fontos az egyenletes vastagság. Régebben ezt úgy ellenőrizték, hogy szabályos távolságokban kivágtak egy darabot és megmértók. El­képzelhető, milyen fennaka­dást okoz ez a folyamatos termelésben. Az izotóp-vas­tagságmérő, megfelelő sza­bályozó készülékkel össze­kapcsolva, automatikusan gondoskodik az egyenletes vastagságról. Ugyanígy ellenőrizhető és szabályozható a műanyagfó- liék, bádog- és acéllemezek gyártása is. Természetesen minden anyaghoz meg kell keresni a megfelelő áthatoló képességű izotópokat és a célszerű adagolást. Az anyagvizsgáló izotóp- készülékek nagy előnye, hogy nem kopnak (mint más mé­rőeszközök) és nem igé­nyelnek különösebb kezelést, karbantartást. Az anyag to­vábbá a legnagyobb sebes­séggel futhat a gépeken, míg más módszereket al­kalmazva csökkenteni kell a Sebességet, tehát a ter­melést. S ami egyébként a gyó­gyításban és az izotópok mindennemű alkalmazásé bah a legfontosabb: az anyag; (szervezet) nem veszi át a radioaktív sugárzást. Végül a gyógyításhoz hasonló ha­tásuk az iparban: az izotó­pok kiváltanak vagy meg­gyorsítanák sok hasznos ké­miai folyamatot. A kőolajból például benzint választanak ki, elindítják a műanyag­képződés (poíimerizáció) lánc­reakcióját stb. Több ennivaló Az izotópok 'mezőgazdasá­gi alkalmazása már nap­jainkban alig tekinthető át, a jövő lehetőségei pedig szó szerint beláthatatlanok. A tudósok az ember tetszé­se szerinti, újfajta növények és állatok kitenyésztését, a levegőből és a napfényből termelt élelmiszereket he­lyezik kilátásba. Itt még nem tartunk. Sok helyen azonban már izotópok védik mezőgazdasági termékeinket a növényi és állati kártevők ellen, javítják a talajt, gaz­dagabbá teszik a termést. Ismét csak néhány példa. A nyomjelző izotópok meg­mutatják, hogyan szívódik fel a táplálék a növény­ben, mennyit hasznosít a földből, a levegőből és a napfényből, milyen műtrá­gya hogyan oszlik el a nö­vény egyes részeiben. Meg­mutatják a kártevők vándor­lását, éppen, úgy, mint a növényvédő szerek útját. Nemcsak „nyomra veze­tik” az embert, hanem ak­tívan is hatnak. Megakadá­lyozzák a szaporodásban az élősdieket, kellő adagban el­pusztítják a kártevő rova­rok petéit. Izotópkezelésre nem csíráznak egyes növé­nyek, tehát tovább tárol­ható frissen például a bur­gonya, hagyma. Az emberiség harmad ré­sze még nem táplálkozik kellő módon. Ha a társadal­mi viszonyok és az iparo­sodás lehetővé teszik a kor­szerű technika alkalmazá­sát, sok más tényezővel együtt az izotópok alkal­mazása is lehetőséget ad ar­ra, hogy az egész embe­riség bőségben éljen. Gyenes István 7 Szolnoktól Budapestig Épül az új Hajdúszoboszló—Budapest földgázvezeték. Je­lenleg Szolntíktól már Ceglédig ér. Hangos a határ a lánc­talpas vontatók dübörgésétől. Csőóriásokat húznak, emelnek, hegesztenek. Lázas sietséggel folyik a munka- Novemberre Pestre akarunk érni, míg jó az idő, addig kell megnyomni — mondják vidáman az építők. 50 méteres csőóriást vontat a lánctalpas Hajlítják... ... összeillesztik ... ... és végtelenre hegesztik a csöveket (Gábor Viktor1

Next

/
Oldalképek
Tartalom