Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
1953. AUGUSZTUS 19, HÉTFŐ 'TIMIID Csaknem halálra verték — bosszúból Kémek — az emberi szervezetben A múlt hétfőn hajnalban Sári községben véres merénylet történt Zsolnai Jenő 27 éves és Bukovszki Miklós 29 éves falubeli segédmunkások a Tanács utcában meglesték Zsolnai régi haragosát, Malecz Bálintot. Amint a mit sem sejtő ember az éj sötétjében előttük elment, előugrottak, és Zsolnai biztatására ásóml agyba- főbe verték. Miután Malecz az éles szerszám súlyos csapásai alatt a földre roskadt, a földön fekx>ö és magatehetetlen embert tovább ütlegelték, sőt Bukovszki a zsebkésével többször bele is szúrt. A szörnyűségnek, a Malecz segélykiáltásaira odaszaladó szomszédok vetettek véget. Ök hívták ki a mentőket is, akik az esztelen, vandál támadás eszméletlen áldozatát életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. A két bosszúálló embert, szándékos emberölés gyanújával terhelten, a rendőrség letartóztatta. Sokat hallottunk és olvastunk a jelzett, nyomon követhető atomokról, az izotópokról. Időszerű ismét beszélni róluk, mért napjainkban ezer fölé emelkedett a mesterséges radioaktív izotópok száma. Ennek jelentőségét azon mérhetjük, hogy a természetben mindössze kilenc fordul elő, a többi az emberi találékonyságnak. a fizikusok tudásának köszönhető. Az élő és élettelen anyag valóságos kémei lettek az izotópok, az ember hasznára fürkészik az anyag tulajdonságait, feltárják hibáit. Néhány újabb eredményt ismertetünk az izotópok mind szélesebb körű alkalmazásából. Egészség, betegség Tudjuk, hogy a szervezet normális működésének, élet- folyamatainak ismerete feltétlenül szükséges a betegségek gyógyításához. A boncolást akadályozó vallási tilalmak hosszú időn ót hátráltatták az orvostudomány fejlődését. De az anatómia is csak alap, hiszen a szervezetet eleven működésében kell ismerni ahhoz, hogy az orvos választ kapjon a betegség és egészség döntő kérdéseire. A testüregekbe vezetett fényforrások (laryn- goszkópia. kolposzkópia stb.), továbbá a szövettani vizsgálatok és más új eljárások óriási mértékben gyorsították a gyógyítás tudományának fejlődését. A legnagyobb segítséget azonban az izotópoknak köszönhetjük. A jód, a foszfor, a króm és más elemek teljesen ártalmatlan hatású izotópjai bevihetők bármely szervbe, a vérbe, az agyba is. Radioaktív sugárzásuk lehetővé teszi, hogy megfelelő készülékkel nyomon kövessék őket, megállapítsák „gyülekező helyüket”. így kideríthető a vérképzés vagy az anyagcsere rendellenessége, a gyógyszerek felszívódásának útja és sebessége, a táplálék feldolgozásának módja — és sok más élettani folyamat. A gyógyításban is alkalmazzák az izotópokat, mégSEBESSEG: ezer kilométer másodpercenként Olyan korszakban élünk, amikor az emberek évezredes csillagok felé tekintő álma mindinkább valósággá válik. A mai kémiai ener- giahordozójú rakéták, raké- taűrhajók már alkalmasak arra, hogy ezek segítségével az ember belátható időn belül ellátogasson a Holdra a Marsra, a Venusra és más bolygókra. Az ismert kémiai energiahordozók lehetővé teszik, hogy az úgynevezett földi első és második kozmikus sebességet elérjék. Sőt, annak sincs akadálya, hogy a tudomány mai ismeretei szerint, legyőzzük a Nap vonzóerejét és a naprendszerünk elhagyásához szükséges 42,3 kilométeres másodpercenkénti szökési sebességet elérjük. A mai kémiai energiahordozókkal meghajtott űrhajókon a számítások szerint egy Venus-„expedíció” oda- és visszautazása legalább hat hónapig tartana. A Mars bolygóra való utazás már több időt, kilenc hónapot venne igénybe. Tehát láthatjuk, hogy a hagyományos rakétákkal viszonylag rövid idő alatt megközelíthetjük és elérhetjük naprendszerünk bolygóit. Ha azonban más naprendszer felé tekintünk, akkor már elképesztő „utazási idők” szükségességének képe bontakozik ki előttünk. Ha például naprendszerünkön kívül, a legközelebbi állócsillagot, az Alfa Cen- tauri C-t akarnánk meglátogatni, akkor a másodpercenként 30 kilométeres sebességgel „utazó” űrhajónak is csaknem 40 000 esztendőre volna szüksége, hogy elérje az Alfa Centauri C-t. Az ilyen utazási időtartam — az ember számára — nyilvánvaló képtelenség. A természettel viaskodó ember azonban nem hajlandó tudomásul venni, hogy bármiféle legyőzhetetlen akadályt is állít elé a természet. A tudomány nem ismer lehetetlent. A szovjet tudósok már régen dolgoznák a plazmahajtású rakéták kialakításán. A plazmahajtású űrhajókkal — a számítások szerint — már elérhető a másodpercenkénti 1000 kilométeres sebesség. A plazma meghajtású űrhajókról most csak annyit jegyezzünk meg: ezeknek a sebessége arra mindenesetre jó lesz. hogy naprendszerünk bolygói között már viszonylag rövid idő alatt kényelmesen közlekedünk. Mert például a Mars legkisebb távolsága a Földtől „mindössze” 57 millió kilométer, legnagyobb távolsága 380 millió kilométer és ezt a távolságot a plazmahajtású űrhajóval 16 óra alatt tehetnénk meg. Tehát a Mars meglátogatására A „lázer" - A jövő űrhajója - A nap- rendszeren túl pontosan annyi időre lesz szükség, minit amennyi alatt — jelenleg — a Hungária Exp- resszen eljuthatunk Bei-.n- be. A plazma meghajtású űrhajó tehát még mindig csak naprendszierünk „belső” közlekedésének megoldására alkalmas. A naprendszeren kívül legközelebbi állócsillag eléréséhez még mindig 1000 esztendőre volna szükség. Az ember pedig nem áldozhat tizenkét-tizennégy emberöltőt azért, hogy eljusson a naprendszerünkön kívül álló csillagra. Olyan űrhajóra lesz szükség, amely „közelebb hozza”, lerövidíti ezt a mérhetetlen távolságot. Ilyen űrhajó kialakításán, az űrhajó elméleti megalapozásán pedig a szovjet tudósok már dolgoznak. A cél az, hogy olyan űrhajót készítsenek, amellyel megközején. csak gondolat maradt. Ez a gondolat azonban — napjainkban — a „lázer” feltalálásával, hihetetlen mértékben előtérbe került. Szovjet tudósok, V. Fabrikant, M. Vudinszkij és F. Butaeva most azon fáradoznak, hogy az elektromos rezgéseket fényreztgések ké alakítsák. Ezek a kísérletek már elhagyták elméleti „bölcsőjüket” és kísérleti síkra terelődtek. A „lázer” tulajdonképpen olyan készülék, amelyben egy rubinrúd segítségével a nagyfrekvenciás energia a fotonokat kilövelli és azok egyáltalán nem szóródó fénysugárban haladnák. A fotonfénysugámak ezt a sajátosságát talán azzal tudnánk a legjobban érzékeltetni, hogy ha bármilyen nagy erejű fényszóróval igyekeznénk például a Holdat megvilágítani, a fényszóródás következtében a Holdon semlítsék a fény sebességét, tehát az óránkénti 1080 millió kilométeres sebességet. Vajon elérhető-e ez a sebesség? — És milyen hatóanyaggal érhető el? A szovjet tudósok ezekre a kérdésekre igennel és azzal válaszolnak, hogy magát a fényt akarják hajtóanyagnak felhasználni. Vegyük ezt a kérdést egy kicsit közelebbről szemügyre. F, A. Cander szovjet tudós már 1924. évben felvetette azt a gondolatot, hegy a fény-nyomást fel lehetne használni hajtóanyagul. A fény ugyanis minden útjába kerülő dologra bizonyos nyomást gyakorol. A fénynyomás felhasználása annak idején azonban nem bizonyult megvalósíthatónak. A fény szóródása ugyanis lehetetlenné teszi, hogy a legcsekélyebb energiát is átvegye. Cander gondolata annak idemiképpen sem látnánk fényfoltot. A lázer-foton sugárral azonban ez a feüiadat megoldható. A „lázer”-ral tehát az energiát igen nagy távolságban is együtt lehet tartani, és ez már felhasználható rakétahajó hajtására. A jövő űrhajója tehát előreláthatólag úgy fog működni, hogy indítására kémiai üzemanyagot használnak, azonban amint kijut a Föld vonzóerejéből, „átkapcsolnak” a fénynyomás meghajtására. A ,,lázer‘* sugár ereje a jelenlegi kísérleti stádiumban még igen csekély, azonban a szovjet tudósok véleménye szerint ez az erő a jelenleginek sokszorosára növelhető. A jövő űrhajójának hajtóenergiáját elméletileg már kidolgozták és a „lázer”rel már gyakorlati eredményeket is elértek. Tokár Péter pedig sokkal gazdaságosabban, mint a természetes sugárzó anyagokat. A daganatok roncsolására ma már nálunk is kobaltágyút használnak. Sugárzó anyaga százezer forintba kerül, míg ugyanilyen hatásfokú rádium éra húszmillió forint lenne. Mi a defektoszkópia? Az orvostudományban már korábban használt műszavak (kolposzkópia stb.) mintájára alkotott ipari fogalom. Az anyag hibáinak felkutatását jelenti, ugyancsak izotópok segítségével. Minden fejlett ipari országban évente milliókkal és százmilliókkal mérik az így elért megtakarítást. Lássunk néhány. példát. Sok papírárunál (pl. cigarettapapír) a milliméter töredékéig fontos az egyenletes vastagság. Régebben ezt úgy ellenőrizték, hogy szabályos távolságokban kivágtak egy darabot és megmértók. Elképzelhető, milyen fennakadást okoz ez a folyamatos termelésben. Az izotóp-vastagságmérő, megfelelő szabályozó készülékkel összekapcsolva, automatikusan gondoskodik az egyenletes vastagságról. Ugyanígy ellenőrizhető és szabályozható a műanyagfó- liék, bádog- és acéllemezek gyártása is. Természetesen minden anyaghoz meg kell keresni a megfelelő áthatoló képességű izotópokat és a célszerű adagolást. Az anyagvizsgáló izotóp- készülékek nagy előnye, hogy nem kopnak (mint más mérőeszközök) és nem igényelnek különösebb kezelést, karbantartást. Az anyag továbbá a legnagyobb sebességgel futhat a gépeken, míg más módszereket alkalmazva csökkenteni kell a Sebességet, tehát a termelést. S ami egyébként a gyógyításban és az izotópok mindennemű alkalmazásé bah a legfontosabb: az anyag; (szervezet) nem veszi át a radioaktív sugárzást. Végül a gyógyításhoz hasonló hatásuk az iparban: az izotópok kiváltanak vagy meggyorsítanák sok hasznos kémiai folyamatot. A kőolajból például benzint választanak ki, elindítják a műanyagképződés (poíimerizáció) láncreakcióját stb. Több ennivaló Az izotópok 'mezőgazdasági alkalmazása már napjainkban alig tekinthető át, a jövő lehetőségei pedig szó szerint beláthatatlanok. A tudósok az ember tetszése szerinti, újfajta növények és állatok kitenyésztését, a levegőből és a napfényből termelt élelmiszereket helyezik kilátásba. Itt még nem tartunk. Sok helyen azonban már izotópok védik mezőgazdasági termékeinket a növényi és állati kártevők ellen, javítják a talajt, gazdagabbá teszik a termést. Ismét csak néhány példa. A nyomjelző izotópok megmutatják, hogyan szívódik fel a táplálék a növényben, mennyit hasznosít a földből, a levegőből és a napfényből, milyen műtrágya hogyan oszlik el a növény egyes részeiben. Megmutatják a kártevők vándorlását, éppen, úgy, mint a növényvédő szerek útját. Nemcsak „nyomra vezetik” az embert, hanem aktívan is hatnak. Megakadályozzák a szaporodásban az élősdieket, kellő adagban elpusztítják a kártevő rovarok petéit. Izotópkezelésre nem csíráznak egyes növények, tehát tovább tárolható frissen például a burgonya, hagyma. Az emberiség harmad része még nem táplálkozik kellő módon. Ha a társadalmi viszonyok és az iparosodás lehetővé teszik a korszerű technika alkalmazását, sok más tényezővel együtt az izotópok alkalmazása is lehetőséget ad arra, hogy az egész emberiség bőségben éljen. Gyenes István 7 Szolnoktól Budapestig Épül az új Hajdúszoboszló—Budapest földgázvezeték. Jelenleg Szolntíktól már Ceglédig ér. Hangos a határ a lánctalpas vontatók dübörgésétől. Csőóriásokat húznak, emelnek, hegesztenek. Lázas sietséggel folyik a munka- Novemberre Pestre akarunk érni, míg jó az idő, addig kell megnyomni — mondják vidáman az építők. 50 méteres csőóriást vontat a lánctalpas Hajlítják... ... összeillesztik ... ... és végtelenre hegesztik a csöveket (Gábor Viktor1
