Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-16 / 191. szám

A PEST MEGYEI HÍRL APKÜ IÖNKIAPÁSA Vn. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1963. AUGUSZTUS 16, PÉNTEK TAPASZTALATCSERE: Csehszlovák vendégek a Petőfi Termelőszövetkezetben Mosolygós szemű, barázdás arcú ember Dömény János, a topolnyiki Egységes Föld- művess-zövetkezet munkarend­del kitüntetett elnöke. Mesz- sziről jött négy társával együtt, s mégis otthonosan mozog a Petőfi Termelőszö­vetkezet új telepítésű alma­fái között. Csak tekinteté­vel simogatja a fiatal haj­tások leveleit, nem az ő munkája nyomán született, de tapasztalatból tudja, hogy mennyi fáradság, szervező munka nyugszik egy-egy ilyen új telepen. Hiszen közös gon­dok hozták ide őket. Mind az öten fáradhatatla­nok, mindent látni akarnak, minden új módszerre kíván­csiak, s a látottakhoz egyéni tapasztalat alapján született véleményt fűznek: — Nálunk, Csehszlovákiá­ban minden talpalatnyi ter­mőföldet ki kell használni, nem maradhat köztes nélkül az új telepítésű gyümölcsös sem, pedig megsínyli a fiatal A csehszlovák vendégeknek S. Hegedűs László beszámol a telepítés tapasztalatairól. fa — mondja Nagy Ernő gyümölcskertész. Mikóczi Imre föagronó- mussal, ki szintén a csehszlo­vák küldöttség tagja, már a magyarországi, közelebbről a nagykőrösi élményekről be­szélgetünk: — Két napja érkeztünk, de már annj-i az élményünk, hogy erről is sok lesz ott­hon beszámolni, hát még ami előttünk van. — Mit csináltak tegnap? — Mikor megérkeztünk, a Petőfi Termelőszövetkezet iro­dájában találkoztunk a ter­melőszövetkezet vezetőivel. Baráti beszélgetés után meg­tekintettük az öntözéses ker­tészetet, majd a dinnyések­hez látogattunk el. Mondhatom nagy élmény volt, öt éve nem ettünk dinnyét, s először szinte szokatlan volt az íze. Ügy jóllaktunk, hogy alig tudtunk beszállni a ko­csiba. — Saját gépkocsival érkez­tek? — Egy hónapja kapta ter­melőszövetkezetünk ezt a ko­csit, s az első hosszabb útra ide indultunk. — Milyen gondolat alap­ján jöttek éppen Nagykő­rösre? — ezzel a kérdéssel már Szalai Antalhoz, a to­polnyiki termelőszövetkezet főkönyvelőjéhez fordulunk. ‘— Két evvel ezelőtt a Petőfi Termelőszövetke­zetből tettek látogatást nálunk, most mi ezt visz- szaadtuk. Nem a köteles­ség, hanem az elmélyült barátság hozott ide ben­nünket. Közben a bokáig érő ven­dégmarasztaló homokból már kiértünk, s az istállók felé vesszük az utat. A társal­gás kötetlen, és S. Hegedűs László, a Petőfi Termelőszö­vetkezet főagronómusa ki­fogyhatatlan türelemmel ma­gyaráz a feléje záporoz» kér­désekre. Kötetlen és közvetlen a tár­salgás, mert a csehszlovák vendégek tökéletesen tudnak magyarul, magyarlakta te­rületről jöttek. Az istállóban a tejhozam- ról, az átlagos súlynövekedés­ről, s a szaporulatról folyik a szó. A több, mint négyórás ha­tárjárás után jólesik az ebéd a földművesszövetkezet ét­termében, de a vita, az iga­zi tapasztalatcsere még a fe­A tehenészetben elért ered­ményeiről számol be Mikóczi Imre, a topolnyiki termelőszö­vetkezet főagronómusa a ven­déglátóknak. hér asztal mellett sem szüne­tel. Minden percet kihasz­nálnak kölcsönösen a ven­dégek és a vendéglátók az eszmecserére. Gönczöl—Godány Ahol szívügy az újítás Az állami gazdaság gép­műhelyében az első félév­ben tíz újítást adtak be, s ebből már a gyakorlatban is bevezettek ötöt — tájékoztat Rátonyi Sándor főmérnök. Eddig ezekért, mint előleget, háromezer forintot fizettek ki, a többit majd az utó- kalkuláció után kapják meg az újítók. Az elmúlt évben a Pest— Nógrád megyei gazdaságok újítási versenyében 30 ne­vező közül második lett az állami gazdaság. Az idén is igyekeznek jó eredményt el­érni. Egyik legszorgalmasabb újí­tó Régör György, a gép­műhely szerelője. Ebben az éviben három, tavaly pedig hat újítása volt. Harminc éve dolgozik a szakmában, eb­ből tíz évet a gazdaságban töltött. Legutőbb a K—25-ös Zetor hátsó kerekének agyán végzett átalakítást. Az újításokkal kapcsolat­ban a gépműhelyben helyi versenyt is kiírtaik. Érdekes a Réger—Szabó „vetélkedő” az ekeátalakításbam, hiszem egyikük hidraulikusan, má­sikuk rugós mechanikus ki­emelő berendezéssel akarja azt megoldani. Kiváló újítók még Berente Anitái, Kocsó József és Szabó Pál. — szentpéteri — A gazdaság reménységei: a hízók — A legtisztább, leghigié- A sertések nagy része egy náfcusabb sertéshizlalót a mázsás súlyban van. 50 da- környéken. az Arany János rab szeptember höban lesz Termelőszövetkezetben lehet esedékes a leadásra, amikor találni — állítja Borzák Já- elérik a 125—130 kilós súlyt. nos állatforgalmi felvásárló. A többi 102-t októberben Éppen szerződést kötött, a szállítják, 152 hízót nézegette, keresz­tülJkasul járva a sertéshiz- ^ sertésgondozok fizetese Iáidét. eléri a havi 2000 forintot is. — Ide ünneplő ruhában is Érdekelve vannak a sertések be lehet jönni — mondja súlygyarapodásában, mert ez- tréfálva. Sehol egy csepp után kapják a fizetést. sár, trágya. A sertésfekvő­helyek szárazaik, tiszták. A ^ gazdaságnak ezenkívül sertések pedig mintha fü- 46 anyakocája és 130 süldő- rösztve, fésülve lennének. je van. Ezeket B. Tóth Jó- Ez szóról szóra igaz. Sebők zsefre, az öreg és tapasztalt István érdeme ez a tisztaság, sertésgondozóra bízták. ,Adjon mär egy cigarettát!” Alaposan helybenhagyta egyetlen cigaretta miatt Négyszázezer forintos költséggel még az idén portaluníiják a itákóczi utat — Az útépítés egyik leg­nagyobb problémája a porta­lanítás — mondotta Puszta János, a városi tanács épí­tési osztályának ügyintézője. — A legjobb, legegyszerűbb és legbiztosabb megoldás ter­mészetesen a betonút lenne. Sajnos, a betonút építési költségeit sem a városok, sem a községek költségveté­sei nem bírják. Pedig az utak portalanítása, különö­sen. itt, az. Alföldön, igen fontos egészségügyi szem­pontból. — El sem mondhatom, mi­lyen óriási mulasztásokat kell pótolni ezen a téren. Szá­mításunk szerint mintegy negy­ven kilométernyi utat kell portalanítani. A szerény pénzügyi körülményele arra kényszerítenek bennünket, hogy olyan eljárásokkal vé­gezzük a portalamaitást, amellyel olcsó utakat bizto­síthatunk, fenntartásuk nem túlságosan költséges és há­zilag is el tudjuk készíteni. — Az első ilyen munkála­tok a városban az Örkényi úton folynak. Tavaly fekete burkolattal elkezdődött az út építése és az idén megkapja a záró réteget. — Külön figyelemre méltó problémája az útépítésnek az utak szélessége. A korszerű forgalom, a járművek mé­rete következtében a négy méter szélességű út elavult és korszerűtlen. Ezeknek az utaknak a felújítása csak szükség­megoldás és átmenet, mert az egyre fejlődő vá­rosi forgalomban az ösz- szekötő utak is megkö­vetelik a hat- és hét­méteres pályaszélességet. — Jelenleg csak felújítá­sokra gondolhatunk. Az új/ Tormási szőlőkben kialakuló városrészben már kiemelt szegélyek között ívelő, mo­dem, portalanított utakat építünk. — A legközelebbi program­ban szerepel a Rákóczi út portalanítása is. Mó.r folyik a körülbelül kétkilométeres út­építés számára az anyagszál­lítás. A Szegfű utca és a Világos út befejezése után azonnal megkezdődik a mun­ka, és a Patai utcáig még az idén feltétlenül el is készül, — Az építési osztály úgy döntött, hogy az út pá­lyaszélességét hat mé­terre építi át. Ennek megfelelően a jelenleg négyméteres út jobbról- balról egy-egy méteres borítást kap. Különben pedig az út bur­kolása teljesen olyan lesz, mintha a legújabb itatásos módszerrel készülne. A zú- zaléikrétegre impregnált ré­teg kerül, amelyet lehenge- rezés után egy finomabb szemszerkezetű záró réteg bo­rít. — Mennyi a Rákóczi út kor­szerűsítésének és portalaní­tásának költsége? — Kereken négyszázezer fo­rint — válaszolja Puszta Já­nos ügyintéző. Kétszer kapott vörös nyakkendőt — Már két nyáron a Bagi Ilona KISZ-tábor lakója volt, s mind a kétszer vörös nyak­kendőt kapott Varga Irma, a Miskolci Közgazdasági Technikum kereskedelmi ta­gozatának harmadik osztá­lyos tanulója — mondja Fe­hér József, az állami gaz­daság munkaügyi vezetője. Mindig a legjobban dolgo­zó brigádok tagjai közül vá­lasztják ki azokat, akik mun­kajuklcal kiérdemlik a kitün­tetést, a vörös nyakkendőt. Varga Irmáék, a II-es tábor 36-os brigádja, 23 forint 43 fil­léres átlagkeresetet ért / eí. Mivel Irma kétszeres vö­rös nyakkendős, s ha elvégzi a technikumot, az Agrártu­dományi Egyetemre készül, jutalomból az állami gaz­daság ösztöndíjasa lesz. Havi 350—500 forintig ter­jedő ösztöndíjat ad a gazda­ság, amely később a tanul­mányi eredmény szerint mó­dosul. Érdemes volt tehát jól dolgozni, íme az eredmény! Varga Irma kétszeres vörös nyakkendős (Szentpéteri—Godány) A Kőrisfa Cukrászda elő­csarnokában ülünk és fagy­lalttal ellensúlyozzuk a nyári est hőségét. Tánczene szűrő­dik felénk a nagyteremből. Amint elhallgat a szakszofo­nos szerszáma, egy pult mögé tévedt kicsiny tücsök ciripe­lő muzsikája tölti be a ter­met, majd később összeolvad az újra játszó zenekar meló­diáival. íme a bizonyság, hogy két dudás is elfér egy cukrászdád ban. Rácz A HÉTVÉGE SPORTJA Labdarúgás: A Nagykőrösi Kinizsi NB III-as csapata vasárnap Újszegeden lép pá­lyára az UTC csapata ellen, délután 16 órakor. A Nagykőrösi Építők csa­pata vasárnap délután 16 óra 30 perckor fogadja a Ceglédi Honvéd csapatat te­rületi bajnoki mérkőzésen az Építők sporttelepén. Kézilabda: A Nagykőrösi Spartacus csapata vasárnap fogadja Vác csapatát a sport­telepen, délelőtt 10 órakor. Kosárlabda: A Nagykőrösi Kinizsi férficsapata négy vá­ros kupamérkőzésén szerepel Aszódon 19-én és 20-án. Ugyancsak négy város ku­pájáért mérkőzik női csa­patunk 19-én, 20-án Nagy­kőrösön a sportkör udvarán délelőtt 10 órától. ökölvívás: A Nagykőrösi Kinizsi csapata a Miskey Ár­pád emlékverseny II. for­dulóján 20-án Albertirsán lép szőnyegre. Atlétika: A Nagykőrösi Ki­nizsi atlétikai csapata 20-án délután, 15 órakor méri ösz- sze erejét a helyi szovjet atlétákkal. a gyanútlan járókelőt! Szabó Zoltán 1963. április 30-án a délelőtti órákban ér­kezett meg a városba buda­pesti munkahelyéről. Annak rendje-módja szerint sietett haza a lakására. Ahogyan ha­ladt kifelé a vasútállomásról, Tóth János, nagykőrösi lakos erősen italos állapotban útját állta Bács Lajos váltóőrnek, s cigarettát kért tőle. A váltó­őrnek nem volt, mire az italos ember Szabó Zoltánhoz for­dult hasonló kéréssel. A siető ember azzal hárí­totta el a kérést, hogy neki csak mentolos cigarettája van, Tóth János azt úgysem szív­ná el. Alig tett néhány lépést, ész­revette, hogy Tóth János ke­rékpáron süvít utána, s mö­götte halad egy másik em­ber, aki szemmelláthatólag együtt tartott Tóthtal. Ami­kor Szabó Zoltánt utolérték, Tóth János erőteljesen a gyanútlan ember arcába vá­gott, mire az elesett. Ezután kettesben agyba-főbe verték és lelökték a töltésen. Mikor Szabó Zoltán feltá- pászkodott és hazatért, meg­lepetten látta a szomszéd ka­puban Tóth Jánost, aki szem­telenül megjegyezte, hogy ne merjen a dologról senkinek szólni, mert súlyos következ­ménye lesz. Szabó Zoltán nem sokat adott a fenyegetésre, felkeres­te Gulyás László önkéntes rendőrt. Elmondotta neki részletesen a támadás körül­ményeit, majd látlelet felvéte­le céljából orvoshoz ment, aki súlyos orrsérülése miatt azonnal kórházba utalta. Orr- csontsérüléssel hét napig volt Szabó Zoltán kórházi ke­zelés alatt. Tóth János a nyomozás so­rán elismerte a cselekményt, vallomása csak annyiban tért el a sértett vallomásától, hogy a támadást nem másodmagá­val követte el, hanem egye­dül. A bírósági tárgyaláson nyo­mozati vallomását azonban minden indokolás nélkül visz- szavonta és azt állította, hogy a sértett ütötte őt meg. vala­mint azt. hogy Szabó Zoltán részegségében gurult le a töl­tésen. A városi bíróság a sértett előadása alanián állapította meg a tényállást, amit alátá­masztott az orvosi látlelet és a kihallgatott tanúk vallomá­sa. A bíróság Tóth Jánost hat hnnanin — tizenöt százalé­kos bércsökkentéssel — javító- nevelő munkára ítélte. — A szegedi szabadtéri já­tékok előadásait városunkból mintegy négyszáz fő tekintet­te meg. Különvonattal és kü­lön autóbuszokon utaztak Sze­gedre. — Motorkerékpárjával ti­le« útszakaszon közlekedett Jancsovics Imre. 150 forint bírságot rótt rá a szabálysér­tési hatóság. — 302 hektoliter tehéntejet értékesített a Rákóczi Ter­melőszövetkezet július 31-ig, amelyből 82 564 forint bevé­telük származott. — Bodzsár I,ászló tanuló 100 forint kártérítést kapott az Állami Biztosító helyi fi­ókjától balesete miatt. — A város hat termelőszö­vetkezetének tarlóhántási ter­ve augusztus hónapra 4366 hold. Ebből az első héten 3050 holdon fejezték be a tarlóhán­tást. — A szomszédos kukorica- táblában sertéseivel károkat okozott K. Kiss Kálmán. A városi tanács szabálysértési hatósága 100 forintra bírsá­golta. — Megtagadta a piaci hely­pénz fizetését Harsányi Pál Hangácsi u. 56. szám alatti lakos. Száz forint bírságolást kapott a szabó1 vséríési ható­ságtól, és a helynénz megfi­zetésére kötelezték. — A Hunyadi Termelőszö­vetkezet 312 hold területen termelt szemestakarmányt eb­ben az évben. — A Szabadság Termelőszö­vetkezet 200 holdon termelt nagy hozamú külföldi búzát ebben az évben. — A Dózsa Termelőszövet­kezet 1963. évi tervében sze­repel egy darab mezőgaz­dasági pótkocsi beszerzése, amelynek költsége 56 000 fo­rint. — A város termelőszövet­kezeteinek vetőszántási terve augusztus hónapra 3974 hold. Ebből az első héten 1680 holdon végezték el a mun­kát. — A Faáru- és Dohányzó­cikkgyártó Vállalat második féléves terve 13 233 000 forint. — 400 forint kártérítést fi­zetett az Állami Biztosító helyi fiókja Fridrich Ká­roly üzemi dolgozónak, aki balesetet szenvedett. MIT LÁTUNK A MOZIBAN? Mi ketten, meg a ló. Fran­cia filmbohózat. Kísérőmű­sor: Itt automaták dolgoz­nak. Magyar híradó. Előadások kezdete 6 és 8 órakor. Jegyek válthatók 5 órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom