Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-15 / 190. szám

GONDOLNAK A TELKE VII. ÉVFOLYAM, lí>0. SZÄM 1963. AUGUSZTUS 15. CSÜTÖRTÖK Több figyelmet, nagyobb felelősséget a felvásárlási tervek teljesí ése iránt SEGÍT A SZŐLÉSZBRIGÁD A közeli napokban tárgya] }a az abonyi vb a felvásárlási ter­vek teljesítésének helyzetét. A tervszámok vizsgálata során megállapították, hogy egyes cikkféleségeknél mutatkoznak ■ lemaradások, sőt van olyan is, amely az év végére — a tsz hibáján kívül — nem lesz teljesítve. Számtalan o'.yan ob­jektív ok van, amely ezt előse­gítette. A községi 4500-as hízósertés­tervből augusztus 1 -ig leadásra került 2395 sertés. A hiány­zó mennyiségből körülbelül 224-re nincs fedezet. A téli és kora tavaszi elhullások egy-két tsz-ben megnehezítették a terv­teljesítést. A magas sertésárak szinte lehetetlenné teszik az alap­anyag-vásárlást. Egyetlen megoldás, amellyel pó­tolható a kiesés, a háztáji gaz­daságokkal való megállapodás. A múlt években ilyen megol­dást már választott egy-két tsz nálunk, de ez ebben az évben nehezebb, mert abrak- takarmány (árpa) kevesebb termett, mint a múlt években, az állatállomány is csak növe­kedett. Nem egy tsz-ünk vágómar­hára kötött volna póttervet, ha lehetne. A 620 darabos tervből a múlt hó végére csak 387 került leadásra. Egyik napról a másikra leállították a szerződéskötést, pedig van olyan tsz-ünk, amely jelenleg is kötne szerződést. Az Űj Világ Tsz még a saját tervét sem tudja teljesíteni, mert ak­kor fedezete nem volt a vásár­lásra, ma meg a szerződést nem kötik meg csak 1964. I. hónapra. Joggal vetődik fel a kérdés: abrakban szegény tsz mivel pótolja az aszály által okozott kieséseket? ges leghom csibét küldeni áru- baromfi-alapanyagként. Nem beszélve a gyakori selejtes, eleve beteg, fertőzött állo­mányról, amely nem csoda, ha egy-két nap alatt elhull. Ek­kor azután kezdetét veszi a vizsgálatok egész sora. Ebből nem hiszem, hogy több sertés vagy baromfi lesz... Arra i kellene inkább nagyobb gon­dot fordítani, hogy ne kerül- - jön ki a tenyésztésbe selejt állat. Egyöntetű a vélemény: a tervek elosztását, a szerződé-• sek megkötését nagyobb figye­lemmel koordinálják maga­sabb szinten. Amit pedig a tervben jóváhagytak, ne vál­toztassák, mivel nagy pénz­ügyi bonyodalomra ad okot. A vállalatok a vállalásuknak tegyenek is eleget. Időben biz­tosítsák és egészséges alap­anyagot szállítsanak. Felesle­Helyes lenne, ha az 1964. évi előtervek kiegészítésénél, mind az állattenyésztés, mind nö­vénytermesztés vonalán meg­tennék az első lépéseket a felügyeleti szervek a szakosí­tás felé. így szétaprózva nem gazdaságos szinte minden ál­latfajtával foglalkozni, főleg ha a feltételek is sorra hiá­nyosak. A tervek lebontása már helyes lenne, ha ezt tük­rözné. Például a községi ba­romfitervet döntően csak az Üj Világ Tsz-re bontanák. Ugyanakkor a ser tester vét mi­nimumra szállítanák le. REFLEKTORFÉNYBEN a ceglédberceli labdarúgócsapat Burányit a fiatal Pünkösd szokta helyettesíteni. Az egy­formán jól játszó Várhegyi, Prudovics, Mezei, Macskást, Kövesdi csatársorban rajtuk kívül Palásti, Balogh, Fehér és Hajdú játszott néhány al­kalommal. Az értékelésből nem hagy­ható ki Kugler József edző sem, aki valóban fáradsá­got nem ismerve foglalko­zik a csapattal. Andrássy Gyula Hasonló felmérés alapján meg lehetne kezdeni más cikkféleségeknél is a sza­kosítást. Elkerülhetnénk a felesleges beruházásokat, kiadásokat. Tudom, vannak születőben ilyen elgondolások járási szin­ten, csak a megszületés megy lassan ... Talán mégsem ár­tana ezen gyorsítani! Sz. L. Már szinte az utó?só ke­reszteket hordják a "vontatók és fogatok a ceglédi .Lenin Tsz szérűjére, mikor végre egy kis lélegzetvételhez, juthatnak. Nem volt könnyű -ez a ver­senyfutás. A Dóssá Népe sző­lőmunkásai homoki létükre a cséplőgépnél is megállták helyüket. — Ügy áll a dolog — kezdi magyarázni Nádházi Lajos, aki a bandagazda tisztjét lát­ja el —, hogy vállalt szőlőin­ket rná,r rendbe tettük. Szövet­kezetünkben nagyrészt kom­bájnnal arattak, így nélkü­lözni tudnak bennünket. Ezért szegődhettünk el, más évek­hez hasonlóén, ide a Lenin Tsz-be. Ök is jól járnak, mert náluk munkaerőhiány van. Mi meg keresünk magunknak egy kis gabonát, ami viszont a szőlőben nem termeszthető. — Kezdetben majdnem ki­fogtunk a szállítókon — új­ságolja Pál István. — Igaz, hat-hét kilométer távolságról kellett hordani. Aztán jött egy kis „aratóünnep1’, vagyis eső­zés és beértek bennünket. Most már nem lesz fennaka­dás, idejében végzünk a csép- léssel. — Hogy van megelégedve a csapattal? — kérdezzük Drázs István gépkezelőt. — Nagyon lelkesen dol­goznak. Volt olyan nap, ami­kor úgy rávertek, hogy csu­pán 4 mázsa hiányzott a két műszakra megállapított nor­mából. J. Z. A cifrakerti állami gazdaságban idejében gondoskodnak arról, hogy az állatállomány részére megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány álljon rendelkezésre. Az idén 618 holdon vetettek silókukoricát és más silózásra alkalmas takarmányt. A múlt héten kezdték meg a betakarítást két silókombájnnal A korszerű kombájn egyszerre vágja le és szeleteli fel a takar­mányt. Nagy problémát jelentett eddig a tárolóhelyen a kocsit ürítése. A kocsikra szerelt lehúzó nem felelt meg a követel­ményeknek, költséges volt és rongálta a kocsit is. Kukléta Sándor traktoros a napokban ötletes módon oldotta meg a ko­csik ürítését. Az ő lehúzójával pillanatok alatt ürítik a kocsit sőt még szét is teríti a takarmányt. m Rabicz József Super Zetorral vontatja az egyik silókom­bájnt a cukorciroktáblában A DT 413-as vontató, amellyel különben az összehordott siló taposását végzik, lehúzza a kocsiról a silót A vád: garázdaság Bíróság előtt három verekedő fiatalember Három fiatalember a Ceg­lédi Járásbíróság büntető ta­nácsa előtt. Mindhármam fia­talok, alig múltak húszéve­sek, kettő közülük már nős. Egyiknek két pici gyermeke van, a másik a börtönben kötött házasságot. A vád: ga­rázdálkodtak, bántalmazták az igazoltatásukra megjelent rendőrt. A cselekmény elkövetése, május 26 óta letartóztatás­ban vannak, és augusztus 13- án tárgyalta a bíróság az ügyet. Sok tanú vallomása valószínűsítette a tényállást. A három fiatal ittasságá­val védekezett s mindhárman szemmellátha- tóan megbánták cselekmé­nyüket. A bíróság egész napos tárgyalás után két lényeges tanú kihallgatása érdekében elnapolta a tárgyalást. yyA Ceglédberceli Vasutas SG labdarúgócsapata az 1962/ 63-as megyei bajnokságon az őszi 4. hely és aktív gólarány után tavasszal passzív (48:65) gólaránnyal, 29 ponttal, 12 győzelemmel, 13 vereséggel és 5 döntetlennel a 9. he­lyen végzett. Ez érthetően nagy elégedetlenséget váltott ki Bercelen. Ha sorra vész- szűk az egyes játékosok tel­jesítményét, értékeljük Kup­ier József edző munkáját, akkor láthatjuk, hogy az 5 hellyel lejjebb kerülés a ta­bellán nem rajtuk múlott. Akkor vajon kin? Rengeteg olyan külső té­nyező is felmerülhet egy csapatnál, amely hol köz­vetve, hol közvetlenül be­folyásolja az együttes sze­replését. így volt ez Ceg- lédbereelen is. A sok sé­rült, a néha indokolt, de sok­szor túl szigorúan kiállított játékosok és a katonai szol­gálatra bevonult Pál kiválá­sa sem könnyítette a hely­zetet. A csapat szinte va­lamennyi tagja nem Berce­len dolgozik. A fárasztó napi munka után egy-két órát még vonaton töltenek és csak így mehetnek a késő esti órákban villanyfényes edzésre a labdarúgópályára. Az edzéseket így eléggé elhanyagolták. Talán csak aj fiatal Várhegyit lehet emlí-j teni, aki minden edzésen j ott volt. Az idősebb labdarú-j gók között pedig felütötte: a fejét egy olyan láz, hogy: ,.ne járjunk edzésre, ne-: künk úgyis nagy a tapasz-: falatunk”. : Az egyes csapatrészek nem: sokban különböznek egymás-1 tói. A kapuban ősszel Mi-\ nusz, tavasszal inkább Csilló; állt. Mindketten biztoske-: zűek. A Páncélos—Schid—j Tóth hátvédhármasból a kö-i zéphátvéd volt a legjobb. Szó-i hoz jutott még ebben a csa- i patrészben az időközben be-j vonult Pál is. A Senkei—Ba- j ranyi fedezetpár az őszi sze-i zonban iskolajátékot muta- í tott, valamennyi alkalommal, i Sajnos, ősszel végleg szögre; akasztotta a futballcioőt. Sen- j kei, de helyettese, Várhegyi aki a csatársorban jobbszél- j sőt is szokott játszani, szín- j tén jó képességű labdarúgó. A volt NB Il-es, tapasztalt Az, hogy előbb érkeztünk egy nappal, csak bennünket zavart egy kicsit, vendéglá­tóinkat nem. Nemsokára rá­jöttünk mi is, hogy csak jól jártunk, mert így bevezetőül megismerkedhettünk Szófiá­val is. A bolgár művelődésügyi minisztérium egyik munka­társa irányított bennünket és intézkedett elhelyezésünk­ről is. A gyönyörű Moszkva Szállóban kaptunk szállást s itt ismerkedtünk meg Úti­kalauzunkkal és tolmácsunk­kal: Lazar Lazarov Chris- tevvel, egy egyetemistával, aki kitűnően beszélt magya­rul. (Mint később kitűnt, Magyarországon született és élt hosszabb ideig.) Vendéglátóink tömtek ben­nünket az addig soha nem látott ételekkel, s bizony eleinte kissé idegenkedve fogyasztottuk azokat. Étke­zés, városnézés, étkezés, vá­rosnézés, ez volt szófiai programunk. Szófiáról jellemzőül csak annyit, hogy csodálatosan tiszta város. Nagyon meg­lepett bennünket, amikor láttuk, hogyan mossák fel az utcákat, amelyek estén­ként valósággal ragyognak a szikrázó villanyfényben. A rengeteg park, a gyönyö­rű szobrok, mind-mind örök­re felejthetetlen látványként maradtak meg bennünk. Úgy látszik, a sorsnak nem volt elég az izgalmakból, amelyeket nekünk juttatott, mert a délutáni órákban Lazar Lazarov közölte ve­lünk, hogy másnap reggel indulunk Várnába, repülő­géppel. A magyar delegáció egyik tagja sem ült még repülőgépen, s így érthető, hogy ezen az éjszakán is­mét keveset aludtunk. Másnap reggel kicsit ál­mosan, de nagyon kíván­csian ültünk be a buszba, amely a repülőtérre vitt ben­nünket. A beszállás előtt megérkeztek az afgán fia­talok is, akikkel együtt utaz­tunk. A rövid ismerkedés­nek hamarosan meleg barát­ság lett a vége és mint régi jó barátok szálltunk be a csillogó gépmadárba, amely a levegőbe emelkedett ve­lünk. Mint annyi minden, ez a háromnegyedórás légi- út is igen nagy élményt je­lentett számunkra. Először azért, mert — mint emlí­tettem —, első ízben ül­tünk repülőgépen, másod­szor, mert rendkívüli volt, hogy kitárult előttünk a lá­tóhatár. Innen a gépről lát­tuk meg a tengert. Olyan érzésünk volt, mintha itt vége lenne a mi kis vi­lágunknak és a semmibe re­pülnénk. Nem sok időnk volt megcso­dálni a végtelen nagy vizet, mert a leszállás pillanatai min­den más érzést elnyomtak bennünk. A várnai repülőtéren egy gyönyörű kék autóbusz várt bennünket, amellyel szebbnél szebb tájakon keresztül robog­tunk útunk végcélja, a krane- vói nemzetközi Úttörőtábor felé, amelyet bolgárul így hív­nak; M ezs d unar ódén Pio­nyirszki Láger. A tábort már a hegyi utak egyik szerpentin­jéről beláthattuk és egyre fo­kozódó izgalommal közeled­tünk a cél felé. Megérkeztünk! Fehér úttörő egyenruhába öltözött bolgár fiatalok fogad­tak bennünket és afgán bará­tainkat. Az ünnepélyes és megható fogadtatás után bolgár pajtá­saink elvezettek a számunkra kijelölt épületekbe és segítet­tek elrendezkedni. m Az első nap a táborban is­merkedéssel, sétálgatással telt el. Egészen közelről megnéz­tük a tengert s barátkoztunk a végtelen vízzel. Este rövid megbeszélésre hívott össze ben­nünket a tábor vezetősége, amelyben ismertették a tábor rendjét, a programot s mi örömmel hallottuk, hogy időnk nagy részét tölti ki a fürdés. Az első éjszaka zavartala­nul telt el, mindannyian any- nyira fáradtak voltunk, hogy egy-kettőre elnyomott ben­nünket az álom. Július 8-án került sor a tá­bor ünnepélyes megnyitására, erre az időre valamennyi dele­gáció megérkezett. 15 nemzet mintegy 400 fia­talja gyűlt egybe a nemzetközi táborban. A megnyitó ünnepé­lyes perceinek elmesélésére riég most sem találok szava­sat, azt látni kellett volna. A öbbségükben fehér úttörő egyenruhába öltözött fiatalo­kat egymás után köszöntötték a tábor vezetői, a bolgár mű­velődésügyi minisztérium ki­küldöttei. Itt láttam először egy valódi admirálist is. A tá­borozáson résztvevő csoportok a megnyitón mutatták be elő­ször műsoraikat. Mi magyarok énekszámokkal szerepeltünk és a kis túrái Tóth Pista furulya- szólókat adott elő. A résztve­vőknek nagyon tetszett műso­runk. A következő napokban gyak­ran kirándultunk, sokszor vol­tunk Várnában, ahol a többi között megtekintettük a világ­hírű akváriumot, amelyben megtalálható a Fekete-tenger csaknem valamennyi élőlénye. Borzongva néztük a furcsább­nál furcsább tengeri állatokat és tréfásan mondtuk, nem is megyünk többet a nagy vízbe. Megtekintettük a tengerparti üdülőrészt, az úgynevezett aranyhomokot is. Láttuk azt a gyönyörű, modem szállodát, amelyben bulgáriai tartózko­dása alkalmával Gagarin, a vi­lág első űrhajósa szállt’ meg. Találkoztunk magyar üdülők­kel, akikkel hosszasan elbeszél­gettünk. Megtekintettük a hí­res Aladzsa kolostort, amelyet még a török elnyomás kezdeti időszakában építettek. Viszonylag igen sok időt töl­töttünk kirándulással és be­jártuk a környék nagy részét. í Egyik alkalommal egy tsz-köz- : ségbe látogattunk el, ahol a \ valódi bolgár kertészetet ta- í nulmányóztuk. Vendéglátóink! hamisítatian bolgár népi ele- : dellel kínáltak bennünket, ami : legjobban a nudli alakúra for- ; máit, igen erősen füstölt és fű- ; szerezett fasírozotthoz hssonlí- ; tott. Ez volt a „kebabcsi”. Eb- ; ben a faluban született Dicsev. a spanyol polgárháború bolgár hősé. J (Folytatjuk,) Az ötletes újítás szerkesztője, Kukléta Sándor, a gazdaság egyik legjobb traktorosa (Foto, szöveg: Bónácz) Cea&di *7? 5"? TT *1 o ) ] D-l | irs — A Szabadság Filmszín­ház augusztus 15-töl 18-ig az Egy szélhámos vallomásai című, magyarul beszélő nyu­gatnémet filmet játssza. — A Kossuth Filmszínház augusztus 15-én és 16-án az Egy katona meg egy fél cí­mű film víg játékot tűzte mű­sorra. — A Dózsa kertmoziban augusztus 16-tól 18-ig a Hó­fehérke és a hét törpe című, színes amerikai rajzfilmet láthatja a közönség. — Az abonyi filmszínház augusztus 16-tól 18-ig A po- gányok ideje című megren­dítő angol filmet vetíti. — A ceglédberceli Dózsa Filmszínház augusztus 17-én és 18-án a Napfény és ár­nyék című bolgár filmet mutatja be, — Jászkarajenőn augusztus 17-én és 18-án Az elnök Iá- ugatása című, magyarul be­szélő lengyel filmet játsz­mák. — A törteli filmszínházban 7-én és 18-án a Szerelmi evelezés című román szí- les filmvígjáték kerül mű­sorra. BULGÁRIÁI ÚTINAPLÓ Elmesélte: Járdány Erzsiké, feljegyezte: Horinka László

Next

/
Oldalképek
Tartalom