Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

1963. AUGUSZTUS 14, SZERDA ELTEMETTÉK BERKIT« LAJOST Kedden délután a Kerepesi j úti temető pantheonjában nagy j részvéttel kísérték utolsó útjá- j ra Bebrits Lajost, a párt és a munkásmozgalom régi har­cosát A gyászoló család tag­jain kívül eljöttek leróni ke­gyeletüket az elhunyt régi harcostársai, egykori munka­társai, tisztelői, jóbarátai. A megye állami gazdaságai végére befejezik a talaj mim kát Felkerestük az Állami Gaz­daságok Pest—Nógrád me­gyei Igazgatóságát és tájékoz­ízlés dolga Csőnadrágos, puláveres fiú ül hátizsákján a balatoni műút mentén. Fürkészve kémleli a lefelé suhanó kocsikat. Időnként fel-felemeli hüvelykét. Nekünk is int. Megállunk. Köszönés nélkül szól be az ablakon: — A Balatonig mennek? Elvinné­nek? Látom, van helyük... Felvesszük, már csak a riport kedvéért is. B. Károlynák hívják, Budán, a Mészá­ros utca 64-ben lakik, húszéves, a mama tartja el, egyébként rádió- televízió technikus tanuló. Alázkod- va köszöni a szí­vességet és öm­lik belőle a szó: — Nem is kép­zelik, milyen tré dolog ez. A múlt­kor is alig tud­tam lejutni De mázlimra jött egy ausztráliai cukorgyáros. Az vitt le. Príma volt. Azoknak van kocsijuk! Ango­lul csacsenol­tumik... Persze, nem mindig si­kerül. Volt már, hogy a kukoricás­ban aludtam, mert senki nem akart felszedni. Piszok nagy vihar jött, pocsékul eláz­tam ... Vonaton kényelmesebb, így meg olcsóbb. Most egy hétre me­gyek, van a zse­bemben három­száz. Kár lenne vonatjegyre... Tu­dom, sokan fél­nek tőlünk, de nem tudom, miért? ... Sajná­lom, hogy nem vagyok lány. Azoknak könnyű. Csak kiállnak az út szélére, s min­den autós pali bu­kik rájuk. Azo­kat mindjárt be­ültetik... Vagy legalább lenne több női sofőr... Ugyan mire- gondolhat ez o derék, egészséges, húszéves fiú ma­gában? Nem fir­tatjuk. Csak Tár­nokig tudjuk vin­ni, de ezt is na­gyon köszöni. Ott majd átszáll a következőre... Hogy is mond­ta? „Nehéz, de ő — amíg saját ko­csija nem lesz — már csak így uta­zik”. Hát — ízlés dol­ga... — fa — A munka mindenütt szerve­zetten, jó ütemben folyt és néhány hegyvidéki terület, mint például Herceghalom, Törökbálint és a váci járás kivételével —, egyidőben ért véget. A gazdaságokban a betakarítást, 27 ezer hold őszi és tavaszi vetésű gabonatáb­lán, valamint 3500 hold borsó- földön, összesen 108 kombájn végezte. — Milyenek a termésered­mények? — Pest megyében a búza­termés átlagosan 10.73 mázsa holdanként. Nógrádban a kö­töttébe talajokon már maga­sabbak voltak a hozamok és ez az igazgatóság átlagát 11.5 mázsára emelte. Különösen bevált, az elmúlt hosszú, hi­deg telet jól bírta, az intenzív szovjet búzafajta, a Bezosz- tája I, amely például az ag­ráregyetem gödöllői gazdasá­gában nagy területről, 1430 holdról holdanként 17.7 mázsás szemtermést adott. Hasonló az eredmény — bár kisebb területről — a Kátai Állami Gazdaságban. Itt egv- egy tábláról 31.4 mázsát is kicsépeltek holdanként. — Hogyan haladnak a nyá­ri talajműveléssel a gazda­ságokban? — A cél, hogy közvetlenül a betakarítás után minden tarló megfelelő kezelésben részesüljön. Kivételt csak a kis hányadot kitevő, mente­sített futóhomokos részek és a felülvetett területek képeznek. Ennek megfele­lően a traktorok hetek óta szervezett ütemben dol­goznak és végzik a tar­lóhántást, a vető-, il­letve az őszi mélyszán­tást. Az elmúlt hét végéig már több mint 20 ezer holdat megmunkáltak és a hátra­lévő. mintegy 5 ezer hold tarlón e hét végéig befeje­zik a nyári talaj művelést, í — Az idei tapasztalatok í alapján hogyan alakul a ve­tésszerkezet? — A párt és a kormány po­litikája, igen helyesen, ar­ra irányul, hogy az ország maga termelje meg kenyér­gabona-szükségletét. Ezért mi sem csökkentjük a búza és a többi gabonafélék vetés- területét. A gazdaságoknak ele­gendő, jó minőségű ve­tőmag áll rendelkezésére. Egyébként az elmúlt év ta­pasztalatait is figyelembe vé­ve, állami gazdaságaink a Bezosztája I. fajtával vetik be az ősszel a búza-vetéste­rület több mint 50 százalé­kát. Jelentős mennyiségben, összesen 5 ezer holdon kerül a földbe az ugyancsak in­tenzív és jelenleg legbőveb­ben termő magyar búzafajta, a Fertődi 293-as. A Bezosz­tája I-et azért részesítjük előnyben, mert tények, ter­méseredmények bizonyítják, hogy ez az intenzív fajta lé­nyegesen több termést ad a legjobb hazai fajtáknál — ha intenzív körülmények között termesztik. Ezeket a körülményeket: a kifogásta­lan talajmunkát, a jó termő­erőt. az öt-hét centiméter mély vetőógyat, és az idő­beni vetést, véleményem sze­rint Magyarországon már minden gazdaságban bizto­sítani lehet. A magas hoza­mok mellett még előnye a Bezcsztájánah az is, hogy szalmája szilárd, nem dől meg és így géppel, kom­bájnnal jól. könnyen beta­karítható. Mindezek a kö­rülmények feltétlenül indokol­ják fokozottabb hazai ter­mesztését. (h. f. p.) Paradicsomdömping ? Megyénkben naponta 5— 6 vagon paradicsom megy tönkre. Ez nem tévedés, megerősítette ezt a legille­tékesebb. Dömötör József, a MÉK igazgatója is. Ki a felelős azért, hogy a nagy érték semmibe vész? Talán az időjárás? Van, aki az időjárásra szeretné „hárítani’' a felelősséget. Mások azt mondják, nagy területeket öntöznek, így rohamosan nő a termés. Van, aki a nagy meleget „okol­ja”. Mi az igazság? Mi már kora tavasszal, amikor a szerződéseket megkötötték, figyelmeztet­tük a felvásárlás várható nehézségeire a szakembe­reket és az illetékeseket. Lapunkban többszer irtunk erről a kérdésről. Kifogá­soltuk a területi elhatáro­lást, vagyis azt, hogy a konzervgyár és a MÉK kü- lön-külön területeken szer­ződik a termelőszövetkeze- lekkel. Mi a kettős szerző­dést javasoltuk. Azt mond. tűk, hogy egy-egy termelő- szövetkezettel szerződjön a MÉK és a konzervgyár is. Az előbbi csak a piac­képes árut vásárolja fel, a többit a konzervgyárak. A konzervgyárak azonban mindenképpen biztosítani akarták a területet, s ak­kor úgy érveltek: .Jelvá­sároljuk mi a MÉK-terü­letről is azt az árut, ame­lyet az nem vesz át, de ipari célra még alkalmas“. Mi a helyzet ma? Bebizonyosodott, hogy aggodalmunk nem volt alaptalan. A konzervgyárak ugyanis az általuk leszer­ződött területekről átveszik a paradicsomot. A MÉK is teljesíti ígéretét, a szerző­déses árut átveszi. ügy tűnik, mindenki teljesíti feladatát. Ez azonban csak a látszat. A konzervgyárak ugyanis nem vásárolják fel azoktól a tsz-ektől a paradicsomot, amelyek a MÉK-kel szerződtek. A nagy meleg következtében ugyanis a paradicsom ja­va része nem exportképes és piacra sem lehet szál­lítani, de ugyanakkor ipa­ri feldolgozásra még meg­felelne. Ezért marad a termelőszövetkezetek nya­kán naponta 5—6 vagon áru. ezért éri hatalmas kár a szövetkezeteket. Látszólag paradicsom­dömping van — a való­ság azonban az, hogy in­kább a felvásárlás körül van a baj. G. S. kor nehéz feladatiról van; szó, már nem érzik közel­állónak a KISZ-munkót, ami­kor a jogok elismeréséire ke­rül a sor, élnek a KISZ-; esőknek kijáró engedmények-: kel? Itt nem egyszerű el­lentmondásról van szó, ha-: nem igazolhatatlan magatar-, tásibeli hibáról! Semmi kétség: Zászlósi Bé-i la derék ember, talán a tanú-; lás és a sok munka is fá-| rasztja. Harmincéves korá­ban egyszerre sok helyen; állja a sarat, és nemegyszer; úgy érzi, nem értik meg tel-; jesem — már maga is meg-: bánta hirtelenségét. Arra: azonban jó, ha gondol: az: 6 váltakozó hangulata áttér-: jed másokra is. Neki kell el-: sósomban változtatni maga-: tartásán, nehogy az ilyen: külsődleges dolgok határozzák: meg munkája, valamint az; üzemi KISZ tevékenységé-j nek lényegét. Valamennyi fiatal megbe-j csilit embere a gyárnak. Fon-] tos ügyekben kérdik meg vé- \ leményüket. Munkájára, kez-j deményezésükre igényt tar-: tanak. Elismerésben nem fu-i karkodnak. S ha akadnak is: zökkenők — mert anélkül el- í képzelhetetlen sok száz em-j bér együttműködése — ne aj szubjektív elemeket helyez- j zék előtérbe, hanem a ténye-; két mérlegeljék és annak; megfelelően kérjék a párt; közbenjárását. Ma nvugod-j tan elmondhatjuk már ta-< nácsként: tanuljanak megér-! tést, türelmet, más munka- í jártaik a megbecsülését párt-! és gazdasági vezetőiktől. ÖkJ bátrain szembenéztek hibáik-; kai. és ilyen rövid idő is S elég volt a változáshoz. Min-J den bizonnyal segítségükkel; a jelenleginél még jobb leszí a KISZ-munka, mert a sze-í retet, ahogy a vezetők for-í málják a gyári ifjúsátgot —í semmiképp sem maradhat jj hatástalan. / Sági Ágnes sokszor sértő, meggondolat­lan kifakadásra is türelme­sen, szinte símogatóan vála­szoltak. Még a párt-végrehajtóbizott­ság ülése előtt azzal állított be a pártirodára Zászlósi Béla: Nem marad el a ta­nácskozás? — mert neki sók munkája van. Ki kételked­ne ebben, de vajon nem jár több tisztelet egy pártfó­rumnak? — Kivált, amikor nem is gyakorlat itt az ér­tekezleteket utolsó percben lemondani. A meghívott KlSZ-vezetők közül sem jött el mindenki: ka szabadságon volt, ki sportértekezletre ment. Fel keli-e tenni a kérdést: melyik értekezlet a fontosabb? Az ülés csendesebb vitá­jában olykor élesen csattant fel Zászlósi Béla hangja: „Én akár holnap kiléphetek a gyárból”, ..Kiléphetek a pártból is!” Indokolja-e az ilyen kifakad ásókat a vele esett sérelem? Indokolná-e, ha öreg veteránok, akik egész életüket a munkás- mozgalomnak szentelték, akiknek számos érdemük van, egyszer csak — valamilyen indulattól vezettetve — úgy szólnának, mint Zászlósi Bé­la KISZ-titkár? Épp az a KISZ-titkár, aki ezen az ülésen, de a megyei KISZ- bizottságon, a gyári veze­tőkről nem is szólva — min­dig dicséretet kap. Akinek megígérik még technikumi évei kezdetén, hogy jövő vár rá a Ganz Áarmmérőigyár- ban? És még valami: a KISZ- korosztálybeli fiataloktól is megkívánunk bizonyos fele­lősséget, érettséget, hát még a felnőttektől! A KISZ vb tagjai azért szeretnének meg­válni tisztségüktől, mert ki­öregedtek. Az ifjúságra jel­lemző szertelenséget, hirte­lenséget, feliobbamásokat azonban szeretnék, ha fia­talságuk terhére számláznánk. Lehet-e ilyen kettősség? Ami­vesebb megrendelés miatt, vagy átcsoportosítanak. Nem emberségeseb b-e, ha az utób­bit cselekszik? S nem termé­szetes-e, hogy a családos embereket, az idősebbeket hagyják helyükön, megszo­kott munkakörükben? A fia­talabbak könnyebben . alkal­mazkodnak az újhoz, kpny- nyebben elsajátítják az új beosztás teremtette feladato­kat, s az nem válik ká­rukra, ha több munkafolya­mattal ismerkednek meg. Maguk a KISZ-esek mon­dották: ma sokkal jobb dol­gozni, mint régebben. Kü­lönösen a szerszám- és a műszerészműhelyben megér­tőbbek a vezetők. Az igaz­gató, Dunajszki András és a többi gazdasági vezető is okult a hibákból. Igyekeztek megfelelően segíteni a fiatalo­kat. Az elmúlt időben javí­tottak az ifjú szakmunkások bérezésén. Hat ifjút tudá­suknak. képzettségüknek meg­felelően, vezető beosztásba he­lyeztek. De, ha ilyen kézzelfogható bizonyítékai- vannak a fia­talság megbecsülésének, nejn is szólva a külföldi utakról, s más elismeréseikről, máért olyan türelmetlenek a KISZ- esek a vezetőkkel? Miért mondják: „Ne szólj szám, nem fáj fejem”, „Szép szót úgy sem kapunk”, „Minek szóljak, úgy sem tudom el­intézni” ... S itt már úgy tűnik, módszerről van szó. Csupán módszer? Míg régebben a vezetőket kellett bírálni, ne túlozzák el a módszer jelentőségét, ne ítéljék meg súlyosan a fia­talság hirtelen felfortyanssat, legyenek megértőbbek — ad­dig ma más a helyzet A vezetők türelméhez, jóindu­latához kétség sem fér. Bi­zonyította ezt a párt-végre- hajtóbizottsági ülés, ahol magyarázatot bizonyos dol­gokra és sokszor akkor is hallgatnak, amikor problé­máik vannak. És a nem jogosak Sajnos, nem ők a hibásak, hogy olykor munkaidőben is kell társadalmi munkát vé­gezniük. A felsőbb szervek számtalanszor munkaidő alatt hívják meg őket értekezlet­re, tanácskozásra. Az üze­men belül sem sikerült még megszervezni a munka­idő utáni társadalmi mun­kát, holott a cél ez. Igaza van Urbán Józsefnek, az egyedi műszerészműhely ve­zetőjének és a gyártmány­előkészítési osztály vezetőjé­nek. amikor kijelentik: a munkaidőben csak a terme­lésnek van itt az ideje. Őket azzal bízták meg, hogy szi­gorú őrei legyenek a terme­lésnek, és úgy szervezzék meg a munkát, hogy minden­ki kihasználhassa a nyolc órát. A gyár érdekeit vé­dik, amikor tiltakoznak a fél- vggy olykor egyórás kiesés ellen. Szigorúságukat a párt- és a KISZ-szervezeteknek is támogatniuk kell. Ugyanakkor azonban nem helyes, hogy mereven fo­gadják ezek a vezetők a fia­talok kéréseit. Miért ne le­hetne. ha valóban szüksé­ges, kérés után fél órára el­engedni a KISZ valamelyik vezetőjét? Természetesen az­zal a kikötéssel, hogy mu­lasztásukat pótolják minden esetben. Panaszolják azt is a KISZ-esek, hogy mostanában sok fiatalt helyeznek át egyik üzemrészből a másikba. Ez igaz. De miért nem értik meg, hogy milyen nehéz helyzetben van a gyár? Tud­niuk kell, hogy a gazdasági vezetők két lehetőség kö­zött választhatnak: vagy el­bocsátanak embereket a ke­vét, lelkesedését felébresz- szék. A jogos panaszok Valóban több olyan sértés szegte egyik-másik KISZ-ve- zetŐ kedvét, amelyet el le­hetett volna kerülni. Ilyen például: mind a megyei, mind a járási KlSZ-bizott- ság többször beszélt Zászlósi Bélával: vállalja el a já­rási KISZ-titkárságot. Ö sza­badkozott, s mikor végül haj­lott volna a szóra — más megoldást választottak. Ugyan­így megzavarta őt, hogy híre terjedt a gyárban: a KISZ-titkárt a személyzeti osztályra helyezik. Ez is hír maradt csak. Lehet, Zász­lósi Bélának különben eszé­be sem jutott volna, hogy más munkakörbe kerüljön, mint amiben jelenleg dol­gozik, hisz megbecsült szer­számkészítő. Amikor azon­ban ennyi vele kapcsolatos terv fulladt kudarcba, meg­bocsátható, hogy nem érté­keli pillanatnyilag az igaz­gató elismerését: „mint jó szakmunkással, a technikum elvégzése után már tervei vannak a gyárnak!”. Sokszor fogadja megnem- értés a fiatalokat. Múltko­riban névadó ünnepségre készültek és hanglemezeket kértek kölcsön Dobos János szb-titkártól, aki elutasította őket. Pedig a lemezeknek nem azt a sorsot szánták, hogy szekrénybe zárják! Fájl az is az ifjúságnak, hogy nem minden KlSZ-alapszer- vezetből hívtak meg vala­kit a küldöttválasztó párt- taggyűlésekre. A fiatalság nagyon érzé­keny, s ha sérelem éri, köny- nyen elveszíti kedvét. így történt most is. Jelenleg jogos sérelmeik miatt szá­mos jogtalan kifogással is élnek. Előítélettel fogadják £ — Van erre törvényes le­hetőség? — Az adóügyi csoport sza­bályosan jár el ilyen esetek­ben. Amikor 1961 decemberé­ben megalakult Isaszegen az ivóvíztársulat, akkor a 29-es számú törvényerejű rendelet alapján kezdte meg működé­sét. Ugyanis, ha a lakosság öl százaléka belép a társulatba, akkor ők egyben tagokká lesz­nek. A többiek, bár nem ta­gok, az anyagi hozzájárulást nekik is fizetniük kell. Ameny- nyiben ezt bárki elmulasztja, van mód a behajtására. — Mekkora isaszegen ez a hozzájárulás? — A vízmű és a község egész területét felölelő vízve­zetéki hálózat megépítése kö­zei kilencmillió forintba kerül. Ezt állami és községi támoga­tásból. hozzájárulási kivetés­ből és OTP-hitelből fedezzük. Hozzájárulási kivetés címén a lakosság a 400 négyszögölet meg nem haladó telke után 3600 forintot fizet, amit az OTP előlegez számára és tíz éven keresztül, havi harminc­forintos részletekben von le. — Ezek szerint a késleke­dőknek felháborodásra nem lehet okuk. Hogy állnak az építkezéssel? — Szépen haladunk. Eddig négy kút készült ©1, a műsza­ki előírásoknak megfelelően, az Ilkamajortól lefelé, a Rákos­patak jobb oldalán, egymástól körülbelül háromszáz méter távolságban. A kutak vízter­melése összesen több mint kétezer liter percenként, ami bőven fedezi a község egész vízszükségletét. Még az idén megkezdődik a tulajdonképpe­ni törpevízmű-építés, a két darab, egyenként 120 köbmé­teres beton tárolómedence építésé a Kálvariahegyen és a szivattyúházak. Ha lesz ele­gendő csőanyagunk és az idő­járás is kedvező lesz. télen le­fektetjük a gerincvezetéket. (k. in.) A gőzfürdő Majakovszkij szatírája alap­ján készült színes, széles­vásznú szovjet bábfilm. Korhatár nélkül. Augusztus 15-től csak a GORKIJ MOZI délutáni műsorán. — Keleti pályaudvar, állo­másfőnökség? Kérjük, keres­sék meg Farkas Mihályt, a Hazafias Népfront isaszegi bi­zottságának elnökét, aki ott dolgozik önöknél. — Egy kis türelem, máris kapcsoljuk. — Kedves Farkas elvtárs, egy értekezleten olyasmit hal­lottunk, mintha baj lenne az ivóvíztársulattal. — Olyan értelemben tény­leg nincs minden rendben, hogv többen zúgolódnak, amiért közadók módjára hajt­ják be tőlük az elmaradt har­mincforintos hozzájárulást. Ontják a vizet az isaszegi vízmű kútjai tatást kértünk a terménybeta­karításról, s az időszerű me­zőgazdasági munkálatokról. Kérdéseinkre Sebestyén Ti­bor, a termelési osztály veze­tője a következőket válaszol­ta: — Az igazgatósághoz tar­tozó állami gazdaságok az elmúlt hét közepén befejezték a gabona be­takarítását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom