Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

MEGVEI v/£Yl*IíiP 1963. AUGUSZTUS 1, CSÜTÖRTÖK Közlemény az NSZEP Központi M • et * r r I 9 r r r | Bizottságának plénumáról Az NDK-lapokban közle­mény jelent meg a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának július 29—30-án tartott plénumá­ról. A plénumon Walter Ulb­richt beszámolt a KGST- országokban működő kom­munista ég munkáspártok központi bizottságai első tit­kárainak és ezen országok kormányfőinek tanácskozásá­ról, valamint a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai tanácskozó bizottságának ülé­séről. Az NSZEP Központi Bi­zottsága kötelezte a párt-, állami és gazdasági szerve­ket, valamint az NDK-nak a KGST szerveiben helyet- foglaló képviselőit, hogy mun­kájukban a júliusi tanácsko­zás határozatait és a köz­ponti bizottság által kitű­zött feladatokat tartsák szem előtt. Kurt Hager beszámolót tar­tott a Kínai Kommunista Párt vezetőségének politiká­járól, amely ellentétben áll a kommunista és munkás­pártok közös nyilatkozatával, és az SZKP politikai elvei ellen irányul. Az SZKP Központi Bizott­ságának július 14-i nyílt levelét — mondja a to­vábbiakban a közlemény — az NSZEP minden tagja és tagjelöltje egyönte­tűen helyesli. Baráti szálak fűznek min­ket a Szovjetunió Kommu­nista Pártjához, annak köz­ponti bizottságához és a köz­ponti bizottság első titkárá­hoz, N. Sz. Hruscsovhoz, el­ítéljük a Kínai KP vezető­ségének a dicső lenini párt­ra, annak vezető elvtársaira szórt rágalmait. A közlemény hangoztat­ja, az NSZEP határo­zottan ellenzi a Kínai KP vezetőinek téziseit, akik vitatják azt, hogy az imperializmus végle­ges felszámolásáig is el lehet kerülni a világhá­borút, lebecsülik az atom­háború veszélyét, leki­csinylő és felelőtlen ál­láspontot foglalnak el a népek sorsát illetően. A közlemény leszögezi: a Kínai KP vezetői balos, szek­tás, dogmatikus és naciona­lista nézeteikkel, frakciós és szakadár tevékenységükkel az SZKP-ra és pártunkra szórt rágalmazásaikkal, a sztálini személyi kultusz nyílt vé- delmezésével, valamint azzal, hogy az ideológiai nézetelté­réseket átviszik az államok közötti kapcsolatok területé­re, kárt okoznak annak a harcnak, amely a békéért, a nemzeti felszabadulásért, és a szocializmusért folyik. Sajnál­juk, hogy a Kínai Kommu­nista Párt vezetősége ilyen álláspontra helyezkedett. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a nézeteltéréseket a marxiz­mus—leninizmus talaján áll­va, az 1957-es és az 1960- as nyilatkozat alapján kell elsimítani és meg kell őriz­ni a kommunista világmoz­galom egységét. Célunk közös: a szo­cializmus felépítése és közös ellenség ellen, az imperializmus ellen har­colunk. Pártunk, az SZKP, vala­mint a többi kommunista és munkáspárt testvéri kö­zösségében szilárd híve a nemzetközi kommunista moz­galom élet igazolta fő irányvo­nalának és a továbbiakban is következetesen harcol ezért az irányvonalért — hangsú­lyozza a közlemény. Albert Norden a plénu­mon beszámolt a népi kamara és a helyi képviselőtestületek választásának előkészületeiről. A központi bizottság ha­tározatában elfogadta Walter Ulbricht beszámolóját és jóvá­hagyta a KGST-országokban működő kommunista és mun­káspártok központi bizottsá­gai első titkárai és ezen országok kormányfői tanács­kozásának határozatait, va­lamint a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó bizottságának ülésén hozott határozatokat. A központi bizottság, jóvá­hagyta Hager beszámolóját. Az NSZEP Központi Bi­zottsága kijelenti: telje­sen egyetért az SZKP Központi Bizottsága jú­lius 1-1-i nyílt levelével, elítéli a kínai vezetőknek az SZKP, valamint a testvér- pártok lenini vezetőségére szórt rágalmait és baráti szo­lidaritásáról biztosítja a Szov­jetunió Kommunista Pártját, központi bizottságát és annak első titkárát, N. Sz. Hrus- csovot. A központi bizottság kü­lön határozatban javasolja a Demokratikus Németország nemzeti frontjában egyesült párt- és tömegszervezeteknek, hogy a népi kamara és a he­lyi képv<iselőtestuLetek válasz­tásait ez év október 20-án tartsák meg. A központi bi­zottság jóváhagyta Norden beszámolóját. Vámháború az Egyesült Államok és a Közös Piac között ? Washingtoni jól értesült kö­rök szerint amerikai hivatalos helyen jelenleg az Európai Közös Piac elleni megtorló gazdasági intézkedések lehető­ségét fontolgatják. Az intéz­kedésekre azért kerülne sor, mert az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsá­nak kedden véget ért brüssze­li ülésszakán nem született kedvező döntés az Egyesült Államokból származó fagyasz­tott baromfi behozatali vám­jának csökkentésére. Amerikai részről már májusban felhív­ták a figyelmet arra, hogy bi­zonyos lépéseket lennének kénytelenek foganatosítani, amennyiben a Közös Piac or­szágai nem csökkentenék az amerikai baromfi behozatali vámját. A „hatok” az ameri­kai óhajnak nem tettek eleget, sőt, a vámtételeket azóta kissé még növelték is. Az Egyesük Államok hiva­talos körei most a brüsszeli tanácskozásokról szóló jelen­tést tanulmányozzák. Nem látszik lehetetlennek, hogy a közeljövőben emelni fogják a Nyugat-Európából — elsősor­ban az amerikai baromfira a legmagasabb vámot kiszabó Franciaországból és Németor­szágból — az Egyesült Álla­mokba szállítandó áruk vám­ját. EGYEZMÉNY KUWAIT ÉS SZAÚD-ARÁBIA KÖZÖTT Az Aj Raj AZ Aam című lap illetékes forrásból szár­mazó értesülése szerint Ku­wait és Szaud-Arábia egyez­ményt kötött a két ország kö­zött levő semleges övezet meg­osztásáról. Eszerint a szó- banforgó területet két rész­re osztják, de kőolaj- és egyéb ásványkincsét közös tulaj­donnak nyilvánítják, s az ebből származó jövedelmet egyforma arányban osztják el egymás között. A szóban forgó övezet mintegy ötezer négyzetkilo­méter homoksivatag, amely­nek mindössze háromszáz no- ! mád lakosa van. Ez a terü­let azonban több mint egy- milliárd tonnára becsült olaj­kincsével a világ legnazda- ; gabb olajmezőinek egyike. Két amerikai és három ja- j pán olajtársaság termeli ki, I mégpedig az amerikaiak évente nyolcmilliót, a japá- j nők pedig évente 10 millió : tonna olajat. A semleges öve­zetet 1922-ben határolták körül az Ibn Szaud király és a brit kormány képvise­lője között negyven évre kötött szerződésben. Ellopott évek Zavargások Bolíviában Milicista egységek és bá­nyászok véres összeütközé­sének volt színhelye kedden a bolíviai fővárostól mintegy 200 kilométerre fekvő Ca- tavi bányavidék. Jelentések szerint hatan meghaltak, húszán megsebesültek. A zavargások előzménye: a bányászszakszervezetek el­utasították az állami bánya- társaságnak azt a követelé­sét, hogy többek között egyez­zenek bele munkások elbo­csátásába és „kommunista elemeknek a szakszervezet­ből való kizárásába”. Meg fi gyei ők szerint még jobban fokozódni fog a bá­nyászszakszervezeteknek a kor­mánnyal való szembenállása: erre mutatnak az Oruro vá­rosban jelenleg folyó bá­nyászkongresszus eddigi ese­ményei, egyebek között a Fidel Castro kubai minisz­terelnök melletti rokonszenv- tüntetések is. HARMINC KILO ARANY A POGGYÁSZBAN A Jcarachi repülőtéren ked­den letartóztatták a 19 éves angol nemzetiségű Patrícia Anna Mülle rt és kísérőjét, az amerikai John Róbert Kip- linget. A letartóztatás alkal­mával a rendőrség 350 ezer rúpia értékű. 30 kilogramm aranyat kobzott el tőlük. Mül­ler és Kipling Párizsból volt úton Szingapúr felé. Feltétele­zik, hogy Müller és Kipling egy nemzetközi csempészban­dához tartozik. Dél-vietnami szabadságharcosok győzelme Az amerikaiak és diemis- ; ták ellen küzdő dél-vietnami I ; szabadságharcosok sikeres tá- j madást hajtottak végre a j fővárostól ötven kilométer- i nyíre északra a kormány- j | csapatok egyik állása ellen. A partizánok az ellenség j I állásait elfoglalták, több j i diemista katonát megsemmi- | I sítettek, 17-et foglyul ejtet- I tek, négy géppuskát és szá­mos gyalogsági lőfegyvert ; zsákmányoltak. EZ PÁRIZS! Az egyik vezető párizsi na-> j pilapban fedeztük fel a kö- ! I vetkező apróhirdetést: „köny- | nyelmű. de igen törekvő ifjú, ) | akinek nem ártana némi el- j lenőrzés, keres szigorú anyóst, I kevésbé zord leányzóval. Meg­keresést anya és leánya képé- j vei „Párizsi védangyal” jeligé­re kérném a szerkesztőségbe”, j Olaszország tőkései rendkívül büszkék vegyiparukra. Az egyik leghíresebb üzem: a Montecatini. Amint a Vie Nuove című olasz lap is írja a nagy gyár modern felsze­reléssel főleg műanyagokat gyárt, de nemcsak erről híres, hanem az üzemekben uralkodó nehéz munkakörülmények­ről is. Nem gondoskodnak az üzemben a vegyipari munkások egészségéről, különféle mérges anyagok támad­ják meg az emberek szervezetét. Amint a Vie Nuove rajza érzékelteti, az átlagos életkor 65 év. míg ezzel szemben a Montecatini műhelyében dolgozók átlagos életkora mind­össze 55 év Goulart nyilatkozata Goulart brazíliai elnök kedden kijelentette. hogy kormánya a földreform mel­lett foglal állást, mert ez a haladás útjára vezetné az országot. A brazil kormány — han­goztatta Goulart — arra tö­rekszik, hogy békés úton va­lósítsa meg a szükséges alap­vető reformokat és „nem ■vár arra, míg a felkelő nép saját maga lát hozzá végre­hajtásukhoz”. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\^^^ Egy gyarmatbirodalom végnapjai 1419-ben történt. . . Két ta­pasztalatlan portugál tenge­részt, Joao Zarcot és Tristao Teixeirát, vitorlásukkal a vi­har messze Nyugatra sodort. A láthatáron erdőkkel borí­tott szigetecske tűnt fel, ame­lyen ki is kötöttek. Évekkel később Tengerész Henrik (Portugália akkori királya) ex­pedíciót küldött a szigetre. Az expedíció 50 kilométernyire jí délnyugatra az ismert sziget- tői egy másikat fedezett fel, amelyet szintén sűrű erdő bo- % rított és Madeirának (portugá- % lül: erdős) neveztek el. í 1460 után 4 portugál rab­'/ Angola. Kongó. Rhodesia és < Bélnyugat-Afrika között fek- '/ szik. Területe 1 246 700 négy­zetkilométer. lakossága 4 508 000 fő (1959), amelynek 97 száza- ^ léka bantunéger és 110 000 íe- ^ hér, főleg portugál. A néger !\ lakosság 99.8 százaléka analfa- ^ béta. Fővárosa Luanda. Terü- ^ leiének körülbelül 1 százaléka áll mezőgazdasági művelés £ alatt. A monokulturális jellegű mezőgazdasági exportra ká- ^ vét, szizált. ricinusmagot, pál- £ mamagot, gyapotot termel. j Bányatermékei közül jelentő­sebb a gyémánt szolgakereskedők, arany- és elefántcsont kereskedők ellep­ték a már ismert afrikai part­részt. Megindult a négervadá­szat, amely mérhetetlen gaz­dagságot jelentett a hódítók­nak. A még nagyobb kincsek utá­ni kapzsiság, a mesésen gaz­dag India legendája, az isme­retlen területek titokzatossága azonban újabb vizekre hajtot­ta a portugál hódítókat. 1481 —1482 telén Diogo Azanbuja parancsnoksága alatt újabb ex­pedíciót indított az Arany­partra, hogy ott gyarmatot alapítson. Az expedíció egyik caravellájának kapitányát, Diago Caot déli irányban küldték szűz területekre rab­szolgákat vadászni, hogy az Arany-parton fokozzák az arany kitermelését. Diago Cao 2700 kilométer hajózás után Angola partjain kötött ki és itt is azonnal kitűzték a portugál zászlót. Miután Kolumbusz felfedez­te Amerikát, a portugáloknak kemény versenytársuk akadt, tengeri monopóliumuk meg­szűnt. így sarkallva a spa­nyoloktól, igyekeztek bővíte­ni gyarmatbirodalmukat. 1497- ben indult el Vasco de Gama, a Diaz felfedezte úton India felé. Miután megkerülte Afri­kát. annak keleti partvidékén hajózott. Itt érintette a Zam­bezi deltáját, amelyet a „jó előjelek" folyójának neveztek el. Néhány nap múlva 1498. februárjában már Mocam­bique partjain hajóztak, ame­lyet azonny ómban portugál birtoknak nyilvánítottak. A félévezreddel ezelőtt meg­hódított hatalmas gyarmat­birodalmat a népek nemzeti felszabadító harca alaposan megtépázta. Portugália tőkései azonban igyekeznek megállítani a tör­ténelem kerekét. Semmibe ve­szik az ENSZ, a gyarmati né­pek függetlenségének meg­adásával kapcsolatos határoza­tát. Portugália a többi impe­rialista hatalmakra támasz­kodva, igyekszik átmenteni a múltból gyarmati birodalmát, igyekszik fenntartani azokat a viszonyokat, amelyeket még öt évszázaddal ezelőtt honosí­tott meg. Nemrég például a nyugati sajtóban több cikk jelent meg a ,,Mocambique Conven­tion” nevű szerződésről, amelyet a portugál gyarmat­Portugál Guinea. Az Atlanti- óceán partján fekvő Szenegál és Guinea Köztárasság között terül el. Területe 86 125 négy­zetkilométer. Lakossága 559 000 fő, főként szudáni né­ger, 2500 portugál. Fővárosa Bissai. Elmaradott mezőgazda- sági ország. Jelentős az ex­portra termesztett földimogyo­ró. pálmamag és gumi. Ipara gyakorlatilag nincs tartók a dél-afrikai rasszista kormánnyal kötöttek. Ennek a szerződésnek az értelmé­ben a portugálok évente száz­ezer bennszülöttet adnak el a dél-afrikai bányatulajdo­nosoknak. A portugál ható­ságok a törzsfőnökökkel elő­nyös egyezményt kötöttek, amelynek alapján ezek „ön­kéntes” munkásokat szállí­tanak, Az önkénteseket „tör­vényes razziákon’’ szedik ösz- sze... Hasonló viszonyok állnak fenn Angolában is. A földdel nem rendelkező négerek évente hat hónap kényszer- munkát végeznek. A törté­nelmet azonban a portugá­lok nem tudják megállítani. A harcra a jelt az ango­lai hazafiak adták meg. 1958- ban megalakult Angola Né­peinek Szövetsége. amely közzétette a függetlenséget követelő Afrikai Manifesz- tumot. Angola népe már 28 hónapja vívja függetlenségi harcát. Az egész világ ha­ladó közvéleményét felhábo­rították azok a kegyetlen és véres módszerek, amelyeket a gyarmattartók használnak. Hatalmas területeken felgyúj­tották a szavannákat, hogy felégessék a hazafiak rej­tekhelyeit, hogy kiűzzék őket állásaikból. Angola példájára a mocam- bique-i és portugál-guineai hazafiak is fegyvert ragad­tak, ezeken a területeken is hónapok óta folyik a harc. Ily módon egységes antiko- Umialista front alakult Por­tugáliával szemben. A por­tugál gyarmatosítók, akik sa­ját népüket is terrorral nyom­ták el, csak a NATO-tagál- lamok segítségével tartják még fenn uralmukat a gyar­matokon. Az angolai, mocambique-i Mocambique. Az afrikai kon­tinenst Madagaszkártól elvá­lasztó Mocambique-szoros mentén terül el. Fő folyói a Zambezi, Kimpopo. Területe 771125 négyzetkilométer. La­kossága 6 234 000 fő. amelynek 98 százaléka bantunéger, 68 000 fehér (portugál gyarma­tosítók). Fővárosa: Lourenco Marques. A négerek zöme analfabéta. Fejletlen mező- gazdasági ország. A legjobb földek az úgynevezett állami földek, amelyek a portugálok birtokai. Ipara kezdetleges, bányászata fejletlen (urán, be- rillium) és portugál-guineai hazafiak azonban nem riadnak vissza semmilyen erőszaktól, egyre nagyobb területeket foglal­jak el. Tudják azt, hogy a világ haladó közvéleménye, a független afrikai államok ki­állnak ügyük mellett. A ha­zafiak harcáról eddig is biz­tató hírek érkeztek, nagy területeket ellenőriznek és az egész nép támogatását él­vezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom