Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-06 / 156. szám

1963. JULIUS 6, SZOMBAT mart «£G»E* sMMúbl Az állattenyésztésre alapoz a vácszentlászlói Aranykalász A közös mellett gondot fordítanak a háztáji állattartásra is TURISTAHÁZ TEJ NÉLKÜL! Hetven telek gazdára vár Szentendrén, a Lajos-for- j rásnál levő nagy forgalmú í Ságvári Endre turistaházban j nem lehet tejet és tejter- I méhet kapni. A iuristaház j vezetősége még májusban I megállapodott a Kelenföldi j Tejipari Vállalat illetékesei- ! vei. hogy a nyár folyamán hetenként három alkalommal tejet és tejterméket szállít a vállala t a turista háznak. A megállapodás fontos volt, mert a nyár folyamán sok külföldi, többek között af­rikai és ázsiai is tartózko­dik huzamos ideig a Lajos- forrásnál. Ezeknek a vendé­geknek egyik fő táplálékát éppen a tej és a tejtermék jelenti. A napokban éppen tanúi voltunk, amikor egy' afrikai vendég délután hi­deg kakaót rendelt, de sem tejet, sem kakaót nem tud­tak adni. Kellemetlen, hogy a vállalat nem tartja magát a megállapodáshoz, annak el­lenére, hogy vállalta a Du­nakanyar tej- és tejtermék­ellátását. Vajon mi lehet az >ka mulasztásuknak? (tm) A szigetbecsei Duna-parton, hosszú sávban mintegy öt- I ven holdnyi állatni tartalék­föld terül el, amelyet eddig I a termelőszövetkezet ihász- j nált, de a mezőgazdasági [ termelés nem kifizetődő I rajta. A termelőszövetkezet j a községi tanáccsal egyetem- j ben úgy határozott, hogy a \ területet a kisajátítási eljá­rás befejezte után átadják az J OTP-nek parcellázásra. A felmérést már végre- ! hajtották, és hetven, egyen­ként százötven négyszögöles telket határoltak el. Ide ki­zárólag hétvégi víkendháza- kat lehet majd építeni. A telkek iránt máris nagy az érdeklődés a horgászok köré­ben, akik, amint megkezdődik a „pecázási” idény, minden évben szép számmal keresik fel a szigetbecsei partokat. A községi tanács a telkek vételárából fogja ide is beve­zettetni a villanyt, és ki- ásatja . az útszéli árkokat, szóval rendezted a területet. A még későbbi tervek szerint — de legkésőbb jövő ilyen­korra — a helyi földműves­szövetkezet az új parcellák között kisvendéglőt létesít. Budapestre érkezett Gusztáv Krklec (Tudósítónktól.) Csütörtök este Budapestre érkezett Gustav Küklec, a ki­tűnő horvát költő, akadémi­kus, aki az idén Jugoszlávia egyik legelőkelőbb irodalmi és művészetig kitüntetését, az új­vidéki Szerb Matica Zmaj-dí- ját kapta. Illyés Gyula nem­rég Zágrábban megjelent Pe­tőfi című kötetének legtöbb versét ő fordította horvátra. Az 1956-ban, az ő szerkesztésé­ben, Zágrábban megjelent kö­zel ezer oldalas Világirodalmi Antológiában bő teret juttatott a magyar költészetnek s Adj' Endre több versét fordította horvátra. Gustav Krklec Ju­goszláviában a magyar iroda­lom egyik leglelkesebb barát­ja és propagálója. A neves horvát vendég átutazóban néhány napot tölt hazánkban. íti a lószezon: teljes üzem a Nagykőrösi Konzervgyárban A Nagykőrösi Konzervgyár­ban Kovács Sándorral, a gyár gyár igazgatójával beszélget­tünk, bár mostanában nem sok ideje van beszélgetésre az igazgatónak. A nyári főszezon idején nagy a sürgés-forgás a gyárban. Kapkodásnak azon- I ban nyoma sincs. I A jól szervezett munkával már eddig is jelentős ered­ményeket értek eL Jelenleg legfontosabb —már befejezéshez közeledő — cik­kük a borsó. Eddig 4600 tonna borsókonzervet gyártottak, de mintegy 400 tonna még elké­szül a szezonban. A zöldbabkonzervvel kap­csolatban a tervekben 2200 tonna szerepel. Eddig 500 ton­na készült el. A termés jónak ígérkezik, gondot okoz azon­ban, hogy bár szakaszosan ve­tett babra szerződtek, de a ha­mar beköszöntött meleg miatt szinte egyszerre jelentkezik a te rmés. Csemegeuborkából ebben az évben 2500 tonnát készítenek. A Nagykőrösi Konzervgyár termékeinek jelentős része el­hagyja az országot, hogy kül­földön szerezzen az eddiginél is nagyobb megbecsülést a ma­gyar konzerviparnak. A gyár igazgatójával közö­sen hozzávetőleges statisztikát készítettünk, hogy képet ad­hassunk arról: mennyi áru is kerül Nagykőrösről exportra. A borsónak 75, a málná­nak 95, a meggynek 75, a babnak 60, míg a cseme­geuborkának 80 százaléka „utazik” vonaton, gépko­csin. repülőgépen az or­szághatáron túlra. A gyár előtt álló egyik leg­fontosabb feladat a nagy mennyiségű paradicsom feldol­gozása. amelyet a tervek sze­rint augusztus 1 és 5-e között kezdenének meg. Július 15-én az Élelmezés- ügyi Minisztérium műszaki osztályával közösen veszik át a gyár vezetői a karbantartó részlegtől az úgynevezett pa­radicsomvonal gépi berende­zéseit. Az igazgató befejezésül el­mondta azt is, hogy a gyü­mölcslégyártást három mű­szakban végzik és így a belke­reskedelem igényei hozzávető­legesen azonosak a kapacitás­sal. T. T. méséből minden leszerződött háztáji sertés után 2 mázsa takarmánygabonát ad álla­mi áron, s ugyanakkor ki­fizeti az utánuk kapott nagy­üzemi felárat is a tagoknak. A háztáji gazdaságiban tartott szarvasmarha számára 8—10 mázsa száraz takarmányt és munkaegységenként termé­szetben abrakot is kapnak a szövetkezet tagjai. Ennek kö­szönhető, hogy sok tejet ad a falu. Az állami tejbegyűj­tőnek eladott évi 30 000 li­ter erről nem ad hű ké­pet. mert majdnem minden házban, ahol tehenet tarta­naik. feldolgozzák a tejet, és mint túrót, tejfölt és vajat értékesítik. A szövetkezet tagjai között sokan vannak olyanok, mint példáiul Var­ga Ferenc, Horváth András, Takács György és maga az elnök, Tóth Ferenc is. akik­nek napi 20 liternél több te­jet adó tehenük van, s ebből a havi bevételük elérd az 1500 forintot is. Hogy ez a „politika” meny­nyire szolgálja mind a ter­melőszövetkezet és a nép­gazdaság. mind pedig az egyes tagok érdekeit, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vácszentlászlói Aranykalász tagságának nagy többsége szorgalmasan kiveszi a részét a közös mun­kából. amelynek eredménye­ként idén a kései tavasz elle­nére sem maradtak el a szántás-vetési, növényápolási munkákkal, és idejében el­végzik a gabonabetaikarítást is. S bár ’ az 1963. év ki­látásai még inkább lehetővé tennék, a tavalyinál mégis kevesébb munkaegység-érté­ket. 35,70 forintot — terve­zett a szövetkezet vezetősé­ge, á tápig hélyéslá . jdrá- hágyásJ^MA' Mégpedig <&afc azért, hogy jövedelmük je­lentős százalékát a közös gazdaság további fejlesztésére, a mintegy 200 ezer forintot ki­tevő beruházásokra fordít­hassák. Jó utat választott a vác­szentlászlói termelőszövetke­zet vezetősége és tagsága: ezen haladva, biztos alapjait veti meg egy korszerű nagy­üzemi árutermelő gazdaság­nak. Hetesi Ferenc Pál Baskíriában jártunk BÁCSKAI LÁSZLÓ ÉS GÁBOR VIKTOR RIPORTSOROZATA — Hairle tűn! Ez ugyan annyit jelent, mint jóéjszakát, de a nyári hóna­pokban sokkalta többet fejez ki. — Hairle tűn! Ha júniusban hangzik el, mindenki azt érti alatta: Köszöntőm a fehér éjszakát. Baskíria ege ugyanis a nyár első heteiben nem sö­tétül be. Éjjé] két, három órakor is teljesen világos van, nyugodtan lehet az utcán ol­vasni. A baskírok nagyon sze­retik a „fehér éjszakákat”, ilyenkor nincsenek álmos em­berek, .tele vannak a parkok, az Utcákon sétálnak a párok. Egyik ilyen hajnali sétán­kon összefutunk két baskír íróval, Kadir Dajannal és Sa- kir Naszirovval. — Boldog emberek maguk, magyarok! — így vélekedik Kadir Dajan. s szavait mind­járt meg is indokolja, ekkép­pen: — Nagy nép, nagy költők! Petőfi, Arany, Móricz, Mik­száth és a többi géniusz. Sze­rencsés nemzet az ilyen ... Két baskír író. Balról jobbra: Kadir Naszirov Dajan és Sakir Kedvenc olvasmányom Petőfi nemrég megjelent új kötetei. Sakir Naszirov veszi át a szót. — Mi, baskír írók, költők Nem használják ki az öntözőberendezések kapacitását A Kiskunlacházi Gépállomást jelölték ki az öntözőberendezések javítására Mikor kapnak boltot az új települések? — A PNEB ülése A nagyon csinos Albina Laza­reva internacionalisták vagyunk. Ezért vagyunk annyira büsz­kék minden sikerre, ami pél­dául Magyarországról érkezik. Ismerem a mai magyar író­kat, irodalmat. Láttam Mes­terházi-, Dobozi-darabot és eredetiben olvastam sok fiatal magyar költő művét. Bevalljuk őszintén, kicsit fe­szengtünk. Féltünk ugyanis egy kérdéstől, attól, hány bas­kír író műve jelent meg ha­zánkban? Szerencsére erre nem került sor. Nyugodtan sétálhattunk tovább a fehér éjszakában. Ugyancsak este találkoztunk Albina Lazarevával, ezzel a nagyon kedves megjelenésű, feltűnően csinos szterlitamakl kislánnyal. Csupa derű, báj az egész ember. Csipkelődünk vele: — Ilyen csinos, fiatal és még pártában ... Azonnal kész a ripők válasz­szak — Sok a fiú, nehéz válasz­tani ... Foglalkozása: technikus. Életcélja: az egyetem, és so­kat, sokat olvasni. Nem nehéz feltenni a kérdést: kedvenc írója, költője? — Majakovszkij. írók között nehéz választani, de ha még­is muszáj, hát Dickens, Tolsz­toj. Egy utolsó kérdés, van-e könyvtára? — Van. 700 kötetes, s ezt mind a keresetemből spórol­tam meg. Nemrégiben épült művelődési ház Szala vatban ! készült jelentéssel is. Meg­állapítja a jelentés, hogy 1961- ben az állami kiskereskedelem területén 44 ellátatlan új tele­pülést vettek nyilvántartásba. Ebből ez év végéig tizennyol- I cat új boltegység létesítésével [ elláttak, 26 új településen pe­dig a megyei tanács kereske- | delmi osztálya 1965 végéig kí­vánja megoldani a bolthálózat kiépítését. A földművesszövet­kezeti területen 47 ellátatlan új település van. Ez év végéig ezek közül négyben nyílik bolt. a több 43 helyen pedig a MÉSZÖV fontossági sor­rendben 1965 végéig létesít új boltegységeket. A meglevő boltok korszerű­sítését és a hálózat fejleszté­sét akadályozza a kereskedel­mileg fontos központi terüle­teken, hogy a korábban kereskedelmi célokat szolgáló üzlethe­lyiségekben most ktsz-ek műhelyei és kü! önböző j szervek irodái helyezked­tek el és ezeket nem kapja vissza a kereskedelem. I Ez gátolja a 26 ezer lakosú j Érden is a kereskedelmi köz- I pont kialakítását a vasút és a | MÁVAUT-állomás között. A legfontosabb üzlethelyiségek­ben itt is ktsz-műhelyek mű­ködnek, amelyeket más helyi- í régekben kellene elhelyezni. Az öntözésben részt vevő dolgozók díjazása néni ösztönző, egy-két hely ki­vételével anyagilag nin­csenek érdekeltté téve az öntözés eredményességé­ben. Általános, hogy az öntöző- berendezések hibáit körűimé- j nyes kijavíttatni és az öntő- ! zést sokszor alkatrészhiány is gátolja Az öntözőberendezé­sek kapacitásának kihasználá­sa általában csak 50—70 szá­zalékot ér el. Ennek oka a leg­több esetben cső- és alkatrész- hiánj', továbbá a esőkapcsolók és szórófejek gyakran nem megfelelő minősége. A Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ség megjelent képviselője az ülésen bejelentette, hogy az öntözőberendezések javítására és karbantartására a Kiskun- I lacházi Gépállomást jelölték ! ki. A NEB ülése határozatában | a megyei tanács mezőgazdasá- ' gi osztályának javaslatot tesz arra, hogy az öntözésnél fog- l lalkoztatott tsz-tagok javadal- i mazására az öntözés eredmé- 1 nyességéhez mért anyagi ér- ! dekeltséget biztosító javasla- j tót dolgozzon ki. Foglalkozott még a NEB j j ülése a megyei állami és sző- j I vetkezeti kiskereskedelem há- ! j lózatfejlesztésének tervszeré- i ségét ellenőrző vizsgálatról i A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság ülése pénte­ken délelőtt foglalkozott az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek öntözéses gaz­dálkodásával. Az e tárgyban megtartott vizsgálat megálla­pítása szerint az öntözési lehetőségek ki­használása az utóbbi 2—3 évben ugrásszerűen fejlő­dött Pest megyében. Különösen azokban a járások­ban, ahol a víznyerés mini­mális költséggel megoldható. Ez vonatkozik főleg a dabasi és a ráckevei járásra. A szent­endrei járáson keresztül ugyan két Duna-ág folyik, a vízhasznosítás mégsem kielé­gítő. Az öntözött területek táp­anyagutánpótlása nem elegen­dő. A vizsgált gazdaságok többségében katasztrális hol­danként csak 150—180 mázsa istáliótrágyát biztosítanak az öntözött területre. Zöldtrágyá- i zást pedig nem alkalmaznak, | műtrágyát még kevésbé. Majdnem minden járásban j kisebb-nagyobb hiba forrása I az. hogy a járási tanács me- ! zőgazdasági osztályán nincs i függetlenített öntözési szak- ] ember. A tsz-ekben, különö­sen az újabban öntözésre be- 1 rendezettekben hiányzik a j megfelelő számú öntöző szak- munkás és vízgépész szak- 1 ember. 1 síteni. Juhállományuk is nö- I vekszik, már 287 anyaállat- bői és 340 első éves bárány­ból áll. Csak helj-eselni lehet, hogy 1 a fokozatosan fejlődő állat- 1 tenyésztést szolgálja a vác- ) szentlászlói termelőszövetke- I zet növénytermesztése: a ve­zetőség gondos előrelátással alakította kj a vetésszerkeze* tet. A szemes abrak területe i a kukoricával együtt 740 ; hold, az összes vetésterület 29 í százaléka. A pillangós növé­nyek 254 holdat tesznek ki, ezenkívül 180 holdon takar­mányrépát, a második, nyári j szántás után pedig 120 hol­don csalamádét és silókuko­ricát termesztenek. Az egyre több húst és te­nyészállatot adó állatállo­mány és a 250 holdon ter­mesztett zöldborsó, az 50 holdas szárazföldi kertészet, a lucernamag és egyéb növé- nj'ek termesztésével együtt tavaly lehetővé tette, hogy az előző évi 27.50 forint he- ; lyett 42,54 forintot osszanak j szét a tagok között minden téliesített munkaegységre. Érdemes megemlíteni, mert sok más községben is pél­daként szolgálhat az, ahogy a termelőszövetkezet vezetői a. közös, nagyüzemi állat­tenyésztés fejlesztése mel­lett, segítik a háztáji állattar­tást. A tagok az idén 150 sertés hiz- ! tatására szerződtek le a szö­vetkezeten keresztül, s ezen­kívül is jelentős mennyiségű ! sertést értékesítenek. Leg- í alább 100 selejtmarhát adnak j el a háztáji portákról az j állami felvásárló vállalatok­nak. A termelőszövetkezet a I közösen művelt területek ter­Vácszentlászló határában az elmúlt két évben telje­sen új, korszerű major épült: egy százas tehén-, s ugyancsak százas növendék- istálló, külön 60 férőhelyes épület a hízómarhákneik, hat­százas sertéshizlalda és sül­dőszállás, hatvanas kocafiaz- tató. Mindezen kívül még egy háromszázas juhhodály, raktárak, takarmánykeverő épületek, silók, kukoricagórék. Külön gépszín öt közép- és nehéz traktornak. szerelő-, kovács- és bognárműhelyek egészítik ki az Aranykalász Tsz közel hatmillió forint beruhá­zással létesített tanyaközpontját. Szükség is volt minderre, mert a falu dolgozó paraszt­sága által alakított közös gazdaság, a régi hagyomá­nyokra alapozva, az állatte­nyésztést választotta főtevé­kenységének. A fejlődés gyors ütemű, az eredmények jelentősek ebben a 3378 holddal rendelkező, 560 tagot számláló termelő- szövetkezetben. A mintegy 300-as létszámú magyartarka szarvasmarha-tenyészetük már a legjobbak közé tartozik Pest megyében. A 105 fe­jős tehénből 75 törzskönyvi ellenőrzés alatt áll és 16.3 liter az egy állatra számított fejési átlag. A termelőszö­vetkezet a tavalji egy tehén­re jutó 5000 kilogrammos, 4,5 százalékős zsírtartalmú tej­termelésével a második hely­re került a megyében. A ser­tésállomány is gyarapszik, je­lenleg 62 anyakocát és 300 süldőt számlál. Idén össze­sen 470 sertés hizlalását ter­vezték. de ezt a mennyiséget jelentősen túl akarják telje-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom