Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-05 / 155. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1963. JÜLIUS 5, PÉNTEK A Petőfi és Örkényi út javítási munkálatai befejezéshez közelednek - Portalanítják a Rákóczi utat Négy kutat építenek a városban — A városi utak építését, és javítását a Pest megyei Kőbá­nya- és Útépítési Vállalat vég­zi. A Petőfi és Örkényi út fe­lületi kezelése befejezéshez közeledik. Utána megkezdik a Szegfű, Mizsei és Világos ut­cákban a felületi kezeléssel el­látott makadámút építését. Ha ezek az utak elkészültek a Rákóczi út portalanítása következik szintén felületi kezeléssel. Erre a munká­ra 300 000 forint áll ren­delkezésre. — A Kossuth Lajos utcai útépítés nem a város feladata. Az út a KPM tulajdona. A városi tanács építési és köz­lekedési osztályának felkéré­sére a Deák tértől a Biczó Gé­za utcáig szélesítik ki a Kos­suth Lajos utcát. — Ha ezt a veszélyes útsza­kaszt megszüntetik a KPM további munkálatokat nem vé­gez a Kossuth Lajos utcán, mert az egész út átépítésre szo­rul, amikor majd az egész ut­ca csatornázva lesz — mon­dotta Csendes Ferenc, az épí­tési és közlekedési osztály ve­zetője. A Patai utcával kapcsolat­ban elmondotta még, hogy a Patai utca csak 1964. év­ben lesz felületi kezelés­sel ellátva. Ebben az évben Cságoly rend­szerű hideg aszfalttal egész vékonyan megterítették és ká- tyúzták. Az út már szinte jár­hatatlan volt. Ez nem végleges megoldás, mert a járművek a vékony te­rítést felszedik ugyan, de az útvonalon található kátyúk­ba lerakják. Ha a terítés nem történt volna meg, akikor a" járművek a kátyúkból szedték volna ki a hideg aszfaltot. A terítés laikusoknak fe­leslegesnek tűnik, azon­ban ez szükséges volt. Csendes Ferenc a kútakra vonatkozólag közölte, hogy 1963. évi tervekbe négy kút fúrása van felvéve. Egy már elkészült a Tormásközi szőlős­kertekben. Ennek a kútnak feladata lesz az épülő új vá­rosrész vízszolgáltatását el­látni hidroglóbuszos törpe víz­művel. A másik három kút fúrását a városi tanács saját kezelésé­ben kívánja elvégeztetni, azon­ban a jóváhagyott költségve­tés a felettes szervektől még nem érkezett vissza. A mun­kát nemcsak a költségvetés hiánya miatt nem kezdik el, hanem a kútfúróbrigád je­lenleg a termelőszövetkeze­tekben dolgozik. Ha ott vé­geznek, akkor fognak hozzá a három új kút fúrásához. — fehér — HÉTVÉGÉ SPORTJA Atlétika: A Kinizsi atlétái Kecske­méten szerepelnek megyei ver­senyen. Birkózás: A Kinizsi-birkózók Szente­sen lépnek szőnyegre II—III. osztályú versenyen 7 fővel. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt csapata két részre oszlik, mert a baj­nokság befejeződött és most a csapat nős játékosai kihívták a nőtleneket, így a nős—nőt­len labdarúgómérkőzés lesz délután 18 órakor. Ökölvívás: A Kinizsi ökölvívói a Ceglé­di VSE csapatával mérkőznek, szombaton délután 18 órai kezdettel a Sportotthonban. MODERN MŰHELY A ládagyár karbantartó-műhelye a legkorszerűbb gépek­kel van felszerelve. Az egyik új típusú esztergagépen dolgozik Haffer Béla és Ember Mihály (Pavolek felvétele) + 36 C Utólagos jelentés az idei első hőhullámról A higanyszál 36 C fok körül mozgott. Igazi kánikula volt. Az első hőhullám után egy lélegzetvételnyi enyhülés alatt érdeklődtünk a hőség „sztár­jainak” forgalmáról.-&v WOSAeo, A TABLÓ költségére harminc forintot behozni szíveskedjenek. Dél­után megyünk a fényképész­hez. Egyúttal kérem, hogy az ünnepélyes alkalomra való te­kintettel öltöztessék a gyere­keket ünneplő ruhába. Mit lehessen tudni?! A GÓLYA NÉNI Még gyéreik voltam, tavasz volf-e vagy ősz, nem is tudom, de emlékszem, sártengerben úszott az utca. Fogtam édesanyám kezét, s ügyetlenül cuppogtam, csúsz­káltam a fekete 'lében. Szem­ben velünk egy nagykendős nénike közeledett az úton, térdigérö csizmában, sietve gá­zolta a sarat, pápaszem az or­rán, s fura táska a kezében. — Köszönj szépen annak a néninek — figyelmeztetett édesanyám —, ő a gólya néni. Azóta, ha szüleim arról be­széltek, hogy valakinek gyer­meke születik, még nagyon sokáig a gólya nénire gondol­tam, s úgy képzeltem el, csak üzenni kell érte, ő fogja a fu­ra táskát, beletesz egy kisba­bát, fiút vagy kislányt, sző­két, vagy feketét, ahogy kíván­ják, s megy sietve gázolva a vizet és sarat orrán a pápa­szemmel. Ez jutott eszembe, amikor a napokban nevetve ugyan a gyerekkori képzelgetésen, de azért még mindig kicsit félős tisztelettel bekopogtattam Bi- alné Mészáros Anna, nagykő­rösi bába otthonába. De a ti­Sokfajta mesterember volt a hetipiacokon is, sok­kal több az országos vásá­rokon. Ott voltak a csiz­madiák és rúdra akasztott csizmákkal. vargák bőr kapcákkal és bocskorokkal, a szűrszabók a szépen hím­zett szűrökkel, a süveges a nemez süvegekkel, a sza­bók a dolmányokkal és nadrágokkal. A kalaposo­kat is ott lehetett látni a sokféle kalappal, de ott volt a szitás is a szitáival és rostával, a kefekötő, a fésűs, a nyerges, a szíj­gyártó, a kerékgyártó, a kovács és a bognár, a ta­licskakészítő, a kádár, a pintér a hordókkal. A szű­csök is kirakták a szépen varrott subákat, a hímzett női mentéket, gubákat és báránybőr-süvegeket. Ott árulta az ötvös a puffadt cifra ezüstgombokat és csa­tokat. a rézöntő az ökör nyakába való csengőt, a rézcsatokat, derelyemetélö- ket. A takácsok sem hiá­nyoztak a szépen szőtt vásznakkal, a cifrára szőtt „ládabeliekkel". Az aszta­losok is ott voltak a kelen- gyés ládákkal, nyoszolyák- kal, padokkal és székekkel. A cserépedény-készítőnek is hely kellett, hogy kirak­hassa a nagy és kis tála­kat. a kantákat és korsó­kat, a kis és nagy tányéro­kat, egészen a macslcatá- nyérokig. A mézeskalács szívekre is volt kereslet, így a mézesbábosnak is meg kellett jelenni a vásá­ron. Még voltak ott mes­teremberek a felsoroltakon kívül is. A kereskedő nép között törököket is lehetett látni. Selymet, bársonyt, patyo­latot, finomra szőtt cifra­kendőket kínáltak a vevők­nek. A múzeum gyűjtemé­nyébe is került belőlük né­hány. A rác kereskedők sem hiányoztak. Az állat­vásárokra négy-öt megye kupec és tözsére is felvo­nult eladnivalóval, de ven- nivaló szándékkal is. A ló­verő cigányokat nem sze­rette a hatóság a vásárban, de minden tilalmat áthág­va. megjelentek, és egy-két jó üzletet meg is kötöttek. Az is előfordult, hogy né­zeteltérés támadt közöttük, melyből takaros lárma és verekedés keletkezett. A kofanépnek volt nagy változata a régi piacokon és vásárokon. Lármás nép volt akkor is ha helybeli volt, ha távoli városokból, vagy falvakból jöttek. A helybeli talicskán tolta ki az eladnivalóját. a vidéki kocsidon jött és hozta az áruját. Ma már nincs olyan sok fajtája, mint kétszáz évvel ezelőtt volt. Akkor voltak disznóhúst áruló, csirkés, ludas, saj­tos. túrós, kenyeres, kásás, tarhonyás, paprikás, dohá­nyos kofák. Zöldségárus, gyümölcsös, itcés, salátás. uborkás, dinnyés, káposz­táskofákról is szólnak a piaci lajstromok. A vevő­szándékú embereket a bá­mészkodókkal összekevernie és a felsorolt iparos, keres­— Halló! Kőrisfa Cukrász­da? — Igen, tessék. — Mennyi fagylaltot adnak el naponta átlagosan? — 100—120 kilogrammot. Vasárnap volt a csúcsforga­lom, akkor 200 kilót adtunk el. — Mennyi palackozott sör fogy el? — Naponta 250 üveggel. — Köszönöm. * — Aranykalász Étterem? — Parancsoljon. — Mennyi sört adnak el na­ponta? — Csak palackozott sört árulunk, egy átlagos hétköz­napon körülbelül 250 üveggel. Vasárnap a hőhullám tetőfo­kán 600 üveggel szolgáltunk — Köszönöm. Viszonthallás­ra. — Cifrakerti kisvendéglő? — Az üzlet vezetője vagyok. Mivel szolgálhatok? — Szeretném megérdeklőd­ni, hány liter sört mértek ki vasárnap? — 8 hektoliter sört poharaz- tunk ki. s a vasárnapi forgal­munk 16 000 forint volt. — Köszönöm a tájékozta­tást. ★ — Strandfürdő? — Igen. Tessék. — Hány fürdőzőt fogadnak naponta ? — Hűvösebb hétköznap öt­százat. Vasárnap 2000 vendé­günk volt és 4000 forint bevé­tellel zártunk. ★ — Számoljunk utána, s <1 végén kiderül, hogy nem it olyan olcsó mulatság a meleg. Úgy jó kis hőhullám is növeli az igényeket és kicsalogatja a pénzt a zsebből. Elmúlt az el­ső, hamarosan követi a többi augusztus végéig. De legalább érezzük, hogy nyár van. — Gönczöl — — A napokban kezdték meg az aratást a Hunyadi Termelő- szövetkezetben. A 140 holdas rozstáblából eddig mintegy 35 holdat arattak le, őszi árpából pedig 36 holdat, amelyből kö­rülbelül 40 hold vár még le- aratásra. — 600 mázsa uborka export­ra. A MÉK helyi kirendeltsé­ge június végéig mintegy 600 rrázsa uborkát küldött export­ra a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlová­kiába. belföldön pedig 160 má­zsát értékesített. Zűr a bukósisak körül... — Mit csináljak? Ha Mancikának nem viszek sisakot, — í ® KRESZ-szcl lesz bajom; ha elviszem — az asszony csap í. botrányt. (Gaál karikatúrája) kedő, kofa, és egyéb embe­reket egybefogva, nagyon tarka kép alakult ki, me­lyet itt-ott tömörített az ér­dekes látnivaló. A vitákból alakult vere­kedés és annak nézőközön­sége is tömörülésre adott okot. Ilyen esetben a lo­vashadnagy karikásostora állította helyre a vásár rendes vérkeringését. Milyen áralcat kért az iparos, a kereskedő és a termelő? A város számadásköny­vei bőven beszélnek az ipa­ri. a kereskedelmi és a me­zőgazdasági árakról. A másodbíró 1695-ben a következő ipari árakat je­gyezte be az elegyes ki­adások címszó alá: Csizmát vettünk, Tallér 1. Poltura 45, Kapczát vettünk Poltu­ra 45, Sinort, kapcsot vettünk a juhászoknak Poltura 2, dé­nár 2, Karazsia posztót vettünk Tallér 2, Poltura 20, Dolmánycsinálásért fi­zettünk Poltura 20, Süveget vettünk Poltu­ra 22. Nyerget vettünk Poltu- \ ra 50, ] Csobolyót vettünk Pol-\ túra 24. A csizmadia, a varga, a gombkötő, a posztócsapó. a\ szabó, a süvegkészítő. a\ nyergesmester és a pintér\ készítményeinek árát is-; mertették a felsorolt ada-\ tok. i (Folytatjuk) Körösi piacok, vásárok, áruk, árak a XVII. és XVIII. században II. RÉSZ Tényen számolt be 35 eszten­dős munkájáról. Itt vannak például az éjsza­kák. Hogy miért, azt a jó is­ten se tudja, de majdnem min­den csecsemő éjszaka szeret a világra jönni, Mintha reggeli meglepetést tartogatnának a városnak. Leszáll az est, An­na néni bebújik a dunna alá, az ablak elé függönyt húz az éj, legjobb álmát alussza, s egyszeresük türelmetlen ko­pogás az ablakon. — Ki az? — Jaj, jöjjön gyorsan, bába néni, baj van! S a bába néni fogja a táskát, s fut a türel­metlen férfi után. Mert ilyen­kor a leglassúbb férj is olyan fürge, mintha puskából lőtték volna ki. Bizony, Barta szomszéd se teketóriázott sokat, amikor egyszer nagy viharban, ömlő záporban szállott le kémé­nyükre a gólya. Ölbe kapta Anna nénit, mint egy kis­lányt, úgy gázolt át vele a ten­gerré dagadt esővízben. No a férfiak különben is furcsa né- , pék! Olyan kicsik, engedelme- J sek ilyenkor, mint a szepegő f kisfiúk. Elfutnak, ha szenve- \ dés hangja hallik a szobából, ! aztán csak „visszasomfordál- \ nak”, mint Anna néni mondja, j s ha végre felhangzik a várva \ várt gyereksírás, akkor már \ úgy kakaskodnak, hogy nem • lehet bírni a büszkeségükkel. • Olyan eset is volt már, hogy l ugyanahhoz a mamához két- ! szer hívtak. Januárban szüle- 1 tett meg Istvánka, s december­ben már megint süthették Ta- \ féknél a keresztelői csörgefán- : kot, mert megérkezett Erzsiké. í Hogy harmincöt esztendő \ alatt hány gyereket segített a \ világra? Megmutatja ezt a \ pontosan vezetett napló. Rö- '• videsen az ötezredikhez fog­• ják hívni. S eddig valamennyi \ szülés szerencsésen folyt le, ! harmincöt év alatt egyetlen haláleset sem történt. Az első \ baba Lengyel Józsika. — Erre í fejből emlékszik, 1928. július 7-én született. Jaj, micsoda iz- I galmas nap volt az! Máig sem ; feledi, pedig Józsikát azóta \ már Józsi bácsinak szólítják. — Bakonyi — tokzatosságnak nagy ünnepé­lyességnek, amit vártam, bi­zony nyomát se leltem. Anna néni nem mondott szépen zengő szavakat a szüle­tő új életről, nem mesélt ma­gasztos történeteket a szülő­ágy mellett vívott küzdelem­ről, egyszerűen és nagyon sze­Nagypapa a millennium esz­tendejében végezte el a közép­iskolát. A nevezetes esemény­ről tenyérnyi fénykép tanús­kodik, s emberemlékezet óta ott fityeg a viaszosvászonnal : borított dívány felett. Nagy­apa jóságos tekintettel néz ráülik a képről a vadonatúj >. evikker mögül. Kipedrett ba-^ jusza Vilmos császáréra emlé- ^ keztet ma is. A fénykép alján ^ pedig ott áll nagyapa kalligra- £ fikus írásával: középiskoláim^ elvégzésének emlékére. ^ / Amikor elvégeztem a gim- ^ názi úrnőt, a fényképész egy ^ nagyon rosszul sikerült képet < készített. Hamarosan keret is^ került rá, s a kép azóta ott dí-? szeleg a nagyapa képéneik tár-? saságában. ? Amikor Károlyka elvégezte^ a nyolcadik általánost, méte- ^ rés tabló készült az osztályról.^ Az Á-ról, a B-ről és a CtőI. ^ A következő esztendőben gimnázium érettségiző diákjai-^ nak tablója lepte meg a vá-í ros közönségét hatalmas mé-4 rétével. Egy évvel később szakiskola. Tavaly legalább tíz tablót ? számoltam meg a kirakatok-? ban. Aranykereteset, mahagó- ? nirámásat. A montázs volt ? szürke, fehér, egyszerű, színes,^ konzervatív és modem. A nézőik hatalmas tömege^ még az utcai közlekedést is ? akadályozta. ? Határozott meggyőződésem ^ Volt. hogy ezzel aztán el is ér- ^ tünk a tablókészítés csúcsára.^ A fejlődés ezen a ponton fel- ^ tétlenül megáik De attól tartok, hogy tévedek. í Öcsi ugyanis óvodás. Jövőre? már az általános iskola első ? osztályában nyűvi a padot.? Lélekben már elkészülök arra,? hogy jövő ilvenkor Öcsi beál-? lit egyik délben, mosolyogva? csapja le az óvodatáskát. Vége. Nem megyünk többé ? Csak még ma délután, de nem? az óvodába, hanem a fényké-? pénzhez. Élő kérdőjellé zsugorodva £ nézek maid a kölyökre, aki ^ végül is belehalász a zsebébe^ és a kezembe nyom egv cé-? dulát. Az óvó néni írta. én pe-? dig fennhangon olvasom. — Felkérem a kedves szülő-? két, hogy a gyerekek tabló-?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom