Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
I36S. JULIUS 5, FENTEK * Mietet k Kiri an Néhány példa és tanulság * a termelőszövetkezeti demokráciáról A tavasszal történt a Ráckevei Járási Tanács mezőgazdasági osztályán. Az egyik ^termelőszövetkezetből népes küldöttség érkezett, segítséget kérni meglehetősen elmérgesedett vitájuk eldöntéséhez. A vita a többi között akörül folyt, teljesíthető-e tsz idei kertészeti terve, vagy sem? A főagronómus azt állította: a terv irreális, végrehajtásához a tsz-ben nincs elegendő munkaerő. „Dekát milyen is lehetne az a kertészeti terv, amit a tsz-elnölc a szakemberek meghallgatása nélkül, egymaga csinált?!’’ — tette hozzá felháborodva. „Pontosan olyan, mint a terv többi része, amit viszont ön készített egyedül, bezárkózva az irodájába!” — válaszolt az elnökhelyettes és a főkönyvelő. Képzeljük el a helyzetet: a főagronómust azóta a munkájában elkövetett súlyos hibái, összeférhetetlen természete és a mezőgazdasági szakképzettség hiánya (!) miatt leváltották. Ö elment, de a terv ott maradt. És ez a terv: törvény, amely egy esztendőre megszabja a termelőszövetkezet működését, életét! A termelőszövetkezeti demokrácia megsértésének eny- nyire súlyos példájával — szerencsére — azóta sem találkoztunk. De a tagságnak az alapszabályokban biztosított jogai kisebb-nagyobb mértékben másutt is csorbát szenvednek. S bár gazdasági kihatásuk olykor csak áttételesen jelentkezik — a tagság elégedetlenségében, a munkakedv, a munkafegyelem lanyhulásában —, mégsem mehetünk el az ilyen jelenségek mellett szó nélkül. Az egyik járási pártbizottságon fontos értekezlet- kezdetére várakoztak a meghívott tsz-párttitkárok. Ketten közülük — nemdohányosok — a többiektől kissé távolabb beszélgettek. „Hogy zártatok tavaly?” — kérdi az egyik. „Negyvenkét forinttal” — hangzik a válasz. „Hát az idén, mennyi lesz?” — firtatja az első. „Megette a fene: a tagok nem akarnak dolgozni. Rossz a hangulat, zúgolódnak” — mérgelődik a másik. „Még negyvenkét forinttal is zúgolódnak? Mit szóljanak a mieink? Huszonnégy forintot kaptunk egy munkaegységre!” — csodálkozik a társa. A másik megmagyarázza: „Nálunk nem a pénzzel van baj, hanem a vezetéssel. Az elnöknek lejébe szállt a dicsőség. Két esztendeje, amikor átvette a tsz-t. mérleghiányunk volt. Az első évben kigazdálkodtuk, még osztani is jutott huszonnyolc forint. A múlt évre meg negyvenkettőt fizettünk, pedig adósságokat törlesztettünk, építkeztünk, gépeket vásároltunk. Most aztán az elnök azt hiszi, neki mindent lehet: középlejáratú hitelt igényelni, könyv jóváír ássál teherautót venni, a gépállomással pótszerződést kötni — a tagság tudta nélkül!’’ A továbbiakból az is kiderült, hogy a pártvezetőség bírálatát az elnök visszautasította. Mégpedig azzal, hogy három évre vállalta a tisztségét, s ezalatt „produkálnia” kell. Nincs idő az emberek győzködésére. Az országos ifjúsági mező- gazdasági verseny díjkiosztó ünnepségén az egyik tsz- üntk munkacsapat-vezetője arról panaszkodott, hogy náluk nem értékelik a fiatalok szorgalmát, versenylendületét, pedig a vezetőség megértőbb támogatásával nemcsak másodikok, elsők is lehettek volna. Közgyűlést is csak kétszer tartanaik évente: zárszámadáskor, és tervismertetéskor. Küldöttgyűlés egyszer, ha van. de a fiataloknak nincs küldöttük. Évek óta kérik a háztájiban nem részesülő fiatalok természetbeni premizálását, sportalap létesítését, idénynapközi felállítását — de kérésük sosem kerül a közgyűlés élé ... És végül a legfrisseb példa; a ceglédi járás egyik szövetkezetében néhány napja kiszántottak tíz holdmyi cukorrépát. Sarabolás után, egye- lés előtt. A tsz vezetősége — természetesen — alapos gazdaságossági számítások után. a járási szervek engedélyével határozta el a kiszántást. Egy hibát azonban elkövetett: nem beszélte meg a tagsággal! A tagok pedig zúgolódnak, mondván, hogy szívesen elvállalták volna a cukorrépát hEirmados művelésre. kár vcát kiszámítani. Bizonyos, hogy nincs igazuk: az a répa sosem termett volna annyit, hogy fedezze a ráfordítási költségeket. De miért nem győzték meg erről őket időben, miért nem vették elejét a tájékozatlanságból eredő szóbeszédnek, zúgolódásnak?! rűen dolgozója, hanem gazdája a szövetkezetnek. Gazdája, akinek beleszólási jogát a szövetkezet ügyeibe az alapszabályok szentesítik. Az a vezető, aki e jogokat megcsorbítja, előbb-utább magára marad. Egyedül pedig, bizalom nélkül, nem lehet dolgozni. Annak az egész közösség látja kárát. Nyíri Éva Magyar parlamenti küldöttség ntaiott! Franciaországba A francia nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának meghívására csütörtökön magyar parlamenti küldöttség utazott Párizsba. A delegáció vezetője: dr. Pesta lAszló, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, tagjai: dr. Dési Frigyes, Hunyadi Károly, Kerkai Andomé, Nagy Károlyné, Puillai Árpád, Simon István és Vas- Witteg Miklós országgyűlési képviselők. (MTI) Rendelkezés a néphadsereg tiszti iskoláinak technikus tagozatairól Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy — egészen ritka, szélsőséges esetektől eltekintve — tsz-elnökeink nem a maguk hasznát keresik. A középlejáratú hitel, vagy az „alkalmi vétellel” vásárolt teherautó nem az elnök zsebét gazdagítja, hanem a közös vagyont. A fagykáros cukorrépa kiszántása, s a helyében alkalmazott másodvetés nem az elnök szeszélye, hanem a szövetkezet érdeke. De nagy hiba, amikor az egyébként jó szándékú vezető a tagság meggyőzése helyett a könnyebb megoldást, a kész tények elé állítást alkalmazza. Lehet, hogy a tagság csak hosszas vita után szavazná meg a terven felüli teherautóvásárlást. De utólag nem szidná az elnököt! Lehet, hogy a közgyűlés Is leszavazná az idénynapközi felállítását, ha nincs rá pénz. De keresne helyette más megoldást! A tsz-etlnök jó szándéka a tagság egyetértő támogatása nélkül mit sem ér. Hiába hajtja a vezetőt egészséges türelmetlenség, ha a közösség nem követi. Márpedig, hogy kövesse, ha azt sem tudja, mi a cél? A termelőszövetkezeti demokrácia megsértése semmivel sem menthető. A tagság joggal várja el a vezetőktől, hogy ne csak munkájára — véleményére, tapasztalataira is igényt tartsanak. Hiszen a tsz-tag nem egyszeA honvédelmi és a művelődésügyi miniszter együttes rendelkezést adott ki a néphadsereg tiszti iskoláinak technikus tagozatain szerezhető képesítésről és a tagozatok működéséről. A rendelkezés kimondja, hogy a néphadsereg tiszti iskoláin a technikus tagozatok középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hallgatói, ha négyéves elméleti és gyakorlati tanulmányuk után sikerrel államvizsgáznak, szaktech- nikusi oklevelet szerezhetnek. Ugyanezt a néphadsereg technikus képzésben részesült tisztjei a tiszti iskolák technikus tagozatain két évi kiegészítő tanulmányuk után tett államvizsgával szerezhetik meg. A tiszti iskolák szaktechnikus-oklevele — képesítés szempontjából — egyenértékű afelsőfoikú technikumok szaktechnikusi oklevelével. A technikus tagozatok működését illetően, a honvédelmi miniszter a művelődésügyit! miniszterrel egyetértésben!: határozza meg a tantervet és \ az egyes tárgyak szaktechnikus-képzésre vonatkozó ismeretanyagának programját; alakítja ki a szaktechnikusszakok és tanszékek szervezetét; állapítja meg a technikusképzésben részesült tisztek felvételének feltételeit; s bízza meg az állami vizsgáztató bizottság elnökét. A rendelkezés értelmében, a néphadsereg egyesített tiszti iskolájánsk azok a hallgatói, akik technikusi tagozaton tanulmányaikat az 1961—62. és 1962—63-as tanévben kezdték meg, három évi tanulmányuk után államvizsgázhatnak. (MTI) Cegléden vizsgáinak a megye cipésztanulói Tegnap, amikor beléptünk a ceglédi Cipőipari Vállalat üzemébe nagy sürgést, forgást találtunk. Kiderült, hogy a megye egész területéről ide gyülekeztek az összes cipészipari tanulók, hogy felkészültségükről tanúbizonyságot tegyenek és elnyerjék a szakmunkás bizonyítványt. Ceichner Gyula, a vállalat műszaki vezetője, aki a vizsgabizottságban a szakvizsgáztató tisztjét tölti be, elmondta, hogy 12 fiú és 18 leány jelentkezett vizsgára, részint cipész, részint felsőrészkészítő 11- nulck. Most két napon át itt adnak számot a tanultakról. Az eddigiekben legjobban SöTízezer tonna szén terven felül Túlteljesíti éves férvét a Dorogi Szénbányászati Tröszt pilisszentiváni bányaüzeme A jobb energiaellátás és a következő télre való jobb felkészülés céljából egész szénbányászatunk fokozza idei termelését. Országosan egymillió tonna szén kihozatalát vállalták terven felül szénbányáink. Pest megye egyetlen szénbányájában, a Dorogi Szénbányászati Tröszt pilisszentiváni bányaüzemében is csatlakoztak az országos vállaláshoz. A második félév első napjaiban megkérdeztük Kakas János | igazgatót, hogyan álltak helyt j eddig a szentiváni bányászok és mik a terveik az év végéigAz igazgató elmondta, hogy 101,2 százalékra teljesítették júniusi tervüket. Az első félév összesített eredménye 102,5 százalék. A pilisi bányászok azt vállalták, hogy a rendes napi termelés folyamán éves szinten egy százalékkal teljesítik túl tervüket. Ehhez jön még a vasárnaponként végzett munka, így július 14-én és 28-án egy műszakot, augusztus 25-én három műszakot (ezt a bányásznap tiszteletére vállalták), szeptember 8-án és 22-én, október 6-án és 20-án, valamint november 3-án egy-egy műszakot teljesítenek a tervben előírt kötelezettségeken felül. A napi tervteljesítések és a vasárnaponkénti terven felüli munka nyomán 10 040 tonna szenet adnak a kötelező mennyiségen felül a pilisi bányászok. Számos brigád tűnt ki az 1 eddigiek során kiváló munkájával. Az északi mezőn a Richter- és a Türkösi-, a déli mezőn az Araszhegyi- és a Klecker-, a Delta I-ben a Bürger, a Delta II-ben pedig a Farkas-brigád jár az élen a munkában. Elősegíti a termelést, hogy jól dolgozik a fenntartási részleg. Nekik köszönhető, hogy a bánya jó állapotban van. A feltárási munkák is folytatódnak. István-akna beruházása még nem kezdődött meg, de rövidesen munkához láthatnak. Ennek az új beruházásnak az első ütemében félmillió tonna új, 3600 kaióriás szenet tárnak fel. A feltárási munkákat az egész bányában tervszerűen végzik. Bár kevés a rendelkezésre álló szénkincs, a pilisi bányászok igyekeznek minél több jó minőségű szenet adni az országnak ebből az öreg bányából is. Üj rajzu forgalmi bélyegsorozat j A Postavezérigazgatóság j közli, hogy július 6-án, szom- I baton adja ki az új rajzú ál- I talános forgalmi bélyegsorozat első részét. A 14 új bélyegen — a 10, a 20, a 30, a 40, az 50, a 60 és a 70 filléresen, valamint az 1, az 1.20, az 1,40, az 1,70, a 2, a 2,50 és a 2,60 forintos bélyegen — a főváros és az ország nevezetesebb épületei, s modem közlekedési eszközök láthatók. (MTI) rö3 Sándor, a dömsödi ktsz ipari tanulója szerepelt. Különösen a gyakorlati munkába:, állta meg jól a helyét, de neki is, mint a többieknek sokat kell adnia a szakmai továbbképzésre. A vizsgabizottságnak Tímár Károly, a vállalat igazgatója az elnöke és tagja még Szo- boszlai Imre, a ceglédi ipari- tanuló-iskola igazgatója. Az utóbbi az elméleti anyagoól vizsgáztatja a tanulókat. A szakvizsgáztató elmondta, hogy bár a fiatalok igyekeztek felkészülni a nagy próbára, mégis tudásuk sok kíván- 11 valót hagy maga után. Legtöbbjük jó szakmai érzőnké! rendelkezik, de tájékozottságuk gyenge, t\ gyakorlatot úgyis csak később szerezhetik meg, de meg kell állapítani azt, hogy elméleti felkészültségük sem száz százalékos. — Fontosnak tartanám, hogy a tanintézetek több gondot fordítsanak a szakma elméleti részére, és ezt részletesebben ismertessék a tanu’ókkal. Az anyagismeret fogalmát ugyanis nagyrészt az iskolában sajátítják el a fiatalok és éppen ezért fontos, hogy ott széleskörű tájékozottságot szerezzenek. A vizsgabizottság elnöke elmondotta, hogy helyes lenne a jövőben magasabb követelményeket állítani az ipari tanulók elé. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy jó szakmunkás váljék belőlük. Érezhető a különbség a ktsz-ekben és a magánkisiparosoknál tanult fiatalok között. Az anyagellátás és a géri berendezés szempontjából jobb a ktsz-ekben tanuló fiatalok helyzete, mint azoké, akik magánkisiparosoknál készülnek fel a szakmára. A szövetkezeteknek intezívebben kellene foglalkozni a szakmai képzéssel. A vizsga még tart. Jelenleg elméleti tudásukról adnak szamot a fiatalok. A tapasztalak azt bizonyítják, a gyakcz'at- ban kell majd pótolniuk, .szakmunkásbizonyítvánnyal a kezükben. amit a tanuló évek alatt elmulasztottak. ____________ t. t. — Mintegy ötmillió forinttal emelkedett az elmúlt év első fé’évéhez képest a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjainak forgalma az idei első félévben. A bevétel meghaladja a 137 millió fo- i rintot. SZEDIK A MÁLNA T Az ország egyik legnagyobb málnatermő vidéke a Dunakanyar, s azon belül is a szobi járás. Akár a Duna, oltár az Ipoly mentén, mind a tizenhét községben most van a málna- szüret. NAGYMAROS. A zöld levél alatt bujkáló egyenként szemezik le és előbb kosárba rakják a rekeszbe piros bogjót szedik, abból SZOB. Kocsin gurul a málna a felvásárlóhelyrc 4- + KEMENCE. Itt meg lovaskocsin hordják a földekről a málnát a felvevőhelyre BERNECEBARATI. Mázsálás az átvevőhelyen. A boldogan mosolygó asszony egyszerre 67 kilót adott át (Foto; Gábor)
