Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-27 / 174. szám

1963. JŰUtüS 27, SZOMBAT JMEGi '^KírUm EGY TSZ: ahol megvalósult a komplex gépesítés Az aratást azonnal követi a szahnalehúzás, a talajmunkc a toki Egyetértés Tsz-ben Pezseg az élet a löki Egyetértés Tsz kombiijnszerűjén A tisztított gabonát légsűrítéssel működő fúvóé,ső hordja fel a magtárpadlásra RENDŐRSÉGI KRÓNIKA ököllel érvelt. Bajkai Sán­dor, 37 éves, betanított munkás, monori lakos a 41-es számú italbolt udvarán összeszólalko­zott Kollár Pál, Monor, Lenin u. 83. szám alatti lakossal. A heves szóváltást tett követte. Baj kai Sándor öklével két­szer arcul ütötte Kollárt, aki­nek az ütések következtében eltörött az állkapocscsontja. Bajkait a rendőrség súlyos testi sértés bűntette miatt őrizetbe vette. Tetten érte a besurranót. Farkas Gusztávré július 24- én Habul a Pál, Érd, Diósdi u. 88. szám alatti lakásába be­surrant azzal a céllal, hogy a lakásában található értékeket magával vigye. Farkasné ez­úttal nem járt szerencsével, mert a lakás tulajdonosa tet­ten érte és átadta a rendőrség­nek. A besurranó tolvajt — minthogy a június 4-én elkö­vetett lopás miatt a rendőrség eljárást folytat ellene — la­kat alá tették. Családi dráma Monoron. A járási rendőrkapitányság elő­zetes letartóztatásukkal egy­idejűleg bűnvádi eljárást in­dított Kovács István, 53 éves, monori kisiparos és leánya, Somodi Lászlóné 26 éves, ugyancsak monori lakos ellen mert július 22-én. este 9 óra­kor Somodi Lászlót. Dobó Ist­ván u. 4. számú lakása előtt vasdoronggal és nyű jtóf aval leütötték. Somodit súlyos sé­rüléssel szállították kórház­ba. Belefulladt az erőmű csa­tornájába. Babits Ferenc, 23 éves fiatalember több társá­val július 25-én, délután fü­rödni ment a százhalombattai erőmű csatornájához. Társai, amikor megunták a fürdést, Babitsot is hivták magukkal, ő mivel jól érezte magát, nem tartott velük. 26-án reggel ru­hája még mindig ott volt a parton, ahol vetkőzött, Ba­bitsot azonban sehol sem ta­lálták. Éjszaka a munkásszál­láson sem járt. Az a feltevés, hogy a fiatalember a tíz mé­ter mély csatornába fulladt. A kiállítás bemutatja majd I a fasizmus ellen Magyaror- í szagon vívott harcot, a 20-as í évektől az ország politikai 1 iobbratolódását, a baloldali I erők harcát, a nyilas uralom ; éveit, és szemléltetni fogja az Auschwitzba (hurcolt mártírok sorsát. A fajüldözés doku­mentumai mellett foglalkozik majd a kiállítás anyaga a po­litikai üldözöttekkel is. (MTI) Több fontos szakmában még elfogadják ipari tanulók jelentkezését Néhány vidéki városban egyes vasipari, valamint építőipari ágban van további elhelyezési lehetőség Az iskolai szünidő derekán a pályaválasztás előtt álló fia­talokat változatlanul a to­vábbtanulás ügye foglalkoztat­ja. Az MTL munkatársa érdek­lődött a Munlcaügyi Miniszté­riumban, hogyan halad az ipa- ri tanuló-felvétel, van-e elég jelentkező, s milyen lehetősé­elég I Ketten a strandon ben. két szív, amely dobban és bébi. — Szóval húsz szó. Ezt a húsz szót variálja a szerzők legnagyobb része. — Ez így igaz — bólintott a másik. — Azt is elisme­rem, hogy a slá­gerszerzők egy ré­sze költői alkotáso­kat is tudna írni. De mégis! Ugyanaz a húsz szó. ugyanaz a szerelmi nyara ly- gds. Egyre mérgesebb lett: — Csupa frázis, banalitás, limonádé, közhely! Egyre jobban be­lelovalta magát a dühös hangulatba. — Igen! Újból és újból kijelentem, hogy a slágerek legnagyobb része frázis, banalitás, li­monádé és izé... A másik kisegítet­te.: — Közhely. — Ügy van! Köz­hely. Es ha nem akad újságíró, aki ezt ilyen nyíltan megírja, akkor én az olvasók rovatá­ban igenis meg­írom. Papírt és golyós­tollat vett elő. — Először is, mi­előtt elfelejteném, leírom ezt a négy szót, mint ostorozó hozzászólásom ve­zérmotívumát. Te­hát: frázis, banali­tás. limonádé és közhely. A vitapartner fel­kelt: — Bocsásson meg, de nálunk pont ti­zenkettőkor van az ebéd. A viszontlá­tásra, A dühös ember szórakozottan bó­lintott és írásmű­vére nézett. — Közhely — mo­rogta —, de mi­lyen közhely! geik vannak a felvételre azok­nak, akik ez ideig még nem vá­lasztottak szakmát. — Az ez évi ipari tanuló­képzési terv körülbelül 67 000 elsőéves ipari tanuló felvételét irá­nyozza elő — válaszolták a minisztérium­ban. Július 15-én megvizsgál­tuk, hogyan halad ennek a keretnek a betöltése. Megálla­pítottuk, hogy az eddigi je­lentkezések száma eléri, sőt jelentősen túlhaladja a felvé­teli tervet. A Munkaügyi Mi­nisztérium iparitanuló-intéze- tei például, amelyek az állami nagyipar részére gondoskod­nak szakmunkás utánpótlás­ról. 32 000 tanuló felvételét tervezték. ezzel szemben 42 000-en jelentkeztek. Ez két­ségtelenül kedvező jelenség. Viszont az átlagos túljelent­kezésen belül egyes vidékeken, egyes szakmákban kevesebb a jelentkező, mint a rendel­kezésre álló hely. Budapesten például jelenleg még négyszáz esztergályos és majdnem ugyanannyi más for­gácsoló szakmabeli, továbbá mintegy hatszáz lakatos, két­százötven villanyszerelő, majd­nem háromszáz egyéb vasipari és százötven vegyipari tanuló­hely betöltetlen. mert eddig nincs rá elegendő fővárosi il­letőségű jelentkező, a vidé­kiek pedig ezekre a helyekre otthonférőhely hiányában nem jöhetnek számításba. Egyes építőipari szakmákban is ha­sonló a helyzet. \ — Vidéken egyes városok­} ban, így például Veszprémben, Tatabányán, Székesfehérvá- \ rótt, Vácott. Dunaújvárosban \ és Salgótarjánban nem teltek I még meg az öntő. a kőműves, i a víz- és gázszerelő, az épü- i letgépszerelő és az ács felvé- I teli keretek. Ezenkívül mind | a fővárosban, mind pedig vi- | déken egyenként kicsi, de | összességében számottevő a hiány bá­dogos, épületburkoló, épü- j letüvegező, épiiletbádo- ; gos. betonozó, tetőfedő. | meleg padlózó, szobafestő tanulókban. i — Az a tény. hogy egyes | szakmákban tömeges a túlje- i lentkezés, másokban pedig j számos hely betöltetlen, arra I mutat, hogy még mindig hiá­nyos a szülök és a fiatalok tá­jékozottsága egyes szakmák népgazdasági fontossága, jö­vője és kereseti lehetőségei te- í kintetében. Ezért a Munka­ügyi Minisztérium ismételten felhívja a szülőket és a szak- I maválasztás előtt álló fiatalo- i kát, hogy az iskolakezdésig { hátralevő időben használják ki i a jelentkezési lehetőségeket a | fentebb felsorolt, még betöl- | tetten helyekkel rendelkező szakmákban. Az iparitanuló­intézetek a szeptemberi isko­lakezdésig elfogadják a jelent­kezéseket. — Egyébként, figyelembe véve a fiatalság fokozódó ér­deklődését az ipari munka iránt, illetékes szervek min­dent megtesznek, hogy a je­lentkezőket terv fölötti szám­ban is felvehessék ipari tanu­lónak. (MTI) Eltűnődött: i — Közhely. Készt- • hely. Milyen újsze- \ rú rím! Lássuk; csak! Gondolatban biz- \ tatni kezdte önma-! gát. Ha másnak sí- • kerül, miért ne si- \ kerülne nekem is? \ De közhely, az rossz \ szó a verssor vé- \ gén. Hogy lehetne i megmenteni a Készt- helyt? Megvan! Újra írni kezdett: \ „Csupa frázis, ba- \ nalitás. limonádé, j közhely, amit más j mond neked, ked-; vesem. — De az ha- í lálos nagy szerelem. í amit én suttogok a í füledbe itt Készt- \ helyen.” i Fél óra alatt be- % fejezte a táncdal % megírását, másnap} elfogadták, és egyf hét múlva már slá- % ger lett belőle. így $ született meg az új $ slágerszerző. Azóta már őt is % szidják, ostorozzák... f Palásti László ! Ketten feküdtek ! egymás mellett a \ strand homokjában. \ Megszólalt a mega- \ fon és egy dalt \ közvetített, amely- : nek lényege az volt, \ hogy egy szerelmes : férfi könyörög a nő- : nek: legyen az övé. Érvei a köve: kezők voltak: nyári éjsza­ka van, ragyognak a csillagok, és csak : vele tudna boldog í lenni. Az, aki a beszél- ; getést megkezdte, :indulatosan jelentet­te ki: — Borzalmasak ;ezek a slágerek. A • szövegek legnagyobb í része ugyanabból a : tucatnyi szóból áll. j Holdfény, szerelem, ■ boldogság. álom, ; napsugár, csók, öle- \ lés, drágám és né- \ hány idegen szó: \ májdir, damur vagy \ gudbáj. : A másik mosoly- i gott: \ — Van még né­í hány szó. Jójcakát, \ kislány, kéz a kéz­betakarítással, elkészülünk a talajmunkával is. Persze, azután sem, de addig 6incs megállás, szinte szünet nélkül hajtani kell: a tagság zöme, az állatgondo­zókon kívül, most a 45 hol­das. részben öntözött kerté­szetiben dolgozik, jelenleg 15 holdról az uborkát szürete­nagyobb részét már ott jár­tunkkor learatták. A munka jól halad, jól megszervezték: két menetben, egy rendre- arató és két kombájn végzi. Úgyszólván teljesen kikü­szöbölték a nehéz testi mun­kát, a gépkezelőkön, a trak­tor- és kombájnvezetőkön kívül, néhány szövetkezeti tag dolgozik csak kisegítő­ként. A kombájnok után haladó szalmabálázó gépen hárman, a kazr lrakó elevá­tornál pedig négyen.. Hason­lóan gépesítették a munkát a termelőszövetkezet major­jában, a száz férőhelyes te­hénistálló mellett felállított kombájnszérűnél is: ide fo­lyamatosan hordják az erő­gépek mögé akasztott öt pót­kocsival a kicsépelt gabo­nát. Az itt dolgozó három férfi a tároló-adagoló töl­csérbe önti a billenőkocsik­ról a termést, amely a fel- vomószalagon a tisztítógépbe kerül, onnan pedig a sűrí­tett levegővel működő mű­anyag fúvócsövön keresztül az istálló padlására, a mag­tárba. Itt találkoztunk az Egyet­értési Tsz főmezőgazdászával, Gyulics Gergellyel, aki egész nap járja a határt motor- kerékpáron, és irányítja, ösz- szehamigolja a gépi aratást, betakarítást. — Most már folyamatosan, olajozottan haladunk előre, augusztus első napjaiban vég­zünk is a betakarítással — válaszolta érdeklődésünkre. — Sajnos, a termésátlag hol­danként fél mázsával keve­»mzetközi auschwitzi kiállítás Ha elkezdték — ..időben" fejezzék is be majd akkor lesz. A vállalt ha­táridők azonban sokszorosan lejártak. Ez nem csupán azért baj, mert az ácsbrigád kereset nél­kül. tétlen kezekkel ül a szö­vetkezetben. vagy mert a gaz­daságok vezetői, tagjai bosz- szankodnak. Legeslegelsősor- ban azért baj, mert ha ilyen ütemben ..halad" tovább á munka, télre sem készülnek el az istállók, s amit eddig épí­tettek is kárbavész. Ez azonban már úgylátszik közömbös a TÜZÉP-nek, vagy az anyágkiútalóknak, mint ahogy az is, miként vészelik át a telet istálló nélkül a ter­melőszövetkezetek állatai. Pe­dig ez nem közömbös kérdés! s, á. válaszolt kérdéseinkre, mégis hiába beszéltünk itt és ott is. A megyei tanácsnál javasol­ták: hívjuk a TÜZÉP megyei I igazgatóját, az átadott ben- I nünket annak, aki a földmű- I vesszövetkezetek részéről látja | el a nógrádverőcei TÜZÉP- | telepet. Azután hívtuk a nód- rádverőcei telepet. Azt java­solták: beszéljünk a megyei ta­náccsal. Ugyanazt az elvtár­sat ajánlották, akinél kutatá­sunk elején indultunk. Nem kezdtük elölről. Inkább lapunkban tesszük szóvá: akit, vagy akiket illet, valóban in­tézkedjenek és az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben, na­gyobb buzgalommal. Perőcsényben, Vámosmiko- lán 96—96 férőhelyes istállót Nem sikerült kikutatni, hol rekedt meg az egész. Először beszéltünk a panaszosokkal: a bemecebaráti Hunyadi Terme­lőszövetkezet ácsbrigádjával, tsz-elnökével. agronómusával, a perőcsényi tsz tagjaival. Utána kerestük, ki miatt vesztegel hosszú ideje az épít­kezés? Valamennyi hivatali szerv érintettje készségesen építenek. Gondoljuk, szóvá sem kell tenni, hogy azért, mert a gazdaságoknak szüksé­gük van rá. A falakat fel is húzták, bizonyítja a kép is, de a tetőszerkezethez hiányzik még az anyag, bár szerintük időben kérték. A tervezett há­rom góréhoz is. Szaladgáltak már mindenfelé, ígéretet sok­szor kaptáit: majd ekkor, Veresegyházi iskolások országjárása A veresegyházi általános is­kola tanulói — a hosszú és, szorgalmas, jó tanulás jutái­maként — a nyakukba vették i az országot, hogy megismer- j jék szép tájait. 3 napos autóbuszteörúton volt a fölső tagozatosok egyik ( csoportja, hogy Kozák Mik­lós, Czene Imre nevelők és 'dr. Ligetfalvi Sándor szülői' munkaközösségi tag vezetésé­vel Észak-Magyarországgal is­merkedjenek: a Mátra, Bükk, Aggtelek szépségeivel ismer- i kedtek a kirándulók. Ugyan­csak hosszabb kirándulást szervezett Kovács József ne­velő Dél-Magyarországra: A kisdobosok Szemerédi La­ci bácsi vezetésével az idén Gyomán táboroztok (a kisdo­bosokat parancsnokuk min­den évben az ország más és más tájára viszi: most került sor a Börzsöny, Cserhát. Mát­ra. Kiskunság után a Tiszán- | túlra), az úttörők pedig au- j gusztusban mennek Farkas : Elemérné vezetésével a Bala- ; lonzamárdin levő Pest megyei úttörőtáborba. Úgy látszik, a fiatalok után j a felnőttek is kedvet kaptak i az országjárásra, mert Kővári i Gyula, a község „1. számú : szervezője”, a múlt évi kez­deti sikereken felbuzdulva Sopronba, a Balatonhoz és az ország egyéb tájaira szervez ■ autóbuszkirándulást. ] ük. De sok a munka a kapá­sokkal is: 343 hold kukori­cájuk van, nagyon elkelne I rá egy kiadós eső. A 106 j hold silótengeri olyan dús, ' magias, hogy elvész benne ' az ember. A termés nagy lesz, körülbelül 180—200 va­gon. Nem földbe ásott göd­rökbe sálóznak, hanem felszíni kazlakba, i tőreiket borítanak rá körbe, I s ezt a réteget felülvetik őszi I árpával. \ Túlságosan sokat is idő- 1 zött velünk Gyulics Gergely | főmezőgazdász. Sietve elbú- I csúzott hát. s ment ki a j falu túlsó haitárábaii dolgo­zó kombájnokhoz. Mi még egy ideig elnéztük ,a gépesí­tett szérűnél folyó, pezsgő életet: a gabonával érkező ás üresen forduló szállítóko­cákat, a zúgó gépeket, ame­lyek, megkímélve az embert a verejték es, nehéz munká­tól, takarították és szállítot­ták be a magtárba a. tisztított búzát, az új kenyérnek va­lót. He-tesi Ferenc Pál sebb lesz a tervezettnél. A hazai búzáik 10—11 mázsát adtak, a tavaszi árpa 13,5 : mázsát hozott, a zab is hol­danként 13 mázsát. Tőle tudtuk meg, milyen magas fokú — a terület nagy­ságához képest — a termelő­szövetkezet gépi felkészült­sége: 11 traktorral, 2 cséplő­géppel, 1 bálázóval, 1 szár­törő- és járvEsilózóval és két teherautóval rendelkeznek. A betakarításhoz egyedül csak a két kombájnt küldte ide a gépállomás. — Ahogyan lekerül a táb­lákról a szalma — mondta a főmezőgazdász —, azonnal elkezdjük a tarlóhántást, sőt nemrég (kapott új gé­pünkkel, a D4—K-val, már disztille rezünk is. Nem sok­kal azután, hogy végzünk a Kis község a budai járás­ban Tök, közös gazdaságá­nak, az Egyetértés Tsz-nel a területe sem haladja meg a kétezer holdat. Idén nyá­ron azzal tűnik ki a többi termelőszövetkezet, sőt álla­mi gazdaság közül, hogy itt már megvalósult a kompiéi gépesítés. Ez azt jelenti hogy a legnehezebb mező- gazdasági munkákat, a ke­nyérgabona és egyéb kalá­szosok aratását s a többi, ezzel kapcsolatos tenndvalóka; száz százalékban gépek vég­zik. A telki vadrezervátusn er­dőivel körülhatárolt termő­földeken idén korábban kez­dődött az aratás, hamarabb beértek a gabona félék. Es nem érte váratlanul a ter­melőszövetkezetet, jó előre fel­készülték a nagy munkára Az összesein 600 holdat kite­vő őszi és tavaszi kalászosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom